A kereszténység

1) A korai keresztény nevelés legfőbb dokumentumai és azoknak tanítása (újszövetségi

szentírás, apologéták, nyugati és keleti egyházatyák, kateketikai iskolák)

Korai kereszténység:

 Kr u. 40-es évek végére már vannak közösségek

 Krisztusi tanítás: evangéliumokból tudjuk.
 Levelek: Szent Pál apostol: egyházszervező képesség
 Morális szempontból is fontos
 Alapoz a zsidóságra:
 Átveszi a törvényvallást
 Erkölcsi törvények
 „Atya képe” Isten
 központi szerepe van a szeretetnek
 Megjelenik a Logosz eszme:
o ige, tan/ tudomány
o Krisztus
o pedagógus is legfőbb tanítónk
 Egyetemesség gondolata:

 

Lelki kulturális

Lelki mindenki meg van, hívva nem zárkózik el

Kulturális minden kultúra fontos

 Ünnepeket is vettek át a pogányoktól és Krisztus központúvá teszik

 A Logosz megjelenik a világban és kimondja Isten tanításait
 A törvénynek fontos szerepe van

Tízparancsolat jelentősége

1
  A lélek halhatatlanságának gondolatát tovább viszi Isten a testben bele „fúrja” a
lelket (Fogantatás pillanatában)

Kereszténységnek fontos iskolája lesz katekéta iskolák:.

 Kathekéták: Hit tanulók, jelentkeztek és szerettek volna keresztényekké válni

 Tudást kellett szerezni
 hittanítás
 egyén más tudományok elsajátítása egy évben egyszer kereszteltekHúsvét éjszaka
1. beavatás részesülni a misztériumokban
2. „bérmálás” is volt megerősítés hitben és a Szentlélek kegyelmében
3. Oltáriszentség: Krisztus testében való egyesülés
 Az ókori filozófiai iskolák rendje alapján kezdték meg működésüket
o elsősorban nagy püspöki székhelyeken
o 2.-3. században jelentős városokban is

Apologetika irodalom:

 apologeték: hitvédők
 apológia= hitvédelem
 írásaik megpróbálják bemutatni a pogány környezet számára, hogy a keresztény vallás
nem jelent veszélyt a birodalomra és a NY-i gondolkodásra
 2.-3. században hogyan éltek életüket, mik voltak a legfőbb hittartalmak erről
tájékoztat az irodalom

Egyházatyák: azok a keresztény szerzők, akik valamilyen filozófiai/ teológiai kérdéssel

foglalkoztak

 keresztény vallás szempontjából,

 papok püspökök teológusok
 sok írásunkat ismerjük
 4.Században kiemelkedők a bizánci/ keleti egyházatyák


Konstantinápoly a központ Nyugat szétesése után is megmarad

2
1453ban: megszűnik a Keletrómai birodalom Szent Gellért, Szent János (családkép
iskoláztatás nevelésről) semmi testi fenyítés, mert lélek =Isten

ALAPPILLÉR: ima imádság

 Krisztushoz való közeledő kerülés

 Nyugati: letisztult, egyszerű, rövid

Szerzetesek:

 azok a Krisztushívő férfiak, nők, akik fogadalom révén elkötelezik magukat

Krisztusnak a szolgálatában.

három fogadalom:

1. Engedelmességi
2. szegénységi
3. tisztasági

1.engedelmesség:

Elsősorban Krisztusnak a „kezébe van letéve” Mi az akarat? ennek engedelmeskedni kell

Másodlagosan a kolostorokban is leteszik a vezetőikben Krisztust igyekeznek meglátni

3,Tisztaság

Szexualitását Krisztus kezébe helyezni, lemondani a családi életről

2,szegénység

Nincsen magán vagyona, minden a kolostor javait szolgálja, azt is jelenti, hogy lemondd az
anyagi javakról, ami gátolná az Istenhez vezető utat

☼ Negyedik századtól terjed el

☼ egyiptomi Remeteségből kezdődött (elvonultak a világtól)
☼ kolostorok: önfenntartóak (Szent Benedek fogalmazzam meg a regulában)
☼ regula: szól az iskoláztatásról nevelésről Neveléstörténeti forrás
☼ „ Dolgozni és imádkozni” kellett

3
 o két kezi munka
o Szellemi, spirituális lélek
☼ Gyertyakészítés fontossága szappanfőzés
☼ felhívják a figyelmet egy másfajta életmódra

2) Alexandriai Szent Kelemen és a filozófia

görögkeresztény teológus, apologéta és egyházi író. Életéről mindössze annyit tudunk, hogy
tanulmányait Alexandriában végezte. 

