6.a. A nyaki gerinc anatómiája, betegségei, képalkotó diagnosztikája.

Anatómia.
A gerincet 33-35 részben összecsontosodott csigolya alkotja, melyek több szakaszra oszthatók:
cervicalis, thoracalis, lumbalis, sacralis és coccigealis.
Nyaki gerincet hét csigolya alkotja.
I. atlas- nincs teste, de az os occipitale-val való ízesülésnek megfelelően két oldal vaskosabb massa
lateralis található, amit elöl egy arcus anterior, hátul- arcus posterior köt össze. Az íveken
tuberculum anterior és posterior található, az arcus anterior oldalsó részé fovea dentis solgál a dens
axis ízesülésére. A massa lateralisokból erednek a processus transversusok, melyek foramen
transversariumában halad az a.vertebralis. A massa lateralis alsó felszíne ízesül az axis processus
superiorjával- art. Atlanto-axialis.
II.axis- olyan mint a többi csigolya, kivéve, hogy a corpusból kiemelkedik az atlas fele a dens axis.
III-VI.- corpus vertebrae kicsi, a processus transversusokban foramen transversariumokban halad
az a. vertebralis az arcus vertebraek fogják közre a foramen vertebralet, ahol a gerincvelő halad. Az
ívek hátul processus spinosusokban végződnek, ezek fecskefark alakban szétválnak. Az ívek
eredésénél(pediculusok) alul és felül az incisura vertebralis superior és inferior. Ezek sorozata
-foramen intervertebrale. Lateralisan e corpusból erednek a processus articularis superiorok és
inferiorok, melyek az articulatio zygapophysealisokban kötik össze a csigolyákat. A corpusok felső
szélén a processus uncinatusok vannak.
VII.- ugyan olyan mint a többi, kivéve, hogy a processus spinosusa hosszabb , és gumóban
végződik- vertebra prominens.
Összeköttetések:
 Articulatiok( art. intervertebrale,zygapophysealis, atlanto-axialis)
 Discus intervertebralisok( anulus fibrosus, nucleus pulposus)
 Syndesmosisok - ligamentun longitudinale anterius és posterius.
 Az arcusokat a ligamentum flavum, a processus spinosusokat a ligamentum interspinale köti
össze.

