Növényrendszertan gyakorlatok

1. gyakorlat

Erdőmérnöki szak
 Baktériumok – Bacteria
(Schizomycophyta, Schizophyta)

A baktériumok általános jellemzése

• mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba

rendezett sejtek (1-200 μm)
• örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve
 diffúz sejtmag, prokarióták
• leggyakoribb alakok: gömb, pálcika, csavar

• sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található

 - talajokban élnek, szénhidrát-bontók: Azotobacter fajok
- a levegő szabad nitrogénjét kötik, szimbionták: Rhizobium
fajok, Frankia alni

Azotobacter chroococcum
Rhizobium leguminosarum
Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum
- talajlakó szimbionta fajok, nitrogénkötők (az Alnus, Myrica,
Elaeagnaceae, Juglans fajokon)

Frankia alni (Nocardia alni)

Frankia alni (Nocardia alni)
 Algae – algák, moszatok

1. Prokatióta algák

Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta)

• nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták)

• elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a

(kékeszöld), fikocián (kék)

• nagy alkalmazkodó képességűek

Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta
Microcystis flos-aquae

Nostoc commune
Nostoc commune
 Algae

2. Eukarióta algák (moszatok)

• Eukarióták jellemzői

• Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények

• Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak)

• Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek

• Főként vízi életmódot folytatnak

Ostorosmoszatok törzse - Euglenophyta
Euglena viridis – zöld szemesostoros
Euglena viridis – zöld szemesostoros
Sárgásmoszatok törzse (Chrysophyta)

Kovamoszat faj - Diatoma vulgare

Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

Ceratium hirundinella
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta)

Pleurococcus viridis
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta)

Békanyál - Spirogyra nitida

Csillárkamoszat - Chara foetida
Csillárkamoszat - Chara foetida
 Gombák (Fungi, Mycophyta)

• Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket

nem tartalmaznak
• Teleptestűek
• Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines
hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett
• A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz)
épül fel
• Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák),
fonalak tömege (micélium)
Nyálkagombák - Myxomycota

Kakukknyál – Mucilago spongiosa

 Valódi gombák (Eumycota) törzse

• Sejtfaluk van
• Testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek fonadéka a micélium
(esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) vagy szövedék (plektenhima) is
létrejöhet)

Mozgó moszatgombák altörzse - Mastigomycotina

• teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak

• főleg növényi (pl. Plasmopara viticola) és állati élősködők

 Petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes

• ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak

• vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.)
• a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmopara
viticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok

Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya – Plasmopara viticola

 r: Saprolegniales

Halpenész – Saprolegnia ferax

Szőlőperonoszpóra, szőlőragya – Plasmopara viticola
Járomspórás moszatgombák altörzse - Zygomycotina
r: Mucorales

Fejespenész – Mucor mucedo

Fejespenész – Mucor mucedo
 r: Entomophtorales

Légypenész – Empusa muscae

(Entomophtora muscae)
Tömlősgombák altörzse
(Ascomycotina)

• tömlő (aszkusz) – aszkospórák

képződési helye (tömlőben 8
haploid aszkospóra)

• termőtestformák: kleisztotécium
(zárt), peritécium (palack),
apothecium (tál)

• termőréteg (himénium) – egymás

mellett álló aszkuszok alkotják
 
        Elterjedt, gazdag csoport (30%)
        Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták
        Sok fitopatogén
        Tömlőszerű sporangium
        8 aszkospóra (általában)
        Osztott hifa (egyszerű válaszfal)
        Konídiumok és oidiumok végzik az ivartalan terjesztést
        Ivarszervek: oogónium és antherídium
        Dikariotikus állapot (csak a termőtestben)
        Horogképződés a tömlőképzés előtt
        Termőtest (aszkokarpium) kialakulása jellemző
        Termőréteg: himénium; steril hifák (parafízis)
A csatképződés menete és az aszkusz kialakulása
 Az aszkuszos gombák termőtest típusai
kleisztotécium peritécium összetett
apotécium
apotécium

termőtestpárna
A különböző nemű fonalaknak minden évben találkozni kell a
termőtestképzés előtt
A tanult tömlősgombák termőtesttípusai:

• Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini: nincs termőtest

• Zöld nemespenész - Penicillum roqueforti: kleisztotécium

• Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina: kleisztotécium

• Piros héjbibircs - Nectria cinnabarina: peritécium

• Juhar levélfoltossága – Rhytisma acerinum: apotécium

• Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri: apotécium
• Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia: apotécium
• Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta: összetett nyeles
apotécium (süveg + tönk)
• Redős papsapkagomba – Helvella esculenta: összetett nyeles apotécium
(süveg + tönk)
Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini
Plectascales – Tömlőspenészek
 
  Termőtestben az aszkuszok szabálytalanul
helyezkednek el
  Kleisztotécium termőtest
 Aspergillus sp. és Penicillium sp.
Zöld nemespenész – Penicillium roqueforti
 
Erysiphales - Lisztharmatgombák
 
  Kleisztotécium van, gyakran csak egyetlen
aszkusszal
  A termőtesten jellegzetes, fajra jellemző
függelékekkel
  Obligát paraziták
  Bőrszöveti sejteken élősködnek
  Kénvegyületekkel védekeznek ellene
   Microsphaera quercina
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
Maggombák osztálya - Pyrenomycetes
r: Pyrenomycetales

Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina

Csészegombák osztálya- Discomycetes
r: Phacidiales
Rhytisma acerinum – juhar levélfoltossága
r: Phacidiales
Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri
 Pezizales - Csészegombák

•Apotécium
•Fedővel nyíló aszkuszok
•Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak
•Szaprotrófok

•Peziza badia
•Sarcoscypha coccinea
•Aleuria aurantia
•Peziza aurantia
•Otidea onotica
Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia
Barna csészegomba – Peziza badia
 Helvellales – Papsapkagomba-félék
 
        A termőtest fejlett, nyeles apotécium
        Ivarszervek nem alakulnak ki
        Nagyméretű, olajcseppekkel rendelkező spórák

jellemzők
        Spóraszórás fototrópikus
        Szaprotrófok
 Helvellales – Papsapkagomba-félék
•      Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba
•      Morchella conica – hegyes kucsmagomba
•      Ptychoverpa bohemica – cseh kucsmagomba
•      Mitrophora semilibera – fattyú kucsmagomba

Ízletes kucsmagomba –
Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Fattyú kucsmagomba –
Morchella esculenta Mitrophora semilibera
 Helvellales – Papsapkagomba-félék
 
•   Gyromitra esculenta – redős papsapkagomba
•   Gyromitra fastigiata – vörösbarna papsapkagomba
•   Helvella crispa – fodros papsapkagomba
•   Helvella leucopus – homoki papsapkagomba

Fodros papsapkagomba
– Helvella esculenta
 Fodros papsapkagomba –
Helvella crispa

Homoki papsapkagomba –
Helvella leucopus
Tuberales – Szarvasgomba-félék
 
        Különleges, föld alatti termőtest
        Módosult apotéciumnak tekinthető
        Spórák száma redukálódik egyes esetekben
        Obligát mikorrhizás fajok

o      Tuber aestivum – nyári szarvasgomba

o      Terfezia terfezoides – homoki szarvasgomba
Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum
Homoki szarvasgomba – Terfezia terfezoides
Xylariales – Agancsgomba-félék
 
        A termőtest fejlett, sötét sztrómába ágyazott
peritécium
        Főleg korhadó fán
        Sok bontja a lignin (fehérkorhasztás), ami ritka

a tömlősök között

o      Xylaria hypoxylon – ágas agancsgoma

o      Xylaria polymorpha – bunkós agancsgomba
Szarvas agancsgomba – Xylaria hypoxylon
 Basidiomycotina – Bazídiumos gombák altörzse
 
