Carpalis alagút-szindróma tünetei és kezelése

Mi a Carpalis alagút-szindróma?

A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítást jelent, ami a csukló területén történik, eredményeként pedig
zsibbadni és fájni kezdenek az ujjak. Az ideget (nervus medianus) a mellette futó inak szorítják le amiatt, mert
valamilyen oknál fogva bedagadnak.

Tünetek: ujjzsibbadás, ujjfájdalom, zsibbadás az első három ujjon, fájdalom az első három ujjban, tenyéri izmok
sorvadása, tenyérpárna sorvadása.

A Carpalis alagút-szindróma előfordulása

Mivel a betegség kiváltó okai jellemzően valamilyen életkorhoz kötődnek, a probléma megjelenési időszaka is
jól körülhatárolható: jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az
idősebb reumás beteget érint. Illetve bárkit bármilyen életkorban, amennyiben bármilyen hatás a kéztőalagút
beszűkülését okozza. Ebből az is következik, hogy a betegség előfordulása viszonylag magas, ráadásul a kórkép
ismertté válásával egyre inkább növekszik a fölismert esetek száma is.

Húsz évvel ezelőtt például itthon egy megyei kórház szakrendelésén havi egy-két ilyen beteget láttak csak az
orvosok, de nem azért, mert ez a probléma nem létezett, hanem azért, mert nem ismerték fel. Ilyenkor a
háziorvosok gyakran értágítót javasoltak a zsibbadásra. Idővel aztán rájöttek, hogy ez a típusú zsibbadás nem a
keringéssel van összefüggésben: mára már nálunk is hetente hetente öt-hat Carpalis alagút-szindrómában
szenvedő beteget fedeznek fel a nagyobb megyei, nagyvárosi kórházak.

A Carpalis alagút-szindróma okai

Ahhoz, hogy a carpalis alagút-szindróma kialakulásának oka érthető legyen, ismerni kell a csukló szerkezetét. A
kórkép nevében szereplő carpus szó magyarul csuklót jelent, a csuklócsontok elrendeződése pedig vályúszerű:
ezek a csontok a tenyér felé nyitott vályút alkotnak. Ennek tetején egy hártya van, amit retinaculum
flexorumnak neveznek. Az általa lezárt vályúban kilenc hajlítóin fut, ebből kettő a mutatóujjhoz, kettő a
középső ujjhoz, kettő a gyűrűsujjhoz, kettő a kisujjhoz, egy pedig a hüvelykujjhoz vezet. Ebben az alagútban fut
az úgynevezett középideg (nervus medianus) is, ami a nyaki gerincből érkezik, végigfut a vállon, a hónaljon, a
könyökön és a csuklónkon is.

A zsibbadáshoz vezető probléma oka az, hogy az alagútban található kilenc ín és egy ideg 20-40 évig
tökéletesen megfér egymással, viszont egy idő után előfordul, hogy valami miatt az inak megduzzadnak, az
alagút pedig szorossá válik.

A Carpalis alagút-szindróma fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom

A gond ilyenkor az, hogy az inak szorulása szorítja az ideget is, ami miatt az általa ellátott terület zsibbadni kezd.
Előfordul, hogy az ujjak nem mindegyike zsibbad, csak közülük valamelyik. A kezdetben csak nappal és bizonyos
helyzetekben jelentkező zsibbadás idővel állandósul, és főleg éjszakaivá válik. Ennek oka, hogy az inak éjszaka
nem mozognak, így jobban bedagadnak, jobban szorítják az ideget. A betegség harmadik fázisában az ideg
leszorítása már nem csak zsibbadást és fájdalmat okoz, hanem a tenyéri izmok sorvadását is kiváltja. Emiatt
lötyögőssé, sorvadttá válik a tenyérpárna.

Magát a betegséget bármilyen olyan hatás kiválthatja, amitől az inak megdagadnak. Ezt leggyakrabban
valamilyen hormonális változás, azaz nőknél a terhesség és a menopauza, férfiaknál a klimax. Ezek mellett
gyakori kiváltó okok a reumatikus, illetve az autoimmun betegségek. Ugyancsak eredményezheti az inak
megdagadását a fokozott mechanikai igénybevétel, azaz minden olyan munka, ami az inakat túldolgoztatja.

A Carpalis alagút-szindróma diagnózisa

Normál esetben a diagnózis felállítása az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével kezdődik. Utána egy
vizsgálat következik, amelynél azt nézik, hogy a csuklótájra gyakorolt nyomás kivált-e hasonló tüneteket.
Létezik egy olyan objektív vizsgálat is (ez az ENG, azaz electroneurographiás vizsgálat), amellyel a perifériás
idegek vezetési sebességét lehet mérni. Ennek segítségével mérhető, hogy az ideg milyen gyorsan vezeti az
elektromos impulzust: ahol az ideg le van szorítva, ott lassabban vezeti ezt az ingerületet.

A Carpalis alagút-szindróma tünetei, kórlefolyása

A betegség fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom, ami leggyakrabban az első három ujjon és a gyűrűs ujj első
ujjak felé eső oldalán jelentkezik. A tünetek kezdetben napközben jelentkeznek, majd éjszaka válnak állandóvá,
végül pedig teljesen állandósulnak. Előrehaladott fázisban már tünet a tenyéri izmok sorvadása, a tenyérpárna
lötyögőssé, sorvadttá válása.

A Carpalis alagút-szindróma kezelése

Amióta a betegséget az orvosok jobban fölismerik, a pácienst megfelelő szakorvoshoz, majd pedig
kézsebészhez irányítják, könnyen gyógyíthatóvá vált ez a probléma: a panasz ma már egy 15 perces műtéttel
végleg megszüntethető. Ennek során a sebész szikével átvágja a csukló vályúját befedő hártyát, aminek
eredményeként az inak és az idegek felszabadulnak, a panaszok közül a fájdalom azonnal, a zsibbadás pár nap,
illetve pár hét alatt megszűnik. A kéz izmainak sorvadása sajnos végleges. A műtétet követően a betegnek egy
hétig kell kötéssel fednie a sebet, a kezet pedig kímélni. Maga a beavatkozás egynapos sebészeti műtét
keretében is elvégezhető.

Ha a beteg nem olyan orvoshoz kerül, aki a panasz kiváltó okát felismeri, akkor a megfelelő kezelést értágítók,
fizikoterápiás eljárások és egyéb módszerek fölösleges és eredménytelen alkalmazása késlelteti. Ilyen jellegű
eljárásokkal a carpalis alagút-szindróma nem gyógyítható, ahogyan gyógyszeresen sem. Ezen módszerek csak
átmeneti javulást eredményeznek, jellemzően azt is csak pszichésen.

Jelenleg a műtét mellett egyetlen olyan megoldás jöhet szóba, ami tartósan hatásos lehet. Ez az úgynevezett
szteroidos infiltráció, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg egy erős gyulladáscsökkentő injekciót kap
közvetlenül az inak közé, a szorosan feszülő területre. Ennek beadása nagyon nehéz és kockázatos, a hatóanyag
ugyanis nem kerülhet sem az inakba, sem az idegbe. Ezt azért kell elkerülni, mert ha a szer az inakba jut, akkor
azok később elszakadhatnak. A megoldás azért is vitatható, mert a nagy mennyiségű hormonszerű anyag főleg
többször alkalmazva a szervezetnek alapvetően nem tesz jót.

Carpalis alagút-szindróma megelőzése

A betegséget nem lehet megelőzni.

Szövődmények

Ha a középideg leszorítását nem kezelik, annyira erős éjszakai zsibbadás és fájdalom jelentkezhet, hogy a beteg
aludni sem tud, emiatt krónikus kialvatlanság alakul ki. Előrehaladott állapotban már a kéz kisizmai is sorvadnak
és zsugorodnak, nagyon lecsökken a kéz szorítóereje, funkciója leromlik.

Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/carpalis_alagut-szindroma/793