Ápolástani Alapismeretekrev2

Ápolástani alapismeretek
Tartalomjegyzék
Lőrincz Attila ts.
lorincza@se-etk.hu
Rev:16.11
Mindennapos beavatkozások
 nap, mint nap végzett vizsgálóeljárások
 fekvő- és járóbeteg ellátásban, egyes fajtái

a beteg otthonában is végezhetők
Lehetnek:
 Diagnosztikus beavatkozások – a betegség
megállapítása céljából
 Terápiás beavatkozások – gyógyító célzattal
Az ápoló nem önálló funkcióinak tükrében
 Injekciózás (i.m., s.c., i.d.)

 Vénapunkció, vérvétel
 Nazogasztrikus szonda levezetése
 Hólyagkatéterezés (nő) (férfi)
 Beöntés
 Oxigén / inhalációs terápia
Az ápoló együttműködő funkcióinak tükrében
 Gyomormosás
 Infúziósterápia
 Transzfúziós terápia
 Punkciók (lumbal, mellkas, has,
sternum)
A beavatkozások általános menete
Előkészítés:
– Személyi feltételek biztosítás (kompetencia,
megfelelő létszám)
– Kézmosás
– Tárgyi feltételek (ellenőrzött, biztonságos,
steril eszközök) biztosítása
– A beteg testi és lelki előkészítése,
felvilágosítása
Kivitelezés:
– Kézmosás
– A higiénés szabályok betartása
– A beavatkozás szakszerű, pontos,
biztonságos elvégzése
– A beteggel folyamatos kommunikáció,
nyugtatás, állapot-megfigyelés
Befejezés:
– A beteg állapotának vizsgálata,
megnyugtatása
– kézmosás
– A környezet rendbetétele
– Körültekintő hulladékkezelés
– Kézmosás
– Dokumentálás
Injekciózás
Vissza
Injekciózás (i.m., s.c., i.d.)
 Lényege: a gyógyszer parenterális
bejuttatása a szervezetbe.
 Indikációi:
– Szájon át való beadás lehetetlen
– A hatóanyag a bélben lebomlana vagy onnan
nem szívódna fel
– A betegnek hányingere van, hány
– A gyomor-bélrendszert tehermentesíteni kell
– Gyors hatást akarunk elérni
Az injekciózáshoz szükséges felszerelések
 Különböző fecskendők  Injekciós tűk

Előkészítendő eszközök
Intradermalis injekció (intracutan)
A beadás helye A szövet ami

beadjuk
Az alkar belső Bőr
felszíne
A beadó tű A beadható
mérete térfogat (ml)
26G x 3/8 in. 0.1 ml
Tartomány:0.01 -
0.1 ml
Szubkután injekció

beadjuk
Lásd a képen Bőr alatti
zsírszövet
25G-27G 0.5 ml
1/2 - 1/5 in. Tartomány:0.5 -
1.5 ml
Intramuszkuláris injekció

beadjuk
Deltoideus Izom
23G-25G 0.5 ml
5/8 - 1 in. Tartomány:0.5 - 2
ml

beadjuk
Gluteus minimus Izom
20G-23G 2 ml
1 ½ -3 in. Tartomány:1- 5 ml

beadjuk
Gluteus medius Izom
20G-23G 2 - 4 ml
1 ½ - 3 in. Tartomány: 1 - 5
ml

beadjuk
Rectus femoris Izom
22G - 25G 1 - 2 ml
1/2 - 1 in. Tartomány:1 - 3
újszülötteknél ml

beadjuk
Vastus lateralis Izom
22G - 25G 1 - 4 ml
5/8 - 1 in. Tartomány:1 - 5
Újszülötteknél /
gyemekeknél ml
20G – 23G 1 ½ in.
Felnőtteknél
Intravénás injekció (orvosi kompetencia)

beadjuk
Lásd a képen Véráramba
25G - 14G 1 - 10 ml
Tartomány:1 - 50
ml
Az injekciós formák beadási
szögei, szabályai
 i.d. (intracutan):15°
 s.c. (subcutan):90°(LMWH légzáras / insulin
PEN) 45° insulin/LMWH ampullából
 i.m.: 90°
Valamennyi injekciózási formánál a visszaszívás

a beadás előtt ajánlott, az i.m. injekció előtt
kötelező a véletlen i.v. beadás elkerülése miatt!!
Olajos injekció a véráramban zsírembóliát okoz!
Az injekciós formák beadási
szögei, szabályai
1.Intramuscularis 90°
2. Subcutan 45°/ 90°
3. Intravénás <15°
4. Intradermalis (intracutan) 15°
Artériába gyógyszert beadni tilos! Szövetroncsolódást, arteriospazmust

okoz! Véletlen beadás esetén a tűt benne kell hagyni lidocaint kell
beleadni és az orvos utasításainak megfelelően.
Az injekciós készítmény felszívásának
egyéb szabályai
 A felszívott gyógyszer ampulláját tegye a fecskendő

mellé, csak a szövődménymentes beadás beigazolódása
után dobja ki!
 Gyógyszertévesztés elkerülése végett az ampullát mindig
háromszor nézze meg:
– amikor előveszi,
– amikor felszívja,
– amikor beadja - még egyszer azonosítsa a beteget és a
lázlapon rendelt gyógyszer nevét.
 Maradék injectiós készítményt eltenni későbbre TILOS!,
mert a felnyitott ampulla már nem tekinthető sterilnek.
 Mindig a megfelelő méretű tűt készítse az adott
injectiófajtához.
 Légtelenítés!!!
Az injekciózás veszélyei
Lokális veszélyek
Szövetroncsolódás (rossz minőségű tű, nem elég
éles)
A tű elgörbül, kónuszról letörik a műanyag rész
(KÓNUSZIG NEM SZABAD TOLNI!)
Szövetártalom, szövetelhalás(Ha pl.: csak I.V. adható
szert I.M. adnak be.
Injekciós tályog (Warfarinnal kezelt betegeknél
gyakoribb)
Általános szövődmények
 Allergiás és toxikus reakció

 Tüdőembólia (zsírembólia olajos injekció
véletlen i.v. beadása esetén.)
 Általános fertőzésveszély
Vénapunkció, vérvétel
Vissza
Vénapunkció, vérvétel
 A vér potenciálisan a legveszélyesebb fertőző

forrás, gumikesztyű használata kötelező!
 A vénapunkcót diagnosztikus célból
végezzük, vérmintavétel céljából, terápiás
vénapunkció manapság nagyon ritka, véna-
sectio néven tárgyalja az irodalom.
 A vérvétel kizárólag zárt vérvételi rendszer
használatával történik.
A vénapunkcióhoz szükséges felszerelések
A vénapunkcióhoz szükséges felszerelések
A zárt vérvételi rendszer
Magyarországon már régóta zárt

vérvételi rendszert használunk, Itt folyhat ki a
melynek lényege az, hogyha vér!
előírásszerűen és a szakma
szabályainak megfelelően használjuk,
a vér nem érintkezik a külvilággal.
A rendszer egyetlen módon válik
nyitottá: ha a vérvételi tűre van
csatlakoztatva a vérvételi cső és így
húzza ki a betegből.
A tűk kezelésének általános szabálya
 Az i.d. (i.c.) és s.c.injekciók kivételével mindig

használjon külön felszívó és külön beadótűt!
 A tűre kupakot visszatenni szigorúan tilos!
 Létezik tűmegsemmisítő készülék
 A vérvételi rendszerhez létezik tűleszedő „gomba”
 A tűket a veszélyes hulladéktároló konténerekbe kell
dobni!
A vérvételi csövek fajtái
A fenti nyíl egyben jelzi az ajánlott vérvételi csősorrendet is!

