1

1
2

Emelt szintű vizsgakövetelmények 2024

4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A testfolyadékok
Kulcsfogalmak
 Vér, vér alakos elemek, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek (nyiroksejt, falósejt),
vérlemezkék, vérplazma, véralvadás, vérszegénység, vérzékenység, trombózis,
embólia,
 vérszérum (vérsavó), hemoglobin, hem, vérkenet, protrombin-trombin, albumin,
globulin, fibrinogén.
Gondolkodási művelet
 Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a
vérplazma fő alkotórészeit és magyarázza jelentőségüket.
 Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük
helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit. Ismertesse a
sérült érfal, a vérlemezkék és a fibrin szerepét a véralvadás folyamatában, idézze fel,
hogy a folyamathoz kalciumion és K-vitamin szükséges.
 Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe2+ és globin: fehérje)
és funkcióját.
 Ismertesse a véralvadás szakaszait (érösszehúzódás, vérlemezke fázis, véralvadási lánc,
fibrinolízis) és a trombin szerepét.
 Elemezze az emberi vérből készült vérkenetet bemutató fénymikroszkópos képet vagy
rajzolt ábrát.

2
3

4.6. Az anyagszállítás
A fejezet a követelményrendszer 4.6. pontja alapján készült. Készítette: Vizkievicz András

4.6.1. A testfolyadékok
Bevezetés
Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző
szállítófunkciók ellátása. Az emberi test igen sok, egymástól távol eső és
eltérő működésű sejtből áll, továbbá a sejtek túlnyomó többsége a test
belsejében található, s csak néhány szerv sejtjei - tüdő, bélcsatorna, vese,
bőr - érintkeznek a külvilággal. A keringés alapfeladatát úgy látja el, hogy
a szervezet egységes működésének az érdekében, közvetít a különböző
sejtek és a szövetek között, ill. összekapcsolja a belső sejteket a külső
környezettel.
A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:
1. Tápanyagok szállítása a bélcsatornából a szövetekhez, raktárakhoz (zsírszövetek, máj).
2. Az anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása a szövetekből a kiválasztószervekhez.
3. A légzési gázok szállítása a tüdő és a szövetek között.
4. A sejtek működését szabályozó anyagok, a hormonok szállítása a
belső elválasztású mirigyek felől a szövetek felé.
5. Immunsejtek termelése és szállítása.
6. Az izomösszehúzódás során keletkezett hő elszállítása az
izmokból.
Az említett szállítófeladatokon túlmenően a keringési szervrendszer
feladata a szervezet belső védekezésének, az immunitásnak a
biztosítása.
A vér
A vér a zárt keringési rendszerre jellemző, a vérerekben keringő
vörös színű folyadék.
Egy 70 kg-os testsúlyú ember átlagos vértérfogata kb. 5 liter.
A vér folyékony kötőszövet, s mint ilyen sejtközötti és sejtes
állományból áll.
 A sejtközötti állomány a vérplazma, amely a teljes vértérfogat mintegy 56 %-át teszi
ki,
 a fennmaradó részt az ún. alakos elemek alkotják kb.
44 %-ban.
A vérplazma
A vérplazma sárgás színű, átlátszó folyadék. A vér
centrifugálásakor a kémcső felső részén gyűlik össze, annak
megfelelően, hogy a nagyobb tömegű alakos elemek a
centrifugális erő - egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban
kifelé irányuló tehetetlenségi erő – hatására a kémcső alján
halmozódnak fel (lásd 1.1 fejezet).
3
4

Összetétele:
 víz, kb. 90 %-ban,
 anorganikus sók, ionok: Na+, K+, Ca2+, Mg2+, Cl-, PO43-,
HCO3-,
 tápanyagok: glükóz, aminosavak, zsírsavak, lipoproteinek,
 bomlástermékek: karbamid, húgysav, tejsav, bilirubin,
ammónia,
 oldott légzési gázok,
 vitaminok,
 hormonok,
 fehérjék kb. 7 %-ban.
A vérplazma fehérjéi
A vérplazmafehérjéket összetételük és feladatuk alapján 3 csoportba
Kristályos albumin
soroljuk.
1. Albuminok
Egyszerű fehérjék, melyek az összes plazmafehérje kb. 60 %-át adják. A májban
termelődnek. Alapvetően kétféle feladatot látnak el.
 Transzportfehérjék, melyek vízben rosszul oldódó anyagokat, hormonokat, zsírokat
szállítanak. A kötődés egyben megakadályozza a vesén keresztüli gyors kiürülésüket.
 Kialakítják a vérplazma optimális ozmotikus nyomását.
 Ezenkívül puffer-rendszerek, a vér pH-jának szabályozásában vesznek részt.
2. Globulinok
Szénhidráttartalmú összetett fehérjék. Feladatuk alapján két csoportjuk van:
 az alfa- és a béta-globulinok transzportfeladatot látnak el, mint pl. a vasat szállító
transzferin. A májban termelődnek.
 A gamma-globulinok az ún. immunoglobulinok (antitestek, ellenanyagok),
melyeket az immunrendszer sejtjei termelnek és az immunitásban játszanak szerepet.
3. Véralvadási faktorok, pl. fibrinogén, protrombin stb.
Többnyire a májban termelődő, inaktív fehérjék, amelyek a véralvadásban játszanak
szerepet.
A vér összetétele a szállítófeladatok miatt bizonyos értékhatárok között változhat.
Nagyobb ingadozás tapasztalható:
 a vérsejtek számában,
 a tápanyagok koncentrációjában,
 a plazmafehérjék koncentrációjában,
 a hormonok, vitaminok mennyiségében.
Azonban viszonylagos állandóságot mutat:
 a pH,
 az ozmotikus koncentráció,
 az ionösszetétel,
 a vértérfogat.

4
5

Az anyagcsere során különféle savas kémhatású vegyületek – szén-dioxid, tejsav - jönnek

létre. A homeosztázis fenntartásához ezért szükség van pH-szabályozó mechanizmusokra.
A sav-bázis egyensúly fenntartásában a következő szervek vesznek részt:
 tüdő: CO2 eltávolításával,
 vese: H+ vagy HCO3- (bikarbonát) kiválasztásával,
 szövetek: CO2 termelésük révén,
 vér: amely kiegyensúlyozó szerepű puffereket tartalmaz.
A vér pH-ját a különböző puffer-rendszerek tartják állandó értéken.
1. Bikarbonát puffer-rendszer H+ + HCO3- = H2CO3 = CO2 + H2O
Savasodás esetén – amikor a vér pH-ja csökken - a feleslegben keletkező H+-kal a vérplazmában
oldott hidrokarbonát-ionok (HCO3-) szénsavat képeznek, amely a tüdőben elbomlik szén-
dioxidra és vízre. A felszabaduló CO2 távozik a tüdőn keresztül, így az egyensúly jobbra
tolódásával nőhet a pH (a H+ mennyisége csökken).
2. A plazmafehérjék puffer-rendszer
Az albuminok amino- és karboxil csoportjai játszanak szerepet, melyek H+-t köthetnek meg, ill. adhatnak le.
3. A hemoglobin puffer szerepe
A vörösvértestekbe bediffundáló CO2 rögtön szénsavvá alakul egy enzim segítségével. Ezután a protonját átveszi
a hemoglobin, ugyanis erősebben köti a protont, mint a szénsav.

