You are on page 1of 11

 1995,1997, 1998, 1998 (II).

DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

Fejlődéstan

1. Sorolja fel a petesejt érési alakjait a meiotikus osztódás fázisainak megfelelően, a kialakulás sor-
rendjében!
1. oogonium
2. az I. meiotikus oszlás profázisa: primer oocyta
3. az I. meiotikus oszlás befejeződése: secunder oocyta és első sarki test vagy polocyta
4. a II. meiotikus oszlás befejeződése: második sarki test és érett oocyta.
2. Nevezze meg a kialakulás sorrendjében az ovariális tüsző fejlődési alakjait! Rajzolja le az érett
(Graaf) tüszőt, jelölje fő részeit!
1
 Primordiális, primer, secunder, tertier tüszők.
1. Theca externa 2
2. Theca interna
3
3. Cavum folliculi és liquor folliculi
4. Cumulus oophorus
5
5. Corona radiata
6. Membrana granulosa
7. Oocyta 6
8. Zona pellucida
3. Mit nevezünk spermiogenezisnek? Sorolja fel a 7
spermatogenezis során kialakult sejttípusokat 8
megjelenésük sorrendjében! Rajzoljon le egy érett
spermiumot és jelölje részeit!
 Spermiogenezis: spermatidából spermiumok kiala-
kulása 4
 Spermatogenezis sejttípusai: spermatogonium, primer sprematocyta, secunder spermat-
ocyta, spermatida.
1. Fej
2. Nyak
3. középdarab
4. Farok fődarab
5. Farok végdarab
4. A spermatogenesis mely alakjait izolálja el a
haemato-testicularis barrier a vérben keringő an-
tigénektől?
 Késői primer spermatocytákat 1 2 3 5 4
 secunder spermatocytákat
 spermatidákat
 spermiumokat
5. Mit nevezünk ovariális ciklusnak?
 A tüszőérést, ovulációt, a sárgatest képződését, ezt követően a sárgatest visszafejlődését.
6. Határozza meg az ovuláció időpontját és ismertesse az ovulációt kiváltó hormonális hatásokat!
 A menstruációs ciklus félidejében (14. nap), FSH és LH hatására, az LH termelés nagymér-
tékű fokozódása indítja el.
7. Mi a sorsa az érett ovariális tüszőnek?
1. Tüszőrepedéskor az oocyta kiszabadul: ovuláció
2. Az összeesett tüsző fala az üregébe kerülő vérből visszamaradt véralvadékot és liquor
folliculi maradványt határolja. Ezt nevezzük corpus haemorrhagicumnak. A granulosa sej-
tekből granulosa luiteinsejtek, a theca internából pedig theca luteinsejtek alakulnak ki, köz-
ben létrehozva a corpus luteum-ot.
3. Terhesség esetén a sárgatest továbbfejlődik és a corpus luteum graviditatis jön létre belőle.
Ha terhesség nem következik be, akkor visszafejlődik és corpus albicans-szá alakul.
4. Az érett, de meg nem repedt tüszők degenerálódnak és atréziás tüszővé alakulnak.
8. Miből fejlődik a corpus luteum és mit termel?
 A corpus haemorrhagicumból, a theca interna és a granulosasejtek szaporodásával,
 progesteront és oestrogent termel.

Fejlődéstan -1
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

9. Ismertesse azokat a folyamatokat, melyek során a spermium elnyeri megtermékenyítő képessé-


gét!
 Mellékherén belüli érés: anyagcsereváltozások, mozgásképesség elnyerése.
 Kapacitáció: glikoprotein burok és ondófehérjék válnak le a spermiumok akroszómális
részét borító sejthártyáról.
 Akroszómális reakció: az alábbi enzimek szabadulnak fel az akroszómából: a)
hyaluronidase; b) proteolitikus enzimek.
10. Nevezze meg a megtermékenyítés fázisait és ismertesse a megtermékenyített petesejtben lezajló
reakciókat!
a) a corona radiatán való áthatolás,
b) a zona pellucidán keresztül történő áthatolás,
c) az oocyta-spermium membránok fúziója,
d) a spermium (a sejtmembrán kivételével) behatol a petesejt cytoplasmájába,
 a megtermékenyített petesejt reakciói: corticalis és zonalis reakciók, II. meiotikus oszlás
befejeződése, a petesejt anyagcseréjének aktiválódása.
11. Mit értünk barázdálódáson és a blastocysta kialakulásán?
 Barázdálódás: a megtermékenyített petesejt mitózisai révén a morula (szedercsíra) állapot,
majd a blastocysta (hólyagcsíra) állapot létrejötte.
 A blastocysta kialakulása: folyadék áramlik be az embriócsomó sejtjei közötti
intercelluláris térbe. Az intercelluláris terek összenyílnak, egységes blastocel üreg alakul
ki: blastocysta stádium.
12. Rajzolja le a korai blastocystát és jelölje fő részeit! 3
1. a blastocysta ürege
2. trophoblast
3. embryocsomó (embryoblast) 1
13. Írja le, hogyan változik az endometrium a menstruációs
ciklus alatt?
 A mestruációs ciklus fázisai:
a) Menstruáció: az erek megrepednek, az endometrium 2
stratum functionaleja lelökődik.
b) Regenerációs fázis: a stratum functionale regenerálódik.
c) Proliferációs fázis (follicularis vagy ösztrogén fázis): az endometrium fo-
kozatos növekedése.
d) Szekréciós (luteális ) fázis: a stratum functionalén belül a stratum compactum és stratum
spongiosum kialakulása A mirigyek szekretálnak, a stroma sejtjei deciduális reakciót mu-
tatnak, az endometriumon belül a spirális artériák növekedve egyre kanyargósabbá valnak,
oedema jelentkezik a stromában.
e) Regressziós fázis: a spirális artériák átmeneti kontrakciója következtében ischaemia alakul
ki az endometriumban, melyet vasodilatatio és hyperaemia követ.
14. Hol van az implantáció leggyakoribb helye? Soroljon fel néhány lehetséges rendellenes beágya-
zódási helyet!
 Fiziológiás körülmények között: az uterus elülső és hátulsó fala mentén, mirigyek benyílása
közötti területen.
 Rendellenesen: az ostium uteri internum közelében, az uteruson kívül ( méhen kívüli vagy
ectopiás terhesség): bárhol a hasüregben, az ovariumban , a petevezetékben.
15. Nevezze meg az ábra nyíllal jelölt részeit! 1
1. Syncytiotrophoblast lacunákkal
2. Cytotrophoblast
3. Amnion üreg 2
4. Epiblast
3
5. Hypoblast
6. Exocoel (extraembryonális coeloma, pri- 4
mitív szikhólyag)
7. Exocoel (Heuser) membrán.
5
16. Mi a különbség a syncytiotrophoblast és a
cytotrophoblast között? 6
 A cytotrophoblast: egymagvú sejt, mely a 7
trophoblast belső rétegét alkotja (Langhans sej-
tek rétege).

Fejlődéstan -2
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

 Syncytiotrophoblast: a trophoblast külső, többmagvú rétege, melyben sejthatárok nem is-


merhetők fel.
17. Mi a syncytiotrophoblast szerepe beágyazódáskor?
 Olyan proteolyticus enzimeket termel, melyek erodálják az endometrium hámját és
stromáját, és ezáltal lehetővé válik, hogy a blastocysta behatoljon és beágyazódjon az
endometriumba.
18. Mi a különbség az extraembryonalis és az intraembryonalis mesoderma között? Miből származ-
nak?
 Extraembryonalis mesoderma: a trophoblast származéka, finom, laza szerkezetű kötőszö-
vet.
 Intraembryonalis mesoderma: az epiblast és hypoblast rétegek közötti harmadik csírale-
mez, epiblast eredetű.
19. Sorolja fel az extraembryonalis mesoderma részeit!
 somatopleura
 splanchnopleura
 hasnyél (tapadónyél)
 a chorionmesoderma.
20. Mi a tapadónyél és mivé alakul a későbbiekben?
 Az extraembryonalis mesoderma része, mely a ductus vitellointestinalist, az allantoist és
azok ereit tartalmazza.
 A későbbiekben az amnion befedi a tapadónyelet (hasnyelet) és a szikhólyagnyelet azok
ereivel együtt és létrehozza a primitív köldökzsinórt.
21. Melyik csíralemezből származnak: a) vér, b) szemlencse, c) vesecsatornák hámja, d) thymus?
a) mesoderma
b) ectoderma
c) mesoderma
d) endoderma
22. Melyik csíralemezből származnak: a) csont, b) hypophysis, c) glandula parathyroidea főseitjei,
d) glandula thyroidea?
1
a) mesoderma
b) ectoderma 6
c) placod lemez
2
d) endoderma
23. Rajzolja le egy 16-napos embryo felülnézeti képét! Jelölje a
képleteket! 4
1. Prechordális lemez 3
2. Chordanyúlvány vagy fejnyúlvány
3. Primitív csík
5
4. Primitív csomó
5. Későbbi cloacamembrán
6. Ectoderma
24. Rajzolja le egy 18 napos embryo háromlemezes embryopajzsának ha- rántmetszetét
a feji részben! Jelölje a képleteket!
1. mesoderma
2. chorda dorsalis
3. ectoderma
4. entoderma
5. szikhólyag
25. Mi a fejnyúlvány és a primitív gö-
dör? Rajzolja le 16-napos embrió
mediansagittalis metszetét! Jelölje
a képleteket!
 A primitív csík feji végénél
fejlődik ki a primitív cso-
mó. A primitív csomóból 2 1 3 4 5
sejt-invaginációval kiala-
kul a primitív gödör. A sejtek a feji vég felé vándorolnak és egy csőszerű nyúlványt hoz-
nak létre: a chordanyúlványt vagy más néven fejnyúlványt. A benne található csatorna a

