Állatgenetika 2024.

1. Centrális dogma
A biológiai információ áramlásának iránya. A DNS-ről (gének) az információ a transzkripció
folyamatában RNS-sé íródik át (mRNS, tRNS, rRNS), amiről a transzláció során fehérje
(funkció) képződhet.

2. DNS szintézis fő lépései

1. A helikáz enzim szétválasztja a szülői DNS két szálát.
2. Az egyszálú DNS-hez fehérjék kapcsolódnak, melyek stabilizálják azt.
3. A vezető szál folyamatosan szintetizálódik 5’  3’ irányba a DNS polimeráz-III.
segítségével.
4. A „követő” szál szintézise szakaszos. A primáz enzim szintetizál egy rövid RNS primert,
melyet a DNS polimeráz épít tovább létrehozva az Okazaki-fragmenteket.
5. Az RNS primerek eltávolítása (DNS polimeráz-I) után a ligáz enzim összekapcsolja az
Okazaki-fragmenteket.
6. Hibaelhárítás (nukleáz).
7. A DNS szintézis szemikonzervatív.

3. Mitokondriális genom jellemzői, jellegzetességei markerként

• a teljes genom 1-3%-a
• mitokondriumban található, ahol a sejt energiatermelése folyik
• ~8.000 másolata található minden sejtben
• csakis anyai ágon öröklődik
• cirkuláris molekula
• kódol:
- 13-14 fehérjét
- 22 tRNS-t és 2 rRNS-t, mely a fehérjeszintézishez szükséges
• az ún. „D-loop” az egyetlen nem kódoló régiója
• nincsenek intronok
• mt genom génjeinek száma fajonként különböző
• replikációja független a sejtosztódástól
• nincs rekombináció
• magas a mutációs ráta (10x nagyobb, mint nukleáris genomé)

4. Példák genomprojektekre haszonállat fajokban, gazdasági jelentőség

Mérföldkövek:
1995: The Haemophilus influenzae genome (1.8 Mb)
• Az első szabadon élő szervezet (egy baktérium) komplett (teljes) genomja.

1996: The Saccharomyces cerevisiae genome (12.1 Mb)

• Az első teljes eukarióta genom (élesztő).

1998: The Caenorhabditis elegans genome (97 Mb)

•Az első többsejtű szervezet teljes genomja.

2001: A humán genom (első „durva” szekvencia) (3Gb)

• a humán genom 94%-a

2003: A teljes humán genom

• két ember közötti átlagos eltérés 1 ezrelék
• ember/csimpánz 1,5%
• ember/egér 10%

1. Tyúk (2004)
• első feltérképezett madár
• 2003. márciusban indult a projekt
• Ázsiában őshonos bankivaktyúk (Gallus gallus)
• a genom ismeretének fontossága:
- termelési tulajdonságokat befolyásoló gének azonosítása
- embriológiai kutatások „eszköze” a tojás
 - evolúciós kutatások
• a genom mérete az emberi genom 1/3-a, de a gének száma megközelítően azonos
• a háziasított változat 3 törzsét is vizsgálják

2. Szarvasmarha (2004)
• 2003 decemberben kezdték
• hereford tehén – Dominette
• Nemzetközi konzorcium (7 tag), 53 millió $
• további fajták bevonása: holstein, angus, jersey, limousin, norvég vörös, brahman

Egyéb, nem haszonállat példák:

3. Egér (Mus musculus - 2002)

4. Kutya (Poodle és Boxer – 2003)

5. Csimpánz (Pan troglodytes - 2004)

• A csimpánz a legközelebbi rokon faj az emberhez. 98%-ban megegyezik a genom, de a
maradék 2% magyarázatot adhat arra, hogy miért nem kap a csimpánz AIDS-t vagv
Alzheimer kórt.

