Ápolói felelősség,

beteg-ápoló kapcsolat etikai és erkölcsi kérdései,

etikai kódexek,
normákat kialakító jogszabályok tartalma, befolyása
a napi ápolói munkára

Kovácsné Kelemen Judit

SZOHE - Pécs, 2020. 09. 14 - 15.
https://hu.123rf.com/clipartok-vektorokt
 A FELELŐ SSÉ G
• Különböző, egymástól eltérő (köz- és magánjogi)
jelleggel szabályozó, törvényi szintű rendelkezések
határolják körül azt a felelősségi rendszert,
amelyben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával
összefüggésben vizsgálódnunk szükséges.

• A különböző jogágak körébe tartozó

felelősségi formák eljárási értelemben egymástól függetlenek,
azonban egy jogellenes cselekmény egyszerre több, vagy mindegyik felelősségi szabályt is
érintheti.
 Az első orvosi etikával foglalkozó könyv 1925-ben jelent meg Orvos Ethika címmel, és Dr.
Imre József írta.
Dr. Szőke Sándor: Az orvos felelőssége (Grill Károly Könyvkiadó vállalata, 1938)
 A felelősség
A magyar nyelv é rtelmező szó tá ra szerint - fő név – egyes szá mban haszná ljuk

• Erkölcsi, jogi v. hivatalos kötelezettség, amelynek alapján vki, vmely testület v. közösség vkiért v.
vmiért felelős, számot adni tartozik.
•  (Büntető)jogi, egyéni v. személyes, egyetemleges,
• emberi, erkölcsi, hivatali felelősség;
• súlyos felelősség; a felelősség kérdése, vállalása, terhe; felelősséggel járó cselekedet, feladat,
hivatás, megbízás.
• Rá hárul, nehezedik a felelősség.
• Rajta van a felelősség.
• Vkinek a felelősségére mond, csinál, tesz vmit.
• Az én felelősségemre hozzátok el a ládát!
• Saját felelősségére teheti csak meg!
• Átérzi, elismeri, vállalja, elhárítja magától v. magáról a felelősséget vmiért.
• Állása nagy felelősséggel jár. 
Felelő sség az eü - ben
• POLGÁRI JOGI ETIKAI
• Etikai szabályok megszegése esetén.
• Nem megfelelő tájékoztatás
• Műhiba
• KÖZIGAZGATÁSI
• Jogszabálynak nem megfelelő gyógyszerrendelés estén
• MUNKAJOGI/KÖZALKALMAZOTTI - BÜNTETŐJOGI
• Általános munkajogi szabályok alapján a munkáltató utólag
érvényesítheti kárigényét alkalmazottja, az orvos felé.
Általában komolyabb beavatkozások során, életet, testi épséget
veszélyeztető műhibák esetén áll fenn.
 Szakmai felelő sség
Minden szakdolgozó saját szakmai tudásáért, szakmai területéért felelős
( irányelvek, protokollok, minőségügyi, stb… ISO szabályozás),
- a szakdolgozó képesítése, szakképesítése alapján jogosult szakmai
tevékenységet végezni,
- ami a munkaköri leírásban és kompetencia leírásban is rögzítésre kerül
(ez már a kompetencia kérdéskörét érinti), és az
ezekben meghatározott feladatok elvégzéséért szakmai, személyes,
jogi , büntetőjogi, etikai felelősséggel tartozik,
- a tanulónak is van szakmai felelőssége, de a tanintézmény és a
gyakorlati hely is felelősséggel tartozik,
az egyéni szakmai ismeretek bővítésével - továbbképzések esetén kredit
pontok teljesítésével.
Az első felelő sö k…. É rté kek … emberi élet é rté ke

• A gyógyítás, orvoslás, ápolás története egyidős az emberiség történetével.

• Orvosi, ápolási feladatokat már a varázslók is elláttak az őskori
emberek közösségeiben.
• Az ápolást többnyire nők - papnők - végezték…
• Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét,
tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték.
• Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. 
• Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a
lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar
működött. 
• Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.
 Akká d nyelven, ékírá ssal
• Louvre - Párizs - francia expedíció találta meg 1910-
ben Szúzában, ahová az i. e. II. évezred végén
zsákmányul hurcolták el Babilonból
• Hammurapi törvénykönyve -  Kr.e. 1772-ben
keletkezett – ítéletek leírása – jogegységi leírás
• Hammurabi törvénykönyvéből:… a 218-as cikkely: „Ha az orvos egy emberen
nehéz műtétet végez egy bronz késsel és annak halálát okozza, avagy kihámozza
egy bronzkéssel hályogát és megsérti szemét, annak az orvosnak le kell vágni az
ujjait."
• A híres hippokratészi eskü – nem ártani!!!!
• antik orvosi imák és eskük, pl.: a Maimonides féle, a Tóra tan rendszerezője
(1137 vagy 1138, Cordoba – 1204. december 13., Fusztát (Kairó mellett),
• Amatus Lusitanus (1500–1568 portugál orvos, az ér billentyűk felfedezője ) is
naponta gyakoroltatták e gondolatokat az orvosokkal:
A primum nil nocere — nem ártani — elvén alapult mindig az orvosi
gyakorlat, amióta gondolkodó emberek kezében volt ez a foglalkozás.
• Az 1955-ös párizsi orvosetikai kongresszus által elfogadott kódex egyik főtétele:
„Etikai szempontból elítélendő bármilyen tudományos kutatás, mely veszélyeztet
vagy elpusztít egy emberéletet."
 KERESZTÉ NY – ZSIDÓ EURÓ PAI KULTÚ RA (ETIKAI) ALAPJAI MEZOPOTÁ MIÁ BÓ L
IS TÁ PLÁ LKOZTAK
• Babilon: presumer eredetű nevéből eredően feltételezhetően már az i. e. 4. évezredben létezhetett. Babilonnak, Marduk isten legfőbb
kultuszhelyének első említése az akkád Sarrukín idejéből (i. e. 24. század végéről) származik.
• Jeruzsálem:A régészeti bizonyítékok
azt sugallják, hogy az első település
a  Gihon-forrás közelében.
A zsidó időszámítás  kezdete tisri 1.., ami a keresztény
időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap.
(Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki
az Ószövetség alapján.)
• A zsidó (héber) naptár (héberül lúah,
, más néven zsinagógai naptár ma is
használt formája II. Hillél fejedelem idején,
időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. 
• Izrael Állam hivatalos naptára.
• Őse a babilóniai naptár volt.
• A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is.
• Hónapjai a holdciklushoz igazodnak.
• AZ AKTUÁLIS ÉVBHEZ 3760- at kell ADNI
• (október 07. után + 1 ÉVET) Most: 2019. MÁJUS + 3760= 5779
Keresztény- zsidó kultú ra alapja
a feldolgozá s alapja: Tö rö csik Attila: A zsidó -kereszté ny kultú rkö r paradoxona