A vérvétel kivitelezése
 A vérvétel kivitelezése videó

A vérvétel szövődményei
 Hematóma képződés
 Véna sérülés (elpattanhat az ér, ezért csak a
legszükségesebb ideig pangassa)
 A beteg karját a kubitális régióból történő
vérvétel esetén nyújtva kell tartani és a
punkció helyét erősen nyomni kell 2-3 percig
a hematóma kialakulásának kivédésére
Nazogasztrukus szonda levezetése,
szondatáplálás
Vissza
szondatáplálás
 A beavatkozás az ápoló nem önálló

funkciójába tartozik, csak indokolt
esetben, orvos utasítására végezze el
a beavatkozást, nagy körültekintéssel!
 A szondatáplálás a mesterséges
enterális táplálás.
 Mesterséges parenterális táplálás a
tápcsatorna megkerülésével
intravénásan történik.
szondatáplálás
 Lényege: Nazogasztrikus vagy jejunális

(hosszabb) szonda levezetés a gyomorba
diagnosztikus vagy terápiás célból.
 Diagnosztikus célzattal gyomorvérzés gyanúja
esetén vezetjük le, a gyomortartalom
megtekintése és eltávolítása céljából.
 Terápiásan táplálás céljából vezetjük le.
A NG szondázáshoz szükséges eszközök
(gazdag országokban)
A NG szonda útja a betegben
 Az ábra egyben
tartalmazza a
szonda
levezetése előtt
elvégzendő
mérési pontokat
is
 A szondát
átlagosan 45cm
mélyre vezetjük
le.
Korszerű NG szonda címkéje
 Az ábra
tartalmazza
a szonda
levezetés
lépéseit!
A szonda levezetésének lépései
 Az eszközök előkészítése
 A beteg tájékoztatása, anatómiai
viszonyok felmérése, ha a beteg
orra tele van váladékkal fújja ki,
vagy távolítsuk el. (fiziológiás
sóoldat és szívó segítségével)
 A szonda levezetési
mélységének megállapítása (lásd
a képen!)
 A szonda levezetésnek könnyítésére használhat
csúsztatót, egyes helyeken lidocain tartalmú sprayt
vagy gélt is alkalmaznak. (kérdezzen rá az
érzékenységre!)
 A szonda levezetésekor a beteg fejét előre kell
hajtani, hátra tilos!
 A szonda gyakran elakad a lágy szájpadnál, a
szonda forgatásával „kibuktatható” és tovább
vezethető
 Ekkor a beteg fejét előre hajtva nyelésre bíztatjuk,
vagy víz kortyoltatásával segítjük elő a nyelést.
 A szondát az előzőleg leírt mélységig vezetjük
le
 A szonda helyzetét először mindig
aspirációval ellenőrizzük! (a fecskendő
megszívásával, melyet a szondára
helyeztünk)
 Ha nem ürül gyomortartalom, kis mennyiségű
levegő befújásával fecskendővel, valamint
fonendoszkóp segítségével, a kardiára
helyezve, ahol a szonda megfelelő helyzete
esetén gurgulázó hangot hallunk.
 Ha ez sem sikerült MRTG ajánlott, ha a
szondán RTG árnyékot adó csík van.
 A szondát rögzítjük!
 Centis gézzel való rögzítésnél
a masni kerüljön a beteg
halántékához, ne húzza meg
túl szorosan mert ezzel dekubituszt okozhat
a beteg arcán!
 A szondát mindig átmosott és lezárt
állapotban kell tartani
 Táplálás előtt mindig szívja

meg a szondát, ezzel is
ellenőrizve a helyzetét.
 A szonda kizárólag lezárt
állapotban távolítható el!
 A szonda a gyártó által
meghatározott ideig lehet a
betegben, dekubitálhat belül
is!
A nazogasztrikus szonda
alkalmazásának szövődményei
 A szonda helyzete változhat, a beteg

aspirálhat (kihúzza)
 A szonda dekubitálhatja az anatómiai
képleteket melyeken keresztül halad
 Fekélyt képezhet a gyomorban
NG SZONDA LEVEZETÉSE VIDEÓ

Mesterséges enterális táplálási eszközök
 Rövid ideig tartó tápláláshoz (max. 2-3 hét)

– Nasogastricus szonda
– Orogastricus szonda
– Nasoduodenális szonda
– Nasojejunalis szonda
 Hosszú ideig tartó tápláláshoz: stoma szondák
– Oesophagostoma
– Gastrostoma
– Jejunostoma
– Percutan Endoscopos Gastrostomia (PEG)
– Percutan Endoscopos Jejunostomia (PEJ)
Nazogasztrikus szonda
Gastrotubus
PEG
PEJ
A táplálás módozatai
 Folyamatos táplálás:
– A tápoldatot infúzióban vagy infúziós pumpa
segítségével adják be a betegnek.
– Időtartam: 16 – 24 óra
– Biztosítja a felszívódást, csökkenti a hasmenést!
A táplálás módozatai
Intermittáló táplálás:
• Adható bolus formájában vagy infúziós
módszerrel.
• 3 - 4 óránként kapja a beteg a táplálékot-
• Étkezésenként 200 – 600 ml táplálékot kap a
beteg.
• Bolus formában nagy lumenű szondát
használnak fecskendővel.
• Csepegtetéses táplálás során a tápoldatot 20
– 30 perc alatt adják be.
• Veszélye: dumping syndroma – regurgitatio,
aspiratio!
Hólyagkatéterezés
Vissza
 A nőbeteg katéterezése az ápoló nem önálló (dependens,
függő) funkciójába tartozó tevékenység
 A férfibeteg katéterezése orvosi feladat, így ez az ápoló
együttműködő funkciójába tartozó tevékenység
 A katéterezés legfontosabb szabálya: ha lehet, ne
katéterezzünk!
 A hólyag katéterezése során gumi- vagy

műanyag csövet vezetnek be a
húgycsövön keresztül a hólyagba.
 Mivel a művelet erősen fokozott fertőzési
kockázattal jár, először más
módszerekkel kell próbálkozni a hólyag
kiürítésére. (spontán, wc-be, pelenkába)
A hólyagkatéterezés eszközei
Katéter típusok
 Méret :
– 8-12 Fr (french) gyermek
– 14-16 Fr általában nők
katéterezéséhez
– 18-22 Fr általában férfiak
katéterezéséhez
– 24-28 Fr méret
 Típus
– Egyenes- egy lumen
– Foley (ballonos)
– Két lumenű
– Három lumenű
 Alternatívák:
– kondomkatéter
– Suprapubikus katéterezés
Katéter típusok
1.) Vizelet elvezető csatorna

2.) Ballon feltöltő/leeresztő csatorna
A.) Nelaton katéter
B.) Couvelaire (nyitott végű) katéter
C.) Tiemann (cloude) katéter
D.) Malecit (wing-tip) katéter
E.) De pezzer (gomba) katéter
F.) Foaley katéter
Katéterzsák „drain” rendszerek
A katéterezés menete
 Beteg státuszának felmérése

 Utolsó vizeletürítés ideje, tudatállapot,
mobilitás, kor, tágult hólyag, felvezetést
akadályozó tényezők, allergia
 orvos által elrendelt beavatkozás!!!
 Eszközök előkészítése (steril és nem steril
eszközök)
 Beteg felkészítése
 Kézmosás
 Izoláció
 Beteg elhelyezése, ágyvédelem, a beteg

letakarása
 Perianális ápolás egyszer használatos
kesztyűben
 Kesztyűlevétel, steril eszközök kinyitása
 Steril kesztyű felvétele
 Steril terület rendezése, terület steril
izolálása
 Kenőanyag a katéter csúcsára vagy Instilla