Betegségek.
1. Degeneratív elváltozások. Discus hernia. A porckorong folyadéktartalmának csökkenésével
rugalmatlanná válik, ellapul, körkörös protrúzió keletkezik. Az anulus fibrosus átszakadása estén a
nucleus pulposus kiboltosul - discus hernia. Protruzióban a kiboltosulás nagy szélességben történik,
a herniában körülírtan jelentkezik. A discus hernia helyzete alapján lehet:medialis, mediolateralis,
lateralis, intraforaminalis ,extraforaminalis. Ha a hernia fél csigolyatestnyivel meghaladja a porcrés
magasságát kiszakadt herniának nevezzük. A protruzió és a hernis is összenyomhatja a
környezetében lévő képleteket. Discus hernia a leggyakrabban a C.V-VI és C.VI-VII csigolyák
között fordul elő.A csigolyatestek peremrészén meszes felrakodások keletkezhetnek, melyek a
forameneket beszűkítik, a kilépő gyököket összenyomják. A kisízületek peremrészének meszes
felrakodása és a lig. flavumok megvastagodása a lateralis recessusok szűkületét okozzák. A
kisízületi nyulványok folytonossági hiánya jöhet létre- spodylosis, következményesen a
csigolyatestek elcsúsznak- spondylolisthaesis. Ezek együttesen a canalis spinalis stenosisahoz
vezetnek, ami idegrendszeri tüneteket okoz.
2. Gyulladások. A leggyakoribb a spondylodiscitis( csigolyatest és porckorong gyulladás),
hajlamosít rá a diabetes mellitus, húgyúti fertőzések, endocarditis, daganatos és szív és érrendszeri
betegségek. Legritkábban a cervicalis gerincszakaszon fordulnak elő.
3. Daganatok.
a) Jóindulatú daganatok.
 Aneurismas csontcysta - fiatalokra jellemző, a csigolyaívekben található.
 Óriássejtes tumor – a csigolyák testét és a sacrum állományát pusztítja el, meggyengíti a
csontállományt, törést és a gerinc instabilitását okozza.
 Haemangioma – többnyire háti és ágyéki csigolyatestekben fordul elő, nem okoz
panaszokat.
  Osteoid osteoma – a csigolyák ívét érinti, ritkán kóros oldal írányú gerincgörbületet okoz.
 Osteoblastoma – szövettanilag megegyezik az osteoid osteomaval,de kiterjedését és
fejlődését tekintve agresszívebb.
b) Rosszindulatú daganatok.
 Metastasisok – csigolyatestben, csigolyaívekben és nyúlványokban egyaránt előfordulnak.
A csigolytestek gyakran összeroppannak( kompressziós fraktura), A metastasisok lehetnek
lyticusak( k.a. halmozó lágyrészdenzitású terület) és scleroticusak( fokozott mésztartalmú
terület, hyperdensebb az ép csontállománynál). A myeloma multiplex( vérképzőszervi
daganat) több lyticus terület a csontokon, canalis spinalis sclerosist okoz.
c)Traumás eltérések.
A gerinc sérülésének formái:
1) éktörés – a csigolyatest elülső része roppan össze, magassága elől csökken.
2) robbanásos törés – a csigolyatest minden írányban összetörik, csontferagmentumok
kerülhetnek a gerinc csatornába.
3) luxació/luxaciós fractura – kifejezett gerinccsatorna szűkület, rotációs sérülések.
4) „biztonsági öves törés” - II-es nyaki csigolya nyúlványának (dens) törése, a dens hátrafelé
történő elmozdulása a nyúltvelőn benyomással légzésbénulást okoz, és halálhoz vezethet.
5) instabil törések - a törtvégek elmozdulása gerincvelő összenyomódást okoz, bénulást
idézhet elő.
6) kompressziós törés – a csigolyatestek összeroppannak, amihez gerinccsatorna szűkület
társul( sekély vízbe fejes). Leggyakrabban a C V-VI csigolya magasságában.
7) Jefferson törés – az atlas a condylus occipitalisok és az axis közé szorul, és az atlas hátsó
vagy mind két ívén bilaterálisan törés alakul ki. A garatban erős nyomásérzékeny
kiemelkedés tapintható, súlyos gerincvelő károsodás miatt a betegek többsége szinte azonnal
meghal.
8) dens törés:
I típus – csúcs törése, a stabilitást nem befolyásolja, ritka;
II típus – Bázisnál bekövetkező törés, instabilitást okoz, gyakran sérül a dens vérellátása; gyakran
jön létre atlanto-axialis dislocatio; ha előre vagy hátra dislocalodik - nyúltvelőbe fúródva halált
okozhat.
III típus – ráterjed a test elülső felszínére, instabilitást okoz.
9) Hangman's törés ( „akasztott ember törése”)
a) C II teste a C III-on előre elmozdul, ehez a C II csigolya ívének törése is társul, az ív a
gerinccsatorna irányába mozdul, a gerincvelő harántlaesiója miatt azonnali halál.
b)közlekedési balesetnél hyperextensios mechanizmussal hasonló sérülés: C II ív törése nem okoz
harántlaesiot, mert nem mozdul be a gerinc csatornába.

Vizsgáló módszerek.
I.Röntgenvizsgálat.
1)A-P gerinc felvétel:
Az I-II csigolya rosszul ítélhető meg, csigolyateste, porcrések, processus transversusok jól láthatók.
A trachea légsáv vetületében processus spinosusok végei. Pediculusok.
2) Transoralis dens felvétel:
Atlanto-occipitalis és atlanto-axialis ízületek megítélése, dens massa lateralisa.
3) Oldalírányú C. gerinc felvétel:
Dens- előtte az arcus anterius jelentősen megrövidült képe. Arcus posterius és tuberculum posterius
hátrafelé nyúlik mint a processus spinosusok. Csigolyatestek és porcrések magassága. Ízületi rések
ferdén lefelé hátrafelé.Processus transversusok megrövidülve a testre vetülve láthatók.
4) Foramen felvétel:
Az intervertebralis foramenekről tájékoztat.
II. CT vizsgálat.
Fektetés: hanyatt, fej a koponyatartóban, kezek a test mellett, vállakat jól lehuzni.
Vizsgálat: oldalírányú tájékozódó felvételen tervezünk.
Centrálás: a nyak közepére.
1,25mm sz.v. készítjük a vizsgálatot, helikális üzemmódban, lágyrész és csontablakkal.
Rekonstrukció:sagittalis, coronalis és axialis síkban, lehet 3D is.

