Adam Smith

A nemzetek gazdagsága
Inquiry into the nature and causes of the wealth of nations, 1922

1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága (eredetileg angolul An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of
Nations, röviden: The Wealth of Nations) a közgazdaságtan történetének első rendezett műve, a nyugati világ egyik
legnagyobb hatású műveként tartják számon. A könyv a kor divatos, a gazdagság forrását a földben
kereső fiziokrata tanokkal szemben a munka-érték és a munkamegosztás elméletében kereste a keletkező új értékét. A
könyv olyan sikeres volt, hogy a korai közgazdaságtan fejlődését új pályára állította, és megalapította a klasszikus
közgazdaságtant. Thomas Malthus és David Ricardo, illetve a gazdasági elméletét velük szemben megfogalmazó Karl
Marx is Smith fogalmait használták.
A könyv egyik központi gondolata a szabadkereskedelem. Leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”, az a rendező elv,
ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet
erőforrásait. A „láthatatlan kéz” a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a „természetes árat”.
Smith az állam beavatkozását a gazdaságba természetellenesnek ítélte, a politikusokat alattomos és ravasz lényeknek
mondta, akiket a dolgok pillanatnyi hullámzása irányít. Szerinte az ember gazdasági tevékenységének fő motívuma az
önző érdek. De saját érdekeit csak úgy követheti, hogy ha más embereknek szolgálatot teljesít, vagyis saját munkáját
vagy munkatermékét kínálja nekik cserére. Így fejlődik ki a munkamegosztás. (Ezt a gondolatot Helvétius filozófiája
indukálta, mely szerint az egoizmus az ember természetes sajátossága és a társadalmi haladás tényezője. Helvétius
szerint minden egyes ember származásától és helyzetétől függetlenül egyenlő jogot kell hogy kapjon saját előnyének
követésére, és ebből az egész társadalom csak nyer.)
Smith szerzőségének mértékét később többen vitatták és azt állították, hogy a mű jelentős részei David Hume-hoz
és Montesquieu-höz fűződnek.
A láthatatlan kéz (angolul The invisible hand) Adam Smith skót közgazdász által A nemzetek gazdagsága (1776) című
művében bevezetett metafora.
Adam Smith szerint a piacot a láthatatlan kéz irányítja oly módon, hogy a kereskedő a saját érdekét szem előtt tartva
minél több profitra szeretne szert tenni, ám ennek érdekében minél jobb minőségű terméket kell előállítania, hiszen arra
nagyobb a kereslet[forrás?]. Természetesen termékeit nyilvánvalóan alacsonyabb áron kell kínálnia a kereslet növelése és
ezáltal a profit maximalizálása érdekében. Ezek a gazdasági folyamatok alakítják ki a „természetes árat” és biztosítják a
piacon lévő termékek minőségét.
A láthatatlan kéz elve csak a tökéletes verseny feltételei között érvényesül; ha a piacon létezik olyan szereplő, amely a
teljes piac elég nagy hányadát ellenőrzi, azaz monopolhelyzetben van, akkor el tudja téríteni a piaci árakat.

Az erkölcsi érzelmek elmélete[szerkesztés]

Az első pillantásra furcsának tűnő címet viselő mű (eredeti angol címe The Theory of Moral Sentiments) 1759-ben jelent
meg. Az erkölcsi érzelmek elméletében Smith úgy vélte, hogy az emberi erkölcs és a társadalmi együttélés alapja az
egymás iránt érzett rokonszenv, szolidaritás (sympathy). Ez az érzés a munka mozgatórugója is.

forras: wikipedia