Gél a húgycsőbe nyomva
 Húgycsőnyílás megtisztítása
(csipesz+vattagombóc)
 Katéter bevezetése
 Vizeletminta – vétel
 Intermittáló katéter eltávolítása
Ha a katéter állandó katéter akkor az alábbiak

 A ballon űrtartalmának megfelelő
mennyiségű desztillált víz
befecskendezése
 Helyzet ellenőrzése
 Drainrendszerrel összekötni (ezt a
felhelyezés előtt is megteheti, ha állandó
katétert helyez fel)
 Rögzítés
 Nő: combok belső felszínére lazán
 Férfi: combon, vagy a has alsó részén
lazán
 Ellenőrzés
Nőbeteg katéterezése
Videó animáció
Komplikálteseteket b
emutató videó
Férfibeteg katéterezése
 Videó animáció
 Videó
A katéter helyzete a férfi és nőbetegnél
A katéterezés szövődményei
 Fertőzések
– leggyakoribb nosocomiális infekció
– a mikroorganizmusok bejutásának lehetséges helyei
 Bevezetés helye, drainzacskó, csap, csőilleszkedés,
cső és a zacskó találkozási pontja
 Húgycsősérülés
– Megfelelő technika alkalmazásával nem gyakori
– katéter eltávolítás utáni oedema hat a vizeletürítésre
 Elzáródás
– gyógyszerek (húgysavkristályok csapódhatnak ki)
– vérrög, alvadék
– cső összenyomatása, hurkolódása
A katéter eltávolítása
 Amint lehetséges
 Hólyagtréning: hólyag izomtónusának visszaszerzésére,
izomtónus stimulálására
– katétereltávolítás előtt legalább 10 órával el kell kezdeni
– leszorítás 3 óráig, majd 5 percre felengedni – az eljárást
háromszor kell megismételni
 Eltávolítás
 Ellenőrzés
– 8 órán belül ürítsen spontán vizeletet
 Dokumentáció
– első ürítés ideje, mennyisége
 Gyakori panaszok hosszantartó katéterezés után:
– dysuria (húgycsőgyulladás)
– gyakori vizelési inger
Beöntés
Vissza
Beöntés
A beöntés az a művelet,
amellyel a végbélnyíláson át
folyadékot juttatunk a vastagbél
alsó szakaszába
A beöntés formái
 Tisztító beöntés
– Szappanos oldat - csak tiszta kenőszappan, 5
ml/1000ml
– Hipotóniás oldat – csapvíz ozmotikus nyomása
kisebb vízmérgezés
– Izotóniás oldat – legmegfelelőbb, 0,9% NaCl
– Hipertóniás oldat – szövetekből víz áramlik a bélbe,
ott nő a folyadék, és ez fokozottan ingerli a bél
nyálkahártyáját
A beöntés formái
 Gyógyszeres beöntés
– Hyperkalaemia-ioncserélő gyanták
– Neomycin
– Báriumos beöntés
A beöntés eszközei
Egyszer használatos beöntő szett

Beadási technika alapján
 Alacsony beöntés
– A beteg csípője felett 30 cm-rel
– Végbél és sigmabél kitisztításához
 Magas beöntés
– Egész vastagbél kitisztításához
– 40 cm magasra, közben a beteg az egyik oldaláról a
hátára, majd a másik oldalára fordul
A beöntés szabályai
 Maximum három beöntés adható egymás

után!
 Folyadék mennyisége:
– Csecsemő: 150-200 ml
– Kisgyermek: 250-300 ml
– Iskolás korú gyermek: 300-500 ml
– Serdülő: 500-750 ml
– Felnőtt: 750-1000 ml
A beteg testhelyzete beöntésnél
A leggyakoribb testhelyzet az alábbi

Beöntés szövődményei
 Beöntés adásakor nagy körültekintéssel kell

eljárni minden olyan beteg esetében, akinek
anamnézisében bélbetegségek, daganat,
aranyér, diverticulosis szerepel.
 Vérzés léphet fel
 Rupturálhatjuk a bélfalat
 Ilyen esetekben egyeztessen az orvossal!
A beöntés kivitelezése videó

Gyógyszeres beöntés videó
Oxigén és inhalációs terápia
Vissza
Oxigén terápia
 Az oxigén létünk nélkülözhetetlen atomja, mind

a hiánya, mind a többlete halálhoz vezethet! A
földön az O2 21% 1Atm. nyomáson
 A betegnek oxigén terápiára van szüksége ha
hypoxiás:
– Fullad (Asthma, COPD, Pulm.emb. PTX, HTX stb.)
– „Súlyos állapotú” (AMI, Acut. Has, Stroke stb.)
– „Súlyosan megsérült” (polytrauma, vérzés)
Az oxigén terápia eszközei
 Nazális kanül:
2-6l/min, max 44%
O2
 Nem visszalágző O2
maszk (50es)
 6-12l/min, max 50% O2
 Visszalégző rezervoáros
(ballon) maszk (100as)
 8-15l/min, max 100% O2
 Venturi maszk,
szelepekkel állítható, max
60% O2
Venturi
maszk
 Fali oxigén csatlakozó

párásítóval
 Az oxigén nagyon szárítja a
nyálkahártyákat, ezért
mindig párásítva kell adni!
 Oxigénpalack reduktorral
 Az oxigént palackból csak
reduktor közbeiktatásával
lehet adni, hiszen a
palackban túlnyomás
uralkodik
 Oxigén koncentrátor
 A beteg otthonában is
alkalmazható, a légköri
oxigén koncentrálásával
tud nagyobb
koncentrációt előállítani
 Oxigén sátor
 A beteg szabadon
mozoghat benne,
Magyarországon nem
nagyon terjedt el
Az oxigén adagolása
Az oxigén terápia veszélyei
 Bizonyos betegeknél (COPD) apnoét

okozhat
 Az oxigén gyulladás veszélyes
 Zsírok oxigéndús közegben
szobahőmérsékleten öngyulladnak!
 Krémes kézzel oxigénterápiát végezni tilos!
Az oxigén terápia veszélyei
 Oxigén terápia videó
 Oxigén terápiás eszkö

zök videó
Inhalációs terápia
Vissza
Inhalációs terápia
 Az inhalációs terápia használatos mind a heveny, mind

az idült légúti obstruktív betegségekben.
 Alkalmazhatjuk az expektoráció (válladék ürülés)

elősegítésére, valamint lokális hatás elérésére.
 Ismeretes az is, hogy a légzőrendszer nyálkahártyájáról

bizonyos gyógyszerek rendkívül jól szívódnak fel, és
szinte az intravénás injekció adásához hasonló gyors
szisztémás hatás alakítható ki.
Az inhaláció hatékonyságát
meghatározó tényezők
 Az inhaláció során a gyógyszer aeroszol

formájában jut le a légutakba. Ennek mértékét az
alábbi tényezők határozzák meg:
 az aeroszol tulajdonságai,
 az aeroszol képzésének módja,
 az alkalmazás módja,
 a belégzési manőver,
 a légutak átmérője,
 az inhaláció időtartama.
Az aeroszol képzésének módja
 Aeroszolt számos módon lehet létrehozni,

azonban ezek közül a klinikumban három
módszer használatos:
 hajtógázzal működő, adagolószelepes
inhaláló készülékek,
 porinhaláló készülékek,
 gépi porlasztók (sűrített levegővel vagy
ultrahanggal működnek).
Az alkalmazás módja
 Az inhalációs terápiát mindig