A vér alakos elemei

A vérben levő sejtes állományt, a sejtek felépítése
és működése alapján 3 csoportba soroljuk.
 Vörösvértestek
 Vérlemezkék
 Fehérvérsejtek
A vérplazmát alkotó sejtek számának és alakjának meghatározása céljából vérkenetet
készítenek, melyet fénymikroszkópban tanulmányoznak.
A vérképzés embrionális korban a májban történik, majd
posztembrionálisan a vér alakos elemeinek a túlnyomó többsége a
vörös csontvelőben termelődik (A T-nyiroksejtek a csecsemőmirigyben
(thymus) fejezik be érésüket).
A vörös csontvelő
Előfordulási helyei a következők.
 A lapos csontok szivacsos állományának a
hézagaiban, így pl. a szegycsontban, a bordákban
és a medencecsontban.
 A csigolyák ún. csigolyatesti részében, továbbá a
hosszú csöves csontok végein.
 Fiatalabb korban általában a csöves csontok kp.-i
üregeiben.

5
6

Az életkor előrehaladtával a hosszú csontokban a vörös csontvelő egy

része átalakul sárgacsontvelővé és ezért előfordulása csak néhány
csontra korlátozódik, pl. a combcsont és a felkarcsont kiszélesedő, a test
felé eső végeire. Ugyanakkor fokozott vérvesztés esetén a
sárgacsontvelő visszaalakulhat vörös csontvelővé, segítve a vérképzést.
A béta-thalassemia a vörösvértestek betegsége. A betegség súlyos formájában a csecsemők féléves korukra súlyos
vérszegénység tüneteit mutatják, mert a hemoglobin béta-láncainak szintézise zavart szenved, emiatt a
vörösvértestek feloldódnak. A szervezet fokozott vérképzéssel reagál. A fokozott vérképzés a vöröscsontvelőben
történik, a felszaporodó vöröscsontvelő miatt a gyermekek koponyacsontjai megvastagszanak, a gyermekek
növekedése, fejlődése elmarad.

A vörös csontvelőben keletkeznek a:

 vörösvértestek,
 vérlemezkék,
 granulociták,
 B limfociták,
 monociták.
Mint látható a vörös csontvelőben igen eltérő alakú és
működésű sejtek jönnek létre. Minden vérsejt képződése ún.
multipotens őssejtekből indul ki.
Az őssejtek korlátlan osztódóképességgel rendelkező
differenciálatlan sejtek. Az őssejtek osztódásukkal
különböző sejtvonalakat hoznak létre. Egy-egy sejtvonalban
az eltérő génműködés következtében a sejtek különböző
differenciálódási folyamatokon mennek keresztül, melynek
eredményeképpen az eltérő sejtvonalaknak megfelelő sejttípus jön létre.
Az őssejteknek különböző típusait különböztethetjük meg.
 Totipotens őssejt: az összes (embrionális és extraembrionális) szövet és szerv
létrehozására képes. Totipotens sejtnek tekintjük a zigótát.
 Pluripotens őssejt: csak embrionális sejtek és ivarsejtek képzésére alkalmas. Ilyen
az embrionális-őssejt.
 Multipotens őssejt: nem képes ivarsejt létrehozására, de bármely más sejttípus
kifejlődhet belőle. Ilyenek a szervezet szöveti őssejtjei.
 Unipotens őssejt: egyetlen sejttípust képes előállítani, de képes a megújulásra,
ami megkülönbözteti a nem őssejt testi sejtektől (pl. izom-őssejtek).

A vörösvértestek
A vörösvértestek emlősökben sejtmag nélküli, önálló mozgásra
képtelen, középen homorú, korong (bikonkáv) alakú sejtek.
Számuk férfiakban 5 millió/mm3, nőkben 4.5 millió/mm3.
Mennyiségüket befolyásolja a tengerszint feletti magasság is, pl. hosszabb magashegyi
tartózkodás következtében számuk elérheti akár a 6-8 milliót is köbmilliliterenként. Gyakran
tartanak edzőtáborokat nagyobb tengerszint feletti magasságú területeken, tekintve, hogy a
magas hegységekben az oxigén parciális nyomása alacsony, s emiatt a szervezet fokozza a
vörösvértestek termelését. Majd az alacsonyabb szintre visszaérkezve a megemelkedett
vörösvértest-szám hatékonyabb oxigénkötést, ill. szállítást biztosít, s így nagyobb teljesítményt
tesz lehetővé.

6
7

A vörösvértestek szárazanyagának 95 %-át a hemoglobin tölti ki. A hemoglobin 4 alegységből

felépülő, vörös színű, összetett fehérje.
Minden alegység
 egy globin fehérjerészből és
 egy hem nem fehérje természetű részből áll. A hem 4
pirrol gyűrűből összekapcsolódott porfirinváz, melynek
közepén Fe2+ helyezkedik el.
A vörösvértestekben sejtmag, belső membránrendszer, mitokondrium nincs, s így szinte
teljes tömegét a hemoglobin adja. Anyagcseréje minimális, mivel mitokondriumokat nem
tartalmaz, a sejt csupán glikolízist folytat.
A vörösvértestek feladata az oxigén és részben a szén-dioxid szállítása. Az oxigén a hem
vas-ionjához kötődik, miközben a fehérje harmadlagos és negyedleges szerkezete egyaránt
megváltozik.
A hemoglobin oxigénnel való telítettségének a mértékét
elsősorban a közeg oxigén koncentrációja - s ezzel
arányosan a parciális nyomása - határozza meg.
A hemoglobin-molekula oxigénkötő-képességét az ún.
oxigéntelítési görbével jellemezhetjük (szaturáció).
A haemoglobin (folyamatos vonal) és a mioglobin
(szaggatott vonal) szaturációja (oxigén telítettsége) a pO2
függvényében. A felső vastag vonal a tengerszinten a
tüdőben mérhető pO2 mellett észlelt szaturációt jelzi.
A hemoglobin szaturációja
 az artériás vérben (95 Hgmm pO2) 97%,
 a vénás vérben (40 Hgmm pO2) 75% (jelentős oxigéntartalék).
A hemoglobin fontos tulajdonsága, hogy oxigéntelítettsége pH
függő. Minél savasabb a vér, úgy csökken az oxigénkötődés
erőssége, azaz alacsonyabb pH-n a hemoglobin molekulák
kevésbé kötik az oxigént. Ez a jelenség biztosítja, hogy a működő
szövetekben - ahol a keletkezett szén-dioxid savas kémhatást okoz -
a hemoglobin könnyebben adja le az oxigént.
A tüdőben fordított a helyzet, ahol a magas oxigén koncentráció -
és magasabb pH miatt - a hemoglobin újra oxigénnel telítődik.
„A telítettség megmutatja, hogy a hemoglobinmolekulák
legnagyobb oxigénkötő-képességéhez viszonyítva hány
százalékos az oxigénkötés. Ez a grafikon a vérben található
oxigén koncentrációjának (illetve az azzal arányos úgynevezett
parciális nyomásának, pO2) függvényében ábrázolja a
molekulák telítettségét.
A három görbe három különböző kémhatásértéken mutatja a
vér oxigénkötő-képességét.” Emelt szintű feladat

7
8

A szövetekben:
 a szén-dioxid a szövetekből a vérplazmába diffundál, a vérplazmában a szén-dioxid
hidrát alakban van jelen CO2.H2O,
 onnan a vörösvértestekbe jut, ahol egy enzim hatására szénsavvá alakul,
 a szénsav elbomlik H+ és hidrokarbonát-ionra (HCO3-),
 a protonokat a hemoglobin - oxigén leadása mellett – felveszi,
 a felesleges HCO3- kidiffundál a vérplazmába, ott szállítódik, helyette a töltések egyensúlya
miatt a sejt Cl--t vesz fel.
A tüdőben
 megindul a vérplazmából a CO2 felszabadulása a
tüdő légterébe,
 a vérplazmában a csökkenő mennyiségű CO2 pótlása
a vörösvértest felől történik.
 A vörösvértestben mivel csökken a CO2 ezért a
szénsav elbomlik vízre és szén-dioxidra, ami
kidiffundál.
 A szénsav H+ + HCO3- = H2CO3 reakcióból pótlódik.
 A H+ a hemoglobinhoz kötött H+-ból származik, így
a hemoglobin újra oxigént vehet fel.
 A sejtben tehát fogy a HCO3-, ezért a vérplazmából
mennyisége Cl- cserével pótlódik.