• Az ortodox zsidók a teremtéstörténetet szó szerint értelmezik,

• azaz Isten a világot és az életet a semmiből teremtette,
• hat nap alatt, i. e. 3760-ban,
• Ádám és Éva volt az első emberpár, de néhányuk azt tartja, hogy a
„nap” nem szükségszerűen a mai 24 órányi időszak volt,
• és vannak, akik úgy vélik, hogy a tudományos felfedezések nem
mondanak ellent hitüknek, azok inkább Isten végtelen hatalma mellett
tanúskodnak.
• A progresszív zsidók közül a legtöbben úgy gondolják, hogy a Bibliát
jelképesen kell értelmezni, ezen kívül Isten teremtette és Ő vezérli a
modern tudományok által feltárt összes jelenséget.
• Felelősségünk az összefüggések megtalálása…. Felelős használata
A fö ldrajzi Euró pa v Euró pai Unió v euró pai kultú ra
 A fö ldrajzi euró pai kultú ra

• Európa első civilizációja a krétai kultúrához kapcsolódó, Kr.e. III. évezred

utolsó századaitól kezdődő társadalom volt, virágzása Kr.e. 1750 és 1450
közötti időre tehető.
• A Minosz király nevéről elnevezett civilizáció vallása a bikakultuszra épült
politeizmus volt, államszerkezetét a városállamokat magába foglaló szövetség
jellemezte, mely a despotizmus jegyeit hordozta, erőteljes vallási
felhangokkal.  (ÖNKÉNYURALOM, minden hatalom az ÁLLAM ÉLÉN ÁLLÓÉ – államfő/király/császár)
• A későbbi görögök, főleg agresszióra épülő politikájukkal.
A krétai civilizációt egy természeti csapás semmisítette meg, mely
megteremtette Atlantisz legendáját.
A krétai civilizáció hanyatlása és eltűnése a szárazföldi görögök felemelkedését
hozta, mely korszak nevét a Peloponészosz-félszigeten található Mükénéről
kapta. 
 A HELLÉ N
• A görögök a maguk társadalmát fejlettebbnek, civilizáltabbnak vélték,
mint az általuk barbárnak titulált népeket, - bár a civilizált kifejezés
akkortájt még nem honosodott meg - a nem hellén normák szerinti
kultúrát megvetették és természetesnek tartották leigázásukat.
• Korszakos előrelépést jelentett a mükénéi kultúrára épült görög
civilizáció, mely idővel a demokráciában találta meg a számára
legelőnyösebb társadalmi rendszert. Az egyenlőség alapú
társadalom….. értékrendszere
• Ez a fajta hatalomgyakorlás annyira újszerű volt az addigi politikai
berendezkedésekhez képest, hogy a történelem előrehaladtával
világszerte mintaként szolgált a történelem során. ….. DE A HATALMI
HARCOK KIKEZDTÉK… VISZONT BEÉPÍTETETÉK
 A RÓ MAI Ró ma Kr.e. 340-240 kö zö tt politikailag is egyesítette Itá liá t (első resorgimento),
• A birodalom a római jog szilárd alapzatának segítségével olyan jogrendszert
alakított ki, mely érvényessége a mai jogra is hatással volt.
• A jogszabályokat Kr.u. 529-ben Justinianus császár foglalta össze és kodifikálta
Corpus Iuris Civilis néven.
• A NYELV – A LATIN, MINT VILÁGNYELV
• a nyelv és a kultúra segítségével olvasztott be más kultúrákat civilizációjába.
Volt egy olyan „titkos fegyvere” Rómának, melyet azelőtt még a hellén
civilizációban sem vetettek be, ez pedig a római állampolgárság intézménye.
A bekebelezett területek állampolgárainak nagylelkűen osztogatta a római állampolgárság „higított” változatát, mely
során a szerencsésebbek a választójogot is megkaphatták. Róma később továbbment, létrehozta a kettős
állampolgárság intézményét. Róma „nem rombolta szét más országok közösségeinek politikai intézményeit, nem
olvasztotta be az új polgárokat a római politikai szervezetbe. A hellén kultúra alapjaira épülő immár latin
műveltség, a jog és az állampolgárság integrált alkalmazása volt tehát az a meghatározó komplexum, mely a
római civilizáció fennmaradását szavatolta több mint fél évezredig, amíg a vallás ismét közbe nem szólt.
• Az ókori görög civilizációt a legtöbb történész az egész európai civilizáció
alapjának tekinti, hiszen a Római Birodalom továbbfejlesztette és elvitte
Európa sok részére.
• Az ókori görög civilizáció
• roppant hatással volt
• a modern világ nyelvére,
•  politikájára, társadalmi,
• oktatási, egészségügyi
• rendszerére,
•  filozófiájára, 
• tudományára, 
• művészetére és építészetére,
• táplálva a nyugat-európai reneszánszot, újjáéledve Európa és
Amerika klasszicizmusában is a 18. és 19. században is.
A Ró mai Birodalom
A kö zépkor feudá lis viszonyai egész Euró pa szá má ra egy egyhá zi-
hű béresi viszonyt alapoztak meg, a kultú rá ban is mély nyomot hagyott. 

• Júdea egykor római provincia volt, itt született egy ácsnak fia, akit Jézusnak hívtak,
• de a több évszázados hányattatás végül meghozta gyümölcsét - az EVANGÉLIUM!!!
• (ÖRÖMHÍR) a katolikus vallás Európában ÁLTALÁNOSSÁ VÁLT

A VALLÁS ÉS A HATALOM EGYMÁSRA TALÁLT –

AZ EMBERBEN A HIT MEGALAPOZZA
A KERESZTÉNYI ESZMÉKET – KERESZTÉNY ERKÖLCSÖT, KERESZTÉNY ETIKÁT.
Ápolás/gondozás = Árpád-házi Szent Erzsébet működése
(Sárospatak, 1207-1231., szentté avatása:1235.) szegények, elhagyottak, árvák, özvegyek,
nyomorékok segítője - saját magán vagyonát is beáldozva, „házat”
alapított, szervezte az ellátást és maga is részt vett benne (Kassai Székesegyház, Árpád-házi
Szent Erzsébet szárnyas oltár)
Kassa Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyház
Kassai Jakab (? - 1463) - Faragott szárnyas oltár
A VÁLTOZÁST - A JÓSÁG, A JÓTETT, AZ ERÉNYES ÉLET VÁGYÁT, A MÁSIK
EMBERBEN AZ ISTEN TEREMTMÉNYÉNEK MEGLÁTÁSÁT, A SZENVEDÉS
VÁLLALÁSÁT, A SZENVEDŐK SEGÍTÉSÉT, ÁPOLÁSÁT, MINDENNEK a
GYAKORLATÁT- normaként gyakorolta...

A hűbérurak hatalmi pozíciói ERŐSÖDTEK, akik egyúttal rá is voltak

utalva a személyükben hozzájuk kötődő, magánhadseregükben
alkalmazható férfiakra.
A korabeli források függő szabadoknak (ingenui in obsequio) hívják az
ilyeneket. Commendáció…
Az INTÉZMÉNY A RÓMAI BIRODALOMBAN IS MEG VOLT
• A SZÉTVÁLÁS
• Az állam és egyház hatalmának összefonódása a polgári világszemlélet
erősödésével bomlani látszott,
• az így létrejött demokráciák már más alapokra fektették államszerkezetüket,
benne a hatalomhoz fűződő viszonyokat.
• Kialakult a civil fogalma,
= az öntudatra ébredt polgári réteg
• 1642-től, az angol polgári forradalomtól kezdődően Nagy-Britanniában,
•  1776-ban az Amerikai Egyesült Államok megalapítását eredményező amerikai
függetlenségi háború, majd
• 1789-ben az egész Európára nagy hatást gyakorló francia forradalom nyitották
meg
• Megjelent a „civilizált” = a polgári értékeket (többségi döntés alapú - egyenlő)
az előírt morált magáévá tevő (szabad, szabály követő)
tudatos állampolgárt értették (szolidáris)
• szemben a civilizálatlannal, aki nem azokat az elveket vallja.
• Ekkortól beszélhetünk a kulturált szó használatáról szinonimaként, mely azóta is a
félreértelmezések melegágya.
• Civilizáció és/vagy kultúra
 „külső kényszerek belső kényszerekké” válása lehet a kiinduló pontja a civilizációnak.

MAGYAROK – mi már a honfoglaláskor!!!!!!

- ÁRPÁD VEZÉR - VÉRSZERZŐDÉS – EGYETÉRTÉSEN ALAPULÓ KÖZÖS CSELEKVÉS…
ÉS MI VOLTUNK A BARBÁROK????????
HATALOMHOZ FŰZŐDŐ VISZONY: egyetértés – Árpád- ház - leszármazottja adja az uralkodót,
egy- felé kell húzni a hatalomnak és a népnek
Nincs ú j a nap alatt… az á polá sban sem…Á POLÁ SI KULÚ RÁ BAN SEM,
MÁ R A GRÖ GÖ K IS… a logos, ethos, pathos és praxis !!! JÓ HA TUDOD!!!
• ÉSZ, ÉRTELEM ( gondolkodás, meggyőződés), ÉRZELEM, GYAKORLAT
• Mindegyik társadalmi létformára egyetemesen jellemzők
OLYAN ÉRTÉKEK,
melyek kitermelődése már az emberré válás után szinte közvetlenül
kialakult, ezek:
a görög/római értékekként írjuk
• az igazságértékhez való viszony,
• az erény és normakövetés,
• a szépség, harmónia iránti vágy,
• valamint a hasznosság kérdése.
Az Á POLÓ I attitű d
– a beteg haszná ra, a beteg szolgá latá ra

• Bizony, nincs új a nap alatt az ápolói hivatás gyakorlásában sem…

• „Lucius Cassiusnak, akit bölcs és igazságszerető bíróként tart számon
az emlékezet, gyakori szokása volt megkérdeni: »No és vajon kinek
használt ez az egész?« ”cui bono« fuisset.” »

• Kr.e. 317-ben conzul, titkos szavazást javasol…

Az etika az erkö lcs elmélete.

• Ami az orvosi etikát illeti, gyökerei a lelkiismeretbe,

a nevelésbe,
a közvéleménybe,
a szokásokba nyúlnak,
úgyszólván a társadalmi tudat formáiból származnak.
Hippokratészi eskü: 3 alapelve:

• nem ártani, „ Primum nil nocere”

• titoktartás kötelezettsége
• jogtalanságot nem elkövetni

Az eskü szövege
Kr. e. VI. századból származik,
s a Kósz szigetén működő 
Aszklépiosz orvospapok
fogadalmi szövege volt.
 A FELELŐSSÉG – A KÖTELESSÉG - Az eskü szövege:„Esküszöm a
gyógyító Apollónra, Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket
ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet:
tanáromat akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom
vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a
tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt
áthagyományozom fiaimra és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem.
• Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és
mindent elhárítok, ami ártana nekik.
• Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok.
• Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.
• Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat.
• Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük.
• Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen
férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák.
• Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben, – nem
fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg:
örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek
ellenkezője."
• Első éves hallgatók fogadalma
• Én, ................. a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi
Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az Orvostudományi
Kar rendjét betartom.
• Oktatóimnak és az egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet
megadom.
• Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok.
Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem.
Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben tartom,
bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel.
• Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a
gyógyszerésztudomány legújabb eredményeivel megismerkedve
művelt, jó szakember legyek.
• Az orvosi eskü
• Én, ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó
magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére,
a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom.
A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével
visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és
gondossággal gyógyítok minden embert.
• Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas
szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul
veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket
tiszteletben tartom.
• Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Pécsi
Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának jó hírnevét
öregbítsem, és megbecsülését előmozdítsam.
• Az  eü. szakképesítéskor a szakmai   szakdolgozói  fogadalom  ajánlott szövege: - A
BETEG ÉS AZ ÁPOLÓ KAPCSOLATÁNAK ALAPJA:
•
„Én......................................... esküszöm, hogy Magyarországhoz és az 
egészségügyi  szakdolgozóinak küldetéséhez mindenkor hű leszek. 
A minőségi betegellátás fejlődését minden tevékenységemmel előmozdítom. 
Az egészségügyi szakdolgozói  - ………………………………………… - szakképesítésemhez,
hivatásomhoz méltó magatartást tanúsítok, 
törekedve arra, hogy megőrizzem, tekintélyét és tisztaságát.
• Szakmai tudásomat folyamatosan fejlesztem.
• Munkám során az egészség megőrzésére, 
a betegségek megelőzésére, illetve a betegek ápolására-gondozására törekszem az
egészségügyi szakdolgozók etikai szabályainak betartásával. 
•
Hivatásom gyakorlása közben tudomásomra jutott információkkal nem élek
vissza és a titoktartás kötelezettségének mindenkor eleget teszek.
• Isten engem úgy segéljen! - Ez választható befejező mondat -!
 A beteg-ápoló kapcsolat etikai és erkölcsi
kérdései
• Az etika fogalma
• A morál a latin „mos” szóból ered.
• Alapjelentése a közakarat, amely a törvényben, a szokásban nyilvánul
meg.
• Tágabb értelemben jelentheti az egyén akaratát is,
szemléletét,
lelkületét,
erkölcsiségét.
Mai társadalmi
vezető kérdés
a korrupció!
 Ethos az ember sorsa vagy végzete az ember
természetébő l olvasható ki – gö rö gö k -
• Etika: filozófiai jellegű tudomány, amelynek tárgya az erkölcs. (gyökér Szókratész)
• Saját módszerével, kutatási területével értékeli és megfogalmazza az elvárt
magatartásformát.
• Az értékek, erények két fő fajtája
1. Társas erények és értékek ( Elsősorban másokra irányul. Ezek az erkölcsi, morális
értékek, erények) Példák:- jó akarat- igazságosság- önfeláldozás (altruizmus)-
igazmondás
• 2. Erkölcsileg semleges értékek, erények. Példák:- akaraterő- humorérzék- szépség-
éleselméjűség
• A filozófiai etika nem feltétlenül csak az első típussal foglalkozik, hanem általában
az értékek, értékmegalapozás problémájával. 
• A mi értékrendünkön kívül is létezik - metaetika
 Az értékek, erények két fő fajtája
•
1. Társas erények és értékek ( Elsősorban másokra irányul.
Ezek az erkölcsi, morális értékek, erények)
Példák:- jó akarat- igazságosság- önfeláldozás (altruizmus)-
igazmondás
• 2. Erkölcsileg semleges értékek, erények.
Példák:- akaraterő- humorérzék- szépség- éleselméjűség