6. Patkány (Rattus norvegicus - 2004)

5. Mit nevezünk DNS markernek?

A markerek a DNS-lánc speciális kis szakaszai (régiói), amelyek a szekvenciában mutatkozó
különbségeket (polimorfizmusokat) mutatják egy faj vagy fajta egyedei között.
I. típus: maga a tulajdonságot meghatározó gén, mutáció
II. típus: speciális DNS szakasz, mely a génnel kapcsoltan öröklődik (pontmutációk,
mikroszatellitek)

6. A jó marker tulajdonságai, milyen feltételeknek kell megfelelnie?

Markerek követelményei:
1. Legyen polimorf (rendelkezzen több alléllal).
2. Mutasson különbséget az egyedek szintjén a vizsgált populációban.
3. Ez a különbség jelenjen meg különböző biológiai szinteken is (DNS-től az egyed
fenotípusos polimorfizmusáig).
4. Legyen gyakori és véletlenszerűen helyezkedjen el a kromoszómákon.
5. Mutasson kodomináns öröklésmenetet.
6. Vizsgálata legyen gyors és olcsó.
7. Könnyen detektálható legyen.

7. Prionfehérje genotípusok, jellemzőik

8. Milyen folyamat a PCR, mi a lényege?

PCR (Polimerase Chain Reaction - polimeráz láncreakció): a DNS egy meghatározott
szakaszának mesterséges amplifikálását (szintézisét) teszi lehetővé (Kary B. Mullis, Nobel
díj: 1993.).

PCR-hez szükséges anyagok:

• DNS templát (pl. vérből, izomból, hajhagymából, sejtmaggal rendelkező sejtből)
• nukleotidok (dNTP  A; G; C; T, a DNS építőkövei)
• polimeráz enzim (pl. Taq Polymerase)
• stabilizáló vegyszerek (Mg2+; KCl, BSA, Tris-HCl)
• primerek
A láncreakció lépései:
1.) Denaturálás:
• 92-96 °C  a H-hidak megszüntethetők
• a genomikus DNS teljes denaturálásához kb. 1 perc szükséges
• a további ciklusokban elég 10-40 s

2.) Primerek feltapadása:

• gyors hűtés 50-65 °C-ra

3.) Elongáció (primer növesztés):

• 72 °C, pl. Thermus aquaticus (Taq) (0,5-2 perc)
• az új szál a primer 3’-as végétől növekszik

A ciklus kb. 35-40x ismételhető meg, ezután a polimeráz „elfárad”, sok hibát vét és a
szintézishez szükséges anyagok is elfogynak.

9. Genetikai imprinting példával

Bizonyos allélok eltérő kifejeződése a szülői eredettől függően. A testi sejtekben nyilvánul
meg. Az anyai és apai csíravonalsejtek fejlődésekor a mitotikus ciklusban törlődik és újra
íródik.
Pl. duplafarúság – Callipyge fenotípus:
• a callipyge fenotípusú egyedek 30%-kal több izmot és 8%-kal kevesebb faggyút termelnek
• egy pontmutáció (SNP) okozza: A  G tranzíció
• mutáció eredete: Oaklahoma, Dorset nyáj

10. Miniszatellitek, mikroszatellitek jellemzői

Egyszerű szekvenciahossz polimorfizmusok, a humán genom kb. 3%-át teszik ki.
1. Miniszatellitek (VNTRs – variable number of tandem repeats)
• ismetlődő egységei n=10-50 bázisból állnak
• elsősorban a kromoszómák végein helyezkednek

2. Mikroszatellitek (STRs – simple tandem repeats)

• ismétlődő egységek száma n=1-8
• bárhol előfordulnak a genomban

11. Mikroszatellitek használata

• véletlenszerűen bárhol megtálalhatóak szétszóródva a genomban
• jóval rövidebbek, mint a miniszatellitek, egyszerűbb technikával kimutathatók
• sokallélos rendszerek, nagyfokú heterozigozitással rendelkeznek
• a Mendeli szegregáció szabályait követik
• ugyanaz a marker különböző állatfajokban is előfordulhat (az egyik állatfajban elért
eredmények másik faj kutatásánál felhasználhatók)
12. DNS csomagolása sejtben

13. Mi a replikációs origó?

A replikáció folyamatának kezdőpontja, hozzákötődnek az iniciátor fehérjék.