A CO2 molekulák továbbá

 a globin láncok N-terminálisához is
kötődnek karboxil-csoportot alkotva. Ezen az
úton jut a tüdőbe a CO2 mintegy 20 %-a,
 ezenkívül a vérplazmában is oldódik – 10%
-, és hidrokarbonát-ionok formájában
szállítódik.
A magzat hemoglobinmolekulái különböznek a felnőttétől, hogy
bennük a béta alegység helyett gamma alegység van. A magzati
hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt
hemoglobin, aminek köszönhetően a magzat vére át tudja venni
az oxigént az anyai vérből.
Ismert a hemoglobinon kívül egy másik oxigénkötő fehérje is az
emberi szervezetben, a mioglobin, amely a vázizmokban található.
A mioglobin csupán egy polipeptidláncból és egy hemből álló
fehérje.
A grafikon a hemoglobin és a mioglobin
oxigéntelítettségét mutatja, a vér oxigénje (parciális)
nyomásának függvényében. Az A vér a vénás vér, a B
vér az artériás vér. A két fehérjében az oxigén kötődés
mechanizmusa hasonló, a grafikonról ugyanakkor
megállapítható a mioglobin alacsonyabb pH-n és
alacsonyabb oxigén koncentráció esetén is köti az
oxigént, hiszen feladata az oxigén raktározása.

8
9

A vörösvértestek átlagos élettartalma 120 nap, keletkezésük, pusztulásuk folyamatos. A

képzés szabályozott folyamat. A vörösvértestek képződését serkenti az oxigénhiány, a
vérvesztés, ill. hormonálisan a vesében termelődő eritropoetin hormon, mely hatását a férfi
nemi hormonok tovább fokozzák.
A vörösvértestképzéshez szükséges még B12 vitamin, fólsav és vas. Egy átlagos emberi
szervezetnek naponta 1 mg vasra van szüksége, azonban várandós nők esetén ez akár meg is
duplázódhat. Az emberi test kb. 4 g vasat képes raktározni a májban, a lépben, a vörös
csontvelőben egy ferritin nevű fehérjéhez kötve. Sok vasat tartalmaz a tojás, a máj, a bab és a
borsó.
Az elöregedett sejteket a lép, a máj és a vörös csontvelő
vonja ki a forgalomból. A sejtek hemoglobin tartalma
 először hemre és globinra bomlik,
 majd a hemből a vas újra felhasználódik, és a hem vas
nélküli biliverdinné alakul, amely még a lépben vízben oldhatatlan
indirekt bilirubinná redukálódik,
 a vasnélküli porfirinváz (indirekt bilirubin) a májban
vízben oldható direkt bilirubinná alakulva az epén
keresztül (epefesték) a széklettel (szterkobilinogén), ill. a
vizelettel (urobilinogén formájában) kiválasztásra kerül.
A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek száma
vagy a hemoglobin mennyisége túl alacsony a vérben.
A hemoglobin egyik közismert rendellenessége a sarlósejtes
vérszegénység. A betegség oka, hogy egy pontmutáció miatt a globin
egyik láncában egy aminosav kicserélődik, az N-terminálistól számítva a
hatodik helyen glutamin helyett valin található.

A rendellenes vörösvértestek citoplazmájában a hemoglobin kicsapódik, megváltoztatva

sejtek működését és az alakját. A beteg sejtek egyrészt már csak részben képesek az oxigén
szállítására (kb. 50 %-ban), másrészt sarlóalakúvá válnak, összecsapódnak, vérrögöket
képeznek, melyek elzárhatnak kisebb ereket. A hibás sejteket a szervezet – a lép - 10-20 nap
múlva kivonja a forgalomból, ill. mivel ezek a deformált sejtek törékenyek, a kisebb ereken
való áthaladásuk során szétesnek, ezért a vörösvértestszám lecsökken, ami vérszegénységhez
vezet. Az oxigén ellátási zavarokon túl a betegség szövődményei pl. stroke, tüdőembólia,
melyek többnyire az érelzáródásokkal hozhatók kapcsolatba.
A grafikonok alapján megállapítható:
 Sarlósejtes vérszegénységben szenvedő ember
hemoglobinja kevésbé köti az oxigént, mint az
egészséges emberé, de a fölvett oxigén egy részét a
szövetekben képes leadni.
 CO-mérgezés esetén a hemoglobin telítettsége az
artériás vérben csak kb. 50%-os, ugyanakkor a
szövetekre jellemző viszonyok között a
hemoglobin-molekulák alig adják le a szállított
oxigént.

9
10

Az emberi vércsoportok
A vörösvértestek felszínét borító sejtköpenyben megtalálható glikoproteidek –
vércsoportantigének -alapján az emberi populációban többféle vörösvértest típus fordul elő.
Ennek alapján több mint 29 egymástól független vércsoportrendszert különböztetünk meg,
azonban a vérátömlesztés szempontjából, ebből csupán kettőnek van gyakorlati jelentősége, ez
az AB0-rendszer és az Rh-rendszer, melyek az emberszabású majmokban is előfordulnak
(ezenkívül MN, Langereis, Junior vércsoport, stb.). Az emberi vércsoportokat a 20. század
elején Landsteiner fedezte fel, amiért később Nobel-díjat kapott. A vörösvértestek
sejthártyájának felszínén, a vércsoportok kialakításáért felelős glikoproteidek –
vércsoportantigének - többnyire transzportfehérjék.
Az ABO vércsoportrendszer
A vércsoportantigének elhelyezkedése és minősége alapján
négy nagyobb vércsoportot különböztetünk meg. Az egyes
típusokon belül még további altípusok ismertek pl. A1, A2, A3,
A4, A5.
Egy adott vércsoport vérplazmájában - az AB kivételével - a
másik vércsoport vörösvértestei ellen termelődő ellenanyagok,
antitestek vannak.

Vércsoporttípus antigén-típus Ellenanyag-típus

A A B

B B A

AB AB nincs

0 nincs AB

Az A és B antigének akkor jelenhetnek meg a vértestek felszínén,

ha egy speciális szénhidrát-molekulához, a H-antigénhez
kapcsolódnak. A H antigén a 0-s vércsoportú emberek vérében is
megtalálható, de ezekben a személyekben nem kapcsolódik hozzá
sem A, sem B antigén.
Létezik egy olyan mutáció, amelynek következtében nem
működik az az enzim, ami létrehozná ezt a H-antigént. Ezt a
jelenséget Bombayjelenségnek nevezik. Ebben az esetben az
érintett személyek 0-ás vércsoportúak, mivel nem alakulhat ki
sem A sem B vércsoport, tekintve, hogy az A ill. a B antigének
csak akkor jelenthetnek meg a vörösvértestek felületén, ha jelen
van a H antigén, amihez kötődhetnek.