• A filozófiai etika nem feltétlenül csak az első típussal foglalkozik,

hanem általában az értékek, értékmegalapozás problémájával.  Mitől lesz érték az IGAZMODDÁS - A
BETEG SZÁMÁRA A KÓRKÉP ÉS KIMENTEL!!!!
Mitől volt érték a kegyes hazugság…. BETEGSÉG KIMENTEL - MELLÉBESZÉLÉS….
A PARASZOLVENCIA - MINT A EGÉSZSÉGÜGYI ERKÖLCSI PROSTITUCIÓ ESZKÖZE
DE MINDEN SZEMÉLYFÜGGŐ!+!+!+!+!

• A mi értékrendünkön kívül is létezik - metaetika

A kö zépkorban Aquinó i Szent Tamá s (1224-1274)
• a görög felfogáshoz hasonlóan,
• de már a szabadságot kiemelő keresztény szemlélet alapján magyarázza
az éthosznak megfelelő latin "mos" (erkölcs) kifejezést:

• "valamiféle természetes vagy csaknem természetes hajlam

valami megtételére" (I/II. q. 58. a. 1.).
• Isten mindannyiunk sorsát "megálmodta", és a velünk
kapcsolatos tervét, valamint az erre vonatkozó indításokat
természetünkbe és életünk körülményeibe szőtte,
tudatosan és szabadon váltsuk valóra földi létünk
folyamán. - SZABADSÁGUNK A CSELEKVÉSBEN
• Aquinói Szent Tamás, latin nyelven író középkori olasz teológus
(1225., Roccasecca, Olaszország -  1274. március 7., Abbazia - Fossanova, Olaszország)
•  Domonkos-rendi szerzetes
• Tamás szerint a jó az, ami a másik számára
• tökéletesedést képvisel, s így törekvésének a célja.
• A jó az, amire minden ember érdeklődése irányul.
• Az ember legfőbb célja a boldogság.
• Az erények közt Tamás különbséget tesz
• a teológiai és a kardinális természetű erények között.

• Az erény= AZ ERKÖLCSI KIVÁLÓSÁG – A JÓRA VALÓ HAJLAM

• (KATONAI ERÉNY=bátorság, ÁPOLÓI ERÉNY=gyengédség, szerető figyelem)
• Az etika tárgya 
(obiectum materiale)
• az emberi cselekvés
• és a cselekvésben
kibontakozó ember.

• az elsődleges megvalósulást (actus primus): a dolgok léte

• és a másodlagos megvalósulást (actus secundus): a tevékenység

• a lét a tevékenységben bontakozik ki

- a maga magánvalóságában teljes
- miként a lantos célja, hogy lantját pengesse, vagy valami más, amihez
tevékenységgel jut el az ember – a létrehozott alkotás
• 1. Normatív, 2. Despriktív, 3. Meta etika

• 1. Normatív etika: melyek a helyes cselekedetek, mit kell tennem,

hogyan élhetek teljes boldog életet?
• Segítsek-e az idős nénin, amikor a dolgozatírásra rohanok be, vagy
inkább saját boldogságom a fontos?
• Boldog legyek vagy szabad? (Mátrix példa, amikor az illető választhat a
boldog illúziók világa, illetve a boldogtalan de szabad élet között.)
• Vajon az élet maga, vagy az élet minősége az igazán fontos? (eutanázia)
• 2. Deskriptív etika (nem értékel, csak leír): A különböző kultúrák
milyen értékeket preferálnak?
• Mi a funkciója az erkölcsnek?
• Mi lehet az eredete az erkölcsnek?
• Az altruizmus csak az embert jellemzi? (Kultúrtörténet, szociológia,
pszichológia, biológia és evolúciós megközelítések. Továbbá filozófiai
megközelítések: deskriptív utilitarizmus, szerződéselméletek.)

• 3. Meta etika: Létezik-e maga a jó? Ha létezik, akkor hogyan?

• Mint egy tárgy? Vagy mint egy matematikai törvény? 
NORMATÍV ETIKA
• 1. Erény-etika
• 2. Kötelesség etika
• 3. Következmény etika
Az etika a jó és a rossz,
a helyes és a helytelen viselkedés,
a jellem és
az indíték kérdéseivel foglalkozik.  

Az erkö lcs (morá l)- azok

az alapelvek, értékek
és normá k, amelyet
az emberek kö vetnek
aktuá lis
viselkedésü kben és az életben.
Az erkö lcs reá lis emberi magatartá s, amely mindenkor az
adott tá rsadalomban való sul meg, az egyén magatartá sá n
keresztü l.
Normatív etika legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika 2. Kö telesség etika 3. Kö vetkezmény etika
Az erények

A teológiai erények az ember csak az isteni kegyelem útján kaphatja meg (A HIT).
A kardinális erények a természeti képességek legfőbb kifejtései:
• az észhez hozzárendeli a bölcsességet,
• az akarathoz az igazságot,
• a törekvéshez a bátorságot,
• a vágyhoz a mértékletességet.
• Az erények az ember belső magatartásának a meghatározói,
• a külső magatartást a törvények határozzák meg,
• Az ember teljes szabad akarattal rendelkezik.
A természet többi dolga viszont nem: Isteni behatás alatt állnak a természettörvények (lex
naturalis)
Mivel az embernek szabad az akarata, szükség van emberi törvényekre (lex humana)
• Normatív etika legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika
2. Kötelesség etika
3. Következmény etika
• 2. Kötelesség etika

• Az etikai elméletek többsége (az un. Naturalista elméletek, a normatív etikák)

egy alapvető fogalomra, illetve paradigmára épít.
• Talál egy archimedesi pontot kötelesség, erény, törvény, boldogság, hasznosság stb.), amely
meghatározza az erkölcs lényegéről alkotott képét.
• Egyoldalúak, részigazságokat tartalmaznak.
ESETELEMZÉS:
• Például az eutanázia kérdése megköveteli, hogy valamelyik oldal mellett tegyük le voksunkat.
• Ez az elköteleződés pedig előfeltételezi valamely érték – vagy értékek – preferálását, illetve
kizárását.
• A gyakorlatban is, számos döntéseink során, óhatatlanul valamely értéket fogunk preferálni a
többivel szemben.
Mit mondanak az eutanáziáról?

