Zárvatermő növények II.

3. Levél
A fotoszintézis, légzés és párologtatás szerve. A nyitvatermő növényfajok, jellemző tű- és pikkelylevelénél szélesebb
és nagyobb levele a lomblevél.
A levél részei:
 levélalap
 levélnyél
 levéllemez
Keress a környezetedben egy lomblevelet, helyezd egy
papírlapra, jelöld egy toll segítségével a levél részeit!
Ha végeztél, készíts róla egy képet és illeszd be ide a
táblázatba a szöveg helyére!

A levél alakja változatos és fajonként változik.

1. Levéllemez lehet tagolt/tagolatlan

2. Lomblevél lehet egyszerű/összetett

A környezeti adottságoknak megfelelően az levelek is különféle módokon változtak. Egészítsd ki a táblázatot! Keress
példafajokat és képeket a levél módosulásokra!
Levélmódosulások
Kép Név Feladat Példafaj
Védekezés, párologtató felület
Levéltövis kaktusz
csökkentése.

Kapaszkodó-, rögzítő szervvé módosult

Levélkacs zöldborsó
levél.

Rovarfogó
Rajtuk emésztő mirigyszőrök fejlődnek. vénusz légycsapója
levelek
 4. Virág
Húzd alá a megfelelő szavakat a szövegrészletben!
A virágos növények evolúciója az ősi mohákig/harasztokig nyúlik vissza. A harasztok szaporodásánál a víznek
még nélkülözhető/nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek csak vízben úszva/széllel szállítva tudnak
eljutni a petesejthez. A korszakos előrelépést az egyes ősi harasztok továbbfejlődése, az első
nyitvatermők/zárvatermők kialakulása, valamint a virág és a mag megjelenése jelentette. A megtermékenyítés
folyamata így a víztől függővé/függetlenné vált, segítve a szárazföldek belső, szárazabb területeinek
meghódítását.
A virág korlátolt növekedésű, módosult leveleket viselő, szaporító hajtás.
A virág részei
Az ábra segítségével nevezd meg a virág részeit!
A kocsány
B csészelevél
C sziromlevél
D porzószál
E portok
F porzó
G bibe
H bibeszál
I magház

J termő

A porzó- és termőlevelek elrendeződése szerint a virág lehet:

 Kétivarú virág: porzó- és termőleveleket egyaránt tartalmaz.
 Egyivarú virág: vagy csak porzóleveleket (= hím virág), vagy csak termőleveleket (női virág) tartalmaz.
A női (♀) és hím (♂) virágok helyzete szerint megkülönböztetünk:
 Egylaki növényeket: amikor mindkét virág (♂ és ♀) ugyanazon az egyeden található meg.
 Kétlaki növényeket: egy egyed csak ♂ vagy csak ♀ virágokat tartalmaz.
A zárvatermők virágjának szerkezete rendkívül változatos. Felépítése, alakja, mérete, illata és színe a megporzás
módjához illeszkedik.
Szélmegporzású fajok Állatmegporzású fajok
Nem feltűnő a virágzat, nem termelnek nektárt, viszont Nektárt termelnek, ezzel a cukortartalmú folyadékkal és
sok virágport hoznak létre. illatukkal csalogatják a megporzást végző rovarokat.

A zárvatermők a legfejlettebb virágos növények. Virágaikban a termőlevelek összenövésével kialakul a termő,

amelynek zárt magházában a magkezdemények nagyobb védettségben fejlődnek.
 5. Termés
A termés a zárvatermőkre jellemző, a magház, ill. a termő falából jön létre a megtermékenyítést követően. A
termésben alakulnak ki a magok.
Terméstípusok:
 Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termő vesz részt.
 Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok).
Termések csoportosítása: A termések csoportosítása aszerint történhet, hogy a termés lédús (húsos) vagy száraz.
Egészítsd ki a táblázatot! Keress példafajokat és képeket a különféle termésekre!
Húsos termések - A termésfal lédússá válik.
Kép Termés neve Példafaj
Bogyótermés szöllő

Kabaktermés sárgadinnye

Csonthéjas termés dió

Száraz termések - Éretten kiszáradnak.

Kép Termés neve Példafaj
Szemtermés kukorica

Makktermés tölgyfa
Toktermés mák

Hüvelytermés zöldborsó

Becőtermés fejeskáposzta
 6. Osztályok
A zárvatermők fajait két osztályba, a kétszikűek, illetve az egyszikűek közé soroljuk.