2018. 01. 15.

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély
Európai építészet, Erdélyi építészet: szemináriumi dolgozat.

Csergő Ákos

Kulturális örökség kutatása és hasznosítása, BBTE, Magyar Történeti Intézet.

Kolozsvár
 Gyergyószárhegy Hargita megyében, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik.
A település nevét a fölé magasodó hegy nevéből, a Szármány névből eredeztetik, amely a szár,
zár szavakra emlékeztet, és amely valószínűsíthetően a tar, kopár szó régies formája lehetett.1
A település nemcsak földrajzilag, hanem történelmileg is előnyös helyen szerepel a térségben.
A falu egyike Gyergyószék legősibb településeinek. A település első okleveles említése
már a 13. századra datálható, a községi plébánia templom építésével egyidejűleg2. Más írott
forrás: 1774-ben egy II. Józsefhez intézett panaszlevél említi meg Szárhegyet, miszerint a
szárhegyiek túlzott igényeket tartanak a környező földterületekre, ezt pedig a faluból már
ekkorra kivált települések nem nézték jó szemmel.3
A nem írásos emlékeket tekintve is messzire visszanyúló múlttal rendelkezik
Gyergyószárhegy. Az eddigi feltárások eredményeképpen a térség valószínűleg legelső
benépesítői már a bronzkorban ideérkeztek. A korai bronzkor végi Wietenberg-kultúrához
tartozó kerámialelet került elő 2007-ben.4 Ezekből valószínűsíthető egy erődítmény léte is,
amely a mai templom helyén állhatott egykor. A domborzati viszonyoknak köszönhetően innen
belátható a Gyergyói-medence jelentős része5. A későbbi La Tène-kultúrából is került elő
kerámialelet, a Keleti-Kárpátok „gót” lakossága is itt hagyta a lábnyomát, tehát tudjuk, hogy a
térség a 3-4. században is lakott volt.6 A 2013-as plébániatemplomi ásatások során a
gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum
régészei egy Árpád-kori, félköríves záródású templom maradványait találták meg.7
Tovább haladva a történelem vonalán, a 15. század második felében Lázár Bálint nemesi
címet szerez, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főbírója, valamint hadnagya lesz. Az őt követő
I. Lázár Andrással majd a család szerteágazik.8 Szárhegy földrajzi helyzetéből adódóan
stratégiai helynek számított a közelben húzódó kereskedelmi és katonai útvonalak
kereszteződése9 miatt, valószínűleg ezért is kezdődött meg itt a családi udvarház10 építése.
Később a vámszedőhely és a vásárjog a szomszédos Gyergyószentmiklóst fogja illetni, ebből
egyes kutatók arra következtetnek, hogy a két település egyféle versenyben állt egymással11.