Keresztény etika:Milyen parancsok érintik az esetet?

– „Ne ölj!” vs. „Szeresd felebarátodat!”
Kanti etika:Az egyén ember voltának tisztelete
– „Életben tartás.” vs. „Ne hagyjuk embertelen állapotban.
”Utilitarizmus: Milyen lehetséges következmények vannak?
– „Így marad és szenved?” vs. „Magához tér és boldog lesz?”
Környezetben: „Férje szenvedése” vs. „Szülei szenvedése”
• A keresztény etikát elfogadva azt mondhatjuk, hogy Isten parancsolatainak
követése a legfontosabb dolog a világon, márpedig Isten azt parancsolta
számunkra, hogy az emberi életet mindenek felett tiszteljük.
• Senki életét – még a sajátunkat sem – vehetjük el.
• Másrészt – egy másik perspektívából – mondhatjuk azt is, hogy ugyan miféle
kötelesség alapján kell választanunk a boldogtalan, fájdalmas emberi életet,
szemben a fájdalommentes halállal?
• Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy valakinek kötelessége – még nagy
fájdalmak mellett is – elviselnie az életet, annak elviselhetetlensége ellenére
is?
• A nagy fájdalmakkal küszködő, magatehetetlen embernek miért jobb tovább
élnie, és így meghosszabbítani a szenvedéseit? Vajon a boldogságnál, s ezáltal
a felesleges szenvedések elkerülésénél létezik-e nagyobb érték? -
Magyarországon – AZ EUTANÁZIA ELUTASÍTOTT!
Kö telesség etika I. Kö telesség: amit feltétlenü l meg kell tenni, mert
elvá rjá k, elő írtá k. Erkö lcsö s cselekvés azt cselekedni, ami
kö telességü nk, fü ggetlenü l cselekedeteink kö vetkezményeitő l.
• Kötelességek konfliktusa.
• Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek.
• Együttérzés, könyörületesség, bűntudat.
• Ezeket elkülönítve az erkölcstől az erkölcsi viselkedés egyik központi
jellegzetességét hagyjuk figyelmen kívül.
• Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély.
• Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom?
• Kötelességek konfliktusa: Belépjek-e a hadseregbe – teljesítve hazám iránti
kötelességemet – vagy özvegy beteg édesanyám mellett maradjak? Bármelyik
mellett döntök, a másik kötelességemet fel kell adnom. Egyáltalán mi alapján
döntsek?
 Normatív etika Legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika
2. Kö telesség etika
3. Kö vetkezmény etika
• Következmény etika I.: utilitarizmus
Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ,
hanem cselekedete következményeitől.
• Jeremy Bentham (1748-1832) : A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel
alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus)
• Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal,
ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását
szolgálják.
• Ez a nem morális tartalmú érték lehet
a szabadság,
a természet megismerése vagy
a boldogság.
• Következmény etika II.: utilitarizmus (haszonelvűség)
Legnevesebb teoretikusai: J. Bentham és John Stuart Mill.
A cselekvés hasznosságát a következmények haszna-kára,
öröme-bánata mérlegelésével próbálta meghatározni,
s ezzel az etikában gazdasági szempontot honosított meg.  

J. Bentham: Az örömöt-bánatot, az egészség, a szépség,

a barátság,
a hatalom, a jó hír és a jámborság témakörében mérlegelte;
élesen szembefordult az ang. állam- és jogrend természetjogi
megalapozásával. Felfogása mindmáig érvényesül.
• Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a
legnagyobb értéknek. (Boldogság a legfőbb jó.)
• A legismertebb konzekvencialista elmélet.
• Azon az előfeltevésen alapul, hogy minden emberi tevékenység végső
célja – a valamilyen értelemben vett – boldogság.
• (Bár, mint Arisztotelésznél láttuk, ez az erény-elméleti megközelítésnél
is szempont.)
• Következmény etika III.: utilitarizmus
• A helyes cselekvés bármely szituációban úgy „számítható ki”, hogy megvizsgáljuk a
különböző lehetséges cselekvések valószínű következményeit,
• amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozza létre a lehetséges legtöbb ember
számára a boldogságot (de legalább a boldogság legnagyobb túlsúlyát a
boldogtalansággal szemben).
• A valószínűségi kritérium azért döntő, mert egy konkrét cselekvés pontos
következményeit nem lehet előre megadni.
Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul.
• Motivációk: Sokan úgy gondolják, hogy az ember nem általában a boldogságra,
inkább konkrét dolgokra törekszik, amelyek elérése boldogságot okoz számára.
• ( Felmérés – pl.: a hallgatók mit választanának, ha teljesülne három kívánságuk? A
többség konkrét dologra – dögös kocsira, megfelelő párkapcsolatra, szenvedélyes
szerelemre, sikerre, pénzre stb. vágyik.) 

• Az elmélet humánus és figyelembe veszi az állatok boldogulását is.