Fejlődéstan -3
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

primitív gödör cranialis folytatásába esik. A fejnyúlvány dorsalis sejtjei proliferálnak és


létrehozzák a végleges chorda dorsalist.
1. Amnion üreg 5
2 3
2. Ectoderma 1
3. Primitív gödör 6
4. Prechordalis lemez 4
5. Chordanyúlvány (fejnyúl-
vány) 7
6. Primitív csík
7. Allantois
8. Szikhólyag
26. Mit nevezünk velőlemeznek?
Mit értünk neurális indukción?
 Az ectoderm megvastago-
dása, az idegrendszer kez- 8
deménye.
 A chorda dorsalis
ectodermára gyakorolt induktív hatása, aminek nyomán elkezdődik a velőlemez kialakulá-
sa.
27. Mit nevezünk placodnak és mik a származékai?
 Placod: a felszíni ectoderma megvastagodása az embryo feji végén.
a) Hypophysisplacod a): Rathke tasak (adenohypophysis)
b) Orrplacod (2): szaglóhám
c) Lencseplacod (2): szemlencse
d) Trigeminusplacod (2): ggl. trigeminale
e) Acusticusplacod (2): a vestibularis és cochlearis készülék érzékhámsejtjei és ganglionjai
f) Epibranchialis placod (2): az ízlelőbimbók érzékhámsejtjei
g) Branchialis placod (2): a VII. , IX. és X. agyidegek érződúcai.
28. Melyek a paraxialis és intermedier mesoderma, valamint az oldallemez származékai?
 Paraxialis mesoderma: somitákká és somitomérekké ( a feji régióban) darabolódik fel. A
somiták sclerotommá, dermatommá és myotommá differenciálódnak.
 Intermedier mesoderma: a cervicalis és felső thoracalis régiókban a nephrotomok alakulnak
ki belőle, caudalisan a nephrogen köteg.
 Oldallemez: somaticus vagy parietalis mesoderma réteg, splanchnicus vagy visceralis
mesoderma réteg, intraembryonális coeloma üreg.
29. Mit értünk az embryo cephalo-caudalis és lateralis görbületein?
 A lapos, 3 rétegű embryopajzs többé-kevésbé hengeres idomú embryová való görbülését.
a) cephalo-caudalis görbület: Cranialisan a fejlődő előagy (prosencephalon) a membrana
buccopharyngeán túlnő és a fejlődő szív elé hajlik. Caudalisan a farokrégió a membrana
cloacaen túlnyúlik.
b) lateralis-(haránt) görbület: Mindkét oldali lateralis testfal a középsík felé görbül ventralis
irányban.
30. Készítsen egyszerű rajzot egy 4-hetes embryo primitív bélcsövéről! Jelőlje a részeit!
1. Kopoltyúbél,
2. laryngotrachealis vályú,
3. oesophagus,
4. gyomor,
5. pancreas, 1
6. máj,
2
7. epehólyag,
8. ductus vitellointestinalis, 3
9. allantois,
10. cloaca,
11. primitív bélhurok, 4
12. utóbél,
13. membrana cloacae, 14
14. membrana buccopharyngea. 6
31. Melyek a magzatburkok? 7 5
8
9
13
Fejlődéstan -4 11
10
12
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

 Amnion, chorion, decidua parietalis és decidua capsularis.


32. Sorolja fel és jelemezze chorionbolyhok fejlődési stádiumait!
1. Primer boholy : cyto- és syncytiotrophoblast
2. Secunder boholy: cyto- és syncytiotrophoblast + a bolyhok tengelyében extraembryonalis
mesoderma
3. Korai tertier boholy: a mesoderma rétegben erek+ a secunder boholy rétegei
4. Késői tertier boholy: a cytotrophoblast részlegesen eltűnik és a syncytium valamint az érfal
endothelje közvetlenül érintkezhet. A bolyhok gazdagon elágazó, faágszerű szerkezetet
hoznak létre.
33. Sorolja fel azokat a rétegeket, melyek elválasztják az anyai és a magzati vért a korai és az érett
placentában!
 Korai: syncytiotrophoblast, cytotrophoblast, trophoblast membrana basalisa, kötőszövet,
capillaris membrana basalisa, endothel.
 Érett: syncytiotrophoblast, trophoblast membrana basalisa, (kötőszövet), capillaris
membrana basalisa, endothel.
34. Határozza meg a decidua fogalmát! Nevezze meg részeit a beágyazódott embryohoz való vi-
szony alapján!
 A decidua a terhes méh endometriumának functionalis rétege.
a) Decidua basalis: a chorion frondosum és a myometrium között. A placenta materna kez-
deménye.
b) Decidua capsularis: az abembryonalis pólus feletti rész
c) Parietalis: a deciduának egyéb, a decidua capsularison és basalison kívüli része.
35. Ismertesse az érett placenta részeit!
 Placenta fetalis: chorionlemez, chorionbolyhok
 Placenta materna: decidua basalis
36. Nevezze meg a chorionlemez rétegeit!
 amnionhám, centralis mesoderma, chorion mesoderma, trophoblast (syncytio- és cyto-)
37. Határozza meg a cotyledo fogalmát!
 A cotyledok a placenta azon szerkezeti egységei, melyeket deciduális septumok választa-
nak el részlegesen egymástól. Minden cotyledo tartalmaz egy, vagy több boholytörzset,
melyet anyai vér vesz körül.
38. Sorolja fel a placenta funkcióit!
a) anyagtranszport (tápanyagok, salakanyagok, oxigén, széndioxid és ionok cseréje az anyai
és magzati vér között)
b) immunoglobulinok átjuttatása a magzatba
c) endocrin funkció
d) mechanikai védő funkció
e) barrier funkció egyes kórokozókkal és gyógyszerekkel szemben
39. Sorolja fel a placenta által termelt hormonokat!
 Progesteron, oestrogen, human chorion gonadotropin (hCG), human chorionic
somatomammotropin (hCS), human chorionic thyreotropin (hCT), relaxin, human
chorionic adreno-corticotropin (hCACTH).
40. Mi a különbség a primitív és az érett köldökzsinór szerkezete között?
 A primitív köldökzsinór képletei: tapadónyél, mely tartalmazza az allantoist és az azt kísé-
rő köldökereket: 2 artéria és 2 véna, szikhólyagnyelet és a szikhólyag ereit.
 Érett köldökzsinór képletei: 2 arteria umbilicalis, 1 vena umbilicalis, Wharton féle kocso-
nya.
41. Mi az érett köldökzsinór ereinek a neve, melyik szállít oxigenizált vért?
 két arteria umbilicalis, egy vena umbilicalis.
 a vena szállít oxigenizált vért.
42. Írja le a magzati érettség jeleit!
1. testsúly: 2500 g felett
2. emlőbimbók előemelkednek
3. körmök túlérnek az ujjbegyeken
4. a herék leszálltak a scrotumba
5. a nagyajkak fedik a kisajkakat
6. a homlok haj határ éles.
43. Sorolja fel az ikerterhesség létrejöttének leggyakoribb típusait és jellemezze az ikrek placentái-
nak és magzatburkainak viszonyát!

Fejlődéstan -5
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

a) Monozygota vagy egypetéjű ikrek:


 külön placentával, amnionnal és chorionnal
 közös placentával és chorionnal, külön amnionüreggel
 közös placentával, chorionnal és amnionnal
b) Dizygota vagy kétpetéjű ikrek:
 külön placenta, chorion és amnion
 külön placenta és amnion, összetapadt chorion
44. Nevezze meg a az újszülött koponyájának kutacsait! Ismertesse a koponya csontjaihoz viszonyí-
tott helyzetüket!
 Fonticulus anterior (major ), fonticulus posterior (minor), fonticulus anterolateralis vagy
sphenoidalis, fonticulus posterolateralis vagy mastoideus.
a) Fonticulus anterior (major) : a 2 os parietale és a 2 os frontale találkozási helyén
b) Fonticulus posterior (minor): az os occipitale és a 2 os parietale találkozási helyén
c) Fonticulus sphenoidalis (anterolateralis): az os parietale, frontale, temporale és sphenoidale
találkozási helyén
d) Fonticulus mastoideus (posterolateralis): az os occipitale, parietale és temporale találkozási
helyén
45. Rajzolja le az újszülött calvariájának felülnézeti képét! Jelölje a csontokat, a kutacsokat és a var-
ratokat! 1 4
1. os frontale,
2. os occipitale,
3. os parietale, 6
4. fonticulus major,
5. fonticulus minor, 7
6. sutura coronalis,
7. sutura sagittalis, 3
8. sutura lambdoidea
46. Mely csontok fejlődnek a chondrocraniumból?
 Os occipitale, (kivéve a pars squamosa felső ré- 5
szét), pars petrosa és pars mastoidea ossis
temporalis, os sphenoidale ( kivéve a processus 8
pterygoideus medialis lemezét), os ethmoidale. 2
47. Mely csontok fejlődnek a viscerocraniumból ?
 Maxilla, mandibula, os zygomaticum, pars squamosa és pars tympanica ossis temporalis,
processus styloideus ossis temporalis, os nasale, os lacrimale, vomer, os hyoideum, concha
nasalis inferior, os sphenoidale processus pterygoideusanak lamina medialisa, os
palatinum.
48. Mit nevezünk a gerincoszlop fejlődése kapcsán a sclerotom átrendeződésének?
 Minden egyes cranialis sclerotom caudalis fele proliferálni kezd, beterjed a közvetlenül
alatta fekvő szövetbe és kapcsolódik az alatta levő sclerotom cephalicus részéhez. A szom-
szédos sclerotomok összeolvadt felei az incorporált intersegmentalis szövettel létrehozzák
a porcos csigolyatestet.
49. Ismertesse a spina bifida fejlődési rendellenességet!
 A csigolyaívek nem, vagy nem tökéletesen egyesülnek.
50. Milyen részekre osztható az intraembryonalis celoma a 4. embryonalis héten?
 Cavum pericardii, ductus pleuroperitonealis, cavum pleuroperitoneale.
51. Mely képletek választják el egymástól a pericardium üregét és a pleuraűrt?
 A kétoldali septum pleuropericardiacum.
52. Mely képletekből fejlődik a diaphragma?
 Septum transversum,
 2 septum pleuroperitoneale,
 az esophagus mesenterium dorsaleja,
 az oldalsó és hátsó testfal muscularis elemei.
53. Nevezze meg és jellemezze a diaphragma leggyakoribb fejlődési rendellenességeit! Írja le kiala-
kulásuk mechanizmusát!
 Hernia diaphragmatica: egyik vagy mindkét septum pleuroperitoneale fejlődési rendelle-
nessége miatt egyik vagy mindkét ductus pleuroperitonealis nem záródik el. A hasüreg és a
pleura ürege a hátsó hasfal mentén összeköttetésben marad egymással.
 Hernia parasternalis: a diphragma pars sternalisa részben vagy egészében nem fejlődik ki.

Fejlődéstan -6
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

 Esophagus-hernia: az esophagus veleszületett rövidsége miatt jön létre.


