A kognitív régészet

A régészek kezdetben magára a leletre koncentráltak, nem gondoltak arra, hogy vajon mi
lehetett az azt elkészítő, használó emberek fejében. Később alakult ki ez a kíváncsiság,
amely próbálja megérteni az őskori emberek életszemléletét, félelmeiket, egymáshoz való
viszonyukat, vallásukat, társadalmukat. Ezzel foglalkozik a kognitív régészet.
„A kognitív régészet a múlt gondolatvilágának anyagi maradványokból történő
vizsgálata.”1 Tulajdonképpen a régészeti módszereket ötvözi a kulturális antropológia
módszereivel, ha úgy tetszik, interdiszciplináris tudomány. Itt meg kell említenem Colin
Renfrew és Lewis Binford nevét, akik a 20. század második felében nagyban segítették
előre az úgynevezett „új régészet” fejlődését 2, még ha nem is ugyanazon a nézőponton
voltak. Renfrew eltekintett az őskori ember gondolatainak a megértésétől, szerinte a
tetteiknek marad nyoma az anyagi világban3. A hazai kutatások közül kiemelném Molnár
Zsolt
A kőkortól a bronzkorig. Az ősrégészeti kutatás elméleti alapjai4 című könyvét, amely
fontos, hiánypótló szerepet tölt be a magyar régészetelmélet területén 5, valamint Pásztor
Emíliát, akinek számos cikke jelent meg az etnoarcheológia területén.
Elméleti módszerekkel elemezni lehet az őskori társadalmakat a szimbólumaikon
keresztül, természetesen figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedésüket is. Minden
társadalomban, kultúrában a szimbólumok különböző módon alakultak ki, ezért mindig az
adott tájegység jelenségeit kell alapul vennünk, a helyi körülményeket. Jó példa erre a
skandináv sziklavéset6: elsőre hajónak tűnő járművön utazó két emberalak, de tudva, hogy
ez a skandináv térségben alakult ki, lehet akár szán szimbólum is. Vagy ha a szavakat
vesszük, lehetnek a szavak a tárgyak, cselekvések szimbólumai, mégis más-más helyeken
másképp mondjuk őket, ezt nevezzük nyelvnek. Ugyanez az elv érvényes a szimbólumok
használatára is. Renfrew meglátása szerint létezik egy úgynevezett kognitív térkép, amely
egy magyarázó rendszer a világhoz.7 Ha sikerül egy embercsoport kognitív térképét
megrajzolni, jobban megismerhetjük az általuk látott világot.

1
RENFREW-BAHN 1998, 369.
2
LERNEN 1994, 57-58.
3
RENFREW-BAHN 1998, 370.
4
Molnár Zsolt: A kőkortól a bronzkorig. Az ősrégészeti kutatás elméleti alapjai. Kolozsvári Egyetemi Kiadó,
Kolozsvár 2014.
5
PETRUȚ 2015, 162-163.
6
RENFREW-BAHN, 1998, 369.
7
RENFREW-BAHN 1998, 369-370.
1
Ezen a kognitív térképen helyet kapnak a tárgyak legegyszerűbb ábrázolásaitól kezdve a
legbonyolultabb társadalmi kapcsolatokig minden, így az általuk megalkotott, elképzelt
természetfeletti lények, istenségek is, itt képbe kerül a vallás.
A vallás
Cliffor Geertz szerint a vallás szimbólumok rendszere, amely arra szolgál, hogy erőteljes,
meggyőző és hosszan tartó lelkiállapotokat hozzon létre az emberekben, miközben
kialakítja a létezés általános rendjét. 8 A vallás egy túlélési ok lehetett az emberek életében,
egy magyarázat, amely választ ad a létezés értelmére.9 Befolyásolja a társadalmi
kapcsolatokat, gazdasági folyamatokat, Marx elmélete szerint a valláson keresztül az
emberek manipulálhatóak. A vallás régészetével az a probléma, hogy a vallás elemei
nemcsak tárgyak, hanem különböző szertartások, kultuszok, rituálék is szerepet kapnak
benne. Írott szövegek hiányában nehéz ezekre tökéletes bizonyítékot nyújtani, de a vallási
tevékenységek nyomait felfedezhetjük a mindennapi élet tárgyai, tevékenységei között10,
csakhogy ez nem mindig egyszerű feladat. Nem sorolhatunk be minden egyes
tevékenységet, amelynek nem ismerjük az értelmét, kultikusnak, vallásinak, 11 mint ahogy
ez, sajnos, majdnem bevett szokásnak számított még az „újrégészek” körében is.
A régész feladata megtalálni a határt, ahol elválik a környezet a hétköznapitól, és
kultikussá válik, de ez eléggé nehéz feladat, főként mivel ezek a terek gyakran
egybefonódnak. Ezek a rituálék az élet lépcsőfokait is jelenthetik, például a születés, a
házasság, a temetés. Számunkra leginkább a temetkezések vonzóak, hiszen azokat
figyelhetjük meg a leginkább12. Mégis nagyon keskeny ez a határ a hétköznapi és a másik
világi között. Mircea Eliade a ház küszöbét hozza fel példaként 13: egy elválasztó vonal a
külvilág és a szűk környezet, Eliade megfogalmazásával élve egy szent tér között. Kiemeli,
hogy sok kultúrában a házak bejáratát, küszöbét szellemek, lelkek őrizték, akik vigyáztak a
bent élőkre. A küszöb átlépésekor a szellem kiengesztelésének a nyomait a mai
kultúrákban is fellelhetjük. Jó példa erre, hogy az esküvő után a vőlegény a menyasszonyt,
vagyis már a feleséget a házba ölben viszi be. Ez ugyanis visszavezethető arra, hogy a
vőlegény, a ház lakója egy új jövevényt vezet be a „szent térbe”, így attól a pillanattól
kezdve már ő is odatartozik.