John Stuart Mill életében két ember já tszott
jelentő s szerepet: apja, a filozó fus, kö zgazdá sz és
politikai gondolkodó , utilitarista James Mill
(1773–1836) é s
felesége, Harriet Taylor (1807–1858).
• Helen Taylorral aktívan együttműködött
és tartotta a kapcsolatot a formálódó
nőmozgalom vezető személyiségeivel,
értelmiségiekkel és a nők jogaiért
küzdő aktivistákkal, mint pl. Florence
Nightingale,
•  vagy Elizabeth Cady Stanton,
• az első szervezett USA-beli
nőmozgalom vezetője, a nők és férfiak
egyenjogúságát követelő híres
kiáltvány szerzője.
 Metaetika I: erkölcsi relativizmus
Különböző társadalmakban „helyes” és „helytelen” eltérő.
• Nincsenek abszolút erkölcsi tények; az erkölcs mindig a társadalom függvénye.
• Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek
leírása.
• Minden erkölcs relatív: Nincs az egész világra érvényes elképzelés arról, hogy
egy cselekvés mikor helyes vagy helytelen, noha az ezzel kapcsolatos nézetek
között jelentős átfedések vannak.
• Mivel a rabszolgaság erkölcsileg elfogadható volt az ókori görögök számára,
míg a ma élő európaiak többsége számára elfogadhatatlan, ezért a rabszolgaság
helyes volt az ókori Görögországban, viszont helytelen a mai Európában.
• Mi számít egy társadalomnak?
• Meddig ítélhetünk meg egy szubkultúrát a mi normáink alapján?
Bioetika az etiká bó l á gazott le
Magába foglalja:
• az orvosi gyakorlat kérdésit (működési területen belül)
• az orvosbiológiai kutatások etikai problémáit
• vizsgálja az egészségügyi ellátás társadalmi és közösségi szempontjait
• vizsgálja a biotechnológia és csúcstechnika hatásait
• feltárja az orvosi és ápolói gyakorlat területén jelentkező morális problémákat.
• Kapcsolatrendszerét elsősorban a civil társadalom által delegált szervezeteken keresztül
kívánja kiépíteni.
• Párbeszédet folytatni olyan alapvető kérdésekben, mint:
• - a források elosztása,
• - a gyógyszertámogatás rendjének kialakítása,
• - a betegjogok megfogalmazása,
• - a csúcstechnológiák fejlesztése.
Az ápolásetika fogalma

• A bioetika, mint az etika ága, magába foglalja az orvoslás és az ápolás

területén jelentkező morális problémákat.
• Az ápolásetika az ápolási szituációkban felmerülő morális problémákra
terjed ki.
• Az egészségügyi ellátás ma már nemcsak az orvosi ellátást jelenti, hanem
az egészség megőrzést, a betegség megelőzést, a konstruktív életvezetés
elsajátítására nevelést is.
• Az ápolás iránti legfontosabb erkölcsi követelmény a beteg jóllétének
biztosítása.
• Feladata, hogy a klinikai és az ápolási szituációkban felmerülő speciális
erkölcsi problémákkal foglalkozzék.
 http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Bioetika 
Á polá setika – helyzeti meghatá rozá sa
É rdemes megjegyezni!

•  A klinikai és ápolási szituációkban felmerülő speciális erkölcsi

problémákkal foglalkozik.
• Legfontosabb erkölcsi követelmény a beteg jóllétének biztosítása.
• Külön diszciplína (nem az orvosi etika része).
• A normákat kialakító jogszabályok tartalma, befolyása
a napi ápolói munkára
Az értékek szerepe az ápolói gyakorlatban
Az érték tükrözi a személyt:
• - személyes hitét
• - attitűdjét a betegségről, az egészségről,az életről és a halálról.
• Az embert körülvevő értékek:
• Szociális
• Erkölcsi
• Anyagi
• Esztétikai
• Eszmei – vallási – kulturális
Az egyes értékek nem különállóan, hanem egymással összefüggően, egymásnak
alá-, fölé-, illetve mellérendelten irányítják az egyes ember, vagy közösség
döntését. Értékkonfliktusok!
A Charaka Samitha
• A kereszténység előtti Indiában már kiépített
• kórházi szervezet működött,
• valószínűleg elsőként a világon.
• Sebészet, plasztikai sebészet, császármetszés eszközei 125 féle
• Itt működött olyan kórházi személyzet férfiak, akikhez a nagy
felkészültségűn sebészek küldték a betegeiket ápolás céljából.

• A Charaka Samitha
című orvosi kézirat szerint az ápolóknak
az alábbi képességekkel kell rendelkezniük:
Biztosítani kell egy olyan, jó magaviseletű személyekből álló gondozói
testületet, akik szokásaikban megkülönböztetett módon érvényesítik a
tisztaságot. ...
• Akik szolgálatban állnak...
• Akiknek kedvesnek és ügyesnek
kell lenniük és képesnek minden
olyan szolgálat elvégzésére, melyekre
• a betegnek szüksége lehet, beleértve a beteg mosdatását, fürösztését is.
• Nem kevésbé olyannak, hogy rendelkezésre álljanak azoknak,
• akik betegeskednek soha nem vonakodva attól, hogy bármi olyan dolgot
megtegyenek, amit nekik megparancsolnak. ...
NEM ÍR A KÖNYV VISZONT ARRÓL, hogy kik végezték ezen ápolók képzését.
• A Charaka Samhita, amely Curtin állítja, a legkorábbi szövegek közé tartozik, amelyek
etikai kódexet állítottak fel az orvosok és az ápolók számára, és „erkölcsi és
tudományos hatalmat tulajdonítanak a gyógyítónak”. 
•  A Vimana Sthana (EZ A nagy KÖNYV) 8. és 9. fejezetében található szöveg számos
verset szentel a kód megvitatására. 
• Felhatalmazza, hogy az orvosnak a beteg TESTÉBE való belépés előtt –
vizsgálata/kezelése előtt - kérnie kell a beleegyezését, a nőknek a - SZÜLÉS-
NŐGYŐGYÁSZATI BEAVATKOZÁSKOR - vagy a kiskorúnak KEZELÉSEKOR egy
családtagnak kell kísérnie, tájékoztatnia kell a beteget vagy a gondviselőt, ha a beteg
kiskorú,
• soha nem igényelheti, zsarolhatja a beteget a szolgálatával kapcsolatban,
• soha nem vehet részt a beteg vagy a család családjával (például kölcsönszerzéssel,
házasságkötéssel, ingatlanvásárlással vagy eladással),
• jó (puha) szavakkal kell beszélnie a beteggel, hozzátartozóval és soha nem használhat
kegyetlen szavakat, hogy mire kiszámíthat a beteg, hogy jó legyen ”, és megőrizze a
beteg magánéletét. 
• Forrás: "Az orvostudomány története Indiában és Burmában„  Orvosi történelem  in Curtin. 
AZ ÁPOLÓNŐNEK a középkorban az EU . ban
az alá bbi tulajdonsá gai legyenek:
• a jó egészség, jó látás, hallás, ügyesség, nyugodtság, jó modor,
szorgalom, mértékletesség, valamint, hogy egyedül élő, független nő
legyen.
• Már ekkor megjelentek az ápolószemélyzet hierarchikus tagozódása
felé tett első kezdeményezések is: pl.: segédápolók (őrzők), akik az
ápolók segítségére voltak.
• Bécsben megjelenik az első ápolástani tankönyv. (F. Nightingale előtt)
• A XIX. század elején is csak az ápolás sivár képe merül fel az e korszakra,
figyelő előtt.
• A kórházi ápolók gyakorlatilag az egész életüket a kórházban töltötték,
nem részesültek, megfelelő képzésben.
• Florence Nightingale
• Született:
• 1820. május 12.,
• Firenze
• , Olaszország
• Meghalt:
• 1910. augusztus 13.
• Iskolai végzettség: King’s
College London
 Florence Nightingale
Nemes, vagy polgári családból származó nők
nem dolgozhatnak otthonaikon kívül.
• Az ápolás nem volt elfogadott szakma.
• A XIX. század közepén érkezett el az idő az ápolóképzés megreformálására,
mely végül, is Florence Nightingale tevékenysége során valósult meg olyan
nagy hatással, hogy befolyást gyakorolt a világ egészségére.
• Nightingale véleménye szerint meg kell nemesíteni ezt a hivatást a
szenvedő betegek ezrei érdekében.
• A krimi háború sérültjeinek ápolása volt az áttörés – halálozás csökkentés
- a lámpás, amivel éjjel ápolta a hadi sérülteket
• A betegápolás helyzete a magyar orvosi reform idején
• Az elavult 18. századi kórházi ellátási gyakorlat változtatásra szorult.
• A megoldást a működő szerzetes rendek mellett a világi ápolók,
legfőképpen nők bevonásában látták.
• Bugát Pál (1793-1865) a modern betegápolás-eszme
megteremtője.
• Az Ő javaslatára kezdték meg a kórápolók képzését.
Ezzel 20 évvel megelőzte Florence Nightingale betegápolás oktatását.
• A márciusi forradalom napjaiban (1848. március 23.) az Orvoskar
kimondta a kétéves betegápoló képzést.
• Kossuth Zsuzsa ORSZÁGOS FŐÁPOLÓ 1849.
• "Honvédápolói Egylet"
• A betegápolás szervezése a szabadságharc idején
• 1848. július 4-én az Orvoskar Balassa János professzor vezet ésével
tárgyalta a betegápolók képzését is.
• Kórápolói tanfolyamot indítványozott, melynek vezetését Eckstein
Frigyes egyetemi tanárra bízták.
• 1849 januárban, Debrecenben az Önkéntes Nőegylet, gyűjtést rendezett, hogy
kötszert, tépést és egyéb felszerelést szerezzenek.
• 1849. április 16-án Kossuth Lajos országos főápolónővé nevezte ki húgát,
• Meszlényiné Kossuth Zsuzsannát.
• Feladata volt az kórházak felszerelésének ellenőrzése, önkéntes
ápolónők szervezése, az országos munka összehangolása
• A monarchia sebesültjeit is ápolták - a magyar szabadságharcosokkal együtt,
sebesült a csatatéren nem maradt - a megtorláskor vádolják, de az osztrák
tisztek kiállnak érte –”ha ő nincs, mi sem lennénk” , felmentik! MÉG NINCS
VÖRÖSKERESZT!!!!!! Az 11 év múlva lesz csak!!!!!
• JEAN HENRY DUNANT. (Genf, 1828. május 8. – Heiden 1910. október 30. )
•  1859-ben megszervezte a solferinói
• csatatérről, a környező lakosság segítségével,
• a csatatéren maradt sebesültek ellátását