        Speciális sporangium: bazídium
        Exogén lefűződéssel keletkező spórák (4)
        Aszkuszos gombák rokonai
        Sejtfal kitin
        Osztott hifa – parentoszómás dolipórus
        Gyakori a dikariotikus állapot
        Álszövetes szerveződés
        Ivarszervek nem alakulnak ki, hifavégek egyesülnek
(szomatogámia)
        Termőtestek alakulnak ki (rajta bazídium)
        Ivartalan szaporító képletek szerepe kicsi
        Csatképzés gyakori
        Termőréteg kialakulása általános = bazídiumok + csiszták
Bazidiumos
gombák altörzse

• A hifavégeken kialakuló
bazidiumokon 4 bazidiospóra
képződik, exogén módon

• Termőtest sejtmagpáros
(dikariotikus), harántfalakkal
tagolt hifákból áll

• Parentoszómás dolipórus
• A bazídiumok himéniumot
alkotnak, mely lehet ráncos,
csapos, csöves ill. lemezes
1. Bazidiospóra
2. Haploid hifa
3. Magpáros hifa
4.-7. Csatképződés a magpáros
hifákon
8. Bazídiumképzés
krusztotécium holotécium A bazidiumos gombák
termőtesteinek
morfológiai típusai
termőtestformák

gaszterotécium

holotécium
pilotécium
1. o: Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes)
r: Rozsdagombák - Uredinales

• obligát paraziták
• bazídiumaik harántfalasak
• spóratípusaik:
1. spermáciumok
(pikniospórák)
2. ecidospórák
(ecidiospórák)
3. uredospórák
4. teliospórák
(teleutospórák)
5. bazidiospórák

1. és 5. haploid,
2. és 3. sejtmagpáros,
4. diploid
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Gabonarozsda – Puccinia graminis
ecidospórák uredospórák teliospórák

Gabonarozsda – Puccinia graminis

r: Üszöggombák - Ustilaginales

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis
 Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse
1. o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya
2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya

Phragmobazidiomycetidae Holobazidiomycetidae

A B C
 2. o.: Hymenomycetes
Phragmobazidiomycetidae

Tremellales – Kocsonyagomba-félék

        Hosszirányban osztott bazídium

        A spórából horogszerű konídium képződik
        Kocsonyás termőtest jellemző

o      Tremella mesenterica – Kocsonyás rezgőgomba

o      Exidia glandulosa – boszorkányvaj

Kocsonyás rezgőgomba – Tremella mesenterica
Boszorkányvaj – Exidia glandulosa
 Auriculariales – Fülgomba-félék

        Szaprotrófok vagy paraziták

        A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű
        Osztott bazídiumuk van (haránt)
        A bazídiospórából másodlagos spóra képződik

o      Auricularia auricula-judae – Júdásfüle gomba

Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse
1. o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya
(rozsdagombák, üszöggombák)
2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya

ao. Phragmobasidiomycetidae
(rezgőgombák, fülgombák)
ao. Holobazidiomycetidae
fr. Aphyllophoranae – likacsgombák felrendje
 
     Holobazídium és himénium van
     Sokféle termőtest (krusztotécium,
holotécium)
Stereum hirsutum – borostás réteggomba
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sparassis crispa –
fodros káposztagomba
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Lemezes tapló –
Lenzites betulina
Nyírtapló – Placodes betulina
Pecsétviasz-gomba – Ganoderma lucidum
 Bükkfatapló -
Fomes fomentarius
Bükkfa-tapló – Fomes fomentarius
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
 Pisztricgomba –
Polyporus squamosus
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Bazídiumos gomba termőtestének alakulása vázlatosan
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Sátántinóru – Boletus satanas
Leccinum nemzetség
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
 Suillus nemzetség

• nyálkás, de legalább tapadó kalapbőr

• a kalap szélén enyhén túlnyúló kalapbőr
• tág pórusok, melyek gyakran a tönkre egy kissé lefutnak
• egyenletes tönk, az bázisban gyakran görbe
• több fajnál gallér
Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
 Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus