GYÁR

u
II
I

....

1
■
1
pggj
j

BUDAPEST VII. RÁKÓCZI UT 60

 TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
Naptári rész ..................... 3—14
Előjegyzések ..................... 13—16
Gömbös Gyula egy esztendeje.
Irta: Thury L a jo s ...................... 17
Háborús feszültség, fokozódó
válság a világpolitikában. Irta:
Máthé E l e k .............................. 31
Akik uj világot teremtenek a
magyar földön. Irta: Oláh
György ...................................45
Legmaibb asszonyok. Irta: Me-
gyery E lla ...................................67
Hat diktátor közelről (.Mussolini,
Hitler, Pilsud.szki, Dolli üss,
Kemál, Roosevelt)...................... 83
így védték meg a világbókét . . 100
Európa uj művészetének egzo­
tikus (fo rrá s a i.................... 102
Az eltűnt város (Búcsú a Tabán­
tól.) Irta; Fiala Ferenc , . . 115
Visszahívnak a havasok. Irta:
Komáromi J á n o s ................121
Sportdivat ................................. 131
A megszállott területeikhumora . 135
Színház. Vallomások arról, ki mit
szerzett művészi munkájával . 141
A szönyegszövés multija és jelene.
Irta: Thiering Oszkár dr, , . 152
Bunraku, a japán bábjáték. Irta:
Kourig János dr...................... 159
Oldal
A technika boszorkánykonyhájá­
ból. Irta: Orbán Ferenc dr. . 167
Félelmetes erődöv Franciaország
keleti határán .........................171
Jamboree-emlék. Irta: Barabás
Endre ......................................175
Bajnokok és bajnokságok 1933-
ban ..........................................180
Magyar hangosfilmek. Irta: Som-
fay M argit ................................. 187
Napvilágra került az ősi bel­
városi templom......................... 192
Jó dolguk van a modem kis­
dedeknek ......................... , 194
Hazavágyó magyarok. Irta:
Dezső E r n ő .............................199
Leventék a gyárakban . . . . 205
A kártya történetéből.....................207
Halhatatlan fiatalság. Irta:
Pipics Zoltán dr......................... 209
Borobudur, a világ egyik leg­
szebb műemléke .....................218
Gyöngyösbokréla. Irta: Dallos
S á n d o r ..................................... 221
Meghalt a romantika Török­
országban. Irta; Mészáros
Gyula dr......................................229
Névnapok betűrendes jegyzéke , 235
Postai d íjsz a b áso k .....................237

A boritéklap Szemes István, a belső címlap Nagy Árpád munkája. A fej­

léceket Pintér Jenő rajzolta. Visszahívnak a havasok cimü cikkünk tátrai
felvételeit Stolz Róbert és Hensch Aladár, az erdélyi felvételeket Papp La­
jos készitette.
Az évkönyvet Radnai Endre és Vaska Géza szerkesztők állították össze.
#>i(gg
> - >agg>>j«gg>.vitSg»'Nigg>>*gg>ijgg» n
*S2>Nügg>saggy.>agg>»

TJasrvuuéirr t
s A hónap és hét Római kathollkus Protestáns
A Nap

napjai naptár naptár kelte nyugta

ó. p.

1 H é t fő Ú jé v y jé v 7 48 16 19
2 Kedd Jézus e z . neve Ábel 7 48 16 20
3 Szerda Genoveva sz. Benjamin 7 48 16 21
4 Csütörtök Titusz pk. Leona 7 48 16 22
5 Péntek TeleBzíorp. vt. f Simon 7 48 16 23
fl S z o m b a t V íz k e r e s z t Gáspár 7 47 16 24
H o ld lé n y v á lto z á s
7 V asárn ap G1 S z . C s a lá d G l Attila 7 47 16 25 fí Utolsó negyed.
8 Hétfő Szörény Szörény 7 47 16 26
Marcell *• 8-án 22 6. 38 p.
9 Kedd Julián vt. 7 47 16 28
10 Szerda Vilmos pk. Melánia 7 46 16 29 ® UJhold 15-én 14 óra
11 Csütörtök Hlgin p. vt. Á|?ota 7 46 16 30 W 37 p.
12 Péntek Árkád vt. t Ernő 7 45 16 31
13 Szombat B. Veronika Vidor 7 45 16 33 7) Első negyed
32-én 12 ó. 50 p.
14 V asárn ap G 2 Hilár pk. G 2 Bódog 7 44 16 34 ® Holdtölte
15 Hétfő Remete sz. Pál Lóránt 7 44 16 35 w 30-án 18 ó. 31 p.
16 Kedd Marcell p. vt UU8ZtáV 7 44 16 36
17 Szerda Antal apát Antal 7 43 16 38 (T földközelben
18 Csütörtök Piroska Piroska 7 42 16 39 ^ 15-én 1 óra
19 Péntek B. Margit t Sára 7 41 16 41
20 Szombat Fábián, Seb. Fábián, Seb. 7 40 16 42 (T' löldtávolban
27-én 20 óra
£1 V a s á r n a p G 8 Ágnes sz. GS Ágnes 7 39 16 44 Elsején a nap hossza
22 Hétfő Vince vt. Artur 7 38 16 46 8 óra 31 p.; a bó vé­
23 Kedd P. Raimund Zelma 7 38 16 47 géig 58 perccel nó.
24 Szerda Tlmót pk Tádé 7 37 16 48
25 Csütörtök Pál fordulása Pál fordul. 7 36 16 49
26 Péntek Pollkárp pk. f Vanda 7 35 16 51
27 Szombat Aranysa. Ján. Lothár 7 34 16 53

28 V a sá rn a p G H e t v .- v a s . G 4 Károly 7 32 16 54
29 Hétfő Szál. sz. Ferenc Adél 7 31 16 56
30 Kedd Martina sz. vt. Mártonka 7 30 16 57
31 Szerda Nol. sz. Péter Virgilia 7 29 16 58

Hunyadi János a gyomor

természetes
keserüviz
és b e l e k b e t e g s é g e i ­
n e k í e 1 ü 1m u 1h a t a t i a n g y ó g y v i z e !

Jegyzetek:

r 3
 >^eg5g* >j«gg> > i^gg> > ^ g g > . ^ g g > >^gSea« !s^ S g » ^ S g > > ^ S g > »

ftkSyruuóur '
A Nap
A Hónap és bét Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p. ó. p.

1 Csütörtök Ignác pk. vt. Ignác 7 28 17 00

2 P é n te k G y .-s z . B . A . Karolta 7 26 17 02
3 Szombat Balázs pk. vt. Balázs 7 25 17 03

4 V asárn ap G H a tv a n a d v G Ráhel 7 23 17 05
5 Héttő Ágota sz. vt. Ágota 7 22 17 07
8 Kedd Dorottya sz. vt. Dorottya 7 21 17 09 H o ld lé n jrilto iii
7 Szerda Romuald apát Tódor 7 20 17 09
8 Csütörtök Máthai sz. János Aranka 7 18 17 11 Utolsó negyed
9 Péntek Alex. Cirill Abigail 7 17 17 12 Í 7-én 10 ó. 22 p.
10 Szombat Skolasztika sz. Elvira 7 15 17 14
Ujhold
11 V asárn ap 7 13 17 16 14-én 1 ó. 43 p.
G F a rsa n g v. G Bertold
12 Héttő Szervita r. T al. Lídia 7 11 17 17
13 Kedd Rlccl sz. Katalin Ella 7 10 17 18 $ Első negyed
21-én 7 o. 5 p.
14 Szerda Hamvazó sz. Bálint 7 09 17 20
15 Csütörtök Fausztln vt. Fausztln 7 07 17 22 (T földközelben
16 Péntek Juliánná vt. Juliánná 7 05 17 24 ^ 12-én 12 ó.
17 Szombat Donát pk. vt. Donát 7 03 17 26 (T töldtávolban
^ 24-én 11 ó.
IS V asárn ap G1 I n v o c a b l t G Konrád 7 02 17 29
19 Héttő Konrád bv. i Zsuzsánna 7 01 17 29 Elsején a nap hossza
20 Kedd A lad árok. 1 Álmos 6 59 17 30 9 ó. 32 p.r a hó végéi«
21 Szerda Eleon. K á n . 1 Eleonóra 6 57 17 32 1 óra 26 perccel nő.
22 Csütörtök P éter széki. i Gerzson 6 55 17 33
23 Péntek Dam. Pét. 1 Alfréd 6 53 17 35
24 Szombat Mátyás a. j Mátyás 6 51 17 36

25 V a sá r n a p G 2 R é m In l s e . G Géza 6 50 17 38
26 Héttő K. sz. Margit i Sándor 6 48 17 39
27 Kedd H. Báthory L - • Ákos 6 46 17 40
28 Szerda Román apát 1 ■ Elemér 5 44 17 42

aBwr»B uiazági osztania

M (IV, EskQ-ut 6. Klotild-palota. Talefon; M8-66)
díjtalanul és kedvezményesen Intézi a ,,Ma­
gyarság" olvasóinak Összes utazási Qgyelt

Jegyzetek:

4
S
Mdutciuih
A Nap
A hónap és hét Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p.
1 Csütörtök Albin pk. t Albin 6 42 17 43
2 Péntek Slmpltc p. Tí Lojza 6 40 1? 45
8 Szombat Kunigunda ft Kornélia 6 38 17 47
H o ld fé n y v á lto z á s
4 V asárn ap GS O c u l l GS Kázmér 6 37 17 48
5 Hétlő Ozséo + Adorján 6 85 17 49 ® Holdtölte
G Kedd le ip . és F. vt.-j Gottlieb 6 83 17 51 w 1-én 11 6. 26 p.
7 Szerda Aqu sz. Tam. i Tamás 6 31 17 53
8 Csütörtök 1st. János i Zoltán 6 29 17 55
9 Péntek Franciska t Franciska ü 27 17 56 (T Utolsó negyed
10 Szombat 40 vértanú ft Olimpia 6 25 17 57 *• 8-án 19 ó. 6 p.
® Uíhold 16-én
11 V a s á r n a p G4 L a e ta r e G 4 Aladár 6 23 17 58 w 13 6. 8 p.
12 Héttő l. Qergeiy p. t Gergely 8 21 18 00
18 Kedd Szabin vt yí Krisztián 6 19 18 02 T) EIrő negyed
14 Szerda Matild f f Maliid 6 17 18 03 v 23-án 2 o. 45 P.
15 Csütörtök N e m z e t i t in n . N em z. Unn. 6 15 18 05 ® Holdtölte 31 én
16 Péntek Geréb pk f Henriette 6 14 18 08 ^ 2 ó. 15 p.
17 Szombat Patrik pk. ft Gertrud 0 12 18 07
(T földközelben
18 V a s á r n a p GS J u d i c a GS Sándor pk. 6 10 18 09 12-én1 10 .
19 Héttő Jozset József 6 08 18 10 (T töldlávolban
20 Kedd B. Ceáky M. 1 Hubert 6 05 18 12 ^ 24 én 7 6.
21 Szerda Benedek ap. Benedek 6 03 18 13
22 Csütörtök Uen. sz. Kát. Oktávián 8 01 18 15 Elsején a nap hossza
23 Péntek Fájdalm as sz. ■ frum eno 5 59 18 16 11 ó. 1 p.; a hó végéig
24 S z o m b a t Gábor töan. Gábor 5 57 18 17 1 Ó. 43 perccel nó.
SS V a s á r n a p Gfl G y o .-B . A . G 8 Gyo.-B. 5 55 18 19
26 Hétfő Manó j Manó 5 58 18 20
27 Kedd Dam. János i Hajnalka 5 52 18 22
28 Szerda Kap. Janos j Gedeon 5 50 18 23
29 Csütörtök Nagycsütörtök + Cyrill 5 48 18 24
30 Péntek Nagypéntek + N a g y p én tek 5 46 18 25
31 Szombat Nagyszombat f Izidor 5 43 18 27

Hunyadi János g y ó g y -k ese rllv iz

i v ó k ú r á j a a m á j , v e * e és e p e b e t e g ­
s é g e i n é l k i v á l ó g y ó g y e r e d m é n y e k e t ad

Jegyzetek:

5
»vM gZ*- Nügz>' » g g R > ü g 2 > > ü g g > s i g z y v i j g z » s ^ C g » > a g 2 > > a g z > > *S Z > >affig> »

1 1

« i
A Nap
A hónap és hét Római katholikus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p.

1 V asárn ap G H u sv ét-v a s. G H u sv ét-v . 5 41 18 28

2 H é t tő H ú sv é th é tfő H u sv ét-h . 5 39 18 30
3 Kedd Rikárd pk. Keresztély 5 37 18 31
4 Szerda Izidor vt. Izidor 5 35 18 32
5 Csütörtök Ferreri r z . Vince Vince 5 33 18 33 H o ld lé n y v á lt o z á s
6 Péntek Coelesztin p. f Coelesztin 5 31 18 35
7 Szombat B. Herrn. Józs. Hermann 5 29 18 37 (J" Utolsó negyed
7-én 1 ó. 49 p.
S V asárn ap G1 Q u a a lm . G l Lídia 5 27 18 38
9 Hétfö B. Konrád Erhardt 5 24 18 40 » Újhold
10 Kedd Ezekiel Zsolt 5 22 18 40 * lt-é n 0 ó. 57 p.
11 Szerda I. Leó pápa Leó 5 21 18 42 Tt Első negyed
12 Csütörtök Gyula p. Gyula 5 19 18 44 v 21-én 22 ó. 20 p.
13 Péntek Hermenegild f Ida 5 17 18 45
14 Szombat Jusztin vt. Tibor 5 15 18 47 ! (SÄ Holdtölte
^ 29-én 13 ó. 45 p.
15 V asárn ap G2 M t s e r ic G2 Alala 5 13 18 48 (T földközelben
16 Hét ő L Benedek J. Lambert 5 11 18 50 ^ 7-én 12 ó.
17 Kedd Anlcél p. Anlcét 5 10 18 51
18 Szerda Sz. dózsef olt. Ilona ő 08 18 52 (T földtávolban
19 Csütörtök F.mma Kocsárd 5 06 18 54 ^ 21-én 3 ó.
20 Péntek Tivadar hv. f Tivadar 5 04 18 55
21 Szombat Anzelm pk. Anzelm 5 02 18 57
Elsején a nap hossza
22 V a sá r n a p GS J u b i l a t e G3 Szótér 5 00 18 59 12 ó. 47 p.; a hó végéig
23 Héttő Béla Béla 4 59 18 59 1. ó. 35 perccel nő.
24 Kedd György vt. György 4 57 19 01
25 Szerda Márk ev. Márk 4 55 19 02
26 Csütörtök Kiüt és Marcell Ervin 4 53 19 04
27 Péntek Kanis. Péter et. t Arisztid 4 51 19 05
28 Szombat Kér. Pál hv. Valéria 4 49 19 07

29 V a sá r n a p G4 C a n ta te G 4 Albert 4 48 19 08
30 Héttő Sienal Katalin Katalin 4 47 19 09

Hunyadi János é v e k e n át i h a t ó m i n d i g e g y e n l ő , b i z t o s
.
gy ógy ha tással. Káros m e l l é k h a t á s a nincs

Jegyzetek:......................................................................................... ........

6
Sjjg2> .süggy >fegZ>' Süg2>- Nitgg»' sügg>- Nügg* .sügg>' .vüC^>' »gg» V>g2»- Nügg>-»

M á jU A
A Nap
A hónap és hét Római kathollkus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p.

1 Kedd Fülöp és Jakab ap. Fülöp 4 45 19 10

2 Szerda Athanáz pk. Zsigmond 4 43 19 12
3 Csütörtök Sz. kér. feltal. Irma 4 41 19 13
4 Péntek Monika, Flór. vt. f Flórián 4 40 19 15 H o ld f é n y v á lt o z A s
5 Szombat V. Plus pápa Gotthard 4 38 19 16
£T Utolsó negyed
6 V asárn ap G5 R o g a le G5 Frida 4 37 19 17 *- 6-án 7 ó. 41 p.
7 Héttő B. Gizella ) va .» Napoleon 4 35 19 18
8 Kedd Mihály főa. £ §• Gizella 4 34 19 20 ® UJhold
9 Szerda Naz. sz. G e rg .) +- c Gergely 4 32 19 21 w lS-án IS óra 30 p.
10 C sU tttrtO k A ld o z ó c s U t. A ld o z ó c s U t . 4 31 19 23 T) Első negyed
11 Péntek Mámért pk t Mamertius 4 29 19 24 21-én 16 ó. 20 p.
12 Szombat Pongrác vt. Pongrác 4 28 19 25
® Holdtölte
18 V a s á r n a p G6 E xau d l G 6 Szervác 4 27 19 27 w 28-én 22 ó. 41 p.
14 Héttő Bonifác vt. BonFáe 4 26 19 27 (T földközelben
15 Kedd De la Salle János Zsófia 4 24 19 29 8 án 8 óra.
16 Szerda Nép. sz. János Mózq8 4 23 19 30
17 Csütörtök Paskál hv. Paskál 4 22 19 31 (T földtávolban
18 Péntek Venanc vt. f Erik 4 20 19 38 18-án 21 óra
ifl Szombat Coelesztin p. f t Ivó 4 19 19 34 (T földközelben
30-án 20 óra
20 V asárn ap G PU nk. vas. G PU nk. v. 4 18 19 35
21 Héttő P U n k O sd h . P U nk. h. 4 17 19 36 Elsején a nap hos«/a
22 Kedd Júlia SZ. vt. Júlia 4 16 19 37 14 óra 25 perc; a bó
23 Szerda Dezső pk. vt. K .ff Dezső 4 15 19 38 végéig 1 óra 14 perc­
24 Csütörtök Kereszt, segíts. Eszter 4 14 19 40 cel nö.
85 Péntek VII. Clerg. p. -H- Orbán 4 13 19 41
26 Szombat Nérel sz. Fii lop f f Fülöp 4 12 19 42

27 V a s á r n a p G1 S z e n t h á r . G S z e n tta . 4 11 19 43
28 Hétfő Ágoston p. Emil 4 11 19 44
29 Kedd Pazzi Magd. sz. Maxim 4 10 19 40
30 Szerda Sz. Jobb feltal. Nándor 4 09 19 46
81 C sütO rtO k Ű rn a p ja Petronella 4 08 19 47

A magyarság
hönyuosztályában (IV, Eskü-ut 6.
Telefonszám: 888-66)
minden könyv kapható

Jegyzetek:

7
 Cfu/vviuA
A Nap
Á hónap és bét Római katbollkus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p.

1 Péntek Pamlll Tt. Pampfil 4 07 19 48

2 Szombat Erazmus vt. Anna 4 07 19 49

S V asárn ap G 2 Klotild G l. Klotild 4 06 19 50

4 Hétfő Kar. Sz. Ferenc Keiény 4 01 19 51 H o ld lé n y v á lto z á s
5 Kedd Bonifác pk. v t Bonifác 4 05 19 52
6 Szerda Norbert pk. Norbert 4 04 19 53 ff Uto'sé negyed
7 Csütörtök Róbert hv. Róbert 4 04 19 54 4-én 18 ó. 53 p.
8 Péntek Jézus szive f Medárd 4 03 19 54
9 Szombat Prim., Fel. vt. Félix 4 03 19 54 © Ujhold
w 12-én 3 óra 11 p.
10 V asárn ap G 8 Margit klr. G 2 Margit 4 03 19 5> Ti Első negyed
11 Hétfő Barnabas Barnabás 4 03 19 56 v 20-án 7 ó. 87 p.
12 Kedd F ak .sz János hv. Klaudtus 4 03 19 56
13 Szerda Paduai sz. Antal Tóbiás 4 02 19 57 ffi Holdtölte
14 Csütörtök Nagy sz Vazul Vazul 4 02 19 57 27-én 6 ó. 8 p.
15 Péntek Via. Kreszcenc f Vld 4 02 19 58
li Szombat Régiszi sz. Fér. Jusztin 4 02 19 58 (r földtávolban
15-én 11 óra
17 V a s á r n a p G 4 Reiner bv. G 8 Laura 4 02 19 59 (r földközelben
18 Hétfő Efrém ea. Arnold 4 02 19 59 28- án 2 őrá
1H Kedd Gyárfás és P r. vt. Gyárfás 4 02 20 00
20 Szerda Szilvér p. v t Ráfael 4 02 20 00 Elsején a nap hossza
21 Csütörtök Gonz. sz. Alajos Alajos 4 02 20 00 15 óra 41 p.; 21-le 17 p.
22 Péntek Paulin pk., f Paulina 4 12 20 00 nő; azntán a hó végéig
23 Szombat Ediltrud sz. Zoltán 4 02 20 01 3 perccel fogy.

24 V a sá rn a p G 4 Kér. sz Ján. G 4 Iván 4 03 20 01

25 Hétfő Vilmos hv Vilmos 4 03 20 01
26 Kedd János és Pál vt. János és Pál 4 04 20 01
27 Szerda László kir. László 4 04 20 01
28 Csütörtök Ireneus Arszlán 4 05 20 ti
2» P é n te k S zt. P é t. é s P á l Péter és Pál 4 15 20 01
30 Szombat Pál emlékezete Pál f 4 06 20 01

Mielőtt bármilyen bizto- "

sitást Kőt, forduljon a
MAGYARSÁG
BIZTOSÍTÁSI OSZTÁLYÁHOZ
(Bud&pest IV, E8kü-ut 6. Telefonszám: 888-66)

Jegyzetek:

8
\ i
\ J T u fttu * l
\ A Nap
i
A Hónap és bét Római kathollkus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
6. p. ó. p.
1 V asárn ap G 6 J é z u s 1. v . G 5 Tibold 4 07 20 01
2 Héttő Sarlós B.-A. Ottokár 4 07 20 01
3 Kedd M. sz. p. eml. Kornél 4 07 20 00
4 Szerda Ulrlk pk. Ulrlk 4 08 20 00
5 Csütörtök Zak. sz. Antal hv. Enese 4 08 20 00 H o ld lé n y v á lto z á s
(i Péntek Izalás próféta t Ezalás 4 08 20 00
7 Szombat Cirill és Metód Cirill, Met. 4 10 18 58 (T Utolsó negyed
3-án 21 ó. 28 p.
tt V asárn ap G7 E r z s é b e t k . G ö Teréz 4 10 19 58
8 Héttő Veronika sz. Lukrécia 4 11 19 58 ® Ujhold
10 Kedd Amália Amália 4 12 19 58 w 11-én 18 ó. 6 p.
11 Szerda I. Plus p. vt. Lili 4 13 19 56 T) Első negyed
12 Csütörtök Gualbert sz. Ján. Izabella 4 14 19 56 ^ 19-én 19 ó. 53 p.
13 Péntek Anaklét p. vt. t Jenő 4 15 19 55
14 Szombat Bonaventpk. Eőrs 4 16 19 55 f fi Holdtölte
w 26-an 13 ó. 9 p.
15 V asárn ap G8 H e n r ik b y . G7 Henrik 4 17 19 54 rr töldtávolban
16 Héttő Karm. B.-A. Valter 4 18 19 54 ^ 12-én 19 ó.
17 Kedd Elek hv. Elek 4 18 19 53
18 Szerda Kamill hv. Frigyes 4 20 19 52 (T földközelben
18 Csütörtök Paul. sz. Vince Emília 4 21 18 51 ^ 26-án 11 ó.
20 Péntek Jerom os hv. f Illés 4 22 19 50
21 Szombat Praxedes sz. Dániel 4 23 19 49 Elsején a nap hossza
11 óra 54 p e r c ; a hó
22 V a s á r n a p G 9 M á r . M atfd . G 8 Mária M. 4 24 19 48 végéig 53 perccel fogy.
23 Héttő Apoll, pk. vt. Lenke 4 26 19 46
24 Kedd B. King., Kriszt. Krisztina 4 27 19 45
25 Szerda Jakab apostol Jakab 4 27 19 45
26 Csütörtök Anna assz. Anna 4 28 19 44
27 Péntek Pantaleon vt. t Olga 4 30 19 42
28 Szombat Ince p. Ince 4 31 19 41

29 V asárn ap G 10 M á r ta s z . GB Márta 4 S3 19 39
30 Hétrö Judit vt. Judit 4 34 19 38
31 Kedd Loy. sz. Ignác Oszkár 4 35 19 36

A Kll i p a r i H u El INTÉZET
AZ IPA R O SO K 3 AN K J A
Ó O Z i-l

Jegyzetek:_________________ _________________

9
 ^iajgga» >^*gg=y .^agSga» ^gS2=>- > a g g y ^ag5e> ^ g 5S >»

yiugwatuA
j A Nap
A hónap és hét Római katholikus | Protestáns
kelte
napjai naptár naptár
ó. p. Tt
1 Szerda Vasas sz. Péter Vas. Péter 4 36 19 36
2 Csütörtök Lig. sz. Alfonz Lehel 4 37 19 34
3 Péntek István v t er. f Hermina 4 39 19 83
4 Szombat Domonkos hv. Domonkos 4 40 19 31
H o ld fé n y v á lt o z á s
5 V asárn ap G 11 H a v . B .-A . G 10 Oszv. 4 41 19 29 fi Utolsó negyed
6 Hétfő Ur szineváltoz. Herta 4 43 19 28
7 Kedd Kajetán hv. Ibolya 4 44 19 26 2-án 7 ó. 27 p.
8 Szerda Cirjék vt. László 4 45 19 2« Ujhold
9 Csütörtök Vian. sz. .János Ernőd 4 46 19 24 ^ 10-én 9 ó. 6 p.
10 Péntek Lőrinc vt. f Lőrinc 4 47 19 22
11 Szombat Zsuzsanna vt. Tibor 4 49 19 20 T) Első negyed
18-an 5 ó. 83 p.
12 V asárn ap G12 K lá r a s z . G l l Klára 4 50 19 19 ää Holdtölte
18 Hélfő Ipolv és Kassz. Ipoly 4 52 19 17 W 24-én 20 ó. 38 p.
14 Kedd Özséb vt. özséb 4 53 19 15
15 Szerda N . B .- A s s z o n y Mária 4 54 19 14 fi Utolsó negyed
16 Csütörtök Joakim , Rok. Ábrahám 4 55 19 12 31-én 20 ó. 40 p.
17 Péntek Jácint hv. t Anasztáz 4 57 19 10
18 Szombat Ilona Ilona 5 58 19 08 (T löldtávolban
^ 8-án 22 ó.
19 V a s á r n a p G18 L a j o s p k . G12 Huba 5 00 19 06 (T földközelben
2 0 H é t fő S zt. Is tv á n , k . Istv á n k . 5 01 19 04 23-án 21 ó.
21 Kedd Chant, sz. Franc Sámuel 5 02 19 03
22 Szerda Timót vt. Menyhért 5 03 19 01 Elsetén a nap hossza
23 Csütörtök Ben. sz. Fülöp Farkas 5 05 18 59 15 ó.; a üó végéig 1 ó
24 Péntek Bertalan aps. + Bertalan 5 06 18 57 32 perccel fogy.
25 Szombat Lajos király Lajos 5 08 18 55

20 V asárn ap G14 Z e f i r i n p . G18 Izsó 5 09 18 53

27 Hétfő Kai. sz. József Gebhard 5 10 18 51
28 Kedd Ágoston pk. ea. Ágoston 5 11 18 50
29 Szerda Kér. ez. Ján. fejv Erne8Ztln 5 13 18 48
30 Csütörtök Limai sz. Róza Róza 5 14 18 46
81 Péntek Rajmund. hv. Erika 5 16 18 44

•
iv ia 0 v a r s a 0 ta r s a s u ta z a s a i
a le g k e lle m e s e b b és le g e lő n y ö s e b b u ta z á s i a l k a lm a k .
G y ö n y ö rű , ta n u ls á g o s p ro g ra m o k . e lső re n d ű e llá tá s .

M a g y a rsá g u ta z á s i o s z tá ly a B ud ap est IV , E sk ü -u t 6. t ÍTIfjL"T*ea8*-66

Jegyzetek:

10
*t> üíS Z > >*£S 2 > ' n*C Z > >*ÍC2>' >ÜÍC2> NfciSS» >ÜÍ52>' > aí5 £ * » iC Z » N üfiZ »

I
2& e p t vmlw I
I
Á Nap
A hónap és hét Rőmai katholikus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
6. p. ó. p.

1 Szombat Egyed Egyed 5 17 18 42

2 V asárn ap G15 István király G 14 Rebeka 5 19 18 40

3 Hétlő Manszvét pk. Hilda 5 19 18 39
4 Kedd Viter. 8z Róza Rozália 5 21 18 37 H o ld lé n y v á lt o z á s
5 Szerda Juszt. Lőrinc Viktor 5 22 18 35
6 Csütörtök Ida Zakariás 5 24 18 32 m Ujhold
7 Péntek Kassai vért. Regina 5 25 18 30 w 9-én 1 ó. 20 p.
8 S zom bat K is b o ld .- A « s z . Mária 5 27 18 28
Ts Első negyed
9 V asárn ap G16 Kláv Péter G1S Ádám 5 27 18 27 16-án 13 ó. 26 p.
10 Héttő Tol. Miklós hv. Erik 5 29 18 25 (9) Holdtölte
11 Kedd Protáz Jác, vt. Teodóra 5 30 18 22 w 23-án 5 ó. 19 p.
12 Szerda Mária neve Ouidó 5 32 18 20
13 Csütörtök Notburga sz. Ludovika 5 33 18 18 ff Utolsó negyed
14 Péntek Sz. kér. telmag. f Szerénke 5 35 18 16 30-án 13 6. 29 p.
15 Szombat Hétfájd. sz. Maria Nikodém 5 36 18 14
(T földtávolban
16 V asárn ap G17 Kornél p. G 16 Edit 5 37 18 12 ^ 5-én 7 ó.
17 Héttő Sz. Fér. seb. Ludmilla 5 38 18 10 (T földközelben
18 Kedd Kúp. sz. József Titusz 5 40 18 08 ^ 21-én 2 ó.
19 Szerda Január pk. K. f f Vilhelmlna 5 41 18 06
20 Csütörtök Kúsztak vt. Friderika 5 43 18 04 Elsején a nap hossza
21 Péntek Máté apostol f f Máté 5 44 18 01 13 0 . 25 p . ; a hó vé­
22 Szombat Móric vt. TT Móric 5 46 18 00 géig 1 ó. 47 p.-cel togy.
28 V a s á r n a p G18 Tekla sz. G17 Tekla 5 46 17 58
24 Héttő Fogolykiv. M. deliért 5 48 17 56
25 Kedd deliért pk. Kleofás 5 49 17 54
26 Szerda Ciprián és J. Jusztina 5 51 17 51
27 Csütörtök Kozma, Damj. Adalbert 5 52 17 49
28 Péntek Vencel vt. f Vencel 5 54 17 48
29 Szombat Mihály íőangyal Mihály 5 55 17 46
80 V asárn ap G 19 Jerom os G18 Jeromos 5 56 17 44

BUDAPEST SZEKESFOUAROSI KÖZSÉGI TAKAREKPEUZTAR R.-T.

Központ: V., Dorottya-utca 4.
F iók ok : I. H orthy Miklós-ut 1; II. FŐ-utca 2; III. Fő-tér 2; IV, Központi Városház ; V, Nádor­
utca 23; V. Lipót-kőrut 29; VII* Erzsébet-körut 58; VII. Baross-tér 23; VII. Rákóczi­
ul 11; IX* Ferenc-körut 14 ; IX. Központi Vásárcsarnok.

Jegyzetek:

11
« nüÖE»níeÖ2>n*í5^*' nüíC2> >&ZZ>**£&>>i4£Z>n«S7» n^ 2>NjéSS*n^52**

O fa tó W
A Nap
A hónap és bét Római katholikus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p.
1 Hétfő Rémig pk. Malvin 5 58 17 41
2 Kedd örzőangyalok Patra 5 59 17 39
3 Szerda Lls. sz. Teréz Helga 6 01 17 37
4 Csütörtök Assisi sz. Fér. Ferenc 6 02 17 35 H o ld f é n y v á l t o z á s
5 Péntek Piacid vt. t Aurél 6 03 17 34
6 Szombat Brúnó hv. Brúnó 6 04 17 81 ® UJhold
w 8-án 16 6. 5 p.
7 V asárn ap G 2 0 Olv. B.-A. G 19 Amália 6 06 17 29
8 Hétfő Magy. N. Assz. Etelka 6 07 T) Első negyed
17 27 15-én 20 o. 26 p.
9 Kedd Dénes pk. vi. Dénes 6 09 17 25
10 Szerda Borgia Fér hv. Gedeon 6 10 17 23 ftk Holdtölte
11 Csütörtök Piacidia ez. Brigitta 6 12 17 21 w 22-én 16 6. 1 p.
12 Péntek Miksa pk. vt. t Miksa 6 12 17 20
13 Szombat Ede kir. hv. Kálmán 6 14 17 18 K Utolsó negyed
v 80 áű 9 ó. Z2 p.
14 V asárn ap G21 Halliszt p. G 2 0 Helén 6 16 17 16 (T töldtóvolban
15 Hétfő Teréz sz. Teréz 6 17 17 14 ^ 2-án 28 ó,
16 Kedd Gál apát Gál 6 19 17 12
17 Szerda Hedvig asszony Hedvig 6 20 17 10 <T földközelben
18 Csütörtök Lukács ev. Lukács 6 21 17 09 18-án 15 6.
19 Péntek Alk. sz. Péter t Lucius 6 23 17 07
20 Szombat Vendel, K. sz. J Íréne 6 24 17 05 (T löldtávolban
30-án 18 ó.
21 V asárn ap G 2 2 Orsolya G21 Orsolya 6 26 17 08 Elsején a nap hossxa
22 Hétfő Kordula sz. Előd 6 27 17 01 11 ó. 88 p.; a hó vé­
23 Kedd Ignác pátr. Gyöngyike 6 29 16 59 géig 1 ó. 28 perccel
24 Szerda Káfael főangyal Salamon 6 80 16 58 fogy.
25 Csütörtök B. Mór pécsi pk. Blanka 6 32 16 56
26 Péntek Dömötör vt. t Dömötör 6 33 16 54
27 Szombat Szabina vt. Szabina 6 35 16 52

28 V asárn ap G 23 J . K r . k i r . G 22 S. Jud. 6 37 16 50
29 Hétfő Nárcisz pk. Zenó 6 38 16 48
30 Kedd Rodr sz. Alfonz Kolos 6 39 16 47
31 Szerda Farkas pk. ff R e l. e m l . 6 41 16 46

A M A G Y A K S ÁG-
B IZ T O S IT /iS I O S Z T Á L Y A
(IY., Eskü-ut 6. szám. Telefon: 888-66) minden biztosítási
ügyben dlltalan szabfelvllágosltást és útbaigazítást ad

Jegyzetek: .........

12
 Jfowmb&r
A 8ap
A hónap és hét Római kathollkus Protestáns
napjai naptér naptár kelte nyugta
ó. p.

1 C s tiU lrtO k M in d e n s z e n t. Marianna 6 42 16 45

2 Péntek Jjalottak napja t Achill 6 44 16 43
3 Szombat H ubert pk. Győző 6 46 16 41

4 V a sá rn a p G 2 4 Bor. sz. Kér. G 2 8 Károly 6 47 16 39

5 Hétfő Imre herceg Imre 6 49 16 38 H o lf lli- n y v á l t o z ó s
6 Kedd Lénérd hv. Lénárd 6 50 16 87
7 Szerda Engelbert pk. vt. Rezső 6 51 16 35 © Ujhold
8 Csütörtök Gottfried pk. Gottfried 6 53 16 34 w 7-én 5 ó. 44 p.
9 Péntek Tivadar v t f Tivadar 6 54 16 32 'S) Első negyed
10 Szombat Avell.sz. Andrés Luther Márton 6 56 16 31 14-én 3 ó. 39 p.
11 V a sá rn a p G 2 5 Márton pk. G 2 4 Márton 6 57 16 29 © Holdtölte
12 Hétfő Mártonp. vt. Jónás 6 59 16 28 w 21-én 5 ó. 26 p.
13 Kedd K. sz. Szanlszló Szanlszló 7 00 16 28 £T Utolsó negyed
14 Szerda Jozafét vt Klementina 7 02 16 26 29-én 6 ó. 39 p.
15 Csütörtök Navy Albert et. Ltpót 7 03 16 25
16 Péntek Ödön pk. t Otmár 7 05 16 23 <r földközelben
17 Szombat Csőd. sz. Gergely Hortense 7 07 16 22 ^ 12-én 14 ó.

18 V a s á r n a p G 2fl Péter és Pál G 2 5 Ödön 7 08 16 21 (P földtávolban

19 Hétfő Erzsébet assz. 16 20 ^ 27-én 15 ó.
Erzsébet 7 10
20 Kedd Valots sz. Félix Jolán 7 11 16 20 Elsején a nap hossza
21 Szerda B.-A. bem utat Olivér 7 12 16 19 10 ó. 3 p.; a hó végéig
22 Csütörtök Cecília vt. Cecília 7 13 16 18 1 ó. 15 perccel fogy.
23 Péntek Kelemen p. vt. t Kelemen 7 15 16 17
24 Szombat Kér. sz. János Emma 7 16 16 16

26 V a s á r n a p G 27 Katalin vt. G 2 6 Katalin 7 18 16 15

26 Hétfő Berchm. sz. János Milos 7 19 16 14
27 Kedd Érm. sz. Mária Virgil 7 20 16 14
28 Szerda István ap át v t Stefánia 7 21 16 13
20 Csütörtök Szaturnin vt. Noé 7 23 16 13
30 Péntek András apostol András 7 24 16 12

A magvarsa g
hőnyi»osztályába A
II
(IV, Eskü-ut 6.
Telefonsíám: 888-66)
minden könyv kapható

Jegyzetek:............ .......................... ........... .......................... .............................

18
»N üC g y s ü g g » ' y g 2 > s* g g > > « g g > . ^ g > > «gg> ' y j g * s< g g > »

A ecm W
A Nap
A hónap és hét Római katholikus Protestáns
napjai naptár naptár kelte nyugta
ó. p. ó. p.
1 Szombat Elegy pk. Elza 7 26 16 12

2 V asárn ap G l Biblang G1 Auréllá 7 27 16 11

8 Hétfő Xav. sz. Ferenc Olivia 7 28 16 11
4 Kedd Borbála vt. Borbála 7 29 16 10
5 Szerda Szabbasz ap. Vilma 7 31 16 10
6 Csütörtök Miklós pk. Miklós 7 32 16 08 H o ld lé n y v á lto z á s
7 Péntek Ambrus pk f Ambrus 7 33 16 09
8 S zom bat S z e p lO t. l o g . Mária 7 34 16 09 ® Ujhold
w 6-án 18 ó. 28 p.
0 V asárn ap G 2 F. sz. Pét. G 2 Natália 7 35 16 09
10 Hétrő Melkiádcs p. Judit 7 86 16 09 Első negyed
11 Kedd Damsz p. Árpád 7 37 16 09 * 13-án 11 ó. 52 p.
12 Szerda Otília sz. Gabriella 7 38 16 09 ® Holdtölte
18 Csütörtök Luca sz. Luca 7 39 16 09 w 20-án 21 ó. 53 p.
14 Péntek Nikáz pk. vt. t Szilárdka 7 40 16 09
15 Szombat Valérián Johanna 7 40 16 09 ff Utolsó negyed
29-én S 6. 8 p.
16 V a s á r n a p G 8 Etelka cs. G 8 Alblna, 7 41 16 10 (T földközelben
17 Hétfő Lázár Lázár 7 42 16 10 ^ 9-én 9 ó.
18 Kedd Grácián pk. Auguszta 7 43 16 10
19 Szerda Pelágla K f f Viola 7 43 16 11 (T földtávolban
20 Csütörtök Tímot, és M. Teofll 7 44 16 11 ^ 25-én 11 6.
21 Péntek Tamás apostol f f Tamás 7 44 16 12
22 Szombat Zenó vt. f t Zenó 7 45 16 12 Elsején a nap hossza
8 6. 46 p.; 21-ig 18
28 V a sá rn a p G 4 Viktória .-cel fogy, azután a
24 Hétfő
2a K ed d
Ádám és Éva
N agyk arács.
ff
G 4 Viktória
Ádám és Éva
K arácson y
7
7
45
46
16
16
13
13 Eó végéig 2 p.-cel nű.
7 46 16 14
26 S zerd a S z . I s t v á n 1. vt. Istv á n 7 47 16 14
27 CsütörtökJános apostol János 7 47 16 15
28 Péntek Aprószentek f Kamilla 7 47 16 16
29 Szombat Tamás pk. vt. Dávid 7 47 16 17
80 Vasárnap G Dávid G Zoárd 7 48 16 17
81 Hétfő Szilveszter p. Szilveszter 7 48 16 18

agwarsáB utazási osztaiua

(IV, E sk ü -u t 6. Klotild-palota. Telefon: 8M-66)
díjtalanul é s k e d v e z m é n y e s e n Intézi a „M a ­
g y a r s á g " olv asó in ak ö s s z e s u tazás i ügyelt

Jegyzetek:

14
15
16

i
 GŐMBQSGYULa
3 EOYESZTENDEJE
d- m a g y a r belpolitika•«arányéi 1933-ban
Gömbös Gyula kormányzásának
jegyében múlt el az 1933-ík esz­
tendő. Jött a lemondásokban és
fájdalmas csapásokban gazdag Ká­
rolyi-korszak után, nehéz viszo­
nyok között, sok reményt és vára­
kozást keltve. Egyszeriben fölrázta,
megpezsditctte a politikai vérkerin­
gést az országban, sokan kezdték
azt hinni: elérkezett az alapvető
reformok korszaka, jönnek a nagy
átalakulások, amelyeket már régen
szükségessé lettek a változó idők.
És most, ha visszatekintünk az el­
múlt esztendő elejére, azt kell lát­
Éjszalcai ülés a képviselőházban
2 Magyarság Évkönyve
nunk, hogy bizony nem sok az,
ami megváltozott, sőt alapjában és
nagyjában minden maradt a régi­
ben. Még abban is, hogy ma sem
látjuk tisztán, végeredményében
hová vezet bennünket Gömbös
Gyula kormányzata.
Az első hónapok nálunk egészen
szokatlanul lázas tevékenység kor­
szakát jelentették. A minisztériu­
mokban erőltetett munka folyt, a
javaslatok százait vizsgálták felül,
a reformtervek légióira vonatkozó­
lag gyűjtöttek anyagot és készítet­
tek jelentéseket. Valamennyi hiva-
17
tál fölött ott állt a miniszterelnök­
ség, amely naponta sürgetett, be­
számolókat követelt a végzett m un­
káról, uj és uj elintézendő akták­
kal árasztotta el a minisztériumo­
kat és sürgette a kimerítő választ
zárós határidőn belül. És azután:
a kormány legelső intézkedései
közé tartozott a gyüléstilalom fel­
oldása, Gömbös miniszterelnök el­
indult agitációs kőrútjára és sorra
járta az ország nagyvárosait, hogy
programját előadja, a legközelebbi
időkre vonatkozó terveit és idők
Ünncpi ülts a fchöházbnn
múltával megvalósítandó nemzeti
munkatervét vázolva.
Az 1932-ik esztendő vége felé
mind érdekesebben alakult a bel­
politikai helyzet az országban.
A vezérét, Gaal Gasztont vesztett
független kisgazdapárt élére Eck­
hardt Tibor állott és az ő vezetése
alatt a független kisgazdapárt mind
határozottabb ellenzéki álláspontot
foglalt el Gömbös Gyula kormá­
nyával szemben. A kereszténypárt
megszűnt az egységes pártnak társa
lenni a kormányzásban, megkezdő­
dött a kereszténypárt lassú eltávo­
lodása a kormányzattól; ami tar­
18
T
tott egészen az év végéig. Ugyanek­
kor azonban az egyéb baloldali
pártok a külpolitikai és belpolitikai
események nyomán elcsendesedve,
mindinkább kezdték jelentőségüket
veszteni. A nemzeti egységgé átala­
kult egységes párt viszont meg­
kezdte országos szervezkedését rész­
letesen kidolgozott tervek alapján
és nagy eszközök felhasználásával
Puky Endre külügyminiszter le­
mondásával kezdődött az uj esz­
tendő. A lemondott miniszter a
közigazgatási bíróság élére került,
a Magyarság pedig jelentette, hogy
rövidesen Kánya Kálmán, akkori
berlini követet nevezik ki külügy­
miniszterré. Több mint egy hóna­
pig tartott ennek a kérdésnek meg­
oldása, Kánya Kálmán csak feb­
ruár első napjaiban mondott le kö­
veti állásáról és február 6-án tör­
tént meg külügyminiszteri kineve­
zése.
Január közepe táján került sor
a Gömbös-kormány első nagyobh-
szabásu pénzügyi műveleteire. Ja­
nuár 17-én hozta nyilvánosságra a
Magyarság azt, hogy ötvenmillió
pengő belső kölcsönt vesz fel az ál-
 Kormánypárti képviselők a büffeben erősitik magukat az éjj élutáni inter­
pellációkra

Hajnalban már csak egy miniszter és néhány képviselő gubbaszt az ülés­

teremben

2
*
19
 lam a nagy iparvállalatoktól és a
nagybirtokosoktól, január 26-án
adott felhatalmazást a népszövet
ség arra, hogy ötvenmillió pengő
transzferpénzt igénybevegyen a kor­
mány az államháztartási deficit fe­
dezésére. Ugyanakkor jelent meg a
népszövetségi bizottság jelentése
Magyarország helyzetéről, amely a
jelentés szerint újból rosszabbodott.
Február első napjaiban újabb
keserves meglepetés érte a magyar
tisztviselőtársadalmat, de az egész
nagyközönséget is. Kezdtünk bízni
abban, hogy a Károlyi-kormány
által végrehajtott fizetés- és nyug­
díjcsökkentések, meg az adóemelé­
sek hosszú sora után túljutottunk
a nehezén és egyelőre biztosítottuk
az államháztartás egyensúlyát.
Február 1-én azután a Gömbös-
kormány is hasonló intézkedéseket
jelentett be a közvéleménynek.
Gömbös Gyula Sztranyavszky Sándorral
tanácskozik
20
Újabb tisztviselői fizetés- és nyug­
díjcsökkentés következett, ugyan­
ekkor a különböző egyenes adók
és fogyasztási adók egész sorát
emelte fel a kormány, életbeléptéi­
tek számos uj és eddig ismeretlen
adónemet is. Mélységes elkeseredés
és kedvetlenség támadt országszerte
ezeknek az intézkedéseknek nyo­
mán, amelyeket azonban a parla­
menti 33-as bizottság némi ellen­
zéki tiltakozás után megszavazott.
Ezekben a napokban már szem­
mel látható volt, hogy a miniszter-
elnök agitációs körútja az ország­
ban nem jár megfelelő eredmé­
nyekkel, sőt az illetménycsökken­
tések és adóemelések hangulatában
különösen jó hatás nem is igen
volt várható. Ekkor következett be
február 6-án a gyüléstilalom hely­
reállítása, amely véget vetett a mi­
niszterelnök agitációs útjainak, de
a kormánypárt haditcrvéról
Milotay Istvánnak a parlament folyásúján referálnak a Magyarság politi­
kai munkatársai
az ellenzéki szervezkedésnek és a k ­ napjaiban élesedett ki leginkább a
tádénak is. küzdelem a kormány és a függet­
Súlyos csapást kellett elszenved­ len kisgazdapárt között. A mező-
nünk a következő napokban, amely keresztesi és igali időközi választá­
megrendítette az egész nemzeti tár­ sok állították szembe olyan élesen
sadalmat. Apponyi Albert gróf, a a legerősebb ellenzéki pártot a kor­
magyar közélet büszkesége, a ma­ mányzattal. Mind a két kerületben
gyar igazság és az integritás eszmé­ a kormány jelöltje győzött olyan
jének világszerte mélységes tiszte­ események, után, amelyeket ismé­
letben álló ősz bajnoka, február első telten a legnagyobb elkeseredés
napjaiban elindult Genfbc, hogy a hangján tett szóvá az ellenzék és
népszövetség tanácskozásain hazáját amelyek még ma is foglalkoztatják
képviselje. Útközben Bécsben még a közigazgatási bíróságot. A kép­
előadást tartott nagy érdeklődés viselőházban szenvedélyesen izgal­
mellett a Dunamedence kérdéseiről mas hangulatú jelenetek következ­
és frissen, egészségesen érkezett tek a két választás után.
meg Genfbe. Február 5-én megjött Gömbös Gyulának egyik legelső
az első hir, hogy súlyos betegség intézkedése volt a rokkantellátási
döntötte ágyba az ősz állám- javaslat elkészítése és beter­
férfiut, akinek szervezete jesztése. Március máso­
csodálatraméltó szí­ dik felében kezdte
vóssággal küzdött a meg a képviselöház
halálos kórral. Be­ a javaslat vitáját,
tegágya k ö r ü l amelynek soká­
hiába állo tt ig emlékezetes
mély részvét­ eseménye volt
tel a világ min­ Milotay Ist­
den részéből ván nagysza­
összegyüle­ bású beszé­
kezett diplo­ de és a nagy
matasereg, a nemzeti pro­
csonka hazá­ blémákat érin­
ból hiába szál­ tő megállapí­
lott feléje honfi­ tásai, amelyeket
társainak féltő sze- a rokkantkérdés­
retete és imádsága: sel kapcsolatban
február 7-én délután Appontji Albert gróf tett. Április végén,
Apponyi Albert gróf Géni­ (Márton Ferenc picket tje) május elején kezdődött
ben meghalt. Nem adatott meg meg az a furcsa küzdelem,
neki, hogy láthassa végét annak a amely magában az egységes párt­
küzdelemnek, amelyből oly hősie­ ban tört ki a főváros politikai po­
sen és emberfölötti erővel vette ki zícióiért. Kozma Jenő régi fővárosi
a maga részét és amely most, ha­ kormánypártjával szemben mozgo­
lála után tovább folyik a magyar lódni kezdett az egységes párt uj
jövőért, egy sokat szenvedett nem­ vezetősége, amely az országos szer­
zet sorsának jobbra fordulásáért. Az vezkedés kereteibe akarta beillesz­
egész nemzet állott koporsója kö­ teni a fővárost is és Sztranyavszky
rül, amelyet hazahoztunk magunk Sándor pártelnököt, Marton Bélát
közé és február 14-én helyeztünk és Tabódy Tibort akarta látni a ve­
el örök nyugalomra a koronázó fő­ zető pozíciókban. Ez a harc, amely
templom kriptájában. az országos kormánypárt és a fővá­
A nemzeti gyásznak ezekben a rosi kormánypárt között megindult,

22

1
Apponiji temetése, /elüt: a kormányzó távozik n parlamenti yyász.izcrtur-
tásról, alul: a koszorút kocsik a ippiszmeiietbcn

23
sokszor egészen groteszk és szokat­
lan fordulataival foglalkoztatta a
közvéleményt, nemcsak ezekben a
hónapokban, hanem még azután is.
Rüvidebb-hosszabb fegyverszünetek
után mindig újra kitört a harc,
amelyben mindkét fél a miniszter-
elnökre hivatkozott és Gömbös
Gyula döntésétől várta saját igazá­
nak megerősítését. Csak október
végén jött létre bizonyos megálla­
podás ebben a harcban, amikor öt­
tagú bizottságot küldtek ki a kor­
mánypárt fővárosi szervezkedésé­
nek irányítására, inkább csak bizo­
nyos jelek, mint tények mutatják,
hogy ez a megoldás nagyobb mér­
tékben az országos pártvezetőség
befolyásának megerősödését jelen­
tette az eddigi fővárosi kormány­
párttal szemben.
Május elején kezdte meg a kép-
vi solő ház a költségvetés vitáját,
Eckhurclt Tibort revíziós beszéde után üdvözlik a parlament folyosóján
24
amely sokak szerint a háboruuiáni
parlamentek legnívósabb és legér­
dekesebb költségvetési vitája volt.
A súlyos gazdasági és politikai
problémák egész sora táplálta ezt
a vitát, amelyet az újonnan beveze­
tett délutáni és éjszakai ülések fá­
radalmai és nehézségei sem tudtak
hosszú ideig ellapositani. A fizetés-
csökkentések és adóemelések még
mindig az első vonalban szerepel­
tek, nemcsak ellenzéki, hanem kor­
mánypárti felszólalók hosszú sora
is rámutatott a nemzet legfonto­
sabb tartóoszlopának, az értelmi­
ségi osztálynak folytonos meggyön­
gülésére és a helyzet veszedel­
meire. Következett az Anschluss
kérdése, amelyet elsősorban a legi­
timista politikusok vittek bele a vi­
tába, azután a pénzérték csökken­
tésének problémája, amelyet a füg­
getlen kisgazdapárt vetett föl és
 Gömbös Gyula a berlini stadionban, tőle jobbra
Papén alkancellár
szorgalmazott, mint a legsúlyosabb
pénzügyi és gazdasági problémák
megoldására alkalmas eszközt. Ez­
után is mindvégig elsősorban uj
pénzügyi és gazdasági politikát,
majd aktívabb külpolitikát sürget­
tek a Házban a költségvetési vita
szónokai. A vita végén Gömbös mi­
niszterelnök hosszabb beszédben
szögezte le újból álláspontját a gaz­
dasági és pénzügyi kérdésekben,
majd szokatlanul erélyes hangon
válaszolt azoknak, akik az An­
schluss! és a királykérdést tették
szóvá. Kijelentette, hogy a király­
kérdést nem tartja aktuálisnak és
ragaszkodik a nemzet függetlensé­
géhez. Ezt az álláspontját még ha­
tározottabban kifejezésre juttatta
az ezután következő hetekben,
amikor az egységes párt képviselő­
tagjait párthatározattal eltiltotta
a legitimista mozgalmakban való
részvételtől.
Hitler kancellár, balra
Junius elején a kormány várat­
lanul újból feloldotta a gyüléstilal-
mat, legalább is a parlamenti pártok
számára megengedte népgyülések
tartását és ezzel a vártnál sokkal
mozgalmasabbá tette a nyári poli­
tikai kampányt. Nyomban a gyü-
léstilalom feloldása után az egysé­
ges párt jelent meg a színen, amely
egyszerre az ország összes községei­
ben tartott pártalakitó gyűléseket,
a jelek szerint igen gyenge ered­
ménnyel. Utána az ellenzéki pártok
is erősen kihasználták az uj lehető­
ségeket és egész nyáron át folytat­
ták az agitációt.
Ezután következett be Gömbös
Gyula kormányzásának legtitokza­
tosabb és legtöbb izgalmat keltett
eseménye, a berlini utazás. Junius
16-án, egészen váratlanul, csupán
egy barátjának, Mecsér András
földbirtokosnak kíséretében eluta­
zott Gömbös miniszterelnök Miin-
25
ellenbe, majd onnan Berlinbe, ahol
Hitler kancellár várta egész vezér­
karával, vezető embereivel. Világ­
szerte óriási érdeklődést, sőt izgal­
mat keltett ez az utazás, amelynek
nyomán hosszú ideig a legélénkebb
tevékenységben volt Európa egész
diplomáciája. A kiadott hivatalos
nyilatkozatok szerint gazdasági kér­
désekről tárgyaltak Berlinben, Göm­
bös miniszterelnök a magyar ter­
ményeknek igyekezett az eddiginél
jobb piacot biztosítani Németor­
szágban. A látogatás politikai vo-
(tömbös Gyula Grigcr Miklóssal a parlamentben
natkozásairól, vagy eredményeiről
természetesen semmi sem került a
nyilvánosság elé. Belpolitikai tekin­
tetben kétségkívül az volt a követ­
kezménye a berlini útnak, hogy a
liberális és demokratikus városi
elemek, amelyek eddig az időpontig
fokozódó lelkesedéssel támogatták
Gömbös Gyula kormányát, hirtelen
elfordultak tőle. ezeknek az ele­
meknek bizalmát a mai napig sem
tudta teljes mértékben visszasze­
rezni a Gömbös-kormány.
Julius első napjaiban tárgyalta
26
és egészen egyöntetű állásfoglalás­
sal el is fogadta a képviselőház a
kormányzói jogkör kiterjesztéséről
szóló törvényjavaslatot, amely az
országgyűléssel szemben a teljes
királyi jogkört biztosit ja Horthy
Miklós kormányzónak.
Julius 9-én Bécsbe utazott Göm­
bös miniszterelnök. A látogatásnak
teljes mértékben hivatalos jellege
volt: a rendesnél nagyobb kíséret­
tel indult a miniszterelnök, akit
Bécsben a legmelegebben és legfé­
nyesebben fogadtak. Maga Dollfuss
kancellár várta a pályaudvaron a
megérkező magyar miniszterelnö­
köt, akinek tiszteletére a kancel­
lária épületében, a Konferenz-Saal-
ban fényes díszvacsorát rendezett.
Mindössze egy napig tartott a láto­
gatás, amelynek során számos, igen
fontos gazdasági problémát tár­
gyaltak meg és intéztek el, a bécsi
találkozó kétségkívül elsimította
mindazokat a félreértéseket, ame­
lyek esetleg megmaradtak a ma­
gyar és osztrák kormány között a
berlini utazás nyomán.
Mir.soliul a rómnf pályaudvaron fogadja Gömbös Gyulát és Kánya Kálmánt

Gömbös Gyula Rómából jövet beszél a Déli-pályaudvaron

27
 Julius 24-én Gömbös miniszter-
elnök Kánya Kálmán külügyminisz­
ter társaságában elutazott Rómába,
ahol Mussolini miniszterelnök a
legnagyobb barátsággal fogadta. A
Dunamedcnce uj politikai helyzeté­
ről folytattak tárgyalásokat három
napon át. A római események
nyomán egész Európát a béké­
re vizió kérdése foglalkoztatta és ál­
talában a magyar politika uj utjai.
Tizhónapos kormányzás után,
augusztus 1-én Gömbös miniszter­
elnök a rádióban beszámolt addigi
működéséről és programmot adóit
a legközelebbi jövőre. Bejelentette
a titkos választójogot, a gazdaadós­
ságok rendezését és fokozottabb te­
vékenységet Ígért megfelelő export­
piacok biztosítására, majd a ma­
gyar jövőbe vetett hitét és bizalmát
hangsúlyozta.
Élénk visszhangot keltett a ma­
gyar politikai világban az a jelen­
tés, amelyet Tyler népszövetségi
megbízott adott ki augusztus 5-én
a magyar pénzügyi és gazdasági
helyzetről. Tylcr meglehetősen éles
kritikát gyakorolt a magyar gazda­
sági politika fölött. Különösen ki­
fogásolta a magas ipari árakat, a
lakosság nagy tömegeinek túlzott
adóztatását, a vámrendszert és a
devizapolitikát, végül pedig a költ­
ségvetési kiadások további csökken­
tésére szólitotta fel a kormányt.
Augusztus közepe táján a kor­
mány olyan intézkedést tett, ame­
lyet az ellenzéki pártok mar régen
javasoltak és kértek tőle. Kor­
mányrendelet tette lehetővé a ga­
bonával való adófizetést, igaz,
hogy az akkor megjelent első ren­
deletben még csak az adóhátralé­
kok fizetését és azt is a szállítási
költségek levonásával előálló helyi
piaci napi áron. Az ellenzék erő­
teljesen kifogásolta ezt a rendele­
tet, amely semmivel sem könnyí­
tett a mezőgazdaság helj’zetén és
amelyet a kormány később kény­
28
telen volt a gazdáknak magasabb
árat biztositó rendelkezésekkel ki-
egésziténi,
Szeptember első eseménye volt
Kánya Kálmán külügyminiszter
párisi utazása. A külügyminiszter
három napot töltött Párisban, ahol
találkozott és megbeszéléseket foly­
tatott a francia politika összes
vezetőembereivel, elsősorban Paul
Boneour francia külügyminiszter­
rel. A Magyarság párisi tudósítója
nagy érdeklődést keltő, részletes
tudósításban számolt be ennek a
látogatásnak eredményeiről, ame­
lyek elsősorban gazdasági termé­
szetűek voltak és a francia-magyar
külpolitikai viszonylatokban csak
árnyalati javulást jelentettek.
Október 18-án indult el Gömbös
Gyula miniszterelnök Kánya Kál­
mán külügyminiszter társaságában
szófiai és ankarai útjára. Úgy a
török, mint a bolgár fővárosban
nagy ünnepségekkel fogadták
Gömbös Gyulát. Ankarában aláírták
a török-magyar barátsági szerző­
dést és más, gazdasági és politikai
természetű megállapodások is létre­
jöttek. Útközben hazafelé Szófiá­
ban nemcsak a bolgár hivatalos
körök, hanem a nagyközönség is
tüntető lelkesedéssel fogadta a há­
borúban szövetséges, a békében a
bolgár nemzettel hasonló sorsra
jutott magyar nemzet miniszter-
elnökét. A szófiai bolgár-magyar
barátkozás élénk figyelmet keltett
egész Európában de elsősorban
természetesen a kisantant-államok
körében.
Október 24-én újból összeült a
képviselőház. Ezen az ülésen be­
nyújtotta a kormány a gazdaadós­
ságokra vonatkozó kormányrende­
let megerősítését tartalmazó tör­
vényjavaslatot, valamint az uj
nyugdíj javaslatot. Mindkét javaslat
nagy és heves vitákat indított meg
úgy a képviselőház bizottságaiban.
mint kinn az országban, a nagykö­
zönség körében. Különösen a nyug-
dijjavaslat mozgatta meg újból a
nemzeti (társadalmat. A legsúlyo­
sabb aggodalmak és kifogások
hangzottak el egyes intézkedései
ellen, amelyek egyrészt az ellátási
dijak újabb csökkentését tartal­
mazták, másrészt az eddiginél is
bizonytalanabbá és szorongatot-
tabbá tették a tisztviselők hely­
zetét.
Novemberre maradt az egységes-
Kánya Kálmán Párisba érkezik
párt majd egy esztendős belső küz­
delem után kialakuló budapesti
szervezkedésének megindulása. Az
utolsó taktikai húzások jóformán
félreállitották a régi fővárosi kor­
mánypártot. Amikor idáig eljutott
a szervező munka, megtartották a
zászlóbontó nagygyűlést a Tatter-
salban. Nagyarányú propaganda
előzte meg az ülést, amelyet min­
denféle technikai eszközökkel is
igyekeztek minél hatásosabbá ten­
ni: Budapest utcáin megafonok köz­
vetítették a miniszterelnök beszé­
dét. Gömbös Gyula volt a nagygyii-
lés egyetlen szónoka, aki beszédé­
nek végén Huszár Aladár főpolgár­
mestert nevezte meg a fővárosi egy­
ségespárt elnökének és a követke­
zőket mondotta: „Ezennel átadom
neki a főváros vezetését.“ Huszár
Aladár főpolgármester átvette a
budapesti egységespárti szervezet
vezetését és ezzel a nagygyűlés vé­
get ért. Még mindig nem éirt véget
azonban az egységespártban a fő­
városi pozíciók körül folyó belső
viaskodás. Újra, meg újra hire járt,
hogy a régi fővárosi kormánypárt
vezetői nem akarnak belenyugodni
eltávolításukba, fenntartják pártju­
kat és nagygyűléstől, elnöki megbí­
zatásoktól függetlenül tovább akar­
nak szervezkedni.
A kormánypárt fővárosi szervez­
kedése ismét sokat rontott a kor­
mány és a kereszténypárt viszonyán.
A kereszténypárt nagy elégedetlen­
séggel fogadta már azt a felhívást
is, amelyet a tattcrsali nagygyűlést
megelőzően százezer példányban pla-
katiroztak ki Budapest utcáin és
amely éles bírálatot tartalmazott a
29

Sir Robert Gower angol képviselő
kereszténypártnak a budapesti vá­
rosházáin folytatott politikája fölött.
Még nagyobb felzúdulással fogadta
a párt a miniszterelnök tattersali
beszédét, amely tovább vitte ezt a
kritikát. :A kereszténypárt meglehe­
tősen éles formában fordult szem­
be a miniszterelnökkel ezek után a
kijelentések után. A városházán a
kereszténypárt egyik tagja a másik
után tiltakozott az ellen a hang el­
len, amelyet a miniszterelnök hasz­
nál!, megnyilvánult ugyanez a han­
gulat az országos keresztény gazda­
sági és szociális párt értekezletén
is, ahol Túri Béla igen éles szavak­
kal utasította vissza a támadást és
hangoztatta, hogy azt a terrort,
amellyel a miniszterelnök a ke­
resztény politikáról szólott, érvénye­
sülni nem engedik. Megdöbbentőnek
mondotta, hogy az, aki keresztény
jelszóval indult el pályáján és a
30
keresztény politika hullámain ért
oda, ahová elért, ilyen hangot hasz­
náljon keresztény politikusokkal
szemben. A sok esztendőn át koalí­
cióban kormányzó két pártnak ez
az eltávolodása egymástól természe­
tesen élénk feltűnést keltett min­
denütt.
★
Az év vége felé» bontakozott ki
mind nagyobb arányban egy olyan
mozgalom az angol parlamentben,
amely magyar szempontból eléggé
fel sem becsülhető jelentőségű. Sít
Robert Gower, az alsóház tagja,
több társával együtt még a nyáron
javaslatot terjesztett az alsóház elé
s ez a javaslat felkéri az angol kor­
mányt, hogy hívja fel a népszövet­
ség figyelmét a trianoni békeszer­
ződés módosításának szükségességé­
re. A javaslatot még a nyáron egész
sereg angol képviselő irta alá, de
azután mindig többen és többen je­
lentkeztek, hogy állást foglaljanak
a magyar ügy igazsága mellett és
egyúttal leszögezték azt is, hogy az
angol politikai érdeknek és általá­
nos európai érdeknek tekintik a
magyar probléma kielégítő megol­
dását. November közepére már száz­
hetvennyolc angol képviselő irta alá
Sir Robert Gower-ék javaslatát, mire
november 12-én a magyarbarát an­
gol képviselők értekezletet tartottak
és elhatározták egy parlamenti cso­
port megalakítását annak előmozdí­
tására, hogy az alsóház fogadja el
a trianoni szerződés módosítására
benyújtott indítványt. Különös je­
lentőséget ad ennek a mozgalom­
nak az a körülmény, hogy az nem
szorítkozik a parlament valamelyik
pártjára, hanem pártkülönbség nél­
kül jóformán az egész alsóházat fel­
öleli. A csoport vezetői Sir Robert
Gower mellett Levellyn Jones libe­
rális, Moore ezredes, konzervatív és
Rhas Davies munkáspárti képvi­
selők.
Thury Lajos
í'.g a berlini parlament palottija

31
 Az 1933-ik év kiilpolilikai történe-
tclcc-n az első nagy esemény Hitler
Adolf kancellárrá való kinevezése
volt, január utolsó napján. Németor­
szág ettől a naptól kezdve az egész
esztendőn át az érdeklődés előteré­
ben állott: az elmúlt év, elejétől vé­
gig, a német nemzeti szocializmus
nagy esztendeje volt.
Az Oh stercm á nem ei parlamenti liiz ultin, a gyujlogalo Lubbe-nal
Hitler hatalomra jutását hosszú
vajúdás, elkeseredett hatalmi harc
előzte meg a német polilikai éleiben.
De a hatalomrajutás percétől kezdve,
habozást vagy ellenfeleivel való
egyezkedést nem ismerve, haladt előre
a nemzeti szocialista párt és a no­
vember 12-i választások után mint
minden politikai, gazdasági, kulturá­
lis és katonai halalom egyedüli és
ellentmondást nem ismerő ura intézi
a nagy birodalom sorsát.
A hatalom teljes megszerzésének
esztendejét változatos események
egész sora töltötte ki Németország­
ban. Hitler kancellárrá való kinevezése
32
után hamarosan kieszközölte Hin-
denburg elnöknél a parlament felosz­
latását és uj választások kiírását,
március 5-ére. Ezen a választáson
Hugenberg pártja, a német nemzeti
párt még külön szerepeli. Alig egy
héttel a választás napja előtt, feb­
ruár 27-én kigyulladt és leégett a
parlament épülete. A tüzet gyujtoga-
láis okozta. A tettest, Lubbét, egy za­
varosan viselkedő holland szárma­
zású kommunista fiatalemberi, elfog­
ták több cinkostársaival együtt. Szep­
temberben kezdték meg a gyújto­
gatok pőrének tárgyalását Lipcsében,
majd Berlinben s aztán ismét Lip­
csében folvtallák.
A március 5-iki választáson a nem­
zeti szocialista párt az előző, 1932
novemberében tartott választáson ka­
pott 11.7 millió szavazatait 17.3 mil­
lióra emelte. A német nemzetiekkel
együtt Millerek kényelmes többség­
hez jutottak a Reichstagban is és a
porosz képviselőházban is. A Reichs-
lagnak azonban nem sok szerep ju­
tott az izgalmas választás után. Az
ideiglenes ülésteremnek választott
potsdami helyőrségi templomban csak
május 17-én nyitották meg a Reichs-
tagot, a kizárt kommunista képvise­
lők nélkül. Hiller megnyitó beszéde
akkor a nap nagy külpolitikai szen-
Hitler kancellár beszel a birodalmi gyűlés Potsdamban tartott megnyitó ülésen

Hindenburg beszél a tömeghez
zációja volt és mérsékelt hangjával
igen kedvező fogadtatást kapott, kü­
lönösen az angolul beszélő világ két
nagy országában, Angliában és az
Egyesült Államokban.
Valami sokat október 14-iki feloszla­
tásáig ez a Reichstag nem is igen
szerepelt. A belső berendezkedés és
a külpolitika eseményei túlságosan is
lekötötték a nemzeti szocialisták
minden erejét és idejét. De meg kü­
lönben is Hitlerék politikai hitvallá­
sának egyik legelső alaptétele a par-
lamentárizmus mindenféle formájával
való szakítás volt. Belső politikájá­
ban a nemzeti szocializmus gyorsan
és kíméletlenül látott hozzá a régi
pártok szétrombolásához. Az első ál­
dozat a centrum és a bajor néppárt
volt. Ez kényes feladat volt, de a ki­
ábrándult és elkeseredett Brüningnek
visszavonulása megkönnyítette Hitler
helyzetét. A Vatikán is sokkal kész­
ségesebben hajlott a megegyezésre,
hamosztagok felvonulása
'Oeutfcfc!
S k lirt Cf«
Zsidóellenes bojkott
mint azt sokan remélték. Papén al-
kancellár római látogatása a békét
jelentő konkordátum megkötését
eredményezte.
A katolikus pártok után követke­
zett Hugenberg és pártja, a német
nemzeti párt. Hugenberg sorsát ügyet­
len szereplése pecsételte meg a lon­
doni világgazdasági konferencián. Az
ellenszenves Hugenberg bukásának
különben még a nemzeti szocialisták
ellenségei is örültek. A baloldali pár­
tokkal nem volt nehezebb dolguk Hit­
lereknek. A polgári baloldal szétbom-
lott már előzőleg, a kommunista és
szociáldemokrata páirt pedig igen ke­
vés ellenállást tanúsított.
A külpolitikában eleinte nem volt si­
kerük a nemzeti szocialistáknak. Olasz­
ország kitartott mellettük, de Angliát
nagyon elidegenítették maguktól. Egy-
ideig úgy látszott, hogy a nemzeti
szocialista Németország külpolitikai
elszigietelődését a lefegyverezési kon­
ferencia otthagyása és a népszövet­
ségből való kilépés még teljesebbé
teszi. Ez mégsem következett be. Sőt
külpolitikailag, taktikai szempontból,
Németországra hasznosnak bizonyult
az október 14-i német bomba. Lerán-
totla az álarcot a volt győztesek hi-
 Horogkeresztes gyiilés május 1-én

tovább tárgyalni. A német kormány

erre újabb bombával válaszolt Pa­
risnak: békejobbot nyújtott keleti
szomszédjának, Lengyelországnak és
közvetlen tárgyalásokat ajánlott fel
a Berlin és Varsó közötti ellentétek
elsimítására. November derekára Fran­
ciaország egyedül maradt a német-
Hindenburg és Hitler egy autóban ellenes fronton, a kisantant kétes ér­
tékű támogatásával.
vatalos politikájáhak képmutató vi­ *
selkedéséről és az angol közvéle­ Az elmúlt év legfontosabb külpoli­
ményben ettől az időtől kezdve újra tikai eseményeinek másik színtere
rokon szem. ébredt a németek iránt. Amerika volt, azzal a forradalmat je­
Hitler kancellár, Hindenburg biro­ lentő változással, amely forgószél­
dalmi elnök jóváhagyásával, a német ként kavarta fel az élet eddigi rend-
nemzethez fordult a nagy kérdéssel,
helyesli-e a népszövetségből való ki­
lépést és az egyenjogúságért vivott
harcot? November Í2-én népszavazás
válaszolt a kérdésre és negyvenmil­
liónál több szavazattal a német nép
egységesen sorakozott fel a nemzeti
szocialisták külpolitikája mögé.
Ugyanekkor a birodalmi gyűlési vá­
lasztásokon közel negyvenmillió sza­
vazat esett a nemzeti szocialista lis­
tára. Ez a hatalmas győzelem egy­
szeriben uj helyzetet teremtett Német­
ország számára a nemzetközi politi­
kában. Olaszország és) Anglia min­
den követ megmozgatott, hogy ismét
belekapcsolja a németeket a leszere­
lési tárgyalásokba, akár a hivatalos
leszerelési konferencia keretein kívül
is. A .franciák makacskodtak, csak Eléyetik a nemzetietlen sajtó­
Genfen keresztül voltak hajlandók termékeket

35
 Oiízharc a sztrájkoló farmerek elten
jél a nagy angolszász köztársaságban,
pontosan azóta, hogy Roosevelt elnök
március 4-én hatalomra került.
Roosevelt a hatalmat egy bankzár­
lat kaotikus zűrzavarában vette át.
Az Egyesült Államok népének azóta
egyetlen perc nyugalma, Roosevelt
kormányéinak egyetlen nyugodt hete
nem volt. A forgószél még mindig
tart és legfeljebb remélni lehet, hogy
az 1934-iik év rendezettebb állapotokat
hoz és az idei év örök bizonytalan­
sága után megérkezik a nyugalom,
vagy éppen a remélt uj prosperitás
k o rsz a k a .
Roosevelt politikáját kezdettől fogva
a váratlan fordulatok jellemezték.
Lassú megfontolások helyett inkább
politikai ösztöneiben bízva nyúlt
hozzá az elnök a legsúlyosabb kér­
3fi
désekhez. A legmeglepőbb fordulat
akkor következett be, amikor Mac­
donald utazott hozzá Washingtonba,
április második felében. Az angol pre­
mier még a hajó fedélzetén volt, ami­
kor a rádiogrammokból és a hajóra
érkező rádiótelefon-üzenetekből érte­
sült, hogy Amerika követte Anglia
példáját és elhagyta az aranyalapot.
Ez az elhatározás nemcsak a brit
miniszterelnököt állította teljesen uj
helyzet elé, hanem, amint a későbbi
események mutatták, már előre meg­
pecsételte a júniusra összehívott vi­
lággazdasági konferencia sorsát is.
Roosevelt legnagyobb kezdeménye­
zése a nemzeti újjáépítés kormány­
zatának (National Recovery Admi­
nistration) megszervezése volt. A
, kék sas“ jegyében megindított nagy
 /I farmerek rögtönzött gyűlésen beszélik meg a kormányellenes harc módjait
szervező munka lényege az, hogy be
akarja vezetni az állami ellenőrzést
a nemzeti term,elés minden ágába.
Ennél nagyobb és merészebb forra­
dalmi lépést elképzelni is nehéz Ame­
rikában, ahol ha egyéb téren el is
sikkadt a szabadság gondolata vagy
legalább is „eszmévé magasztosulva"
párolgott el a gyakorlati életből, —
a termelés szabadsága szent és sért­
hetetlen volt. Munkás és munkaadó
viszonyába annyira nem avatkozha­
tott bele az állam, hogy pl. a fel­
mondás Amerikában ismeretlen foga­
lom volt. A „Nira“ által elrendelt
ideiglenes ipartörvény, a „blanket
code“, most megszabta a munkabért,
a munkaidőt és egyszerre az európai
viszonyokat is jóval meghaladó ál­
lami ellenőrzést akart bevezetni a
termelés minden ágába, főként az
ipari termelésbe. Formailag a csatla­
kozás önkéntes volt, de viszont a
csatlakozás megtagadása az állam ál­
tal bátorított és minden termelőt ha­
lálra rémitő bojkottot jelentette.
A kísérle t m é g tart. L á z a d ó k a k a d ­
tak. k ö z ö ttü k F o r d is. N ehezen t u d ja
az e ln ö k te rv e in e k m e g n y e r n i a f a r ­
m e r e k e t is, a k ik e t a d ó s s á g a ik n á l is
s ú l y o s a b b a n n y o m az, hogy a m ező-
gazdasági te r m é k e k á r a csak nem
akar olyan mértékben emelkedni,
hogy a farmerkedés megélhetést vagy
éppen boldogulást adó foglalkozás
legyen. A köztársasági párt is az el­
nök ellen fordult. A végkifejlést előre
látni nem lehet. Annyi azonban bi­
zonyos, hogy Amerika olyan hatal­
mas, olyan önmagában gazdag terü­
let, annyira le tudja magáról rázni
a gazdasági élet nemzetköziségének
élősdi férgeit, a tőzsde spekulációját
és a nemzetközi tőke egész szervezett
rablóbandáját, hogy ez a merész ki­
sérlel, ha valahol, csak Amerikában
sikerülhet.
November közepe táján Newyork’ba,
majd Washingtonba érkezett Litvinov,
a szovjet ‘külügyi népbiztosa, hogy
közvetlen tárgyalásokba kezdjen Roo­
sevelt elnökkel a két ország közötti
diplomáciai viszony felvételéről. Hosz-
szadalmas tanácskozások után no­
vember 17-én létrejött a megegyezés
a főbb vitás kérdésekben, mire Roo­
sevelt elnök nyilatkozatot adott ki
róla, hogy az Egyesült Államok fel­
veszik a rendes összeköttetést a szov­
jettel. Másnap Amerika elszakította
az utolsó szálakat is, amelyek forma
szerint a régi orosz kormányzati
rendszerekhez fűzték. A washingtoni
kormány értesítette a volt cári kon-
37
 Farmerek megtámadják
az állami tejszállitmányt

Tűzoltó-roham a sztrájkolók ellen

 zulokat és az egykori Kerenszky-
kormány washingtoni pénzügyi atta­
séját, hogy többé nem ismeri el őket
e minőségükben. Ugyanakkor Ame­
rika átadta a washingtoni orosz nagy-
követség épületét a szovjetnek.
A washingtoni megegyezés nagy si­
kert hozott Moszkvának és befejezte
a szovjet uj külpolitikájának kiala­
kulását. A szovjet ezzel a megegye­
zéssel helyet foglalt a kapitalista
nagyhatalmak sorában és a teljes
kommunizmus, legalább is átmeneti­
leg, csupán belpolitikai használatra
szorult.
*
A népszövetségnek az 1933-ik év
különösen rossz esztendeje volt.
Mindjárt az év első negyedében Ja­
pán hagyta ott Géniét, ráunva arra
a sok meddő bizollságosdira, amivel Monlonnhl Crnfbe érkezik

A lexlerelési konferencia munkában

a genfi bölcsek folytonosan akadá­ a kinai köztársasággal és csendben

lyokat akartak gördíteni hóditó és
terjeszkedő politikája elé. Formálisan
március végén Vonult ki Japán a
népszövetségből és ezzel a lépésével
igen súlyos sebet ejtett a volt győz­
tesek hatalmi és békeintézményének
amúgy sem kikezdetien presztízsén.
Japán különben nem, nagyon zavar­
tatta magát a genfi eseményektől.
Jeholt elfoglalta. A megnagyobbított
Mandzsúriát Mandzsukuo néven füg­
getlen állammá szervezte, a volt kínai
császárral, Pu-Yi-vel, mint államfő­
vel. Junius elején megkötötte a békét
hozzákezdett az egész sárga-világ po­
litikai és gazdasági megszervezésé­
hez, ami, természetesen, egyben a fe­
hér faj, angolok, amerikaiak, oro­
szok, kisebb részben franciák, min­
den befolyásának lassú, de minél tel­
jesebb kiszorítását fogja eredmé­
nyezni Szingapúrtól Kamcsatkáig.
De a népszövetség balszerencséjét
két gyermekének vagy inkább torz-
szülöttének, a londoni világgazdasági
konferenciának és a lefegyverezési
konferenciáinak gyászos szereplése
tette teljessé.

39
 A londoni konferencia rossz előjeleik
közölt indult el útjára és rövid ver­
gődés után eredmény nélkül ki is
mult. Junius 12-én nyitották meg fé­
nyes külsőségek között, V. György ki­
rály beszédével és julius utolsó he­
tében már az utolsó delegátus is el­
hagyta Londont. Ominózus volt már
az is, hogy egy még be nem rende­
zett, vadonatúj múzeumban kapott
elhelyezést a konferencia. A geoló­
giai muzeum volt ez a Kensington
Parkban, amely a konferencia után
őskori kövületek gyűjtőhelye lett. A
szerencsétlen konferencia életrevaló­
ságát az első perctől kezdve lehetet­
lenné tette Roosevelt elnöknek, a kon­
ferencia szellemi apjának uj gazda­
sági és főként valutapolitikája. A két
főbizottság: a gazdasági, a rokon­
szenves Colijn holland miniszterelnök
és a pénzügyi, az amerikai J. M.
Cox elnöklete alatt ülésezett pár hé­
tig. De gyakorlati eredményt lehetet­
len volt elérni. A dollár fantasztikus
árhullámzása lázbeteggé tette az
egész világ gazdasági életét. A kon­
ferencia julius első napjaiban már
RepülöfelvéteI a népszövetség épülő palotatömbjéről
40
olyan volt, mint szárazra dobott ha­
lak vergődése. Egyetlen őszinte saj-
nálatraméltó, szenvedő szereplője volt
az egész kudarcnak: Ramsay Mac­
donald, aki annyit várt a konferen­
ciától és aki bizonyosan meg is ér­
demelte volna a sorstól, hogy ne ku­
darc legye siválrrá, hanem a siker
napsugarai aranyozzák meg végéhez
közeledő politikai pályafutásának
utolsó szakaszát.
Sokkal végzetesebbé válhatik a
népszövetségre a kudarcoknak az a
sorozata, amely a lefegyverezési kon­
ferenciát kisérte végig az esztendő
folyamán. Az események kiinduló
pontja az deklarácó volt, amelyben
a konferenciát alkotó volt győztes
hatalmak elismerték Németország
egyenjogúságát a fegyverkezés terén.
Ennek a deklarácónak alapján Mac­
donald tervezetet (draft convention)
készített a lefegyverezés gyakorlati
megoldására. A konferencia bizott­
sági munkája azonban nagyon lassan
haladt előre és március elején Mac­
donald személyesen utazott Genfbe,
hogy a nehézségeket eloszlassa. Mac-
 Mussolini jogadja a Rómába érkező Macdonuldot (rádiókép)
donald genfi utazása nem volt ered­
ménytelen. Kitűnt azonban, bogy a
lefegyveirezés gyakorlati megvalósítá­
sának legnagyobb akadálya a béke-
szerződések elhibázott és igazságtalan
területi rendelkezéseiben rejlik és
hogy igazi lefegyverezésre lehetetlen
komolyan gondolni addig, amig eze­
ket a hibákat ki nem javítják és az
igazságtalanságokat nem orvosolják.
így került a revízió az európai po­
litika érdeklődésének középpontjába.
Macdonald Géniből Rómába utazott
és itt fogalmazták meg eredeti formá­
jában a négyhatalmi szerződés ter­
vezetét. A revízió ügye ekkor a leg­
jobb utón volt a megvalósulás felé.
De a reménykedés nem sokáig tar­
tott. Franciaország engedett keleti
szövetségesei, Lengyelország és a kis-
antant kívánságainak. A négyhatalmi
szerződés eredeti szövegéből kivették
éltető elemét, a revíziót és ezzel meg
is ölték a nagyszerűen indult kezde­
ményezést. Hosszú diplomáciai toldo-
zás-foltozás következett ezután és a
négyhatalmi szerződés végleges szö­
vegét julius 15-én alá is Írták Rómá­
ban. Ez a paktum igy nem fogja
meghozni a revíziót. De Macdonald
és Mussolini római találkozása már­
cius második felében ránk nézve
mégis az év legnagyobb külpolitikai
eseménye volt, mert kétségbe nem
vonható módon megmutatta az egész
világ közvéleményének, hogy a béke-
rcvizió elengedhetetlen és kikerülhe­
tetlen feltétele Európa boldogulásá­
nak és jobb jövőjének.
Közben a lefegyverezés ügye húzó­
dott, halasztódott. Csak a szeptem­
beri népszövetségi ülések alatt ke­
rült újra elő. Németország külpoli­
tikai helyzete éppen a lefegyverezés
szempontjából a közbeneső időben
igen sokat romlott. Az egyenjogúság,
a Gleichberechtigung, gyakorlati meg­
valósításáról Franciaország hallani
sem akart. Anglia is a francia állás­
pontot támogatta. Mussolini még
mindig egyeztető tárgyalásokban re­
ménykedett. A helyzet gyorsan mér­
gesedet! el. Németország helyzete
megalázóvá és tűrhetetlenné vált. Hit­
ler valóban nem vállalhatta, hogy
bármilyen Ígéretekkel enyhítve is,
ujra Németország nyakára engedje a
gyűlöletes ellenőrző bizottságokat. így
következett be október 14-én Német­
ország kilépése a népszövetségből és
41
 Nemzeti szocialisták tüntetése Becsben

jr A parlamenti
merénylet után
Innitzer herceg-
érsek meglátó-
Innsbruckban katonák vonulnak fel a nemzeti szó yulja Dollfim —
ciatisták ellen kancellári
A régi egyenruha vitszÉUlltdláni
k , ünnepe

Rendőr őrzi a Bécvben felrobbantott

ü t! etet

l* Ást rin llfItt* Vrttv+IIAr mlnnmtí

vele egyidőben kiválása a lefegyvere-
zési konferenciából.
Genf erre a jól bevált módszerhez
folyamodott: decemberig elhalasztot­
ták a konferenciát. Minden jel arra
mulatott, hogy ez az elhalaszlás a vég
kezdete. Egész novemberben hiába
próbálgatták a konferencia feltámasz­
tását, akár Genfen kívül is, minden
kísérlet kudarcba fulladt. Az ellen­
tétek annyira kiéleződtek, hogy a ha­
talmak sokáig még az újabb elnapo­
lás kérdésében sem tudtak egymással
megállapodásra jutni. Végre novem­
ber ‘22-én mégis ismét elhalasztották
a konferenciát, ezúttal 1934 január
végéig. Ugyanakkor Olaszország a
népszövetség átszervezésére reform­
tervet dolgozott ki, melynek tenge­
lyévé a békerevizió megvalósítását
telte.
♦ A Balkánon megélénkült a diplo­
Az esztendő többi külpolitikai ese­
ménye vagy csak függvénye volt az.
eddig elmondotlaknak, mint például
Ausztria harca függetlenségéért, vagy
jelentőségben volt jóval kisebb.
Angliának külpolitikai események­
ben elég csendes esztendeje volt. In­
diában az alkotmányreform végleges
megvalósítása körül inkább a jövő
esztendőre esedékes súlyosabb bonyo­
dalmak jelentkezése. O’Duffy tábor­
nok kékinges, fasiszta-szerii, nemzeti
mozgalma pedig annyira az ir szabad­
állam belső ügye volt, hogy azt
Angliában inkább egy kicsit De Va­
lera iránt érzett kárörömmel nézték.
Franciaországban sem változott so­
kat a helyzet. Hogy Daladier helyébe
Sarraut került, ez a kispolgári fran­
cia politika folytatását jelenti. A je­
lek mégis azt mutatják, hogy nagy
változások küszöbén áll Franciaor­
szág is, de ez még a jövő dolga.
Hozzánk közelebb Ausztria sorsa
érdekel bennünket igen közvetlenül.
Kész és végéhez ért eseményekben
szegény volt Ausztria elmúlt eszten­
deje. A legjelentősebb esemény szep­
tember elején játszódott le, amikor
Dollfuss kancellár, nem sokkal máso­
dik római útja után, bejelentette az
uj osztrák rendi állam megalakulá­
sát. Dollfuss kikapcsolta a parlamen­
tet, átalakította kormányát, s diktá­
torként vette kezébe az ország
44
ügyeinek vezetését. A helyzet igy ke­
veset javult, aminek oka nemcsak a
kancellár ellen elkövetett sikertelen
merénylet volt, hanem az is, hogy a
német külpolitikát, éppen a lefegyve-
rezési kérdésekkel kapcsolatban, na­
gyobb és fontosabb dolgok kezdték
lefoglalni. Természetesen ez nem, je­
lenti azt, hogy a nemzeti szocialista
Németország lemondott volna az An-
schluss-ról vagy akár arról, hogy
„Gleichschaltung“ alapján nemzeti
szocialistává tegye Ausztriát. Az oszt­
rák nemzeti szocialisták nem hagyták
abba harcukat, mire a kormány a
statárium elrendeléséhez folyamodott,
de ez sem hozta meg a várt ered­
ményt. Ausztria sorsa igy az 1933-ik
év végén majdnem olyan bizonytalan,
mint volt egy esztendővel előbb.
♦
máciai tevékenység az év második
felében. A kisantanl államainak egy­
séges nagyhatalommá való szervezése
nem járt a kívánt sikerrel. Eredetileg
sem volt ez egyéb, mint ösztönös vé­
dekezés a revízió minden lehetőségé­
vel szemben, nyomban a négyhatalmi
szerződés gondolatának felmerülése
után. Csehországot azonban hamaro­
san más ulakra terelte a Szudéták
felől fenyegetően jelentkező nemzeti
szocialista veszedelem. Gazdaságilag
sem működött legjobban az „egy­
séges“ kisanlant, mint nagyhatalom.
Annál figyelemreméltóbb változások
történtek a Balkánon. A román és
szerb részről kezdeményezett közele­
dés Bulgária felé uj lehetőségeket
nyitott meg a Balkán legközelebbi
jövője számára. A szovjet és Török­
ország egyfelől, Olaszország másfelől
szintén közelről érdekelt felek ebben
az uj helyzetalakulásban. A két déli
kisantant-állam, Románia és Szerbia,
teljesen a Balkán felé foxduló uj
orientációja által uj helyzetet teremt­
het a Dunavölgyét érintő kérdések­
ben is.
Ilyenképpen a század első harma­
dát záró 1933-ik év. a külpolitikában
egész sor uj fejezetet nyitott meg és
ezért van, hogy a világ sorsa a nagy
politikában kérdőjelekkel terhesen
várja az 1934-ik év megérkezését.
Máthé Elek
 A kík
uiviufcOT TEREMTENEK
A”MAGYAR-FÖLDÖN
A magyar közélet egyáltalán Kezdjük mindjárt egyik legna­
nincs hajával elméknek, rangoknak gyobb alföldi metropolisunk, Hód­
és kitüntetéseknek. Az érdemke­ mezővásárhely tanyavilágával. Jó
resztek, magas címek és magas busz kilométer távolságra évik Vá-
fizetési osztályok a trianoni nyo­
morúságban csak megszaporodtak.
Van azonban egy rétege a magyar
életnek, amelyről ebben a nagy ki-
iiintetészáporhan mindiig megfeled­
keznek. Százával rejtőznek ennek
az országnak minden zugában öre­
gek és fiatalok, akik igazán mél­
tóak volnának a nemzet legna­
gyobb elismerésére. Százával élnek
itt mélyen, a feledés köde alatt
egyszerű sorból való férfiak, akik
minden felsőbb ösztönzés nélkül
próbálnak uj világot teremteni és
már évek, sőt évtizedek előtt el­
indultak azon az utón. amelyen az
egész magyar közéletnek régen el
kellett volna indulnia, ha csak­
ugyan Dánia. Hollandia, Svájc ní­
vójára akarná emelni a magyar
mezőgazdaságot és csakugyan egy
magasabb kultúrába akarná komo­
lyan bevezetni a mammutbirtokok-
tól agyonnyomotl, pusztai szélsősé­
gek között élő, elhagyotl paraszt-
milliókat.
Az itt következő képsorozat ezek­
ről az emberekről próbál beszá­
molni. Azokat a magyarokat pró­
bálja felkutatni, akiken keresztül
csakugyan uj honfoglalást vihet
véghez a magyarság, csakugyan
megteremtheti a szövetkezetekbe
szervezett, versenyképes eszközök­
kel dolgozó, modern, magyar pa­ Oreij Gregus Máté körtelefont ad le
rasztságot. a vúsárhelykutasi tanyákra
 tanult meg aztán a környéken lakó
sokszáz kisember fát ültetni, ba­
romfit, marhát tenyészteni, szőlész-
kedni, szakszerűen gazdálkodni.
Erről a negyven holdról sugárzott
szét az a szellem, amely itt ilyen
lanyaközpontot teremtett. Maga az
öreg Gregus Máté ma már — amint
képeink mutatják — a gazdálko­
dástól visszavonulva, inkább csak
irányítással és tanácsadással foglal­
kozik s élvezi élete munkájának
gyümölcseit. De az ő öregsége nem
olyan, mint a legtöbb megvagyono-
sodott 'alföldi kisgazdáé, aki csak
hízik, zsarnokoskodik és pipázik,
ö ma hetvenegynéhány esztendős
fővel is odaáll telefonjához, amely
a legtávolabbi határrészekkel is
összeköti őt, könyvtárában foglala­
toskodik, szakfolyóiratait tanulmá­
nyozza és mindig uj tanácsokat tud
iidni a tanyáknak. íróasztala fölöli
ott függ eszményképének, Darányi
lüjll csendes óra, amikor az őrei/
Gregus msszatérhet a régi zeneszer-
számhoz

sárhely városától az úgynevezett

vásárhelykutasi tanya centrum. Né­
hány kopasz, fát'lan tanyaház, egy
pár romistálló állott itt félszázad
előtt végtelen szik, vagy homoík-
puszták közepén. És most virágos
állomásépület mögött fürdőhelynek
beillő házcsoportok sorakoznak a
szép. modern templom, iskola, lej­
szövetkezet. fo"-asztási szövetke­
zet. orvoslakás, szóval egy modern
tanyaközpont szükséges intézmé­
nyei köré. Az olvasó láthatja ké­
peinken azt a ma is csizmában
járó, egyszerű öreg kisgazdát, aki
ezt az egész kultúrát itt létrehozta.
Mint szegény félzsellér került
ide Gregus Máté több mint ötven
esztendeje, a roppant vásárhelyi
határ másik széléről, az úgyneve­
zett Rossz-járásból. Tizenkétholdas
apró tanyabirtokról jött s megvett
egy negyvenholdas 'homokdombot öreg Gregus Máté olvasnivalót keres
magának. Erről a negyven holdról könyvszekrényében
46
íj

.4 baromfiúd páron a sertések is látogatást tesznek az öreg Gteguséknél

Ignác egykor,i földművelésügyi mi­
niszternek fényképe. És 6, aki mint
felesben gazdálkodó alföldi kisem­
ber kezdte, ma folyóiratokba ir.
külföldi gazdasági szakférfiakkal
levelez, nemrég például egy finn
miniszterrel folytatott levélváltást.
Bemutatják képeink azt a tanyát
is, ahol ma az öreg Gregus helyett
a fia gazdálkodik tovább. Ki tudná
elszámolni, mi mindent létesített
ezen a negyvenholdas darabon az
Külön-iskola Gregusék tangóján
6 félszázados munkájuk. Jellem­
zésül csak annyit: három év előtt
például közel tizenötezer pengő
adót fizettek Gregusék ebből a va­
gyonkából. Hogy honnan? Ezen a
negyven holdon majdnem harminc
hold gyümölcsös, 110.000 csemeté­
vel és anyafákkal. Van rajta nyolc
hold epeiifa olyan fajtákból össze­
válogatva, hogy három teljes hóna­
pon át adják a termést, amiből
aztán libák, gyöngytyükok százait
48
nevelik fel, azonkívül a kis szesz­
főzdében ezer liternél több pálinkát
főznek évente belőle. Valóságos
tervgazdálkodás uralkodik itt. A
kis szőlőben most cserélik ki so­
ronként a korai fajtákat olyan ké­
sői tartós csemegeszőlőkkel, hogy
karácsonykor is frissen lehessen
szállítani vagontételben. Hátul a
baromfiudvaron meg a legreme-
kebb szakszerűséggel folyik a ma­
gyar parlagi baromfi nemesítése.
Olyan baromfianyag, amelyet min­
dig Svájc vásárol meg.
És ennek a kis birodalomnak
mai ura egyszerű báránybőrsüveg-
ben, kopott napszámos csizmában
jár odahaza. A hat-nyolc főnyi ki-
segitőszemélyzet mellett is maga
végzi a éegtöbb kézimunkát, maga
vezeti feleségével az oltást, met­
szést. Ugyanakkor azonban hátul
a tanyaházban külön kis tanterem
van a gyerekek számára, német ne-
 7fj. Gregus Máté rádión
felveszi az időjárásjelen-
___ tést

Gregusék faiskolája
Csomagolják a facsemetéket
 Hazafelé, a Gregus-tanyára

velőnő oktatja őket, eszperantót és romfitenyésztés 'indult meg. Hajna­

gépírást tanulnak. Mert ifjú Gregus
Máté a legmagasabb műveltséget
akarja megadni gyermekeinek ezen
az Isten hátamögötti vásárhelyi ta­
nyán.
★ fog hozzá a feldolgozáshoz. De
De bemutatják képeink a kutas!
tanyavilág másik oldalán élő másik
Grcgus-tanitványt is: a 37 éves Ka­
rasz Pétert. A „puszták alkirályá“-
nak hívja .a tanya népe. Hiszen ő
az ura 'és korlátlan vezére itt a szö­
vetkezeti szervezkedésnek. Maga te­
nyésztette pompás paripáival öt-
vcn-száz tanyát is bejár néha frics­
káján, hogy a lakosságot a szövet­
kezet pártolására buzdítsa. Mióta ő
van itt, a legtávolabbi szikesen, a
Icgclhagyalottabb tanyákon is rend­
szeres tejtermelés, rendszeres ba­
Karasz Péter tanyáján
lon ta kannákkal megterhelt szama­
rak hozzák a puszta sarán, az el­
hagyott szélmalmok világából a te­
jet. A modern, kibetonozott tejszö­
vetkezetben fehérkubátos tejmester
ugyanígy dolgozik a tejszövetkezet
szomszédságában levő fogyasztási
szövetkezet is. Naponta táblákon hir­
deti meg, mennyivel magasabb árat
ad a vándorló tojáskereskedőknél,
akik eddig a környék tojástermé-
sét összevásárolták. Mióta a szövet­
kezet vásárolja a tojást, az egész
baromfiállomány is feljavult, hiszen
csak bizonyos előre meghatározott
súlyú és minőségű tojást vesznek
át. Az egész termelésre kihat las­
san itt ez a szövetkezeti munka,
mely uj exportlehetőségeket is biz­
tosit a hidasiaknak.
 A Karasz-tamján szamárra rakják a tejcskannúkat

Megy a szamár a kutast pusztákon Kárász Péter a tejszüvclkczet szepa­

a tejszövetkezct felé rátoránál
A kutasi tejszövclkezetben
 Ülést tart a kutasi szövetkezet vezetösfi/e

Tojáspakolás a szövetkezet udvarán

I
 Tán száz kilométerrel odébb, a
nagy homályos szalontai puszta
.szomszédságában, ahol Arany János
mondavilágának alakjai kelnek az
ember lelkében, egy régi bihari fa­
luban él a hírnevessé lett magyar
paraszt-regényíró, Szabó Pál. Mint
kőműves kezdte pályafutását, kis
portája ma sem különbözik a
többi biharugrai kisgazdáétól, bu-
boskemence, az ablalunclyedésben
heverő biblia, a füstös petróleum­
lámpa, náddal fedett ól a 'tornác,
végén, ez az egyszerű igazi paraszti
környezet az, amelyben Szabó Pál
regényeit Írja, mint a legmoder­
nebb amerikai regényírók: írógé­
pen. És ki hinné arról a rossz
fenyődeszkából ácsolt szekrényről,
amely az előszobában áll, hogy
benne az iró munkáinak horvát,
angol és finn nyelvű kiadásai sora­
koznak egymás mellett?! Ki hinné
erről a környezetről, hogy itt a fel-
emelkedő magyar parasztságnak
egy uj, kiváló képviselője dolgozik? Szabó Pál tij regényét írja

P a /jz a 0

53
 Bibliaolvasás S abá fű lik n á l

Az iró feleségével malacokat etet

i
 Ahogy az ország szive felé vág­
tál aztán Biharból a vonatunk,
megérkezünk a ceglédi állomásra.
Pár lépésre a vasúti pálya mentén
tanyabirtokot pillantunk meg. Egy
kétszázholdas gazdaságot, amely ma
is két traktorral dolgozik s ahol i
modern gazdasági épületekben
annyi gazdasági gép áll, hogy egy
kétezerholdas nagy gazdaság is
megirigyelhetné. Olyan cselédházak
vannak ezen a kis gazdaságon pad­
lózott szobákkal, tornáccal, modern
palatetőzettel, tágas ablakokkal,
hogy Nyugntnémetországban sem
találunk modernebbeket. Az a sok
külföldi, a német, olasz, osztrák
vendég is, aki ide időnként lerán-
dul, megcsodálja a gazdasági épü­
letekre emelt vasbetonszerkezet ii
padlásmagtárak elmés konstrukció­
ját. Minden gazdasági épület ma­
gának a tulajdonosnak a terve sze­
rint készül itt és a család nyári
lakóháza beillene a mi viszonyaink
között egy ötezerholdas birtokos
kúriájának. Mindezt kerek 200 hold­
ból, minden adósság, minden külső
segítség nélkül, magából a kis
üzem hozadékából produkálja Do­
bos László, egy régi, tekintélyes
kisgazda-család sarja Cegléden. A
Dobosok közt városbirák, város­
gazdák voltak. Részt vettek a sza­
badságharcban, ott voltak a ceglédi
százak között. Típusai ők annak a
hihetetlen szorgalommal, realitással
dolgozó ceglédi gazdának, aki e
birkalegeltető pusztákat a megye
egyik legszebb gyümölcsöskertjévé,
szőlő- és zöldségtermelő centru­
mává fejlesztette. De Dobos László
még ebből a típusiből is messze
kiemelkedik. Az Unghváryak, Matliia-
sok, Tessedik Sámuelek sorába il­
lik ő, azok közé a férfiak közé,
akiik az Alföld puszta-arculatát pár
évtized alatt megváltoztatták. Azok
közé a férfiak közé, akiket tetteik­
ben csak követni lehet, de felül­ Dobos László nyaralójának előszobája
múlni nem, akiknek minden szív­ falán az oklevelek és kitüntetések
verése százszázalékig magyar. egész serege sorakozik
55
 Cselédház Dobos László gazdaságában

Kétéves kisbika a Dobos-tanyán

Munkagépek, szekerek színje Doboséknál

56
 Doboséktól a Rábaközre vezet­
jük az olvasót, a nyugatmagyaror­
szági parasztkultura egyik közép­
pontjába. Bemutatjuk, micsoda tűz­
helyen főz Egyeden egy kisgazda,
milyen mezőgazdasági eszközökkel
dolgoznak itt a kisbirtokosok. Egy
városi vendéglő megirigyelhetné azt
a tűzhelyet, amit például Pénzes
Mihály negyvenholdas egyedi gaz­
dánál látunk, pedig Süttörtől Egre­
dig hány sopronmegyei faluban la

Pénzes Mihály egyedi gazda konyhája

57
(álunk ilyen modern, sárgarézzel,
nikkellel díszített tűzhelyeket a sze­
gényebb, tiz-husz -holdas gazdák­
nál is. Érdemes volna összejegyezni,
hány vetőgép dolgozik egy ilyen
kis faluban, ahol a piros'tarka
marhaállomány a nagyuradalmak
elöl nyeri el évről-évre a legmaga
sabb tenyészdijakat. Sokszor hal-
nyolc holdas kisgazdáknak is öt­
hat kiállításba illő tehene van. És
micsoda kúriának beillő kőépüle-
tekre, tornácokra, milyen város;
polgárhoz illő lakószobákra búk
kanunk itt a faluk bármely pont-

fr j - tt tii l-n u -r/if h ' t i t U ’i l P n

ján. Aki kétségbevonja, hogy az
idegen vértől nem érintett ősi ma­
gyar fajta képtelen nyugati érte­
lemben vett községet alkotni, aki
azt állítja, hogy a magyar, mint
pusztai fajta, nem képes magasabb
szervezkedésre és magasabb közös­
ségi kultúrára, az jöjjön el ide, az
Thurner Mórion huszholdas egyedi gazda
egyik lakószobája
Kukoricamorzsolás a Rábaközön
őtven-hatvan sopronmegyei faluba,
amely a Rábaköztől a Fertőig ter­
jed és meglátja, mivé lehetett volna
az alföldi magyarság, ha a török-
dulások nem akadályozták volna
fejlődését és ha mindig lettek volna
az élen ehhez a néphez igazán
méltó vezetők.
Ifi- Molnár Sándor 35 holdas egyedi
gazda istállója
 Hogy honnan jöttek ezek a rá-
bamenti és fertőnielléki magyarok,
van-e Valami közük azokhoz hon­
foglalás utáni időkből való székely
határőrökhöz, akiket a történelem
ill a nyugati végvidéken említ, nem
tudjuk. De bizonyos, hogy ez az
ősi magyarság méltóan versenyez
a szomszéd Mosonban lakó német­
ajkú magyarokkal, akiknek pompás

A masonszent péteri tejszöuctkezct évi 31)3-000 liter tejet dolqoz fel

A musunszentjánosi sajtyyár napi két mázsa sajtot termel

(30
 Láng Lérxird kisgazda-képviselő és családja

gazdasági szervezeteiről, tejszövet- képet és bemutatjuk c vidék népé­

kezcteiről és mosomszén tjánosi nek vezérét, Láng Lénárd kisgaz­
sajtgyáráról is bemutatunk néhány daképviselőt is.
61
K n k o n c n - k a so k a iiw s o n s zrn l iánosi utcán

Dunántúli kisgazdaház régi hrjárója

 Végül pedig a Jászságba visszük
az olvasót. Arra a vidékre, ahol
ma is egy ősi törzsszerkezet szelle­
mét érzi az ember. Hiteles számí­
tás szerint másfélszázezer jász él
a mai Magyarországon. Hogy mi­
lyen csodálatos, a többi magyar
törzstől mennyire elütő fajta, azt
legjobban mutatják azok a távoli
vidékek, ahová egy-cgy jász
spóra elszóródott. Akár a Tápió
mentén kocsikázunk, akár a du­
nántúli Perkátán, akár mondjuk
Karcagon, mindenütt egyszerre
megérezzük, ha jász település kö­
vetkezik. Sürü fasorok, derűs clő-
kertek, köroszlopon nyugvó, tar­
kára festett falu, tornácok és szí­
nesebb, több kultúrát, több épitő-
miivészeti készséget lehellő atmo­
szféra jelzi, hogy jász világ követ­
kezik. Az általuk épített templo­
mok is mind nagyobbak, művé­
szibbek a többinél, díszes fasorok

/ / / / / / / , / / / / ,
vezetnek hozzájuk. Ha csak egy
maroknyi jász kerül is össze vala­
hol, mingyárt más világot teremt
maga körül.
És ami talán a legjelentősebb ma
számunkra, nem találunk a magyar­ m m
ság törzsei között egyet sem, amel>
annyira telepitőképes fajta volna,
mint a jász. Hazájuktól száz-száz-
husz kilométerre is elvándoroltak
ők a történelem folyamán és min­
denütt uj községeket alapítottak
anélkül, hogy az ősi hazától végleg
elszakadtak volna. Fölvételeink a
telepitő jászság egyik legremekebb
példájáról, Jászárokszállás község
telepítéséről számolnak be. Aki
Árokszállás történetét ismeri, hős­
éneket tudna Írni róla. Hiszen a
török idők alatt úgy elpusztult,
hogy 1567-ben mindössze kilenc tel­
kes jobbágy találtatott rajta. 1713-
ban csak 236 lakosa volt a község­
nek, a múlt század elején is alig
volt több ezernél és ma 13.000 la­
kosa van, közben pedig megalapí­ Árokszállási öreg jász pihen
totta a hatezer főt számláló Kerek- a tornácon

63
egyháza községet s az ugyancsak
ötödfélezer lelket számláló Jász-
szentandrás falut is, a Muth-pusz-
tát és legalább tiz távoli falunak
adott uj népességet. Kerekegyháza
afféle legelője volt Jászárokszállás-
nak, száz kilométerre a községtől a
Jászáro leszállás főtere és régi temploma
Duna—Tisza közén, többnapi járó­
földdel jutott csak cl az oda fél­
esztendőkre kivert gulya. A múlt
század közepén azután sokan ki­
vándoroltak erre a pusztára s egy
félszázaddal ezelőtt önálló köz­
séggé alakult. És ha ma végig­
megyünk a zsinóregyenes, négyes,
hatos fasorokkal beültetett kerek­
egyházi utcasoron s megpillantjuk
messziről a sugármagas templom­
tornyot, rögtön érezzük a jász szer­
vező- és épitőerőt, amely any-
64
nyira elüt mindenben az Alföld e
részének települési formáitól. S
ugyanez az érzésünk az anyaköz­
ségtől húsz kilométerre fekvő Jász-
szentandráson is, mely szintén csak
legelője volt Árokszállásnak és
ugyancsak a múlt század második
felében szakadt le. Szentandrás ma
már ott tart, hogy nagy, gótstilü
templomában drága pénzen feste­
tett az elöljáróság freskókat.
De sokat olvasunk a lapokban
mostaiiában Aczél esperes uj falujá­
ról, a tolnamegyei muthpusztaii tele­
pítésről is. Ez Jászórokszállás leg­
újabb telepitése, százötven kilomé­
terre van az anyaközségtől, messze
a Duna túlsó oldalán. Itt is egy uj
jász község képződik nagy küzdel­
mek árán. A jászárokszállásiak es­
perese régen (felismerte népének rop­
pant települőképességét s most
másfelé is tervez kirajzást, nem­
régiben egy nagyobb csoportot a
községtől északnyugatra fekvő
 Arzél József jászárokszúllási esperesplébános megbeszélést fart a szövet­
kezet oezetöivcl

Igazi júsz-slilusii ház Arokszálláson

5 Magyarság Évkönyve 65

Jász kemence
Batthyány-bírtokra telepített ki. És
ami a legcsodálatosabb, ezek az
anyaközségtől negyven-ötven (éve
elszakadt, végtelen messzeségbe ke­
rült jászok is hazahuznak, hazajár­
nak. A jászszentandrási rokoncsalá­
dok, annak clleiiére, hogy már fél­
Jászárokszállás bazárja
66
század előtt elszakadtak, nagyobb
ünnepekkor hazalátogatnak, az öre­
gebbek hustvét reggelén mindig
hazagyalogolnak misére. Amint­
hogy a hatvan év előtt leszakadt s
száz kilométerre került kerekegy­
háziak is tartják a rokonságot és
meglátogatják Árokszállását.
Ha eljön az a nagy magyar refor­
mer, aki uj községtelepitéssel, uj
tanyacentrumok létesítésével fogja
megváltoztatni a magyar föld ké­
pét, az nem feledkezhetik meg a
jászokról. Minden felsőbb támoga­
tás nélkül, sőt sokszor a hatóság
ellenére adtak ők példát ennek az
országnak, hogyan kell települni,
hogyan kell benépesíteni távoli vi­
dékeket. A jászság szétszóródása
és szétszórtságban való kemény
összetartása, azok a fasorokkal
ékesített, sugármagas templomtor-
nyu faluk, amelyek a régi hazától
oly messze létesültek, élő bizonyí­
tékai annak, micsoda kulturerők
rejtőzködnek bennük. Mit lehetne
itt teremteni, Istenem, ha ennek az
országnak a közfigyelme csakugyan
azok felé fordulna már egyszer,
akik ma mélyen a feledés* homályá­
ban dolgoznak, anélkül, hogy a sok
trianoni kitüntetésből, címből,
rangból és szubvencióból csak
egyetlen egy is jutna nekik.
Oláh György
 3mafcB
> a M O l( 5 5
ll$].ZJítegyei& -& a
Azt is mondhatnák, hogy már
csak „mai asszony“ van: a tegnapi
asszony már nem is a tegnapé, ha­
nem valami sokkal régebbi emlék,
a békearanykor homályába veszve.
Mi az tehát, ami a „mai“ asz-
szonyt a „legmaibb“ asszonytól
megkülönbözteti? A pénzkereső
munka semmiképpen, hiszen már
régen nem puszta elv, hogy dolgoz­
zanak a nők. hanem a lehetőségből
parancsoló kényszerré sulyosodott
muszáj, el nem vitatható szüksé­
gesség, amelyet a gazdasági viszo­
nyok változása minden feminista
forradalomnál végérvényesebben el­
döntött.
A mai asszonyt legmaibbá a leg­
maibb pálya avatja, a szokatlanul
uj, friss, korszerű hadszíntér, ahol
felveszi a harcot.
Nem is olyan régen még újság
volt a bankkönyvelőnő, az orvosnő,
a gyógyszerésznő, a kozmetikusnő.
a sportbajnoknő, a képviselőnő,
mert csak a különlegesen feminin
pályák — pedagógia, színészet, be­
tegápolás, iparművészet — mutat­
lak fel női munkaerőket, mig ma
ez a felfogás is a múlté s a férfiak­
kal való versenyfutásra idáig isme­
retlen, pár éve még alig hallott ös­
vények nyílnak.
A mai asszony még büszke volt
I
az úttörő tényre, hogy dolgozhat
és dolgozik, még ünnepelte és cso­
dálta önmagában „korunk gyerme­
két“. a legmaibb asszony már az
élet olyan természetes velejárójá­
nak veszi a munkát, hogy ha vala­
miről álmodozik, az éppen az el­
lenkezője .. . Mert ha ez a kor meg
is teremtette a munkakényszert ,
egyet ő sem tudott előfacsarni az
emberiség örök heverészés-ösztöné-
ből: a munkavágyat.
Legyünk őszinték: két dolog van,
amiért az emberek a paradicsom
óta dolgoznak: éhség és ambíció.
Előbbit pénznek, kenyérnek, utób­
bit hiúságnak is nevezhetjük.
A nő különösen nem termett
munkára, legfeljebb arra a mun-'
kára, hogy megkeresse magának a
férfit, akivel el tudja hitetni, hogy
érdemes őérte munkálkodnia.
*
Nem termett munkára — és mé­
gis!
Az újsütetű kenyér szolgálatába,
a munka uj témái mellé gyorsab­
ban, simábban beállnak a nők,
mint a férfiak, a haladó idő uj
munkatávlataihoz, egyre forrongó,
fejlődő formáihoz, anyagjaihoz
jobban tudnak alkalmazkodni s ha
egyszer megvetették a lábukat, biz-

P etrov ich Szvetiszlá vn r, H ü h n e r Lili
tos, hogy fizikailag is győzik az
iramot, mintha a létért vívott
' dzsungelharc biológiaitag is átala­
kította volna egész lényüket.
Talán ezért is van, hogy a mai
élet, ez a legmaibb ma, uj szellemi
kultúrájával, uj technikai csodái­
val, uj szociális-morális világnéze­
tével élesebben tükröződik a leg-
maibb asszony portréjában, mint a
legmaibb férfiban, aki, mint férfi,
mindig nehézkesebb, konzervatí­
vabb. Talán ezért is van, hogy a
száguldó jelennek elsősorban is ők
a reprezentánsai, hősei, eh v .i m é r­
földkövei. ezek a legmaibb asszo­
nyok, akikről tollhegyre veszünk
alább néhány típust.
Természetesen a foglalkozás-ág,
még magyar viszonylatban is, igen
hiányos — és a külföldön megho­
nosodó nődiplomatákról, nömtnisz-
terekröl, nőrendőrökröl, nöpilóták-
ról, nőmérnökökről és nőbankárok­
ról se esik szó, már csak azért sem.
mert nem jó az ördögöt a falra fes­
teni
Í5S
Az id e g e n v e z e fő n ő
Lilian Hü'bner-Petrovich
Offizieller Führer, Official Guide,
Guide Qfficielle, Guiida UfTiciale
Ez áll a keskeny névjegyen, ame­
lyet a mesterség könnyű rutinjával
átnyújt nekem a cukrászda-boxban.
Platinaszőke, érdekes szépasz-
szony, nerzprémes kabátban, diva­
tos kis sapkával — hiszen alkal­
maztatásának feltételei közt az ele­
gáns öltözködés szintén fontos, az
erre való kötelezettséget épugy alá
kellett írnia, mint például, hagg nem
vált be valutát . . . s különben is
nem tehet cáfolata éppen ő, az első
s gyakran egyetlen nő, akivel a
külföld érintkezik, a magyar asszo­
nyok hires jólöltözködésének.
öt nyelven tökéletes, de specia­
litása az angol, hagyományosan
hozzá tartoznak a Pestet járó an­
gol előkelőségek, igy, mint leghiva-
tottabb, ö vezette legutóbb is a lon­
doni képviselő-csoportokat.
Külön nevezetessége, hogy Petro­
vich Szvetiszláv filmamorozónak
elvált felesége. Drága nevezetesség,
az ilyenre rendszerint ráfizet az
asszony, s a szép Hübner Lili, a
köröndi Hübner-udvar örökösnője
is ráfizetett . . . ha tatán nem is av­
val a három évvel, amit München­
ben, Berlinben, Párisim n élt át ”
férfiprimadonna oldalán, hanem
avval a nyolc-tiz hónappal, ami
a házasság felbomlása után követ­
kezett.
— .Ír élet olyan félelmesen utá­
nozza néha a filmet! — sóhajtja.
— Én is úgy álltam ott, lesújtva
és tehetetlenül, mint egy filmhős­
nő . . . és semmi, senki sem volt,
aki vagy ami visszadta volna az
önbizalmamat! Pedig valamit sür­
gősen el kellett kezdeni, hiszen a
házunk hadikölcsönben már régen
elúszott és a szüléimről is gondos­
kodni kellett. Nem leheltem válo­
gatós, női fehérnemű-szalonnal
Hübner Lili a Budapesten járt angol képviselőkkel a futbatl-tribünőn is
a Halászbástyán
próbálkoztam, de nem volt tőkém
és hamarosan be kellett csuknom
Eladtam a: ebédlőmet és beléptem
egy belvárosi divatszalonba, de rö­
videsen ez is tönkrement. Eladtam
a porceUánomat és úrvezető-iskolát
nyitottam, de a rossz autókonjunk-
tura ezt is megölte. Eladtam . .
nem, sajnos, már nem volt mit el­
adnom, igy csak könyvford itást
vállalhattam itt-ott, mig hosszas
odisszeák után sikerült végre be­
jutnom mai állásomba. Ez se fix-
fizetéses ugyan és ősztől tavaszig
akár aludni lehetne mellette, mint
a medvének a barlangban, de leg­
alább nem gépies munka és testileg-
szellemileg le tudja kötni az em­
bert, úgyhogy szezonban úgyneve­
zett „magánélet“ alig is fér el mel­
lette, bár háztartási kötelezettsé­
geim akkor is fennállnak, sajnos.
— És a maharadzsa-romantika ?
Igaz, hogy az idegenvezetőnők mind
valami dúsgazdag külföldiben re­
ménykednek, lehetőleg maharad­
zsában, aki az autókárról egyene­
sen valami márvány palotába röpíti
őket ?
— Ezen csak nevetni leheti A
guide-mesterségnek ezt a nimbu­
szát az első vezetőnők egyike, egy
pesti szépasszony vetette meg, aki
beállása után pár hétre igen jól
férjhez ment, de ennek a házasság­
nak semmi köze sem volt az ide­
genforgalomhoz, nem .is szólva ar­
ról, hogy nekünk már „hivatalból"
is tilos ilyesfélére „rádolgozni“. Ha
más nem: el lehet gondolni, hogy
ellenőrzi egymást az a százharminc
nő, aki az én belépésemkori har­
minccal szemben ma a magyar
idegenforgiámat, mint fő- és átve­
zető ellátja! A fordítottja azonban
nem ritka: hogy velünk akarnak
túlságosrai kedveskedni a gond­
jainkra bízott férfiak. Ar ember
ilyenkor úgy tesz. mint az okos
háziasszony: mosolyog és nem ért
el semmit, mert a vendéget semmi
körülmények közt sem szabad
id
brüszkirozni, hátha még attól lehet
tartani, hogy egyszerűen feljelenti
az embert: „kérem, a vezető
rossz!“ .. . Hogy miért, azt nem
tartozik indokolni
— Pedig én még „világutazó“
koromból ismerem a külföldet és
állíthatom, sehol se becsülik meg
annyira, sehol se kényeztetik el úgy
az idegeid, mint nálunk. Igaz, mini
eleven reklám megy is el mindegyik
és még évek múlva sem győz visz-
szaemlékezní az itt töltött időre
Óriási levelezésem van a világ min­
den országába, mind az üt világ­
részből kapom folyton az Írásokul,
hónapokra szóló meghívásokat, sőt
gyakran ajándékot, megemlékezést
is. Van például egy hollandiai szap­
pangyárosom, aki három éve min­
den karácsonyra küld száz holland
forintot azzal a magyarázattal,
hogy a kenőszappan Hollandiában
még mindig jól megy, sőt, ami a leg­
kedvesebb, a kriszkindlit évről-évre
emeli! Van egy emlékkönyvem is,
amibe kedvenc „növendékeim“ ren-
tey kedvesei írtak — s én is, ha
ezerszer le nem jegyeztem nekik a
Hiszekegyet németül, angolul, fran­
ciául, olaszul, hát egyszer se!
— Hogy mit kell egy jó idegen­
vezetőnek tudni‘7 Mindent! Ezért
is olyan mesterség ez, amit nem
lehet megtanulni, hiszen a három­
hetes tanfolyam csak összefoglalá­
sa, visszaidézése az általános mű­
veltségnek: művészettörténet, zene,
magyar és külföldi irodalom, nép­
művészet, nyelvek, földrajz, politi­
ka. Bevágni csak a legridegebb
szakdolgokat lehet: hogy hány mé­
ter ez, vagy az a ház és hogy ki
építette. De hát ez nem is a legfon­
tosabb. Én már öt éve vezetek és
tapasztalataim alapján felépítettem
egy rendszert, amelynek lényege,
hogy ne tömjem az idegent szá­
mokkal, nevekkel, adatokkal egy
kis bonmot, egy kis humor, egy kis
történetke jobban megfog, jobban
megmarad és jobban meg is vitá ­
gitja egy nép, egy ország, egy vá­
ros lelkét, mint fél kötet statisz­
tika. Budapest különben sem nehéz
lecke: nevezetességei olyan centrá­
lisán fekszenek, hogy egy kis rutin­
nal két áru alatt is „be lehet adni“.
Becs már komplikáltabb, szétszór-
tabb, mégis, legutóbb, mikor az an­
gol parlamenti csoport ott járt, há­
rom nap alatt átvettem az anyagot
és én kalauzoltam őket ott is.
— Legfontosabb mindig: az egyé-
Hálószoba-rcszlet Hiibucr Lili lakásából
71
 ni vezetés. Semmit sem lehet egy
kaptafára ledarálni, meg kell érezni,
ki kell kutatni, kit mi érdekel és azt
a részt kidomborítani. Apróságokat,
egyszerű dolgokat is tetszetősen fel-
szervirozni: ez a finom konyha. Az­
tán mennyi emberismeret kell, al­
kalmazkodás, pszihológia, türelem
és tapintat, tapintat! Tapintat, hogy
például egy házaspárnál ne foglal­
kozzunk jobban egyik emberrel,
mint a másikkal, hogy a vásárlást
— bármennyire is „/tártóljuk a honi
ipart“ — sohse erőltessük és min-
denekfelett: politikai tapintat, ami
minden orszár; idegenvezetési rend­
szerében fontos, de nálunk különö­
sen. Nagyon kell tudni, kinek és
mikor lehet valamit mondani, na­
gyon kell érezni, hogy meddig lehet
elmenni a politikával és irredentá­
val. Erre mindnyájan különöskép­
pen vigyázunk, mégis nem egyszer
megesik valami a szabadságtéri szob­
roknál, amit természetesen nem nyel­
hetünk le! Ó igen, a közönség csak
a külsőségeket látja, s ezért téved,
ha azt hiszi, hogy az idegenvezetőnő
élete csupa kocsikázgatásból, disku-
rálgatásból, bankettezésből áll. Tes-
tileg-lelkileg fárasztó hivatás ez, s
azonfelül, hogy mindig dámának
kell maradnunk, a legszervilisebb
szolgálatok is előfordulnak benne at­
tól kezdve, hogy a vendég csomagjait
el kell intéznünk, ajtókat nyitogat-
nunk, egész a d d i1, hogy egy ebéd
alatt tizenötször is felállítanak a
legkülönbözőbb kérdésekkel, óhajok­
kal és aggályokkal, amikre természe­
tesen mindig a legbübájosabb mo­
sollyal kell válaszolni. Mindezt a
férfi már nehezebben teheti me 7 anél­
kül, hogy méltóságából ne veszít­
sen! Bizony nem kis dolog reggel
hattól este hatig — sokszor éjjel
kettőig, sőt tovább is — talpon len­
ni. felelni, figyelni, figyelmeskedni,
egu pillanatig sem hallgatni, egy
pillanatig se unni a dolgot, külön­
ben rögtön untatunk is, nem kis
dolog elnyomni az egyéniséget, et-
72
titkolni fáradtságot, rosszkedvet s
folyton ragyogtatni azt a bizonyos
.,hivatalos mosolyt“, a „sourire
officielle“-t, amit egy idegenvezető
címerébe be lehetne venni, mint a
pálgn jelképét és legfőbb parancsát.
Sokszor olyan fáradt vagyok már
ettől a „sourire offieielle“-től, hogy
otthon, amikor áthatnék is, nem
tudok pihenni, mégis örülnöm kell
neki, mentőt többet dolgozhatom —
és félve kell gondolnom d jövőre:
meddig lehet ezt egyáltalán csinál­
ni, bírni szívvel, lélekkel, ideggel,
fizikummal ? . . . Meddig bírok méfj
ilyen frissen, naponta kétszer is,
f elszalad ni a Jánoshegyre, ha keik!
Mert, amit eleinte alig hittem: vég­
telenül megszerettem ezt a mester­
séget, minden strapájával, humorá­
val. jó-rossz oldalaival együtt; annyi
szép izgalom van abban, ha a vi­
lág igg házhoz jön annak, aki maga
ment el hozzá régebben. Akkor in­
kább kozmopolita voltam és Wag­
nerért lelkesedtem, ma a külföldie­
ken keresztül, olyan hazafivá let­
tem, hogy torkomba szöknek a
könnyek, ha a Himnuszt hallom,
mint legutóbb is Bábolnán, mikor
a zenés-bandérium elélovagolt az
angol képviselőknek, de ezek a
könnyek nem voltak „hivatalos
kö n n yek..
A rádíó-spcabcr
Kivételesen nem a stúdió felol­
vasó-szobájában diskurálok Beöthy
Babával, hanem a Lógody-utcai
Beöthy-ház enteriőrjében, ebben a
színes és meleg otthonban, amely
szobraival és festményeivel, múltjá­
val és emlékeivel olyan elevenen so­
rakoztatja fel a családi híressége­
ket, akik valamennyien bőkezűen
hagytak tehetségükből, művészi ér­
tékességükből Beöthy Babára.
A négyezerkötetes könyvtár falá­
ról lenéz ránk Beöthy László Glat-
tei-portréja, szemben vele Bákosi
Szidi Márkus Lajostól, odább Bá-
kosi Jenő, Beöthy Zsolt Stróbi mell­
szobra, az iróaszUilon Jókai Mór
sárgamázos, magyar cseréptintatar-
tója — vérségi kapcsolatok, rokon­
ságok családi noblesse oblige-sulya
— és belőlük rögtön a bátor átmenet
a mába: ritka kaktuszok tucatszám­
ra, kerámiák, egész állatkert tarka
madátr-porcellánokból, Írógép és a
dolgozóasztalon vagy harminc szín­
darab. Mert kevesen tudják, hogy a
rádió legszebbhangu speakernője bi­
zony álláshalmozó: egy bécsi szín­
házi ügynökség képviselője is, aki
üres óráiban hivatalból drámákat és
operetteket olvas — azonkívül síel,
korcsolyázik, úszik, lovagol, éneklec­
kéket vesz, köt, horgol, kézimunká­
zik, háztartást vezet, kutyát nevel s
úgynevezett élénk társadalmi életei
is él.
Az agilitás a legjellemzőbb rája.
Ez füti minden mozdulatát, ez pat­
tog ki minden szavából, ez hajtotta
elkényeztetett „privát“ korában is,
egy gazdag és védett nagylánytól
derűjében, hogy még az érettségi
után is folyton csináljon valamit:
könyvet kössön be, regényt fordít­
son, sportban versenyezzen, szociá­
lis és jótékonysági dolgokkal foglal­
kozzék, írjon és tanuljon mindenfé­
lét, ha már legfőbb vágya, hogy se­
bész legyen, nem teljesedhetett...
legfeljebb annyiban, hogy a fehér
munkakabáthoz mégis eljutott.
így szokott állni, ilyen fehér vá­
szonköpenyben a stúdió mikrofonja
előtt és ezt a dolgozó-nő-jelmezt ke­
resem rajta most is, mikor hatalmas
hétlámpás rádiókészülékét igazgatja.
— Nem furcsa — fordítja vissza
sugárzó-szőke fejét — hogy mióta a
„szakmában“ dolgozom, még jobban
szeretem a rádiói? Jóformán haza
se érek még a stúdióból, első dol­
gom, hogy kinyissam! Milyen sze­
rencse is, hogy két éve, amikor fix
és gyors elhelyezkedés kellett, igy
megtalálhattam a nekem való mun­
kál, mert napról-napra ismétlődő
sablont, órarendszereű beosztottságot Beöthy Baba otthon