szájon és nem orron át kell
végezni. Az orr ugyanis az 1
mikrométernél nagyobb
részecskék nagy részét
megszűri, így a gyógyszer
nem jut le megfelelő
koncentrációban a tüdőbe.
Inhalációs készülékek
 Az adagolószelepes inhalációs
készülékek
– kisméretűek
– hordozhatóak
– sok adagot tartalmaznak
– a legolcsóbb inhalációs
készülékek
Az adagolószelepes inhalációs készülék helyes használ

ata videó
Az adagolószelepes inhalációs
készülékek hátrányai
 a belégzés és a szelep megnyomásának

pontos koordinációja szükséges
 hidegfreon-hatás
 a még rendelkezésre álló gyógyszer
mennyiségét nehéz megítélni
 ha elmarad használat előtt a palack felrázása,
kiszámíthatatlanná válhat a dózis
Az inhalációs készülékek
 Porinhaláló készülékek
– A porinhaláló készülékek legnagyobb előnye,
hogy nem igényelnek olyan összhangot a
belégzés során mint az adagolószelepes
aeroszolok.
– Az alkalmazásukat könnyű megtanulni, és
megtanítani is.
– A gyógyszert por alakban tartalmazzák.
Hajtóerejüket a beteg belégzése szolgáltatja,
hajtógáztól mentesek.
– Csakúgy mint az adagolószelepes inhalációs
készülékek kisméretűek és hordozhatóak.
Porinhaláló készülékek (Discus)
Discus helyes használata videó

Hendihaler helyes használata videó
Porinhaláló készülékek (Turbohaler)
 A porinhaláló készülékek
közül külön említést
érdemel a Turbuhaler,
amely alacsony belégzési
csúcsáramlás mellett is
hatásos.
Porinhaláló készülékek (Turbuhaler)
Turbuhaler helyes használata videó

Porinhaláló készülékek hátrányai
 A gyógyszer nedvességre érzékeny, könnyen

összetapad.
 Hatékonyságuk általában függ a beteg
inspiratórikus erejétől.
 Mellékhatásaik közül megemlítendő a por
légutakra gyakorolt direkt hatása miatt
időnként kialakuló köhögés.
 Az adagolószelepes inhalációs készülékekhez
képest általában nagyobb adag gyógyszer
szükséges ugyanazon hatás eléréséhez.
Gépi porlasztókészülékek
 Előnyük az egyszerű inhalációs technika,

amelyet könnyű elsajátítani.
 A gépi porlasztókészülékekben többféle
gyógyszer is vegyíthető egyszerre.
 További előnyük, hogy alkalmazásuk során a
porlasztott gyógyszerhez oxigén is adható.
 Hátrányuk a nagy méret és az elektromos
csatlakozás igénye, így használatuk helyhez
kötött.
A gépi porlasztók működési elve
 A gyógyszert kétféle úton alakítják aeroszollá. Az egyik

lehetőség a kompresszoros porlasztás, amikor sűrített
levegő, a másik az ultrahangos porlasztás, amikor
nagyfrekvenciájú hanghullámok segítségével képeznek
aeroszolt.
 A jelenleg forgalomban lévő ultrahangos porlasztók
gyógyszeroldatokkal használhatók, de nem alkalmasak a
Sanasol kivételével gyógyszerszuszpenziók
porlasztására.
 A kompresszoros porlasztók esetében a sűrített levegő
folyamatosan nagysebességű légáramlást gerjeszt a
folyadékon át, és ily módon köddé alakítja azt.
 A porlasztó elsősorban azon betegek számára

előnyös, akik az egyéb inhalációs terápia
alkalmazására képtelenek, mint például a
csecsemők, kisdedek, idős felnőttek, súlyos betegek,
illetve olyan légúti betegségekben, amelyekben a
váladék mobilizálása más úton nem oldható meg.
 A terápia beállításánál fontos, hogy az adott
gyógyszerhez mindig a megfelelő porlasztót
válasszuk.
Gépi porlasztókészülékek hátrányai
 Nagy méret és az elektromos csatlakozás

igénye, így használatuk helyhez kötött.
 Drágák, zajosak
 A nebulizátor alkalmazása videó

 Az ultrahangos inhalátor videó
Gyomormosás
Vissza
Gyomormosás
A gyomormosás lenyelt mérgek
eltávolítását célzó eljárás, mely során
vastag csövet vezetünk a szájon
keresztül a gyomorba, és kis
mennyiségű folyadék ismételt
adagolásával-kiszívásával
gyomoröblítést végzünk.
MIKOR KELL GYOMORMOSÁST
VÉGEZNI?
A korábban rutin beavatkozásként

végzett gyomormosás létjogosultsága
mára megkérdőjeleződött, mivel sem
állatkísérletek, sem klinikai
tanulmányok nem tudták
egyértelműen bizonyítani, hogy
javítaná a betegek túlélését.
MIKOR KELL GYOMORMOSÁST
VÉGEZNI?
 Az “egy órás” szabály alól - teoretikusan -

kivételt képeznek azon esetek, amikor a
méreg hatásai között szerepel a
gyomorürülés- vagy a bélmozgások
lassítása is (pl. aspirin, ópiátok,
atropin,antidepresszánsok). Ilyenkor akár
a bevételt követő 4-6. órában is lehet
értelme gyomrot mosni.
MIKOR TILOS GYOMROT MOSNI?
 Légútbiztosítás nélkül, pl. eszméletlen,

de nem intubált beteg esetén, mivel
ilyenkor a félrenyelés(aspiratio)
veszélye nagyon magas
 Marószerek okozta mérgezésben (sav,

lúg)
MIKOR TILOS GYOMROT MOSNI?
 Hidrokarbon mérgezésben (pl. gázolaj,

kerozin, bútorpolírozó), mivel ilyenkor a
félrenyelés(aspiratio) veszélye fokozott
 Fokozott vérzés vagy perforáció
veszélye esetén (pl. ismert nyelőcső
varix, aktív fekély,nyelőcsőszűkület)
A gyomormosás eszközei
Gyomormosó készülék
A gyomormosás eszközei
 Boa szonda
A gyomormosás kivitelezése
A gyomormosás szövődményei
a szem kötőhártyájának spontán

gyógyuló bevérzése, mely
leginkább az erőlködő, ellenkező
betegeknél alakul ki.
a szem kötőhártyájának spontán

gyógyuló bevérzése, mely
leginkább az erőlködő, ellenkező
betegeknél alakul ki.
Ritka szövődmény a félrenyelés (aspiratio)

és következményes tüdőgyulladás
(aspiratiós pneumonia)
• gégegörcs (laryngospasmus)
• nyelőcső- vagy gyomor vérzése
• nyelőcső- vagy gyomor kilyukadása
(perforatio)
• hypernatraemia vagy víz intoxicatio (túlzott
mennyiségű öblítőfolyadék használata)
Infúziós terápia
Vissza
Homeostasis
 A szervezet úgynevezett homeostasis