10
11

Vérátömlesztésnél elsődlegesen csoportazonos vért kell

használni, ha ez nem áll rendelkezésre, különösen kell
vigyázni és betartani az alábbi szabályokat, mivel pl., ha
egy A vércsoportú ember B vért kap, a vérplazmák
keveredésével egymás vörösvértesteit kicsapják, ami a
képződött vérrögök miatt súlyos, esetleg életveszélyes
következményekkel járhat.

vércsoporttípus kinek adhat kitől kaphat

A A, AB A, 0

B B, AB B, 0

AB AB általános kapó

0 általános adó 0

A beadott vérkészítmények vérplazmamentesek, mivel azt

előzőleg eltávolították és a vörösvértesteket fiziológiás
sóoldatba vitték, így csak arra kell ügyelni, hogy a beadott
sejtek ne csapódjanak ki.
A Bombayjelenségben érintett személyek nem kaphatnak vért még 0 vércsoportú donortól sem,
mert a normális, nem Bombay-mutációs 0-s vércsoportban jelen van a H-antigén, ami idegen
antigén a Bombay-mutációban szenvedők számára, ezért a vérplazmában megjelenő anti-H
antitestek kicsapnák a beadott 0-s vörösvértesteket.
Rh-vércsoportrendszer
A vércsoportrendszer nevét onnan kapta, hogy a Macacus Rhesus
majomban fedezték fel.
Itt kétféle vércsoport van aszerint, hogy az Rh-faktor (D-antigén) megtalálható-e vagy sem
a vörösvértestek felületén. Az első esetben Rh+ a második esetben Rh - csoportról beszélünk.
Rh ellenanyag eredendően nincs a vérplazmában, csak abban az esetben termelődik, ha egy
Rh - ember Rh+ vért kap, hiszen az Rh+ vörösvértestek - az Rh faktor miatt - testidegen
anyagként immunreakciót indítanak be.

Vércsoporttípus antigén-típus ellenanyag- Vércsoporttípus kinek kitől kaphat

típus adhat

Rh+ D-antigén nincs Rh+ Rh+ Rh+ Rh -

Rh – nincs nincs Rh - Rh -, Rh+ Rh -

Régebben súlyos gondokat okozott az Rh összeférhetetlenség problémája. Amikor egy Rh-

nő Rh+ gyereket szül, szülés közben a kétféle vér érintkezésekor az anya vérében megindul
az ellenanyag képződés. Ez az első terhesség alatt azért nem okoz problémát, mert az anyai
és a magzati vér nem keveredik egymással.

11
12

Azonban, ha a második gyerek is Rh+, az anya vérében már jelenlevő ellenanyag átjutva a
méhlepényen kicsapja a magzat vörösvértesteit, annak életét súlyosan veszélyeztetve.
A szülést követően 72 órán belül az anyának Rh+ ellenanyagot adva megakadályozható az
immunreakció kialakulása.

A vérlemezkék (trombociták)
A vér legkisebb alakos elemei, számuk 300 000/mm3. Nevük arra
utal, hogy emlősökben szabálytalan alakú, sejtmag nélküli, apró
sejttöredékek, így élettartalmuk 5-10 nap, igen rövid.
A vörös csontvelőben keletkeznek úgy, hogy az őssejtekből
differenciálódó óriássejtek (megakariocyta) sejtplazmájából hasadnak le.
A bennük található enzimek révén véralvadásban játszanak
szerepet.
A véralvadás
A keringési rendszer alapfeladata a szállítás, a különböző anyagok
eljuttatása a test egyik pontjáról a másikra. Az elmozdulás igénye
szükségessé teszi, hogy ennek funkcionális közege folyékony legyen.
A vér és a nyirok zárt rendszerben áramlik, azonban előfordulhat, hogy
a csőrendszer fala kisebb-nagyobb sérüléseket szenved, így a benne
lévő folyadék eltávozhat. Ennek megakadályozására a rendszerben
keringő folyadék kis részlete képes megszilárdulni, ami tömítést
képezve elzárja a nyílást. E meglehetősen komplikált folyamatot
vérzéscsillapításnak nevezzük.
A vérzéscsillapítás szakaszai:
1. érösszehúzódás
2. vérlemezke fázis (kitapadás, összecsapódás, aktíválódás)
3. véralvadási szakasz
4. fibrinolízis
1. A sérült ér artériás részén az érfal reflexesen összehúzódik, csökkentve az átfolyó vér
mennyiségét és nyomását.
2. Az érfalat bélelő hámréteg sérülésekor a vérlemezkék kitapadnak a hámréteg alatti
kötőszövet kollagén rostjaihoz, majd kifejlődő nyúlványaikkal összekapcsolódva elfedik
a szabaddá vált kollagént. A kitapadás hatására a hámsejtekből olyan anyagok szabadulnak
fel, melyek fokozzák a vérlemezkék további kitapadását, ill. nagymértékű
összecsapódásra késztetik őket, melynek eredményeképpen egy vérlemezkékből álló
tömítés, a fehér trombus jön létre. A kitapadás továbbá aktíválja a vérlemezkéket,
aminek hatására különféle faktorokat (ADP, adrenalin, szerotonin) és a tapadást segítő anyagok
bocsátanak ki.

12
13

Amennyiben a fenti folyamatok nem elegendők a vér elfolyásának a megakadályozására,

megindul a véralvadás bonyolult, többlépcsős biokémiai láncreakciója, mely lényegében
egy kaszkádrendszer, melyben a résztvevő anyagok láncreakciószerűen egymást aktiválják.
Összesen 13-féle összetevője van a véralvadásnak, amelyeket I-XIII római számokkal jelzett
véralvadási faktoroknak nevezzünk. Ilyenek pl.
1. Fibrinogén
2. Protrombin
3. Szöveti faktor, tromboplasztin
4. Kalcium, stb.
A véralvadási faktorok nagy részét a máj termeli.
A véralvadási folyamat két – belső, külső -
párhuzamos, egymást erősítő úton indul el, ahol a
kezdő lépések különböznek, a további történések
viszont azonosak.
A külső út (extrinsic)
3. A kezdő lépést az váltja ki, hogy a sérülés helyén a vér érintkezésbe kerül az érfal külső
sejtjeinek a membránjában elhelyezkedő szöveti faktornak (régen tromboplasztin)
nevezett integráns membránfehérjével. A szöveti faktor nem található meg a vérrel
közvetlenül érintkező sejtek (érbelhártya sejtek, fehérvérsejtek, vörösvérsejtek)
membránjában. Ezért a vérben található VII. faktor csak az érsérülés helyén találkozik a
szöveti faktorral, ez a találkozás indítja meg véralvadás láncreakcióját.
 A VII. faktor aktiválódásának eredményeképpen, közvetetten, más faktrorok – X. -
aktiválódásának köszönhetően, Ca2+ jelenlétében a vérplazmában megtalálható inaktív
protrombin aktív trombinná alakul.
A protrombin a májban termelődik, előállításához K-vitamin szükséges, ezért a K-
vitamin elengedhetetlen a normális véralvadáshoz, hiánya vérzékenységhez vezet.
 A trombin egy enzim, amely az oldott fibrinogénből lehasít egy oligopeptidet, létrehozva
a polimerizálódó fibrint.
 Az oldhatatlan fibrinpolimer térhálós szerkezetű, amelybe beletapadnak a vér alakos
elemei. Az így kialakult kocsonyás képződményt vérlepénynek vagy vörös trombusnak
nevezzük, mely méretének növekedésével teljesen elzárja a nyílást.

13
14

A vérzés csillapodásával a vérlepényen át, a nyomásviszonyok miatt, egy sárgás áttetsző

folyadék szűrődik ki. Ez a vérszérum (vérsavó), amely fibrinogén mentes vérplazma.
A véralvadás mechanizmusának öröklött hibája a vérzékenység, hemofília.
4. A véralvadást a sebgyógyulás követi. Olyan sejtek
hálózzák be az alvadékot, melyek kötőszövetet építenek
a seb helyén. A sérült sejtek elhalnak, alkotóelemeik
lebomlanak. A vérrög lebontásáért főként a plazmin
nevű enzim a felelős. A fibrin megjelenése aktiválja a
plazmint, amely több darabra hasítja a fibrint.
Természetes körülmények között a véralvadás az extrinsic út faktoraival indul meg. Az
extrinsic út elegendő trombint biztosít a fibrinogén → fibrin átalakuláshoz és megindítja az
alvadás intrinsic útját. Az intrinsic út folyamatsora tehát később lép be, felerősíti az alvadási
folyamatot és stabilizálja az alvadékot és korlátozza az idő előtti fibrinolízist.
Továbbá az intrinsic út teszi lehetővé a levett vér
megalvadását kémcsőben, ahol a folyamat kezdő lépése a
vérplazma érintkezése az üvegfelülettel.
Laboratóriumi körülmények között, a levett vérben, a Ca2+
eltávolításával, megkötésével megakadályozható a véralvadás.
Műtétek során a nemkívánatos alvadás megakadályozására, az egyes
faktorok aktiválódását gátolják meg, ugyanis fiziológiás
körülmények között a kalcium-ion megkötése nem járható út, mivel a
vérplazma Ca2+ koncentrációjának a csökkenése súlyos
izomgörcsöket eredményez, ami fulladásos halált okozhat.
Az alvadási rendszer állapotáról alvadási (trombin) idő mérése tájékoztat. Ez azt az
időtartamot jelenti, amely alatt az üvegedénybe frissen levett vérben megjelenik az első
fibrinszál. A trombin idő tehát a véralvadási folyamatnak azon szakaszát jellemzi, amikor
az oldott fibrinogénből fibrinszálak jönnek létre. Az alvadási idő normális értéke 5-6 perc.
A véralvadási folyamat egy adott részéről nyújt információt a protrombin idő. Másodpercben
megadja, hogy mennyi idő telik el a vizsgált vérmintában az alvadék képződéséig. A
vizsgálatra például akkor van szükség, ha a trombózisra hajlamos páciens valamilyen szájon át
szedhető véralvadásgátló kezelést kap, segítségével vizsgálható, hogy a véralvadásgátló
gyógyszerek megfelelőek-e a vérrög képződésének megelőzésére.
A trombózis, kóros véralvadási zavar következtében létrejövő
vérrög, amely az érfafalra kitapadva kisebb-nagyobb ereket akár el
is zárhat. A vérrög (vércsomó, trombus) a véralvadási rendszer
aktiválódása révén, a vérlemezkék összecsapódása által jön létre. A
trombusok leggyakrabban a lábszár mélyvénáiban alakulnak ki.
Embólia abban az esetben alakul ki, ha a trombus növekszik és egy kisebb-nagyobb darabka
leszakad belőle. Ezt a leszakadt vérrögöt – embolust - a véráram tovább sodorja addig,
amíg egy nála kisebb átmérőjű érszakaszhoz érkezik, ott megakad és elzárja a vér útját.
Amennyiben a véralvadás nem indul meg, vagy csak kórosan lassan megy végbe,
vérzékenységről beszélünk.

14
15

A fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek - szemben a vér alakos elemeinek másik két csoportjával - sejtmaggal
rendelkező, teljes értékű sejtek. Számuk a szervezet állapotától függően széles határok között
változhat, általában 4000 - 10 000/mm3, fertőzés, gyulladás esetén
számuk jelentősen emelkedhet.
A fehérvérsejtek az immunitásban játszanak szerepet, felépítésük és
további szerepük alapján a sejteket 3 csoportba osztjuk.
 Granulociták
 Limfociták
 Monociták
A granulociták
Nevüket a sejtplazmában megtalálható nagymennyiségű szemcséről
(granulum) kapták, melyek membránnal határolt hólyagok, lizoszómák. A
granulociták amőboid mozgásra képesek, átlépnek a hajszálerek falán, a
szövetek közötti határfelületeken és a fertőzés irányába vándorolnak
kemotaxissal.
A kórokozókat bekebelezik – kis falósejtek - és a sejtekben levő
nagyszámú lizoszóma segítségével lebontják. Amikor a granulociták a
kórokozókkal kapcsolatba kerülnek, belőlük is sok elpusztul. A fertőzött
sebek körül keletkező genny az ilyenkor elhalt nagy tömegű
granulocitától, kórokozótól és szétesett szövetelemektől származik.
Viszonylag kis méretük és fagocitáló képességük miatt mikrofágoknak is
nevezzük őket.
A granulociták minden típusa – festődés alapján: eozinofil, bazofil, neutrofil - a
vörös csontvelőben termelődik.
A limfociták (nyiroksejtek)
Elnevezésük onnan származik, hogy a sejtek képződése részben vagy egészben, ill.
elhelyezkedésük a nyirokrendszerhez kapcsolható (nyirok = lympha).
A sejteknek érési helyük és funkciójuk alapján két nagy csoportjuk van.
1. Nagy limfociták, természetes ölősejtek (NK).
2. Kis limfociták, melyeknek további 2 típusa ismert:
 B limfociták, melyek a vörös csontvelőben termelődnek és az ún.
szerzett (adaptív) humorális immunválasz kialakításában vesznek részt.
 T limfociták, amelyek őssejtjei szintén a vörös csontvelőből származnak, azonban ezek
még az embrionális fejlődés során kivándorolnak a tímuszba (csecsemőmirigy) és
fejlődésüket – érésüket - ott fejezik be.
A T-sejtek az ún. szerzett sejtes, azaz celluláris immunválaszért felelősek.
A vörös csontvelő és a tímusz ún. elsődleges nyirokszervek, az itt megért – anigén
felismerésére képes - limfociták a vér és a nyirokkeringés segítségével a másodlagos
nyirokszervekbe kerülnek, melyek a lép, a nyirokcsomók, a mandulák és a szervezetben
elszórt nyiroktüszők.

15
16

A másodlagos nyirokszervekben az érett – antigén felismerésére képes - nyiroksejtek

készenlétben állnak és kapcsolatba lépnek a kórokozókkal, miáltal aktíválódnak,
megindítják az immunválaszt.
A monociták – makrofágok – antigénbemutató sejtek
A monociták nagyméretű, fagocitáló, vándorló sejtek, azonban ezeket a
képességüket nem a vérben fejtik ki, hanem átlépve a hajszálerek falán a
szövetekben makrofágokká alakulva végzik működésüket.
Funkciójuk alapján hívjuk őket antigénbemutató sejteknek is, mivel
bizonyos T-limfociták számára ők teszik lehetővé az idegen anyagok
(antigének) felismerését.
A makrofágok alapvetően fontos szerepet játszanak az immunválasz minden fázisában.
 A veleszületett – természetes - immunrendszer elemeként legfontosabb feladatuk a kórokozók és
apoptotikus sejtek azonnali felismerése, bekebelezése és feldolgozása.
 Antigén-prezentáló sejtként az adaptív immunválasz elindítói; képesek a T- és B-sejteket aktiválni.

A granulocitákat és a makrofágokat szokták falósejteknek is nevezni.

Emelt szintű érettségi feladatok

A kötődés molekulája
Az emberi szervezetben a légzési gázok szállításában alapvető szerepet játszik a hemoglobin
molekulája.
1. Az alábbi állítások közül melyek igazak a hemoglobinra? Betűjeleiket írja az üres
négyzetekbe! (3 pont)
A) A vérplazma vörös színét adja.
B) Összetett fehérje, melyben az oxigént nem a fehérjerész köti meg.
C) Oxigént, szenet, nitrogént és vasat is tartalmaz.
D) A szállított oxigént a mitokondriumban adja le.
E) A lépben és a májban keletkezik.
F) Sérüléskor szerepet játszik a fibrinszálak kicsapódásában.
G) Globin része a riboszómák felszínén képződik.
A hemoglobin-molekula oxigénkötő-képességét az ún. oxigéntelítési görbével jellemezhetjük.
A telítettség azt mutatja meg, hogy a hemoglobinmolekulák legnagyobb oxigénkötő-
képességéhez viszonyítva hány százalékos az oxigénkötés. Ez a grafikon a vérben található
oxigén koncentrációjának (illetve az azzal arányos úgynevezett parciális nyomásának, pO2)
függvényében ábrázolja a molekulák telítettségét.
A három görbe három különböző kémhatásértéken mutatja
a vér oxigénkötő-képességét.
2. Melyik görbe melyik vérhez tartozik?
Testvéna normál légzéskor: ………
Testvéna visszatartott légzés után: ……….
Aorta normál légzéskor: …………