54. Melyek a mesenterium ventrale származékai?
 Mesenterium ventraleból származnak: omentum minus, ligamentum falciforme hepatis.
55. Határozza meg a mesenterium dorsale fogalmát és ismertesse kiterjedését!
 Peritoneumkettőzet, mely beborítja a gastrointestinalis tractust. Az oesophagus alsó részé-
től az utóbél cloacalis régiójáig terjed. A gastrointestinalis tractus ezen részének szerveit a
hátsó hasfalhoz rögzíti.
56. Sorolja fel a mesenterium dorsale fő részeit!
 Mesogastrium dorsale, mesoduodenum dorsale, radix mesenterii, mesocolon dorsale.
57. Melyek a mesogastrium dorsale származékai?
 Ligamentum phrenicogastricum, ligamentum gastrolienale, ligamentum phrenicolienale,
ligamentum lienorenale, omentum maius.
58. Mikor válik külön a jejunum- és ileumhurkok mesenteriuma a mesocolon transversumtól?
 Kb. a 6. embryonalis héten, amikor az ansa umbilicalis alsó szára a hasüreg jobb oldala fe-
lé elmozdul és a mesenterium dorsale megcsavarodik (90o az óra járásával ellentétes
irányban) az arteria mesenterica superior eredése körül.
59. Hol található a szívtelep a somiták kialkulása előtt az embryoban?
 Az embryo mindkét oldalán, a velőlemez előtt, a splanchnicus mesodermában.
60. Sorolja fel az S alakú szívcső részeit!
 Bulbus cordis, ventriculus, atrium, sinus venosus
61. Mely vénák nyílnak a sinus venosusba?
 Vena omphalomesenterica (vitellointestinalis),
 vena umbilicalis,
 vena cardinalis communis (ductus Cuvieri)
62. Mi fejlődik ki a sinus venosus jobb és bal részéből?
 Bal oldalon: vena obliqua atrii sinistri és a sinus coronarius
 Jobb oldalon: a jobb pitvar sima falú része (sinus venarum cavarum)
63. Mi fejlődik ki az embryonalis szívben található septum spuriumból?
 Limbus fossae ovalis, valvula sinus coronarii, valvula venae cavae inf.
64. A szív fejlődése során mely sövények választják ketté az atrium communet? Milyen nyílások ta-
lálhatók rajtuk?
 Septum primum: ostium primum és ostium secundum
 Septum secundum: foramen ovale
65. A szív mely fejlődési rendellenességét nevezzük “foramen ovale apertumnak”?
 Azt az állapotot, amikor a a septum primum és a septum secundum nem teljes fúziója miatt
egy keskeny ferde hasadék marad fenn a két pitvar között.
66. Milyen septumok alakulnak ki a kamrákban és a truncus arteriosusban?
 Pars muscularis septi interventricularis, pars membranacea septi intreventricularis,
 Septum aorticopulmonale.
67. Hogyan válik szét a truncus arteriosus aortára és truncus pulmonalisra?
 Egy pár egymással szemben elhelyezkedő intimaléc jelenik meg a truncus arteriosus
rostralis részén. Az intimalécek összenőnek és egységes septumot hoznak létre, amely a
truncust canalis aorticusra és canalis pulmonalisra osztja.
68. Mely képletekből fejlődnek ki a semilunaris billentyűk?
 A canalis aorticus és a canalis pulmonalis mesenchymalis duzzanatából:
a) jobb elsődleges intimaléc
b) bal elsődleges intimaléc
c) Hátulsó és elülső másodlagos intimalécek
69. Mit nevezünk kopoltyú arteriáknak az embryoban?
 A truncus arteriosus rostralis folytatásába eső aorta ascendensek kopoltyúívi ágait.
70. Mely kopoltyúartériák maradnak meg és mi fejlődik ki belőlük ?
a) 3. kopolytúartéria
i) az arteria carotis communis és a az arteria carotis interna kezdeti szakasza
b) 4. kopolytúartéria
i) bal: az aortaív egy része
ii) jobb: az arteria subclavia dextra proximalis részlete
c) 6. kopolytúartéria
i) jobb: az arteria pulmonalis dextra proximalis része
ii) bal: ductus arteriosus, az arteria pulmonalis sinistra proximalis részlete