állapot fenntartására törekszik. Ennek
összetevői:
 isovolaemia (norm. térfogat)
 isoionia (norm. Ionösszetétel)
 isotonia (norm. koncentráció)
 isohydria (norm. vegyhatás)
A szervezet folyadékterei
 Összvíztér
– A testtömeg 60% (Ffi), 55% (Nő)
– a korral csökken:(újszülött 80%,idős 45-50%)
 ICF 40%(28 liter) a korral változatlan
– fő alkotóelemek:K, Mg,P, fehérjék
 ECF 20% (14 liter)
– fő alkotóelemek:Na, Cl, bicarbonát
 ISF 15% (11 liter) - korral jelentősen csökken
 IVF 5% (3 liter) - korral változatlan
A folyadék- és elektrolit háztartás
zavarai (dehydráció)
 hypertoniás dehydrátio (víz-exsiccosis): a

vesztésben több a víz, mint az elektrolit, az
EC-tér beszűkül
 hypotoniás dehydratio (Na-hiányos
exsiccosis): „sóhiány”
 isotoniás dehydratio (egyenlő mértékű víz és
sóvesztés)
Hyperhydratios-hypervolaemiás
állapotok
 hypertoniás-hyperhydratio (Na-többlet,
jatrogén ártalom, infúzió túladagolás)
 hypotoniás hyperhydratio (vízmérgezés, EC-
tér víztartalma megnövekszik, Na tartalom
relatív csökken)
 isotoniás hyperhydratio (oedema képződés,
a folyadéktöbblet az intersticiális térben
halmozódik fel)
Infúziós terápia
 A volumenterápia céljai az alábbiakban

foglalhatók össze:
– helyreállítani a normovolémiát és ezáltal a
hemodinamikai stabilitást
– biztosítani az adekvát szöveti oxigenizációs
viszonyokat
– javítani a mikrocirkulációt (inflammációs mediátorok,
endothel interakciók) ezáltal megelőzni a különböző
szervkárosodások kialakulását
– helyreállítani a különböző folyadékterek egyensúlyát
– helyreállítani a sav-bázis és az elektrolit háztartást
Infúziós terápia
 Az infúziós terápia célja tehát az elveszett

folyadék és elektrolitok pótlása parenterális
intravénás úton a hemodinamika javítása
céljából.
 Parenterálisan folyadékot perifériás és
centrális vénákba pótolhatunk speciális
kanülökön és tűkön keresztül.
Infúziós terápia
 iv. infúzióval nemcsak izotóniás oldatokat

tudunk bejuttatni, hanem gyógyszert vagy a
táplálkozás súlyos elégtelenségekor
táplálékot – glukózt – egyéb anyagokat.
Az infúziós terápia eszközei
Előkészítendő eszközök
Szükséges felszerelések
A vénás kanülök mérete és színe
Az infúziós oldat tonicitása
 izotóniás: extracelluláris tér pótlására

 hypotóniás: extracelluláris folyadéktér
felhigítására
 hypertóniás: vizet szívnak be az érpályába
ezzel nő a keringő vértérfogat
Infúziós oldatok
 Az infúziós oldatok lehetnek

– Krisztalloidok
– Kolloidok
– Albumin
– FFP
Infúziós oldatok
Krisztalloidok Kolloidok
Fiziológiás Na-Cl oldat Testsaját: albumin, FFP,
plazmaprotein
Ringer-Lactat oldat Testidegen:dextran,
zselaton, hidroxi-etil
keményítő
Hypertonias NaCl-oldat Hypertóniás-

hyperonkotikus oldatok
Krisztalloidok (Elektrolit-tartalmú
oldatok)
 Isolyte, Ringer, Ringer-Lactat, feles Ringer,

Salsol
 Nem rendelkeznek vízkötő képességgel
 Vízmegkötő anyagokat nem, csak ionokat
tartalmaz
 Volumenpótlás esetén 1:1 arányban kell adni
kolloidokkal
 Nem okoznak allergiás reakciót
Krisztalloidok
 Salsol A: 0,9 %-os, azaz izotóniás (fiziológiás)

NaCl-oldat (rontja az acidózist, nátriumtúlsúly miatt
hypertóniás dehidrációban és semmilyen
hyperhidrációs állapotban nem adható)
 Ringer (Na, Cl, K, Ca tartalmaz, hyperkalaemiás,
hyperchloraemiás és acidotikus állapotokban,
továbbá csökkent veseműködés esetén és
veseelégtelenségben ellenjavalIt!)
 Ringer laktát (Na, Cl, K, Ca, Mg, laktát, pH-értéke
kevésbé savas, acidózisban adható)
Szénhidrát-tartalmú oldatok
 Isodex (5 %-os (azaz izotóniás) dextrose

oldat, hypertóniás dehidrációban adható,
szénhidrát pótlására nem elégséges)
 Glükóz 40%-os infúziós oldat (hypoglykae
mia esetén és parenterális táplálás részeként
szénhidrát pótlására és kalóriapótlásra
használják, rendszeres vagy hosszan tartó
adagolása CSAK centrális vénakanülön
keresztül adható)
Elektrolit- és szénhidrát-tartalmú
oldatok
 Rindex 10 (Ringer infúzióval azonos

ionösszetételt és mennyiséget tartalmaz,
továbbá 100 g/l glükózt, ami l0%-os
koncentrációnak felel meg)
 Rindex 5 (Ringer-infúzióval azonos
iontartalmú, de szénhidrát-tartalma 50 g/l
glükóz, tehát 5 %-os)
Aminosavakat tartalmazó oldatok
 Infusamin SS; Infusamin X5; Aminosol

stb. (Na, K, Ca, Mg, Cl, xilit illetve szorbitot,
valamint 50 gil koncentrációban aminosav-
keveréket, a parenterális táplálás vagy
fehérjehiány esetén alkalmazzák őket az
aminosavak, illetve fehérjebevitel
megoldására)
 Csak lassú cseppszámmal adagolható!
Zsírt tartalmazó oldatok
 Intralipid, lipafundin stb. (fehér színű oldatok, pa

renterális táplálás esetén a zsírok bevitelét
szolgálják, kizárólag centrális vénakanülön
keresztül adagolhatók!)
 Igen lassú cseppszámmal kell beadni, valamint
elosztócsap felhasználásával Infusaminnal, vagy
valamelyik Ringer-oldattal hígítva szokásos adagolni,
mivel magas koncentrációja miatt embólia
veszélyét kell figyelembe venni!
Ozmoterápiás oldatok
 Mannisol B (100 ml-es palack, 200 g/l

Mannitot tartalmaz, ozmotikus vízhajtóként
osmoterápiás oedemacsökkentés céljából és
dialízis kezelés alatt adják)
Kolloidok (testidegenek)
 Dextran készítmények:
 (Macrodex, Rheomacrodex, Dextran 40)
 Megoszlás: intravasalis, a térfogatot a bevitt
mennyiség másfélszeresével növeli
 Súlyos allergiás reakciót válthatnak ki
 Mely megelőzhető az infúzió előtt beadott
Promittal (monovalens dextrán, megköti az
ellenanyagokat )
 Zselatin készítmények:
 Gelifundol (oxipolizselatin)
 Felezési idő: 2-3 óra
 Az adott mennyiséggel nő a térfogat
 Gyakrabban okoz allergiát, mint a HAES
 Hidroxietil-keményítő:
 Kukoricakeményítőből állítják elő
 1 grammja 20ml vizet köt meg
 Felezési idő: 2-3 óra
 Intravasalisan oszlik meg, vesén keresztül
ürül
Dehidráló infúziós oldatok
 Cél: életfontos szervek ödémájának

csökkentése.
 Indikáció: agyödéma, acut glaukomás roham
– Mannisol-B infúzió
Infúzió összeállítása videó