8
FOGELIN 2007, 59.
9
FRIDA 2005, 196.
10
RENFREW-BAHN 1998, 388.
11
KALLA 2015, 1.
12
KALLA, 2015.3.
13
ELIADE 2000, 22.
2
Ugyanez vonatkozik a vallási rituálékra is: kell egy küszöb, amit átlépve a pap, a sámán, a
vallási vezető átléphet másik világba, amely lehet egy megszentelt hely, fény-,
hangeffektus, illat(szer), rituális cselekedetek, esetleg étel-ital áldozat, olyan tárgyak
jelenléte, amelyek az istenséget jelenítik meg, őt vagy őket szimbolizálja.14
A rituálé
Victor Turner szerint a rituálé „egy előírt viselkedési forma, egy cselekménysor, amely
kapcsolatban áll egy hittel, felsőbbrendű misztikus lénnyel15 vagy hatalommal. Catherin
Bell meghatározása is hasonló, azonban ő a hétköznapi cselekményeket is besorolja a
rituálék közé, ahogy fogalmaz, a „gondolkodás nélküli” szokások16 is rítusként kezelhetők.
Ő a rituálékat antropológiai szempontból hat csoportra osztja: átmeneti rítusok, naptári
rítusok, csere- és áldozati rítusok, megpróbáltatási rítusok, lakomázási, böjti és ünnepi
rítusok valamint politikai rítusok. Gyakran előfordul több rítus keveredése 17 is. Jó példa
erre a helyenként ma is élő halotti tor, vagyis a temetést követő lakoma, a halált egy
átmenetnek tekintve18, az élők világából a holtakéba.
A sírok leletanyagából sok mindenre következtethetünk, úgy mint a személy társadalmi
szerepére, de valamilyen szinten bepillantást nyerhetünk a túlvilágba vetett hitükbe is.
Egyes kutatók szerint19 a tárgyaknak a sírba való helyezése nem utal a halál utáni létben
való hitre, szerintük ezek a tárgyak egyszerűen annyira személyesek lehettek, hogy
balszerencsét jelentett volna megtartani vagy másnak birtokolni őket. Viszont, ha a halott
mellé ételt-italt helyeznek, az sokkal inkább erre utal. A bronzkori kultúrák nagy részében
a sírok feltárásakor sokkal díszesebb, sokkal kidolgozottabb20 tárgyakat, edényeket találtak,
mint a más célból használt terekben. Ezt betudhatjuk annak, hogy a társadalom elfogadta
saját halandóságát. A temetkezési rítusokból, abból, hogy elhamvasztották vagy
építménybe helyezték a halott testét, a kultúra kognitív térképének fontos elemét
ismerhetjük meg21.
A szimbólumok és a rituálé eszközei
A rituálék során a pap, sámán, vallási vezető a természetfelettit hozta közel az emberekhez;
egy anyagot, élőlényt akár egy megszentelt tárgyat ruházott fel a természetfeletti 22

