NEUROLÓGIA

PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

 MÁRKUS ATTILA

NEUROLÓGIA
PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK
SZÁMÁRA

A
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával,
a Felsôoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat
keretében jelent meg.

ISBN 963 05 8362 3

Kiadja az Akadémiai Kiadó,

az 1795-ben alapított
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.
www.akkrt.hu
www.szakkonyv.hu

Elsô magyar nyelvû kiadás: 2006

© Márkus Attila, 2006

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás,

a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát,
az egyes fejezeteket illetôen is.

Printed in Hungary
 Tartalom

Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Általános rész

I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
II. Az idegrendszer morfológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Központi idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Gerincvelô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Agytörzs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Agyidegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Nagyagy (cerebrum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
A központi idegrendszer burkai (meninges) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Agykamrák (ventriculi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Agyvíz (liquor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A központi idegrendszer vérellátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
III. Mozgatórendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Mozgató cortex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Primer motoros cortex (PMC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Premotoros cortex (PrMC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Szupplementer motoros área (SMA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Cinguláris motoros cortex (CMC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Piramispálya (tract. corticospinalis és corticobulbaris) . . . . . . . . . . . . . 54
A mozgások szabályozása és koordinációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Bazális ganglionok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Kisagy (cerebellum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
IV. Érzôrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
A gerincvelô felszálló pályái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Érzészavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
A fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Thalamus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Laterális thalamus szindróma (Déjerine–Roussy-szindróma) . . . . . . . 76
Szomatoszenzoros kérgi területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A primer szomatoszenzoros régió károsodásának tünetei . . . . . . . . . . 77
V. A hypothalamus és a vegetatív idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

5
 Vegetatív idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Szimpatikus idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Paraszimpatikus idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
VI. A nagyagy lebenyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Occipitális lebeny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Az occipitális lebeny feldolgozó folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Az occipitális lebeny károsodásának tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Parietális lebeny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
A parietális lebeny alsó területeinek károsodásakor fellépô
klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Temporális lebeny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
A temporális lebeny funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
A temporális lebeny károsodásának tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Auditoros agnóziák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Auditoros illúziók és hallucinációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Klüver–Bucy-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Limbikus rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Emocionalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Emlékezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Frontális lebeny (FL), prefrontális lebeny (PFL) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
A PFC károsodásának tünetegyüttesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
VII. A magasabb rendû humánspecifikus megismerési funkciók . . . . . . . . . . . . . 146
Beszéd, olvasás, írás és számolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Vizuális szimbólumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Agykérgi nyelvterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Beszédzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
Afáziák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
Nem afáziás beszédzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
Féltekei dominancia, kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
Olvasás- és írászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
Alexiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Agráfiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Számolás, számolászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
VIII. Tudat és figyelem, tudatzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Tudat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Az éberség neuronális alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
A tudatosság neuronhálózatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
Figyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
Hipnoid és nem hipnoid tudatzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
Hipnoid tudatzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
Nem hipnoid tudatzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
Locked-in szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

6
 Neurológiai kórképek

IX. Betegvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

Anamnézis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
Fizikális neurológiai vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
A diagnózis felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Laboratóriumi eszközös vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Komputertomográfia (CT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Radionukleotid vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Elektrofiziológiai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
Ultrahangvizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Liquorvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
X. Agyi keringészavarok és agyérbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
A stroke fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
Az agyi vérkeringés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
Az agyi keringészavarok fôbb formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
Az ischaemiás agyi infarktus leggyakoribb formái . . . . . . . . . . . . . . . . 195
Az érelzáródást követô fontosabb neurológiai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . 196
Agyvérzés (haemorrhagia cerebri) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198
Subarachnoideális vérzés (SAV) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
A stroke-ot követô személyiségváltozások,
intellektuális deficitek és affektív zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
Az agyi érbetegségek prevenciója és gyógyszeres kezelése . . . . . . . . . . . . 202
XI. Epilepsziák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
Gyakoriság, életkori megoszlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
Alkalmi rosszullétek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
Etiológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
Patogenezis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
Epilepsziás rohamok és szindrómák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Az epilepsziák tünettana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
Egyszerû parciális (fokális, lokális) rohamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
Komplex parciális rohamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
Generalizált rohamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Status epilepticus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
Pszichopatológiai vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
Személyiségváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
Az epilepszia diagnosztikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217
Az epilepszia gyógykezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Az epilepszia néhány fontosabb gyakorlati vonatkozása . . . . . . . . . . . 221
XII. Agydaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

7
 Az agydaganatok tünettana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
Góctünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
A koponyaûri nyomásfokozódás tünetei. Általános tünetek . . . . . . . . 224
A leggyakoribb agydaganattípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
XIII. Az idegrendszer gyulladásos és prionbetegségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Meningitisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Bakteriális meningitisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Vírusos meningitis (aseptikus meningitis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
Agytályog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Neuroluesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Lyme-kór . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Encephalitisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Kullancsencephalitis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Herpesvírusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Veszettség (Lyssa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
Poliomyelitis anterior acuta (Heine–Medin-betegség) . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Lassúvírus-fertôzések, prionbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Emberi lassúvírus-betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Prionbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239
Kuru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
CJD (Creutzfeldt–Jakob-betegség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
GSS (Gerstman–Sträussler–Scheinker-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
FFI (Fatal Familial Insomnia – halálos familiáris inszomnia) . . . . . . . . 241
XIV. Sclerosis multiplex (SM) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
Patogenezis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
Klinikai tünettan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243
Klinikai lefolyás és prognózis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
Laboratóriumi vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
Gyógyszeres kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
XV. Koponyatraumák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Akut kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Poszttraumás szövôdmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
XVI. Demenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
A demenciák osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
Lokalizáció szerinti felosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
Etiológia szerinti felosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
Demenciával járó primer degeneratív betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Alzheimer-kór (AK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Frontotemporális demencia (FTD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
Frontotemporális lobáris degeneráció (FTLD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
Pick-betegség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
Kortikobazális degeneráció (CBD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254

8
 Diffúz kortikális Lewy-test-betegség (DLB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Demencia cerebrovaszkuláris betegségekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
A demenciák terápiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Encephalopathiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
XVII. Mozgászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Akinetikus rigid szindrómák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Parkinson-betegség (PB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Parkinson-szindrómák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260
Disztóniák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261
Wilson-betegség (WB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
Choreák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
Huntington-chorea (chorea hereditaria tarda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
Sydenham-chorea (chorea minor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
Myoclonus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
Dopamin receptorblokkolók által kiváltott mozgászavarok . . . . . . . . . . . 264
Tic . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265
Gilles de la Tourette-szindróma (TS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265
Tremor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266
Ballizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
Athetosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
XVIII. Fejfájás és neuralgiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268
Fejfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268
Migrén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
Clusterfejfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
Tenziós típusú fejfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Neuralgiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
Trigeminus neuralgia (tic douloureux) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
Egyéb neuralgiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273
XIX. Az alvás és zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274
Az alvás-ébrenlét zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
Dyssomniák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
Parasomniák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
Másodlagos alvás-ébrenlét zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
XX. Alkoholbetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277
Akut alkoholhatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277
A krónikus alkoholizmus talaján kialakult betegségek . . . . . . . . . . . . . . . 277
Wernicke-encephalopathia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Korsakoff-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Alkoholfogyasztás és epilepszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Az alkoholizmus pszichiátriai vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278

9
 Melléklet

Pszichológiai és neuropszichológiai tesztek, vizsgálómódszerek

(Összeállította Tomasovszki László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283
 Elôszó

A könyv elsôsorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de re-

ményeim szerint a klinikai pszichológia iránt érdeklôdôk, illetve ezen a területen
dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják.
Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését és súlyozását. Figyelembe
szándékoztam venni az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismereteket,
a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklôdési területeit.
A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelô-, perifériás idegrendsze-
ri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt kí-
vántam helyezni a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra. A könyv két
nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két,
egymástól szorosan el nem választott fejezetcsoportra tagolódik. Az elsô a neuro-
anatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapmûködéseit biztosító rendsze-
reket (elsôsorban a mozgatórendszert, valamint az érzôkört) és azok kóros mûködé-
seit tárgyalja. A második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés
bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tu-
datzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórké-
pek szerepelnek.
A felhasznált irodalom ismertetése is a fentiekben jelzett sajátosságokat tükrözi:
az általános rész elsô egységének hivatkozásai összevontan, a második részben feje-
zetenként, míg a neurológiai kórképekre vonatkozó irodalom ismét összevontan ta-
lálható. A melléklet, amelyben pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid is-
mertetése szerepel, azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtsunk a
neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.
Végül a hasznos észrevételekért és tanácsokért ezúton is szeretném hálámat és
köszönetemet kifejezni lektoraimnak, Csépe Valériának, Folyovich Andrásnak és
Tomasovszki Lászlónak. Köszönettel tartozom Vastagh Ildikónak szakmai segítsé-
géért és Borbás Istvánnak a szemléltetô ábrák rendkívül sok munkával járó elôkészí-
téséért.
Márkus Attila