1
PORTIK 2014, 2.
2
PORTIK 2014, 4-5.
3
GARDA 2012, 9-10; PORTIK 2014, 5.
4
GOGÂLTAN, DARVAS, DEMJÉN 2011, 59-61.
5
GOGÂLTAN, DARVAS, DEMJÉN 2011, 58.
6
DEMJÉN-LAZARESCU 2012, 61.
7
DEMJÉN 2016, 14.
8
RĂDULESCU 2005, 34.
9
DEMJÉN 2016, 16.
10
PORTIK 2014, 6,7.
11
DEMJÉN 2016, 16
1
 „…márvány promontorium déli alján pompálkodik Szárhegy*, mely valójában a
legszebb, legmeglepőbb képek egyikét tárja fel; ott van a hegy alján a gróf Lázárok ódon
kastélya, szeszélyes bástyáival, fogrovátkos falaival…”12 írja Orbán Balázs A Székelyföld
leírásában. Nem csak őt ragadta meg a várkastély látványa, sok neves kutató foglalkozott ezzel
a századokon átívelő épülettel. Orbán Balázs szavaival élve „…különböző korszakok müve,
mindenik kor épitett, toldott-foldott rajta…”13, de Stibli Sándor is azt írja róla, hogy
„…szerencsésen párosul bennük a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága az
egyszerűségre, funkcionalitásra törekvő népi hagyománnyal…”14. Ennél pontosabban nem is
lehetne leírni az épület stílusát, noha ez az úgynevezett sokszínűség gyakran vitagerjesztő
hatással bír a szaktekintélyek körében.
A Lázár-kastély tudományos kutatásai a 1960-as évek végén kezdődtek meg a bukaresti
Ion Mincu Intézet15 közreműködésével. Ekkor az épületegyüttes már romos állapotban van, az
épület építőanyagát képező kő és tégla lassanként a falu házaiba vándorol, gyakran lesz ez a
műemlékünk az „olcsó építőanyag” beszerzési helye. Az egy időben történő falkutatásokat és
régészeti ásatásokat a „helyreállítási” munkálatok követték. Kovács András erről így fogalmaz:
„Romosan érte meg a szocializmust, s talán át is vészelte volna, ha egy lelkes helytörténész-
újságíró kézbe nem veszi a sorsát.”16 A helyi származású Zöld Lajos vezetésével, Stibli Sándor
és Keresztes Gyula17 tervei alapján megkezdődik az újjáépítés. 1971 és 1974 között nem sikerül
az egész tervet véghez vinni18, de a munkálatok majd az 1980-as évek elején folytatódnak.19
Az eredeti épületek építési folyamatát négy fázisra tagolhatjuk. Az első az udvarház 15.
századi megépülése, a második szakasz a háromsejtes udvarházzá való átalakítás a 16.
században. A harmadik szakaszban megy végbe a legtöbb változás: ekkor épül meg a ma
Asszonyok házaként emlegetett épület, a négy sarokbástya, az udvar közepén elhelyezkedő
pincehelyiség20, a mellette levő tömlöc épülete és a tanácsterem is, és végül természetesen a
bástyákat összekötő fal. Az utolsó fázis lényegében a Lázár Ferenc nevéhez fűződő javítási
munkálatokat foglalja magukba, a kuruc szabadságharc után.21

12
ORBÁN 1868, XXIV.
13
ORBÁN 1868, XXIV.
14
STIBLI 1981, 859.
15
KOVÁCS 2002, 30.
16
KOVÁCS 2013, 9.
17
STIBLI 1981, 862.
18
STIBIL 1981, 863.
19
KOVÁCS 2013, 9.
20
STIBLI 1981, 860.
21
PORTIK 2014, 9.
2
 Mint a fenti leírásból kitűnik, a négy sarokbástyával a várkastély megkapja a máig
változatlan négyszögletes formáját. Méreteit illetően Orbán Balázs kelet-nyugat irányban 120
lépés hosszúságúnak és száz lépés szélességűnek írja le22. Maga az udvar kelet–nyugat irányban
fekszik. Az épületek bemutatását megpróbálom időrendi sorrendben előrefele haladva
ismertetni, így tehát elsőként az udvarház kerül sorra.
A mai, kapubástyaként ismert épület lehetett az első az épületegyüttesből. Jelenlegi
állapotában is háromosztatú épületről van szó. A földszinten mindkét oldalon egy-egy
viszonylag nagy terem foglal helyet, amelyeket a kastély utóbbi korszakában
irodahelyiségeknek rendezték be. A nyugati szobákban az 1970-es években zajló ásatások során
egy-egy kisebb méretű (2,30 m x 2,20 m), torony alakzatra emlékeztető épületmaradványt
tártak fel, kiszélesedő fallal, amely feljáróra enged következtetni. Ezek mellett, a falon, lőrésre
emlékeztető nyílások voltak találhatóak.23 Ezek az épületmaradványok tekinthetőek
(amennyiben a leletek értelmezése helyes) a kastély első építési fázisának. A kaputól jobbra, az
épület közepén található lépcsőfeljárón, a falépcsőket megmászva, az emeleten egy nagyobb
méretű terembe érkezünk, amelyen áthaladva egy kisebb terembe juthatunk24. Innen indul egy
ugyancsak fából készült lépcső, amely a felső terembe vezet. Ennek a teremnek a
különlegessége, hogy egész körbe ablakok találhatók, a padlózat pedig (ahogy emlékszem)
hatszögű téglapadló. A belső vakolás simított, úgynevezett „kanálhátas” vakolat borítja az
egész kapuépület belsejét. Az eredeti díszítésből sajnos sok nem maradt fenn, de mindenképp
meg kell említenem a kapuboltozat bemenet felőli bal oldalán található, évszámot rejtő
falfestményt, amelyen kétsoros feliratot figyelhetünk meg. A felső sorban Jézus Krisztus és
Mária monogramját láthatjuk, alatta pedig az „Anno 15(o)32 Domini” felirat olvasható. Az
évszámban található oldalra fordított szem alakú ábra egyes feltételezések szerin az „isteni
szemet” hivatott jelezni; mások pedig, így például Orbán Balázs is „czifraságnak” tekinti.25 Ez
az évszám az építkezések második fázisának befejezésére utalhat26. Stibli leírásában szerepel
még a központi épület közelében feltárt nyugatra, illetve keletre nyúló falmaradvány, amelyet
a jelenlegi fal elődjének tekinthetünk. Ezeket a későbbiekben visszabontják és átépítik. Az
építkezés hosszú időtartamára a változó tulajdonságú lőrések utalhatnak. 27 Ezzel átlépünk a
kastély harmadik építkezési fázisába.