16
17

3. A három telítési görbe alapján melyek igazak a következő állítások közül? (2 pont)
A) A keringési rendszerben változik a hemoglobin oxigénkötő-képessége.
B) A szövetekben keletkező szén-dioxid nem befolyásolja a hemoglobin
oxigéntelítettségét.
C) A légzés visszatartása elősegíti a vér által szállított oxigén leadását.
D) A légzés visszatartása elősegíti a vér által szállított oxigén megkötését.
E) A szövetekre jellemző körülmények között a hemoglobin-molekulák legnagyobb
része leadja az általa szállított oxigénmolekulát.
A hemoglobin oxigéntelítési görbéje arra is alkalmas, hogy
segítségével különböző kóros állapotokban jellemezzük a vér
szállítási funkciójának megváltozásait. A következő diagramon
normál helyzetben, CO-mérgezés, valamint sarlósejtes
vérszegénység esetén felvett görbéket lát.
4. Hogyan változik meg a grafikonok alapján a hemoglobin
oxigénkötő-képessége az ábrázolt kóros állapotokban? (2 pont)
A) A sarlósejtes vérszegénység esetében a tüdőben (légköri oxigénnyomást feltételezve)
a hemoglobin gyengébben köti az oxigént, mint a CO-mérgezés esetében.
B) CO-mérgezés esetén a szövetekre jellemző viszonyok között a hemoglobin-
molekulák alig adják le a szállított oxigént.
C) CO-mérgezés esetén a tüdőt elhagyó vérben a hemoglobin-molekulák nem
szállítanak oxigént.
D) Sarlósejtes vérszegénységben szenvedő ember hemoglobinja kevésbé köti az
oxigént, mint az egészséges emberé, de a fölvett oxigén egy részét a szövetekben
képes leadni.
E) Kezelés nélkül a sarlósejtes vérszegénységben szenvedők túlélési esélyei kisebbek,
mint a CO-mérgezettekéi.
Megoldás
1. B, C, G Aorta normál légzéskor: A
2. 3. A, C
Testvéna normál légzéskor: B 4. B, D
Testvéna visszatartott légzés után: C
Az emberi vér
A) „A”, Rh-pozitív vércsoportú vér
B) „B”, Rh-negatív vércsoportú vér
C) mindkettőre igaz
D) egyikre sem igaz
1. Vérplazmájában vércsoport-antigének találhatók.
2. „0”, Rh-negatív vércsoportú vérből származó vérsavó hatására kicsapódik.
3. Az ilyen vércsoportú anya első terhessége során Rh-összeférhetetlenség alakulhat ki.
4. Az ilyen vércsoportú anya második terhessége során Rh-összeférhetetlenség alakulhat ki.
5. Vörösvérsejtjeinek membránján az AB0 és az Rh-vércsoportrendszert tekintve összesen
kétféle antigén található.
6. Vörösvérsejtjei szükség esetén „AB”, Rh-negatív személybe juttathatók.

17
18

Megoldás
1. D
2. C
3. D
4. B
5. A
6. B
A vér és a véralvadás
Kísérletelemzés
Vérvizsgálat során fehér csempelapra egy vizsgálati személy véréből három cseppet helyezünk,
majd a következő anyagokat adjuk hozzá:
az I. számú csepphez „A” vércsoportú vérből származó vérszérumot,
a II. számú csepphez „B” vércsoportú vérből származó vérszérumot,
a III. számú csepphez „0” vércsoportú vérből származó vérszérumot.
A vizsgálat eredményét a következő ábra szemlélteti:

1. Adja meg a vizsgálati személy vércsoportját! …………………….

2. Sorolja fel, milyen vércsoportú egyén(ek)től szabad vérátömlesztést kapnia a kísérleti
személynek sürgős esetben (ha más lehetőség nincs)!
………………………………………………………………………………
3. Milyen vércsoportúak lehettek a vizsgálati személy szülei? (2 pont)
A. 0 és AB
B. 0 és A
C. AB és AB
D. A és A
E. 0 és 0
Megoldás
1. B
2. B és 0
3. A, C

18
19

Véralkotók

Jellemezze a vér három alkotóját, a vérplazmát, a vörösvérsejteket és a vérlemezkéket az alábbi

táblázat értelemszerű kitöltésével! Egy betűjel sehova nem illik (kakukktojás).

A. Hormont szállít.
B. Részt vesz a szén-dioxid szállításában.
C. A véralvadásban szerepet játszó enzimet tartalmaz.
D. A vörös csontvelőben képződik.
E. Vastartalmú oxigénkötő fehérje van benne.
F. Színtelen vagy halványsárga.
G. Membránján az Rh vércsoport antigénjeit tartalmazhatja.
H. Anti-A és anti-B antitesteket tartalmazhat.
I. Fagocitózisra képes.

A megadott tulajdonságok, működések közül melyik jellemző a három alkotó közül

Megoldás

Szövegelemzés — problémafeladat

A hematokrit értéke azt adja meg, hogy a vér térfogatának hány százalékát alkotják a sejtes
alkotóelemek. A hemoglobinszint megmutatja, hogy a vérben literenként hány gramm
hemoglobin található. A hemoglobintartalmat a vörösvérsejtek mm3-enkénti számával vagy a
hematokrit értékkel együtt szokás értékelni: vizsgálatukkal a vérszegénység egyes típusait is el
lehet különíteni. Ez azért szükséges, hogy a vérszegénységet megfelelően lehessen kezelni.

19
20

Egészséges emberben
 vörösvérsejtszám: 4,2–6,3 millió/mm3
 hematokrit: 37–54%
 hemoglobintartalom: 120–180 g/dm3

Egyszerű választás
9. Mi jellemző a hemoglobin összetételére?
A. egyszerű lipid
B. összetett lipid
C. egyszerű fehérje
D. összetett fehérje
E. szervetlen molekula

Összetett választás
10. Mi jellemző a hemoglobin összetételére?
A. a hem nitrogéntartalmú molekularészlet
B. a hem négy gyűrűt tartalmaz
C. a hemen kívüli része nitrogént nem tartalmaz
D. a hem poliszacharid-molekulához kapcsolódik
E. K-vitamin is részt vesz a felépítésében
F. fontos alkotója a fibrin
G. minden hemoglobinegységben vas-ion található

11. Hol fordul elő hemoglobin az egészséges emberek szervezetében?

A. a vörösvérsejtekben
B. a fehérvérsejtekben
C. a vérlemezkékben
D. a vérplazmában
E. a szövetnedvben
F. a nyirokban
G. az idegsejtekben

12. Egy ember laboratóriumi leletében a következő adatok szerepelnek. Vörösvérsejtszám: 4,5
millió/mm3, hemoglobintartalom: 92 g/dm3. Mi lehet a lelet magyarázata?
A. vörösvérsejtek nagymértékű pusztulása
B. a vizsgálatot közvetlenül megelőző hirtelen vérvesztés
C. megnövekedett vörösvérsejt-termelés
D. izzadás miatt bekövetkező fokozott vízvesztés
E. egy bizonyos szervetlen ion felszívódásának csökkenése
F. hemoglobinszintézis zavara

Egyszerű választás
13. Egy ember vérében kétszeresére növekszik a mm3-enkénti fehérvérsejtek száma. Mi lehet
ennek az oka?

A. vérlemezkék pusztulása
B. B12-vitamin hiánya
C. vérzés
D. fertőzés
E. nyirokerek elzáródása
20
21

Szöveges feladat
14. Egy ember vérében kétszeresére növekszik a mm3-enkénti fehérvérsejtek száma. Okoz-e ez
jelentékeny eltérést a hematokrit értékében? Válaszát röviden indokolja is!
.......................................................................................................................................................