Fejlődéstan -7
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

71. Magyarázza meg az alábbi fejlődési rendellenességek lényegét: a) ductus arteriosus persistens,
b) coarctatio aortae!
a) A ductus arteriosus az aorta és a bal arteria pulmonalis között biztosít összeköttetést. Funk-
cionálisan nem sokkal a születést követően, anatómiailag az első 3 hónap alatt zárul.
Amennyiben nem záródik : ductus arteriosus persistens.
b) az aorta lumene beszűkül a bal arteria subclavia alatt
72. Az embryo mely vénái fejlődnek ki legkorábban?
 fő vénapár: vena vitellinae vagy omphalomesentericae, vena umbilicales, vena cardinales
73. Mely vénákból fejlődik ki a vena portae és hogyan?
 A vena vitellointestinalisból (omphalomesentericae). A sinus venosusba ömlés előtt a két
vena vitellointestinalis (omphalomesenterica) plexust hoz létre a duodenum körül és átha-
lad a septum transversumon. A septumba benövő májtelep mintegy megszakítja a vénák út-
ját és létrejön a májsinusoidok kiterjedt hálózatarteria A duodenum körüli vénás fonatból
egyetlen véna fejlődik ki: a vena portae.
74. Mit nevezünk ductus venosusnak és milyen szerepet játszik a magzati vérkeringésben ?
 A korábbi bal vena umbilicalis és a vena cava inferior felső szakasza közti összeköttetés.
A ductus venosus a máj sinusoid rendszerét megkerülve a placentából jövő vér egy részét
közvetlenül a vena cava inferiorba juttatja.
75. A magzati vérkeringés mely képletei záródnak születéskor?
 az aarteria umbilicales és vena umbilicalis
 a ductus venosus
 a ductus arteriosus
 a foramen ovale
76. Milyen korban, hol és milyen formában jelentkezik először a légzőrendszer kezdeménye?
 Kb. 4 -hetes embryoban mint az előbél ventralis falán jelentkező kiboltosulás
(laryngotrachealis vályú).
77. Mely kopoltyúívekből fejlődik a gége?
 A gége porcai és izomelemei a 4- 6. kopoltyúívekből fejlődnek.
78. Jellemezze a tüdő fejlődésének következő fázisait: a) pseudoglandularis, b) canalicularis, c)
alveolaris fázis!
a) Pseudoglandularis fázis: (5-17 hét) a fejlődő tüdő exocrin mirigyhez hasonlít a 7. hónapig.
b) Canalicularis fázis: a bronchiolusok kis csatornákra osztódnak, a vérellátás folyamatosan
növekszik.
c) Alveolaris periódus: (a 7. prenatalis hónap kezdetétől) a bronchiolusok köbhámborítása
laphámborítássá változik, ez a laphámborítás közeli kapcsolatba kerül a capillarisokkal.
79. Határozza meg a respiratios distress syndroma fogalmát!
 Elégtelen mennyiségű surfactant termelődik. Ennek eredményeképpen a víz-levegő határfe-
lület felületi feszültsége nő, s így annak a veszélye szintén nő, hogy az alveolusok, amelyek
összeestek kilégzés alatt, nem nyílnak meg belégzés közben. Az alveolusok elzáródása ese-
tén a tüdő nem képes lebonyolítani a gázcserét.
80. Mely struktúrák fejlődnek az előbélből?
 Kopoltyúbél, laryngotrachealis vályú, esophagus, ventriculus, pars superior duodeni, hepar,
vesica fellea, pancreas.
81. Írja le a tejfogak egy kvadránsának az összetételét!
 Két dens incisivus, egy dens caninus, két dens molaris
82. Mikor és melyik tejfog jelenik meg először?
 Az alsó medialis dens incisivus, 6-7 hónapos korban.
83. Melyik az első maradandó fog, mikor jelenik meg?
 Az első dens molaris, 6-7 éves korban.
84. Mely képletek származnak a középbélből?
 Duodenum alsó része, jejunum, ileum, cecum, appendix vermiformis, colon ascendens, co-
lon transversum proximalis 2/3-a.
85. Hogyan változik a gyomorkezdemény alakja és helyzete a fejlődés során?
 Kezdetben az embryo hossztengelyével párhuzamosan helyezkedik el, mint az előbél orsó-
szerű tágulatarteria Később az óramutató járásának megfelelően elfordul, s így a bal oldala
előre, jobb oldala hátra kerül. Forgás közben az eredeti hátsó fal gyorsabban nő, mint az
elülső, s így kialakul a curvatura major et minor. A cranialis és a caudalis végek kezdetben
a középvonalban találhatók, de a későbbi növekedés során a caudalis rész jobbra és felfelé,
a cranialis rész pedig balra és enyhén lefelé mozdul el.

Fejlődéstan -8
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

86. Milyen struktúrákból fejlődik a máj a) parenchymája b) strómája? Mi a magzati máj fő funkciói?
a) Az előbél distalis végének endodermalis hámjából.
b) A septum transversumból.
 Hemopoiesis, epe termelés.
87. A pancreas mely részei fejlődnek a ventralis és a dorsalis pancreas-telepből? Hogyan fejlődik a
kivezetőcső-rendszer?
 Ventralis: processus uncinatus és a caput pancreatis alsó része.
 Dorsalis: a mirigy többi része.
 A ductus pancreaticus maior a ventralis pancreastelepből és a dorsalis pancreastelep
distalis részéből fejlődik. A ductus pancreaticus accessorius pedig a dorsalis pancreastelep
proximalis részéből fejlődik.
88. A bélcső mely részei fejlődnek az ansa umbilicalisból és melyik artéria látja el ezeket a része-
ket?
 jejunum, ileum, cecum, appendix vermiformis, colon ascendens, colon transversum
proximalis 2/3-a, Meckel diverticulum.
 mesenterica superior látja el.
89. Határozza meg, mi a Meckel diverticulum! Írja le a helyzetét és eredetét!
 Az ileumból induló vak tasak az ileocecalis billentyűtől 40-60 cm-re, az antimesenterialis
szélen. A ductus vitellointestinalis egyik lehetséges maradványa.
90. Hogyan alakul ki az embryonalis fejlődés 6. hete során a fiziológiás köldöksérv?
 Az ansa umbilicalis és a máj gyors növekedése miatt a hasüregben átmenetileg nem fér el
az összes bélhurok, s így azok időlegesen a köldökzsinórba türemkednek.
91. Mit jelent a herniálódott bélhurkok forgása és visszahúzódása a fejlődés során?
 Forgás: A hossznövekedéssel párhuzamosan az ansa umbilicalis az arteria mesenterica
superior által alkotott tengely körül, az óramutató járásával ellentétes irányba forgást vé-
gez.
 Visszahúzódás: A 3. hónap végén a herniálódott bélhurkok a hasüreg növekedése követ-
keztében visszahúzódnak a hasüregbe.
92. Milyen képletek fejlődnek az utóbélből?
 A colon transversum distalis harmada, colon descendens, colon sigmoideum, rectum,
canalis analis felső része, vesica urinaria, urethra, vagina alsó része, prostata.
93. Milyen képletek fejlődnek a cloacaból?
 Vesica urinaria a trigonum vesicae kivételével, rectum, canalis analis felső része, urethra,
vagina alsó része, prostata.
94. Határozza meg a proctodeum fogalmát!
 Az ectoderma bemélyedése a membrana analis külső oldalán, melyet mesenchyma párnák
szegélyeznek.
95. Nevezze meg az intrauterin vesetelepeket!
 Pronephros, mesonephros, metanephros.
96. A mesonephros mely részei maradnak meg a fejlődés során? Sorolja fel a megmaradó részek
származékait nőben és férfiban!
 Tubuli mesonephrici és Wolff cső (ductus mesonephricus).
 Férfi: ductuli efferentes testis, ductus epididymidis, ductus deferens, vesicula seminalis,
ductus ejaculatorius, trigonum vesicae, Kupffer cső.
 Nő: epoophoron, paraoophoron, trigonum vesicae, Kupffer cső.
97. a) Mely struktúrákból fejlődik a maradandó vese? Sorolja fel a vese azon részeit, melyek ezek-
ből fejlődnek! b) Miből fejlődik az ureter?
a)
 metanephrogen mesoderma: nephron
 ureter bimbó : gyűjtőcsatornák
b)
 ureter: ureter bimbó
98. Mi az a fejlődési rendellenesség ami a polycystas vese kialakulásához vezet?
 A metanephrogen szövetből és az ureter bimbóból fejlődő csatornák nem kapcsolódnak
össze. A vizelet felhalmozódása a kanyarulatos csatornákban cysták kialakulásához vezet.
99. Hogyan fejlődik a trigonum vesicae?
 A Wolff cső distalis része fokozatosan bevonódik a húgyhólyag falának a kialakításában.
Később a trigonum területének mesodermalis epitheliumát entodermalis epithelium váltja
fel.

Fejlődéstan -9
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

100. Határozza meg a plica genitalis fogalmát és írja le kialakulását az embryoban!


 A hátsó hasfali celomahám kétoldali kiemelkedése az ősveseredők medialis oldalán. A
celomahám proliferációjából és az alatta fekvő mesenchyma tömörüléséből képződik.
101. Hol jelennek meg először az ősivarsejtek? Milyen úton jutnak el az ivarszervekbe?
 Az ősivarsejtek először a szikhólyag falát alkotó entodermalis sejtek között, az allantois
közvetlen közelében jelennek meg. Az utóbél mesenterium dorsalejában vándorolva érik
el a plica genitalist a fejlődés 6. hetében.
102. Mit jelent az “indifferens gonádtelep” kifejezés az embryoban? Mit tartalmaz az indifferens
gonád telep?
 Az embryonalis fejlődés kezdetén nem lehet elkülöníteni egymástól a hím és női
gonádtelepeket. Ezért azokat indifferens gonádtelepeknek nevezzük.
 A primitív gonádtelep hámcsapokat és ősivarsejteket tartalmaz.
103. Mi az indifferens gonádtelep fejlődésének első lépése hím-, illetőleg nőnemben?
 Hímnemben: a primitív csírakötegek az Y kromoszóma hatására folytatják a proliferációt
és benyomulnak a plica genitalis mesenchymajába, here- vagy velőkötegeket képeznek.
 Nőnemben: Y kromoszóma hiányában és XX kromoszóma jelenlétében a primitív csírakö-
tegek szabálytalan sejtcsomókra töredeznek (petegolyók), ezek tartalmazzák az
oogoniumokat.
104. Mi a descensus testis és mit nevezünk cryptorchismusnak?
 A descensus testis a here leszállása fejlődésének helyéről, a hasüregből a scrotumba.
 Cryptorchismus (rejtett heréjűség) akkor alakul ki, ha a here leszállás közben elakad, s nem
jut le a scrotumba.
105. Jellemezze az egészséges spermát a következők szerint: a) a spermiumok száma, b) a mozgó
spermiumok aránya, c) alakilag ép spermiumok aránya!
a) 20-120 millió/ml,
b) 70%,
c) 60%.
106. Nevezze meg a fejlődés során megjelenő genitális csatornákat! Sorolja fel származékaikat!
a) Wolff cső ,
b) Müller cső.
 Hímnemben:
a: ductuli efferentes testis, ductus epididymidis; vesicula seminalis; ductus deferens; ductus
ejaculatorius.
b: utriculus prostaticus.
 Nőnemben:
a: paroophoron, epoophoron, Gartner cysta.
b: tuba uterina, uterus, vagina felső része.
 Mindkét nemben:
a: trigonum vesicae, Kupffer cső.
107. Mi a Wolff cső, milyen struktúrák fejlődnek belőle férfiben?
 A vesék és a férfi ivarszervek közös kivezetőcsöve.
 ductuli efferentis testis, epididymis, vesicula seminalis, ductus deferens, ductus
ejaculatorius, Kupffer cső
108. Mi a Kuppfer cső eredete? Mi fejlődik belőle?
 A Wolff cső hátsó falán kialakuló ureterbimbóból származik.
 Származékai: ureter, pelvis renalis, calyces minores et maiores, ductus papillaris, ductuli
collectivi
109. Milyen képletekből fejlődik ki a vagina?
 Sinus urogenitalis: bulbus sinovaginalis ( a vagina alsó része)
 Müller cső: a vagina felső része és a fornices vaginales
110. Sorolja fel azokat a külső nemi szerv telepeket, amelyek a 6 hetes embryoban találhatók!
 ivargumó (phallus gumó), torus genitalis, plica genitalis, membrana urogenitalis
111. Magyarázza meg a hypospadiasis kialakulásának mechanizmusát!
 Az ivarredők összenövése tökéletlen, az urethra abnormális nyílása a penis alsó felszínén
található.
112. Mit jelent: hermaphroditismus? Soroljon fel néhány példát!
 A külső és belső nemi szervek összetett fejlődési rendellenessége.
a) Valódi hermaphroditismus: mindkét nembeli külső és belső nemi szervek megjelenése. A
külső nemi szervek megjelenése változó.