3) Nagy Szent Baszileosz, Nüsszai Szent Gergely, Nazianzoszi Szent Gergely, Aranyszájú
Szent János: a Római Birodalom keleti részének élete a Kr. u. IV–VI. században 4-6

Nagy Szent Baszileosz

Magyarosan Nagy Szent Vazul, vagy Bazil, görögösen Baszileosz az egyházatyák egyik

legjelentősebb képviselője, a keleti típusú szerzetesség egyik kialakítója volt. Egyike a
3 kappadókiai atyáknak.

Nüsszai Szent Gergely

görög egyházatya, egyháztanító, teológus, egyházi író. Egyike a 3 kappadókia atyának.

Nazianzoszi Szent Gergely

Szent Gergely tevékenysége nyomán az énekoktatás fontos szerephez jutott a kolostorok

életében. A 600. esztendő táján összegyűjtötte és egy nagy kötetbe másolta az egyházi
énekeket. Ezt a kódexet a római Szent Péter templom oltárához láncoltatta. Innen másolták le
a térítő útra induló szerzetesek, és innen vitték magukkal a gregoriánnak nevezett egyszólamú
énekeket, melyek harmonikus egységbe ötvözték a görög és római dallamok hagyományait a
keleti és zsidó népzenei elemekkel.

Aranyszájú Szent János:

-A IV. század végén keletkezett Aranyszájú Szent Jánosnak (Khrüszosztomosz) a keresztény

szellemű családi nevelést bemutató könyve. (Címe: "A hivalkodásról, s arról, hogy a
szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniök")
-A Krisztus szelleméből fakadó nevelés megköveteli, hogy a szülők óvják gyermekeik tiszta
és romlatlan lelkét a káros hatásoktól. A büntetés eszközei közül a verést nem tartja
célravezetőnek. Inkább büntessen a szülő "szigorú tekintettel", szemrehányó szavakkal.

4
Inkább hasson a gyermek lelkére barátságos ígéretekkel. Féljen a veréstől, de ne legyen sűrűn
része benne.

-Arra is ügyeljenek a szülők, hogy gyermekük ne váljon emberkerülővé.

-A nevelés fontos eszköze a mese: meséljenek nekik olyan bibliai történeteket, melyeket
könnyen megértenek. Az Újszövetség részletes megismertetése csak később, serdülőkorban
tanácsos, mikor a fiatal már érettebb felfogóképességgel rendelkezik.
-A lélek tisztaságát csak úgy őrizheti meg, ha az indulatok - elsősorban az érzéki vágy -
legyőzésére az akarat megfelelő erővel rendelkezik. Jól válasszuk meg
gyermekünk nevelőjét - tanácsolja Aranyszájú Szent János -, s ügyeljünk arra, hogy ne
kerüljön rossz társaságba.
-Óva int a színháztól: amit ott lát az ifjú, az megronthatja lelkét.
-A nemi ösztönből fakadó vágyak ellen minden eszközzel küzdeni kell. Leghatásosabbnak azt
tartja, ha az ifjút lehetőleg korán egy hozzáillő leánnyal jegyzik el szülei.

-A keresztény szellemű családi nevelés legfőbb feladata e felfogás szerint a lélek

tisztaságának óvása, s az akarat energiáinak fokozása azért, hogy képes legyen ellenállni a
bűnre csábító belső ösztönöknek és külső hatásoknak.
-Szó sincs még itt a gyermekről mint eleve rosszra hajló természetű lényről, és a
gyermekkorról mint a "nyomorúság korá"-ról. Ez az egész középkori nevelést beárnyékoló
sötéten pesszimista gyermekfelfogás - mint majd látni fogjuk - később vált uralkodóvá.
-Aranyszájú Szent János könyvét még a gyermeki tisztaságot hirdető evangéliumi
gondolat hatja át: "Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el
őket; mert ilyeneké az Istennek országa".

4) Szent Ágoston
-Szent Ágoston: minden gyermek bűnben fogant, a szülőnek fejlesztenie kell a gyermek
bűnre hajlamos természetét szeretettel párosuló szigorral és ha kell testi fenyítéssel. a
gyermek nevelhető, lelke formálhetó.

-Szent Ágoston (354-430) a Vallomások lapjain igen érzékletesen ábrázolta saját

gyermekkorát, ezen keresztül a gyermeki fejlődés egyes szakaszait.
- Visszaemlékezik saját kisgyermekkori csínytevéseire, félelmére az iskolától, az ott
elszenvedett büntetéstől, veréstől

 GYŰLÖLTE A TUDOMÁNYT, SZERETTE A JÁTÉKOKAT ÉS FÉLT A

VERÉSTŐL
 A GYERMEKKOR BŰNEI KÍSÉRTENEK MINKET A KÉSŐBBI
ESZTENDŐKBEN IS

5) A nevelés története a korai középkorban: a középkori szellemiség és társadalom

6) A szerzetesség megjelenése, a kolostori iskolák, Szent Benedek

5
Kolostori iskolák

-Minden kolostorban folyt olvasástanítás.

-A nagy kolostorokban általában két iskola működött: egy belső iskola a leendő szerzetesek
(oblátusok) számára, egy külső pedig a világi papok képzésére.
-Ez utóbbiban tanultak azok a gyermekek is, akiket szüleik szerzetesekkel taníttattak ugyan,
de nem szánták őket egyházi pályára.

-Szent Benedek kolostorának életét olyan jól kidolgozott, szigorú szabályzattal irányította,
mely hosszú időre példaképül szolgált más kolostorok számára.
-A "Regulá"-ból kitűnik, hogy a szerzeteseknek a nap bizonyos időszakában fizikai
munkát kellett végezniük, máskor pedig a Szentírás és a szent könyvek tanulmányozása volt
feladatuk.
-Naponta kétszer étkeztek, az egyik szerzetes felolvasása kíséretében.
-Húst csak a betegek fogyaszthattak.
-Az apát számukra is kiszabott olyan könnyebb munkát, mely megóvta őket a bűnre csábító
tétlenségtől. (Ha arra gondolunk, hogy Szent Benedek "Regulá"-ja folytonos háborúk
időszakában keletkezett, beláthatjuk, hogy az az életmód, amelyet ajánlott a béke és a rend
menedékét biztosította a világtól elvonuló szerzetesek számára.)

-Az olvasásról így szól Szent Benedek: "A negyvenes böjt napjaiban mindenki egy könyvet
kap a könyvtárból, melyet elejétől végig el kell olvasnia. A nagyböjt elején kell a könyveket
kiosztani. Mindenekelőtt azonban egy-két öregebb testvért kell kirendelni, hogy járják körül a
monostort azokban az órákban, mikor az olvasás ideje van, s vigyázzanak, nincsen-e esetleg a
testvérek között lustálkodó, aki jobban szereti a pihenést vagy a tereferét, mint a buzgó
olvasást, amivel nemcsak magának árt, hanem másokat is feltartóztat."

-Maga a szabályzat nem említi a kolostori iskolát. Az imádkozó és olvasó gyermekek

fenyítésére viszont található benne utalás, ezért valószínű, hogy olvasni tanuló gyermekek is
voltak falai között.

SZENT BENEDEK REGULÁJA

Szent Benedeknek (480 körül – 547) a Monte Cassino szerzetesei számára írt Regulájában
utalásokat találunk arra, hogy a kolostorban olyan gyermekek is éltek, akiket szüleik Istennek
ajánlottak, oblátusként szerzetesnek szántak.

