Bronzkor a Kárpát-medencében

Kezdetek

1876 Ősrégészeti kongresszus Budapest

• TÓSZEG
• Rómer Flóris, Csetneki Jelenik Elek –14 nap ásatás 6000 tárgy, 640 megőrzött tárgy
• Pigorini – terramara
• Márton Lajos: 1906–1928
• 1906–1907, 3 cölöpréteg, a tell területének 50%-át elhordják, leletgyűjtés a
hányókban
• ásatási leletek publikációja: Banner-Bóna-Márton 1959
• 1908–1909, Posta Béla, Roska Márton – rétegenkénti ásatás, 11 nívó
• 1911-től tellásatás finom módszerének kidolgozása, 14 települési szint
Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban I–III (1886–1896)
Wosinszky Mór: Az őskor mészbetétes díszű agyagművessége 1904
Childe V. G.: The Danube in Prehistory. Oxford 1929
Szintén tószegi rendszer (az 1927 évi ásatások időrendi megfigyeléseit hasznosítja), de más
leletanyagok bevonásával finomítva
Pécska és Perjámos
Roska M.: Ásatás a pécska-szemlaki határban levő Nagy Sánczon. Dolg 3 (1912) 1-73.
Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 7 (1913) 81-122.
Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 8 (1914) 73-104.
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg
ActaArchHung 10 (1957) 1–140
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg
ActaArchHung 10 (1957) 1–140
 J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg
ActaArchHung 10 (1957) 1–140

• Márton saját beosztása:

• C. Füzesabony 2
• B. Füzesabony 1
• A. Nagyrév

• Később:
• D. Füzesabony 2
• C. Füzesabony 1
• B. Nagyrév 2
• A. Nagyrév 1
 Tompa, F.: 25 Jahre Urgeschichtforschung in Ungarn 1912–1936. BRGK 24–25
(1934–35) 1935, 27–127.

• A környező területek kultúráival azonosították a tószegi periódusokat

• Tószeg A 2000-1800 Nagyrév

• Tószeg B 1800-1400 Perjámos
Tószeg C 1400-1200 Hatvan
Tószeg D 1200-szkita betörésig Füzesabony
 Patay Pál: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Frühbronzezeitliche Kulturen in
Ungarn. Diss Pann Ser. No. II. 13 (1938)

• „A tószegi négy periódus más telepeken és temetőkben önállóan is előfordul, így az

egyszerűség kedvéért a főbb lelhelyek alapján a következőképen is elnevezhetjük
azokat:
• Tószeg A = Nagyrévi kultúra 2000–1800
• Tószeg B = Perjámosi kultúra 1800–1500
• Tószeg C = Hatvani kultúra 1500–1200
• Tószeg D = Füzesabonyi kultúra 1200–900
• Kiváltó tényező a Harangalakú edények népe
• Kelet: Bodrogkeresztúr – Nagyrév – Perjámos – Hatvan – Füzesabony
• Dunántúl: Baden és Vučedol-Zók – Kisapostag – Északpannon –Déldunántúli –
Aldunai
 Mozsolics Amália: Die Ausgrabungen in Tószeg im Jahre1948 ActaArchHung 2 (1952) 34–69

• 6 periódusú bronzkori kronológia a fémleletek

alapján
• BI–III = Tószeg A–C — autochton bronzkor
• BIV–VI = mai későbronzkor
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg
ActaArchHung 10 (1957) 1–140
 Stanczik I.: Az 1973–74. évi tószegi ásatások. — Die Ausgrabungen von Tószeg in den Jahren
1973–74. SZMMÉ 1979–80 (1980) 63–81.

• 490 cm vastag településréteg

— 22 települési szint
• 22-13. szint: nagyrévi kultúra
• 12-7. szint: hatvani kultúra
• 6-5/a-B szintek átmenet a
hatvani és a füzesabonyi
anyag között
• 4/A-b–3/A-B füzesabonyi
szakasz
• 2-1 koszideri korszak
 Bóna I.: Tószeg-Laposhalom (1876–1976). — Tószeg-Laposhalom (1876–
1976). SzMMÉ 1979–1980 (1980) 83–107.
Bóna, I.: Tószeg-Laposhalom. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-
Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main
1992, 101–114.