14
RENFREW-BAHN 1998, 390-391.
15
TURNER 1967, 19 in Jack David ELLER – Introducing: Anthropology of Religion, p. 59, New York, 2007.
16
BELL 1992, 19.
17
BELL 1997 in Jack David ELLER – Introducing: Anthropology of Religion, p.116, New York, 2007.
18
KALLA, 2015, 5.
19
RENFREW-BAHN 1998, 394.
20
CSÁNYI 2003, 163.
21
RENFREW-BAHN, 1998, 394.
22
ELLER 2007, 65.
3
képességekkel. Fontos szerepük volt az ilyen szertartások során a különböző anyagok
elégetésének vagy épp a hanghatásoknak. A hangszerek kevés számban maradnak fenn,
kivéve az agyag vagy fém eszközöket, de más anyagokból készültek is felismerhetőek
különböző ábrázolásokon. A „sámánok” gyakran úgymond önsanyargató életmódot
folytattak: némelyikük hosszú ideig étel és alvás nélkül készült fel egy adott rituáléra,
gyakran különböző pszichoaktív növények, gombák, alkohol hatása alatt érték el a kívánt
hatást. A sámánoknak be kellett mutatniuk, hogy nem teljesen evilágiak, nem igénylik 23
ezeket az emberi gyengeségeket, mint a táplálék meg az alvás, így hidat tudnak képezni a
két világ között. A kultúrabeli változások mindig mást helyeztek előtérbe a rituálék során,
de a szertartások örök fontos eleme maradt a víz.
A víz szimbóluma
Minden kultúrában megtalálható, de még erről sem beszélhetünk általánosan, minden
népnek mást és mást jelenthetett. A mai vallásokban is fontos szerepet tölt be, például a
keresztény vallásokban is. Megtisztító, megszentelő szerepe van, elég, ha csak a
keresztelést nézzük. Régebbre visszatekintve, a Teremtés könyve szerint a világ teremtése
előtt volt a víz, e fölött lebegett az Isten, majd kettéválasztotta a vizeket földdé és éggé. A
víz pusztulást is hozhat, vegyük csak az özönvíz esetét. Nem képes formát ölteni, egy
örökké változó, felbomlasztó, újjászületést24 hozó, megújító, éltető szerepe van, ez
tagadhatatlanul tapasztalható volt az őskor emberei számára is. Más létmagyarázatokban
határt képez világok között, mint például a Sztüx folyó a görög mitológiában, amely
elválasztja az élők és a holtak világát.
Az ég, a magasság
Az emberek számára a repülés lehetővé válásáig az ég egy titok volt, tele misztériummal.
Nem meglepő, hogy csodálattal tekintettek a Nap, a Hold, a fénylő csillagok
„hordozójára”. Sok ősi mondavilágban megjelenik az égig érő fa, a világfa képe is. A
magasság, a vertikális mind az eget, a transzcendenst25 hivatott szimbolizálni. A rituálék
során ezért is fontosak a magaslatok, az oszlopok, a rituálé során felmászni valamire, vagy
a füst az ég felé engedése. A jó illatú füstök kedveskedésnek számíthattak az istenségek
irányában, ilyen lehetett például a szárazság idején bemutatott esőkérő áldozat is. Az ég
mindezek mellett férfi szimbólum is, a földet (anyát) megtermékenyítő eső is innen ered26.
A föld (anya)

23
ELLER 2007, 121.
24
ELIADE 2000, 98-102.
25
ELIADE 2000, 98-102.
26
ELLER 2007, 90, 118.
4
Női szimbólum27, a föld termékenysége a szülésnek a szimbóluma. Egyes vallásokban a
Földanya képes önmagát megtermékenyíteni más beavatkozása nélkül28.
Állatok
A rituálék eszközei lehetnek az állatok is. Kézenfekvő ötlet az állatáldozat bemutatása, de
akár az adott állat depozíciója is lehetett egy rituális cselekvés. Az állatokat kis
szobrocskákkal, úgynevezett idolokkal is helyettesíthették. A kutatókat megosztja ez a
kérdés, de inkább hajlanak arra az elméletre, hogy nem a szobrocskák, hanem az ezek által
szimbolizált lények lehettek a tisztelet tárgyai29.
A bronzkori világkép alakulása
Régészeti bizonyítékok nem támasztják alá egy széleskörű bronzkori vallás meglétét, mint
például templomok, szentélyek maradványai30; viszont rituális, vallási tevékenységekre
konkrét bizonyítékaink vannak31. A rituálék vezetését a sámánokhoz hasonló vallási
vezetők végezhették. Azért használom a sámán kifejezést, mert a papi megnevezés egyfajta
politikai szerepet is betölthet, egy társadalmi réteget is jelenthet, de a természetközeli
népek körében a sámán-szerű „varázsló” volt az, aki az emberek, állatok gyógyításával
foglalkozott32, áldozatokat mutatott be. Igaz, hogy a bronzkor elején az állattartás,
földművelés elterjedésével megváltozott az ember kapcsolata a természettel33, de még
mindig szorosan függött tőle, így a természeti és tájelemek megfigyelése, spirituális
tulajdonságokkal való felruházása is bevett gyakorlatnak számíthatott. Az égitestek
megfigyelésére, ismeretére kiváló bizonyíték a különleges nebrai korong.
A nebrai korong34
Sajnos a lelet kincsvadászok által került felszínre, de 2002-ben elfoglalhatta az őt megillető
helyet a hallei őstörténeti múzeumban. A rablók elmondása szerint Nebra település mellett
találták, egy kőládás sír mellékleteként. A sírból még elkerült két bronzból készült kard és
két kartekercs is.
A korong, egy 32 centiméter átmérőjű bronzlap, amelyen eredetileg 32 darab kis kör alakú
aranyfólia volt elhelyezve, valamint egy nagyobb kör alakú, egy sarló-hold alakú
aranyfólia, két darab, a korong negyed-negyed peremét díszítő körív szintén aranyból, és
végül egy kisebb körív. Az ábrázolások annyira egyértelműsítették, hogy a korong a

27
ELLER 2007, 86.
28
ELIADE 2000, 105-107.
29
KALLA 2015, 9-10.
30
PÁSZTOR 2012, 1.
31
BRÜCK 2011, 398.
32
PÁSZTOR 2012, 5.
33
PÁSZTOR 2011, 316-317.
34
5.1 Ábra.
5
Napot, a Holdat és a csillagokat ábrázolja. 35 Wolfhard Schlosser szerint a Fiastyúk
csillagkép szabad szemmel is látható elemeit jeleníti meg. Metallurgiai vizsgálatok szerint
a nebrai korong aranya erdélyi területekről származik. A Nap ábrázolása nem teljesen
egyértelmű, a korabeli napábrázolások gyakran megjelenítik a nap sugarait, vagy
koncentrikus körök találhatók a napábrázolás belsejében, ezzel érzékeltetve a vibráló
fényét. A csillagkép fontosságát bizonyítja Hésziodosz36 Munkák és napok című műve,
miszerint a Fiastyúk csillagkép alapján határozták meg az egyes mezőgazdasági munkák
idejét. A csillagkép ábrázolása nem egyedi, ugyanis megjelenik még egy dunavecsei
karperecen37 is. Egyes kutatók feltételezték, hogy a korong valamilyen eszközként lett
volna használatos, de nem találunk rajta sem referenciapontot, sem funkcionalitásra utaló
nyomot.
A trundholmi napkocsi38
A lelet 1902-ben került napvilágra egy szántás alkalmával, Trundholm közelében. Négy
keréken álló ló alakot ábrázol, amely maga után egy ugyancsak kerekeken álló, bronz
korongot von. A kocsi méretei 54 x 35 x 29 cm, a bronz korong átmérője pedig 25 cm. A
készítését Kr. e. 1400 körülre teszik.
A bronzkorong egyik oldala aranylemezzel van borítva, a másik pedig sötét, a kutatók
ezért is beszélnek a lelet nappali és éjszakai oldaláról. A korongon precíz felosztottság
észlelhető. Klavs Randsborg régészprofesszor számításai alapján a lelet egy bonyolult
naptárszerkezetet számol ki a koncentrikus körök és spirálok útvesztőjéből. A lelet
számításait a Hásfalvi bronz dob naptárrendszeréhez hasonlítja39. Az északi bronzkori
kultúra kiemelkedő jelentőségű alkotása.
A bronzkori Kárpát-medence alakulása
A neolitikum végétől az állattartás és földművelés elterjedésével, a fém megmunkálásának
a technikájával új korszak kezdődik, ez pedig sokban befolyásolja ez a kultúrákat is. Az
átalakuló vallások a megelőző korok sok jellemvonását tartalmazzák. Megjelennek a
kisméretű ember, háziállat, vadállat alakú szobrocskák, a stilizált madár alakú edények,
aszkoszok. Ezek a Kr. e. 20. századi művészet szerves részévé válnak, mindenik kultúra a
maga formájára alakítja őket. A kultúrák közötti kereskedelmi kapcsolatok révén hamar
terjednek tovább az újítások. A középső bronzkorban megjelennek a csörgők, majd az

35
PÁSZTOR 2010, 178-179.
36
Ókori, görög, epikus költő.
37
PÁSZTOR 2010, 180.
38
5.2 Ábra.
39
RANDSBORG 2010, 60-53.
6
elvontabb természetű ábrázolások40 is. Így jutunk el az emberi lábakon álló madár alakú
csörgőhöz41 vagy az ember arcú42 aszkoszhoz is. Megváltozik a hiedelemvilág, a korszak
fontos állomást jelent a vallási fejlődésben43.

40
KOVÁCS 1977, 65-70.
41
22A tábla.
42
51A tábla.
43
KOVÁCS 1977, 70.
7