73
talárt ki sem bírnék. A rádiókonfe-
ráiás a maga látszólagos gépszerű­
ségében is rendkívül változatos és
sokoldalú, ezért van, hogyha a tech­
nikáját be is lehet gyakorolni, azt
az ezerféle helyzetet, ami elé állítja
az embert, csak érezni lehet. Csak
érezni lehet, hogy az előadási mo­
dort hogy kell szinte percről-percre
változtatni, formálni, hiszen még két
újsághírt sem mondhatok be egyféle
hangon, hát még az idő járás jelentést
és például egy nagy ember halálát.
Szellemben és lényegben tisztában
kell lenni mindennel, ami csak m ik­
rofon elé kerülhet, tehát egyformán
kell érteni sporttól politikáig, zené­
től tőzsdéig mindenhez, mert ami
túl van a speaker ismeretkörén, ar­
ról beszélni sem tud értelmesen.
Hogy a munkánk pusztán csak be­
széd-e? Dehogy is, hiszen a nyersen
megkapott műsort minden speaker
maga dolgozza ki otthon, elkészíti,
lefordítja, felöltözteti, mint egy
Írásbeli leckét s még igy is csak ket­
tős ellenőrzés után kerül a közön­
ség elé.
— Hogy mit tartok a speakerség
legfőbb követelményének? A lélek­
jelenlétet. Nem is kell a mindig ki­
számíthatatlan helyszíni közvetíté­
sig elmenni: a legsimább, legszür­
kébb műsor is felvethet olyan esetet,
olyan zökkenőt és meglepetést, mi­
kor egyedül a bemondó hidegvére,
találékonysága menti meg a helyze­
tet. Száz példát idézhetnék. így
legutóbb is, egy párbeszédnél, elké­
sett az egyik fél és gyorsan indulni
kellett. Nem volt mit tenni: odaáll-
tam a mikrofon elé, kezdtem be­
mondani a címet, elszánva magam
a „beugrásra“, hogy majd én póto­
lom a hiányzó partnert. Igen ám,
de az első modatok után, nagyli-
hegve betoppan az elkésett szereplő.
Hirtelen tehát úgy kellett kicsavar­
nom a szöveget, hogy a késlekedés és
betoppanás is szándékosnak tessék
és rögtönöztem is olyan átmenetet,
olyan végszót, amelyet a későnjött-
74
nek csak át kellett vennie s a kö­
zönség nem sejtett meg semmit!
Szép, de éppen Beöthy Babától
nem lep meg ez a bravúr, hiszen
velem együtt sokan emlékezhetnek
még a margitszigeti japán-magyar
Davis Cup tenniszmérközés helyszí­
ni közvetítésére, ami az ö müve s a
legtökéletesebb riportázs volt: a
képnek hanggá való transzponálása
s mint ilyen, úgy fellelkesitette a
közönséget, hogy sokan, a hangos­
cikk hatása alatt, taxiba ültek, ki­
rohantak a szigetre — és nem lát­
tak már sem m it. . .
— A műsor hibátlan és gusztusos
tálalása tehát csakis a speakertöl
függ ?
— Vis-majorokon kívül, igen. Van­
nak persze kényes, sőt kétes anya­
gok, igy elsősorban a külső előadá­
sok vagy koncertek, amiket az Ope­
rából, Zeneakadémiából, vagy más­
honnan közvetítünk, s amikor a
speaker hátul ül valami zugban s
csak hall és nem lát. Hiába beszél
meg szegény előre mindent: a kar­
mester izgalmában elfelejti a jelet,
amiben megállapodlak és mondjuk
előbb kezd, mielőtt én három nyel­
ven bejelentettem volna, vagy utóbb,
ami még nagyobb zavart s a zene­
mű megcsonkítását jelenti. Vagy
például a rádió réme: az ismétlés!
Hiába esküszik meg a művész, hogy
nem ismétel: a tapsokra felbuzdul és
bizony csak ismétel, mikor én már
tovább mentem, már bekonferáltam
a következő számot. De kifogtam
egyszer ezen is! Csak hallgatom, hogy
a zenekari Beethoven helyett újra
csak az előző hegedűszóló cincog —
hát rögtön bemondom: „Hölgyeim és
uraim, X. Y. művész a rádió tudtán
kívül ismétlést adott, ami megza­
varta a sorrendet. . különben jön­
nek a kritikák és panaszos levelek
és iicrsze, mindig a rádió a hibás!
— Hogy sok levelet kapok-e? Még
Ujzélandból és Indiáiból i s . . . de
nem, a legtöbb nem szerelmes le­
vél, hanem hálás, megértő csatlako-
Beöthy Baba kis szalonja
zás a rádió vuáy közösségéhez, ra­
jongás a cigányzenéért, sok dicsé­
rete a magyar nyelv fonetikai szép­
ségének és sajnálkozás, hogy a kon-
ferálás, legalább néha, nem történik
angolul is.
— Hogy a speakerséget speciális
női foglalkozásnak tartom-e ? Meg­
győződésem szerint erősen az, hi­
szen a nő alkalmazkodóbb, türelme­
sebb s hosszabb idegmunkára alkal­
masabb, mint a férfi. Már pedig a
kon ferálás — azonkívül, hogy a te-
remből-terembe való futkosás fizi­
kailag is elfáraszt ja az embert - -
igenis, idegmunka: állandó figyelem-
összpontosítás és odaadás; egy fél­
percnyi szórakozottság és kész a
gikszcr! A szolgálati idő nem éppen
sok, napi .5—6 óra. A beosztást jöl­
eidre kikapjuk, úgyhogy a magán­
életet is könnyű hozzá igazítani, de
soha sincs ünnepünk, s ha valami
rendkívüli esemény jön, 10— 12 óra
is lehet a hatból. A vérbeli konfe-
ransziéság egyébként születeti haj­
lam. akár szónoki tehetségnek, akár
csevegéskészségnek, akár riporteri
rutinnak, vagy színészi közvetlen­
ségnek nevezem; egy-egy áruminta-
vásáron vagy jamboreen láthatjuk,
milyen kevesen tudják csak elolvas­
ni is a: előre felirt szöveget. Jaj, a
mikrofonláz! Erről sokat mesélhet­
nénk. hires színészek, divatos írók,
tudósok szereplésénél is! Ha a spea-
kerek egyszer megszólalnának!
Hiába faggatom, igazi női lova­
giassággal nem akar rávallani sen­
kire se.
Akkor hát feleljen búcsúzóul
még három kérdésemre:
1. Mit tart általában a női mun­
káról, illetve a női munkakényszer­
ről ?
2. Micsoda „legmaiabbat“ szeretne
még csinálni, ha ideje lenne ?
ti. Szerelne-e férjhez menni és
miérti
7(5
Jólismert, szép althangján simán,
nyugodt élelmességgel mondja
Beöthy Lydia, mintha mikrofómba
beszélne:
— .Xem sok jót kívánok annak,
aki a női munkát, mint kenyérkere­
setrobotot kitalálta. A nőnek, mint
nőnek, sőt mint dolgozó nőnek is,
olyan tág tere van természetétől fog­
va, hogy ezt hivatali munkával te­
tézni, sőt véglegesen elvenni: bűn.
A dolgozó nő legnagyobb tragédiája,
hogy nem ér rá megöntözni a virá­
gait. Egyébként a „legmaibb“ munka
rokonszenvesebb, mint a műi, meri
sokkal kevésbé gépies és több egyé­
niséget követelő.
— Oroszul szeretnék tanulni, de
így is rövid a napom.
— Igen! Hogyne! Elsősorban! Sze­
relnék férhezmenni, többek között
azért, hogy legyen kinek vagy kik­
nek odaadni gyerekkori babáimat a
vitrinből.
A z ügyvédnő
Mindszenti Rákosi Imre dr., a volt
osztrák és magyar konzuli fotör-
vényszék elnöke, ny. kir. kúriai
bíró, ügyvéd
Ez az aranybetüs márványtábla
feketéink a Nádor-utcai bérpalota
kapuján, ahol Rákosi Gabriella dr
ügyvédnőt keresem, aki édesatyjá­
nak ezt az irodáját vezeti. A híva.
talos helyiségek tele vannak felek­
kel, jövő-menő gépirókisasszonyok-
kal, telefoncsengéssel, szóval mind­
azzal a ritka és kellemes jelenség­
gel, amit úgy hívnak, hogy ,,jól-
menő iroda'!, „élénk forgatom.“
Hál’ Istennek, túl vagyunk mór
azon az elképzelésen, amely egy nő-
jogászt okvetlenül csak paragrafus-
szárazon, cvikkerrel, aktatáskával,
talárral, corpusjurisszal s egyéb
harcias eszközökkel tud beállítani,
s így meg se vagyok lepve, amikor
hamvasszőke, karcsú fiatal lány iil
előttem, divatos angol ruhában, se! Csavargatja, menti, szépíti a
amelyet stílusosan dekorál a kije­ szerepét, úgyhogy érdemleges mun­
lentés, hogy nagyon siet, mert dél­ ka előtt mindig ellenőriznem kell a
ben már a Kúrián van tárgyalása. tényállást, különben hogy tudom a
vád váratlan támadásait kivédeni,
Sürgősen megkérem: feleljen helyzetekkel, körülményekkel szem­
őszintén: alkalmas női pályának ben, amiket nem is ismerek! Igen,
tartja-e az ügyvédséget? a védelemre szisztematikusan kell
— Hát, hogy csakugyan őszinte nevelnie magát az ügyvédnek, hogy
legyek: a polgári per részét — éppen uyy, amint az ügyész az
nem, annyira nem, hogy evvel még anyagból a vádpontokat érzi ki­
én sem fordulnék nőhöz! De a emelkedni, ö rögtön az enyhítő kö­
büntető jogban máris jól bevált a rülményeket tudhassa meglátni, az
női védelem, bár igazi jelentősége
nálunk csak akkor lesz, ha vissza­
állítják az esküdtszéket, ami mel­
lett sok oldalról folyik kardosko­
dás. Szenzációs pőröm? Hogyne,
már több is akadt, pedig mindössze
egy éve praktizálok. Legizgalma­
sabb talán az az esetem volt, ami­
kor egy kötéláltali halálra Ítélt
anyósgyilkos asszonyt védtem, há­
romnegyedórás beszédben a táblán
— és sikerült is a halálbüntetést
életfogytiglanira megváltoztatni,
ami ebben az esetben nagy ered­
ményt jelentett. Válópört is vittem
már egy csomót, mint olyant, ami­
vel különös bizalommal fordulnak
nőhöz, leginkább az asszony szá­
mára kényes esetekben, hiszen ez
az a tér, ahol a női ügyvéd való­
ban alkalmasabb, mint a férfi: egy
szóból, egy tekintetből meg tudja Rákosi Gabriella dr.
érteni a kliensét, akiben saját ne­
mének jogait védi. emberileg és lélektanilag mentő
adottságokat, amelyekkel elsősor­
Nagyon érdekes, amit az ügyvéd és ban is saját magát győzi meg, kü­
védence viszonyáról mond ez a csak­ lönben nem tud szuggesztiven hat­
ugyan ügyvédi judiciumu fiatal lány, ni a bíróságra sem. Az nem frázis,
aki érdem szerint kormányzói gyű­ hogy az ügyvéd előtt nincs bűnös
rűvé/ végzett volna, de nagybátyja, ember: bámulatos, ahogy a jó védő
Rákosi Jenő, megkötötte magát az lelkében le tud szállni védencéhez
elvhez: „Egy Rákosi nem a kitün­ s ha az még gyilkolt is, mint az
tetésért, nem jutalomért tanul!" .. . előbb említett asszony, egy pilla­
és bizony nem is tett húgáért illeté­ natra se érzi, hogy a beléje ka/tasz­
kes helyen egy lépést se! kod ó kézhez vér tapad.
— Idáig — magyarázza az ügy­ — Hogy mivel tud hatni elsősor­
védkisasszony — azt tapasztaltam, ban is a nöügyvéd ? Éppen a fordí­
hogy soha egy fél se tárja fel tottjával, mint férfi-kollégája: sze­
őszintén a helyzetet még előttünk rénységgel, szelídséggel, szívvel, —
77
ez még az ellenfelet is jobban le-
fegyverzi, mintha erőszakossággal,
dörgedelmes pátosszal akarnánk
előállni! Egyébként, leyhatásosabb
érvelés mindig az, ami spontán jut
az ember eszébe, tehát nem előre
kicirkalmozott szónoklat, kivéve
természetesen a reprezentáns védő­
beszédeket, a szenzáció-tárgyaláso­
kat, amikor sok ügyvéd többé-ke-
vésbé a karzatnak is dolgozik.
Lámpaláz ? Nem, soha sincs és nem
is volt; ha lenne, nem folytathat­
nám ezt a mesterséget, mert egy
lámpalázas, riposztkészségnélküli
fiskális férfiban is felesleges, hát
még nőben! Általában a mai idő­
ket nem lehet alkalmasnak találni
a nőügyvédség úttörő küzdelmeire.
Az én helyzetem, édesapám irodája
révén hál’ Istennek, kivételes, bár
igaz, egyébként se kezdtem volna
mást, annyira közel fekszik hozzám
Rákosi Gabriella dr. ügyvédi irodájában
78
ez a munkakör, hiszen már az isko­
lában is én voltam a fogadatlan
prókátor, ha valamelyik osztálytár­
sam körül konfliktus támadt. El­
foglaltságom, bizony, éppen elég.
Reggeleimet, délelőttjeimet elviszik
a táblán és Kúrián való tárgyalá­
sok, azontúl egész nap az irodai
üzem: felek, akták, telefonok —
folytonos rumli! Szüleimmel la­
kom s igy háztartással nincs gon­
dom, csak sportolok, lovagolok, tár­
saságba járok, utóbbit már csak
„üzleti szempontból is“, hiszen ma­
napság a konkurrenciára is gon­
dolni kell, bár a „veszedelmes“
konkurenciával, hogy nőügyvéd
ellenféllel álljak szemben, idáig még
nem találkoztam . . .
— És a férjhezmenés ?
Igazi ügyvédi válasz:
— Ezt az eshetőséget sem kap­
csolom ki.
 HugeA Sápi a Nemzeti Színházban utasításokul ad a diszletfcstőuek
A s z ín h á z i r e n d e z ő n ő
Rohonczi Hayek Sári, a Nemzeti
Színház fiatal rendezőnője, okleve­
les középiskolai tanár, ezenkívül
egy amerikai diploma tulajdonosa
is.
Egyetlen ,,fius“ típus az eddigi
férfias foglalkozású, de hangsúlyo­
zottan női külsejű nők között.
Eton-frizurás, érdekes fejében, vé­
kony alakjában, amelyet az angol
szoknya és sima dzsömper még
jobban kiemel, gyors, szeles, tempe­
ramentumos mozdulataiban, Dolly-
haas-os élénkségében van valami
a collcge-girl frisseségéből, köz­
vetlenségéből, egyszerűségéből; min­
denesetre, rögtön érezni benne
azt a két évet, amit állami ösztön­
díjjal Amerikában töltött.
A Nemzeti Színház rendezői szo­
bájában beszélgetünk, mialatt lent
Pirandello „Játék vagy élet“ című
'pszihológiai drámája megy, Hayek
Sári legelső pesti rendezése. Es ked­
ves ellentét, hogy ez a fiús pályáju
és külsejű fiatal lány, miközben a
legférfiasabb munkáról és munka-
energiáról számol be, egy intézeti
bakfis buzgalmával öltöget a tar­
kavirágos gobelin-hímzésen, mert
megígérte Bajor Gizinek, a jöven­
dőbeli gobelin-fotel gazdájának,
hogy mialatt ő a színpadon van,
befejezi helyette a mai feladatot.
— Életmódom — meséli, ma­
gasra huzgálva a kék pamutot —
teljesen amerikai, ami garszonla-
kást, reggeltől estig való munkát
és teljes függetlenséget jelent, leg­
feljebb, hogy a szórakozás — kez­
dő állami fizetésemet tekintve —
nem túlságosan amerikai méretű.
Nővéremmel élek, aki banktisztvi­
selő. Ketten látunk el mindent a
lakásban, varrástól és stoppolástól
a konyháig. Itt van, most is vet­
tem egy kiló krumplit, amit, ha
hazamegyek a darab után, még
meg kell főzni vacsorára. Édesapám
nyugalmazott tábornok Kőszegen,
79
x én négy évig angol órák adásából
tartoltam fenn magamat, amit
egyébként most is folytatok, azon­
kívül, hogy doktorátusra készülök,
sportolok, evezek, teniszezek és
úgy szeretek korcsolyázni, hogy
más idő hiányában, most is már
reggel hétkor kint leszek a jégen.
Szeptember óta dolgozom a Nem­
zeti Színházban mint önálló ren­
dező s mint legelső nő ezen a pá­
lyán. Gyerekkorom óta a színészet
a rögeszmém s Amerikában magam
is játszottam, Vaszary Piri-[éle ka­
rakter és bursikóz szerejieket, de
hamar rájöttem, hogy öntudatos
lénynek, akit nem az ösztönei visz­
nek, hanem aki folyton figyeli ön­
magát, nem való a színjátszás! A
rendezés feladata tulajdonképpen
kettős: első a művészeti szempont,
a teória, amely a színpadi tehnika,
kosztümismeret, stilus-tudás elmé­
letét követeli, másik a gyakorlati
rész, a szervezés és dirigálás, amely
alatt munkásokkal, diszletezőkkel,
statisztákkal való rendelkezést és
bánásmódot is kell érteni, tehát iga­
zán a ,,legmaibb“ női képessége­
ket. És mennyi minden még, amit
a rendezőnek úgy kell ismernie,
mint a tenyerét! Ismernie kell el­
sősorban a rábízott színészek tehet­
ségkörét: hogy melyik szerepet lehet
rájuk osztani és milyen beállítás­
ban! Ismernie kell a közönség ízlé­
sét, szeszélyét, gyöngéjét: kit szeret
és kit nem, hogyan és hogy nem!
Ismernie kell az összes antik és
modern színpadi lehetőségeket, sti-
lusváltozatokat, a görög színpadot,
a Shakespeare-szin/xidot, a francia
klasszikus színpadot, egészen az uj
német és uj orosz irányokig, ahol
négy-öt hétig is eltart, mig egy da­
rab „áll“, annyira minden súly csak
a rendezésen van. Mennyi idegmun­
ka. türelem, töprengés és psziholó-
gia ez! A dolog játékmesteri tésze
pedig a legtisztább pedagógia,
(•■.mellett, hogy általános tekintélyt
is kell tartani, lévén a rendező sze­
80
repe ugyanaz a színpadon, mint a
zenében a karmesteré, aki nemcsak
kiosztja a partitúrát, nemcsak di­
rigálja a produkciót, hanem akinek
belső felépítése, előzetes elgondolá­
sa szabja meg a játék egész mene­
tét. Az ő fantáziáján, miliő-elkép­
zelésén múlik minden, ő adja ki
a szerepeket, ö magyarázza meg a
színészeknek az ábrázolandó ka­
raktereket, ö megy végig jelenetről-
jelenetre az egész darabon, ő hu:
és javít belátása szerint, világítás­
tól az utolsó statiszta kesztyűjéig
ö felelős mindenért! Művészi ösztön
és intuíció dolga ez, aminek megta­
nulni legfeljebb a tehnikai részét
lehet, de hogy ez se olyan egysze­
rű: mutatja maga a pálya, amely
férfi-relációkban se túlzsúfolt. Am­
bíció ? Shakespeare-t szeretnék egy­
szer rendezni és Shaw-t, vagy egy
Itacine-t, ahol a játékon van a hang­
súly és minden szó fontos. Csak a
dráma érdekel, operettre nem is
gondolok s az ojtera se izgat, hiszen
ott úgyis a zene diktál. Férjhez
menni ? 0 igen, de csakis „polgári“
emberhez, erről legalább biztos va­
gyok, hogy nem esnék kísértésbe
mint férjet is rendezni“.
★
Legmaibb asszonyok — ahány,
annyiféle, sőt beszélnünk kell egy
másik fajtájukról is, hiszen mégis
csak ezek vannak többségben, s a
régebbi nemdolgozó nő és a mai
dolgozó nő közt sincs talán olyan
különbség, olyan eltávolodott súg,
olyan más szellem és más világ,
mint a régi háziasszony és a mai
háziasszony között.
Mert igen, a legmaihb asszonyok
egykorú fényképsorozatából nem
lehet kihagyni a mai feleségeket,
anyákat és háziasszonyokat sem.
«zóval azokat a „privát“ nőket,
akik „nem csinálnak semmit“, il­
letve a legnagyobbat csinálják: havi
két-háromszáz pengőből élnek!
De hiszen — mondhatnák — ezt
többé-kevésbé a tegnapi, sőt u nui
nő is igy csinálta, mi hát a
..legmaibb“ asszony érdeme tegnapi
és mai testvérei fölötti
Nagyon sok és éppen a lényeges:
a másféle beosztás, más szemszög­
ből való világnézet, ahogyan a leg­
maibb asszony ezt a kétszáz pengős
kis életét berendezi, ö is küzd és
lemond, mint elődei, de mindezt
olyan felszabadultan, könnyedén,
Hayek Sári fest az otthonában
olyan természetes jókedvvel és ele­
ganciával teszi, amilyen nehézke­
sen, sopánkodva, sóhajtozva és la­
mentálva tették ugyanezt kedves
nagyszülei és szülei. Kicsit köny-
nyelmüek, kicsit hősök, kicsit tu­
datlanok, kicsit bölcsek, kicsit felü­
letesek és cinikusak, kicsit roman­
tikusak és szentimentálisak, egy­
szóval korszerűek, tehát: legmaib­
bak. Szemfényvesztő ügyességük, bo­
szorkányos praktikusságuk, amely-
lyel a lyukat folttal takarják, már-
már bűvészmutatvány. S ha talán
nem is értenek a hurkatöltéshez és
Magyarság Évkönyve
a kenyérsütéshez, micsoda bridzs-
teát tudnak összevarázsolni egy
árva tizpengősből, amely elődeik­
nek egy tízórai rendezésére is kevés
lett volna!
Nem fontos a név, nem fontos,
hogy a sok-sok közül kivel cseveg­
tünk, hiszen ezek a legmaibb asz-
szonysorsok, úgynevezett „racionali­
zált“ életek és életmódok mind erty-
formák, mind sablonok, mert egyé­
niségre, kétszáz egynéhány pengő­
ből, aztán igazán nem telik!
★
— Úgynevezett „bálkirálynő“ vol­
tam s amikor másfél éve igent
mondtam Lacinak, azért is tettem,
mert nagy garral feltűnt lánynak
nem itlik sokáig farsangolni, ugy-e?
Viszont fiatalok, jókedvüek vagyunk
mind a ketten és mig gyerek nincs,
szeretnők folytatni a régi életet, de-
liá t. . . dehát az uramnak össze­
sen kétszáznyolcvan pengője van a
81
fővárosnál. Én kapok otthon­ del. A zért. . . azért mindig van va­
ról valamit, az igaz, de ezt lahogy. Méff nyaralni is voltunk idén,
hagyjuk ki a számításból, mint Grác mellett, egy összebeszélt tíztagú
„bizalmas magánkiadásokat.“ Ház­ társasággal — turistaházban laktunk,
tartás? Nincs! Lakás: az a bizo­ lavórban mosakodtunk és minden
nyos bejárónős — összkomfortos két második este knakkvurstot vacsoráz­
szoba, fürdőszoba, főzőfülke — és tunk, de három hét kitelt 300 schil-
koszt is ilyen „összkomfortos“: ren­ lingből és mégis csak kikapcsolód­
des ebéd helyett tea „valamivel“, tunk az itthoni verkliből, úgyhogy
mondjuk előkelőén: quick lunch, most nyárra is ugyanezt tervezzük
mint Amerikában. Ez a legolcsóbb valamelyik kisebb adriai fürdővel.
és legáltalánosabb most, már fo­ Aztán persze: síelés, evezés, úszás,
gyó szempontból is . . . de azért né­ kirándulás, strandolás . . . öt-hat ma­
ha fözögetek valamit a gázon, néha gunkfajta család összebeszél, jól el-
elmegyünk virslit enni valamelyik hrncurozunk és már gyűjtünk egy
sörözőbe, néha az uram bent ebé­ közös motorcsónakra . . . Hát igen,
del a hivatalban, mert csak semmi­ sok minden kellene m ég . . . egy jó
ből semmi rendszert! Szórakozásaim rádió a telefonhírmondó helyett, az
teteje: hogy már kiváltottam a dél­ uramnak uj télikabát, nekem uj
előtti filharmóniai főpróbákra a sze­ bunda s a leánykori angol órákat is
zonbérletet, — ehhez nem kell sem­ szeretném folytatni, dehát manap­
mi flanc, se toalett, se autó és 16 ság örüljön az ember, ha igy van,
pengő az egész! Bridzsezni is járunk na nem? . ..
persze, hctenkint két-háromszor és ★
az este is kialakul valahogy . . . néha
otthon, a legújabb kölcsönkönyvtári Természetesen, ez is csak egyik
angol asszony-memoárral és nyolc- csoportfaj, s nem is lehet mondani,
vanftlléres „imbisszel“, néha egy hogy nincs igazuk, mert minél szo­
színház-, vagy mozijeggyel, néha q'ty morúbb és válságosabb az élet, mi­
kis vacsorautáni tánccal valamelyik nél kevesebb benne a lehetőség és
hotellhallban és egy-egy vermuttal, fantázia, minél jobban tele van kín­
vagy feketével, amit aztán sürgősen zó realitással, annál nagyobb len­
lespórolunk . . . néha nagymosással, dülettel viszi az embereket egész­
amikor könyökig szappanhabosan séges, örök ős-ösztönük a köny-
gyúrom a fürdőszobában egész staf- nyebb, játékosabb életformák felé.
firungomat. Toalettek? Asszonyi ra­ Nem ilyen hellászi derűvel, de
vaszság ez is! A Vogue-ból kinézem talán még ennél is igazibban „leg­
a fazont, UÜst eint ól meghozatom a maibb“ a típus fordítottja is: a
szabásmintát és Hollné hat pengő családos, háztartásos, otthon-küzdő
napidijért másfél nap alatt megvarr asszonyok, akik nem kisebb lelemé­
egy ruhát ^tthon. úgyhogy egy szá­ nyességgel harcolnak a napi gondok
lán se különben! Egyébként, a „leg­ hydrafejeivel: főznek, varrnak, gye­
maibb“ költségvetést nem is az ilyen reket nevelnek, sőt tetejében még
„nagykiadások“ veszélyeztetik, nem dolgozni is járnak, — mert a leg­
a legszükségesebb mindennapiak maibb asszonyiságot nem az dönti
szokták felborítani, hanem a sok ki­ el, hogy milyen vörösre lakkozza va­
csiség, elsősorban is az, ami a leg­ laki a körmeit, vagy hogy hány
maibb asszony számára a legdrágább órát tölt el az irodában, hanem ar,
tétel: az úgynevezett „karbantartás“ hogy milyen könnyű szívvel, milyen
— fodrásztól, tornától, kozmetikáig optimista kedvvel tud belesimulni
— amit éppen a „legmaibbság“ miatt ennek a le;]maibb életnek legmaibb
nem lehet elamerikázni, mint az ebé­ körülményeibe.

82
 Mussolininek az egyik otthona a
római Villa Torloniában van; ilt
magánosán él. Személyzete alig van
a villának. A Duce személye körüli
szolgálatot egy öreg asszonyba csa­
lád régi, hü cselédje látja el. A má­
sik otthona Carpenában van. It; él
felesége, Donna Rachele a gyerme­
kekkel, Mussolini kis családi birto­
kán. Egyetlen nap sem múlik el úgy,
hogy a Duce Rómából telefonon fel
ne hívja családját és feleségével meg
ne beszélje a nap eseményeit. A hét
végén pedig, szombaton délután, ha
csak halaszthatatlan államügyek
meg nem akadályozzák benne, nagy M U S S O L IN I
sportautójába ül az olaszok vezére
és .százkilométeres sebességgel ma­
ga vezeti haza, Carpenába kocsiját. gotium“-ána'k összhangja. Róma és
A legboldogabb napok, hetek nyá­ a Villa Torlonia emberi magános-
ron következnek el, amikor hosz- ságában teljesen a negotium-nak, a
szabb időt is szakíthat családja szá­ köznek szenteli minden percét. A
mára a Duce. Ilyenkor az Adria carpenai családi otthonban és az
partjára mennek ki. Régebben Ce- Adri'a-parti nyaralások gondtalan
senalicóba, lujabjban pedig Riccio- napjaiban a világ elvész számára
néba. A tengerparton nincs villája és egyedül családjának él. A római
Mussolininek és rendesen valami élet szerzetesi magánossága külön­
jobb penzóiban szállnak meg. Donna ben leánya, Edda, a legidősebb
Rachele hónapokat tölt el a tenger­ Mussolini-gyerek házasságával, vagy
parton a gyerekekkel. Mussolinit helyesebben azóta, hogy veje, Ga-
fontos ügyek nyaralásából is folyto­ leazzo Ciano gróf, mint sajtófőnök
nosan Rómába szólítják. Rómába került, némiképpen eny­
Mussolini magánélete ebben a hült. Edda, ki féktelen természeté­
sajátságos kettősségben telik el. De vel egészen apjára, legalább js a
ez nála semmi egyéb, mint a régi fiatal Mass öli ni re ütött, mindig
római jellem „otium“-ának és ..ne- kedvence volt édesapjának és ter-

6* 83
 lásának élni. Szórakozása az, amit
a modern angol nyelven recrea-
tion-nak szoktak nevezni: szellemé­
nek, munkaképességének okos, tuda­
tos felfrissítése. Mussolini élete az
aszkézisnek magasabb iskolája. A
test és a szellem edzésének az az
okosan irányított összhangja, ami
az ókori görög világ eszménye volt.
A sport és a zene ránézve ennek az
üdítő, felfrissítő szórakozásnak két
legfontosabb eleme. Reggeli lovag­
lását a Villa Torlonia parkszerű
kertjében sóba el nem engedné. Az
automobilvezetés másik kedves, leg­
gyakrabban űzött sportja. Ha pár
szabad órája van, szívesen rohan
végig az ostia i nagyszerű autóstra
dán, hogy egy másik órában repülő­
gépbe vagy. motorcsónakba üljön és
igy tegye magát frissebbé, munka­
i- —* bíróbbá a nap hátralevő részére. A
.4 Duce lánya: Edda, férjével zene korai szerelme volt. ő maga
is jól játszik hegedűn. De még
mészetesen sok időt töltenek együtt, jobban szeret meghiVni a késő esti
mióta Ciano gróf Rómába került. óráira magához néhány olasz vagy
A Dúcét legtöbb életrajzirója úgy esetleg Rómában tartózkodó kül­
jellemzi, mint zárkózott, magános földi művészt. Ilyenkor minden kö-
embert, aki egyedül jár a maga ál­ töttébb műsor nélkül, rögtönzött
tal kiszabott utakon. De sajátmaga zeneestéket rendeznek a Palazzo
sem csinál titkot abból, hogy neki Venezia valamelyik szép szobájá­
nincsenek barátai, még a hozzá leg­ ban.
közelebb álló munkatársai között Általában valami egészen csodá­
sem. Nem ridegség ez nála, hanem latos beosztani tudás, oeconomia
a üángésznek magáramiaradottsága. jellemzi legjobban a Duoe életét.
Emberektől nekii igazán nincs mit Bizonyosan ez a titka annak, hogy
várni. Küzdelmes élete ránevelte az isem fizikuma, sem idegei nem őr­
egyedü'l-járásra. Az ő lángelméjé­ lődtek fel abban a megsza'kitásnél-
nek alapja, csodálatos alkotásainak küli munkában, amelyet hatalomra
titka az, hogy mindig tudta, mit jutása óta. most már több mint ti­
kell tennie. De éppen azért tudta, zenegy év óta végez. Valaki, aki
mert elhatározásai nem másokkal egészen közel áll hozzá, vagy leg­
való megbeszélésekből, ‘hosszú kon- alább is egészen közelről láthatja,
ferenciázásókból születtek, ö ve­ hogy miként folynak le napjai, me
zér: „Dux“ és „Dictator“ a szó tel­ séld, hogy egyik legfontosabb sza­
jes és eredeti értelmében. bály számára az, hogy dolgozószo­
Különben a Duce mindennapi bája nagy Íróasztalának kivétel nél­
élete tiszta és világos, mint a for kül minden este üresen kell marad­
rásból merített viz. És mindenekfe- ni. Egyetlen elvégezetlen ügy. egyet­
lett egyszerű. Egyetlen szenvedélye len elolvasatlan akta sem maradhat
van: eszméinek és hazája boldogu­ másnapra. Reggelenként újra tü-

84
 Mussolini feleségével és ggermekeiuet

Reggeli lovaglás

körsima, teljesen üresen álló író­ tonosan ajánlja. Általában a rend

asztal várja a Dúcét, amikor kilenc
órakor munkához fog.
Erre az üres Íróasztalra büszke
is Mussolini. Valóságos szimbólum­
nak tartja, munkatársainak ds foly­
és józanság laz a nagy .alapelv, amely
nélkül elképzelhetetlen a Duce élete
és elképzelhetetlen a fasizmus egész
rendszere.
— é— k

85

H IT L E It
Magánéletét, külsejét és a fóru­
mokon való szereplését illetően az
európai diktátorok között ő az, aki­
ről talán legkevésbé látszik, hogy
egy hatvanötmilliós nép és biroda­
lom sorsát tartja a kezében és egy
leveretéséből feilápászkodó társada­
lom vágyait és aktivizmusát szemé­
lyesíti meg. Magánélete sajátságos ke­
veredése az egyszerűségeket, közvet­
lenséget és az élet apró örömeit sze­
rető embernek és a népvezérnek,
akinek minden percét és gondolá éi
lefoglalja a maga történelmi hivatá­
sának érzése. Hitler, mielőtt Német­
ország kancellárja lett, nagyjában
Ugyanúgy élt és Ugyanúgy bánt az
emberekkel, mint most, csakhogy
közel egy esztendő óta még ebhez
az életmódhoz hozzájárulnak a hi­
vatalos ceremóniák, diplomáciai
ebédek, fogadások és kihallgatások
is, amiket egyáltalában nem sze­
ret, de amelyek elől 1— nehogy kü­
löncnek tartsák — nem tud és nem
akar kitérni.
Merészen felfelé Ívelő karrierjé­
ben, mint külső képlet, éppen az
volt a legérdekesebb, hogy noha
86
egy szociális és forradalmi munkás
és kispolgári, valamint parasztpárt­
nak volt a vezére, ő maga, mióta
hányattatásaiból és sanyarú napjai­
ból az élre került, sohasem élt
kispolgári módon. Mint népvezér
száz lóerős automobilon és repülő­
gépen járta ibe a német birodalom
vlrosait, Berlinben a Kaiserhof-
szálló appartmanjában, München­
ben pedig a nemzeti szocialisták
székházában lakott, testőrségétől
körülvéve. A kívülről jött, előtte
ismeretlen, vagy kevésbé ismert
embereket sohasem engedte a maga
közelébe, de akiket a nemzeti szo­
cialista mozgalom és a müncheni
puccs nyomorúságos napjaiból is­
mer, azokat viszont magával vitte
és ragadta karrierjének csúcsaira
és azokkal ma is a legbensőbb ba­
rátságot tartja fönn. így például
egyik legbensőbb embere ma is a
soffőrje, akivel együtt szolgált a
harctéren és hivatalos utjain mosl
is sokszor soffőrje mellett foglal he­
lyet az autóban. A régi bajtársak,
ha szerény állású és képzettségű
emberek is, mindig előbb állanak az
ő szemében, mint azok a nagyságok
és hírességek, akik csak később
csatlakoztak hozzá, amikor már
győzelme és uralma biztos és meg­
ingathatatlan volt.
Hitler most a Wilihelmstrasst
kancellári palotájában lakik, köz­
vetlenül Hiindenburg birodalmi el­
nök mellett és itt dolgozik, itt fo­
gad reggeltől estig, szinte olyan
munkateljesítményt fejtve ki, mint
nagy kortársa, (Mussolini. A hivatali
munka, a kormányzás gondja, a
nagy tömegdemonstrációk, a nem­
zeti szocialista mozgalom vezetése
úgyszólván minden idejét elrabol­
ják, úgyhogy a német kancellár­
nak, mint minden diktátornak, alig
van magánélete. Ami mégis van,
az a lehető legegyszerűbb, sőt ez
az élet nem is egyszerű, hanem a
maga önmegtagadásaival apostoli
 A kancellár nővérével

Pihenő a bertechsgadeni hegyekben

 nagyobb hatalmú diktátoráról, hogy
benne egy sokat hányatott és szen­
vedett férfi ért el a hatalom csú­
csára és múltjának és jelen hiva
tásának ez a kettős volta determi­
nálja mostani életét is: nagy és
megközelíthetetlen a nagyokkal és
szerető testvér a kicsinyekkel szem­
ben. A német nép milliói is tudják
és érzik ezt róla és innen magya­
rázható páratlan népszerűsége, ami­
lyenre a német közéletben idáig
piég nem volt példa.
M. J,

Tejen is vizen

élei, amely egy óriási akaraterőnek

a nyomait viseli magán. Hitlerről
köztudomású, hogy vegetáriánus,
soha nem iszik alkoholt, nem do­
hányzik és habár — mint önvallo­
másában egyszer mondotta — na­
gyon vágyik a családi életre, na­
gyon szereti a gyermekeket, —
senkii sem tud rólia, hogy a női
mosoly valaha is különösebb be­
nyomást gyakorolt volna rá. Amit
természetében régebb félszegségnek
tulajdonítottak, azt ma már min­
denki egy küldetésétől ihletett férfi
aszkézisának tiszteli benne, amit
hívei mellett ellenségei is elismer­
nek róla.
Ha elfáradva munkájában, sza­
badságot vesz magának, rendsze­
rint a berchtesgadeni hegyekbe vo­
nul, az osztrák határszélre, ahol a
környékbelli gyermekekkel és far­
kaskutyájával játszadozik és magá­
nosán sétál a hegyi utakon. Család­
ját, közeli és távoli rokonait épugy
szereti és gyámolitja, mint egykori
bajtársait. Nyugodtan el lehat mon­
dani Hitlerről, Európa egyik leg­ A rajongó fiatalság között
88
 1927 decemberében ott álltam én
is a genfi pályaudvar detektivek-
től hemzsegő perronján, a nagyon-
nagyon kevesek között, akiknek
elárulták, hogy Pílsudszki (ahogy
lengyelesen kiejtik: Piusudszki) a
nyolc éve húzódó litván kérdés
rendezésére Genfbe érkezik. Izgal­
mas csönd feszült, mikor a sötét­
vörösre lakkozott szalonkocsiból ki­
lépett a Fehér Sas országának leg­
első államférfia s minden mozdula­
táról leritt, hogy katona. Feszesen,
szálasán állt az embergyürü köze­
pén s a francia főkonzul szavait,
aki Briand üdvözletét tolmácsolta,
úgy vette tudomásul, mint tábor­
nok egy hadnagya jelentését. Hang­
ját se lehetett hallani, csak biccen­ P IL S U D S Z K I
tett a fejével.
Markáns, száraz arcán a leghal­ előtt még a gyűlölt orosz kor­
ványabb mosoly, tetszés vagy nem­ mányzók székeltek s ahol most
tetszés sincs; összenőtt, 'borzas, szú­ semmi sem emlékeztet a harcias
rós szemöldöke egy-egy merev bajusz múltra. Mint az összes varsói pa­
a szürkés-kék szemek fölött, igazi lotákat, hatalmas fás udvar övezi
bajusza viszont hosszú, sürü, csap- s a palota szobái tele vannak
zottan lehajló, tipikus lengyel ba­ azokkal az ajándékokkal, ame­
jusz, egyik szára furcsán, feltűnően lyekkel Pilsudszkit elhalmozták
sárgább, mint a másik: ez a leg- külföldi tisztelői, még Amanulla'h
szembeszökőbb rajta. Magas, so­ afgán exki'rálytól is diszlik itt egy
vány termetén hosszú, prémnélküli ezüst váza, valamint egy gyönyörű
kabát, sötétszürke kalap, fekete sévrcsi porcellánszobor, a francia
cipő, minden vadonatúj, feszes, tö­ kormány ajándéka.
retlen, mihden ráncról lerikit, hogy A kuriaszerü empire-épület előtt
viselőjükön 20 évig nem volt civil- katonák söpörgetik az udvart, kí­
gúnya, de ha Páris megért egy mi­ vül egyhangúan koppannak a fa­
sét, Vilna is megér egy külön genfi köpönyegek közt járkáló őrség lép­
gardróbot! Az egész fogadás: né­ tei s a középső három ablak a
hány másodperc, néhány kézszori- marsai dolgozószobája, ahol leg­
lás, az üdvözlő dikciót a marsai többet tartózkodik, egy régidivatu
egy kurta merszi-vel belefojtja a hintaszékben üldögélve. A dolgozó-
lengyel hölgyszónokba s a piros­ szobájából kis hálókamra nyílik,
fehér rózsacsokrot úgy vágja az itt dől ile munka közben a tábori
autó sarkába, mint a liszteszsá­ ágyra. Az ebédet és vacsorát egy
kot . . . , ezredes felesége, aki a miniszter-
♦ elnökség épületében lakik, küldi át
A „hallgatag tábornagy“ mint Pilsudszkinak. Percek alatt eszik.
ember? Mindig egyedül jár az utcán, kezét
Mennyit álldogáltam Varsóban a katonaköpenyének zsebébe sülyeszt-
hires Belvedére előtt, ahol lakik, ve és gondolatokba merülien, le­
ugyanott, ahol két évtizeddel ez- hajtott fejjel. Minden reprezen-
89
tálastól, nyilvánosságtól irtózik, fo­
gadásokra, hivatalos ünnepélyekre
nem jár, beszédeket nem tart,
audienciát nem ad, még az Opera
díszelőadásaira is zsörtölődve szán­
ja el magát s majdnem olyan erős
kritikákat mond ezekről az elő­
adásokról is, mint a parlamentről,
amelyet leplezetlenül, igen kevésre
becsül. Irodalmi műveltsége szo­
katlanul széleskörű. A klasszikus
drámákat, Shakespeare-t s a ré­
gebbi franciákat betűről betűre is­
Magános sétán
90
meri. Rendkívül i'deges s talán
még Bethlen Istvánnál is többet
cigarettázik. Alkalmam volt egy­
szer megkóstolni a külön cigarettá­
kat, melyeket az állami gyárban
készítenek számára, marsal-ciga-
retta néven. Erős orosz dohánnyal
vannak töltve, mert Pilsudszki, aki
gyűlöli az oroszokat, dohányban,
ugylátszik, csak az oroszt szereti.
Általános dolog Pilsudszkit Mus­
solinihoz hasonlitani s való is,
hogy a lengyel' diktátor viharos
 Mit mond a hártya ?

k a r r i e r j e m e g d ö b b e n tő e n h a s o n lít el két hadihajót, rajongásig sze­

a z i f j ú M u s s o lin i é le t s o d r á r a , b á r reti.
P i ls u d s z k i, a z ő s i le n g y e l f ö l d e s u r Éppen a litván konfliktus ide­
fia , n e m a l u l r ó l j ö t t , m i n t a D u c e . jén történt, hogy a diktátor fele­
K é p e iv e l, a k á r c s a k a ^ í u s s o l i n i - sége feltelefonálta a kis Jadwiga
p o T tr é k k a l I tá l ia , k i v a n t a p é t á z v a számtantanárát és — miht egy ez­
e g é s z L e n g y e lo r s z á g : m i n d e n pa- redes Pilsudszki közvetlen környe­
p irk e re s k e d é s , tra fik és m a g á n ­ zetéből mesélte nekem — ezeket
l a k á s k ira k a ta d b ó il m a g a s h o m l o k u , mondta:
á t h a t ó t e k i n t e t ű , N ie tz s c h e ih e z h a ­
s o n ló a r c m á s a n é z s z e m b e , m i n d e n — Kedves professzor, nagyon
v á ro s b a n , fa lu b a n , m in d e n s z e b b restellem, de meg kell kérnem, ne
t é r , u t c a a z ő n e v é t v is e li1, — m é g is
hivja fel ma felelni a leányomat.
v a la m i m is z tik u s s z e m é l y t e le n s é g
Nem tudja a leckéjét s a férjem
a z , a m i m e g b o r z o n g a tj a k ö r ü l ö t t e
egész éjjel nem aludt, mert attól
a z e m b e r t . M a g á n é le t é r ő l ú g y s z ó l ­
félt, hogy a kislány ma szekundát
v á n s e m m it se tu d n i. H ú s z e m b e rt kap. ö, persze, nem tud erről a
i s f a g g a th a ts z , m ig v a l a m i t m e g ­ telefonról, de én nagyon kérem,
tu d s z , h o l o t t e b b e n a n y e r s e s s é g ig ne feleltesse a lányomat, mert az
k a to n á s p o litik u s b a n m e g h a tó a n uramat mostanában nem szabad iz­
s z e n t i m e n t á l i s v o n á s o k i's r e j t ő z ­ gatni . . .
n e k . K é t s z e r n ő s ü l t, s 12 é s Ifi És Pilsudszki Jadwiga aznap
é v e s k i s l e á n y a i t , V a n d á t é s J a d v v i- nem felelt matematikából.
g á t, a k i k r ő l n e m r é g e n k e r e s z te l te k M. E.

