A keresztény egyház szervezete - katolicizmus

A katolikus hit jellemzői

Pápa - A katolikus egyház vezetője a pápa.
- A világot Isten teremtette.
- Egy Isten van, de az egy Istennek a természetét
három különböző személy birtokolja: az Atya, a Fiú
Érsek Bíborosok Szerzetesek és a Szentlélek.
- Semmi sem történhet az Úr akarata és közremű-
ködése nélkül.

Püspök - Isten kinyilatkoztatást adott magáról és a vele

kap-csolatos dolgokról, továbbá előírta a
tiszteletének a módját. Ezek a kinyilatkoztatások az
Ó-, az Újtesta-mentumban és a tradícióban
őrződtek meg, és té-vedést nem tartalmaznak.
Esperes
- Mária-kultusz.
- Jézus az életével, a szenvedésével és a kereszt-
halálával megváltotta a bűnös emberiséget.
Plébános - Az ember élete a halál után folytatódik, s vagy a
pokolra jut, vagy a mennyországba. A purgatórium-
ba azok kerülnek, akik nem voltak elég bűnösek,
hogy a pokolra jussanak. Itteni szenvedésükkel al-
kalmassá válnak a mennyei életre.
- A világ végén a Isten ítélete dönti el véglegesen
az emberiség sorsát. Az új világ már Isten örök
törvé-nyei szerint fog működni.
 A keresztény egyház szervezete - ortodoxia

Az ortodox egyház és hit

jellemzői:
Császár/cár
-1453-ig a bizánci császár volt a vezetője.
- Főleg a szláv népek között terjedt el
Szerzetesek később a keleti rítusú hit.
Pátriárka - Bizánc eleste után a részegyházak saját
egyházi fővel rendelkező ún. autokephál
egyházakká alakultak

Metropolita - Nincs egységes egyházi főhatóságuk.

- Az egyházi tanítás őrzője nem a
hierarchia, hanem a hívő nép.
- Nem ismerik el a pápai primátust.
Püspök
- A világot Isten teremtette.
- Mária-kultusz.

Pópa - A Szentlélek náluk csak az Atyától

származik.
- Nem hisznek a purgatóriumban.
 Kereszténység - szerzetesség

Szent Benedek Monte Cassinóban megalapítja

szerzetesrendjét (529)
 Kereszténység - szerzetesség

A középkori kultúra őrhelye: egy kolostori íróműhely.

 Kereszténység - szerzetesség

Főbb szerzetesrendek Nyugat-Európában: (alapítás/pápai elfogadás éve)

- Szent Benedek-rend (529)
- Karthausi rend (1084)
- Cisztercita rend (1098)
- Premontrei rend (Szent Ágoston-rend, kanonokrend) (1120)
- Domonkos-rend (1205)
- Ferences-rend (1210/1223)
- Pálos-rend (1247/1256)

A szerzetesi/kolostori élet jellemzői általában Nyugat-Európában:

- „Ora et labora” – Imádkozni és dolgozni.
- Ima, prédikáció, térítés, tanítás.
- A munka lehetett: földművelés, kézműipar, kódexmásolás.
- A szerzetesi fogadalmat megelőzi a noviciusi korszak.
- Szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalmat kell tenni szerzetesként.
- A kolostorok élén az apát áll.
- A XIII. században a koldulórendek létrejötte a városi élethez fejlődéséhez kapcsolódott.
Kereszténység - eretnekség
Az eretnekmozgalmak mely általános
jellemzőit lehet felismerni a huszita
tanokban?
- Visszatérés a Szentíráshoz.
- Az egyházi hierarchia elvetése.
- A szentek tiszteletének elvetése.
- Evangéliumi szegénység.
- A fennálló társadalmi rend támadása,
a kiváltságok elvetése.

Tanulmányai alapján fogalmazza

meg, hogy miben jelentett eltérést a
huszitizmus a többi eretnekmozga-
lomtól?

A nemzeti nyelvű (cseh) prédikáció

és istentisztelet követelésében.
 Egyetemek a középkorban

Állapítsuk meg a korabeli egyetemi képzés sajátosságait a kép és a tanulmányaink alapján!

- A teljes egyetem négy fakultásból áll. - Nagy tanáregyniségek hatása.