Légtelenítés videó
Infúziós pumpa videó
Transzfúziós terápia
Vissza
 A vérátömlesztés szövetátültetés, melynek
kivitelezésénél a sterilitásra, a pyrogén
mentességre, a biológiai ártalmatlanságra, a
beadásra kerülő készítmény biológiai
aktivitásának megőrzésére, az immunológiai
kompatibilitás feltételeire egyaránt tekintettel
kell lenni.
 A vérátömlesztés a szakma szabályai szerint

kivizsgált, és egészségesnek talált
donoroktól vett vérrel, vagy abból készített
vérkészítménnyel történhet.
 Tájékoztatáson alapuló beleegyezés írásban
 Cél a vér azon elemeinek pótlása, amelyek a
beteg szervezetéből hiányoznak. Ezek
lehetnek alakos elemek (vvt, fvs,
thrombocyták), vagy vérplazma folyékony
anyagai (albumin, globulin, véralvadást
segítő komponensek stb.).
 együttműködő ápolási funkció
 ápoló előkészít
 a vércsoport meghatározáshoz és a
transzfúzióhoz
 asszisztál az orvosnak a bekötésnél
 megfigyeli a beteget a transzfúzió előtt, alatt
és után.
 Orvos végzi: A vércsoport- és Rh- vizsgálatot
és a biológiai próbát a vér bekötését és teljes
dokumentációját.
 Kivétel: transzfúziós tanfolyamot végzett,
oszt.vezető főorvos írásos engedélyével
rendelkező szakképzett ápoló.
 A transzfúziót az connectálja, aki a
vércsoportját és Rh- faktorát meghatározta.
 A transzfúzió végzőjének azt az egy személyt kell
tekinteni,
– aki a beteg személyazonosságáról meggyőződik,
– a betegágy melletti kötelező vizsgálatokat elvégzi,( ABO,
Rh meghatározás)
– vérkészítményt a beadás előtt makroszkóposan
megvizsgálja,
– és azt transzfúzióra alkalmasnak találja,
– transzfúziós szereléket csatlakoztatja
– biológiai próbát értékeli.
– Amennyiben halaszthatatlan ok miatt egy másik személy
veszi át, akkor a felelősség megoszlik.
 A beteget a vér transzfúzió teljes ideje alatt
és azt követően legalább két órán át észlelni
kell.
 Az észlelt eltéréseket orvosnak kell
értékelnie és dokumentálnia.
 Amennyiben a transzfúziót végző személy
nem azonos annak elrendelőjével, akkor
kizárólag a transzfúzió elvégzésének
helyességéért felelős.
A transzfúzió feltétele
 A transzfúzió elkezdhető, ha a meghatározás

eredménye (betegágy mellett, és a laborban)
azonos. ABO ÉS AZ RH(D) VÉRCSOPORT
SZERINT AZONOS VÉR
 Ha eltérés: transzfúziós konzílium, írásban
rögzítve
A transzfúzió fajtái
 Szívműtétek, nőgyógyászati műtétek,

ortopédiai műtétek előtt a betegtől
folyamatosan leveszik a vért, hűtik,
megfelelően tárolják, műtét közben a beteg
saját vérét kapja vissza: autológ transfusio
 Más a donor, idegen emberi szervezetből
származik a vér: heterolog
Teendők transzfúzió előtt
 Indikációja az orvos feladata, s ő végzi a

vérkészítmény kiválasztását (ld: vérkészítmények
lapon)
 A betegtől vért veszünk,a laborban ABO, Rh
meghatározás történik, az ágy mellett SERAFOL /
EldonCard vagy ezek másolatai
 Lázlapra, ápolási dokumentációra jelöljük az
eredményt / azonosítási számmal együtt
 Csoport azonos vérkészítmény igénylése az
igénylőlapon megtörténik.
A vérkészítményt ellenőrzi
 A pontban a készítményt fogadó

 B pontban a készítményt kiadó
 C pontban a transzfúziót végrehajtó személy
Vércsoportok
Vércsoportok
Vércsoport meghatározás ágy mellett
Vércsoport meghatározás ágy mellett videó

A Serafol / EldonCard leolvasása
A készítmény előkészítése a beadáshoz
 Beadáskor a vér hőmérséklete el kell, hogy érje a 20C-

t és nem haladhatja meg a 37C-fokot.
 külön melegíteni nem szabad (fél-1 órát állhat
szobahőn)
 Kivétel:
– újszülőttkori transzfúziók,
– gyors, masszív transzfúziók
– Kriopátiák, pl. hideg agglutininek esetén
– lehűlt és égett betegek
 Ha vízfürdőt használunk 10-15 percig 37 ºc-on

 Sze. Vérmelegítő készülék alklmazása
Vérkészítmények lejárati ideje
 A lájárati idő az alábbiaktól függ:

– 1.a primer alvadásgátló oldat fajtájától
– 2. a reszuszpendáló oldat fajtájától
– 3. a feldolgozás módjától
– 4. fagyasztás esetén annak módjától és
hőmérsékletétől
Vérkészítmények eltarthatósága
 -30 C fok: 0,5 évig eltartható

 -80 C fok: 1 évig eltartható,
 -150 C fok: 10 évig eltartható
 -196 C fok: korlátlan ideig eltartható
(folyékony nitrogénben tárolják).
Vérkészítmények
 I. Vörösvértest-készítmények
– Teljes vér
– Vörösvértest –koncentrátum
– Mosott vörösvértest-koncentrátum
– Szűrt vörösvértest-koncentrátum
– Szűrt-mosott vörösvértest-koncentrátum
Vérkészítmények
 II. Trombocita-készítmények
– Trombocita koncentrátumok
 III. Fehérvérsejt-készítmények
– Fehérvérsejt koncentrátum Buffy-coat (a
vörösvérsejt és
plazmaréteg határán megjelenő mononukleáris
fehérvérsejt-réteg)
 IV. Plazma-készítmények
– Friss fagyasztott plazma (FFP)
– Fagyasztott plazma (FP)
Vérkészítmények beadása
 Vérkészítmények videó
 Vérkészítmény összeállítása videó
A transzfúzió szövődményei
 Bármilyen szövődményt észlelünk, a transzfúziót
megszüntetjük, de a vénát fenntartjuk és orvosi
rendelés szerint azonnal megkezdjük a szövődmény
elhárítását és kezelését.
 Friss vérmintát veszünk a betegtől, min. 1 alvadásban
gátolt vért, 2 db natív vért, laborba küldjük, orvos
értesítése
 A trafo. előtti vérmintát, a szövődmény utáni vérmintát
és a maradék vért + szövődményről készült részletes
jegyzőkönyvet elküldjük a vért kiadó transzfúziós
intézménynek.
 Transzfúziós szövődmény gyanúja esetén a beadott
gyári készítmények gyártási számát is jelenteni kell.
(tesztsavók)
 Transzfúziós szövődmény az antigén-antitest reakción

alapul.
 Lehet:
– enyhe
– Súlyos
 Transzfúzió szövődményei lehetnek:
 1. azonnali
 2. korai
 3. késői szövődmények
 Azonnali szövődmények (10-15 percen belül