91

D O L L FU SS
Diktátor? Mi, akik régóta ismer­
jük, még abból az időből, amikor
senki sem álmodhatta, legkevésbé
sajátmaga, hogy valamikor diktá-
tori cimmel, sőt hatalommal fog­
ják őt felruházni, még ma is ne­
hezen, vagy sehogysem tudunk
megbarátkozni azzal a gondolattal,
hogy ő — diktátor. Még ma is,
mintegy háromnegyed évi diktátori
ténykedése után, hiába keressük
benne azokat a tulajdonságokat,
amelyek összetételükben a diktá­
tor egyéniségét' alkotják, kiformál­
ják. Dollfuss ma is az, aki volt:
eszes, szorgalmas, derűs, kedves és
jó ember. Olyan ember, aki ma is
ellensége minden erőszaknak és
erőszakoskodásnak, ma is elveti a
terrort, s a szellem fegyvereit tartja
a politikai harc egyedül kívánatos
iekvizftumainak.
A diktátorok csak ritkán szok­
tak népszerű emberek lenni, de
Dollfuss a tlép széles rétegeiben
népszerű, csak szocialista és nem­
92
zeti szocialista körök egy része —
de nem összessége — tagadja meg
tőle rokonszenvét. Kis alakja miatt
szinte naponta újabb viccet kol-
portálnak róla. És ezek a viccek
is csak a népszerűségét növelik.
Köztudomású, hogy maga Dollfuss
is gyűjti őket. Rossz nyelvek azt
beszélik, hogy az férkőzhet be leg­
könnyebben a kegyeibe, aki egy
újabb Dollfuss-viccet mond el
neki. Ezek a viccek egy-két napon
beiül bejárják az egész várost, az
egész országot. „Hallotta már a leg-
ujubbat, hogy mit ért el Dollfuss
Genfben? Az ajtókilincset“ . . . így
megy ez szinte a nap minden órá­
jában, míg egy másik Doilfuss-vicc
nem születik meg. Mindenki mo­
solyog, de a respektus a „kis“ em­
ber iránt csak növekszik.
Néha egyenruhát ölt magára,
egyik hazafias tüntetés alkalmából
még lóháton is láttuk őt a Ringen.
A kis Doliluss — lovon! Nagyszerű
téma a kávéházi élcelődők szá­
mára. De a tömegnek, a népinek
sokkal egészségesebb az érzése,
semhogy Dollfuss katonaságát is
tréfára alkalmasnak találta volna.
Olyan ovációkban még sohasem
részesítették mint aikkor, amikor
lóháton, mint katona jelent meg
a nép elölt. A tömeg nem felejti
el, hogy a kis Do'Mfuss a háború­
ban ómként jelentkezett katoná­
nak, s bár nem ütötte meg a mér­
téket, a front számára jó volt és
ott ez a kis ember három évet töl­
tött el, résztvett a legsúlyosabb
harcokban, vitézségével többször
kitüntette magát, pedig éppen ala­
csony termete miatt nyugodtan ül­
hetett volna otthon, mint azok,
akik most erről1 az alacsony ter­
metről vicceket gyártanak.
Egy hölgyismerősöm, akivel
együtt töltöttem el néhány órát
Dollfuss kancellár társaságában,
csak egy kifogást hozott fel ellene,
azt, hogy — kezet csókolt neki.
Mert ez ma már nem szokás. És
Dollfuss mégis csak kancellár, sőt
diktátor, egy kézszoritása is elég
volna. ..
Lehet, hogy hölgyismerősömnek
igaza van, de Dollfuss egyszerű
parasztszülők gyermeke, a legudva­
riasabb férfiak egyike és ez bizo­
nyára nem a legnagyobb hibája
egy úgynevezett diktátornak.
—i—6

Katonaruhában A kancellár és családja

Balról jobbra: a kancellár nevelőapja, mellette édesanyja, a sor végén Dollfuss

fivére
93

KEMiÍL
Diktátor? Lénj'egeben igen, mert
máskülönben korszakalkotó refor­
mokat nem tudott volna megvaló­
sítani olyan fanatikus országban,
mint Törökország. Azonban a dik­
tátor elnevezés ellen minden török
és legelsősorhan Kemál maga til­
takozik, mert miként hangoztatja,
semmi más nem akar lenni, mint
a török köztársaság első polgára.
Az ő diktatúrája tulajdonképpen
egyéni szuggesztiv erejének ered­
ménye, mert megvan a képessége,
hogy le tudja szerelni az ellenfele­
ket.
Az addig elhanyagolt, teljesen
primitiv életet élő Kis-Ázsia a Ke-
mál-uralom alatt virágzó állammá
fejlődött. De ez csak olyan eszkö­
zökkel volt lehetséges, amilyenek­
kel ez a vasakaratu ember tört a
cél felé: a legkisebb államügyekről
is tudni akart és akar, állítólag
minden altiszti kinevezés is kérész­
iül megy a kezén. Tüzzel-vassal
írtja a panamát és egyik volt leg­
kedvesebb miniszterét, Ileszán bej!
négy esztendei fegyházra Ítéltette
panama-gyanú miatt. Azt mondják,
hogy a nagy lapok vezércikkeit is
akárhányszor maga diktálja a fő­
szerkesztőknek. Mindenről! tudni
94
akar, mert minden legkisebb cse­
lekedetet is abból a szempontból
Ítél meg, hogy mennyiben szolgálja
a maga elé tűzött célt: a nemzet
újjászervezését.
Van-e magánélete? Van, mert
amit cselekedett, amit véghezvitt,
az egyúttal a magánélete is. Igaz,
hogy Szmirna visszafoglalásakor
megnősült és elvette egy gazdag
szmirnai kereskedő leányát, Laliié
Ilanumot, de mihelyt látta, hogy a
házasélete csökkenti munkaképes­
ségét és az asszony politikai befo­
lyásra törekszik mellette, azonnal
elvált tőle.
A családi tűzhely melegét soha
nem ismerhette meg. Gyermeke nem
volt. Végrendeletét úgy készítette
ei, hogy utána minden vagyonát a
török nemzet örökli. A szabadság-
harcban elhalt tengerészeti parancs­
nok árván maradt leányait adop­
tálta, felnevelte és férjhez adta.
Egyébként más vonatkozásban nem
élhetett soha családi életet. Pedig
nagy pártfogója az ifjúságnak,
nagy szószólója a családi éleinek
és bizonyára közfeltünést keltett az
egész világon, hogy 1933. évi októ­
ber 29-én, a török köztársaság liz
éves fennállásának ünnepén rende­
zeti hivatalos bálon éjfélkor felál­
lott az emelvényre és bejelentőbe,
hogy a köztársaság ünnepségével
együtt ünnepük a török külügy­
miniszter leányának eljegyzését is
egy kisebbrangu külügyminiszteri
hivatalnokkal, Fatin bejjel. Az ál­
lami ünnepet és a családi ünnepet
így egyesítette, éppen úgy, miként
saját közélete és magánélete is egy
Mint embert, ma már az egész
török nemzet bálványozza és a ,fe-
keteszemü, felszabadított török nők
közül igen sokan álmodoznak Tö­
rökország kékszemü elnökéről. Ha
megbetegszik, meghűl, akkor az is-
kolásgyermekek aokogva fogadják
a nagy Gázi betegségéről szóló hí­
reket. A férfiak kezet csókolnak
neki, A munkások és parasztok
egyaránt ismerik és rajonganak
érte, mert Kemál pl. Angiora mel­
letti minta-birtokán, minden egyes
napszámos* névről ismer és csa­
ládi viszonyaikat is ismeri.
Mindig tanul, mindig dolgozik és
alig van államférfi, akiről elmond­
hatnék, hogy egész életét ennyire a
nemzetének áldozná.
. . . Egyszer, még a köztársaság
első éveiben egy szultánpárti fiatal­
ember mesélte nekem, hogy Kemál
élete tulajdonképpen egy nagy re­
Kemál pasa táncol fogadott lányával
gény. Állítólag mint fiatal tábor­
nok élte át egyetlen tragikus szerei­
mét és azóta nem fogadott más
asszonyt a szivébe s azóta hanya­
golja el az úgynevezett magánéle­
tét. Igaz-e, vagy csak kitalálás,
nem tudtam megállapítani, de akár
igaz, akár nem, bizonyos, hogy
Gázi Musztafa Kemál pasa nemcsak
mint államférfi, hanem mint ember
is egészen maradéktalanul a török
nemzeté.
M . A. d r.
95

R O O SEV ELT
Hyde Park, Newyork állam, a
Roosevelt-család birtokán. Kis, ár­
nyas liget tölgy- és juharfákkal,
alattuk üdén zöldéi a rövidrenyirt
pázsitszőnyeg, melyet virágok dí­
szítenek az útszegélyen és vastag-
törzsü pálmák. Az aszfaltos gazda­
sági ut kanyarodójánál, széles tisz­
tás közepén, fenyőfacsoport és tűz­
piros szalvia-ágy mellett zöldés-
kéken csillog az úszómedence vize.
A gyűrűző habokból előbukkan egy
szürkés hajjal gyéren benőtt ko­
ponya, azután egy csuromvizesen
integető kéz: „Hello, boys! It‘s
swell today“ — „Ma finom a viz!“
kiáltja Franklin D. Roosevelt, az
Egyesült Államok elnöke a birto­
kára meghívott újságíróknak.
így mondja: swell. Ez lefordít­
hatatlan. Swell mindén, ami kelle­
mes, ami jó, ami pontosan úgy
történik, ahogyan az ember elkép­
zelte magának, amitől ki kellene
ugranunk a bőrünkből. Mivel ez
(természeti akadályokba ütközik, az
ember rikkant egyet és azt mond­
ja: swell! Roosevelt, mint gya­
korló ügyvéd’, majd szenátor, ké­
sőbb az állam kormányzója, hosz-
szu éveket töltött Newyorkban és
ma is előszeretettel használja a
sokmilliós város gazdag dialektusát.
96
Néhány perc múlva vízben lu­
bickol az egész társaság: az elnök
és az újságírók. Roosevelt viz alá
bukik, olyanokat fuj, mint egy
bálna, majd kiúszik a medence
szélére és a lépcsőre ül. Bőre bar­
nára van sülve erőteljesen .fejlett
felsőtestén, válla széles, mint egy
tengerészkapitányé. Izmos karjait
összefonja mellén és élcelődni kezd
a köréje sereglö újságírókkal. Itt
mindenki John, Fred, Tommy az
ő számára, pajtáskodva beszélget a
fiatalurakkal, megtréfálja őket és
hahotázik, mikor azok viszonzásul
az ő fejére olvassák az igazságot.
Nemcsak máshol a világon, de
Amerika történetében is egyedül­
álló az a szívélyes viszony, ami
Roosevelt és a sajtó között fenn­
áll, ő mer közvetlen lenni és ba­
rátkozni a szenzációéhes riporte­
rekkel — és ebben határozottan
nagyság van.
— Mrs Roosevelt, how do you
do? — kiáltja kórusban az ujság-
irótársaság, mikor az elnök fele­
sége megérkezik. Vidáman a vízbe
ugrik „Rózveltnó“, ahogyan de­
mokratikus modorban nevezik.
Neki is ugyanaz a titulus jár, mint
a Pista bácsi feleségének, aki né­
hány évvel ezelőtt a libákat őrizte
valami alföldi legelőn és ma „mi­
szisz Kovács“ Newyorktól San
Franciscóig. Nevét a család „Róz-
velt“-nek ejti, de sokan vannak
Amerikában is, akik a „Ruzvelt“
mellett maradnak. A Roosevelt
hollandus települők voltak és ne­
vük eredetileg „Rózeíelt“-nek hang­
zott.
Az elnökné leánynevén Anna
Eleanor Roosevelt, az Egyesült Ál­
lamok nagy elnökének, Tehodore
Rooseveltnek unokahuga. Férje, a
jelenlegi elnök, a Roosevelt-család
távolabbi ágából származik.
Mialatt Roosevelt az újságírókkal
mulat és felesége kitartóan köröz
a vízben, megjelenik egy idős dá-
 A karácsonyfa mellett

Magyarság Évkönyve 97
ma a parton: Mrs James Roosevelt, Egyszerű, tágas kúria a Roose-
az elnök «lesanyja. Nagy kosarat velték családi otthona. A ház kö­
hoznak utána, melléje teszik, mire zepe régi, vakolt-meszelt épület,
ő gyenge hangon kiáltozni kezd: mig a két szárnya szürke termés­
„Jeges tea, sütemény! Ki ér ide kővel van díszítve. Előtte nagy,
hamarább?“ gyepes térség, kavicsos ut, mely a
A riporterek, uccu ki a vízből, ház lépcsőihez vezet.
rohannak, még az elnök felesége A terraszon Roosevelt magántit­
sem rest abbahagyni az úszást. kára cigarettával fogadja a vendé­
Franklin Roosevelt egyedül marad, geket. Néhány percnyi várok az ás
a lápcsőn ülve, amig felesége maga csak, .s megjelenik egy libériás inas
nem hozza az ő részét és leteszi és jelenti, hogy az elnök a vendé­
melléje a medence szélére. Az el­ gek 'fogadására elkészült.
nök béna lábainak rabja. Férfikora A hűvös dolgozószobában azután
delén, különös módon, megkapta a már komolyabb témákra fordul a
gyermekparalizist és még különö­ szó. Roosevelt világosan és őszin­
sebben szervezete leküzdötte ezt a tén beszél az aktuális kérdésekről,
felnőttekre nézve halálos nyava­ a NIRA programjáról, a probi'bi-
lyát. Lábait azonban nem tudta clóról, a kubai lázadásról, a'háborús
mozgatni többé. adósságokról, melyeknek kérdése
A testi defektus, úgy látszik, kö­ forró, „mint egy kánikulai histó­
zös sajátsága a „nagy“ Roosevelt- ria“. A könyvállványok között vi­
eknek, de az a hallatlan akarat­ torlás .hajókat ábrázoló képek
erő is, amellyel győzedelmesked­ függnek a falon.
nek rajta. Theodore Roosevelt A vitorlázás! A tenger e puritán
hosszú ideig élte a cowboyok ke­ ember egyedüli szórakozása. Róla
mény életét a „vad nyugaton“, nem keringenek ellenőrizhetetlen,
hogy izmossá tegye gyenge szerve­ nagyzoló történetkék: mindenki
zetét. A mostani elnök sem tudott tudja, hogy ő az Egyesült Államok
belenyugodni, hogy lábának béna­ legrendesebb, legmunkásabb pol­
sága megállítsa őt az utón, me­ gára, akinek nincsenek különös
lyen haladni hivatása, kötelessége szokásai, szenvedélyei, aki hivatá­
volt. Hihetetlen kitartással, ener­ sának, családjának él csupán. Még
giával elérte, hogy uj erőre kap­ a dohányzásban is mértékletes:
tak az elsorvadt idegek, amit ke­ többnyire üresen forgatja ujjai kö­
zelőorvosai megmagyarázhatatlan zött hosszú cigarettaszipkáját. De
csodának mondanak. Az dlnök ha a tengerrpl esik szó, akkor egy­
most már akadály nélkül tud úsz­ szerre fölcsillan a szeme. Rövid
ni, sőt járni is, ha kissé valakinek vakációja jut eszébe ilyenkor? Vagy
a karját fogja. a tengerészeti minisztérium, mely­
A nap már alacsonyan áll a fák nek államtitkári székében karriér-
koronája felelt, mikor a társaság jének döntő fázisát élte?
kikászálódik a vízből. Előáll az el­ Franklin Roosevelt, a nagy Theo­
nök sportkocsija, ö maga ül a vo­ dore után, családjából a második
lánhoz. Az autó érdekessége, hogy volt a haditengerészet államtitká­
lábpedálok (helyett a kocsi kezelése rainak sorában és elnökké válasz­
fogantyúkkal történik. Roosevelt tása óta odakerült már egy fiata­
lábai ugyanis a pedálok használa­ labb Roosevelt, harmadiknak.
tára még nem alkalmasak. Jön Amerika becsüli és értékeli a
még néhány automobil és fölkere­ Rooseveltekben rejlő polgári és
kedik az egész társaság az innét államférfiul erényeket. Máris a
néhány mérföldre lévő kastély felé. pótlásáról gondoskodik. k—j—
98
Roosevelt terveket sző
 Manno Mtitiaúet rajza
100
Pinter Jenő rajza lül
 . c u ro p a
u)-művészetének
e g x o tü m s f o n á s a i
A népművészet alkotásai csodálatos
utakat járnak be. Némelyik földrésze­
ken át vándorol, mig valahol valaki
tovább formázza. Szinte azt mondhat­
nék, hogy semmi sem imarad meg a
maga helyén, legyen az akár a batu
négerek apró fafaragása, akár a fá­
raók korának ékszerdisze. Az északi
tenger uszadékfájára kell gondolni,
összezudódik valahol egy hajó. Az
alaszkai erdőkből folyókon át tenger-
dfrifeai hatások
Ki ne emlékezne rá, hogy liz esz­
tendővel ezelőtt egyenesen világszen­
zációként fűlött végig a hir konti-
nensről-konlinensre, hogy Carnarvon
lord, az egyiptológus, kiásta Tutan­
khamen fáraó sírját. Egyszerre újból
feltámadt az egyiptológia, szalónok-
ban és még a békés polgári otthonok­
ban is szinte egyébről se beszélteik,
mint az egyiptomi leietekről. Tutan-
kihámen, a fiatalon elhalt fáraó
alakja egyszerre misztikus világítást
kapott, a földkerekség összes újságjai
hónapokon át nagy cikkeket és eredeti
fényképeket közöltek a sir feltárásá­
nak részleteiről, Carnarvon lord és Ho­
ward Carter ásatásairól. Az évezredek­
kel ezelőtt uralkodott fáraó népsze­
rűbb lett, mint bárki, aki századunk­
ban élt. Nevéről sokmindent keresz­
teltek el, az orfeumok és a kabarék
102
be kerülnek a fenyőfák és ezek partot
érnek valahol az eszkimók földjén. Ez
az uszadékfa, melyből nemsokára szá­
nok készülnek, házieszközök lándzsák
és fahegyü nyílvesszők. Mindennel
igy vagyunk valahogy és ha az ember
kutalni kezd, akkor csodálatos dol­
gokra jön rá. Honnan tanult Európa
uj művészete?*— vetjük fel a kérdést
és a válasz a kérdésre tele van megle­
petésekkel.
műsorán egyéb se szerepelt, mint ő
és a fáraók Egyiptoma. Még manap­
ság is misztikumot jeleni a neve és ha
valaki kiejti, nyomban eszünkbe jut
a furcsa, különlegesen érdekes fej, ap­
jának. Akenatennek csuesdiszitésü sap­
kája, Nefertete királynő kiborotváll
szemöldöke, költi ék és függők, gyű
rük, érdekes szabású ruhák és fafa-
ragványok, melyek előkerültek az év
ezredes sírokból. És Tutankhámen
népszerűsége mellett Nefertete király­
nő divatot csinált! A párisi hölgyek
egyszerre hozzá akartak hasonlítani
és ha ez másképpen nőm ment, hát
legalább kiborolváltatlák a szemöldö­
küket. Tessék csak megnézni a király­
nő arcmását, mindjárt látni, mekkora
a hasonlóság. És ott van a fejdisz, a
különleges királynői korona, melyből
nálunk kalap lett, a legújabb divatnak
Afrika hatása a modern kerámiában Nefertete királynő
mészkő-szobra
mondott női kalap. A fülhöz simuló
forrna megmaradt a kalapoknál is,
hogy semmiben, se legyen eltérés, min­
den, de minden a királynő koronájára
emlékeztessen. Találtak a subán kü­
lönböző illatosító üvegecskéket, fiolá­
kat és gyöngysorokat is Ezeket ezré­
vel és ezrével lehetett még pár eszten­
dővel ezelőtt látni az ékszerüzletek
kirakataiban, London, Páris, Berlin
csillogó portáljai mögött.
És ha végigtekintünk Afrikán', akkor
arra is ráeszmélünk, hogy az újabb
iparművészeti irány onnan vette ere­
detét, amin bizony némileg el is lehet
szomorodni. Kétségtelen, hogy a torz,
egészen primitiven stilizált figurákban
sok az eredetiség, de egyben gyilkosa
az afrikai primitív művészet tultengé-
se a hazai, őstalajban sarjadt népmű­
vészetnek. A Simbabie romjaiból fel­
tárt régi afrikai őskulturák megra­
gadták azoknak a figyelmét, akik
minden áron eredetieskedni akartak,
akik többet és szebbet, nagyobb lehe­
Afrikai groteszk szobrocskák
104
tőségeket láttak Afrikában, mint Eu­
rópában. A modem kerámia a maga
furcsa piros-, fekete- és zöldsainü ví­
zilovaival, torrfejü kis figuráival Af­
rika jelenét, a néger törzsek iparmű­
vészetét tükrözik vissza. De ugyanígy
vagyunk azokkal a kis tégelyekkel,
korsókkal és edényekkel, melyek az
iparművészeti kirakatokban láthatók:
mind-mind Afrikát majmolják. Ha az
ember egy kicsit körülnéz, szinte el­
analizálva a modern iparművészet,
jobbanmondva: kerámia területén, ak­
kor megdöbbenve kell felvetnie a kér­
dést, hogyan, miért szorította ki a
bantuk, a síink, az unyamvézik, az
ugandaiak primitívsége a sokkal dísze­
sebb, már csak lelkileg is rendszere­
sebben felépített eddigi iparművésze­
tiünket? Mert a hatásuk óriási: minde­
nütt találkozunk velük, bárhová is te­
kint a szem a modern lakásokban, ki­
állítási csarnokokban. S mellettük Af­
rikából indult el a nagykarikáju fül-
fiiggő divatja és a szárnyas sisakból
kialakult kalapdivat is.
 IT Iit-a d o tt
Dél'és-Köxépamerihá?
A panama-kalap Délamcriknból ke­
rült hozzánk, csak az a különbség,
hogy nem Panamában, hanem Equa-
dorban készítik. Itt egész családok,
falvak élnek abból, hogy fonják és
szövik a vékony szálakat, amelyekből
lassanként kalap lesz, kalap, melyet
Panamában adnak el. Délamerikának
ez volt a legnagyobb ajándéka Európa
számára, legalább is erről tudunk leg­
Az aztékok utóda ma is hordja az évezredes nyak- és fejdiszt
inkább. De indult el egyéb is erről a
földrészről, hogy bizonyos fokig át­
alakulva, meghonosodjon nálunk.
A dél- és középamerikai ősi kultúra,
a mexikói aztékok és perui inkák
emlékei megragadták és megfogták
mindazokat, akik a romvárosok tit­
kaival fbglalkoztak. Eredetileg hosszú
kutatások folytak, hogy honnan és
miből alakult ki az a bámulatos fej-
105
 <4 pueblo romvára
lettség, mely társadalmi és gazdasági
berendezkedésüket, tudományukat és
művészetüket jellemzi. Európai hatást
próbáltak rájuk bizonyítani, majd
Martins és Ampére a kínai be­
folyás érvényesülése mellett emel­
tek szót, azután az autszráliai szi-
gellakók kutturvándorlásúval hozták
összhangba. Humbold elmélete, az
északázsiai népekkel való rokonság,
lassanként szintén, megbukott és á
mai tudomány már kimutatja, hogy
a patagónoktól egészen az inkaműve­
lődés virágkoráig egységes, külső be­
folyástól mentes ut vezet végigl
De mit adott a mai kornak, a mos­
tani időknek ez a régi kultiura? Első­
sorban a felhőkarcolók stílusát, rend­
szerét és felépiteltségét is. A pueblo-
épitkezés egyike a legeredetibb for­
máknak. Kis helyen lehetőleg magas­
ba vinni az épülelet: ez volt a tör­
vénye. Ma már elvitathatatlan, hogy
a simafalu, magasbatörekvő épületek
gondolatát az amerikai építészek, —
akik ezt tovább adták az európai épí­
tészeknek, — a pueblo építkezésétől
vették. A szirtfalakhoz támasztott, sok
emelet magasságú, kártyavárszerü tor­
nyos épületek, melyek most nagyrészt
romokban hevernek, bizony feléledtek
106
a fehér ember keze alatt. A felhőkar­
colók tehál egy ősi, primitivnek mon­
dott .nép hatalmas művészi fejlődésé­
nek alapvonalából alakultak azzá,
amit ma jelentenek Amerika és Euró­
pa számára. Ha valaki végignéz Uxmal
és Palenque romijain, mintha modern
városokat látna, amelyeket porba
döntött az elemek háborgása.
Dél- és Közéipameri kánál is az volt
a helyzet, mini az egyiptomi .királysír
feltárásánál: Európa mindent utáno­
zott Évtizedekkel ezelőtt az azték-
diszitésü és inkamotivumu kisebb
csecsebecsék, figurácskák, füstölőkké
formázott alakok általánosan divat­
ban voltak nálunk, de ki gondolná,
hogy azok a nyakdiszek, amelyek
most annyira közkedveltek és lele
van velük minden ékszerüzlet, bijute-
rie kirakata és polca, azoknak erede­
tét is a délamerikai ősnépek művé­
szetében kell keresni I A piros, sárga,
kék füzérbe font golyócskák, melyek-
nek köze fémszálakkal van kitöltve
(leginkább alumíniummal), az aszté-
koknál és az inkáknál szintén meg­
voltak, ha más anyagból is.
A perui punkók, takarók elvitatha-
tatlanul a legdíszesebb szövési mun­
kákhoz tartoznak. Diszük nem annyi­
ra az ornamentikában keresendő, mint
inkább az élénk színekben, amelyek­
nek tartóssága közismert. És a mos­
tani modern iparművészet erre is rá­
tette a kezét. Ilyen szövési forma
egyedül Svédországban található, de
ott vékonyabbak, rendesen fehér szín­
nel elhatároltak a vonalak, miig a pe­
rui takaróknál egyik vastag esik a
másikat követi. Ez a vastag esik az,
amire rá lehet bizonyítani a .százszá­
zalékos igazságot: a modem lakások
diványteritői, fotelhuzatai, a perui ta­
karóktól kapták eredetüket.
— dékány —

cl-japán- otthon
Bár sok kőépület van Japánban,
Tokióban több felhőkarcoló, a házak
legnagyobb része fából épült. Célsze­
rűség, anyaggal való takarékosság lát­
szik rajtuk, de mégis nagyon csino­
sak. Az ablak finom, vékony lécecs-
kéi, különősen-nött bütykökkel, díszes
hasíték valami ritkább fanemből az
egyik ajtószárfa helyén, nagy, sok­
szögletű lámpa a bejárat fölött a ház
szépítésének olcsó kellékei.
Az ajtóban papucskiállitás várja az
érkezőt: lehet válogatni bennük. Saj­
nos, európai méretű lábnak csupán
hegyére elegendők többnyire a japán
lábbelik. E körülménytől függetlenül
a cipőt bizony mindenkinek le kell
vetnie, aki a küszöböt átlépi. Jogában
áll azonban lemondani a papucsról,
sok házban nem is szokás másként,
mint harisnyában járni.
Mikor az ember a szobába lép, kél
dolog lepi meg: először az, hogy alig
van benne bútordarab, másodszor,
hogy mégsem tűnik üresnek. Nincse­
nek székek. A padló finom, gyékény-
szerű fonatból készült, ez az anyag
pásztásan keretekre van feszítve, ru­
galmas. Nehezen tűri a szék lábának
nyomásál, azért ritkán találni ilyen,
japán-st Tusban épített házban modern
ülő-alkalmatosságot.
Csinos vánkosok vannak a főidre
helyezve, ezeken foglal helyet az em­
ber, keresztbevetett lábára ülve. Na­
gyon fárasztó az ülés e módja, ha nem
vagyunk hozzászokva. Japánok, akik
egy ideig külföldön éltek, maguk is
panaszkodnak, hogy „elfelejtettek"
vánkoson ülni, elzsibbad a lábuk. Ez
a keleti ülésmód, ha az ember gyér- Ikebáná: Virágrendezés

107
mekkorától kezdve gyakorolja, nincs
előnyére a láb fejlődésének. Aki ta­
lálkozott európaiasan öltözött japá­
nokkal, az tapasztalhatta, mennyi fér­
finak, csinos nőnek van görbe lába.
Nemzeti viseletűk azonban eltakarja
ezt a szépséghibát, ezért is van, hogy
a kimonó jobban illik rájuk, mint a
nyugati divat ruhnremekei.
Tél idején az ülővánkos mellett áll
az öblös ifaszéntairtó, A japán házban
nincsen kályha. Lakkozott, festett tar­
tókban, vastag hamuréteg tetején izzik
Tcafözés a lakószoba sarkában
a faszénparázs. Füstje nincsen, a fa­
szén minősége egészen különleges Ja­
pánban. A hamuba szúrva csiptető,
keverőpálcika van.
Többnyire csak akkor tesznek asz­
talt az ülővánkosok közére, ha erre
szükség van, Alacsonylábu, lakkozott
asztalkákat használnak, a lábak gyak­
ran behajthatók, hogy kis helyen le­
hessen elraktározni őket addig, amíg
használni nem akarják. Az asztallap
sima, egyszerű, széle nincs ctkomyá-
san elfaragva.
A szekrény eltolható ajtaja ládikó,
108
gyakran lakkozott, de többnyire a
falba van építve. A ház favázára épí­
tett fal főleg olyan, fonott, gyékény-
szerű anyagból készült, mint a padió,
A szekrény sokszor teljesen megegye­
zik a fal anyagával, máskor festett
fából, papir.kartonból van. Az ablak
alatt is találni szekrényt nem egyszer.
Ágy nincsen a japán Lakásban. A
padlóra tesznek este matracot, arra ve­
tik az ágyat. Szegényebbek természe­
tesen még azt is elhagyják és megelé-
gesznek egy pokróccal,
A fal a gerendázat alatt, a gazda­
gok házában, faragvánnyal van di,szil­
ve. Egyébként sima felületet alkal­
maznak, csak nagyon előkelő helye­
ken festik be őket aranyszínű alapon
kinai, japán hősmondák jeleneteivel,
mesebeli figurákkal. Ez azonban, is­
métlem, nagy kivétel. A fal síkját el­
tolható ajtók, sőt teljesen kiemelhető
falrészek fényezett fakeretei osztják
meg, kis benyílók, amilyenek a foga­
dószobákban mindig találhatók.
Az ilyen benyíló mintegy a ház
szentélye. Gyakran áll ott egy Buddha-
 Japán fogadónoba

raiiszetcreny es oenyiii^unodern japán nappali szbfr&r&tr-

szobor, stilizált, áldozati veder. Uisz- ká'kkal, dudorokkal agyonfaragott fo-
asztalka, váza, virág, selyem,refestett tőjlámla, asztalszéle, ágylába, teke­
kép a benyíló ékessége. Nem azt aka­ bábu formájára eszlergályozott szek­
rom mondani, hogy mindez megtalál­ rény-,balusztrádok, Buddiha-szentélynek
ható olt, sőt hangsúlyoznom! kell, beillő niche-ek haszontalan divány-
hogy a benyitó a mi szemünkben sok­ támlák keretes tetején. Kevesebb és
szor üresnek látszik, mert egy darab célszerűbb bútort használunk, megsze­
váza díszeleg csa'k ott, vagy egyetlen rettük a sima felületeket, melyek por­
legöngyölt, japán festmény. De ezt az tól könnyen tisztithatók és talán még
egy valamit úgyszólván mindennap szebbek, mint anyáink butorkelengyé-
cserélik, váltogatják. jének szoborszerü figurákra vésett re­
Minden lakásban van. egy kis rak­ mekei. Elég egy pillantást vetni c cik­
tár: vázák, szobrok, figurák, képte­ kecskét kisérő képekre, hogy az em­
kercsek találhatók benne. Ezekből vá­ ber fölfedezze a japán Interieur mo­
logatja ki a ház úrnője a neki tetszőt, dern levegőjét. Sok világosság, kevés
fölteszi a szekrény tetejére, elhelyezi bútor, szerény virágdísz: ez a mi la­
a benyílóban. A vázába egy szál, íz­ kásberendezőink tendenciája is.
léssel választott virág kerül, leveléből,
ágából annyit hagynak meg, amennyit katA tanultunkformákon kiviil a színekben is so­
a Kelettől. Szobafalaink­
a művészi hatás megkíván. Az „ike- ról eltűntek a rikító figurák, melyeket
báná“, virágrendezés, rendes tantárgy szorgalommal festegettek régi pikto­
a leányiskolákban, versenyeket tarta­ rok. Az újszerű falfestés egyszínű,
nak, melyeken első dijat nyerni nagy nyugodt tónusával, a bútorok színei,
megtiszteltetés. Csinosra nevelt fenyö- melyeik nem tarkaságra törekednek
fácska, kis cseresznyefa, mely szinte
úgy virágzik, ahogy a kertész finom többé, hanem a háttérrel való kont­
érzékkel elképzelte, a szezonnak meg­ ráktól hangsúlyozzák csupán, a bu-
felelően látható a japán otthonokban. lorhuzatok, vánkosok egyszerűbb
színfoltjai az Ízlésnek olyan fejlődési
A kellemes benyomás titka, amit az fokát jelentik, melyekre már évszáza­
ember a japán házban kap, a válto- dokkal ezelőtt eljutottak a japán ott­
zandóságfoan rejlik. A hangulat, az hon művészei.
időjárás, az évszakok nem maradnak
belénk fojtva, nem állnak meg a ler- Van egy lényeges ipont azonban,
mészetbenézö szobaablak előtt. Újév amelyben a japánokkal homlokegye­
hónapjában vörösen fölkelő napot áb­ nest ellenkezőleg járunk el és ez: hogy
rázoló festmény kerül a benyílóba, gyakorlati célokért föláldozzuk az
májusban a fiuk ünnepének életerőt anyag nemességét. Japánban nem ad­
jelképező pontya, művészi játéktárgy ják föl egykönnyen a fához fűződő
a lányok emléknapján. A tavasz cse­ tradíciót, nekik nem kell a ihajlitott
resznyevirága, krizánlémum a hideg, csőbulor, a pléhlemezek kényelme,
őszi ködök idején, az otthonba vará­ vagy az olcsó üveg,massza tulsághaivitt
zsolják a változandó világot. alkalmazása. Igaz, náluk nemis jelen­
A japán lakás „ürességét“, sokszor tene takarékosságot az uj anyag,
szegénységét, elfeledteli stílusa, melyet melynek szépségét, néhány „tehnokra-
az egyszerűség művészetének nevezek. tán“ kiviil bizony mi sem tudjuk él­
Ez az egyszerűség már nem vezethető vezni.
vissza a nagy japán tömegek szeré­ Irányunk bármennyire is járjon ja­
nyebb anyagi erejére, alacsonyabb pán nyomokon, az ő kultúráik át
életszlandardjára. Kunyhótól a csá­ nem plántálható ide, mi csak átsajá-
szári palotáiig, nagyjából, ugyanazon tiIhatűrik belőle valamit a magunk
lakásberendezést lehet megtalálni. Ki­ módja szerint. A lakás sem valami vé­
csiből nagyot alkotni: a nép lelke van letlen adottság: az emberrel, tempera­
ebben! mentumával, mentalitásával fejlődik
A modem, európai lakásművészei párhuzamban, dimenzióit energiánk
fejlődési iránya határozottan japán határozza meg. Mibennünk expanzív
hatásra vall. Immár fölfedeztük az törekvések voltak évszázadok óta, mi
egyszerű vonalak nemességéi: meglát­ harcra hívtuk ki az egész természetet.
szik ez újabb bútorainkon. Nem divat Nálunk nem lehelnek filigrán fa­
többé a cikornyás, fugázott, vályucs- anyagból, bambuszgyékényből össze­
110
rótt kalitkaszerü kalyibák, melyeket
betölt a pár szál bútor. Nálunk még
kirúgják a ház falát: Japánban azon­
ban Összedőlne ettől az egész épület.
Nekünk a nagy, a sok imponál: ettől
nőttünk meg, ez rendelte eddig a fe­
hér fajok alá az egész világot.
A leegyszerűsített formák szépségén
kívül, azt hiszem, főleg ezt tanulhat­
juk a japánoktól: legyen lakásunk ve­
lünk együtt változó, fejlődő otthon,
élő környezet és ne csináljunk belőle
unalmas, halott múzeumot
—g—s
Faragaányok egy előkelő japán házában
111
 vurópartépies
m ű v é s x e té n e k W g tó ra
Egyellen ország Európában, moly
iparművészeiében nem lür meg jó­
formán semmi Wegen behatást: a
svéd birodalom. Tőle tanulhatná meg
tehát Európa a nemzeti iparművészeti
stilus megmentését. Az kétségtelen,
hogy- Svédország hatalmas iparművé­
szeti propagandája, szociális berende­
zettsége hatással volt és van a többi
államra is, de az úgynevezett moder­
neskedés, az újszerűség mindent el­
söprő ereje alig engedi szóhoz jutni a
nemzeti stílusok igazi propagandáját.
És ebben a cikkünkben, melyben ki­
emeltük, hogy mi mindent iiudott el­
érni a Tengerentúl egzótikuma, feltét
lenül szólnunk kell a svédek nagy
nemzetmentő munkásságáról is.
Ki ne hallott volna a Skansenekrőlt
Csodálatos svéd intézmény, mely tu­
lajdonképpen védőbástya az idegen
behatások ellen. A kiváló Artur Ha-
ősi svéd ház lakószobája, szabad tüzelővel
112
zelius már ötven eszlendővel ezelőtt
Iáitta, milyen (veszedelmek fenyegetik
messze idegenekből Svédország né­
pies művészetét. Akkor támadt az a
gondolata, hogy nemcsak gyűjteni,
hanem propagálni, terjeszteni kell
mindazt a kincset, melyet a nép lelke
rávetett a különböző anyagokra, a
fára, az agyagra és a szőttesekre.
Érezte, hogy veszendőben vannak a
régi dalarnai házak, Svédországnak
ezek a pittoreszk, kedves kis építmé­
nyei, s veszendőben van a népművé­
szetnek a svéd nép jellemét és karak­
terét visszatükröző minden alkotása.
Ez a féltés (és bizonyos fokig félelem)
adta neki a Skansen, a szabadtéri mú­
zeum gondolatát, mely valóra js vált
és keményen, öntudatosan védi Svéd­
ország népies iparát. Eltekintve attól,
hogy a külföld számára külön látvá­
nyosságot jelent a Skansen — meri
 Az öster-gottlandi
hla/en rengetegen azért mennek Svécl fából épült templom
országba, hogy meglássák ezeket a k:s (1732)
m úzeum okat, *— felbecsülhetetlen ér-
tókü m issziót végeznek Artur Haz:-
lius követői a svéd nemzeti vonatko­
zások érdekében. Ezért van az, hogy
a svéd lakásokban alig lehet szembe­
találkozni Afrika, Délamerika, vágj'
akár Ázsia motívumaival. Vájjon mi­
kor jutunk el mi odáig,- hogy meg-
védjük a magyar népies művészetet,
mely a maga nagy gazdagságával fel­
tétlenül ér annyit, mint a svéd. A ma­
gyar kerámia színben, diszitésben,
anyagban tisztán tükrözi vissza a ma­
gyar föld lelkét, ugyanígy a hímzé­
sek, a bútorok díszítése és faragása,
és a házieszközök is. Es mégis: ipar­
művészeink alig nyúlnak le, vagv ta-

ősi gabonatartó (borona-épitkezés)

A Skansen területén bemutatják
a svéd népies táncokat
Ián inkább fel, a magyar nép művé
szeléhez! A svédeknél Hazelius és Kari
Larsson munkássága, propagandája el­
érte azt, hogy az iparművészeti isko­
lák növendékei a szabadban ülnek
tanyát, ott állítják fel a szőnyegszövő­
ket, ott terveznek és rajzolnak maguk
nak azokból a mintákból, melyek szín­
gazdagságukkal, (sziporkázó Jötlelessé
giikkel a fonalnak, zsinórnak és se­
lyemszálnak minden válfaját kihasz­
nálják. Az ősi svéd háziipar és nép
művészet a modern művészek mun­
kássága és közreműködése révén u.i
lüktetést kapott, és mig a többi út­
iamban internacionális jelleg uralko
dik, addig a svédeknél a nacionaliz­
mus s az cistalaj ereje viszi előre iz
iparművészetet.
113
ősi kecskeetető a Skansen szabad területén
 Ha valaki az Ur 1933-tik eszten­
dejének augusztus havában a Gellért­
hegy északi lejtőjéről elindulva le­
ment a régi Szarvas-térre, vagyis a
mai Szebeni Antal-térre, akkor a
sziik kis tabáni utcácskában szo­
katlan siirgést-forgást látott. Az
ócska, viharvert kapuk ellőtt olcsó,
egylovas kocsik állottak, melyekre
•iirószemü öreg nénik és bácsik pa­
kolták fel még dédapáiktól örökölt
kopottas holmijaikat. A más ’tája­
kon lakó járókelők mindent elte­
A Tabán látképe, elöl a gellérthegyi uj transzverzális ut
mető rezignáoióval állapították
meg, hogy hurcolkodik a Tabán.
Mikor azután szeptember végére
befejeződött a tabáni őslakók kila­
koltatása, akkor megjelentek a fő­
város napszámosai és csákánnyal,
baltával sorra rombolták le az
öreg házakat és az ismét arra ve­
tődő járókelők csendesen jegyezték
meg, hogy temetik a Tabánt.
Mert 1933 őszén tényleg és vég­
legesen megszűnt a Tabán s a városi
igáskocisik lassú, kényelmes tempó-
 A régi Szarvas-tcr egyik házának bejárala a hires szarvassal
116
Bontják a Virág Benedek-utcát ,
ban vitték a temetőbe a tabáni épü­
letek utolsó maradványait. Először
a Gellérthegy északi oldalába vá­
gott Kereszt-utca házait bontották
le, majd rövidesen sor Ikerült a
Kereszt-térre, a hangulatos nevű
Holdvilág- és Aranykacsa-utcákra,
melyek mind-mind csendes ittma-
radottjai voltak annak az időnek,
mikor a Géllért- és a Sashegy kör­
nyéke még szőlőkből és szántókból
állott s mikor az emberek még ré­
ven jártak át Budáról Pestre.
Meghalt a Tabán s egy r urnán-
A Szem-utca
tikus állommal, egy kedves, hangu­
latos városrésszel ismét szegényebb
lett a magyar főváros. A 18 éves
poéták és a kezdő piktorok elvesz­
tették szerelmüket. Pedig ez a sze­
relmük oly szívesen fogadta be
őket, ha túlságosan zajos volt szá­
mukra a pesti aszfalt és ha túlságos
ridegség áradt feléjük a Duna túlsó
parjtán ifekvő városrész fajai kö­
zűi. Mert a Tabánnak külön szive
és küllőn hangulata volt és talán
azért kellett elpusztulnia, mert kü­
lön város volt a városban. Eredeti­
sége az utóbbi években szinte euró-
118
pai hírnévre tett szert és kis kocs­
mái — ó ezek a kedves tabáni kis
kocsmák! — szinte étherikuis ma­
gasságban lebegtek az átrándult
pesti ember szemei elölt.
A Tabán igazi romantikája ak­
kor kezdődött, midőn halálra Ítél­
ték. Rajta is beteljesedett a mon­
dás: a halottakról vagy jót, vagy
semmit. És haláltusájának hosszú
ötven esztendejében 'a romantikus
színmüvek és regények egész hal­
maza vette körűi, nem is szólva
azokról a sanzonokról és kuplék-
ról, amelyek nélkül el sem lehetelt
képzelni egy épkézláb operettet.
Hírneve versenyzett a párisi Quar-
tier-Latin-éval és utolsó mentsvára
vciit a téinaszegény nyári riporterek­
nek. Tabánii nénikék szerint a vá­
rosrész valamikor olyan hires volt,
hogy maga Casanova is megláto­
gatta és még a bontó munkások is
ujjal mutogattak arra a házra,
amelyben valamikor butlai pasák
háreme volt. (Kénytelenek vagyunk
megállapítani, hogy a hires velen­
cei amoroso sohasem járt a Tabán
ban, — mivel még Budán sem volt
Az Árok-utca 4-es számú ház díszes barokk-kapuzatát műemléknek nyilvá­
nították
119
 szágtól egészen a Fekete-tengerig
hordták hatalmas uszályaikon a
magyar gabonát és a világszerte
liires sashegyi vörösbort.
A dunai hajózás csökkenésével a
Tabán is dlvesztette jelentőségét,
mignem a két dunaparti város
egyesítése után törvénybe iktatták
lebontását, almi végül 1933-ban be-
is következett. Sorsa hasonló a pá­
risi Quartier Latin sorsához, me­
lyet szintén eltüntetett a fejlődő
Paris irgalmat nem ismerő roha­
ma. Pedig a Quartier Latin házai­
hoz a francia történelem sok dicső­
séges pillanata fűződik. A csendes
Tabán sohasem dicsekedhetett ilyen
fontos szereppel a magyar történe­
lemben, s csak a jobb időkből itt­
maradt derűs nyugalma és kedves­
sége volt az, aminek elmúlta eny-
nyire fáj azoknak, akik diákkoruk­
ban felejthetetlen napdkat töltöttek
az elpusztult tabáni utcák ódon
Rí'szlcl ii. .1 luuykucuu-utíábúl
házai között.
F ia l« F er en c