Hogyan kell a kiskorú gyermekeket megbüntetni?

Minden életkornak és értelmi fejlettségnek legyen meg a maga mértéke. Ezért valahányszor a
gyermekek és a serdülők vétkeznek, vagy akik kevésbé tudják megérteni, hogy milyen
büntetést jelent a kiközösítés, az ilyeneket szigorú böjttel sújtsák, vagy pedig kemény veréssel
büntessék meg, hogy kigyógyuljanak.

A nemesek vagy szegények fiairól, akiket felajánlana

Ha esetleg valamelyik nemes ajánlja föl gyermekét Istennek a monostorba, és a fiú még
kiskorú, szülei készítsék el a fent említett kérvényt, és az áldozati adománnyal együtt magát a
kérvényt és a fiú kezét burkolják be az oltár terítőjébe, s így ajánlják fel őt.

6
7) A középkor átmeneti századai: Alcuin és Nagy Károly tanügyi reformjai

-Alcuin (730 körül – 804) a tudós klerikus és nevelő', Nagy Károly aacheni udvarának
palotaiskolájában arisztokrata származású fiatalok oktatásával foglalkozott.

-Semmilyen eszköz sem magasztosabb a bölcsességnél a boldog élet eléréséhez

-Ennek buzgó elsajátítására és a mindennapi gyakorlás révén teljes birtokba vételére

ösztönözd, uram király, a palotádban lévő összes ifjakat, hogy ebben haladjanak előre
ifjúkorukban, hogy öregkorukra méltók legyenek a tiszteletre és így elérhessék az örök
boldogságot is.

8) A fejlett középkor neveléstörténete: a városok, az egyetemek, a lovagi nevelés

Középkori egyetemek:
A 12. században létrejött a hallgatók és oktatók szabad társulása, az universitas, a mai
egyetem őse. Az intézmény neve "egyetemes tanulmányok" (studium generale) volt. 1088:
Bologna (jogi kar); 1100-1150 Párizs, Sorbonne (Notre-Dame + Szt. Genovéva kolostor) -
teológiai, jogi, orvosi és filozófiai kar (latin grammatika+logika), ezután léphettek a 3
magasabb karra. 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után lett valaki doktor. A fakultás
vezetője a dékán, a négy fakultásé a rektor.
Két egyetemtípus:

1. Párizsi (rektort a tanárok választottak, az egyház erősítette meg; francia, angol, német
egyetemek) ;

2. Bolognai (egyetemi polgárok választottak rektort 1-2 évre; rektor csak klerikus lehetett -
itáliai, spanyol egyetemek + Krakkó).

Lovagi nevelés:
Cél: hősies férfiak nevelése; érték lett a testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum; lovagiasság,
nagylelkűség, gyengék gyámolítása, nők tisztelete. A lovagságot az egyház is szentesítette.
Színterei a főúri udvarok voltak, miután a gyermekek otthon a vallási és erkölcsi alapokat,

7
valamint az alapvető fegyverforgatási készségeket elsajátították. Ezeket a lovagi tornákon,
valós életet imitáló környezetben tanulták tovább. Többségük írni-olvasni nem tudott, ezért a
lovagregényeket meghallgatták (Nagy Sándor, Trisztán és Izolda). Nyelvtudás; francia nyelv
- a lovag az előkelő hölgyekkel ezen a nyelven társalgott. Hét lovagi készség: lovaglás,
úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás, éneklés. Lovaggá válás fokozatai: apród,
fegyverhordozó, lovag (avatás 20-22 éves korban).

Városi iskolák:
13. századtól a plébániai iskolák tananyaga átformálódott; a kereskedő-, iparos- és
hivatalnokrétegek sajátos szükségleteit is figyelembe vették. Az iskolarektor tanított, a kántor
az énektanításban kapott feladatot; az idősebb diákok közül néhányan segédtanítók lettek. A
13-14. századra új, világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki nem akartak
klerikusok lenni; lehetett belőlük jegyző, tanító, tisztviselő, titkár, könyvelő.