22
ORBÁN 1868, XXIV.
23
STIBLI 1981, 860.
24
KOVÁCS 2002, 32.
25
ORBÁN 1868, XXIV.
26
STIBLI 1981, 861.
27
STIBLI 1981, 861.
3
 Kétségtelen, hogy ezt a szakaszt tekinthetjük a Lázár család fénykorának, ekkor alakul
át az egész – ha úgy tetszik – falusi udvarház a jelenlegi formájára, ekkor lesz belőle egy
tulajdonképpeni várkastély. Stibli az 1963-1974 között végzett ásatások tükrében leírja, hogy
az épület udvarán valószínűleg több épület is állhatott, de mivel nagyrészük fából épült, nem
sok maradt meg az utókor számára28.
A 16. század második felében elkezdett építkezésekkor megépül, valószínűleg elsőként,
a délkeleti bástya, ennek a befejezési dátumára Stibli az 1632-es évet adja meg; majd néhány
évvel később, 1639-ben elkészül a délnyugati bástya is. A védőfalon feltehetően kelet és nyugat
irányba is védőfolyósók húzódhattak. Egyes leírások szerint a falakon szuroköntő nyílások,
zúzművek is észrevehetőek voltak29.
Itt meg kell említenünk az átépítés reneszánsz stílusát. A valószínűleg Bethlen Gábor
által végeztetett30 átépítések következtében a várfal pártás koronát kapott. Ez az olasz
építőmesterek Erdélyre tett hatására is bizonyíték lehet, de egyes vélemények szerint a család
lengyel kapcsolatai révén kerültek megépítésre.31 Ezen attikás32, „olaszfokos” elemek díszítő
motívumai a későreneszánsz stílusból eredeztethetők, hasonlítanak a festőasztalosok
motívumaira33. Továbbá megjelenik a pilléres vakárkádsor, a voluta is, mint díszítő elem.34
B. Nagy Margit külön fejezetet szentel könyvében35 a reneszánsz pártázatoknak, ennek kapcsán
pedig foglalkozik a gyergyószárhegyi Lázár-kastély díszítőelemeivel is. Fény derül a
sarokbástyák díszítésére is, miszerint a bástyák sarkai vöröses barna festett kváderozást kapnak,
a földszintet az emelettől elválasztó párkány zöld, barna, sárga kockákkal festett, de a
pinceablakok is díszítettek, mégpedig indadíszítést találunk, noha B. Nagy Margit „primitíven
megrajzolt” formaként is említi őket.
Ezen építkezés során jelentősen kibővül az épületek száma a kastély udvarán.
Létezésükre a korabeli leltározások tanulmányozása során találunk bizonyítékot, például a 17.
század végi Inventarium Curia leírásában is, a különböző helyiségek megnevezésében, például
a Túrós bástya, a Gabonás ház, a Pince vagy akár a Tisztartó ház is jó példa. Nemcsak az

28
STIBLI 1982, 861.
29
ORBÁN 1868, XXIV.
30
B. NAGY 1970, 60.
31
GARDA 2012, 347.
32
KOVÁCS 2003, 121.
33
B. NAGY 1973, 39.
34
B. NAGY 1970, 67.
35
B. NAGY 1970.
4
elnevezésből, de a leltározott tárgyakból is több információ tárul elénk az adott épület,
épülethelyiség funkcióját illetőleg36.
A kapu közelében, nyugati oldalon helyezkedhetett el a Darabontok háza és egy kút, a
másik oldalán pedig egy kétszintes épület, amelynek alsó emelete kőből, a felső pedig
gerendából készült. A védőfal nyugati oldalán istállók meg sörfőző ház kaptak helyet.37 A déli
fallal ellentétben a többi három fal nem kapott ekkora hangsúlyt az építkezés során, legalábbis
ami a díszítést illeti.
A Stibli-féle, Zöld Lajos vezette újjáépítéseknél38 a romok statikai állapotát vették
figyelembe, és ez alapján állították fel a sorrendet, hogy mit és milyen mértékben állítsanak
helyre. A még álló épületeket kellett megvédeni a további omlástól, romlástól, így például az
fentebb említett udvari épületek csak megerősített romok formájában lettek megmentve, ezután
pedig nagyobb hangsúlyt fektettek az udvarban álló két palotaépületre.39
Az északkeleti bástya a kastély egyik különlegessége. A Vörös bástya néven emlegetett
épület egy sokszög alaprajzú, két szintes torony. Feltételezések vannak arra, hogy ez a
sarokbástya afféle udvari kápolnaként is szolgálhatott.40 Az épületen az 1696-os dátum
szerepel, amely valószínűleg a Lázár Ferenc javítási munkálatainak befejezési dátumát jelzi.41
Az északnyugati bástya kérdése vitatott. Egyesek szerint ez lehetett a vár legmagasabb
pontja42. Jelenlegi formájában innen belátható az egész Gyergyói-medence, tehát ha stratégiai
bizonyítékot keresünk, akkor valószínűleg egy maihoz hasonló, magas tornyot képzelünk el a
17. századi Lázár-kastély északnyugati részébe, amely az elhelyezkedéséből adódóan43 már az
alapozási szinten jóval magasabban helyezkedik el az udvarhoz képest. Más vélemények szerint
ez a bástya a „helyreállítást” megelőzően sosem készült el. A 18. századi leírásokban is csak
Csonka-toronyként emlegetik.44 Kovács András leírásában „kinézésében leginkább szász
templomvárakra emlékeztető, tornácos”45 toronyként szerepel.
Ehhez kapcsolódik a jelenlegi legimpozánsabb épület, az úgynevezett Lovagterem. Az
L alakú épülethez valamikor a kaputól, a virágoskerten keresztül, lépcső vezethetett fel, ugyanis
körülbelül 4,5 méteres szintkülönbség lehetett az udvar két része között. Ezen keresztül

36
GARDA 2012, 348-355.
37
KOVÁCS 2002, 32.
38
KOVÁCS 2013, 9.
39
STIBLI 1981, 863.
40
PORTIK 2014, 10.
41
KOVÁCS 2002, 36.
42
STIBLI 1981, 861.
43
PORTIK 2014, 9.
44
KOVÁCS 2002, 36.
45
KOVÁCS 2013, 9.
5
juthattak el a nagy méretű, 12 oszlopos, maximum 14 árkádos loggiába. Ez az épületrész
megközelítőleg elérte a 4,6 x 28 méteres alapterületet. Déli oldalán négy faragott ablakkeret,
keleten pedig kis óratorony díszeleghetett.46 Maga a lakóépület egy több boltozatos helyiség
lehetett, amely fénykorában az úr lakhelyére, a ház asszonyának lakhelyére és a leányasszonyok
lakhelyére tagolódhatott, ezek mellett másik két boltozott helyiség volt, és természetesen az
árnyékszék47. Jelenleg az épület hatalmas, három szintes építmény. Az alsó, pince részben
régebben a turisztikai céloknak megfelelően kávézó működött, a másik két szinten pedig képtár
foglalt helyet. Az első emeletet vörös és fehér márványpadlóval látták el, a boltozatot pedig
kazettás mennyezet képezte. Ebben az épületben kapott helyet a konyha is, és innen lehetett
feljutni az északnyugati toronyba is, amelyben a művészeti központ működésének ideje alatt
néprajzi kiállítás volt megtekinthető. Egyes vélemények szerint az objektum csak a
szocializmus végén kapott szerepet: ide járhatott a megye vezetősége, amikor el kívánt bújni a
kíváncsi szemek elől.48 Leltári feljegyzések alapján itt fából készült szószék és más
gyászszertartási kellékek találhatók a kastély urának halálakor, de nem kizárt, hogy az épület
székgyűlések helyszíneként is szolgálhatott.49
A mai napig álló, de még fel nem újított épület50 az Asszonyok háza nevet viseli, noha
egyes meglátások szerint tévesen. Valószínűsíthető, hogy egy 16-17. századi lakóépület
maradványait értelmezhették félre.51 Ennek az épületnek a pincéjében helyezkedhetett el a
kemence és a sütőház, amelyek az északkeleti torony fele irányultak. Ezek fölött
magasföldszintes lakóház húzódott.52 Leltári bizonyítékok szerint a délkeleti és az északkeleti
bástya között folyosó lehetett, így ez is kizárja az Asszonyok háza mai, falhoz hozzáépült
formájának korabeli voltát.53
Ami még kimaradt a felsorolásból és fontosnak tekinthető, az az épületegyüttes közepén
elhelyezkedő, mai használatban színpadként funkcionáló építmény, amely alatt pince található,
és az ezzel szomszédos tömlöc. A legendák kaszatömlöcként emlegetik, de a leírásokból csupán
kétszintes tömlöcre derül fény, amelynek az alsó része „szégyenkalitkaként” is működhetett, ez

46
KOVÁCS 2002, 32.
47
KOVÁCS 2002, 32-33.
48
KOVÁCS 2013, 9.
49
KOVÁCS 2002, 36.
50
PORTIK 2014, 10.
51
KOVÁCS 2002, 32, 23. jegyzet.
52
KOVÁCS 2002, 32.
53
KOVÁCS 2002, 33.
6
alatt meg földbe ásott mély gödör található54. Valószínűleg a nevéhez hű funkciót tölthetett be
az évszázadok során.
A „színpad” alatt végzett ásatások viszont rengeteg régészeti értékkel szolgáltak. Habár
nem volt mindig megfelelő, képzett szakember az ásatások felügyeletére, a későbbi ásatások
során a nem megfelelően feltárt tárgyak analógiájaként még fel lehet használni a munkálatok
eredményeit. Innen hatalmas mennyiségű kályhacsempe került elő, a 15-17. századokból. A
máztalan, durva csempéktől kezdődően a lovagalakos, mázas, a kiforrott reneszánsz
mintavilágú lapos csempéken keresztül a szentek portréját ábrázoló fülkés csempékig
mindennel találkozhatunk. A 17. századi betöltésből akkora mennyiségű leletanyag került elő,
hogy lehetővé teszi akár egy egész kályha rekonstrukcióját is.55
A harmadik fázis virágkora után elkezdődött a hanyatlás. A 18. század elején a labanc
betörések hatalmas kárt tesznek a kastélyban, olyannyira, hogy az 1711-ben hazaérkező
tulajdonos nem tudott megszállni a kastélyban. Lázár Ferenc kísérleteket tesz a kastély
helyreállítására, nagyszabású terveket készít, amelyeken a kastély helyiségeinek száma eléri a
kilencvenet.56 De mára ezekből az építkezésekből inkább a javítási munkálatokra van
bizonyítékunk. Orbán Balázs a kastély délnyugati bástyáján még talál egy Lázár Istvánt említő
feliratot 1731-es dátummal, de valószínűnek tartja, hogy elírás történt, és a felirat a Lázár
Ferenc nevéhez fűződő javítások befejezésére utal.57 Ezt tekinthetjük a negyedik fázis végének.
1748. szeptember 21-én a kastély leégett. Kezdetben a helyreállítási költségek
kisegítésére a széktől is kérnek segítséget, de az örökösödési perek kimerítik a családi kasszát,
így lemondanak a felújításról. A19. század elején a felosztások után a keleti és nyugati falakon
kapukat vágnak.58 A 20. századi szekularizáció során az állam kezébe kerül, a „változás” után
pedig a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ kap benne otthont. Az újabb
örökösödési perek során a számos, különböző földrészeken élő leszármazott nem tud kiegyezni,
így a kastélyt 2014-ben bezárják. A HR-I-s-B-1267159 műemlékvédelmi számmal rendelkező
épületegyüttes még mindig elhagyatott, és az éves felmérések jelentései szerint egyre rosszabb
állapotban van. Ezúton is szeretném kifejezni sajnálatomat az olyan emberek irányába, akik
akár kapzsiságból, akár butaságból veszni hagynak egy ilyen, évszázadokon átívelő hidat,
amelyre ha vigyáznánk, az unokáink is büszkeséggel tekinthetnének.

54
KOVÁCS 2002, 33.
55
KÉMENES 2005, 83-86.
56
KOVÁCS 2002, 35.
57
ORBÁN 1868, XXIV.
58
KOVÁCS 2002, 36-37.
59
Romániai Nemzeti Örökségvédelmi Intézet 2005, 96. sz
7
B. NAGY 1970 B. Nagy Margit: Reneszánsz pártázatok. In:
Uő: Reneszánsz és barokk Erdélyben.
Kriterion, Bukarest, 1970, p. 60-71.

B. NAGY 1973 B. Nagy Margit: Bevezetés In: Uő: Várak,

kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták.
Kriterion, Bukarest, 1973, p. 5-56.

DEMJÉN 2016 Demjén Andrea: Gyergyószentmiklós a

középkori és a kora újkori írott forrásokban.
In: Uő: Gyergyószentmiklós a régészeti
kutatások tükrében. Erdélyi Múzeum Egyesület
– Tarisznyás Márton Múzeum, Kolozsvár –
Gyergyószentmiklós, 2016.

DEMJÉN-LAZARESCU 2012 Demjén Andrea – Vlad Lazarescu: Római

császárkori és kora középkori leletek
Gyergyószárhegyen. A régi ásatások
újraértékelése. In: Erdély és kapcsolatai a kora
népvándorlás korában, Molnár István Múzeum
3.Székelykeresztúr, 2010, p. 63 – 94.

GARDA 2012 Garda Dezső: A kastély árnyékában I-II.

Gyergyószárhegy története 1849-ig. Státus
Kiadó, Csíkszereda, 2012.

GOGÂLTAN, DARVAS, DEMJÉN Florin Gogâltan, Darvas Lóránt, Demjén

2011 Andrea: Descoperir aparținând epocii
bronzului la Lăzarea. In: A Csíki Székely
Múzeum évkönyve VII, Pro-Print, Csíkszereda,
2011, p. 55-72.

KOVÁCS 2002 Kovács András: A gyergyószárhegyi Lázár-

kastély építéstörténetéről. In: Tanulmányok
Erdély újkori történelméről, Magyari András
emlékkönyv, Kolozsvári Egyetemi
Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002, p. 29-40.

KOVÁCS 2013 Kovács András: Kastélyrekonstrukciók

Erdélyben. Korunk, Kolozsvár, 2013/6, p. 3-13.

Romániai Nemzeti Örökségvédelmi Romániai Nemzeti Örökségvédelmi Intézet,

Intézet 2005 Történelmi műemlékek listája, 2005, 96. szám.
[ https://patrimoniu.gov.ro/images/lmi-
2015/LMI-HR.pdf]

ORBÁN 1868, XXIV. Orbán Balázs: Szent-Miklóstól Ditróig. In: Uő:

A Székelyföld leírása. 1868. Digitális kiadás:
Arcanum Adatbázis Kft. 2003.
[http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/99.html]
PORTIK 2014 Portik Zsolt: Gyergyószárhegy. Honismereti
tanulmány, Élő Erdély Egyesület, 2014.[
http://diakszemmel.eloerdely.ro/files/6633-
138_Portik_Zsolt_Gyergyoszarhegy.pdf]

RĂDULESCU 2005 Rădulescu Maria Venera: Cahlele medievale

descoperite la castelul Lăzarea. Muzeul
Național, XVII, 2005, p. 33-52.

STIBLI 1981 Stibli Sándor: A szárhegyi kastély. Korunk,

Kolozsvár, 1981/11, p. 859-863.