1-2. szint: Post-Füzesabony

Post Vatya (Koszider) jellegű leletek
Tószeg D
3-6. szint: Füzesabony B–C, Vatya II–III, Szőreg
4–5 leletek
Tószeg C
7–12. szint: hatvani szintek
Tószeg B
13–23. szint: 200 cm vastag nagyrévi rétegsor
Tószeg A
Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum.
AUBSH 3 (1961) 3–22.
Montelius
Észak-Európa bronzkorára kidolgozott rendszere 6 alfázissal (1: 1700-1450, 2: 1450-1250, 3: 1250-1050, 4:
1050-850, 5: 850-650, 6: 650-500)

Reinecke
Fémtipológián alapulva dolgozta ki rendszerét a Délnémet területekre
Bronzkor A–D, Hallstatt A–D
Bronzkor indulása későbbi a német területeken, sokáig a hazai középső bronzkor = Reinecke A korú volt,
vagyis korabronzkorunk a pre Reinecke időszakra esett
mai álláspont, korabronzkorunk fiatalabb része (korabronzkor 3) már RA1 és a hazai korabronzkor–
középső bronzkor váltást kell a RA1–A2 váltással párhuzamosítani (mindez abszolút dátumokban
kifejezve Kre. 2000-re esik)
Mindezek alapján a korabronzkor 2 (Somogyvár –Vinkovi-kultúra, Pitvaros-csoport) RBAIa vagy RBAO
Hazai középső bronzkor vége RB1
Halomsíros korszak RB2–C
Későbronzkor RD–HaB
Reinecke rendszerét többen tovább finomították
– Torbrügge,
– Holste,
– Willvonsender
– Ruckdeschel – tűtipusok alapján

Hänsel B.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit des Karpatenbeckens I-II. Bonn 1968.
FD I–III (FD I – Nagyrév, FD II – Kisapostag)
MD I–III – halomsíros időszak
FD I–III
Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum.
AUBSH 3 (1961) 3–22.
Kovács T: A bronzkor Magyarországon. Hereditas 1977
Kemenczei Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984)
Kulcsár G. – V. Szabó G.: Kronológia.
In: Látták Trója kapuit. Bronzkori
leletek a Közép-Tisza vidékéről.
Gyulai katalógusok 3. Szerk.:
Havassy P. Gyula 1997, 154–155.
Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt,
W. Frankfurt am Main 1992
 Raczky P. – Hertelendi E. – Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen Tell-
kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss.
Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42–47.
Raczky P. – Hertelendi E. – Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen
Tell-kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an
Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42–47.
Forenbacher, S.: Radiocarbon dates and absolute chronology of the central European
Early Bronze Age. Antiquity 67 (1993) 218–256.
Kiss, V.: Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren
Bronzezeit. Anteus 25 (2002)
 Wolfgang David: Zum Ende der bronzezeitlichen Tellsiedlungen im Karpatenbecken. Festschrift
für Georg Kossack zum 75. Geburtstag. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie 5
(1998) 231-267
Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit
Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge
(Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63–129
 Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit
Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge
(Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63–129

• Schicht A — RBzA1/Mozsolics B Ib/Hänsel FD I — klasszikus

nagyrévi kultúra
• Schicht B I — Übergang RBzA1-A2/Mozsolics BIb-B II/Hänsel FD I-
II — nagyrévi kultúra
• Schicht B II — Anfang RBzA2/Mozsolics B II/Hänsel FD II — Hatvan
kultúra
• Schicht C — RBzA2/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD II
• Schicht D — RBzA2-A3/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD III-MD I
Gods and Heroes of Bronze Age Europe. TheRoots of Odysseus. Copenhagen 2000
Gaben an die Götter. Schätze der Bronzezeit Europas. Berlin, Bestandskataloge Band 4 (1997),
102.
• Kalicz N.: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. ArchHung 45 (1968).
– Zóki kultúra: Makó+Nyírség+Vucedol – belsődíszes talpas tálak alapján

• Bóna I.: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre Südöstlichen Beziehungen.
ArchHung 49 (1975).

• Kemenczei T.: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984)

• Kőszegi F.: The history of the Transdanubia during the Late Bronze Age

• Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984.

•
• Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss.
Frankfurt am Main 1992.

• Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. Gyulai katalógusok

3. Gyula 1997

• V. Szabó G.: A bronzkor csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti

állandó kiállítás kapcsán).— Die Bronzezeit im Komitat Csongrád. Eine historische
Skizze anlässlich der künftigen ständigen Ausstellung. — The Bronze Age in
county Csongrád. A historical outline made on the occasion of the arrangement of
the permanent archaeological exhibition. Múzeumi Füzetek — Csongrád 2 (1999)
51–117.
Mozsolics A.: Archäologische Beiträge zur Geschichte der Grossen Wanderung. ActaArchHung 8 (1957)
119-156.
– Dunaújváros-Kosziderpadlási depóleletek publikálása
– RBB1 (Bühl, Ackerbach) a horizont földbe kerülésének ideje
– Középső bronzkori telepek életének vége (BIII vége)
– Ezzel egyidőben megjelennek a halomsíros kultúrával rokon leletanyagok, halomsíros invázió
– Mindez kapcsolatba hozható az égeikumi nagy népmozgással Kre. 1200 körül
– Horizont fogalom

Bóna I.: Chronologie der Hortfunde vom Koszider-Typus. ActaArchHung 9 (1958)

– Harmadik koszideri fémdepo közlése
– Koszideri fémleletek tipológiája
– Leválasztja a mészbetétes, bütyökdíszes és vatyai fémleleteket a koszideriekről
– Koszideri korszak, közös halomsíros, helyi eredetű fémek, telepek életének utolsó szakasza
– A korszak vége a későbronzkorra tehető

Kovács T.: Historische und hronologische Fragen des Überganges von der mittleren- zur Spätbronzezeit
in Ungarn. ActaArchHung 27 (1975) 297-317.
– A halomsíros leletek felől indulva vizsgálja a kérdést
– A középső bronzkor legfiatalabb szakasza a koszideri, melyben idegen etnikum még nem
telepedik le a Kárpát-medencében, erős kulturális hatások már érik
– Rákospalota-fázis és bodrogszerdahelyi csoport definiálása
– A koszideri fémművesség helyi eredetű
• Mozsolics, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von
Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967
• Mozsolics, A.:Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens.
Depotfundhorizonte von Forró und Ópályi. Bp. 1973
• Mozsolics, A.: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos,
Kurd und Gyermely. Bp. 1985

• PBF kötetek
Mitől bronzkor a bronzkor?
Későrézkori előzmények
 Korabronzkor 1
Kalicz-Kalicz Schreiber nyomán
Kulturen der Frühbronzezit das Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984, 190
A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel csoport Budapest kora bronzkorában.
Savaria 24/3 (1998–1999) 83–114
 Korabronzkor 1
Bóna 1992 Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.:
Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 16.
Bándi G.: A kárpát-medence kora bronzkori fémművességének történeti összefüggései. Savaria
13–14. (1979–80) /1980/ 117–128
nyéllyukas balta, lapos balta, véső, ár, tőr
 Mozsolics A.: Bronzefunde
des Karpatenbeckens.
Depotfundhorizonte von
Hajdúsámson und
Kosziderpadlás. Bp. 1967

BI-III (autochton bronzkor)

depothorizontjai
B III= Reinecke B2 végével
Aa Bányabükk,
Ab Fajsz
az ebbe a csoportba tartozó nyéllyukas
csákányok még hiányoznak a
rézkorban (KI-III)
Nagyrév kultúra
B Kömlőd-Ercsi: B tipusú nyéllyukas
csákányok, laposvésők
Hatvan és Kisapostag kultúrák
Mozsolics A.: Bronzefunde
des Karpatenbeckens.
Depotfundhorizonte von
Hajdúsámson und
Kosziderpadlás. Bp. 1967

Kömlődi lelet

Zókon Vučedol gödörben

Bányabükk, Fajsz, és Kömlőd
tipusok együtt vannak meg
(Kisbér, Kiskundorozsma)

Vučedol-, Makó-, Somogyvár-

Proto Nagyrév–Nagyrév- és
Nyírség kultúrákban jellemző
• Kalicz-Schreiber Rózsa – Kalicz
Nándor:
• A Somogyvár-Vinkovci kultúra
és a Harangedény-Csepel csoport
Budapest kora bronzkorában.
Savaria 24/3 (1998–1999) 83–
114
1, Ecsedy István: ásatások Zók Várhegyen
(1977–1982)
(Előzetes jelentés). JPMÉ 27 (1982)
/1983/ 59–105.
2, A bronzkor kincsei Magyarországon.
Pécs, 1995.

Kvarchomokkal soványított
agyag öntőformák
Tégelyek
Fúvókák
Rétegsor:
Balaton–Lasinja-kultúra
Baden kultúra
Vučedol-kultúra
Somogyvár-Vinkovci-kultúra