— és a háremház is csak egyszerű

bőrszáritó épület volt.)
Haláltusájának utolsó napjaiban
a rokon városrészek lakói szivük
minden szeretetél elvitt tik az öreg
Tabár halottaságyához, hogy utolsó
Istenhozzádot mondjanak neki. A
Tabán nem tudott iramot tartani a
főváros fejlődésével és kedves ana­
kronizmussal próbált beleilleszked­
ni a huszadik század Budapestjé­
be, Az élet azonban nem tűr meg­
állást és a falusias jellegű Tabán
sem kapott pardont a város urai­
tól. A modem élet lassan-lassan
megfosztotta minden jogától, és
mint elszegényedett rokon, húzó­
dott meg az utolsó évtizedekben a
Duna királynőjének, — Budapest­
nek, — Gellérthegy és Naphegy
közötti völgyében. Mivel régen le­
bontásra Ítélték, nem voltak se csa­
tornái, se közművei, már csak ár­
nyéka volt annak a hajdani önma­
gának, miikor még boldog hajósem­
berek voltak lakói, akik Bajoror­ A kőm ives-lépcső

12U
 Idei karácsonykor tizenöt eszten­
deje, hogy nem tudjuk szabadon
meglátogatni az elorzott magyar
hegyóriásokat . . . És csonkahazai
turistáink, ha útlevéllel és vízum­
mal fölszerelve nekivágnak is e he­
gyek szeszélyes alakzatu ormainak,
annál levertebben s mély melankó­
Magas Tátra, a menguszfahi vnlyy
liától környezve térnek \ issza is­
mét. Mert e hegyóriások legtetejé­
ről oly messzire láthatni el, hogy e
messzeségek szünetlenül azt juttat­
ják eszünkbe: mit vesztettünk ször­
nyű nemzeti szerencsétlenségünk­
ben . . . De fordítva is áll a nyugha-
tatlanságunk! Ha a csonka ország
121
 Supnyugtu a ISuaevs tolult
szélső pontjairól a messzeségnek ré­
ved vágyakozó tekintetünk, a távol
homályzó felhők fölül ezek a csú­
csok riadoznak felénk, halálos fi­
gyelmeztetésül. hogy soha felejte­
nünk nem szabad! Mert ha elfelej­
tenék őket egyszer, nem lenne jog­
címünk hozzá, hogy embereknek
tartsanak bennünket . . .
Mire figyelmeztetnek bennünket
ezek a hegyek ?
Figyelmeztetnek régi hazánkra,
boldog nagyságára, békében élt né­
peire, ezeresztendős szenvedéseink­
re, nemzetünk hagyományaira, om­
ladozó emlékeinkre, busongó kasté­
lyainkra a haragos-zöld fenyvesek
között, nemesi udvarházainkra, szé­
kely kapuinkra, tót és rutén né­
pünk megbújt falvacskáira a hava­
sok lábainál, szepesi városainkra.
Mindenre, mindenre, ami régi fé­
nyünket és férfias múltúnkat jut­
tatja az eszünkbe . . .
Hiszen igaz. maradtak hegyeink
igy is. Itt van például a Börzsöny,
a Pilis és a Vértes, Pécs mellett a
Mecsek, miénk maradt a Mátra és
a Bükk, valamint a Hegyalja vonu­
122
lata. Sürii a turistajárás e magaslati
helyek tetővonalain, ereszkedőiben,
patakjai mentén s kies völgyei kö­
zött.
De mi ez mindahhoz képest, amit
tizenöt esztendővel ezelőtt veszitet-
lünk el?
E mai hegyeink valóban semmi­
vé laposodnak össze ama hősi tá­
jainkhoz viszonyítva, amit a hava­
sok világa jelent minden nemzet
számára. Mert fenség csak kétezer
méteren felül kezdődik s hősiség-
re csak a Tátra, a Bucsecs és a Ne-
goj nevel valamennyiünket, de nem
a Dobogókő!
Nem lesznek zavartalan ólmaink
soha. míg a Gerlachfalvi-csucs in­
teget nekünk a messzeségből. Hisz
számtalan olyan pontja van a
csonka országnak is, ameddig ellát­
szanak ezek az elorzott hegyóriá-
sek s amelyekről mi is szabad
szemmel nézhetünk vissza rajok,
feléjük tárva a két karunkat, olt-
hatatlan nosztalgiával . . .
Acéléles levegőn át a Kékesről, a
Galyatetőről, a Biikkbcn az örvény­
kőről, a Bálványról, sőt a miskolci
Avasról is leírhatatlan pompájában
hirtelen csak elénktárul a láthatár
szunnyadó vonaláról a Magas-Tát-
ra, gigantikus erővel ágaskodva föl
a felhők fölé merészen fogazott or­
maival. Szabad szemmel látható a
Gerlachfalvi- és a Lomnici-csucs,
jobbra és balra egymás válla fölé
kapaszkodnak megölt hazánk ha­
tárhavasai, lejjebb az Alacsony-
Tálra s oldalt a F á tra ... Ha meg-
Tavasz az Alacsony Tátrában
állsz a Bodrogköz tengersikján,
csipkézett gerincével feléd kéklik a
Vihorlát s ősvadonjával a Verho-
vina, melynek tisztásain medvebo-
csok hancuroznak . . . Az újhelyi
Magashegyig, mely a csonka ország
egyik határpontja, őszi napkelték
pillanataiban fölsejlenek a nagyvá­
radi hegyek vonalai, Battonya vi­
dékéig mindennap elintegetnek a
világosi hegyek s bizonyos, hogy a
123
i Viharfelhők a
Szamosába zárban
If. .4 Szent Anna-ln
Ili fíiharfüred
IV .4 Jnd nnh/ijr
■A Magas Tátra at Alacsony Tátra gerincéről nézve

Magas Tátra, kilátás a Hunfalvy-hágóról

 Havasi jii litany a az A lac sony la tr á b a n

Bucsecs vagy a Negoj legmagasabb kultúrájukkal, a Vág-menti várakat

szirtjeiről ha hátbasiit a nap, föl-
fölrémlik a Magyar Alföld párák ba-
hanyatlott síkja . . . öreg turisták­
tól hallottam, hogy a Kriván csú­
csáról, dél tájt, ha Komárom irá­
nyának néz el az eltikkadt hegy­
mászó, száz és száz kilométeres
messzeségből fel-felcsillan előtte a
déli nap fényében a Duna háta.
Mit jelentenek nekünk elveszett
hegycsúcsaink ?
Jelentik a selyemzöld havasi le­
gelőket ugrándozó báránykáikkal s
a siránkozó tilinkóval; jelentik a
szepesi városokat megölhetetlen
kormos falaikkal; az északi hágó­
kat, melyek történelmi neviiek egy-
töl-egvig, a Székelyföldet vitéz né­
pével együtt. .. Ha az itt közölt
képekre vetünk egyetlen pillantást,
eszünkbe jutnak szenvedő magyar,
tót, német és rutén testvéreink;
eszünkbe jut az ungi Drugeth-vár,
Zboró a Rákóczi-hársakkal, aztán
a Branviszkó, melynek oldalait ma­
gyar és tót fiuk vére áztatta meg
Kossuth nagy háborújában s ugyan­
ezek a katonafiuk itt haltak rakás­
ra az Uzsoki-hágóban a közös ha­
záért . . . A messzeségből felénk-

Zólyomuicyyci sztinfuvurozús

126
 Részlet az „Eszkimó“ jégbarlangból (Bihar megyr,

Húsvéti hangulat a Békás-tavaknál (Magas Tátra)

127
merengő szirtek a világ végéig li-
gyelmeztetni fognak bennünket,
hogy a miénk volt valamikor Mun­
kács a sasfészkével s a miénknek
kell lennie ismét, hogy el kell za­
rándokolnunk egyszer még a fehér­
egyházi poros országukra, melyen a
halálba Irtott Petőfi s nem lehet
meghalnunk anélkül, hogy szabad
lélekkel ne kószálhassunk a gyer-
gyói havasok meredélyein . . . Rá­
eszmélteinek ezek a hegyek, hogy
tizenöt keserű esztendő óta nem
láttuk a Szent Anna-tavát és nem a
lordai hasadékot . . . Ezek a he­
gyek jelentik nekünk Ilunyad vár­
megyét. Mehádiát és a Vaskaput...
E hegyóriások alig szendergő kör­
Hóolvadás a: Alacsony Tátrában
vonalai járnak vissza hozzánk ál­
mainkban s riasztanak rá újra meg
újra, hogy a miénknek kell lennie
megint a Csáktornyái várnak, mely­
nek boltozatos folyósóin annyit
ette magát és lobogott egykor Zrí­
nyi Miklós, a legnagyobb egész
nemzetségéből. . . E heg3rek nélkül
nincs Magyarország!
Ha elnézegetjük itt közreadott
havasaink képeit, mindannyiunkat
szivensujtanak első gyermekkorunk
rajongó vágyai: a távoli pásztortü-
zck reszkető fényei a hegyek olda­
laiban. Hisz a csonka ország mai
lakosságának fele a hegyekből
ereszkedett alá és származott el
vagy onnét kénvszeritették gyors
 Tátracsucs a Trigcinról (Magas Tátra)

.4 nyugati Gömbér.gerinc (Alacsony Tátra)

Magyarság Évkönyve 129

 A Keresztény-havas Brassótól délre
menekülésre e kísértő tájak uj és
átmeneti jellegű urai.
Mert átmeneti zsebrákság odaát
minden. Ezer év alatt voltunk mi
már riasztóbb helyzetben: mégis
itt vagyunk és élünk! S fogunk mi
még sok-soknapos túrákra indulni
az árvái hegyekbe, a Magurára, a
Tátrába, a balra romantikus mere-
A Gurum leien (Zólyom megye)
130
A Babilon kapuja a Biharhegységben
dekjeire, a Vihorlátba, a márama-
rosi havasokra, a Hargitára s a
Déli-Kárpátokba. Turistadalaink
megharsannak újból s a bércek éles
visszhangban csattannak majd reá.
Csak egyet ne felejtsünk sohase . . .
Ne felejtsük, hogy Nagy-Magyar-
ország szimbóluma nem Budapest,
hanem — a Gerlachfalvi-csucsI
 Céllövészet és a hozzá divatos öltözet

9* 131

Divatos sí-öltöny, ezüstszürke gyapjú-
szövetből
Mennyivel érdekesebb, Izgalmasabb
ma a női öltözködés, mítit hajdaná­
ban! Mennyivel szélesebb, kiterjedtebb
m a a divat területe, mint pl. a műit
században is, amikor úgyszólván csak
utcai, látogató és estélyi ruhákra volt
szüksége a nőnek. Ha valaki nemigen
vett részt estélyeken, bálokon, akkor
meg éppen csak nappali ruhákra kel­
lett berendezkednie. Egy jó kosztüm
vagy köpeny, egy-két látogatóruha —
és kész volt a ruhatár. S ehhez tar­
tották magukat a legelegánsabb divat-
dámák épugy, mint a szerényebb igé­
nyű asszonyok.
A múlt század óta alaposan megvál­
tozott a nő élete s természetesen a
divat is alkalmazkodik at uj élet­
körülményekhez. A modern nő kilé­
pett a közéletbe, ott bah a legkülön­
bözőbb hivala.okban, intenzív részt
vesz a sportokban, akinek pedig kedve
és módja van , a legváltozatosabb tár­
sasági életet élheti. Se tv. csodálatos
tehát, hogy a divat, lépést tartva o
nők igényeivel, újabban oly hatalmas
birodalom lett. Minden időre és alka­
lomra m á s-m á s toaletteket ir elő s
így aki akarja, bőven kifejtheti ötle­
tességéi az öltözködésben. Kosztüm,
köpeny, délelőtti ruha, látogatóruha,
bridzsruha, kis estélyi és hagy estélyi
ruha. estélyi belépő, bunda, tca-
gown, pizsama és még sok minden
helyei foglalhat a modern nő ruha­
tárában. Itt van például a sportrulvr
is, amely ugyancsak lehet egy tucat­
féle s amely nélkül ma már egyetlen
nőt sem lehet elképzelni,
.1 nők is rájöttek, lwyy a sportolás
nemcsak szórakozás és időtöltés, ha­
nem hozzátartozik a lesfetdelkel edző,
egészséges életmódhoz. Rájöttek, hogy
a napnak, levegőnek, mozgásnak mi­
lyen felfrissítő, sőt megszipitő hatása
van és iyy nem csudu, ha a női nem
is teljes lelkesedéssel és ambícióval
vesz részt a sportolásban. A nők ma
már nem csak az u. n. nőies sporto­
kat (tennisz, korcsolyázás, golf) mű­
velik, hanem a férfias sportokban
(evezés, síelés, atlétika, hokki, turis-
táskodás, stb.) is jól megállják helyü­
ket.
És mert már alig van sportág, amely­
ben a nő ne lenne otthonos, a sport-
ruha is változatos életet él. Az csak
világos, ugy-e, hogy tenntszhez más

132
ruhát hell viselni, mint evezéshez vagy
síeléshez. Úgyszólván azt lehet inon
Jani: ahány sport, annyiféle sport-
dressz szükséges! De bármilyen sport­
hoz készül a ruha, a legfontosabt>
szempont mindig az, hogy kényelmes
legyen, a mozgást ne akadályozza
vagyis teljesen megfeleljen a célnak.
Ég és föld távolsága választja el a
modern sportöltözéket a régi „spor­
toló dámák“ toalettjeitől. Ha véletle­
nül látunk egy 30—40 év előtti sport
képet, elmosolyodunk. Miután az ak­
kori korszellem megkívánta, hogy a
nő bokáját eltakarja a szoknya, ennek
az elvnek még a sportnál is elegei
tettek. A korcsolyázó delnők régen
hosszú, roppant bő és súlyos szoknya
ban bógniztak, darázsderekukra szűk
kábáit simult, fejükön hatalmas kari­
más kalap volt. Ezen a toaletten m i
nevetünk, viszont a múlt delnői bízó
nyríra egyik ámulatból a másikba es­
nének, ha látnák, hogy ma a korcsa
tyázó nő rövid, egyszerű szövetszol:
nyát visel s hozzá vagy kis kényelmes
kabátot, vayy pulóvert, ezenkívül
egy kis kötött sapkát és színes gyapjú
sálat.
Ugyanígy csodálkoznának a mull
idők úszó és tenniszező hölgyei, ha a
modern fürdő- és tenniszdresszeket
látnák. Földig érő, halcsontos szok­
nya. magasnyaku, hosszuujju blúz he­
lyett ma alig térdigérő, ujjatlan ru
hácskát viselnek lermiszhez. És nincs
a fejeken óriási kalap, amelyen virv-
gcskertben három madár fészkel, s az
egész alkotmány oly súlyos, hogy csal,
két kalaptünek nevezett félméteres
dárda tudja a kontyra erősíteni. A
mai sportlaily nem fél a naptól, nem
hord tehát sporthoz kalapot, legfel­
jebb könnyű sapkát, — de legtöbbször
még azt sem.
Bár a rövid tenniszruha még nem
dicsekedhetik múlttal, m á ris kísérle­
tek történnek detrortizálására. Néhány
merész hölgy a nadrágszoknyát pro­
pagálja, azt állítva, hogy ez a forma
a legalkalmasabb tenniszhez, amely
futást és gyors, ugrásszerű mozgást
kíván meg. Sőt már kétféle fajtája is
van a nadrágos tenniszruhának: az
önálló nadrágból és a felette viselt,
oldalt hasított, rövid szoknyából álló
dressz, vagy pedig a gloknis, de nad-
rágszerüen szétválasztott alj, amely a
szoknya látszatát kelti s csak mozgás \a dráyux golf k o s z ia m

133
 álruhánál a változatúi egyéni Ízlés ér
vényre juthat. Golfhoz természetesen
szoknyás sportruhát viselnek, de ha
egy hölgy kockás lengyelnadrágban je­
lenik meg a zöld gyepen, azon senki
kifogásolni valót nem talál, A síelés­
nél a nadrágos viselet egészen általá­
nos lett. Ehhez a sporthoz a nadrágos
kosztüm sokkal jobban bevált, mint
a szoknya s ma már a legkonzervati-
vebb hercegnők is nadrágban siklónak
le a havas hegylejtőkön. Kezdetben a
si-kosztüm szigorúan fekete vagy sö­
tétkék posztóból készült, ma már
azonban az élénkebb színek is divato­
sak: bordó, zöld, barna, szürke, fehér,
lila, középkék, drapp, sőt lehet min­
tás (kockás, csikós) anyagból is. A si-
kabát alatt viselt mellény vagy pul­
óver meg éppen mindig színes: minél
vidámabb, frissebb színekben ragyog,
annál divatosabb.

Hutgull zsömper és sapka sporthoz

köíoen venni észre, hogy tulajdonkép­

pen nadrág.
Egy másik sportruha, a fürdödressz.
ugyancsak alapos változáson ment át
az utóbbi tiz évben. A mai fürdőruha
mindössze egy rövid, testhez simuló
trikó. Miilen idők, miilen időkl —
mondanák fejcsóválva a századelejt
nők, miközben a saját fekete kloth
vugy lűszter fürdőruhájukra gondol­
nának, melynek nadrágja bokáig ért
és efölé egy nyakig zárt, hosszuujju,
roppant bő, ráncos kabát borult. Lu­
bickolni persze ebben a bő, ferenc-
józsefkabátszerü fürdőruhában is lehe­
tett, de hogy a régi időben nem ter­
mettek uszúbajnoknők, az egészen
érthető.
Hogy a nadrágos tenniszruhának
milyen jövője lesz, azt nem tudhat­
juk, de néhány sportágnál a nadrág
már teljesen elfogadott öltöny nők ré­
szére is. így az evezésnél, golfnál, síe­
lésnél. Az evezősdressz meglehetősen
uniformisszerü, de már a golf- vagy -1 legifjabb divata lenniszraha

134
CkineqiMÍB&ltoiiMfo
H u m o r a
Aki beszélleni es tud . . .
Két góbé uta:ik a brassó-seges-
vúri vonaton. Egyszer csak egy oláh
falu állomásán — mert ilyen is
akad arrafelé — felszáll a vonatra
és benyit a fülkéjükbe egy zsíros
oláh. Aztán az egyik góbéval elkezd
magyarul beszélgetni. Mikor már
jól kidiskurálták magukat s a kö­
vetkező állomáson az oláh cihelő-
dik és elköszön, azt mondja a góbé
a másiknak:
— No, komé, emmán embert
— 5 hát ugyanvalóst miét9
— Azét, met beszélleni es tud s
oláhul es tud . . .
— Szerkesztő.
Az írnok csodálkozva ránéz és
széttárja a karjait:
—. Na és miből él? . . .
A jó szív s annak következ­
ményei
A rimaszombati adóhivatalba be­
állít a palóc s a nagy adó miatt pa­
naszkodik. Addig kesereg, amíg a
cseh hivatalfőnöknek megesik
rajta a szive s azt mondja neki:
— Na, nem bánom! Fizesse az
adóhátralékát négy évig, egyenlő
részletekben.

Ez már baj!
Erdélyben, mióta oláh megszállás
alá került, a. különféle lelkibajok kö­
zül a három legsulyosabbat igy defi­
niálják:
Ha valaki lop, az — kleptománia.
Ha valaki gyújtogat, az — piromá-
nia.
S ha valaki lop, gyújtogat, hazudik,
öl és rabol, az — Nagyrománia . ..

Az örök rejtély
A nagy lapbetiltások idején egy
kassai magyar újságírónak útle­
vélre van szüksége s ez okból fel­
megy a rendőrségre. Ott az egyik
cseh Írnoknak bediktálja a szemé­ Nagyot horkan erre a palóc:
lyi adatait. — Mi a ffcne9 Az urak még négy
— Foglalkozása? — kérdi az Ír­ év mólva is itt akarnak /ennyi?/
nok. Nyomban lefülelték . . .
135
 Tapintatosan
Egy dúsgazdag francia nagy­
tőkés Belgrádba utazik, hogy ott a
szerb pénzügyminisztérium köze­
geivel néminemű állami kölcsön
folyósításáról tárgyaljon.
Elsőnek magával a pénzügymi­
niszterrel tárgyal. Mikor a mi­
niszter elköszön tőle, megdöbbenve
konstatálja, hogy az aranyórájá­
nak, lánccal együtt, valaminő rej­
télyes utón s módon lába kelt.
Belép a szobába az államtitkár.
.Sóhaj egy kép előtt
Egy öreg, nagyon öreg tót atyafit
valaminő ügyben beidéznek a pozsonyi
törvényszékre. Mikor belép a tár­
gyalóterembe s ott megpillantja a fa­
lon, vastag aranyrámában Masaryk
.4 francia elmondja, mi történt és
tapintattal hozzáteszi, hogy számá­
ra az egész ügy teljességgel érthe­
tetlen, mert a miniszterrel négy-
szemközt tárgyalt s rajtuk kívül
senki sem tartózkodott a Szobában.
Az államtitkár erre rákacsint és
szótlanul távozik.
Pár perc múlva jön vissza s
hozza a láncon az órát.
— Visszaadta9 — kérdi elké­
pedve a francia.
— Pszt! . . . — int az államtit­
kár. — Nem vette észre . ..
köztársasági elnök alakját, büsan fel­
sóhajt:
— Szegény sztari királyunk, Fe­
renc Jóska! Hát már azt a S z é p pa­
lástot is lelopták rólad a csehek?! .. .
 Földrajz Erdélyben
A t a n f e l ü g y e lő , ille t ő le g az o lá h a gyerek.
r e v iz o r , m e g lá t o g a t a S z é k e ly f ö l d ö n A r e v iz o r é k t e le n m éregbe gurul
e g y i s k o lá t . É p p e n f ö ld r a j z ó r a v a n . é s r á o r d it.
— No, fiam, — szól a revizor s — Kitől hallottad ezt'?! A tanító
üdaimt az egyik nebulónak, — mu­ úrtól?!
tasd íiug nekem a térképen, meddig A gyerek ránt egyet a vállán:
tart Romania Mare? — ökeme nem mondta, de édis-
— Abbiza n e m s o k á ig , -— m o n d j a apám s a rokonyok mind azt be­
a l e g m é ly e b b m e g g y ő z ő d é s h a n g já n szélik . . .

Akit nem lehet becsapni Erdély legnemesebb iája

Mikor a csehek megszállták, a Ru Brassóban jtirl valami ügyes­
ti njöldet, egg magasrangu prágai hi­ bajos dologban a háromszéki szé­
vatalnok beült Munkácson a restibe kely. Természetesen gyalog tette
s ott jó magyar borocska mellett meg a nagy utat, hiszen melyik
várta a vonat indulását. Eközben be­ székelynek van ma pénze vonatra.
rúgott, mint a csacsi.
Egyszer csak látja, hogy az aszta­ Hazafelé menet szeretne mégis egy
lához letelepszik a hernyósipkájával kis pénzt szerezni s levág néhány
s a kaftánjával egy pajeszos izraelita. ágat egy utszéli cseresznyefáról és
Irtózcttosap felháborodik a tisztelet­ gondosan vizes mohába tekergeti.
lenségen s rákiált: Ahogy beér az első székely faluba,
— MondjaI Maga van egy sidóf megkérdi tőle egyik szembejövő:
A kaftános férfiú alázattal földig — Hát ugyan mit visz kied abba
görnyedve válaszol. a mohába?
— Sajnos, uram, az vagyok. . . — Oltóágat.
Határtalan öntudattal végignézi öt
a prágai potentát, egyet kortyint s — Hogy adja ?
igy szól: — Húsz lej darabja.
— Mer latomI . • — Ugyan ne beszéljen! Ki a
1R7
kutya ad annyi pénzt egy oltó­
ágért?
— Ad biza azét kied es, ha meg­
tudja, miféle gyümölcs termett a
fáján.
— No ugyan m iféle ?
.4 székely odahajol s nagy óvato­
san fülébe sugja az érdeklődőnek:
— A földvári oláh csendörőrmes-
ter erre kötötte fel magát!. . .
— Jaj, — kiált a másik, — ad­
jon hamar csak három ágat belőle,
nagyon elkelne az ilyen nemes fa
errefelé es!. . .
Kellemes fogadtatás
A népszövetség közgyűlése al­
kalmából a szerb delegátusok meg­
érkeznek Genfbe. A pályaudvaron
a hordárok megrohanják a vona­
tot s az ottani szokás szerint fran­
ciául kiabálni kezdenek:
— Bagázs! . . . Bagázs! . . . Ba-
gázs! . ..
Erre az egyik szerb delegátus
odafordul a másikhoz, mondván:
— Nahát! Hogy még itt is hogy
ismernek minket 1...
Szakvélem ény egy szoborról
Temesvárt a vasúti állomástól el­
vezető főútvonalon felállítottak egy
római szobrot: Romulusz és Rémusz
138
szopik a farkastól. Nézegeti a szob­
rot két vidékről berándult sváb
atyafi. Nem értik sehogy s egyik
végre hosszas fejcsóválás után meg­
szólal:
— Mi akar ez lenni, szomszéd9
— Hát mi lenne — mondja a má­
sik — két oláh gyerek még a kutyá­
ból is kilopja a tejet
ö re g hiba
A k k or tö r té n t, a m ik o r B e n e s E d e
a z ö r eg M a sa ry k o t k ö r ü lu ta z ta tta a
m e g sz á llo tt F e lv id é k e n .
Az e lő k e lő tá r sa sá g e g y ip o ly m e n ti
p a ló c fa lu b a é r k e z e tt s o tt M asarvk
a z za l a k é r d é s s e l fo r d u lt a k ö z sé g
b ír ó já h o z , v á j j o n m e g v a n n a k -e a
h a tó s á g o k k a l e lé g ed v e?
A kabátzsebbe vágta az ujját a
sürü kis palóc, mondván:
— M a ra d h a tó s le n n e m in d e n , e l ­
n ö k ur, c sa k e z e k < ai c s e h e k Isten n e k
se a k a r n a k m e tta n ó n y i m a g y a r u l
Népisme a respublika
védelmében
Egy felvidéki tót iskolában azt
kérdi a cseh tanító a gyerekektől:
— No fiuk, ki tudná megmon­
dani, kik a mi köztársaságunk leg­
nagyobb ellenségei?
A cseh tanító, persze, a magya­
rokra gondol.
 Feláll Gyúró s mondja:
— A franciák.
— Szamár vagy, ülj lel
Feláll Miso s mondja:
— Az oroszok.
— Te is szamár vagy, ülj lel
Feláll Jozso s mondja:
— A szerbek.
— Szamarak vagytok mind! —
Hús* lej az igazságért
A román tanfelügyelő iskolalátoga­
tóban jár egyik udvarhelyi iskolában.
Váratlanul éilkezik és amikor belép,
á táblán a következő felírás fogadja:
„Talpra magyar!" Dühbe gurul s rá-
ordit a gyerekekre, mondják meg
azonnal, ki irta azt a táblára. A gye­
kiáltja a tanító ur, majd Így foly­
tatja:
— Hogy megkönnyltsem a dolgo­
tokat, elárulom, itt laknak a szom­
szédunkban.
Nagyot csillan erre a szeme Ja­
nónak s felugrik:
— Azok a büdös csehek, tanító
u r!. . .
rekek makacsul hallgatnak. Erre ra-
vaszkodni kezd a tanfelügyelő és húsz
lejt Ígér annak a gyereknek, amelyik
megmondja, ki irta a „Talpra ma­
gyart!“ A pénzt ki is teszi.
Feláll az egyik székely gyerek s meg­
kérdi:
139
 — H á l a z t á n biztos, h o g y id e a d ja kívánt rózsás áillapot Aradtól Prede-
a z u r azt a pé n z t? álig és vissza mindenki számára. A
— b iz to s Iliit! regát.i oláhtól valósággal irtózik az
— Hát a k k o r ta r ts a ide, h o g y én is
fogjam egyik felét. Akkor m egm on­
erdélyi s ha csak teheti, még azl is
dom . kerüli, hogv szót .iáé' jón vele.
A ta n fe lü g y e lő o d a n y u jtja a h u sz - Utazik két erdélyi oláh és a vo­
le je st, a n e b u ló k ik a p ja a k e z éb ő l, naton az egyikei szívélyesen üdvözli
sz ip p a n t e g y et és n a g y b á tr a n ki egy harmadik. A diskurzus ei’.ől nem
v á g ja : lehet kitérni, de szerencsére nem
— P ető fi S á n i o r irta! tart sokáig. Utána azt mondja a be­
szélgetésben részt nem vett oláh:
Nem kapaszkodik . . . — Na. csodálom, hogy szót vál­
tottál ezzel a haramiával, hiszen ez
A t oláh megszállás ótu uz erdélyi
vasútok bo rányos viszonyai egész regát.i!
Európában közism ertek. Igazolja ezt — Tévedsz. — hangzik a felelet
az öreg góbé esete is, aki a héjjas- — még annáil is rosszabb: renegáti.
falva— székelyudvarhelyi vasút mellett
gyalogszerrel bandukol.
Valaki a vonat ablakából rákiált: Európai hang a hivatalban
Egy magyar nyugdíjast beidéz­
nek Szabadkán az adóhivatalba.
A szerb hivatalnok ráförmed.
— Maga megvan házas?
— Igen, kcremszépen, — vála­
szol a nyugdíjas, — Van felesé-

— Hé, öregI Kupaszkoygyou föl rá!

Azt mondja erre az öreg góbé:
— Nem lehet, ecsém! Sietek!

Ki hová való
Az erdélyi oláhok rég megunták
regátbeli testvéreiket, akik úgy „fel­ A szerb hivatalnok dühbe gurul:
szabadították“ őket, hogy a magyar — Nem az a venasszony kerdek!
,,rabiga“ százszor és ezerszer vissza­ Hanem maganak van ház? . ..
140
 V a llo m á
arról k!-mit-szerzett
művészi • munkájával
Nagyon reálisnak látszó kérdést
intéztünk azokhoz a művésznőkhöz
és művészekhez, akik a napi dicső­
ség fényében fürdenek. Ki mit ért
el anyagiakban az életben, mit szer­
zett, milyen földi jóval dicseked­
het. Mit gyűjtött össze ingó és in­
gatlan vagyonban s mi a legna­
gyobb kincse ?
kérdés azért is érdekes, mert a
magyar színész is munkás, erősen
dolgozik és mindegyikben él az a
természetes vágy, hogy megvethesse
lábát és feje alját a polgári világ­
ban is, nemcsak a hir és dicsőség
kulisszái között. Másrészt a mai
zord időkben a közönség is foko­
zottabban érdeklődik a komoly
pénzügyi eredmények iránt, ame­
lyek egy dolgos élet érthető követ­
kezményei. Nem a színész intim
ügyei iránt, hanem polgári sikerei
iránt: mit tett félre, mije van-?
Be akartuk bizonyítani a vála­
szokkal, hogy a színész sem az a
könnyelmű bohém már, aki a múlt­
ban volt. ö is tör a biztos bázisra
és meg is érdemli azt. Annyi örö­
s o k „
met szerez a nézőtérnek, hogy az a
világ, amelyiknek játszik, megaján­
dékozhatja öt olyasmivel, ami nem
játék, hanem számottevő érték. El­
lenértéké annak a tehetségnek és
erőfeszítésnek, amely a lámpák
előtt az irreálist s az elérhetetlent
üldözi.
Amit megtudtunk tőlük, az nem
valami ragyogó anyagi színben tün­
teti fel a mai színész helyzetét. Sok
a válaszokban a zálogcédula, mint
ingó eredmény és sok a panasz,
hogy mindenüket elvesztették. Ma
nincs dúsgazdag színész, azt a né­
hányat, aki pillanatnyilag jól keres,
meg se kérdeztük, mert hogy nekik
mijük van, azt mindenki tudja.
Mielőtt megszólalnának ők maguk,
még egy szót. A család, feleség,
gyerek: sűrűn előfordulnak náluk
is, mint legfőbb szerzemények. Eb­
ben tehát egyek velünk. Ebben ha­
sonlítanak legjobban a polgárra.
Egyébként a kérdésünkre a követ­
kező kedves és érdekes feleleteket
kaptuk:
 hogy karrierjüket ne­
hezíti, ha gyermekük
van. Pedig éppen el­
lenkezőleg: annak a
nőnek, aki a színpa­
don érzéseket akar
kifejezni, csak segít­
ségére van, ha maga
is érezte a legna­
gyobb, legtisztább ér­
zést: az anyai szerc-
tetet. És a küzdelmes,
izgalmas vályúra biz­
tonságot, erőt, nyu­
galmat kap a meleg
családi otthontól.

Latabár Kálmán és
ifj. Latabár Árpád
— Alig százegyné-
hány esztendős mű­
vészi pályafutásunk
alatt szereztünk ösz-
szesen cs pontosan:

llasilidcs Mária
— Az anyának a
legnagyobb kincs: a
gyermek. Nekem a jó
sors két gyermeket
adott, ő ket tartom az
életem boldogságának,
céljának. Most, ami­
kor minden földi va­
gyonnak, dicsőségnek
olyan átértékelését
látjuk, annál világo­
sabban szól hozzánk,
asszonyokhoz az in­
telem, hogy ne le­
gyünk hamis kincsek
keresői. Azt hiszem,
hogy azok a nők,
akik a művészet terén
működnek, nem kivé­
telek. Mindig sajná­
lom azokat a színész­
nőket, énekesnőket,
akik azt képzelik,

142
 293 szinlapot és pla­ L a u ris in L a jo s kincsem? A hitein,
kátot (tizenkét nyel­ — Mit szereztem amely a művészet
ven, mintegy félszáz pályámon anyagiak­ hrdhat at lanságából
különböző földrajzi ban ? „Sok büszke sarjadt és várja a
helymeg jelöléssel, még­ vár a birtokom: a jobb időket, m e l y e k
pedig tizenhat ország­ légben és a holdban!" mindeneket felemel­
ból és két világrészből), (Rodolf, — „Bohém­ nek s egyeseket a fe­
7325 kritikát (szintén élet" ) ledés ködébe tüntet­
tizenkét nyelven, 71 — Mi a legdrágább nek el!
városból, 2357 és fél
különféle újságban),
11.846 drb. fényképet
(amelyek közül 9972
együtt ábrázol ben­
nünket, 1874 pedig
részint külön-külön,
részint — nem egy­
mással). Forgalmaz­
tunk 1,781.540 kilo-
din erőkifejtés segít­
ségével létrejött taps-
orkánt (ami elég te­
kintélyes szám, ha te­
kintetbe vesszük, hogy
egy d i n erőmérték­
egység egy grammot
másodpercenként csak
egy centiméternyire
emel fel). Táncoltunk
9873 mérföldnyi távot
és 7440 féle figurát.
Elnyüttünk négy ed fél
vagonrakomány ruhát
és 34 vagon cipőt.
Keresni azonban nem
kerestünk mást, mint
egyszer egy arannyal
bejuttatott tulaezüst
kézelőgombot a lon­
doni Cumberland-ho-
telben, álló öt óra
hosszat. Hja igen, és
egyszer a nagypapa R ö k k M a r ik a De ebben részem nem
elgurult szemüvegét a lehet soha. Én ugyan­
régi Várszínházban, — Amerikában azt is: egyre j o b b szr
harmincnyolc percen hittem, hogy legfőbb nésznő akarok lenni.
át. A statisztikai ki­ kincs a jobb üzlet, És ezért a tapsot édes
mutatást egyébként a idehaza ismét ráesz­ tövisnek érzem, min­
jövőben lényegesen méltem arra, hogy a dig több és nagyobb
meg akarjuk többszö­ legfőbb kincs a lelki feladatra serkentő biz­
rözni. béke. a megelégedés. tatásnak!

143

Széki*!}' L u j z a
— Egyetlen ingó va-
gyonom, amit szerez­
tem, egy kedves kis
tacskó-kutya. A neve:
Szörnyeteg.
Z . M o l n á r L á s z ló
— Csekélység: két
és félmilliárdot vesz­
tettem 1924-ben a ségem: künn Érden,
tőzsdén és hadiköl-
csönben. Ebben a ezt az édesanyámmal
veszteségben minden
benne volt, amit fe­
leségemmel, Báthori
Gizivel együtt keres­
tünk. Most elgyönyŐr­
ködünk a leányom,
Molnár Éva rajzain,
aki a premierekről
szokott divatrajzokat
csinálni.
— Ezután fogok-e
még szerezni?... Nem
hiszem. Majd a csa­
ládom.
M a k l á r y Z o ltá n
— Tetszik tudni,
hogy hol a Bulcsu-
utca23? Mert ott lakom
én, odarejtettem egy
bűbájos lakásba a fe­
leségemet. Mással nem
rendelkezem, csak ve­
le, más kincsem nincs.
s nagyobb kincsem
nem is lehet.
144
H. Reményi Lili
— Mit találtam szí­
nészi pályámon ed­
dig elé? — Sok mun­
kát, küszködést, nem
egyszer keserűséget és
kiábrándulást is. Amit
néha a siker narkoti-
zált. A közönségben
sohasem csalódtam,
merem hinni, hogy ő
se bennem. Csak nem
mindig juthattunk
egymáshoz. Miért?
Erre a miértre igazán M u le c z k y O s z k á r
nem lehet keserűség
nélkül felelni. Az — Legnagyobb kin­
igazi színészi kiélés csem a türelem. Ezt
lehetősége, mint a bol­ megtanultam.
dogság kék madara,
egyre távolabb száll a H a j m á s s y M ik ló s
— Volt egy apai örök­
nagyszerű tyukfarm,
együtt eladtuk és az
ősszel a Rózsadom­
bon villát építettünk.
Itt lakom az édes­
anyámmal és a leg­
nagyobb, amit elér­
hettem, az, hogy még
mindig a fia lehetek.
Ignácz Rózsi
— Férjet' ..
mai életből. S amíg
erre vár az ember, a
magánéletét kell telje­
sen véglegessé építenie.
Ezt most a házassá­
gomban megtaláltam.
Nagyon boldog va­
gyok.
Somody Pál
— Nem szeretem a
rossz tréfákat! Már­
pedig ez a kérdés
rossz tréfa.
 C s o rto s tíy u lá
— Két kis kutyám
van és egy akvárium­
ban négy aranyhal a
Rudotf-téri kétszobás
lakásban. A felesé­
gemmel arról szok­
tunk beszélgetni, hogy
mi lesz és mit lehet­
ne elérni. Mert arról,
hogy mit vesztettem .
ne beszéljünk.
Somogyi Erzsi
— Gyönyörű, pa­
raszt virágtartót a
.,Muzsikaszó “ ÍOO-ik
előadására a szerzőtől.
Mály (leró
— Hogy lehet tő­
lem azt kérdezni,
hogy mit szereztem a
munkámmal ebben az
életben■? Tőlem, aki
egyedül főzök, ma­
gam gyomlálok, ka­
pálok a kertemben,
ottkint Pestújhelyen,
lu Magyarság Évkönyve
S u g á r K á r o ly Bihary József
— Hogy bejárhat­ — Anyagilag — ta­
tam Európát, Ázsiát pasztalatokat.
és Afrikát — gyalog.
Hosszú Zoltán dr,
C s . A c z í l H o n it — írjatok, amit akar­
— Adósságot, tok. Ismerem már az
ilyeneket!
C s a tiu l K á lm á n
— Egg-két barátot H . E s z e n y i O lg a
és egy csomó ellensé- — Férjhez mentem
a rt. Hossza Zoltánhoz,
ahol a vityillóm áll, K is s F e r e n c
világhírű kertészetem — A iöbbi közt Hl.
közepén. Nincs ne­ Richárdot!
kem, kérem, semmim,
színész-kisgazda va­ Köpeczi -Boócz Lajos
gyok én, mert a tyu- — Pk. 65 63/932
kászat az csak nem szám alatt összevont
vagyont De ha valaki és egyesített ’égrehuj-
benéz az egyszoba- tási eljárások,
konyhás garszonlaká- 5656/930, 5163/928,
somba, ott megmutat­ 3153/926. 7651/925.
hatom neki, hogy mit sz. stb. fizetési letiltá­
tudok, mert minden bú­ sok . . . stb . . . stb . . .
tort én csináltam ben­ — Reményből viszont
ne. S büszke vagyok, van egész vagyonom,
hogy a főzésnél sem amit semmiféle szám­
szorulok asszonyt' se­ mal nem tilthat le
gítségre. senki.
145
 javakat és az elköny­ gyenek, nem Buda­
velhető eredményeket pesten, hanem Kulcs­
tekintjük, akkor őszin­ pusztán, a Duna men­
tén csak annyit felel­ tén, a kis telken,
hetek: semmit! De ha amelyen barackot már
a szép, melengetőn és most is lehet szüre­
álomszerűén szép em­ telni.
lékeket nézem, akkor
azt kell felelnem: so­ P á g e r A n ta l
kat, nagyon sokat! — Tizenegy évig
Más dolog azután az, voltam vidéki színész.
hogy ezek a szép em­ Meglehetősen sokat
lékek túlnyomórészt kerestem. Mindenütt
prózai szerepekhez a legmagasabb fizeté­
fűződnek — s e téren sem volt, de az első
még sok, igen sok 10 év alatt a pénz
Szckelyhidy Ferenc dr. szép emléket várok. szétfolyt. Ami ma­
radt: az autóm, amit
— Mi a legdrágább Szegeden vettem. Az
kincsem ? — Maga az utóbbi í év alatt álla­
élet, mert az élet a podtam meg itt Bu­
legnagyobb földi jó. dapesten és itt már
Ha az életem és an­ komolyan vettem a
nak megnyilvánulásai pénzt. Ma van egy
Isten és az emberek villánk a Márton-
előtt kedvesek, akkor hegyen, autónk és
ennél drágább kincs­ rengeteg sok munka­
esei nem rendelkez- kedvünk. A végén a
hetem. többesszám azért van,
mert minden ekfölött
Delly Ferenc van egy kis feleségem,
akit, mint legújabb
— Különös kérdés szerzeményemet a leg­
és nem valami ké­ büszkébben emleget­
nyelmes. Ha az anyagi hetek.