- Önkormányzattal rendelkezik. - Azonos tanagyag minden egyetemen.
- A hallgatók és az oktatók klerikusoknak - Az európai kultúrközösség megvalósítója az
számítottak. egyetemi képzés. Latin írásbeliség!
 Skolasztika

„Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész ter-
mészetes világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások, amelyek a filozófiához tartoz-
nak, ellentétesek legyenek a hittételekkel. […] Ha pedig a filozófusok állításai között olyat talá-
lunk, ami ellentétes a hittel, az nem filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságaiból faka-
dó hibás használata.” (Aquinói Szent Tamás)

Mi jellemzi a hit és a tudomány viszonyát Aquinói Szent Tamásnál?

A tudománynak összhangban kell lennie a hittel. Ha nincs meg az összhang, akkor az a

tudomány fejletlensége miatt van. A hit megelőzi a tudományt.

Igazolja, hogy a fenti okfejtés a tudományok fejlődését, ha korlátozva is, de segítette!

Aquinói Szent Tamás a hit elsődlegességének a hangsúlyozásával megnyugtatta a
tudományok ellenzőit, ugyanakkor relatív szabadságot is biztosított a tudományok
fejlődésének.
 Skolasztika és a „kettős igazság” elmélete
„[…] a művészetek több hallgatója Párizsban saját egyetemi karuk korlátain túllépve néhány
nyilvánvaló és kárhozatos tévedést, vagy még inkább hiú és hamis esztelenséget […]
merészel az iskolákban tárgyalni és megvitatni. […] Hogy pedig ne tűnjék úgy, hogy
magukénak is vallják, amit így helyeselnek, a válaszokat úgy palástolják, hogy mialatt Scyllát
akarják kikerülni, Charybdisbe esnek. Azt mondják ugyanis, hogy ezek a dolgok igazak a
bölcsek szerint, de nem a katolikus hit szerint, mintha két ellentétes igazság volna, és mintha a
Szentírás igazságával szemben egy másik igazság volna az elkárhozott pogányok
mondásaiban. […]” (Tempier püspök, egy párizsi tanár művéről írt ítélőleveléből, 1227)

Mit értettek a kortársak „kettős igazságon”?

A Bibliában leírtak nem e világra érvényesek. Itt a temészeti törvények érvényesülnek.
Miért lehetett ez a nézet népszerű a korabeli egyetemi hallgatók és tanárok között?
A hit igazságaival a teológusoknak, a természeti igazságokkal a természettudósoknak kell
foglakozniuk. Így kiszabadulna a tudomány fejlődése az egyház, a papok közvetlen
ellenőrzése alól.

Ki volt az, aki feloldotta a dilemmát a tudomány és a hit között? Hogyan tette meg ezt?
Aquinói Szent Tamás. A hit elsődlegességének hangoztatása mellett elismerte a tudomá-
nyos vizsgálódás szabadságát, és a tudomány által felfedezhető törvényszerűségek létét.
 Humanizmus
„Nem adtunk neked, Ádám sem határozott lakhelyet, sem saját arcot, sem bárminő
különleges adottságot, hogy magad akarata, a magad véleménye szerint lehessen bármi,
tetszés szerinti lakhelyed, bármilyen tetszés szerinti arcod, és bírhass mindazon
adottságokkal, amelyeket biztosan kívánsz magadnak. A többi élőlény természetét az
általunk előírt törvények határozzák meg, és tartják is korlátok között. Téged semmiféle
áthághatatlan korlát nem akadályoz, neked még e természetet is magadnak kell saját
magad számára meghatároznod, tulajdon szabad akaratod szerint, amelyeknek kezébe
én sorsod letettem. A világ közepébe helyeztelek, hogy onnan láthasd magad körül, mi
minden van e világon.” (Mirandola: Az emberi méltóságról, XV. század)

A humanizmus melyik gondolatát tárgyalja a szerző?

Az emberközpontúságot.

Ki beszél Ádámhoz?

Az Isten.

Hogyan viszonyul a szerző gondolata a keresztény tanításokhoz?

Alapvetően megegyezik a tanítással.

 Humanizmus - Utópia

„Ott, ahol magántulajdon van, ahol mindenki mindent pénzzel mér fel, ott a közügyekben
alig-ha intézhetik valaha is igazságosan és mindenki számára kedvezően, hacsak azt nem
vallod, hogy igazság uralkodhatik ott, ahol gazemberek kaparintanak meg minden jót, hogy
boldog élet lehet ott, ahol a javak kevesek oszlanak meg, akik mindenből hasznot húznak, s
ahol a többség teljes nyomorban él.
Emlékezetembe idézem Utópia lakóinak bölcs és elismerésre méltó intézményeit: náluk
né-hány törvény van csupán, de olyan sikeresen intézik a közügyeiket, hogy bár mindenki
meg-kapja, ami érdem szerint jár neki a javak egyenlő eloszlása folytán, mindenki bővében
van azoknak. […]
A törvény megszabhatja például, hogy mindenkinek csak bizonyos kiterjedésű földje és
meghatározott nagyságú pénzösszege lehet; törvény biztosítaná, hogy az uralkodó ne legyen
túlontúl hatalmas, a nép pedig szerfölött féktelen, […]” (Morus Tamás: Utópia, 1516)

Milyen okra vezeti vissza Morus korának problémáit? A magántulajdonra.

Hogyan minősíti azokat, akiknek vagyonuk van? Gazemberek.

Mit tart a kor legnagyobb ellentétének a szerző? Kevesek jóléte, és sokak szegénysége.

Milyen belső ellentmondás rejlik az általa kínált megoldásban?

Mindenkinek egyenlően, illetve érdem szerint akar osztani. Ezek ellentétben állnak egymással.
Hogyan viszonyul a szerző az egyén szabdságához illetve a közösség érdekéhez?
Korlátozná az egyén szabadságát, illetve az állam szerepét növelné az egyén rovására.
 A reneszánsz építészet jellemzői

Brunelleschi: A Pitti-palota Firenzében

Palladio: A Villa Rotonda Vicenza környékén

Michelozzo: A firenzei Medici-palota

átriumos belső udvara
árkádsorokkal
 A reneszánsz építészet jellemzői

A Chenonceaux-i kastély Franciaországban

(Építész: Delorme)

A római Szent Péter bazilika kupoláját

Michelangelo tervezte
 A reneszánsz építészet jellemzői

+ Arányosság, szimmetria, erős vízszintes tagoltság

(árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal)

+ Antik építészeti elemek alkalmazása

- timpanon, oszloprend, lépcsősor, átriumos belső udvar (görög)
- kupola (római)

+ Mértéktartás a díszítésben
(sok sima felület, kevés díszítés, oszlopszobrok, domborművek)

+ Az épület belekomponálása a tájba

A legfontosabb építészek:

Brunelleschi: Pitti-palota Firenzében, Firenzei dóm

Michelozzo: Medici-palota Firenzében

Alberti: Rucellai-palota Firenzében

Bramante: Szent Péter körtemplom Rómában

Michelangelo: a római Szent Péter bazilika kupolája

 A reneszánsz festészet jellemzői

Leonardo: Utolsó vacsora

Holbein: Rotterdami Erasmus

Botticelli: Vénusz születése

 A reneszánsz festészet jellemzői

Általános jellemzők a festészetben:

- perspektivikus ábrázolás

- gyakori a természeti háttér

- élénk, gazdag színvilág

- a bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a

mindennapi élet, a tudományok tisztelete is

- portréfestészet

- fontossá válik a mozgások, érzelmek természe-

tességének visszaadása

Van Eyck: Az Arnolfini házaspár

 A reneszánsz szobrászat jellemzői

Michelangelo: Dávid Micheangelo: Mózes Cellini: Perszeusz

a a Medúza-fejjel

Erőt, hatalmat, illetve mély érzéseket sugárzó alkotások

 A reneszánsz szobrászat és festészet közös jellemzői

A szobrászat és festészet közös törekvései:

- a természet élethű utánzása

(ezért modell után, komoly anatómiai ismeretek birtokában alkottak)

- az emberi test szépségének ábrázolása

(ezért sok a mezítelen testet ábrázoló mű)

- gyakori a bibliai és antik mitológiai téma,

de azokat újfajta szemléletmódban dolgozzák fel

- fontos az érzések visszaadása