Megoldás
9. D
10. A, B, G
11. A
12. E. F
13. D
14. Nem, mert a vér sejtes alkotói között a fehérvérsejtek aránya így is annyira kicsi, hogy a
vörösvérsejtekhez képest a többlet elhanyagolható.

21
22

Megoldás

22
23

Megoldás

23
24

24
25

4.6. Az anyagszállítás
4.6.2. A szöveti keringés
Kulcsfogalmak
 Szövetközti folyadék (szövetnedv), nyirok, nyirokrendszer,
 plazmafehérjék ozmotikus nyomása, nyirokáramlás.
Gondolkodási művelet
 Hasonlítsa össze a vér, a szövetközti folyadék, a nyirok összetételét, keletkezését,
szerepét, magyarázza kapcsolatukat.
 Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.
 Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók
jelentőségét.
 Magyarázza a nyirokáramlást fenntartó tényezőket.
 Magyarázza a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék
ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

25
26

4.6.2. A szöveti keringés

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret
foglal magába.
1. Intravazális (vér)
2. Intersticiális (szövetnedv, nyirok)
3. Intracelluláris (sejten belüli tér)
E tereket különféle határoló hártyák - érfal,
sejthártya - választják el egymástól,
melyeken keresztül élénk anyagforgalom
zajlik a folyadékterek között.
A nyirok a szövetnedv nyirokerekbe kerülő része. A szövetnedv és a nyirok a szervezet
összes víztartalmának kb. 20-30 %-át teszi ki.
A szövetnedv
 a szövetek alapállományát képezi,
 közeget biztosít a sejtek számára,
 a vérből szűrődik ki,
 közvetít a vér és a sejtek között,
 felesleges részét a nyirokkeringés
szállítja vissza a vérbe, mint
nyirokfolyadékot.
A szövetnedv képződése
A vérerek közül kizárólag a kapillárisok fala
átjárható a víz és a benne oldott kismolekulájú
anyagok számára.
A kapillárisok fala vékony, szűrőként működik,
féligáteresztő, mivel
 átbocsátja a vizet, az ionokat, kisebb szerves
molekulákat, pl. glükózt, aminosavakat,
 azonban visszatartja a makromolekulákat
és az alakos elemeket.
A szűrés során lényegében fehérjementes vérplazma jön létre. A nyirokban található
fehérjéket – pl. immunfehérjék – az immunrendszer sejtjei termelik.
A folyadék mozgásának az irányát két ellentétes hatás eredője szabja meg.
1. Az erekben uralkodó hidrosztatikai nyomás,
amelynek értéke a kapillárisok kezdetén 35 Hgmm
a folyadékot kifelé préseli.
2. Ennek ellene hat a plazmafehérjék – főleg
albuminok – kolloidozmotikus nyomása –
ozmotikus szívóereje -, amely 25 Hgmm.

26
27

 Tehát a kapillárisok artériás szakaszán nettó 10 Hgmm-

es nyomás a vérplazmát kifelé préseli.
 A kapillárisokban a vénás oldal felé haladva a folyadék
kilépése következtében a vér hidrosztatikai nyomása
lecsökken.
 Amikor a hidrosztatikai nyomás egyenlővé válik a
kolloidozmotikus nyomással a folyadék kiszűrődése
megszűnik.
 A kapillárisok vénás szakaszán a vérnyomás tovább
csökken kb. 15 Hgmm-re és a kolloidozmotikus nyomás alá esik. Ennek következtében a
vénás szakaszon a vérfehérjék kolloidozmotikus szívóhatásának köszönhetően a
szövetnedv egy része visszalép az érpályába, elszállítva a szövetekben keletkezett
bomlásterméket.
A szövetnedv oldott vérfehérjéket nem tartalmaz, ezért kolloid ozmotikus nyomása alacsony.
A szűréssel képződött szövetnedv nem képes teljesen visszaszívódni az érpályába, egy része
kint marad a szövetek között, aminek napi mennyisége kb. 2-4 l, melyet a nyirokkeringés
juttat vissza az vérbe.
A nyirok összetétele hasonló a vérplazmáéhoz a plazmafehérjék kivételével. Tartalmaz
vizet, sókat, glükózt, aminosavakat, zsírokat, hormonokat, immunfehérjéket,
bomlástermékeket, ezeken kívül nyiroksejteket.
A bélben felszívódott zsírok elsősorban a bélbolyhok
nyirokereibe kerülnek, amelyekből a vénás rendszerbe jutnak.
Tehát a nyirokrendszer feladata a
 a felesleges szövetnedv visszajuttatása az érpályába,
 zsírok szállítása,
 immunsejtek termelése, tárolása, szállítása.
Abban az esetben, ha a nyirok képződése zavart szenved ödéma alakul ki, amely a pangó
szövetnedv felhalmozódásának köszönhető. Az ödéma oka igen változatos.
1. Nő a vénás rendszerben a nyomás, ekkor több
folyadék lép ki, ill. kevesebb lép vissza.
Ez történik az alsó végtagokban, ha a szív
teljesítménye csökken (idősebb korban).
2. Csökken a plazmafehérjék koncentrációja -
éhezéskor -, így csökken a
kolloidozmotikus szívóerő.
3. Vizenyő alakulhat ki akkor is, ha a nyirokerek
elvezetése csökken.
A nyirok igen lassú áramlásának egyirányúságát
 a nyirokérrendszer két végpontja közötti
nyomáskülönbség határozza meg,
 a nyirokerekben található zsebes billentyűk, melyek az
izom összehúzódásakor fellépő izompumpa
következtében összepréselődő nyirokerekből a nyirkot a szív felé irányítják.

27
28

A nyirokrendszer részei
 Nyirokerek
 Nyirokszervek
 nyirokcsomók
 mandulák, féregnyúlvány (nyiroktüszők)
 lép
 csecsemőmirigy, vörös csontvelő
A nyirokérrendszer vékony falú, vakon kezdődő nyirok kapillárisokkal kezdődik a
szövetekben, majd egyre vastagabb nyirokerekké egyesülve vezetik a nyirkot a vérpályába.
A legfőbb nyirokér a – a mellvezeték - jobb pitvar előtt torkollik a vénás rendszerbe.
Ugyanakkor nincsenek nyirokerek az idegszövetben.

A nyirokcsomók
A vénákhoz hasonló falszerkezetű nyirokerek összefutási pontjaiban babalakú, borsónyi
nyirokcsomók találhatók. Nagyjából egyenletesen helyezkednek el, azonban nagyobb
mennyiségben fordulnak elő az ágyéki tájékon, a gerincoszlop mellett, a hónaljban, a
nyakon, az állkapocs alatt, a fül tövében.
A nyirokcsomók feladata többrétű:
1. Összekapcsolják a nyirokereket.
2. Megszűrik, a különféle sejttörmelékektől megtisztítják a
nyirkot.
3. Nyiroksejteket tárolnak.
A nyirokcsomó összegyűjti a kisebb nyirokereket, majd a befolyt nyirok nagyobb nyirokéren
távozik. Kívülről egy kötőszövetes rostos tok határolja. Belül építi fel, amely külső
kéregállományra és belső velőállományra különül. Az egész belső állomány szivacsszerű, tele
fagocitáló sejtekkel, melyek az áthaladó nyirkot tisztítják.
A kéregállományban apró gömbszerű képződmények, ún.
nyiroktüszők találhatók. A nyiroktüszők érett nyiroksejtek
halmazai. A nyiroktüszőben az érett nyiroksejtek találkoznak a
kórokozókkal, aminek hatására aktiválódnak. Az aktiválódott
sejtek sokszoros osztódásba kezdenek, olyan sejteket létrehozva,
amelyek már felismerik az antigént, ill. memória sejteket termelnek, amelyek évekig képesek
tárolni az antigén jellemzőit. A nyiroktüszők nemcsak a nyirokcsomókban fordulnak elő,
hanem számos helyen elszórva vagy csoportosan a szervezetben pl. a lépben, a mandulákban,
a bélcső falában (főleg a féregnyúlvány területén).
28
29

A mandulák
A mandulák a tápcsatorna elején – orrgarat, nyelv - a nyálkahártyában
megtalálható nyiroktüszők csoportosulásai. A nyiroktüszők tömege
olyan nagy, hogy a nyálkahártyát kidomborítják, mivel több rétegben,
ugyanakkor szabálytalan halmazban fordulnak elő.
Saját kötőszövetes tokjuk nincs, a nyálkahártya mély járatokkal
választja el a nyiroktüsző csoportokat. A termelődő hatalmas
mennyiségű nyiroksejt átlép a hámszöveten és részt vesz a behatoló antigénekkel szembeni
védekezésben. Ennek köszönhető, hogy a szájban fellépő sérülések viszonylag gyorsan
gyógyulnak. Ugyanakkor a nyálkahártya hézagaiban speciális baktériumok telepedhetnek meg,
jellegzetes mandulagyulladást okozva.

A csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy vagy thymus közvetlen a szegycsont mögött, a szív felső
részén elhelyezkedő lapos szerv. Újszülötteknél kb. 10 g, majd serdülőkorban
éri el a legnagyobb fejlettségét, végül felnőtt korban szinte elcsökevényesedik.
Még az embrionális fejlődés során a thymusba vándorolt T-sejtek itt fejezik
be érésüket, melynek során megtanulják megkülönböztetni a saját
anyagokat az idegentől.
Ezek után innen jutnak a másodlagos nyirokszervekbe, ahol
találkoznak az antigénekkel és felismerve azokat
aktiválódnak.
A lép
A szervezet legnagyobb nyirokszerve, azonban szemben a
nyirokcsomókkal a vérpályához tartozik, a nyirokerek elkerülik.
Feladata többrétű.
1. Vérraktározás.
2. Kiszűri és eltávolítja az elöregedett
vörösvértesteket.
3. Nyiroktüszőinek köszönhetően
nyiroksejteket raktároz és termel.
A hasüreg baloldalán található, az alsó bordák
magasságában. Dinnyeszelethez hasonló alakú
szerv. Kívülről kötőszövetes tok határolja,
amelyben több-kevesebb simaizomszövet is
megtalálható. Ennek elsősorban olyan ragadozóknál van jelentősége, amelyek hirtelen nagy
erőkifejtésre képesek, így szükség esetén a lép jelentős mennyiségű vért juttathat a vérpályába.
29
30

A folyadékterek – pl. vér – összetételének szabályozása, a homeosztázis fenntartása

A többsejtű állatokban a sejtek többsége már nem érintkezik a külvilággal, számukra a
környezetet a testfolyadékok jelentik (a szövet közti folyadék és a vér). Ezek a
folyadékterek egyfajta belső környezetet teremtenek a sejtek számára. A belső környezet
fontos tulajdonsága összetételének viszonylagos állandósága, ami igen bonyolult
szabályozás révén valósul meg. A belső környezet szabályozott dinamikus állandóságát
homeosztázisnak nevezzük. A homeosztázisnak köszönhetően a sejtek számukra optimális
környezetben működhetnek. A belső környezet legfontosabb szabályozott paraméterei a
következők:
 ozmotikus koncentráció,
 ionösszetétel,
 testfolyadékok kémhatása,
 testfolyadékok térfogata,
 testfolyadékok tápanyag – pl. glükóz - koncentrációja.
További részletek: https://bioszfera.com/downloads/4.7.Akivalasztas.pdf
A vér kémhatásának szabályozása
Emberben a vér pH-ja 7,38 és 7,42 közé esik. Ettől eltérést okozhat:
 ha a tüdőben a vér szén-dioxid leadása csökken, ekkor a vér savasodik, ami
eszméletvesztést eredményezhet.
 Hiperventilláció esetén ellenkezőleg, a túlzott szén-dioxid leadás miatt a vér pH-ja
emelkedik, ami szintén ájuláshoz vezet.
 Erős éhezéskor, ill. a cukorbetegeknél a vérben különféle anyagcseretermékek -
acetecetsav, béta-oxivajsav - halmozódnak fel, amelyek eszméletvesztést okozhatnak.
A homeosztázis fenntartásához ezért szükség van pH-szabályozó mechanizmusokra.
A sav-bázis egyensúly fenntartásában a következő szervek vesznek részt:
 tüdő: CO2 eltávolításával,
 vese: H+ vagy HCO3- (bikarbonát) kiválasztásával,
 szövetek: CO2 termelésük révén,
 vér: amely kiegyensúlyozó szerepű puffereket tartalmaz.
A vér pH-ját a különböző puffer-rendszerek tartják állandó értéken.
Bikarbonát puffer-rendszer H+ + HCO3- = H2CO3 = CO2 + H2O
Savasodás esetén – amikor a vér pH-ja csökken - a feleslegben keletkező H+-kal a vérplazmában
oldott hidrokarbonát-ionok (HCO3-) szénsavat képeznek, amely a tüdőben elbomlik szén-
dioxidra és vízre. A felszabaduló CO2 távozik a tüdőn keresztül, így az egyensúly jobbra
tolódásával nőhet a pH (a H+ mennyisége csökken).
A vércukorszint szabályozása
A szervezet szénhidrátforgalmát egyrészt idegi, de elsősorban hormonális tényezők
befolyásolják. A legjelentősebb vércukorszintet befolyásoló hormonok; az inzulin, az
adrenalin, a kortizol. A különféle idegi – szimpatikus, paraszimpatikus -, ill. a hormonális
hatások elsősorban a máj szénhidrátforgalommal kapcsolatos működéseit befolyásolják.

30
31

A máj a szervezet szénhidrátforgalmának legfontosabb szabályozója:

 a vérből szénhidrátokat – glükózt – vesz fel (magas vércukorszint esetén)
 és ad le (alacsony vércukorszint esetén) a szükségleteknek megfelelően.
 Továbbá szénhidráthiány esetén a máj nem szénhidrát előanyagokból (tejsav, bizonyos
aminosavak (pl. alanin és glicerin)) glükózt tud előállítani (glükoneogenezis).
A máj szénhidrátforgalommal összefüggő, egyik igen fontos feladata a vércukorszint
szabályozása.
 Táplálkozást követően, amikor a vércukorszint
megnő, a vérből felvett szénhidrátok
 a májban vagy lebomlanak energiát szolgáltatva,
 vagy átalakulnak pl. zsírokká,
 vagy átmenetileg raktározódnak glikogénként.
 Éhezéskor, vagy hosszan tartó izommunka esetén, ha a vércukorszint csökken, a
raktározott glikogén lebontása útján a keletkezett glükózt a vérbe juttatja.
Az egyes hormonok hatásai
Az inzulin - magas vércukorszint esetén –
 a májban serkenti glükóz felvételét, a glikogén, ill. zsírok szintézisét,
 zsírszövetekben fokozza a cukor felvételét és zsírokká történő átalakítását.
 Mindezek eredményeképpen a vércukorszint csökken.
Az adrenalin stresszhormon, hatására pedig fokozódik a máj glikogén bontása, a keletkező
glükóz leadása, miáltal nő a vércukorszint.
A kortizol hatása általában a szénhidrát készletek megőrzésére irányul:
 emeli a vércukorszintet,
 serkenti a máj glükóz raktározását - glikogén szintézisét,
 csökkenti a cukrok oxidációját,
 a májba jutott tejsavból elősegíti a glükóz képződését,
 serkenti az izomfehérjék bontását, a májba jutott aminosavak cukrokká alakítását.

31
32

Emelt szintű érettségi feladat

32
33

Megoldás

33