Závodszky Zoltán
— Mit szereztem9
— Két fióknyi elis­
merő levelet, néhány
babérkoszorút, telket
a Duna mentén és
népművészeti hímzé­
sekből kis múzeumra
való gyűjteményt. S
amire a legbüszkébb
vagyok: több jóbará­
tot, mint ellenséget.
Álmom, hogy mielőbb
háziuri gondjaim le­

146
 M e d g y a s s z a y V ilm a
— Elizabeth Berg-
nernek saját film-
vállalata van. Mis-
tinguettnek színháza,
Josephine Bakeré Pá­
rizs egyik legszebb
mulatója. Hogy én
nit szereztem annyi
v alatt ? Semmi egye­
l t , csak: nevet. Négy
'étűből álló kis
zócskát, amit ismer­
ek Magyarország leg­
kisebb falujában is-és
a kiejtik, tudják,
ogy rólam van szó
s nem Maurger csa-
sogó kis madarárót:
Így hívnak, hogy
lim i. . .
Murát! Lili
— Sok bánatot sze­
reztem és még több
ellenséget. Ezenkívül
— hitelt.
lü*
IV. T a s n á d y Ilona
— Hogy úgy nevel­
hettem a leányomat,
hogy független le­
gyen.
Sándor Erzsi
— Legdrágább kin ­
csem még ma is a két
hangszalagom, amely­
ről nagyszerű profesz-
szorom olyan kedves
mosollyal és annyi
szeretettel ■állapítja
meg: elefántcsontszin-
ben játszik, épen, sér­
tetlenül . . . Rabszol­
gája voltam mindig
ennek a családi örök­ Bodó Erzsi
ségemnek, egy életen A télikertem ápolom,
át ezért rettegtem, ezt Szép Olaszhonról ál-
őriztem. Szaharai for­ fmodom,
róságban is, amikor S míg itt Pesten a tél
mindenki futott a „gc- [havaz, —
latibu“, én langyos Szobámban az örök
teát szürcsöltem!. .. [tavasz!
147
 Titkos Ilona kapa választhat ei hogy van egy drága
— .4 kutyáim a bennünket egymástól. férjem. És vele együtt
legkedvesebbek ne­ gyönyörű lakásom.
kem, itt a mellékelt Baló Elemér N ekünk legalább az.
ábrán tehát velük vá­ Arra bővebben
laszolok arra a kér­ Rajnai Gábor
tudnék válaszolni,
désre, hogy mit sze­ hogy mit nem értem — .4 Mártonhegyen,
reztem a szinész- a Tárogató-utcában,
el. Ma van egy tö­
pályán. Azért ők a kastélynak szeretjük
legtöbbek, mert ők meg zálogcédulám. És
aminek végtelenül ör- nevezgetni azt a vil­
szerzik nekem a leg­ lát, amelyik körül
vemlek: szereztem
több örömöt. Mikor végre egy télikabátot.
úgy rohannak nekem nyolc holdon állítólag
Van egy flam. Ingó­ a legszebb gyümöl­
örvendve, csaholva, ság ? . . . Hat darab
vagy amikor letele­ csöse van Budapest­
horgászbot. Ebben a nek. Csodájára járnak
pednek a lábaimhoz szakmában jól fel
és ez a négy csillogó, a gyümölcseimnek!
vagyak szerelve. ü e olyan napszámo­
hűséges szempár a
szemembe néz, — ak­ saim vannak, akiket
kor vagyok tökélete­ Bognár Elek nemcsak nyáron fize­
sen boldog. Érzem, tek, hanem télen is
— Eddig csak kap­ eljárnak hozzám és
hogy szeretnek és kodtam valami után,
hogy önzetlenül sze­ sose mennek el üres
mint Bernát. A mén- kézzel. Igazi nagy
retnek. Mert ők nem kiihöz.
tudják, hogy én Tit­ családom van, tizen­
kos Ilona vagyok! nyolc— húszán ülünk
— Szereztem ugyan Tőkés Anna le az ebédhez. A fiam
még egy pár aprósá­ — .4 megtakarított Angliában végezte az
got, de azok talán jövedelmemből vettem egyetemet, az egyik
már holnap nem az törlesztésre egy há­ leányom iparművész-
enyémek és különben romemeletes bérházat nő, a többi még itt­
is csak gondot és Budán, a Mészáros­ hon van. Csak egyik
bosszúságot okoznak utcában. De nem ez hiányzik az asztaltól:
nekem. A kutyáim az igazi nagy siker, Rómáiban avatták apá­
oedig csak örömet amit az életben eddig cának és elment a
adnak és csak ásó­ elértem, hanem az, gyarmatokra téríteni.

Titkos Ilona kutyái

148
 próbákat és dz öltö­ pasztalatom, hogy
zőkben eltöltött időt „szerezni“ nem lehet
is beszámítva, nap­ Még tapasztalatot sem
jaim kétharmadát szín­ Mert a ma holnapjá­
padon töltöm. nak a holnaputánnat
nincs tapasztalható
Harsányt Rezső összefüggése. Szer­
zeményem tehát igy
— Hogy mit sze­
és ide devalválódott.
reztem?! Válaszom
közhelybe ütközik: A mérleg nem hamis.
„tapasztalatokat“. Jöhet az adóhivatal.
Békebeli járása ese­ — Azért nem rázom
tén az időknek, ez az öklömet se fölfelé,
értékes „aranyalapot“ se lefelé. Nem én,
jelentene. De erről le uram! Még a könnyei­
kellett térnem, ezt fel met is csak a színpad­
llouthy Uaima kellett adnom; a fo­ nak adom.
— Hogy mit sze­ galmak eltolódásával,
reztem művészi pá­ elértéktelenedésével, Fedák Sári
lyám alatt? Gyomor- leapadt ez az egyedüli
idegességet! Ami ép­ „szerzeményem“ is. — Az én legna­
pen csak abban a for­ Nem maradt sem­ gyobb kincsem: Is­
ró és ollhatatlan lán­ mim. Hacsak — a tentől kapott egészsé­
golásban csillapodik, dolgok legmélyén - gem, igénytelenségem
amikor a rivaldafény­ nem az a végső ta­ és becsületem.
ben állok, a színpa­
don. Abban a meg­
magyarázhatatlanul iz­
galmas és édesen bi-
zsergető légkörben,
amikor ezer és ezer
láthatatlan, bensősé­
ges szál köt össze a
homályos nézőtér fe­
lém fénylő öblével. Jó
szerencse,
 Azóta sem ment le
róla az adósság. Van
körülötte kert is, vi­
rág is, gyümölcs is
> 1* - * terem mellette: ez a:
eredménye a kettőnk
munkájának. Emellett
még lakásunk is van
Budapesten, de aztán
semmi más.

Moray Lajo>
— Mit szereztem a
színészetnél? — Nyu­ Alioiiyi Géza
godtan mondhatom:
semmit. No de miért Néhány fórrá
búsuljak, mikor min­ este felejthetetlen em­
den századik előadás­ lékét.
ra kijár nekem a szo­
kásos babércsokor' Uj. Toronyi Gyula
Csak a krumplit kell
hozzá megvásárolnom Hogy mi o leg­
nagyobb kincsem 1
és kész a mindenna­
t válasz nem kar.y
pos remek menü: búr nyit! Sok minden iián.
yonyafőzelék babér amit az ember re -jíj­
levéllel á la ,,Művé­ ra tart, igy elsősorban
szet 1933.“ a hivatását, ami ígért
A páli Im r e és felcsent rajongom is lehet, di­
Vánctory Margit li legnagyobb kincs
Berky Lül és Gőzön
Gyula mégis a:' otthon és a
Apáti Imre család. sok min­
— Rákosligeten a denért kárpótol. I'gij
Négy-utca 3 alatt sze­
— .A hónaposszí-
búmból addig jártam érzem, hogy e: a bt
reztünk egy kis nya­ kés otthon a legna­
ralót. Még 1927-ben. egy bizonyos erkély
alá, mint egykor Ro­ gyobb kincsem.
meo, míg végül ez az
erkély valóban a mi
enk lett: az enyém és
a feleségemé. Ez az
erkély volt nekem o
legnagyobb magasság,
míg alulról néztem
föl reá. Most kelten
nézünk róla lefelé
Alattunk rengeteg aut
szaladgál. Szerelnénk
egyet megbüvötni.
hogy a mienk legyen
Vécsey Elvira bárónő Náday Béla Vaszary Piroska
— Milyen kérdés a — Mit szereztem} — Egy kis babát.
mai agyonredukált és a Mi a legnagyobb kin­ Legdrágább kincse­
Ghánái soványságával csem1} Csendes, csa­ met!
is vetekedő fizetések ládi boldogság.
Vízvári Mariska
mellett: mit szerez­ Várady Lajos — Szép emlékekéi
tem ?! Ha az ellen­ a múltban és még
kezőjét kérdezték
— Mint amoroso
sokat veszíthetek az szebb reménységeket a
volna: mit nem sze­ jövőben!
reztem, akkor akár értékemből, de beval­
órákhosszat tudtam lom: két gyönyörű
gyermekem v a n . Mészáros Sándor
volna válaszolni, de — Néhány holtig
így, sajnos, rövid le­ Boót Klári hü ellenséget. S nem
szek. Van egy fekete — Ne szólj szám... utolsó sorban: felesé­
Bösendorfer-zongo- get.
rám, ami „sir, nyerit Major Tamás M. Ivanyi Irén
és bug“, — van egy — Sok reménységet.
lovam: „Laci“, ami — Szép otthont.
csak nyerit és rúg, — Góth Sándor Tapolczai Gyula
végül: van egy ku­ — Amit a Paupera- — Tekintélyes kül­
tyám: „Pötyi“, s ez bankból megmentet­ sőt
barátságos csaholását tem, az mind itt van Pcthes Margit
küldi e sorok olva­ a Rudolf-téri laká­
sóinak. Ezen felül, — Csak szeretnék...
somban: öt szoba, pla­ szerepeket.
csak lelki kincsekkel fonig érő könyvtár,
rendelkezem. meleg, meghitt búto­ Harasztos Gusztáv
rok. És pardon: ami — Eddig semmit,
Sala Domokos nem fér ide be a la­ csak fájdalmat és
— Ott tartok, ahol kásba, a lovam, ame­ küzdést.
a mádi zsidó. lyiken már tizenegy
éve lovagolok. Fele­ Herezeg László
Bodó Ica ségemmel még bízunk (— Ad jál kölcsön
— Csak ezután aka­ abban, hogy lesz ez egy pengőt, kedves
rok valamit elérni! még jobban is. bátyám.)

151
ASZŐWEGSZŐtéS
MUUJA’ÉS"JELENE
Az ulLraínodetjn lakásokból lehető­ mely rendesen fehérsziimi, végig köt a
leg száműzik a függönyöket és a sző­ szövet egész szélességén, addig a ki-
nyegeket, mert elfogják a nap suga­ Iunszőnyegükre! arról ismerhetjük feí,
rait és magukba gyüjtilk a pori. Az hogy mig hosszirányban szintén egy­
ilyen lakás azonban mindig rideg be­ színű, fehér iáncfonailakból állnak,
nyomást fog kelteni. Ha lakályos ott­ addig a szélesség irányában különféle
hont akarunk teremteni, akkor nem szinü fonaldarabokból vannak összc-
nélkülözhetjük a szőnyegelkel. A sző­ téve, melyek egyenként a szélességnek
nyegeket már a legrégibb népek is­ csak kis részét fogtáljaik el és a lánc-
merték és megbecsülték, elsősorban fonalakat teljesen elfödik. Ezekből a
valószínűleg a Keleten lakó nomád rövid fonalakból tevődik össze az a
népek, akik sátraikban a lalaij hideg­ színes minta, mely a szőnyeg színén
sége ellen védekeztek velük. A nomád látszik.
embernek úgyszólván egyetlen bútor­ Készítésük a FfŐbel-féle gyermek­
darabja, leányainak legértékesebb ho­ játékokra emlékeztei, melyeknél pár­
zománya a szőnyegek voltak, A hoz­ huzamosan haladó fehér ipapirjsávo-
zájuk való anyagot a juhok, kecskék kon át keresztbe különböző szinü pa-
vagy tevék szőre, a munkát az asszo­ pirsávokal fűznek, melyeik színes min­
nyok fürge keze, a mintákat a pász­ tát alkotnak.
torok élénk fantáziája szolgáltatta. Teljesen azonos szerkezetük, de fi­
E nomád-szőnyegek voltak az összes nomabb anyagból valók, , művészibb
modern szőnyegek ősei, különösen kivitelűek és valóságos szőtt képeik a
azoknak, melyeiket ma kilim- és per­ gobelin szőnyegek, melyek Gobelin pá­
zsaszőnyegek néven ismerünk. Közöt­ risi festőtől nyerték nevüket, aki
tük a kilimszőnyegek a régebbiek, 1440-ben nagyobbszabásu műhelyt
amelyekhez sorolandók a hazánkban rendezett be az ilyenifajtáju szőnyegek
készülő torontáli szőnyegek, e kedveli készítéséhez. XIV. Lajos francia ki­
s tartós szőttesek és a későbbi keletű rály idejében Colbert miniszter kezde­
gobelinszőnyegek. Évszázadokra visz- ményezésére az állam vette át Gobelin
szanyuló eredetűiket és egyúttal tar­ mester műhelyéi és azt nagyarányú
tósságukat igazolja Stein Aurél, ha­ iparművészeti műhellyé fejlesztette,
zánk régiségkutatójának felfedezése, melynek élén később kiváló művészek
aki Kholánban, Középázsia sivatagjai­ áttoltak, mint Hardouin Mansard és
ban a romok között bukkant reá ilyen l-\ Boucher Souflet, akik a gobei,inszö­
szőnyegekre, melyeik a száraz homok­ vést igazi nemzeti művészetté avallák.
ban jól konzerválódtak és a 14-dik A gobelinszőnyegek azonban inkább
században készülhettek. falak díszítésére valók, minit a padló
Ezek a szőnyegek szerkezetüket te­ borítására, mert többnyire finom se­
kintve olyanok, mint a közönséges pa­ lyemfonalakból készülnek. Ez utóbbi
mut- vagy lenvászon: a hosszirány­ célra jobban megfelelnek a csomózol!
ban haladó láncfonalakat a haránt­ szőnyegek, melyeket általában perzsa­
irányban haladó vetülékfonalak ke­ szőnyegek néven ismernek. Az alapot
resztezik és kötik össze erős szövetté. ezeknél is vászonkötésü szövet a'lja.
De, mig a vászonnál a vetülékfonal, mely erősehb gyapjú- vagy pamutfo-
152
Perzsa-szőnyeg a XL századból az Iparművészeti Muzeum tulajdonában
nalakból áll, vagy pedig kési stramin-
szövaí és ebbe színes fonaldarabkák-
bCl r.üriin egymás meUetl álló csomó*
kel kőinek be, melyeket ulólag olló­
val egyforma magasságra nyírnak,
Ilyenformán a szőnyeg egyik oldalát
rugalmas gyapjuszálalkbó] álló szál-
pázsit borítja, melynek szálai úgy
emelkednek ki a szőnyeg felületéből,
mint a keféből a serték. A szőnyegre
lépő lába belesüpped ebbe a pázsitba
és ez olyan kellemes érzést kelt, mint
Gobelin-szövéshez használt állvány
a szőrmék és bundák simítása, me­
lyeket a nők vállukon hordanak.
Az igazi keleti szőnyegeket ma is
kezdetleges állványokon szövik, mini
évszázadokkal ezelőtt. A szőnyeg felü­
letét díszítő minták növényi és állati
alakokat és stilizált ornamenleket áb­
rázolnak. A minták készítésénél a mo­
hamedán népek babonája is szerepet
játszik. A mohamedán vallás tanítása
szerint ugyanis csak Allah lúd tökéle­
tes dolgokat teremteni, a gyarló em­
berek részéről tehát fennhéjázás vol-
154
na, ha Ilyet mernének létrehozni,
Ezért a «zőnyegkészitők szántszán-,
déklkal hibákat csúsztatnak mintáik­
ba, pl. oda nem iHő színes foltokat,
vagy a szőnyeg egyik szélén másként
alakítják a mintát, mint a másikon,
hogy igy Allah haragját magukra ne
vonják.
A fonalak festéséhez csalk természe­
tes állati vagy növényi festékeket
használlak, melyeket nemzedékeken
át apáról fiúra örökölt festési elóivá-
sok szerint készítet telk. A fonalakat
kisebb mennyiségben apró csuprok­
ban festették, minek folytán, ha vala­
mely festékből kifogylak, nem Indiák
mindig a régi szinhatást elérni. Ezérl
Mljulk a régi szőnyegeken ugyanannál
a színnek eltérő árnyalatait.
A kezdetben élénkebb színek a nap
levegő és por behatása folytán időve
tompultak, a színárnyalatok egymás!»
folytak és a szőnyeg felületének azt í
csodálatos színharmóniát kölcsönöz
fék, mely a mflérlölteil elragadtatja.
 A nomád népek kezdetleges sző- valódi keleti szőnyegek gyanét árasz­
nyogipana az arab birodalom fényko­ tották el. Sokat ártott a keleti szőnye­
rában, midőn a mohamedán uralom gek hírnevének a keletindiai fegyhá-
Bocharától Marokkóig terjedt, valósá­ zakivan bevezetett csomózó munlka,
gos mfiiparrá fejlődött, mert az ud­ mely rábök munkája volt, s így ter­
vartartás fényét minél gnzdagtßib sző­ mészetesen nem vetekedhetett á sza­
nyegekkel igyekeztek emelni, afkáresak bad .pásztornépek gondos, szeretettel­
később Európában. A szőnyegiparnak jes munkájával.
második fénykora a perzsa uralom A keleti szőnyegek tehnikája a
idejére esik, mely az arab kalifátus múlt században Európában és Ameri­
romjaiból emelkedett. Ekkor készül­ kában is elterjedt. így keletkeztek kü­
lek a szőnyegipamak ama remekei, lönösen a háboruutáni időikben, mi­
melyeknek egy-egy példánya ma is az dőn a keleti szőnyegek behozatala na­
iparművészeti múzeumok díszét al­ gyon meg volt nehezítve, a magyar­
kotja. Az akkoriban .készült szőnye­ perzsa, a némel-perzsa és olasz-perzsa
gek egyike a hires Ardebil-szőnyeg,
mely a szőnyegbe beszólt évszám sze­
rint az 1539-dik évben készült és ma
a londoni South-Kensinglon muzeum
egyik díszpéldánya. Hat négyszögmé-
ter nagyságú felületét mintegy 32 mil­
lió csomó borítja, miből kiszámíthat­
juk, milyen rendkívüli finom ennek
a szőnyegnek a csomózása. Egy-egy
négyszögmélerre ugyanis átlag 500.000
csomó jut, inig a forgalomba kerülő
legfinomabb szőnyegek négyszögmé-
terenlként legfeljebb 200.000 csomót
tartalmaznak és a közönségesebb sző­
nyegek csak 20.000—30.000 csomót.
A szőnyegipar és kereskedelem kö­
zéppontjai akkor Sírás, Bagdad, Teb-
ris és Ktesiphon voltak és innen van,
hogy a csomózott szőnyegeiket ma ál­
talában perzsaszőnyegeknek mondják
és az előállítás főhelyei szerint kü­
lönböző nevekkel illetik, melyek egy­
úttal az illető vidék szőnyegeinek jel­
legzetes mintáit és színeit jelölik.
Hosszadalmas volna, ha ezeket
mind elősorolnám és jellemezném,
csak megcmlitem a hochara, afgán,
derbent, siras és khasák válfajokat.
Rendeltetésük szerint is megkülönböz­
tetik a szőnyegeket, mint ebédlő-, ösz-
szekötő- és imaszőnyegeiket, ez utób­
biakat arról ismerhetjük fel, hogy
mintájuk a szőnyeg egyik oldalán ék­
alakba fut, .mely a mohamedán vallásu
népek számára a tnosé egyik fülkéjét
ábrázolja és imádkozás közben Mekka
felé fordítandó.
A török uralom hanyatló savai egyes
vállalkozók Szmirna környékén gyá-
riasan dolgozó csomozóműhelyeket lé­
tesítenek és ezekben pamutláncból és
bosszuszálu gyapjúból kötött, megle­
hetős silány minőségű szőnyegeket ké- M agyar p e rzsa -sző n y e g H o rvá th M iksa
szilcttek, melyekkel Európa piacait m ű h e ly é b ő l

1B5

M agyar p e rzsa -sző n y e g
szőnyegek. Mivel a keleti munkás nők
olcsóbban csomóznak, mint európai
társnőik, a gyárosok kénytelenek vol­
tak vastagabb fonalakkal és magasabb
szálpázsittal ellensúlyozni a keleti sző­
nyegek nagyobb sűrűségét. Erősség és
tartósság tekintetében azonban ezek a
szőnyegek egyenrangúak a keleti sző­
nyegekkel és mintázásuk is sikeresen
versenyez velük.
A nagyközönség általában azt hiszi,
hogy ezek a modem szőnyegek azért
nem olyan színtartók, mint a régiek,
mert a fonalak festéséhez neon termé­
szetes, hanem mesterséges festékeket
használnak, melyek a napon hama­
rább fakulnak. Ez azonban téves né­
zet, mert ma már séholsem használják
a korábban kizárólag ismert olcsó ani-
linfestékeket, melyek tényleg nem vol­
tak színtartók. Ma már a mesterséges
festékek gyártása annyira tökéletese­
dett, hogy azok legalább ugyanolyan
szintartósságot és amellett gazdagabb
színárnyalatokat biztosítanak, jmint n
természetes festékek.
A régi szőnyegeiket sokszor hamisít­
ják. vagy színei feet tompítják, igy az­
által is, hogy a szőnyegeket az utcára
teregetik, hogy a forgalom rajtuk ke­
resztül bonyolódjék le. Az ilyen mó­
don preparált szőnyegek teljesen a
régiek tompa szinhalását utánozzák.
Máskor egyes fonalakat pácokkal ke­
zelnek vagy élénkebb színeket halvá­
nyítanak vagy kopott részeket átfes­
tenek. Aki tehát régi szőnyeget vásá­
rol, az győződjék meg a fonalak szi-
néről nemcsak a szőnyeg felületén,
hanem a mélyebb részekben is. Ha a
felületen más a szili, mini a mélyeb­
ben fekvő részekben, akikor valószí­
nűleg hamisítással van dolgunk.
Az európai elme találékonysága nem
tudott belenyugodni abba a pepecselő
munkába, mellyel a szőnyegek csomó­
zása együtt jár és már régebben talált
fel szőnyegeket, melyeknek felületét
szintén szálpázsit borítja, de amelye­
ket gépi utón leheteti előállítani. E
szőnyegek kisebb-nagyóbb sikerrel
utánozzák a csomózott szőnyegeket,
mert felületük többé-kevésbé bolyhos
és színezésük, mintázásuk emlékeztet
a keleti szőnyegekére.
Nem akarom fáraszlani az olvasói
e gépi szőnyegek összes válfajainak
ismertetésével, annál kevésbé, mert
szerkezetük! megértéséhez behatóbb
texitiltehnikai ismeretek szükségesek.
A következőkben csak néhány ismer­
tebb válfaj rövid jellemzésére szorít­
kozom.
Ha ilyen szőnyeget szemükre ve­
szünk és kezünkkel végigskndtjuk fe­
lületéi, észrevehetjük, hogy némelyik
felületén ráncok futnak végig, mint a
ripszbulorszövetőknél. Az ilyen, sző­
nyeg brüsszeli vagy tapestry szőnyeg,
melynél a mintát a láncfonalak adják
meg és készítésüknél vékony, acélból
vagy sárgarézből álló sint vagy pálci­
kát helyeznek a láncfonalak közé,
melyeken át a láncfonalaik apró hur­
kokban, ivekben helyezkednek el a
szőnyegben. A hurkokból -»álló sorok
adják meg a szőnyeg felületéneik a
ráncos külsőt.
Ha ilyen szőnyeg vastagabb fona­
lakból készül, akkor bouclénak mond­
ják, mely ma igen kedvelt és tartós
ebédtőszőnyeg. Ha már most a brüsz-
Helga i/obtlinszűnyeg 1510-ből az Iparművészeti Muzeum tulajdonában

•157
szeli vagy tapes tryszőnyegnél a hur­
kokat különleges kés vagy más szer­
kezet segítségéve] végig felvágják, ak­
kor a felület bolyhos lesz és a szőnye­
get veloursnak vagy moquettenek
mondják.
Egész más eljárás szerint készüllek
ismét az axminster-szőnyegek, melyek
most már kissé kimentek a divatból,
ízeknél a láncfonalak egyszínű, sima
fonalak, ellenben aj vetülékfonalak u. n.
M o q u e tte -s zö v ö szé k Jacq u a rd -g ép p el
zseniliafonalak vagy keskeny szala­
gok, melyek bolyhosak és amellett
hosszirányukban más-más helyen kü­
lönböző színűek. Ha ezeket a lánofo-
nalakba beszővik, bolyhos felületű és
színes mintájú szőnyegei kapunk.
Mindezeknél a szőnyegeknél az elő­
készítő műveleteik rendesen hosszadal­
masak és bonyodalmasak és az elő­
állításukhoz használt gépeik meglehe­
tős komplikáltak. Ennek ellenére a sző­
nyegek olcsóbbak, mini a kézzel cso-
mózottak, mert a gyárak tömegterme­
lésre vannak berendezve és ha á gé-
1Ó8
pék egy bizonyos mintára be vannak
állítva, kevés felügyeletet igényelnek
és maguktól ontják a kész szőnyege­
ket.
A gyáripar egész légióját 'teremtette
a közönséges szőnyegfajlákriak, me­
lyek a legkülönbözőbb nevek alatt ke­
rülnek forgalomba, mini pl. torit, hol­
landi, velencei, skót, kidderminster
stb. szőnyegek, Az előállításukhoz
használt olcsóbb növényi anyagokat.
mint a pamutot és lent lehetőleg a
szőnyeg belsejébe rejlik és a felület
fényét és puhaságát az állati szőrök
és a selyem segítségével fokozzák.
Aki csak használati és nem művészi
értékű tárgyat keres, az bőségesen vá­
logathatja az Ízlésének éis erszényének
leginkább megfelelő darabot. Aki azon­
ban teheti és nem sajnálja pénzét mű­
vészi becsű és egész életén át tartó
szőnyegbe fektetni, az csak a szőnye­
gek királyát, a perzsaszőnyeget fogja
válaszlani.
Thlerlng Oszkár dr.
 fcl/NRXkli
A JAPAN BABJAINK
IR T a : K O V R IG J Ä N O S
Gyerekkoromban, egy népünnepé­
lyen láttáin az első bábszínházát.
Megleptek a festett fafigurák titok­
zatos jelenései, Árva László király
sin dc-klamációja, — mig a sátorlap
alá bújva föl nem fedeztem városunk
önkéntes tüzoltótestületének egyik
tagját, amint szakértőén rángatta a
bábuk zsinórjait és beszélt helyettük
furcsa, basszus hangon. Később cso­
dálatba ejtett egy olasz márionet-
szinház tehnikai tökéletessége, a mes-
tenkéltségükben is emberi mozdula­
tok, a ragyogó kompozíció, a beszéd
tónusának művészi változatai. Az itt
A liunráku-zú nclötere
OR.
kapott benyomás hozzásegített, hogy
átérezzem a mélyen-szántó eszmét,
ami a bábjáték keletkezésének alap­
gondolata lehetett.
A báb: az önmagával tehetetlen
ember, akit a végzet az élet szín­
padára ejt, akinek azután is minden
ágálása, szereplése titokzatos erők
kikerülhetetlen befolyása alatt tör­
ténik.
Az introspektiv-intuitiv lélek tovább
képes fejleszteni eme elgondolás
dimenzióit. Az ázsiai szellem teremtő
ereje olyan magaslatra emelte ezt a
műfajt, ahová bizonyos idegenszerü-
159
seggel szokott tekinteni a Nyugat
anyagiasabb szemlélete. A bálii, hindu
bábszínház profilállásu, egysíkú bőr-
figurái, melyeknek hátoldala nem
kerül a nézők elé, a holdkorong soha
nem látott, túlsó felületének szimbó­
lumához vannak tapadva, még job-
megfoghatatlan árnyék, nincs emberi
realitás. Sőt az egész természet csu­
pán hegyek vonalnyi árnyéka, tova­
tűnő folt, amit állati, növényi figurák
vetnek az élet boszorkányos vásznára.
A bábuk madzagai közé merül a
sors játszadozó ujja, végtagok kálim-

/. A bíróság előtt. 11. Jelen e t a „ Josicune ezer cseresznyeuírór/a" c ím ű d rá ­

m ából. I l i . E rk é h jje le n e t a „ F e n kö lt példa hegye" cim ü darabból

ban hangsúlyozzák az ember mögött púinak, nevetésre, vagy sírásra torzul­

lappangó ismeretlent. Ez nemkevésbé
tartozik énünkhöz, mint a holdnak a
földdel ellentétes irányban levő- tájai
azon égitesthez. Ennél is tovább
megy az árnyképeket vetítő, jávai
„wajang", amely szerint minden csak
nak az arcok, figurák tűnnek el. uj
alakok löködnek a színpadra, moz­
gásba jönnek az emberi szájak és a
kelepelő ajkak szélére beszédbe-ömlő
hangok szállnak valahonnét, a fene­
ketlen Ismeretlenből Az ember pa-

160
ranesszóra játszó gép, melynek moz­
gatója csakúgy, mint beszédünk for­
rása, a lelkünk és porhüvelyünk felett
rendelkező Isten. Mindannyiunkon 'ke­
resztül egyformán hat az ő energiája,
melynek emberi megszemélyesítője a
pécsi tűzoltó, az olasz márionet-
böző, föl lehet fedezni az isteni erő
differenciált, tehát végeredményben
egyéniségeket teremtő jellegét.
A japán „bunráku“ (bábjáték) ér­
deme az, hogy kifejezésre juttatta az
emberi individualizmust egy olyan
miifajban melynek egész struktúrája

/. .1 fehér rókák
hadsereget hoznak
a hősnő segítségére
II. Járnak a bábuk
III. Hosszú versé­
vel is hiába udva­
rol a költő
IV. Jelenet egg
drámából

színház tehnikai személyzete, vagy a uniformizáló géptehnikára van ala­

„dalang“, a jávai mesemondó. Az
Isten egy és a világon minden
ugyanaz.
Ez azonban egyoldalú világnézet.
Úgy is lehet felfogni a dolgokat,
hogy a mindenségben minden külön­
11 Magyarság Évkönyvo
pítva. önálló csoportokra bontaná,
egyéni ellenőrzés alá helyezni a gépi
mehanizmust: ez épen olyan nehéz
feladatnak tűnik, mint közönséget
találni, mely képes egységbe foglalni
a cselekmény differenciált kifejezési
161
formáit. Japánban mind a kettő cso­
dálatos módon sikerült. Sőt klasszikus
művészetté fejlődött a bunráku és
telt házak bizonyítják népszerűségét.
A bunráku bábjai fél-, háromnegyed-
embernagyságuak, súlyúk 8—15 kiló.
Ezek .. nehéz bábuk nem zsinór-
padlásra vannak szerelve, hanem egy
ember hordozza őket a karján. Ez
az ember a játék legfontosabb közre­
működője, mintegy ő önt lelket a
bábuba, ő visz bele egyéniséget, mely,
ha főleg típusokba fogva is, lényege
a japán bábjátéknak. A bábuhordo­
zóra a francia ,,1’animateur“ lenne a
legtalálóbb kifejezés. Ha férfi-bábot
kezel: hatvan centiméter magas ko-
turnust hord, különben fele olyan
A boldogtalan költő
162
T
magasat. Balkarján tartja a bábut,
balkezével mozgatja a fejet, jobb­
kezével pedig a bábu jobbját igazgatja.
Az anámateur végzi tehát a leg­
nehezebb feladatot, amellett erős
embernek is kell lennie, hogy elbírja
hosszú időn keresztül a súlyos bábu
hordozását. A kevésbé jelentős munka
végzésére két segédje van. Az első
segéd a báb ballkarját mozgatja, a
második a lábakat, vagy női bábuk­
nál, melyeknek lábuk nincsen, a
ruharedőket. íme, mi lett a mehani-
zált bábból! Míg mi bonyolult
madzaghálózaltal, közvetlen, emberi
beavatkozás nélkül igyekszünk életet
vinni a figurákba, addig a bunráku
három művész munkáját kívánja,
hogy összniüködésük egy bábu em­
beri illúzióját keltse! Milyen különös
gondolat, milyen magas értékelése a
bábjáték alapeszméjének!
A bevezetés bölcselkedő megállapí­
tásai nélkül valóban nem lehetne
magyarázatát adni ennek a meg­
oldásnak. Aki a dolgok közepébe
vágna, az könnyen föllenné a kér­
dést: mire jó három ember és egy
bábu olyan szerepre, melyet tökéle­
tesebben megjátszana egy igazi szí­
nész?
Az animateur és !két segédje közötl
természetesen a legprecízebb együtt­
működésnek kell lennie. Egy tekin­
tet, mozdulat, halk dobbantás a ko-
turnussal az irányítás módja. A ki­
tűnő színész és rendező képességein
kívül rendelkeznie kell az animateur-
nek az emberi test anatómiájának
ismeretével, aránylag kis hibák, idő­
beli tévedések nevetségbe fullaszta-
nák az egész jelenetet, melyben a
természetellenes mozdulatok elronta­
nák az élő báb illúzióját.
A bunráku anyagát túlnyomó rész­
ben Monzáémon Csikámácu (1635—
1724), a „japán Shakespeare“ klasz-
szikus müveiből meríti. A darabok
műfaja drámai ének, japánul: „dzsó-
ruri“. A kísérő zene és az ének több­
nyire a hires komponista: Csikugo
Tákémoto (vagy: Gidájú) szerzemé­
nye, aki müveit, mint énekes, elő is
adta.
Csak egyetlen ,,bunráku-zá“, vagyis
bábjáték-ház van Japánban, ahol az
eddigi leírás szerinti játékokat tarta­
nak, még pedig az ősi, irodalmi köz­
pontban: Osakaban (Ószáká). Való­
színűleg megfelelő művészek képzé­
sének nehézségét kell eme körülmény
okának tekinteni. Az ószákái bun-
rákuzát 1909-ben a Sócsiku színház-
társaság vette át, melynek tulajdoná­
ban van Japán jelentősebb városai­
nak minden valamirevaló színháza.
1926-ban a bunrákuzá leégett, három
év múlva a társaság fölépítette újra
modern stílusban, a Jocubási-hid
közelében, a város központján.
Ocuká-szán, a bunráku-zá igazga­
tója látogatásom alkalmával bemu­
tatta a hatalmas épületet. Vendéglők,
üzletek, pompás váróhelyiségek van
nak benne. Megnéztem az óriási bábu-
raktárt, mely jelenleg egy másik
épületben van elhelyezve. Ezreket-érő,
művészi figurák vannak közöttük.
Szerkezetük nagyon elmés: karomra
adják, biztatnak, hogy próbáljam
kezelni őket. De csak groteszk moz­
dulatokra hajlandók a bábuk ügyet­
len próbálgatásaimra.
— A bunráku minden vonatkozás­
ban tökéleteset kíván, — mondja az
igazgató. — Nézze meg ezeket a
bábufejeiket: el kell ismernie, csodá­
latos, szobrászi munkák. Ugyanilyen,
szinte lehetetlenséggel határos dolgot
kíván művészeinktől maga a játék.
A bunráku klasszikus levegőjében
tökéletessé kell válnia mindenkinek, Jvsida Bundám, a leghíresebb „ani­
művészetben csakúgy, mint emberi mateur“ egyik parádés jelenetében
mivoltában.
Meglátogatom öltözőjükben a leg­ szerű sámiszen-en játszik. Ó-japán
híresebb művészeket. Figyelem a ruhájuk, a szövegkönyv bojtos állvá­
nagy Eizá Josidá aszkéta-arcát: a nya, gyertyás világítás csak emeli a
müvész-lélek különös szépsége sugár­ klasszikus játékok hangulatút. Meg­
zik rajta. Mondják, irodalmi tudása, jelenik az első darab cime egy cikor-
klasszikus műveltsége páratlan. Majd nyás szalagon: i,Ásijádomán Ó-ucsi-
elhagyom a szűk öltözők labirintját, gámi. Fellibben a függöny.
helyet foglalok a nézőtéren. A színpad előterén fal vonul végig.
Középen rendes széksorok vannak, Ennek felső széle jelképezi a szintet,
a baloldali páholyokban azonban melyen a bábuk „járnak“, mozognak.
földretett vánkosokon, keresztbevetett Tehát a fal magassága megfelel
lábakon ül a közönség, japán szokás annak a szintnek, ahol a kotumuso-
szerint. A nézőtér jobboldalán, stílu­ kon álló animateur a bábu lábát
sos japán ajtó előtt van az énekesek tartja. A fal egyben körülbelül derékig
és zenészek emelvénye. Most foglalja eltakarja a mögötte bábukkal dol­
el épen helyét selyemvánkosán Táke- gozó művészeket.
moto Cudáju, a hires énekes és Az animateur pompás, ó-japán öl­
Curuzává Tomodzsiro, aki a gitár- tönyben, „kámisimo“-ban jelenik

11* 163
meg, karján a bábuval. Két segédje
csuklyás, fekete köpenybe van öl­
tözve, arcuk, kezük ,is fekete lepellel
van boriivá, olyanok, mintha kisérte­
tek lennének. A fekete szín a sötét­
séget jelképezi, a semmit, amibe el
kell veszniük a néző szeme elől. Ha
az előadott darab nem klasszikus
tárgyú, akkor az animateur is feke­
tébe öltözik. A színpadi dekoráció
olyan, akár az igazi színházban, a
japán lakásnvüvészet egyszerűsége, a
sz.éprcnyirl természet bája jellemzi.
Énekes is számíts:cn-játékos jn/táli öltözetben
Megindul a játék. Csodálatba ejte­
nek a ragyogóan felöltöztetett bábuk
természetes mozdulatai. Tökéletesen
megjátsszak a szaladás, párviadal
gyors fordulatokban gazdag jeleneteit
épen úgy, akár a visszafojtott, lelki
emóciók finom pihegésscl, reflexszerii
kézmozdulattal, fejlartással hang­
súlyozott epizódjait. Az arc mehá-
nizrnusa lehetővé teszi a szemöldök,
ajak mimikáját, a ruhák redőivel
nagyszerűen tudják utánozni a mozgó
fest valószerüségét. Az egyes bábuk-
164
nak megfelelően több énekes jelenik
meg az emelvényen, énekelik a bábuk
helyett a szerepet. Peng a sámiszen,
húrjába kap néha csontszcrszámával
a zenész. Ezzel és halk, nyögésszerü
hangokkal adja meg a taktust, rántja
mintegy magával az egész cselek­
mény tempóját.
Ülők a nézőtéren: emberré eleve­
nednek előttem a bábok, arcuk száz­
féle kifejezést nyer, am.int a világí­
tást effektusokkal kapcsolatban fejük
tartását változtatja az animateur
müvészi keze. Valami azért inég sin­
csen rendben. Nem tudom elterelni
figyelmemet a bábuk körül mozgó
emberekről, a cselekménytől távol-
esőnek tűnik az énekes és muzsikus
játéka.
Négy-öt óra hosszat tart a bunrá-
kuza műsora, természetesen több
darabol adnak elő ez alatt az idő alatt,
váltott személyzettel. Harmadik órája
figyelem már az előadást: már-már
feladom a reményt, hogy megtalál­
jam a teljes műélvezet boszorkányos
Az udiKtrhölgiJ és a japán nemes játéka

Két vetélykedö ..szamuráj"

Egy dráma végső jelenete

165
 Éjjeli romleim

nyitját. Egy érzelmes jelenetnél aztán selyemruhája körül a Végzet el­

váratlanul megtörténik a csoda: a
szerelmes „számuráj“ (japán nemes)
szájából hallom a különös, torok-
hangu éneket, választottja csdekel
vékony, édes hangon, szinte rüha-
redőjülkből ömlik a sámiszen lágy
futama.
Már nem a csodálatos összjátékot
figyelem, ezt a karmester, rendező
nélküli, megfejthetetlen együttest,
melyben a három-három emberből
álló bábu-kezelő csoportok karján a
bábuk ajakmozdulata is egybeesik az
ének és a zene mértékével. A bábu
játszik most már, az dcklamál és
mosódó alakjai látszanak.
Míg egyéb bábjátéknál az átlag­
bábut egyéni tulajdonságukra a néző
képzelete bontja, addig itt a közönség
készen kapja az individuumot. ,A
műfaj megértéséhez azonban intuitiv
tréning kell és koncentráció.
Semmiért nem vágyom úgy Japánba
vissza, mint azért, hogy lássam ismét
a bu.nrákut. Az emberi szellem biro­
dalmának gyönyörű vidékeire vezetett
az engem, szép utakra, akár az el­
tévedt lelkeket a csodatevő, fehér
ró k a a ja p á n h ő sre g ék b e n .

A mesebeli fehér róka a „Tündért táncruhié' című darabban

166
 Ha jól megfigyeljük, hogy milyen talmas sugárzását is elektroncsővel
irányt vesz a tehnika fejlődése, hogy varázsolják elő. Ezeknek a tekinté­
milyen utakon éri el céljait, akkor lyes méretű u. n. adócsöveknek a
kiviláglik, hogy a tudomány többi működéséhez akkora feszültségek
ágával való együttműködése a leg­ kellenek, amekkorákat akkumulá­
sikeresebb. Vannak olyan ágai a tortelepekből kivenni nem lehet.
műszaki tudománynak, melyek
óriási gazdasági jelentőségre emel­
kedtek, mint például a rádió, vagy
a hangosfilm-tehnika, alhol csak
egész sereg tudományág összedolgo­
zása révén lehet tökéleteset produ­
kálni. De akár a robbanó moto­
rokra gondolunk, akár az elektro-
tehnika sok-sok újabb vívmányára,
mindenütt szembeötlik ez az egy-
gyüttműködós más szakokkal, el­
sősorban a fizikával. Ebből a közös
boszorkánykonyhából akarunk né­
hány főzte! kiválasztani és olva­
sóinknak feltálalni.
A modern tehnika legcsodálato­
sabb két szerszáma az elektroncső
és a fotocella. Az elektroncső, me­ Húsz kilowattos
lyet leggyakoribb alkalmazása foly­ fém-adócső Ivíz­ Az anódfeszült-
tán rádiócső néven ismerünk in­ zel hütött ónod­ séget szolgáltató
kább, hihetetlenül parányi elektro­ dal egg ehlrányitócső
mos feszültséget képes felerősíteni.
Ennek a tulajdonságának, meg an­ Ekkor egy másik elektroncső segít
nak, hogy parányi feszültségeknek a.: adécsövön, amely lényegében é<
bármilyen gyors váltakozását min­ felépítésében ugyanolyan, amilyent
den késedelem nélkül, tehát tdhetet- képünkön itt szintén bemutatunk.
lenségmentesen képes követni, kö­ Ez az egyenirányitócső a hálózati
szönheti azt, hogy annyiféle célra váltóáramot alakítja át éspedig úgy,
alkalmazzuk. Hiszen elektroncsővel hogy 20.000 voltos nagyfeszü.'ség
nemcsak az antenna-felfogta pa­ mellett jónéhánv amperny.i áram
rányi feszültségeket lehet erősíteni álljon rendelkezésre. Ezt a {felada­
annyira, hogy a hangszórót megszó­ tot gépekkel alig lehetne elvégez­
laltassák, hanem a leadóállomás ha­ tetni és akkor is csak drágábban,
167
 lám hossza éppen 9 centiméter.
A másik csodálatos szerszám a
fotocella. Ennek az alig néhány ceti-
timéternyi iivegkörténelk a belső
falára vékony fémréteget csapatnak
le és ebből a fény hatása alatt igen­
igen kicsiny elektromos áram in­
dul. Amiig az elektroncső még nem
állott a mérnökök rendelkezésére, a
fotocella használata szűk területre
sz őri tkoz ot t, főképpen fénv mérés re.
Most az elektroncsövei! a fotocella
billiomod ampernyi áramait is fel
lehet már erősíteni annyira, hogy
magának ennek a foloeellaára,innak
az apró ingadozásait meg tudjuk
mérni. Az itt ábrázolt fotocella volt
1: i l l f f f m i n i <[ rádióhullámok, a k á r a az, amelyben ,,az elektronok vad
fénysugarak, tükörrel összegyüjthetők táncát“ figyelték meg hatalmas erő­
és irányíthatók sítés utján, amint erről annakidején
meri a forgó és nehéz alkatrészek­ beszámoltunk. Az ..elektrontánc“
ből álló masina súrlódás, olajozás
és kopás miatt nagyobb üzemkölt­
séget jelenít.
A rádióhullámok terjedésének
módjáról rendszerint csak akkor
szerzünk tudomást, ha ‘kellemetlen
formában jelentkezik: hogy pl. tá­
voli állomások adását már nem le­
het felfogni, vagy hogy egyes helye­
ken holt zónák vannak, ahol még a
legközelebbi állomást sem lehet hal­
lani. Annál érdekesebb, hogy a nor­
mális rádióhulllámok szabálytalan
terjedésével ellentétben az egé-
Nzen rövid hullámok (ultra-rövidek­
nek nevezik őket) éppen úgy ter­
jednek, mint a fénysugarak. Az op­
tika szabályaihoz híven összegyüjt­
hetők és visszaverhető'k, mint péü-
„dául fenti képünkön, tükörrel. A tü­
kör előtti kis csészében van egy
adócső, ez szórja az ultrarövid hul­
lámokat a tükör felé. A nagy tükör
aztán pontosan a tengelye irányá­
ban gyűjti össze őket és továbbítja
kifelé. A Westinghouse Go. főmér­
nöke kezében tart egy kis detektort,
ezzel méri a hullámok erősségét. A
tengely irányába eső erősség úgy A fotocellái érzékeny méréseknél fém­
változik, ahogyan a hosszú papirsá- szekrényben védik az elektromos és
von van felrajzolva, egy teljes hul­ mágneses zavaró hatások ellen

lfi8
okozta sistergés rezgési ábráját az összehasonldtásull egy teljesen tiszta
alanti képen látjuk, alatta van zenei hang rezgési ábrája.