• nemzetközi egyezmények, amelyek
• szabályozták - az egyezményhez csatlakozó
• országok részére kötelezően előírt
• - az ellenség sebesültjeivel, elfogott katonáival, a legyőzött ország
katonáival, és polgári személyeivel való bánásmódot. Feladatai közé
tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti
katasztrófák   földrengés, árvíz,  tűzvész áldozatainak
szervezett egészségügyi és anyagi támogatása.
AZ EMBERI SZEMÉLY ÉS AZ ERKÖLCS

1) Erkölcs, tudatosság és szabadság Az embernél alacsonyabb rendű

létezők világában nincs erkölcs.
• A létezők közül egyedül az ember etikai lény (animal ethicum).
• Ennek magyarázata az, hogy az erkölcs tudatosságot és szabadságot
feltételez.
• Ezek egyedül az ember jellemzői.
• AZ ÁPOLÓ SZEMÉLY ÉS AZ ERKÖLCS
Florence Nightingale
• Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedőknek enyhülést,
• a haldoklóknak könnyebbséget,
• a gyógyulóknak életet ad.
• A betegápolás féltékeny valami, nem tűri, hogy aki neki él, más utat is
szolgáljon - hangoztatta.
• Egy enciklopédia számára írt cikkében csokorba gyűjtötte a jó ápolónő
erényeit!
 Florence Nightingale
• Az ápolónő legyen józan; becsületes és megvesztegethetetlen;
• legyen igazmondó és megbízható;
• legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes;
• gyorskezű, de nem kapkodó;
• szolid, de nem lassú;
• nyájas, de nem fecsegő;
• tapintatos, de sohasem tétovázó;
• legyen derűs és bizakodó;
• tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül;
• legyen szíves és szolgálatkész,
• a betegre gondoljon és nem önmagára.
É RTÉ KREND - az á poló i gyakorlatban:
!!! JÓ HA TUDOD!!!
• Az értékrend tisztázása az ápolói gyakorlatban nem azt jelenti,
• hogy az ápoló saját értékrendjét másra (betegre, hozzátartozóra)
rákényszerítheti,
• hanem azt,
• hogy az egyén személyes értékhierarchiáját megpróbálja megérteni, és az
ápolási szituációban törekszik arra,
• hogy ezek az értékek ne sérüljenek. 

!!!Egy Sürgősségi Osztály egy igazi

ápolói értékrend vizsgáztató hely!!!!
A HIVATÁ SOS Á POLÓ I MUNKA 7 ALAPVETŐ É RTÉ KE
• Az Ápolói Szakkollégiumok Amerikai Egyesülete … (1986) hét pontban
határozza meg a hivatásos ápolói munka alapvető értékeit
• esztétika (a megnyugvást nyújtó tárgyak, események és személyek
tulajdonságai)
• önzetlenség (mások jóllétének tiszteletben tartása)
• egyenlőség (azonos jogok és kiváltságok)
• szabadság (a választás vagy a tevékenységek gyakorlásának lehetősége)
• emberi méltóság (az egyén elidegeníthetetlen tulajdonsága)
• igazságosság (morális és jogi alapnyelvek alapuló méltányos eljárás)
• igazmondás (a tényekhez vagy a valósághoz való hűség)
• (Potter, P.A. – Perry, A.G.)
Az etikai alapelvek meghatározzák a viselkedés általános
irányát.