észlelhetők):
– ABO-inkompatibilitás
– Anafilaxia: Ig A jut be IgA ellenes antitestet
termelő betegbe. Azonnal kezdődik és
életveszélyes szövődményekkel jár.
– Légembólia.
 Korai szövődmények (1-24 órán belül

jelentkeznek):
– Allergia,
– Lázas nem hemolitikus szövődmény,
– Immunizálódott betegek hemolitikus
szövődményei
– Altatott betegek hemolitikus szövődményei
– Keringés-túlterhelés
 Korai szövődmények (1-24 órán belül

jelentkeznek):
– Citrát intoxikáció,
– Endotoxin sokk (fertőzőtt vér adása után)
– Hipotermia
– Véralvadási zavarok
– Tromboembóliák
 Késői szövődmények:
– Késői hemolitikus szövődmények (késői
immunhemolízis
– Kórokozók átvitele:
 Hepatits B-, C-, D-vírus
 CMV (citomegália vírus)
 Luesz kórokzója,
 Malária kórokozója.
 Egyéb késői nem hemolitikus

szövődmények:
– Hemosziderózis
– Immunizálódás,
– Immundeficiencia,
– Graftversushost betegség.
Inkompatibilitásra, egyéb szövődményre
utaló lehetséges tünetek és panaszok I.:
 Deréktáji fájdalom,
 Hidegrázás és/vagy láz,
 Arc, bőrpír vagy elsápadás,
 Cianózis,
 Borzongás
 Köhögés,
 Szapora szívműködés
 Nehéz légzés
utaló lehetséges tünetek és panaszok II.:
 Mellkasi nyomás
 Vérnyomás-emelkedés vagy csökkenés
 Nyaki vénák teltsége
 Fejfájás,
 Hirtelen kialakuló rossz általános állapot
 Eszméletzavar
 Hasmenés
 Hányinger, hányás,
Transzfúziós szövődmények videó
utaló lehetséges tünetek és panaszok III.:
 Nagyfokú nyugtalanság
 Csalánkiütés
 Görcsök (izomgörcs, konvulziók)
 Minden olyan panasz, ami újólag merült föl,
korábban a beteg nem érezte
 Műtét alatt adott transzfúzióknál

– Vér színének sötétebbé válása,
– A műtéti területen indokolatlan szövetközti vérzés.
Punkciók
Vissza
Punkciók
 Csapolások azok az eljárások, amelyek

során a szervekből szövetet, az üregekből
folyadékot nyernek.
 Végezhetők:
– Diagnosztikus célból
– Terápiás célból
Punkciók
 Leggyakoribb fajtái: (Videók)

– Mellkaspunctio
– Haspunctio
– Lumbalpunctio
– Cysterna-punctio
– Sternum-punctio (bone marrow biopsia)
– Douglas-üreg punctió
Punkciók
Punctiok
Típusai Célja Lehetséges
szövődményei
Diagnosztikus Terápiás
Mellkas Folyadékgyülem minőségi Kórosan felszaporodott Collapsus, vérzés, ptx,
vizsgálat folyadékgyülem tüdőszövet, bordaközi
lebocsátása idegsérülés
Has Folyadékgyülem minőségi Kórosan felszaporodott Collapsus, vérzés,

vizsgálat folyadékgyülem bélsérülések
lebocsátása
Lumbal A liquor minőségi vizsgálata Kórosan felszaporodott Nyúltagy beékelődése, gerinc
folyadékgyülem sérülése, hosszan tartó
lebocsátása fejfájás
Cysterna A liquor minőségi vizsgálata --- Nyúltagy sérülése
Sternum Csontvelő nyerése --- Sternum törés,

aortasérülés,collapsus
Douglas Folyadékgyülem minőségi Kórosan felszaporodott Vérzés, bélsérülés

vizsgálat folyadékgyülem
lebocsátása
A csapolások során az ápoló feladatai
 Beavatkozás előtt
– Eszközök előkészítése (steril punctios szett)
– Dezinficiáláshoz, érzéstelenítéshez előkészítés
– Speciális csapolóeszközök
– Fedőkötéshez előkészítés
– Ágyvédelem
– Készenléti tálca
– Punctatum felfogására szolgáló eszközök
– Vizsgálatkérő lap
– Beavatkozásban részt vevők védelmére gumikesztyűk,
maszkok
– A terület izolálásához lyukas kendő vagy egyszerhasználatos
izolációs szett
– A beteg előkészítése (tájékoztatása, megfelelő testhelyzetben
elhelyezése)
 Beavatkozás alatt
– Beteg általános állapotának figyelése
– Orvosnak segédkezni
– A beavatkozás pozíciójának rögzítése
 Beavatkozás után
– A beteg nyugalomba helyezése
– A vizsgálati anyag laborba juttatása
– A beavatkozás és részeredményeinek jelölése
az ápolási lapon
– Az eszközök fertőtlenítése
– A punctios tálca összeállítása sterilezéshez
– dokumentálás
Lumbalpunctio
Vissza
Lumbalpunctio
 A lumbálpunctio speciális tű bevezetését

jelenti a subarachnoidalis térbe a lumbalis
csigolyák magasságában. Itt az agyvelő- és
a gerincvelő-burkok közötti réseket kitöltő
folyadék (liquor cerebrospinalis) bocsátják le.
 A lumbálpunctio végezhető diagnosticus
(nyomásmérés, mintavétel) célból
Lumbalpunctio
 Indicatiója:
– meningitis, encephalitis
– intracranialis térszűkítő folyamatok
diagnosztizálása
– liquor teret elzáró compressiók
Lumbalpunctio
 A beavatkozás előtti teendők:

– szett előkészítése, ellenőrzése
– lumbálpunctios tű legalább 2 db
– beavatkozáshoz, mintavételhez, sebellátáshoz szükséges
eszközök előkészítése
– beteg tájékoztatása, pszichés felkészítése, esetlegesen
mosdatás, terület borotválása
– beteg elhelyezése a megfelelő pozícióba (ülve, széken
lovagló ülésben vagy fekve, oldalt törzsét meghajlítva)
Lumbalpunctio
 A beavatkozás menete és az ez alatti teendők:

– Terület érzéstelenítése
– orvos beszúr a lumbalis L3-L5 között
– ápoló rögzíti a beteget folyamatosan
– 6-10 ml liquort lebocsát az orvos lassú cseppekben
– Minta felfogása
– Utasításra az ápoló elvégezheti a befejezés előtt a
Queckenstedt-próbát (két oldalról a mutatóujjal nyomást
gyakorolunk a nagy nyaki vénákra (v. jugularis), normális
körülmények között a liquorcsorgás fokozódni fog, azaz a
liquornyomás nő. Majd a felengedés után azonnal csökkenni
fog. A vizsgálattal megállapítható, hogy a liquorkeringés
akadályozott-e.)
Lumbalpunctio
 A beavatkozás utáni teendők:
– Lehetőség szerint 1 órára a beteg hasra fektetése, de
minimum 24 órára kemény alapon laposan a hátára fektetjük
– Szigorú ágynyugalmat kell biztosítani a szükségletek teljes
kielégítésével
– 24 óra után felkelhet
– Bő folyadékbevitelről kell gondoskodni
– Ha fejfájás, hányinger, szédülés jelentkezik, megnyugtatjuk a
beteget
– Szükség esetén az orvos utasítására fájdalomcsillapítót adunk
– Szükség esetén kötéscsere
– Eszközök rendbetétele
– Vizsgálati anyag elküldése
– Dokumentálás
Sternumpunctio
Vissza
Sternumpunctio
 A szegycsont a középvonalban a mellkas

elülső falának képzésében vesz részt,
lemeze igen vékony, közte vöröscsontvelővel
gazdagon kitöltött szivacsos állománya van
 Közvetlenül a bőr alatt fekszik, ezért
alkalmassá teszik csontvelő nyeréséhez
 Csak DIAGNOSZTIKUS célból végzik
Sternumpunctio
 Indikációja:
 A vvt, fvs, thrombocytaképzés zavarai
 Csontvelőhypo- vagy hyperplasiaja
 Daganatsejtek vizsgálata
Sternumpunctio
 A beavatkozás lötti teendők:

– Eszközök előkészítése
– 2 db steril punctios tű
– 10-15 db zsírtalanított, száraz, csiszolt tárgylemez
– Óraüveg, itatóspapír
– 3,8 %-os Na-citricum
– Szemészeti csipesz
– Beteg tájékoztatása, elhelyezése háton fekve,
szükség szerint mellkasának leborotválása
Sternumpunctio
 A beavatkozás menete és az az alatti teendők:

– Desinficiálás,
– Terület helyi érzéstelenítése
– Izolálás
– punctios tű bevezetése (sternum közepén II.
intercostalis rés magasságában)
– csontvelő leszívása
– tűkihúzás (mandrint visszahelyezve)
– sebellátás, nyomókötés felhelyezése
Sternumpunctio

– natívkenet-készítés (vérrel kevert csontvelőből) VAGY
– csak csontvelőből készült kenet 8óraüvegbe kevés
Na-citricumot teszünk, hozzá fecskendezzük a
punctatumot, a csontvelő darabkák kiemelhetők és
itatóspapírral a folyékony közeg felitatható)
– cytológiai vizsgálathoz formalinnal
– bakterológiai vizsgálatra is küldhető
– beteg nyugalomba helyezése
– eszközök rendbetétele, dokumentálás
Mellkascsapolás
Vissza
Mellkascsapolás
 indikációi:
 Célja a mellhártya (pleura) két lemeze
(parietalis és visceralis) között lévő üregben
felszaporodott folyadék lecsapolása
 Megelőzi.
– Kopogtatás
– Hallgatózás
– Rtg vizsgálat
Mellkascsapolás
 Végezhető:
 Diagnosztikus célból
– Van-e folyadékgyülem
– Ha van, ez transsudatum vagy exsudatum-e
– Tartalmaz-e baktériumokat, daganatsejteket
 Terápiás célból
– Nagyobb mennyiség leszívása
Mellkascsapolás

– Szett előkészítése
– Mellkaspunctios tű drainnel
– 1000 ml-es mérőhenger
– Steril kémcső
– Beteg elhelyezése ülve vagy oldalt fekve párnák
segítségével
– A beteg felvilágosítása a vizsgálattal kapcsolatban
Mellkascsapolás

– Kézfertőtlenítés
– Steril gumikesztyű és maszk felhúzása (orvosnak segédkezés)
– Orvos kijelöli a punctio helyét
– Bőrdezinficiálás
– Érzéstelenítés
– Isolálás
– Beszúrás
– Leszívás
– Tű kihúzása, fertőtlenítés
– Steril leragasztás, sebellátás
– Beteg nyugalomba helyezése
Mellkascsapolás
A beavatkozás utáni teendők:

 Légzési elégtelenség jeleinek megfigyelése
 Vitális funkciók ellenőrzése első órában 15
percenként, majd 4 óránként
Hascsapolás
Vissza
Hascsapolás
 Indikációi:
 Célja a peritoneum visceralis és parietalis falai
között felgyülemlett folyadékgyülem
lecsapolása (ascites)
 Ascites formái:
– Szabad ascites: a tompulat határa a beteg
mozgatásakor a nehézségi erőnek megfelelően
helyezkedik el
– Letokolt ascites: a folyadék határai szabálytalanok és
fixek
Végezhető diagnosztikus és terápiás célból
Hascsapolás

– Szett előkészítése
– Trokár
– Szike, kapocs, kapocsrakó vagy tű, tűfogó, cérna, olló
– Vödör, centiméter
– Haskötő vagy harántlepedő, biztosítótűk
– Kis, kemény párna
– Beteg előkészítése (tájékoztatás, testsúly és haskörfogat
mérés, hólyag kiürítése, elhelyezés a beavatkozáshoz)
– Vérnyomásmérő felhelyezése, a beavatkozás alatt 3-5
percenként ellenőrizni kell a vérnyomást, pulzust
Hascsapolás

– Kézfertőtlenítés
– Steril gumikesztyű felhúzása (orvosnak segédkezés)
– Orvos kijelöli a punctio helyét
– Bőrdezinficiálás
– Érzéstelenítés
– Isolálás
– Bőrmetszés vagy közvetlen rászúrás
– Folyadék lassú leengedése
– Tű kihúzása, fertőtlenítés, seb zárása, drain behelyezése
– Steril leragasztás, sebellátás
– Beteg nyugalomba helyezése
Hascsapolás

– Haskörfogat mérése és haskötő felhelyezése
– Eszközök rendbetétele
– Punctatum lemérése, regisztrálása, laborba küldése
– 1-2 óráig a beteget szoros megfigyelés alatt kell
tartani
Végre vége 
Vissza

Ápolástani Alapismeretekrev2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ápolástani Alapismeretekrev2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Ápolástani alapismeretek

 nap, mint nap végzett vizsgálóeljárások

 fekvő- és járóbeteg ellátásban, egyes fajtái

 Injekciózás (i.m., s.c., i.d.)

 Különböző fecskendők  Injekciós tűk

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

A beadás helye A szövet ami

Valamennyi injekciózási formánál a visszaszívás

Artériába gyógyszert beadni tilos! Szövetroncsolódást, arteriospazmust

 A felszívott gyógyszer ampulláját tegye a fecskendő

 Allergiás és toxikus reakció

 A vér potenciálisan a legveszélyesebb fertőző

Magyarországon már régóta zárt

 Az i.d. (i.c.) és s.c.injekciók kivételével mindig

A fenti nyíl egyben jelzi az ajánlott vérvételi csősorrendet is!

 A vérvétel kivitelezése videó

 A beavatkozás az ápoló nem önálló

 Lényege: Nazogasztrikus vagy jejunális

 Táplálás előtt mindig szívja

 A szonda helyzete változhat, a beteg

NG SZONDA LEVEZETÉSE VIDEÓ

 Rövid ideig tartó tápláláshoz (max. 2-3 hét)

 A hólyag katéterezése során gumi- vagy

1.) Vizelet elvezető csatorna

 Beteg státuszának felmérése

 Beteg elhelyezése, ágyvédelem, a beteg

 Kenőanyag a katéter csúcsára vagy Instilla

Ha a katéter állandó katéter akkor az alábbiak

Egyszer használatos beöntő szett

 Maximum három beöntés adható egymás

A leggyakoribb testhelyzet az alábbi

 Beöntés adásakor nagy körültekintéssel kell

A beöntés kivitelezése videó

 Az oxigén létünk nélkülözhetetlen atomja, mind

 Fali oxigén csatlakozó

 Bizonyos betegeknél (COPD) apnoét

 Oxigén terápia videó

 Oxigén terápiás eszkö

 Az inhalációs terápia használatos mind a heveny, mind

 Alkalmazhatjuk az expektoráció (válladék ürülés)

 Ismeretes az is, hogy a légzőrendszer nyálkahártyájáról

 Az inhaláció során a gyógyszer aeroszol

 Aeroszolt számos módon lehet létrehozni,

 Az inhalációs terápiát mindig

Az adagolószelepes inhalációs készülék helyes használ

 a belégzés és a szelep megnyomásának

Discus helyes használata videó

Turbuhaler helyes használata videó

 A gyógyszer nedvességre érzékeny, könnyen

 Előnyük az egyszerű inhalációs technika,

 A gyógyszert kétféle úton alakítják aeroszollá. Az egyik

 A porlasztó elsősorban azon betegek számára

 Nagy méret és az elektromos csatlakozás

 A nebulizátor alkalmazása videó

A korábban rutin beavatkozásként

 Az “egy órás” szabály alól - teoretikusan -

 Légútbiztosítás nélkül, pl. eszméletlen,

 Intralipid, lipafundin stb. (fehér színű oldatok, pa