WVW\AAA/WVVWVVWWWWWVWWl

A fotocella és az elektroncső ösz- nalak nagyobb hangerőnek. Ez a

szekapcsolása tette lehetővé a han­ hangcsik éneket ábrázol, a beszéd
gosfilm-leadás tehnikáját. A fenti képe sokkal szabálytalanabb.
képünk egy fiknszaliagot mutat, a Amerikában a fotocella fényérzé­
szélén a „hangcsik“ látható (ez te­ kenységét rendkívül ötletes üzemi
hát a hang-negativ, a képet küllőn szerkezethez és készülékhez alkal­
filmszalagra veszik fel és a két ne­ mazták. Az alábbi kép egy nagy
gatívot közös pozitívra másolják a bér-garázs kapuját mutatja, ennek
leadás céljából). A film hossziránya
mentén, tehát a mozgatás irányá­
ban, változó feketeségü „létrafo­
kok“ vannak más-más egymásután­
ban (ebből származik a kitűnő né­
met Sprossenschrift elnevezés). Ha
egy . izzólámpa fényének útjába iesz-
szük ezt a hangcsi'kot és a filmet
mozgatjuk, akkor a film mögött el­
helyezett fotocellába több-kevesebb
fény jut. Mivel a fotocella árama
híven követi a fényerősség ingado­
zásait, ezeket csak kellőképpen fel
kell erősíteni, hogy a hangszórót
megszólaltathassák. Ezt persze elek­
troncsővel végeztetik el. A hang­
szóró az áramingadozásokat levegő-
rezgésekké alakítja át és igy „meg­
szólal a film“! A sűrűbben egymás­
után következő „létratfokok“ magas Fénysugárra nyíló és emelkedő grt-
hangnak felellnek meg, feketébb vo­ r á z s k a p ti

169

Fotocellán készülék jelzi, mikor /JÖr-
kötődnek meg a kávészemek a kazán­
ban
a kinyitását és becsukását maga az
autós intézi ed, anélkül, hogy elmoz­
dulna kényelmes üléséből. Kereső­
lámpájával bellevilágit a kapu bal­
oldalán, középen levő ,,szem“Jbe.
Itt egy fotocella rejtőzik és a fény
hatása alatt megindult áramával
kapcsolót mozgat, úgyhogy az elek­
tromotor felhúzza a kiapuredönyt.
Mihelyt az autó behajtott, a kapu
autoniailúkusan leereszkedik. Ne­
hogy egy lassan haladó autóra irá-
csukódjék, közvetlen a kapu előtt a
jobbed tali kis fehér oszlop tetején
fényszórót helyeztek el, amely fény­
sugarat vetiit át a bal'.oldali fehér
szekrénybe. Ebiben ugyancsak f ito-
eellás kapcsolókészülék van elhe­
lyezve és ez csak akkor kapcsolja
Vezető márka a
Steiner-keksz
170
be a motort befelé“, ha a fénysu­
gár útjában nem áll már semmi.
A fotocella aszerint, hogy milyen
fémréteg van benne, más-más szí­
nű fényre érzékeny. Ennek a saját­
ságnak a felhasználásával készült az
a szerkezet, amely egy kávépör­
kölő működését ellenőrzi. Az itt be­
mutatott képen iá pörkölőkazámra
szerelt ferde csőiben egy kis izzólám­
pa vian elhelyezve, ez a bentlevő ká­
vészemekre vetii a fényét. Az alsó
nyílásba a fotocellát dugják bele és
itt éri a kávészemekről visszavert
fény. A szerkezetet úgy állítják be,
hogy amig’ez a>visszavert fény fehér,
addig a fotocella ne működjék. Mi­
helyt a kávészemek barnára pönkö-
lődtek, a visszavert fény nagyobb
része is barna llesz és ekkor a foto­
cella áramot indít a baloldalon fel­
szerelt készülékben, a jelzőlámpa
kigyullad és ifigyölmeztetii a kezelőit,
hogy kész a pörkölés, jöhet az uj
töltés a kazánba.
Hirtelenében ezt a pár példát tá­
laltuk fel „a tehnika boszorkány-
konyhájának“ főztjeiből. Mindössze
két „szerszám“ : az elektroncső és
a fotócella, amely azonban ezerféle
ügyes és praktikus, valóban modern
hasznavehetőséget jelent a minden­
napi életben, páratlan lehetőségeket
az élet ritmusának meggyorsítására
és még beláthatatlan messzeség»
Ígéreteket a tudósok laboratóriumá­
ban. Egy-egy apiró. kis „szerszám“.
— is a készülék édő organizmusok
összetett, sokirányú működését
múlja felül, — a mozdulatlan, holt
tárgy szinte élni kezd és fejlődésé­
nek rohamos ütemével meggyorsít­
ja magát az életet is.
Orbán Ferenc dr
PÉLELMETBSERŐDÓV
9 FRANCIAORSZÁG
K E L E T I'H A T Á R Á N
Kerek négy milliárd frankot ál
doz a francia állaim annak a mag'll
nemében páratlan erődövnek kiépí­
tésére, amely az ország keleti hatá­
rait védi végig a Vosge-ok és az Ar-
denne-ek domibvonalá.n, Svájc és
Luxenburg között. Már eddig is
elég sok részlet szivárgott ki és lá­
tott napvilágot a világsajtóban
ezekről az erődítésekről. Újabban
azonban a francia ihadvezetőség en-
gcdélyl adott a modern sajtó ieg-
Dombtetőbe beépített bástya; az erődökhöz oezetö földalatti folyosó bejárata
tárgyitagosabb képviselőinek, a fo­
tóriportereknek is, hogy felvétele­
ket készítsenek a már készen álló
erődítményekről'. A fotóriporterek
képei, amelyekből néhányat bemu­
tatunk, minden szónál ékesebben
és érthetőbb nyelven 'beszélnek róla,
hogy a lefegyverzésről és a békéről
szóló kegyes szólamok mögött
mennyire kevés valóság és még ke­
vesebb jóhiszeműség van, legalább
is a franciák részéről, szomszédjaik,
ebben az esetiben .a ’egyőzött és
sokszorosan tefegyverzett németek
felé.
Az erődítések középpontjában
Metz és környéke fekszik. Itt a
Vosge-o'k és az Ardenne-ek között
síik vidék terül el. Ez a sik terület,
mint valami korridor, Attila hun­
jainak betörése óta állandóan a
hadak útja volt. Francois de Guise
katonái itt harcoltak V. Károly né­
met-római császár ellen és mentel­
ték meg Metzet, és 1870-ben ezen
a vidéken esett csapdába császárjá­
val együtt az egész francia hadse­
reg.
Kividről keveset látni, jóformán
semmit. A bruxcüles-baseli vonalon
rohanó nemzetközi gyorsvonatok
utasai előtt békés, erdős-dombos
vidék terül el. Egyetlen áruló nyom
meg nem mutatná, hogy a vonatok
az egész világ legmodernebbül felsze-
172
i
mit erődvonalán szaladnak végig: a
szó legteljesebb értelmében puska­
porral lés diinamiitjtal aláaknázott
vulkán-kráter felett. Az erődítmé­
nyek kilencven százaléka ugyanis
a föld alatt van. Leginkább több
méter vastag, vasbeton fallal bélelt,
bombaálló üregek ezek: municiós-
raktárak és kaszárnyák az erődök
legénysége részére. Közben termé­
szetesen sűrűn vannak a modern
hadászat félelmetes és láthatatlan
darázsfészkei. Úgy is hívják őket:
géppuska-fészkek. Az ütegek állásai
is a föld alatt vannak. Hatalmas,
elektromos erővel hajtott gépezetek
emelik fel egy percre a nehéz vé­
dő-ágyukat, mig gyilkos lövedékei­
ket az ellenség felé szórják és az­
után újra láthatatlanul vissza­
süllyednek a föld alá. A gáztáma­
dások ellen elektromossággal haj­
tott szellőztető 'készülékkel van fel­
 szerelve az erődök egész bonyolult
földalatti labirintusa. Mindent elek­
tromosság mozgat éis az óriási fo
lyosökon egész vonatok tűnhetnek
el a föld alá, megrakva emberrel és
hadianyaggal.
Háromszáz kilométernél hosz-
szabb vonalon három és fél éven ál
szüntelenül épült ez az acéllal.
Köziben kormányok bukhattak
meg, uj és kiszámíthatatlan hiá­
nyok támadhattak a francia állam
költségvetésében: a számolatilan
milliók mindig hiánytalanul elő­
kerültek és az építkezések, uj üte­

erődöknek, mini a jéghegyeknek, csak a teteje látható

gek, uj gépfegyverek gyártásában
percnyi megakadás sem lehetett.
'Az pedig a sons és Európa vég­
zetének iróniája, hogy az eirődöv
környékén élő frankó-germán la­
kosság valami franciás színezetű
német tájnyelvet beszél. Mintha
figvélimeztető szimbólum lenne a
francia-német határvidéknek ez a
kevert fajisága és kevert tájnyellve,
hogv egymást megértő rokonnak
és jóbarátnak kellene lenni a két
niagy népnek, franciáknak és néme­
teknek. Helyette a gyűlölet és a
gyanakvás érni tette meg az egész,
föld alá süllyesztett, gyilkos fegyve­
rekkel felszerelt, modern kínai fa­
lat. így készül Európa a vdlágbéfkére
és ;a nemzetek egymás közötti meg­
értésére a huszadik század második
harmadának ford utóján!
Egyetlen körülmény mentheti
csak a franciáknak ezt a lázas há­
borús felkészülését. Ezek az erődök
valóban tisztán és egyedül csak vé­
dőfegyverek. Az ágyuk megrozsdá-
sod ha taxik, a méteres beton falakat
elmállaszthatja a toli fagyok pusz­
títása, ha odaátról nem indul el új­
ra a hadak útja. Bármennyire félel­
meteseik is ezek a félig földbe s ü l ­
lyesztett vas- és beton-szörnyetegek,
létezésük mégis inkább figyelmez­
tető jel, mint veszedelem az emberi­
ség számára. Figyelmeztetés, hogy az
őszinte megbékélés hiánya milyen te­
her és nvüg lehet a nemzetek között.

173
 Összeköti) aloffUt a földalatti erődök között

Betűn fal a bástyasor védelmére

174
^O irníítym -om íoSk
Már ködük ereszkedtek a nagy rátságok melege tölti el, az emlé­
park fölé odakün-n Gödöllőn, zúz­ kezés -száll-száll egyre sebesebben
mara lepi el a fákat, a zöld pázsi­ és vele gyorsul fiatal, bolondos do­
tok térségeire hó hull, s az elmúlt, bogása is a szívnek.
színes nyár kavargásából csak ké­ Gödöllőn állt és kavargott ez a
pek maradtak, képek suhannak el színes élei, s -mikor vége lett, egy
az emlékezés csendes, esti óráiban. kis csönd maradt nyomában, üres
Akik itt voltak, ezrek és tízezrek, pázsitok és üresség a szivünkben,
a földgömb legtávolabbi
pontjaira szóródtak szét
ismét. .Amik itt történ­
tek, egv évnegyed távo­
lában, világ-körüli uta­
zások élményein túl, .s
az otthon folytatódó
munka ezer gondja és
elfoglaltsága közepette,
mélyről és vissza'hoziha-
tat lan messzeségből föl­
kelő emlékek csak. El­
suhanó képék az emléke­
zésben, « halott és moz­
dulatlan képek az albu­
mokban, de ha a föld-
g'ömb bármelyik pont­
ján felidézi őket valaki
egy emlékező órán,
vagy fellapozza az em­
lékek közt, az album­
ban: a halóit képek
életrekelnék, az élmé­
nyek köriilrajozzák
őket, — s akár, ha hó
hull odafönt. Északon,
akár, ha tikkasztó nyár
van az Egyenlítő alatt.
— egy-egy fehér, vagy
baroabőrü fiú felsóhajt,
a szeme csillogni kezd, Baden-Powell lord és Teleki Pál gról
a Gödöllőn kötött ba­ lonasszemlén

175
 Máltai barnabörű fiú otthoni jelvényekkel

176
 Iiéla/rikai néger fiú harci
eszközeivel

12 Magyarság Éviönyve 177


Görög fiuk nemzeti viseletben
akik ott voltunk. Nagy és boldog
békesség vdlt két szomszédos sá­
tortábor népe közt, — s lehet, hogy
azóta a két nemzet ellenséges szö­
vetségeseket kovácsol egymás ellen.
Egy-egy idegen táboir fiai egymás
színeit hordták, elcsencsöltók nem­
zeti jeiVényeiket, kicserélték zász­
lóikat, — s lehet, hogy azóta a két
ország ellenséges jegyzékváltásokat
cserél ki. Együtt gyakorlatoztak és
vonultak itt fel a legénykék, — s
lehet, hogy azóta otthon már egy­
más ellen készülődve vágják a
marsot. Itt minden szép volt, és
mindenki jó volt; de ahogy eltmult,
a világ újra visszasülyedt a szürke
és piszkos partok zavaros vízállá­
sába, hogy magával együtt elme­
ntse az itt fölbukkant, tiszta és
napfényes kis szigeteket is.
A viliág világ maradt csak, de ez
a jamboree hozzájárult ahhoz.
ho«v egy kissé masabb, egy keve­
set jobb világ llegyen majd. -Ha az
itt honolt derű és béke harmóniá­
ját azóta zavaró bangóik vegyitik is
el itt-ott, az innét elvitt élmények
az emlékezésben és a képek az al­
bumokban, megkötött baráti szer­
ződések titkos okmányai lesznek és
reménységek maradnak, hogyha az
elmúló generáció most másként
szerkesztett okmányok alapján él
is, a jövendő felnövő fiainak akta­
táskáiból egykor majd ezek a do­
178
kumentumok kerüljenek elő a tár­
gyalóasztalra.
Ezen a jövőbeli, okmányszerü
erőn kívül a gödöllői benyomások
a ma és a holnap újra elszürküli
és elcsendesedett hétköznapjaiban
is fennmaradnak és melegen, han-
gulat tál élnek. Gödöllő? Jamboree?
— kérdik az itt járt, apró embertől
az északi, vagy déli szélesség bár­
mely pontján, — s az képeket vesz
elő és mutogat. Kéjeket, amelyeken
lova .ok száguldoznak, vidám csa­
pataik arcáról a színek változatos
játéka nevet le, árvalány hajas ka­
lapok, nemzeti viseleték, mulatsá­
gos és vidám epizódok láthatók nap­
fényes magyar pázsitokon. Hiába
jön tél, vagy fordul tavasz itt, hiá­
ba buii hó a gödöllői parkra, az itt
járt cserkészek emlékezetében Gö­
döllő örökké az marad, ami azokon
az augusztusi hajnalokon és alko-
nyo dósok idején volt.
A jamboree-emlék szerte a vilá­
gon olyan minden résztvevő szá­
mára, mint egy messziről küldött
képeslap: ha az egyik oldalián a ba­
jokat is elpanaszoljá'k a baráti so­
rok, a másik oldallá tiszta, sugárzó,
napfényes képet mutat.
Barabás Endre
Kedélyes bejegyzés a cserkésinaglóba
 Meghajtják a lobogókat Horthy Miklós kormányzó elólt

Délafrikai négerek és máltai fiuk magyar lányokkal

12* 179
 Az 1932-tben megrendezett olimpiai
versenyek után sporttársatialmun!k ki­
sebbik része a nagyszerűen szerepelt
magyar sport visszaesését várta. Az ed­
digi tapasztalatok ugyanis mindig azt
mutatták, hogy az olimpiászoik utáni
esztendőkben hanyatlás következett a
nagy világküzdelemben diadalokat ara­
tott országok sportolói között. Ez a
pesszimizmus azonban megtört a ma­
gyar sport lendületén és bátran el­
mondhatjuk, hogy az 1933-ik esztendő
nemhogy visszavetette volna, hanem
éppen eLlenkezőleg nagyszerű eredmé­
nyekkel gazdagította az egyetemes ma­
gyar sportikulturáit.
Az esztendő a magyar futballisták
külföldi túráival kezdődött, bár eleinte
gyenge szerepléssel, később azonban
fényesebbnél fényesebb győzelmek kö­
vetkeztek. Mindjárt az év elején kül­
földi túrára indultak az úgynevezett
nagy csapatok. A Ferencváros Francia-
országban, a Hungária Olaszországban,
az Újpest és a magyar profi válogatott
Hollandiában és Németországban küz­
dött. Az első jelentősebb eredmény
híre Zandanból érkezett, ahol a zöld­
fehérek 5:0-ra verték az ottani együt­
test. A magyar profi válogatottak Por­
tugáliától egészen Bajorországig öreg-
biteüék labdarugó sportunk már-már
gyengülő hírnevét. Igaz ugyan, hogy az
első portugáliai mérkőzésüket Lissza­
bonban l:0-ra elvesztették, Oportóban
azonban már nem kevesebb, mint 8
góllal ajándékozták meg a portugál
válogatottak kapuját. Legszebb sikerü­
ket Délnémetország válogatottjai ellen
érték el a frankfurti stadionban, ahol
a mérkőzésre összegyűlt százezer né­
met szemeláttára 12:l-re verték Délné­
metország válogatottjait. A hatalmas
siker máról-holnapra kapóssá tette a
180
magyar csapatokat és főleg ennek a
12:1-nek köszönhetjük azokat a meg­
tisztelő meghívásokat, amelyekkel a
német egyesületek árasztották el labda­
rugó klubjainkat. Ha számszerű ered­
ményben talán nem is, de formában
hasonlóan jól szerepelt a magyar válo­
gatott csapat az 1933-as esztendőben.
Első mérkőzését Rotterdamban ját­
szotta a holland válogatott ellen és
2:l-re meg is nyerte. Nemsokkal haza­
térte után Budapesten 2:0-ra verte az
európai hirü cseh együttest, mig ápri­
lis 30-án l:l-es eldöntetlen eredmény­
nyel végzett az osztrák Wundermann-
sohafttal. A nyári szünet után szep­
tember 17-én tartották meg a magyar­
svájci országok közötti mérkőzést az
európai kupáért s a küzdelem ismét
a magyar fiuk 3:0-os győzelmét hozta,
október 1-én azonban a hírhedt bécsi
stadionban, fanatikus osztrák közönség
előtt, már csak 2:2-es eldöntetlent
tudtak elérni. Három héttel rá követ­
kezett a sokáig emlékezetes magyar­
olasz mérkőzés a Hungária-uli pályán,
mikor is a magyar csapat Korányi le-
rugása után tiz emberrel küzdötte vé­
gig a hatalmas iramú játékot s 1:0-os
Opera-
zongoraterem
Budapest,
Klauzál-a. harmincöt
V ilá g m á r k á s zongorák
h a t s zá z pengőtől.
T i s z t v i s e l ő k n e k előleg nélkül a l e g ­
c s e k é ly e b b r é s z l e t r e is .
Nagy tisztviselői kedvezmények
 Tőra,iszó it maryiisziyi'ti Európabajnolcsáyoil
veresége még az ellenfél szakértői sze­
rint is győzelemmel ért fel.
A labdarugó-sport eredményei után
a magyar vivóspoiinak az Európabaj-
nokságon történt gyönyörű előretörésé­
ről kell megemlékeznünk. A bajnok­
ság színhelye a margitszigeti MAC-pá-
lya volt, ahová Európa minden szá­
mottevő nemzete elküldte vivóit.
Amint azonban előrelátható volt, a
bajnokságok és a végküzdelmek harcá­
ban csak három nemzet szerepelt,
vagyis Európa három nagy vivónem-
zete egymás között osztotta fel az ér­
tékes bajnokságokat. Először a tőr­
bajnokságokat vívták le, melyet az
olasz Guaragna nyert az olasz Gaudini
előtt. A verseny meglepetése a kivá­
lóan szereplő angol Lloyd volt, aki
sportszerű viselkedésével egy-kettőre
meghódította a magyar közönséget.
Sajnos, a magyar résztvevők számára
itt nem termett babér, még a legjobb
eredményt elérő Hajdú is csak a hato­
dik helyen végzett. Vigasztalóbb volt
a szurófegyverek női száma, amelyben
a magyar vivónők megnyerték a csa­
patversenyt. A győztes csapat tagjai
Bogáthy Erna, Elek Ilona, Etek Margit
és Dany Baba voltak. Az egyéni női
tőrverseny meglepetést hozott, amennyi­
ben a magyar favorit, Bogáthy Erna,
a második helyre szorult az angol Ne-
ligan mögött. Külön érdekessége volt
a vivólbajnokságoknak a párbaj-tőrver-
seny, amelynek során a budapesti kö­
zönség először látott zsürigépeket. Ha­
marosan megállapították, hogy ezek a
kifogástalanul működő gépek igen jól
tudják helyettesíteni az emberzsürit és
éppen ezért az epéverseny a legbéké-
S L 'b b mederben folyt le. A versenyt a
francia Buchard nyerte az olasz Rag­
novai szemben, mindössze egy tussal.
Az igazi érdeklődést a kardversenyek
kellették fel a zuhogó eső ellenére is
hűen kitartó hatalmas közönség köré­
ben. Először a csapatmérkőzést vívták
le, melynek hőse a teljesen tréning
nélkül beugró Jekelfalusy Pillér György
volt, páratlan vívásával biztositotla a
magyar csapat győzelmét. Mindjárt a
csapatbajnokság ulán kezdődtek az
egyéni versenyek s az előinérközések
után a 12-es döntőbe hat olasz és hat
magyar került, a többi nemzet képvi­
selői mind elhullottak. Az egyéni
kardbajnokság döntőjét az esős és vi­
haros idő miatt a Városi Színházban
vívták le. Az izgalmas jelenetekben
181
 .1 diadal ma* magyar néyy evezős, kormányosnál
bővelkedő küzdelmet a magyar Kabos
Endre nyerte meg, aki egyetlen olasz­
tól sem kapott ki. Második Marzi,
harmadik Gaudim, negyedik Gerevich
lett.
Nemisokkal a kardvivó Európabaj-
nokságok lefolyta után Budapestre ér­
keztek az evezős Európabajnokságok
külföldi résztvevői, hogy a Margitszi­
get pesti Dunaágában vegyék fel egy­
mással a gyilkos küzdelmet. A verseny
alatt háromszor repült fed a magyar
lobogó a győzelmi árbocra. Legértéke­
sebb és egyben talán legváratlanabb
győzelmüket akkor aratták a magyar
evezősök, amikor Olaszország és Dél-
szlávia csapatai előtt megnyerték a
nyolcevezős versenyt. Ez a győzelem
volt az Európabajnokság szenzációja s
A diadalmas magyar negyevezős, kormányos nélkül
182
az eredmény kihirdetése után úgy a
pesti, mint a margitszigeti parton
szinte extázisbán ünnepelt a nézők be­
láthatatlan sokasága. E különösen ér­
tékes győzelmen kívül evezőseink meg­
nyerték még a kétevezős kormányos és
a kormányosnélküli számot is. Ha
közvetlenül a verseny előtt a szövet­
ségi politika elsimította volna a Szen-
dey-fivérek és a Kauscr-Boday pár kö­
zött kitört konfliktust, akkor a szkiff-
ben is bizonyára magyar győzelmet
kaptunk volna.
A v ív óés evezős Európabajnokságon
elért magyar sikereket, sajnos, meg
sem közelítették úszóink, amennyiben
az egész esztendőben nem akadt olyan
rekord javításuk, amelyet érdemes
volna megörökíteni. Külföldön túrázó
úszóink és vizipótózóink ugyan majd­
nem mindenütt győzelemmel hagyták
el az uszodák medencéjét, mégis saj­
nálattal kell megállapítanunk, hogy az
uszósportban megkezdődött a ha­
nyatlás. Igaz, hogy ezt nemcsak ma­
gyar hibának tudhatjuk be, hiszen
egész Európában visszaesést tapasztal­
hatunk, amióta a Los-Angelesben fel­
tűnt japánok példátlan eredményeket
mutatlak fel. A magyar vizisportegyet­
len kiemelkedő teljesítménye a vizi-
Sttyy Géza (MAG) Magyarország 110
és 400 méteres gátfutóbajnoka
pólózóink által elért 9:2-es győzelem
volt az európai vizipóló válogatott el­
len. Olimpiahajnok vizipótózóink 1933-
ban is megőrizték veretlenségüket, ami
némiképen vigasztalással szolgál
úszóink középszerű szerepléseiért.
A losangelesi olimpiászon gyengén
szerepelt atlétáink mintha ujahb len­
dületet kaplak volna 1933-ban. Győzel­
mesen szerepeltek Ausztria, Lengyelor­
szág, Délnémetország és Csehország
együttese ellen és csak a svéd atléták­
kal szemben szenvedtek minimális
(76—63) arányú vereséget. A százmé­
teres magyar rekordot is sikerült
végre 10.6 mp-re lenyomni az UTE
nagyszerű atlétájának, a pályája kez­
detén álló Kovácsnak. Kiemelendő még
Szabó Miklós 1000 méteres rekordja
2.29 perces idővel, amivel a múltnak
adta út a lassan-lassan visszavonuló
Barsy 2.30-as idejét. Szépen szerepelt
Szabó Miklós az amerikai Cunningham
ellen is: 3.526 percre javította az 1500
méteres sikfutóbajnokságot. Ez azon az
emlékezetes versenyen történt, ame­
lyen az Európát járó amerikai o!im-
Szybó Miklós a 800 és az löOV méteres
síkfutás bajnoka
pikonok is resztvettek és Metcalf 10.3-
ra, illetőleg 20.6-ra futotta a 100, azaz
a 200 méteres távot. Nevezetes esemé­
nye volt a versenynek, hogy az ameri­
kai Spitz először ugrotta át Európá­
ban a két méter magasra feltolt lécet.
Hosszú ideig emlékezetes marad ez a
verseny a magyar -sportrajongók szá­
mára, mivel olyan teljesítményeket
láttunk, amelyek elérésére még igen
sokat kell gyakorolniok Európa allé-
iáinak. Az év atlétikai eredményei kö­
zöli meg kell említenünk Várszeghy
67.65 méteres gerelyvetését, mellyel
majdnem egy méterrel dobta túl Sze-
183
pes magyar rekordját. Nem lebecsü­
lendő Kovács 14.9 másodperces 110
méteres, továbbá Nagy 24.3 és 54.7
mp-es 200, illetve 400 méteres gát-
futó rekordja. Uj rekordot állított fel
a BBTE 4x100 méteres stafétája 42.1
mp-cel. Nagy Géza és Bódosy főisko­
lai világbajnokságot nyertek Torinó­
ban, ami nagyban hozzájárult ahhoz,
hogy Magyarország n második helyet
Kovács József (BBTE) yátfutó-rekorder
184
foglalta el a résztvevő nemzetek kö­
zött.
Az év utolsó magyar vonatkozású
sporteseménye Párisban játszódott le,
ahol a szabadfogású Európabajnoksá-
gokon négy magyar birkózó indult és
közülük Papp László dr., Zombory és
Tóth Európabajnokságot nyertek. Oly
teljesítmény volt ez, ami előtt még a
sovén francia sajtó is meghajolt.
Bódossy a magasugró léc felett

185
A magyar vizipolő-csapat 9:2-re veri Európa válogatottjait
 A külföldi hangosfilmgyárak — sok
és nagy sikert aratva — már gőzerő­
vel dolgoztak, amikor Budapesten az
első kísérletezésnek nekifogtak. A
külföldön készült Hyppolit indította
el a Hunnia-filmgyárban a munkát.
Székely István kitűnő rendezése, a jó'
szereplők játéka és a mulatságos mese
olyan erkölcsi és anyagi sikert ho­
zott, hogy a budapesti filmszakma
tagjai közül néhányan megkockáztat­
ták a magyar hangosfilm készítését.
Az első próbálkozás — leszámítva azt
a hullámverést, melyet a magyar be­
széd okozott — nem járt jó ered­
ménnyel. A „Csókolj meg édes“ és a
„Piri mindent tud“ gyarló szcenáriu-
ma, rengeteg hibája a kitűnő Hyppo­
lit után elriasztotta a közönséget. E
két film bukása után nem alkadt vál­
lalkozó, aki magyar hangosfilmet mert
volna készíteni. Az egyéni vállalkozá­
sok visszahúzódása azonban nem
okozta a magyar hangosfibngyárláls
letörését. Három külföldi nagy film­
gyár, a német Ufa, a francia Qsso és
az amerikai Universal jött Magyaror­
szágba, hogy itt a Hunnia-telepen
magyarul beszélő filmet (készítsen. Az
Ufa kezdte meg a munkát Mikszáth
„Vén gazember“ cimü regényének
megfilmesítésével. Hogy mennyire le­
heteti megelégedve az eredménnyel,
azt ah)>ól lehel látni, hogy ez egyetlen
magyar film után többet nem készí­
tett Budapesten. Következett a francra
Osso, mely három film forgatása ulán
szintén kivonult. Az Universal más
módszert követett. Külföldön készilett
két magyarul beszélő hangosfilmet és
miután azok beváltak nálunk és kül­
földön egyaránt, Budapestre jött és
itt forgatta a hairmadik filmet. Jelen­
leg Bécsben dolgozik a negyedik ma­
gyar hangosfilmen, de az ötödiket is­
mét Budapesten készili majd. A buda­
pesti munka ideje (február 15) már
meg van határozva.
Az igazság kedvéért meg kell Ír­
nunk, hogy a kedvét vesztett két kül­
földi filmgyár, az Osso és az Ufa ma­
gyar filmjei, ha voltak is hibáik, álta­
lában mégis kitűnő nívón álltak. Ki­
állítás, szereplők, rendezés jók voltak,
a siker azért maradt el, mert a film
készítői nem számoltak a magyar kö­
zönséggel, amely magyar film elé más
igényekkel ül le, mint a külföldön ké­
szült slágerek elé. Azok, akik utánuk
vonultak be a Hunnia műtermébe,
több-kevesebb szerencsivel eltalállak,
milyen filmet akar látni a magyar
közönség.
Sorrend szerint a Stylus ifi lmvá11alat
dolgozott ezután a Hunniában. Gárdo­
nyi Géza „A bor“ cimü színművét
187
vitte filmre. Szereplőkul kitűnő mű­
vészeket válogattak össze, a jelenetek
hátteréül a magyar vidék festeni való
szép tájait ékelték a filmbe, őszinte
magyar és művészi volt bor“. A
hiba, amiért nem aratott megérdemelt
sikert, nem a filmben, hanem abban
keresendő, hogy a némafilmek a csö­
mörig sok falusi történetet adtak,
olyat, amelyekben ivás, cigány, tánc
volt. A közönség betelt az ilyen té­
mákkal, ilyen látnivalóval. A hitet,
igyekezetét, a tehnikai tökéletességet
és művészetet, amely e filmben meg­
nyilatkozott, azt azonban meg kell di­
csérni.
Igazi nagy siker, sőt lelkes ünneplés
volt a része Fedák Sári hangosfilmjé-
nek, az „Iza néni“ cimü irredenta tör­
ténetnek. Fedák Sári, aki oly hosszú
esztendőkön át játszott a magyar kö­
zönség előtt, kiismerte ennek a kö­
zönségnek ízlését, lelkűidét, sőt sze­
szélyeit is. Szerencsés kézzel válasz­
totta ki a témát, melyd filmre vitt.
Jobbanmondva szerencsés kézzel irta
meg a témát, mert az Iza néni meséjét
Fedák Sári irta és hogy mindent le­
leplezzünk, azt is megírjuk, hogy az
összes szereplők Fedák Sári szülővá­
rosának, Beregszásznak a lakói. Iza
néni az életben Fedák Sári tanítónője
volt a beregszászi magyar iskolában.
A filmen azonban Selmecbányán ját­
szódik le a történet magyar vonatko­
zású része. De lejátszódhatnék bárme­
lyik megszállt területen levő magyar
városban. Bárhol, ahol elnyomatást,
rabságot nyög a magyar. Megkapó az
a nemes emberszerelet, az a segileni-
akarás, amely a film alapgondolatából
árad, S követendő a tanács, amely a
'clenetek során a nézők előtt kikristá­
lyosodik: mindenki tegye meg hazája
és nemzete iránt a kötelességét és ak­
kor van remény, hogy talpraállunk. A
film a imagyar színjátszás elsőrangú
és kedvelt színészeit vonultatta fel; a
kis magánszerepekben is nagy művé­
szek játszottak. A rendező a minden
filmjével kitünőbbé fejlődő Székely
István. Nem szabad elhallgatnunk,
hogy azt a nagy összeget — 350 ezer
pengőt — amelybe a film előállítása
került, Fedák Sári adta. A szivfájdi-
tóan kis területre és népesség tekinte­
tében 8 millióra leapadt Gsonka-Ma-
gyarországon ezt a pénzt nem lehet a
filmmel visszaszerezni. Fedák ugyan
190
kiviszi a filmet az amerikai magya­
roknak is, de ezen az utón is csak az
erkölcsi siker a biztos.
Sorrendben az utolsó, de sikerben
az elsők között áll Herczeg Ferenc
megfilmesített műve „A dolovai nábob
leánya“, mely a „Rákóczi-induló“ cí­
met kapta a filmen. A magyar ariszto­
krácia és a magyar huszárok kerültek
a nézők elé. Szerencsére a hibákat
nem fitogtatták, az erények megcsil-
logtatásána viszont annál nagyobb te­
ret adtak. Nagyon helyes. Gúnyoltak,
feketítettek bennünket eleget, vitték
rosszhírünket külföldre minden igaz
ok nélkül. A szereposzlás parádés.
A rendezéssel Székely István felül­
múlta eddigi sikereit és bebizonyí­
totta. hogy nemcsak a legtöbbet fog­
lalkoztatott, de a legkiválóbb rendezők
közül való.
Fényképezésben, hangfelvételben az
utóbbi időben készült hangos magyar
filmek elérték az elsőrangú külföldi
filmek nívóját. A legszigorúbb bírálat­
tal szólva is, a magyar hangosfilm­
gyártás jó utón halad.
Somfay Margit
II., M A R G IT -K Ü R Ú T 6 .
(Zsigmond-u. sarok) Telefon: 520-36.
Budán fióküzletem nincs.
V ., L IP Ö T - K Ö R Ű T 27 .
Ha egy szemüveggel közeibe
és távolba is jól akar látni,
csak M äry> B ifok A U s üve­
get vegyen.
Jelenetek az „lza néni“-ből
 vagymwuéKtíUfdfedstaíiii
I. A templom XV. századbeli ikerbejarujanak maradványa
11. A szentély „diadalíve‘‘ baloldali pillérének a templompadozat alatt feltárt
, alapfala
111. Pálcamüves tagozatú ajtó a szentélyben (XV. század)
uwwßAxpa ksnru£t an üdvó/rox.
tf i/w i p í b i 'v v

I. A szentély támpilléres fala, II. A

templom XV. századbeli északi bejá­
rója. III. Román stilü oszlopfőtöredék
az elpusztult régi bazilikából.

18 Magyarság Évkönyve

\ V-
-* mJht
 <5dotyri?van
ampdeirn-hwdedebnek
A gyermek a mai kor dédelgetett
kedvence; a csecsemő a maii kor
kincse, szemefcnye. Még a legszegé­
nyebb anyának sem kell attól ret­
tegnie, hogy mi lesz a csöppnyi
emberkével, amiig ő munkában ro­
botol: — itt vannak a legmoder­
nebbül berendezett csecsemőgon-
dozó-otthonok, a munkába induló
anya csak átadja kisdedét s tudja,
hogy egész nap szerető szívvel és
hozzáértő kezekkel dajkálják, ápol­
ják, gondozzák legdrágább kincsét.
Elmúlt már az az idő, amikor
nehéz párnákba préselték be a kis
A csecsemőgondozó előszobájában
194
testet és jól bekötözték, bebugyo­
lálták, hogy még moccanni se tud­
jon és csak rossz emlék már az is,
hogy sokhelyütt mákteával vagy pá­
linkába áztatott kenyérrel kábítot­
ták álomba a csöppségeket. Akinek
módjában van, aki megteheti, maga
szerzi meg a modem csecsemőápo­
lás eszközeit, a szegényebbje pedig
a csecsemőgondozóra bízza a
magával tehetetlen kicsikét.
A mamák csak a cseosemőgon-
dozó-otthon előszobájába juthatnak
be. Itt — előzetes hőmérőzés után
— doktornénik vizsgálják meg a
 A fürdőszobában
kicsinyeket, hogy egészségesek-e, kező szobába, a mérlegelőbe, ahol
majd a megvizsgáltakat ablakon át dekányi pontossággal mérik le a
nyújtják be a fürdőszobába. Hófe­ testsúlyát.
hér kád, langyos viz, szappan, fésű, A mérlegnek igen fontos szerepe
kefe egy-kettőre dl végzik munkáju­ van a modern cseosemőápolásban.
kat s a kis „ápolt“ átkerül a követ­ Nemcsak a kisded súlyának gyara-

A mérlegelőben

13* 195
p o d á s ű l ellenőrzik vele,
d e — te­
kintve, hogy étkezés ellőtt és étke­
zés után mindig pontosan lemérik,
— a mérleg mutatja meg, hogy
mennyit — eleget-e vagy keveset —
evett-e a csecsszopó.
Vastag, kötözött pámáspóly-a he­
lyett könnyű kötést, könnyű ru­
hácskát a tiszta, higiénikus kötöző­
asztalon kap a csecsemő s igy „ki­
öltözötten“ kerüli a közös szobába,
ahol langyos tejeoske várja.
Ezek a közös szobák a kicsinyek
igazi paradicsoma. Mindegyiknek
r á c s o s , t is z t a á g y a v a n , a j á r n i t a ­
n u l ó k r é s z é r e k is k e t r e c a s z o b a
k ö z e p é n , m in d e n ü tt ra g y o g ó tis z ta ­
s á g . A Ik ö z ö s á p o l á s r a f o g o t t k ic s i ­
n y e ik n e k t a l á n n ié g j o b b d o l g u k
v a n , m i n t a z o t t h o n n é v é it g a z d a ­
g o k n a k , a k ik b iz o n y m a g á n o s á n
k é n y t e le n e k a j á r ó k e t r e c b e n á l l n i ­
j á r n i m e g t a n u l n i , m ig a z o t t h o n b e -
liiek h a to s á v a l- h e te is é v e l, v id á m
t á r s a s á g b a n te s z ik in e g é le t ü k e ls ő
lé p é s e it.
H a k is s é m e g b e te g s z ik a z o t t h o n ­
b e l i „ á p o l t “ , a z s e m n a g s ’ l>aj, v a n

197
 csendes, Itiszta [betegszoba, kéznél
vannak a szükséges orvosságok, s
van kedvderitő játékszer ás bőven.
— Akad, — hogyne akadna, —
ősszel született csecsemő is szép
számánál. Szegénykék nélkülözik
az ilyen korban oly szükséges nap­
fényt, de megkapják a kvarclámpa
bőven öntő sugaraiban az erősítő
fényt és meleget.
De minden más modern csecse­
mőápoló készülékkel is fél vannak
szerelve a csecsemőgondozó-ottho-
nők, amelyek ma már annyira nép­
szerűek, hogy a szegény anyák bol­
dogan adják oda gyermekeiket. Mert
tudják, hogy jobban még ők ma­
guk sem tudnák gondjukat viselni.

A kvarclámpa alatt

A csendes betegszobában
 Nagymagyarország 'határain túl,
szerteszét a világon kétmillió ma­
gyar él. Kétmillió lelkes és önzet­
len propagálója a magyar ügynek,
kétmilliós magyar tartalék, két­
millió' állandóan hazavágyó ma­
gyar! A Magyarok Világkongresszu­
sának szervezeti irodája napról-
napra kapja a leveleket a világ leg­
távolabbi zugából is és e levelek
mindegyikének ugyanaz a refrénje:
— Hiszem, hogy még hazakerü­
lök, hiszem, hogy magyar földben
nyughatok majd; — hazavágyom!
A külföldön élő magyaroknak ez
Magyúi iskola Párisban
az olthatatlan nosztalgiája a ma­
gyarázata annak, hogy a magyar
mindenütt megmarad magyarnak;
gyermekét magyarnak nevelteti,
magyar iskolákat, magyar templo­
mokat, magyar intézményeket épít
és tart fenn, megünnepli a magyar
ünnepeket és magyar egyesületekbe
tömörül.
Párisban külön magyar iskolába
járnak a magyar gyermekek. Távol
Los Angelesben nemrég szentelték
fel az uj magyar katolikus templo­
mot, amelynek oltárképe Szent
Istvánt áhrázolja. Gj’önyörü szé-
199
A los-angelesi „magyar ház“ székely kapuja
A los-angelesi magyar katolikus templom Szent / st ván-oltár képe
 Árpádjaivá magyar vasútállomása (Brazília, Sao Paulo)

kely kapuja van a losangelesi uj ségére és a maguk magyarságának

magyar kulturháznak. Brazíliában
az elmúlt hónapokban avatták feli
„Árpádfalva“ magyar vasúti állo­
mását. Megható a ihnausai (Mani­
toba) uj magyar templom építésé­
nek története. Ezen a messzi ka­
nadai telepen az erdőirtásra kény­
szerült magyarok a kiirtott erdő
anyagából sajátkezüleg építették fel
a kedves fa templomot Isten dicső­
dokumentálására. Sao Paulo dél-
amerikai város vezetői azzial ked­
veskedtek most, augusztus 20-án
magyar polgáraiknak, hogy Szent-
István-napi ünnepségükre csupa
magyar származású rendőrt adtak
diszőrség gyanánt. Az Arrochar-
parkban (Newyork), az Isteni Sze­
retet Leányai magyar tanitórend
parkjában Nagymagyarországot áb-

A hnausai magyar katolikus főtemplom (Manitoba)

202
Nagy-Magyarország virágágya az Isteni Szeretet Leányai magyar tanitórend
parkjában (Newyork)

Sao Pauloban a Szent István-napi ünnepségekre magyar nemzetiségű rend­

őröket vezényeltek ki

203
rázoló virágágyat ápoltnak. Az
1933-as kanadai nagy buzakiállitá-
son magyar farmer nyerte az első
dijat s nyomban közhírré tette,
hogy ő magyar földművelő és hogy
díjnyertes búzáját a tiszántúli acé­
los magyar buzia magjából ter­
melte ki.
íme csak néhány friss, melegen
aktuális hir és mennyit beszél a
magyarok hazavágyódásáról! És
milyen kedvesek, milyen szerények
messzi külföldre szakadt véreink.
Ezerötszáz ismert miagyar egyesü­
letük van szerteszét a világban: és
a Magyarok Világkongresszusának
irodája 50.000 külföldi miagyar
postai címét tartja nyilván. Köny­
veket, folyóiratokat, újságokat kap­
nak innen. Megelégszenek ezzel és
ritka eset, hogy kérnének valamit.
Pénzt sohasem kémek, csak köny­
veket könyvtáraik részére, műked­
velői előadásra alkalmas színdara­
bokat, verseket, kottákat, gyakran
.4 kaiLíulai nemzetközi buzukiállilás magyar csoportja
204
magyar jelmezeket és majdnem
minden esetben nemzetisziinii zász­
lót intézményeik részére. Ahol több
magyar család lakik, ott mindig
akad közöttük egy-egy lelkes ve­
zető, aki megszervezi és együtt
tartja őket. Főként arra ügyelnek,
'hogy odakiinn született gyermekeik
is megmaradjanak igaz, jó magya­
roknak.
Annit a külföldön élő magyarok
itthoni testvéreiktől kérnek, azt a
magyar társadalom készörömest
adja össze, arról azonban alig-alig
értesül a csonkaország lakossága,
hogy milyen nagy hálával fogadják
külföldi véreink a könyv- és egyéb
adományokat. Mert hálásak nagyon,
minden adományt külön megkö­
szönnek és minden köszönő leve­
liiknek egy a refrénje:
— