Sejtciklus és a sejtosztódás

Sejtciklus (osztódási ciklus)

■ Fogalma:
▪ Az eukarióta osztódó sejt élete
▪ A sejt létrejöttétől osztódásának befejeződéséig
tartó folyamat
(A nem osztódó sejtnek nincs sejtciklusa)
■ Részei:
▪ Interfázis/ sejtosztódást megelőző főszakasz
▪ Sejtosztódás/ sejtosztódási főszakasz
Interfázis
Szakaszai:
■ G1- szakasz (nyugalmi szakasz):
– Időtartama:
▪ Többször osztódó sejteknél 6- 10 óra
▪ Nem osztódó sejtek az egész életükben ebben a
szakaszban vannak (G0- szakasz)
– Sejtmag:
▪ Kromatinállományát fajra jellemző számú, laza
szerkezetű, szimpla kromatida képezi
▪ RNS- bioszintézis
– Sejtplazma:
▪ Fehérjeszintézis és egyéb szerves anyagok
szintézise
– A sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik
■ S- szakasz:
– időtartama:
▪ 6- 10 óra
– Sejtmag:
▪ DNS- bioszintézis
A szimpla kromatidák DNS molekulái megkettőződnek,
majd fehérje molekulákkal kiegészülve
dupla kromatidák jönnek léte
(a dupla kromatidák egy helyen egymással össze
vannak kapcsolódva)
■ G2- szakasz (nyugalmi szakasz):
– Időtartama:
▪ 2- 4 óra
– Sejtmag:
▪ Kromatinállományát laza szerkezetű dupla
kromatidák képezik
▪ RNS- szintézis
– Sejtplazma:
▪ Fehérjeszintézis (a sejtosztódáshoz szükséges
fehérjék kialakulása)
Sejtosztódás (sejtosztódási főszakasz)

■ Lényege:
– Az interfázisban megduplázódott DNS molekulák
(örökítő anyag, kromatidák) egyforma arányban
történő szétosztódása az utód sejtek között

■ Fajtái:
– Mitózis
– Meiózis
Mitózis (számtartó sejtosztódás)
■ Lényege:
– A kiindulási sejtből (anyasejtből) két utódsejt keletkezik
– Az egyes utódsejtek DNS molekuláinak (örökítő anyagának,
kromatidáinak) a mennyisége, genetikai információ
tartal-ma egyforma és megegyezik a G1- szakaszban levő
kiindulási sejtével
– Az utódsejtek kromoszómaszáma megegyezik a kiindulási
sejt kromoszómaszámával

■ Biológiai jelentősége:
– Biztosítja, hogy az egyedfejlődés során az örökítő anyag
pontosan tovább adódjon az utódsejteknek
■ Mitózissal osztódó sejtek:
– Állati- és növényi testi sejtek (ezek haploid
vagy diploid sejtek)
– Növényi spórasejtek (haploid sejtek)
1 haploid sejtből 2 haploid sejt,
1 diploid sejtből 2 diploid sejt képződik
■ Mitózissal keletkező sejtek:
– Testi sejtek
– Növényi ivarsejtek
Haploid sejt:
– Egyszeres kromoszómasorozatú sejt
A kromoszómasorozatot eltérő nagyságú, alakú és
géntartalmú kromoszómák alkotják,
a kromoszóma szám fajra jellemző (jele: n )
pl. az ember haploid ivarsejtjének
23 kromoszómája van (n: 23)
Diploid sejt:
– Kétszeres kromoszómasorozatú sejt (kromoszóma
száma: 2n)
pl. az ember testi sejtjeinek kromoszóma száma:
46 (2n: 46)
23 kromoszóma pár
Mitózis folyamata:
■ Előszakasz:
▪ A sejtmagban a kromatinállomány laza szerkezetű dupla
kromatidái tömör, kromoszómákra jellemző szerkezetet
vesznek fel.
Fénymikroszkóppal vizsgálva láthatók lesznek, mint két
kromatidás kromoszómák.
Közben a sejtmagvacska eltűnik, az anyagát a
kromoszómák tartalmazzák.
A maghártya eltűnik, beépül a DER- be. A kromoszómák
kikerültek a sejtplazmába.

▪ A sejtplazmában a sejtközpont kettéosztódik, és a sejt két

ellentétes pólusára vándorol, kialakul az osztódási orsó a
sejtváz fehérjéiből (húzófonalak alkotják)
■ Középszakasz:
▪ Az osztódási orsó huzófonalainak egy része hozzá
kapcsolódik a kromoszómák befűződéseihez.

Befűződés az a hely ahol a kromoszóma két

kromatidája összekapcsolódik.

Egy kromoszómához két húzófonál kapcsolódik, az

egyik az egyik sejtközpontal, a másik a másik
sejt-központtal kapcsolja össze a kromatidáit.

A húzófonalak a sejt középsíkjába rendezik a

kromoszómákat.

A többi húzófonál a két sejtközpontot köti össze.

■ Utószakasz:

▪ A kromatidákhoz kapcsolódó húzófonalak

megrövidülnek, a kromoszóma két kromatidája
elválik egymástól, a húzófonalak a két pólus felé
húzzák a kromatidákat (az egy kromatidás
kromoszómákat)

▪ A sejtközpontokat összekötő húzófonalak

szétcsúsznak, így a sejt megnyúlik.
■ Végszakasz:

▪ A sejt ellentétes végeire jutott egy kromatidás

kromoszómák fellazulnak,
körülöttük kialakul a maghártya.
A sejtmagvacska is láthatóvá válik.

▪ A sejt a közepén befűződik és két utódsejt

keletkezik
Mitózis folyamata
 Meiózis (számfelező sejtosztódás)
■ Lényege:
– A kiindulási sejtből négy utódsejt keletkezik
– Az egyes utódsejtek DNS molekuláinak mennyisége
fele a G1- szakaszban levő kiindulási sejtének
– Az utódsejtek kromoszómaszáma fele a kiindulási
sejtének (diploid sejtből haploid sejtek)
■ Biológiai jelentősége:
– Biztosítja, hogy az ivaros szaporodás során
▪ a fajra jellemző kromoszómaszám változatlan maradjon
▪ a genetikai információ tartalom újrarendeződjön,
rekombinálódjon
■ Meiózissal osztódó sejtek:
– Diploid sejtek:
▪ Növényi spóraanyasejt
▪ Állati ivarsejt kezdeménysejt
1 diploid sejtből 4 haploid sejt képződik
■ Meiózissal keletkező sejtek:
– Növényi spórasejtek
– Állati ivarsejtek
Meiózis folyamata:
I. főszakasz
■ Előszakasz:
▪ A sejtmagban a kromatinállomány laza szerkezetű dupla
kromatidái tömör, kromoszómákra jellemző szerkezetet
vesznek fel.
Fénymikroszkóppal vizsgálva láthatók lesznek, mint két
kromatidás kromoszómák.
Közben a sejtmagvacska eltűnik, az anyagát a
kromoszómák tartalmazzák.
 A kromoszómák párokba rendeződnek (1 kromoszóma-
párt 2 homológ kromoszóma alkot)
A homológ kromoszómák kromatidái átkereszteződnek és
kromatida szakaszok cserélődnek ki (allélkicsrélődés),
ez a folyamat a rekombináció forrása (első forrása)
A maghártya eltűnik, beépül a DER- be.
A kromoszómapárok kikerültek a sejtplazmába.
▪ A sejtplazmában a sejtközpont kettéosztódik, és a sejt két
ellentétes pólusára vándorol, kialakul a sejtváz fehérjéiből
az osztódási orsó (húzófonalak alkotják)
■ Középszakasz:
▪ Az osztódási orsó huzófonalainak egy része hozzá
kapcsolódik a kromoszómapárok befűződéseihez

Egy kromoszómapárhoz két húzófonál kapcsolódik, az

egyik húzófonál az egyik sejtközpontal, a másik húzófonál
a másik sejtközponttal kapcsolja össze a kromoszómákat.

▪ A húzófonalak a sejt középsíkjába rendezik a

kromoszómákat.
Teljesen véletlenszerű a kromoszóma párok apai és anyai
eredetű kromoszómáinak az elrendeződése, ez is a
rekombináció forrása (második forrás)

▪ A többi húzófonál a két sejtközpontot köti össze.

■ Utószakasz:

▪ A kromoszómákhoz kapcsolódó húzófonalak

megrövidülnek, a kromoszómapárok kromoszómái
elválnak egymástól, a húzófonalak a két pólus felé húzzák
a két kromatidás kromoszómákat
(kromoszómaszám feleződése !)

▪ A sejtközpontokat összekötő húzófonalak szétcsúsznak,

így a sejt megnyúlik.
■ Végszakasz:

▪ A sejt ellentétes végeire jutott két kromatidás

kromoszómák fellazulnak,
körülöttük kialakul a maghártya.
▪ A sejt a közepén befűződik és két utódsejt keletkezik
▪ Az utódsejtek kromoszómaszáma fele az anyasejtének
▪ Az interfázist kihagyva rövidesen osztódik a két utódsejt
II. főszakasz
– mind a két sejt mitózisos sejtosztódással osztódik
– 4 haploid utódsejt keletkezik,
kromoszómáik egy kromatidásak
A sejtek pusztulása:
A sejtek nem csak keletkeznek pusztulnak is.
Sejtpusztulás fajtái:
- nekrózis = nem természetes sejthalál
valamilyen hatás miatt a sejt roncsolódik,
anyagai kikerülnek a sejtből
- apoptózis = programozott sejthalál
természetes folyamat,
a genetikai program szerint megy végbe
a sejt vizet veszít, zsugorodik, de a sejthár-
tyája nem hasad fel
pl. bélhámsejtek, vörösvérsejtek elhalása
Őssejtek:
- különleges osztódó képességű sejtek
- multipotens sejtek:
nem elkötelezett sejtek
utódsejtjeikből sokféle sejt alakulhat ki
- pl. embrionális sejtek
felnőtt szervezetben: ősfehérvérsejtek
A sejtek válasza a külső és belső ingerekre:

■ Működésük megváltoztatásával:
– Alakváltoztatás, pl. izomsejtek
– Elválasztás, mirigysejtek
– Elektromos változás, pl. neuronok