III.MR vizsgálat.
Fektetés: hanyatt.
Tekercs: gerinc vagy nyaki( felszíni), vagy fej-nyaki.
Vizsgálat: három irányú scaut topogrammon tervezünk.
Sagittális T1 és T2 készítünk, majd majd axiális és coronális T2 szekvenciákat.
A gerincvelő megítélésére T2 FSE szekvenciával , és STIR szekvenciák sagittális és coronális
síkban - tumoros elváltozás vizsgálata. Kontraszt anyag adása: tumordiagnosztikában vagy
defferenciál diagnosztikus céllal( heg vagy hernia). T1 zsírszupressziós méréseket alkalmazunk.

6b. A nagyerek anatómiája, képalkotó diagnosztikája.

Anatómia.
Nagyvérkör.
A bal kamra > aorta ascendens > arcus aortae > aorta descendens > aorta thoracalis > aorta
abdominalis > a. iliaca communis( dextra et sinistra) > a. iliaca interna et externa ( d. et s.) > a,
femoralis communis > a.poplitea > a.tibialis anterior > a. dorsalis pedis
> a. tibialis posterior
> a.peronea
Arcus aortae ágai.
 Truncus brachiocephalicus
- a.subclavia dextra
1) a .vertebralis ( a nyaki csigolyák foramenében halad,a foramen magnumon belépve az ellen-
oldali a. vertebralisal egyesül)
2) a. axillaris > a. brachialis > a. ulnaris és a. radialis > arcus palmaris superficialis et profunda.
- a. carotis dextra
1)a. carotis externa( több ág: a. thiroidea superior et inferior; a. lingualis; a. maxillaris)
2)a. carotis interna ( koponyába érve a. cerebri anterior et media)
 A. carotis sinistra
1)a. carotis externa( több ág: a. thiroidea superior et inferior; a. lingualis; a. maxillaris)
2) a. carotis interna ( koponyába érve a. cerebri anterior et media)
 A. subclavia sinistra
1) a .vertebralis ( a nyaki csigolyák foramenében halad,a foramen magnumon belépve az ellen-
oldali a. vertebralisal egyesül)
2) a. axillaris > a. brachialis > a. ulnaris és a. radialis > arcus palmaris superficialis et profunda.
Aorta descendens.
1. Aorta thoracalis
2. Aorta abdominalis
 Zsigeri ágak
1)páros ágak:
- a.renalis
- a. suprarenalis
- a. ovarialis vagy a. testicularia
2) páratlan ágak:
- a. coeliaca > a. hepatica communis >a. hepatica propria > a.hepatica dextra et sinistra
> a. gastrica sinistra
> a. lienalis
- a. mesenterica suoerior( nyombél, vékonybelek, coecum, felszálló és haránt vastagbél)
- a. mesenterica inferior .
Kisvérkör.
Jobb kamra > truncus pulmolis > a.pulmonalis dextra et sinistra(belép a tüdőbe) > alebenyeknek
megfelelő oszlást követően az alveolusok kapillarisaiban gázcsere > v. pulmonalisok a hiluson át a
bal pitvarba szállítják.
Vénás rendszer.
A jobb pitvarba felülről v.cava superior < jobb és bal v. brachiochephalica
< v. jugularis interna( fej ,nyak) < v.jugularis externa
< v.subclavia<v. axillaris<v.brachialis
<v.basilica
< v.azygos < v. hemiazygos
( v.azygos[jobb oldal] és hemiazygos[ bal oldal] a gerinc két oldalán fut felfele)

Minden artériát két véna kísér.

a) mély vénák.
b) felületes vénák(alkar):
 v.cephalica-radialis oldal
 v.basilica – ulnaris oldal.

A jobb pitvarba alulról v.cava inferior< vv.hepaticae(a.hepatica és v.porte felől gyűjti a vért)
<v.portae <v. masenterica superior
< v.lienaris < v.mesenterica inferior
< v.suprarenalis
< v. renalis
< v. ovarialis/v.testicularis
< v.iliaca communis dextra et sinistra
v.iliaca communis < v.iliaca interna
< v.iliaca externa < v.femoralis < v.saphena magna < v.poplitea < v.saphena
parva.

Vizsgálómódszerek.
ULTRAHANG.
Lényege: A vér alacsony echoganitású, általában teljesen echomentes, a felvételen feketén
ábrázolódik, jól elkülöníthető az érfaltól és a környezetétől.
Éranatómia, variáns lefutások, érfalszerkezet jól vizsgálható. Kóros elváltozások, mint aneurysma,
érfal megvastagodás, trombózis jól kimutatható.
Hasi nagyerek UH vizsgálata.
Előkészítés: 4-6 óra éhezés, kivéve sürgősségi indikáció.
Fektetés: először hanyatt, ezután bal oldalfekvés.
Véleményt kell adni a hasi aortáról,v.cava inferiorról,arteria és vena iliaca communisokról és
externákról. Nagyér műtét után az anasztomózisokról. A klinikai kérdéstől függően meg kell mérni
a kérdéses ér keresztmetszeti átmérőjét. Nyilatkozni kell a lumen echogenitásáról. Aneurisma
esetén történjen hosszmetszeti és keresztmetszeti ábrázolás, thrombus estén – vastagságának
mérése.
Duplex UH vizsgálat:
Minden esetben kell készíteni áramlási görbét az aortáról, v.cava sup és inf., a. és v. iliacakról.
Carotis UH vizsgálata.
Color box: áramlási irány, közeledő és távolodó áramlás,áramlási sebesség normális értéke
120cm/sec, e fölött szűkületről beszélünk.
Haemodinamikai szűkületek: 125 cm/sec felett kezdődik (kb. 50 %-os szűkület)
200 cm/sec = 60 %
300 cm/sec - szignifikáns a szűkület (75 %-os elzáródás = subtotalis occlusio)  áramlás még van,
de görbe nem mérhető
Totalis occlusio: sem color, sem áramlási görbe nem mérhető
Color power: áramlási mező, plakk.
Nyilatkozni kell az érfalról, rétegeiről, azok vastagságáról(normálisan 0,8mm).
Különbség:
ICA: tágabb, van bulbusa, nincs ága, lateralisan halad az agy felé
ECA: vannak ágai, nincs bulbusa
Mintavételi kapu: Color box 0-60 fokos szögben álljon az ér lumenhez képest.
Vénák vizsgálata.
Thrombus esetén a v.femoralisban, felfelé vizsgáljuk a v.iliacakat, esetleg a v. cava inferiort.
Vizsgálhatunk provokációs próbákkal,proximális és distalis provokációval, Valsalva manőverrel,
légzéspróbával.
CT ANGIOGRAPHIA.
Mellkasi erek CT vizsgálata.
Előkészítés: 4-6 óra éhezés, k.a. adásának indikációi( allergia, metformin).
Beállítás: hanyatt fekvő helyzet, karok a fej flett.
Centrálás : jugulumra.
Vizsgálat: AP irányú tájékozódó felvétel elkészítése után, natív sorozatot készítünk a tüdőcsúcstól
a hasi aorta oszlásáig vékony szeletekkel. A k.a. beadása bolus tracking technikával történik,
ezután vékony szeletekkel posztkontrasztos sorozatot készítünk az aortaív tetejétől a hasi aorta
oszlásáig. Utólagos rekonstrukciókat végzünk 2D,3D és volume rendering technikával.
Aorta CT angiographia.
Az egész eret vizsgáljuk, k.a. beadása bolus tracking technikával történik, majd vékony réteggel
posztkontrasztos sorozatot készítünk. Ebből rekonstrukciókat készítünk:
2D MPR tetszőleges síkban ( erek lefutása, lumen átmérője, fali felrakodások, disszekció estén a
lumenben lebegő intima);
3D VR a lument kivülről, térben mutatja.
MR ANGIOGRAPHIA.
3D CE MRA (contrast-echanced).
Lényege: az érlument kitöltő k.a. és a környező szövetek között létrejövő erős kontraszteltérés
teszi lehetővé az ér lumenek szelektív ábrázolását. Csak a keringő vér ad jelt, thrombus,
plakk,meszesedés nem. Légzésvisszatartásban végzendő. Vénás rendszernél általában a gadolínium
koncentrációja nem elegendő a megfelelő T1 relaxációs idő csökkentéséhez.
Az aorta angio gyors és erős grádienseket igényel. Megfelelő időzítésél a vérkör különböző részei
ábrázolhatók( mellkasi és hasi nagyerek, supraaortikus és végtagi ágak. A komplex áramlási
jelenségeket(turbulencia) kiküszöböli.
Szekvencia:3D-GRE-T1(Flas)
Szeletvastagság:2-3mm.
Tekercs: phased array, hasi tekercs.
ANGIOGRPHIA-DSA.
Hátránya: invazív, nagyobb kockázat.
Előnye: jobb felbontóképesség, therapias intervenció lehetősége( értágítás, thrombolysis, stent
beültetés).
Seldinger technikával végezzük: érzéstelenítés, behatolási kapu punctioja, bevezető drót, tű le,
intoducer bevezetése. Aortographiához Pigtailt vezetünk be az érbe.
Behatolási kapuk: a. femoralis, a. brachialis, a.radialis.
Szelektív: az elsődleges ágakba( a.renalis, a.coeliaca, a.mesenterica) juttatjuk a katétert.
Szuperselektív: másodlagos vagy harmadlagos ágakat kanülálunk.

6.c. A CT felépítése. A radiográfus feladatai vizsgálat előtt, alatt és után.

A CT felépítése.
1) Gantry: rtg. cső, detektor, kollimátor.
a) rtg, cső : forgó anód, kettős fókuszpont, olajhűtés.
b) detektor: félvezető, gáz és szilárdtest.
 Félvezető detektor: nal kristály, fotodióda (szcintillációs elv). Érzékeny hőmérséklet
változásra – gyakori kalibráció.
 Gáz detektor: xenon, a rtg sugár ionizálja a nemesgázt, így a sugárzással arányos áram
keletkezik.
 Szilárdtest detektor: kristály, gyorsabb működés, nagyobb érzékenység – dózis
csökkenthető.

2) Nagyfeszültségű generátor: A rtg. cső működéséhez szükséges energiát biztosítja. Egyenletes

dózis.
3) Páciens asztal: rajta fekszik a beteg, itt pozicionáljuk öt. Függőlegesen és vízszintesen
mozgatható, 150kg a teherbírása, 1mm pontosságú az asztalmozgatás.
4) Számítógép: biztosítja az operációs rendszer és programok futtatását, fotózását, archiválását,
nyersadatok feldolgozását, kép rekonstrukciókat, utólagos feldolgozásokat, rekonstrukciókat.
5) Vezérlőpult: Egy vagy több monitor, speciális billentyűzet. Mikrofon, hangszóró a pácienssel
való kommunikációhoz. Páciens adatainak rögzítése. Mérések végzése, utólagos képfeldolgozás,
fotózás, archiválás.

Radiográfus feladatai.
1.Beteggel kapcsolatos feladatok.
Beteg előjegyzése a megfelelő módon. A beteg fogadása,azonosítása,tájékoztatása, kikérdezése,
betegségével kapcsolatos dokumentumok átvétele, kezelése( betegvédelmi jogok, személyi adatok
védelme).Kontrasztanyag adásának feltételei, kikérdezés, kontraindikációk, tájékoztatás.
Beleegyező nyilatkozat aláíratása!
Per os k.a. itatása a vizsgálati kéréshez igazodva mint típusban, mint mennyiségben. I.v. k.a.
testsúlytól függően 1-1,5ml/ttkg.
Kérőlap figyelmes elolvasása.
A beteg adatainak bevitele, megfelelő protokoll kiválasztása, ALARA elv és a sugárvédelmi
szabályok figyelembevétele.
A beteg fektetése a vizsgálatnak megfelelő módon.
Injektor előkészítése, branül szúrása, k.a. beadása.
A vizsgálat gondos kivitelezése, áttekintése.
A vizsgálat bemutatása a leletező orvosnak, mielőtt az asztalról levesszük a beteget.
A vizsgálat dokumentálása.
A lelet megírása- amennyiben ezt nem adminisztrátor végzi.
2.Technikai feladatok.
CT üzembe helyezése/ kikapcsolása, kalibrálás, archiválás, CT gép tisztítása, injektor
összeszerelése, feltöltése.