• Olyan különleges erkölcsi felszólításokat tartalmaznak,

• amelyek segítik:
a helyes döntést,
útmutatóul szolgálnak az ápoló részére a beteg ápolása során
felvetődő morális kérdések megválaszolásához,
segít JÓ választ találni.
Etikai alapelvek az ápolásban
!!!!jó ha tudod!!!
• Az autonómia tiszteletének elve
• A „nem ártani”elv
• A jótékonyság elve
• Az igazságosság alapelve.
•  Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN: Forrás: Hegedűs Pál
• 1.Az autonómia tiszteletének elve
•
Autonómia: a személy önrendelkező képessége a választásra
és szabadságra vonatkozóan,
továbbá hogy ezen választás szerint cselekedjen
• Helyzetüknél fogva nem képesek magukról rendelkezni:
• Gyermekek
• Idősek
• Mentálisan retardáltak
• Eszméletlen betegek
• Pszichiátriai betegek
• Az ápolónak meg kell engednie, hogy beteg részt vegyen a saját ügyét érintő döntések
meghozatalában. Ezzel a lehetőséggel azonban a beteg csak akkor tud élni, ha a megfelelő
információk rendelkezésére állnak.
•  Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN:
• A beteg autonómiáját sértő ápolási gyakorlat

Úgy foglalkozni a beteggel, hogy az nem adta hozzá a beleegyezését

• tájékoztatása nem az intelligencia szintjének figyelembevételével
történt
„jó szándékú hazugság” alkalmazására kerül sor.
Az ápolásban az autonómia azt jelenti, hogy a beteg személyiségét
tisztelni, és kívánságát teljesíteni kell.
Az ápolási modellek mindegyike biztosítja a beteg számára a választás
szabadságát, döntési kötelezettség nélkül.
• Ápolásetika - AZ ERIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN: autonómia 2.
• Az önrendelkezéshez való jog:
Az önrendelkezés elvének megsértése a gyakorlatban:
• placebo-kezelés mérlegelés nélküli alkalmazása
• korlátozó intézkedések bevezetésekor (pl.: ágyrács, rögzítők
alkalmazása)
• Az önrendelkezési jog érvényesítése elsősorban az autonómia
tiszteletben tartását jelenti.
• Az ápolónak fel kell ajánlania a beteg érdekében végzett ápolást,
• de nem sértődhet meg, ha elutasítják,
• vagy arra kérik, hogy később végezze el azt.
• Ilyenkor fontos tudni: a beteg nem az ápoló személyét utasítja vissza!!!
• Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN:
• Autonómia a szó eredete (görög) a szó jelentése
autosz (ön) és nomosz (törvény) a szó jelentése öntörvényűség,
önállóságdefiníció:
• autonóm az az ember,
aki fizikai és
pszichológiai korlátozottságok nélkül,
vagyis külső és belső kényszertől mentesen,
szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között,
s az ily módon választott alternatívának megfelelően
képes cselekedni
Elemei a gondolkodás autonómiája
ez a legfontosabb!
az akarat autonómiája a cselekvés autonómiája
• Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN:
 

• 2. „Nem ártani” elv a szándékos károkozás megakadályozása

a veszélyhelyzetek elkerülése az ápolási munka során előforduló
ártalmak megelőzése
• Az ápoló alapvető kötelessége a beteg bántalmazásának elkerülése.
testi-lelki(érzelmi)-spirituális-kapcsolati(elhanyagolás)
vonatkozásban)
• Minden ápolói kódex tartalmazza ezt az etikai szabályt.
• Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN:
•  3. Jótékonyság elve 

 Az ápolónak a lehető legjobb egészségügyi ellátást kell nyújtania

Az ápolónak a lehető legjobb egészségügyi ellátást kell nyújtania.
Az ellátás során mérlegelnie kell a beteg szempontjából várható hasznot,
előnyt és
ártalmat.
Azt a módszert kell választania az ápoláskor,
amely a beteg állapotának javítását szolgálja.
• Ápolásetika - AZ ETIKAI ALAPELVEK AZ ÁPOLÁSBAN:
•  4. Igazságosság alapelve
Mindenkinek meg kell adni azt, amit megérdemel.
• Formális igazságosság: megkívánja, hogy az
• embereket egyformán kezeljük,
• kivéve, ha van egy olyan fontos
• különbség, amely okot ad az eltérő elbírálásra.
• Az orvosetika és az ápolásetika közti különbség
• Lényeges különbség a kettő közt a problémák megközelítési módjában
van.
• Az orvosi etika az orvosi szakma értékrendjét tükrözi.
• Többnyire a modern orvoslás által felvetett erkölcsi kérdésekkel
foglalkozik, ezért is nevezték először orvos-etikának.
• - Jellemzői: - Úgynevezett alkalmazott etika, kb. 25-30 éve alakult ki. -
Multidiszciplináris, nagyon sok tudomány határterülete.
• - A filozófiai etikai megközelítést alkalmazza.
Az orvosetika és az á polá setika kö zti
kü lö nbség
• Az a szemlélet, miszerint a modern egészségügyi ellátás
„csapatmunka”, hozzájátszott az ápolásetika megjelenéséhez.
• A betegekben is egyre nagyobb lett az igény, hogy egészségügyi
ellátásuk körülményeibe, az azt irányító erkölcsi elvek alakításába ők
maguk is beleszólhassanak.
• Szembetűnő változást az egészségügyi ellátás terén az 1960-1970
körüli évek hoztak.
• 1960-as évekig az orvos kötelességei kerültek előtérbe,
• 1970-es évektől pedig a beteg jogai lettek a meghatározók.
• A  egészségügyi törvények és az Etikai Kódex (időrendben)
• Az első egészségügyi törvény 1876. évi XIV. törvény a közegészségügy rendelkezéséről
• 1891.évi XIV. törvény az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezéséről
• 1898.évi törvény az Országos Betegápolási Alapról
• 1936.évi I. Magyar Orvosi Rendtartás
• 1945 után ezt hatályon kívül helyezték.
• 1972. évi II. törvény – Egészségügyi Törvény (jellemzője a paternalizmus)
• 1992. évi LXXIXV. törvény a magzati élet védelméről
• 1994. évi XXXIV. törvény (kamarai törvény), amely alapján megalakult az Orvosi Kamara.
• 1995: MOK – Etikai Eljárási Szabályzat
• 1998 első része: az Etikai Kódex, amely az etikai szabályrendszert tartalmazza (minden orvosra
érvényes). Második rész: Etikai Eljárási Szabályok (az etikai bizottságokra vonatkozó
szabályrendszer).
• 2012.január 1-én hatályba lépett az Etikai Kódex, ami az orvosetika írott szabályait tartalmazza,
melynek összhangban kell lennie az Egészségügyi Törvénnyel, és más egészségügyi jogszabályokkal.
A ma érvényben lévő egészségügyi rendelkezés az  1997.évi CLIV. törvény az egészségügyről.
• 2014. április 16. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra Etikai Kódexe
Forrás: Oroszi Julianna, az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont szakkórház munkatársa
• Köszönöm a figyelmet!!!!

•&

• FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!!!!!