A növényi drogok elnevezése

A drog nevét az azt szolgáltató növény, illetve növényi rész nemzetközileg

elfogadott latin nevének alapján határozzák meg az alábbi szabályok
szerint:
-Első helyen szerepel az adott gyógynövény fajt magában foglaló
nemzetség tudományos nevének birtokos esete ( a fajnév is abban az
esetben, ha a nemzetség több faja is szolgáltat drogot), a második helyen
pedig a drogot szolgáltató növényi rész tudományos neve szerepel
alanyestben <pl. a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) virágzatából
előállított drog tudományos neve: Tanaceti flos>.
-Egyes esetekben megőrizték a tradicionális drogneveket, amelyek nem
tükrözik az előző bekezdésben ismertetett szabályt (pl. közönséges
bojtorján gyökér----Bardanae radix).

-A növényi nyersanyagból más eljárással (pl. lepárlással) előállított

drogok esetében a termék latin neve szerepel az első helyen, a másodikon
pedig a növény tudományos nemzetség nevének ( pl. Aetheroleum
rosmarini), illeve a több, drogot szolgáltató növényfajt magában foglaló
nemzettség esetén a teljes tudomány fajnevének a birtokos esete (pl.
Aetheroleum menthae piperitae) áll.
-A növényi drogok magyar neveinek képzése során úgy járunk el, hogy a
növény magyar nevét követően megjelöljük a drogot solgáltató növényi
részt, az előzővel egybeírva (pl.bodzavirág). A drogtermékek kereskedelmi
nevében több esetben használnak az áru származási-, gyűjtési helyére,
színére, elkészítésének módjára, vagy minőségére utaló jelzőket (pl.
hámozott édesgyökér) is.

A drogok elnevezése során alkalmazott leggyakoribb

morfológiai kifejezések
Magyar elnevezés tudományos elnevezés + b.e. végz.

Bogyó bacca, -ae

Hagyma bulbus,-i
Toktermés capsula, -ae
Kéreg cortex,-icis
Virág flos, floris
Levél folium, folii
Gyümölcs fructus, -i

Rügy gemma, -ae

Fű herba, -ae
Olaj oleum,-i
Gyökér radix, -icis
Gyöktörzs rhizoma, -ae
Mag semen, -inis
Gumó tuber,-ecis