Fejlődéstan -10
 1995,1997, 1998, 1998 (II). DOTE Anatómiai Szövet és Fejlődástani Intézet

b) Pseudohermaphroditismus:. A chromosomalis nemet elfedi a phenotipusos megjelenés, ami


nagyon hasonlít az ellenkező nemhez.
c) Női pseudohermaphroditismus: 44+XX chromosomák, a külső nemi szervek férfi irányban
fejlődnek, az egyénnek ováriuma van.
d) Férfi pseudohermaphroditismus: 44+XY chromosomák, a külső és belső nemi szervek je-
lentősen változhatnak, a paciensnek testise van.
113. Határozza meg a kopoltyúív fogalmát!
 Hátulról előre húzódó hídszerű kiemelkedések az embryo későbbi feji és nyaki régióinak
megfelelően. Mindegyik tartalmaz egy-egy mesenchyma tömörülést, kopoltyúbarázdákkal
vannak elválasztva egymástól.
114. Sorolja fel a stomodeumot 4-5 hetes embryóban körülvevő nyúlványokat!
 processus frontalis, processus maxillaris (2), processus mandibularis (2)
115. Mik a származékai az 1. és a 2. kopoltyúívnek?
1. Processus mandibularis: n. mandibularis, rágóizmok, m. mylohyoideus, venter ant. m.
digastrici, m. tensor veli palatini, m. tensor tympani. Incus, malleus, mandibula egy része,
ligamentum pterygomandibulare.
Processus maxillaris: n. maxillaris, maxilla, os palatinum, vomer,
2. Stapes, processus styloideus, ligamentum stylohyoideum, os hyoideum testének felső része
és kis szarva, n. facialis, mimikai izmok, venter post. m. digastrici, m. stylohyoideus, m.
stapedius.
116. Határozza meg, mit jelent az oldalsó nyaki cysta, hogyan alakul ki ez a rendellenesség?
 A cysta a sinus cervicalis maradványa. Amikor a második kopoltyúív nem nő caudalisan a
3. és 4. kopoltyúívek fölé, a 2. 3. és 4. külső kopoltyúbarázdák összeköttetésben maradnak
a felszínnel a (branchial) fistula útján. Ez a fistula a m. sternocleidomastoideus elülső széle
mentén található és a lateralis nyaki cystába nyílik.
117. Mely struktúrák járulnak hozzá a nyelv fejlődéséhez?
 Lateralis nyelvtelep (2), tuberculum impar, copula, furcula elülső része.
118. Mely struktúrákból fejlődik a felső ajak?
 A két processus nasalis medialisból és a két processus maxillarisból fejlődik.
119. Hol található a sulcus nasolacrimalis, és mely struktúrák fejlődnek belőle az embryoban?
 A processus maxillaris és a processus nasalis lateralis között található. A ductus
nasolacrimalis és a saccus lacrimalis fejlődik belőle.
120. Mely struktúrák választják el a cavum orist és a cavum nasit a fejlődés során?
 Processus nasalis medialis (palatum primum)
 a processus maxillaris processus palatinusa (palatum secundum)
121. Mi a nyúlajak és a farkastorok! Mi a rendellenességek fejlődéstani alapja?
 Az ajak és a szájpad fejlődése közben az alkotó struktúrák nem teljes összenövése.
1. Medialis nyúlajak: a processus nasalis medialisok tökéletlen összenövése.
2. Lateralis nyúlajak: a processus nasalis medialis és a processus maxillaris tökéletlen össze-
növése.
3. Farkastorok: a két palatum secundum nem egyesül, vagy a palatum primum és secundum
nem egyesülnek.
122. Miből fejlődik a női genitális csatorna?
 A Müller-féle csőből és a sinus urogenitálisból.

Fejlődéstan -11

You might also like