14. Miből épül fel az RNS, milyen a szerkezete, típusai? (DNS és RNS közötti
különbségek)
• dezoxiribóz helyett ribóz molekula van
• adenin, guanin, citozin, uracil (a timin helyett)
• egyszálú
• típusai: pl. mRNS, tRNS, rRNS, mikroRNS stb.

15. Milyen fő részekre bontható a nukleáris genom?

1. Gének (emberben kb. 25%)
• fehérjét kódoló gének, termék: mRNS
• termék: nem kódoló RNS pl. rRNS, tRNS, microRNS stb.
• pszeudogének (gén funkciót vesztett másolata)

2. Gének közötti régiók (emberben ~75%)

• szegmens duplikációk
• egyszerű szekvenciahossz polimorfizmus
• transzpozonok
• egyéb DNS

16. Marker- és gén-alapú szelekció előnyei/hátrányai, milyen tulajdonságok esetén

melyiket használjuk?
MAS (Marker Assisted Selection) = markerek segítségével végzett szelekció
• II. típusú markerek használata: speciális DNS szakasz, mely a génnel kapcsoltan öröklődik
(pontmutációk, mikroszatellitek)
• Milyen esetekben lehet hatékony a MAS?
- a tulajdonság csak az egyik ivarban fejeződik ki (szaporaság, tejtermelés)
- a tulajdonság mérése az állat pusztulásával jár
- kicsi a tulajdonság öröklődhetőségi értéke
- a tulajdonság nehezen mérhető (pl. betegség rezisztencia)
- számos tulajdonság az élet késői szakaszában nyilvánul meg (pl. hasznos élettartam,
tejtermelés)
• Miért?
- a marker genotípus mindkét nemben meghatározható
- a marker genotípus az állat levágása nélkül is meghatározható
- a marker genotípus eredmények függetlenek a környezeti kölcsönhatásoktól
- a marker genotípus az állat igen korai életszakaszában már meghatározható
(közvetlenül születése után)
• MAS hátrányai:
- ha nem a génre, hanem a markerre szelektálunk, a sikere függ a gén-marker közötti
távolságtól (rekombináció megbontja a kapcsoltságot)
 - MAS és GAS révén lehet egy, vagy néhány, a tulajdonságot befolyásoló génre
szelektálunk, de közben lehet, hogy a többi, ugyanazt a tulajdonságot befolyásoló gének
kiesnek az állományból
- csökkenhet a genetikai variabilitás
- MAS sikerét meghatározza, hogy a gén-marker kapcsolat meghatározásánál
mennyire voltak pontosak a mérések

GAS (Gene Assisted Selection) = gének segítségével végzett szelekció

• I. típusú markerek használata: maga a tulajdonságot meghatározó gén, mutáció
• pl. juh szaporaságával kapcsolatos gének (pl. Boorola gén, Inverdale gén, Gallway gén stb.)
• pl. sertés szaporaságával kapcsolatos gének, hústermelő képességgel kapcsolatos gének (pl.
myogenin, leptin stb.), stresszérzékenységgel kapcsolatos gének (pl. ryanodin)
• pl. lóbetegségekkel kapcsolatos gének (pl. versenylovak hiperkalémiás periodikus bénulása
(HYPP))

17. Genomszerkesztési technikák

Pl. CRISPR-Cas9:
A CRISPR/Cas9 rendszer a baktériumok genomi immunválaszaként fejlődött ki az evolúció
során. Leginkább a baktériumokat fertőző és bennük elszaporodó vírusok – az úgynevezett
fágok - elleni védekezés fő molekuláris fegyverzete. Az a baktériumsejt, amelyik túlél egy
ilyen fágfertőzést, képessé válik arra, hogy a fertőző vírus genomjának egy részletét a saját
genomjába integrálja, és ezáltal „emlékezni tud” a fertőző ágens genetikai identitására. Azt a
genomi régiót a DNS-ben, ahová a baktériumsejt az idegen virális genomdarabot elraktározta,
CRISPR szakasznak nevezzük.
A CRISPR régió tehát rövid, ismétlődésekkel határolt, fágeredetű DNS szakaszok együttese.
Egy következő fertőzés során a baktériumsejt először a CRISPR régióról transzkripció
(génátírás) révén ún. pre-crispr RNS (pre-crRNS) átiratot készít. A pre-crRNS aztán
feldarabolódik, és az így keletkező rövid crispr RNS-ek (crRNS) nagymértékű szekvencia-
specificitást mutatnak a támadó fág egy genomi részletével. A baktériumgenom egy másik
része a CRISPR-rel szomszédos, ún. Cas régió, amely olyan Cas nukleázokat kódol, amelyek
képesek a duplaszálú DNS molekula mindkét szálának szekvencia-specifikus elhasítására. A
crRNS segítségével ismeri fel a Cas fehérje az elhasítandó vírus genomot. A crRNS és Cas
között a kapcsolatot egy harmadik szereplő, az ún. tracer RNS (tracRNS) teremti meg.
A CRISPR rendszer alkalmas arra, hogy sejten belül konkrét helyeken mutációkat hozzanak
létre a genomban. Erre a célra általában a II. típus a leginkább alkalmas, ahol egyetlen enzim
(a Cas9) végzi az összes feladatot. Az irányított mutációhoz (genetikai módosításhoz) a
következő komponensek szükségesek: crRNS, tracrRNS, sgRNS, Cas9, javítótemplát.
A célszekvencia általában 20 bázispárból áll. A megkötés annyi, hogy egy PAM-hoz közel
kell lennie, amit a Cas9-nek önállóan (az RNS-komponens nélkül) is fel kell ismernie. Ez nem
jelent komoly limitációt, mert a PAM-ok rövidek és gyakran előfordulnak. A rendszer az adott
ponton egyszálas vagy kétszálas vágást produkál a genom célszakaszán. Ennek hatására
beindul a sejt DNS-javító mechanizmusa, amelynek feladata a hasonló törések reparálása. A
pontos javításhoz szüksége van egy templátra, egy olyan DNS-szakaszra, amely
komplementer a javítandó résszel. Ha ezt mesterségesen pótolják egy olyan javítótempláttal,
amely a vágás helyétől mindkét irányban tartalmaz egy 40-90 bp-os komplementer régiót,
akkor a javítóenzimek ennek alapján javítják ki a sejt kromoszómáját - és eközben beépítik
azt a (mesterséges) szakaszt is, ami a komplementer régiók között van.

18. Mi a különbség a GMO és a genomszerkesztés között?

A GMO során véletlenszerűen indukálunk módosítást, ennek meg vannak a kockázatai
(módosítás nem ott történik, ahol szeretnénk).
A genomszerkesztés precíziós művelet, bp-ra pontos módosítás.

19. Példák örökletes betegségekre

1. Juhok
Scrapie (súrlókor):
• fertőző betegség, abnormális prionfehérje okozza
• azok a juhok és kecskék, melyek fogékonyak a betegségre általában fiatal korban
fertőződnek meg, a méhlepényen keresztül, vagy másik, fertőzött anyák ellési váladékán
keresztül
• az inkubációs idő általában 2-5 év
• mindig az állat pusztulásával jár, nincs kezelés, illetve vakcina
• a kosok fertőződhetnek
• a fertőződött kos nem terjeszti a scrapie-t
• a kos örökítheti a betegséggel szembeni fogékonyságot
• tünetek: viselkedésbeli változások, pl. vakarózás; idegrendszeri elváltozások, pl. abnormális
testtartás; testsúlyvesztés; gyengeség
2. Szarvasmarha
BLAD (Bovine Leukocyte Adhesion Deficiency):
• immunrendszer elégtelen működése
• borjak 1 éves kor előtt elpusztulnak
• nem fertőző betegség; örökletes hátterű
• autoszomális gén (fehérvérsejt felületi glükoprotein)
• recesszív mutáció
A  G, aszparaginsav  glicin
• homozigóta formában letális

DUMPS (Deficiency of Uradine-5’-Monophophate Synthase):

• hiányos pirimidin szintézis  elégtelen nukleinsav metabolizmus
• homozigóta borjú  a vemhesség 40. napján embrióelhalás (Magyarországon 1000
egyedből 2 heterozigóta)
• autoszomális gén (1.kromoszóma)
• recesszív

CVM (Complex Vertebral Malformation):

• komplex csigolyatorzulás
• recesszív, letális
• csak a holstein fríz fajtában mutatták ki
• első eset: 1999. Dániában,
• DNS teszt elérhető: 2001 óta
• embrióelhalás, halvaszületés, néhány napos korban a borjú elpusztul

Citrullinémia:
• recesszív, letális
• ammónia és más toxikus szubsztrátok felhalmozódnak a vérben
• van direkt génteszt
• 1 héten belül a fiatal állat elpusztul
• holstein fríz fajtában mutatták ki, nagyon ritka
3. Lovak
Versenylovak hiperkalémiás periodikus bénulása (HYPP)
Súlyos fokú kombinált immunhiány (severe combined immunodeficiency disease; SCID)
Letális fehércsikó szindróma

20. Molekuláris markerek alkalmazási lehetőségei

• származásellenőrzés, pedigré rekonstrukció
- nagy értékű egyedek, illetve tenyészállományokban a származás igazolására,
ellenőrzése (versenylovak, tenyészbikák, hobbiállatok (kutyák))
• genetikai diverzitás vizsgálat
• beltenyésztettség mértékének meghatározás
• géntérképezés
• termékvalidálás
- egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a piacra került termék eredetét bizonyítani
tudják vele (pl. melyik farmról, melyik állattól származik az adott hús)
• ivar meghatározás (pl. papagájoknál)
• szelekció (MAS - GAS)

21. Szaporasággal kapcsolatos gének

Sertés:
• ösztrogénnek fontos szerepe van a vemhesség során, hatását az ösztogén receptoron (ER)
keresztül fejti ki
• ösztrogén receptor (ER) – ban pontmutáció  A, B allélok
• „B” allélt a meishan-on (kínai sertés) kívül csak a nagyfehér sertésben találtak, Angliában
• PIC (Pig Improvement Company) – szapora vonalak kialakítása

Juh:
• Boorola mutáció:
- Sears fivérek - booroola farm New South Wales, Ausztrália, 1950-es évek
- az ikreket ellő anyákat külön nyájba tették, a helyről booroola nyájnak nevezték el
- FecB lókusz (nagyhatású)
- adenin/guanin  glutamin/arginin
 - a mutáció következtében korlátozott „-” visszacsatolás  4-8 petesejt érik egy ciklus
alatt
- a mutáció közvetlenül az ovulációs rátát befolyásolja, így a tulajdonság közvetlenül
csak a nőivarú egyedeken mérhető
- genotípus meghatározás lehetősége:
- anyajuhok esetében azok OR vizsgálata, és alomszám alapján (3, vagy annál
több OR = BB genotípus)
- a kosok esetében a leányutódaik OR eredménye alapján (Ha az utódok
mintegy 80%-a 3-as, vagy ennél nagyobb OR-t ér el, úgy a kos homozigótának (BB)
tekintették)
- FecB mutáció kimutatása PCR-RFLP módszerrel, emésztés RsaI restrikciós
enzimmel
- hasznosítás:
- génbevitel, keresztezés: FecB allél gyakoriságát növelni egy-egy
állományban
- új fajták kialakítása: hyfer – Ausztrália, boolyse – Kanada, szapora merinó –
Magyarország
22. Hústermelő képességgel kapcsolatos gének, kimutatás (DNS teszt)
Juh:

Szarvasmarha:
• izomhipetrófia: izomrostok átmérője növekszik
• izomhiperplázia: izomrostok száma nő
• Callipyge fenotípus (duplafarúság):
- a callipyge fenotípusú egyedek 30%-kal több izmot és 8%-kal kevesebb faggyút
termelnek
- egy pontmutáció (SNP) okozza: A  G tranzíció
- mutáció eredete: Oaklahoma, Dorset nyáj
• myostatin gén:
- fehér – kék belga, charolais, piemonti, limousin
- recesszív
- nagyhatású gén
- mutációk:

- negatív hatások: nehéz ellés, csökkent fertilitás, csökkent borjú életképesség,

fokozott stresszérzékenység
• húsminőség:
- rágósság: calpastatin gén, u-calpain gén
- márványozottság: tiroglobulin gén, leptin gén

Sertés:
• myogenin (MYOG):
- izomrostképzésben van szerepe
 - 9-es kromoszómán található
- pontmutáció: AA, AB, BB genotípusok; BB esetén kedvezőbb volt a születési súly,
súlygyarapodás (kg/nap), carcass súly, színhús súly
• leptin (obesity, Ob):
- leptin fehérje a zsírsejtekben szintetizálódik
- 18-as kromoszómán található
• A-FABP4 (adipocyte fatty-acid binding protein), H-FABP (heart fatty-acid binding protein)
gének:
- izomzat zsírtartalmának alakulását befolyásolhatják
- A-FABP4 a 4-es, a H-FABP a 6-os kromoszómán található
23. Tejtermelőképességgel kapcsolatos gének, kimutatás (DNS teszt)
Juh:

Szarvasmarha:
• tejfehérje gén polimorfizmusok:
- β–laktoglobulin (A, B): „A” allél a kedvező, pozitív hatás a tejhozamra, pozitív hatás
a tejfehérje mennyiségre
 - kappa-kazein (A, B): „B” allél a kedvező, csökkenti az alvadási időt, pozitív hatás a
tej fehérje- és szárazanyag tartalmára, 5%-kal nő a sajtkihozatal, csak a BB genotípusú tejből
lehet igazán kemény sajtot gyártani
• DGAT1 gén (K232A) polimorfizmus:
- diacilglicerol aciltranszferáz enzim
- a triglicerid szintézis utolsó lépését katalizálja
- génkiütött egér nem termelt tejet
- szarvasmarhában a 14-es kromoszómán található
- a DGAT1 génben bekövetkezett (lizin 232 alanin) mutáció hatása
- lizin variáns: nő az zsírmennyiség, csökken a fehérjetartalom
- alanin variáns: nő a fehérjetartalom és a tejhozam
• egyéb gének:
- OPN (oszteopontin) gén (6-os kromoszómán): pozitív hatással van a tejfehérje és zsír
%-ra
- ABCG2 gén (6-os kromoszómán): pozitív hatással van a tejfehérje és zsír %-ra,
negatív hatással van a tejmennyiségre

24. Stresszérzékenységgel kapcsolatos gének

Sertés:
• szelekció iránya: vékony hátszalonna, nagyobb színhúsmennyiség  zsírtakaró védő hatása
csökkent, érzékenyebbé váltak a környezeti stresszhatásra  elhulláshoz is vezethet
• örökletes tulajdonság
• kialakulásáért a ryanodin receptorban (RYR1) bekövetkezett recesszív mutáció (C  T)
• „+” hatás:
- vágott felek színhús tartalma
- sonkák súlya
- jobb vágási %
• „-” hatás:
- húsminőség
- nőtt az elhullások aránya
- csökkent testhosszúság
- sápadtabb hús
- 46%-kal több a PSE hús
- nőtt mortalitás (9,8%-kal)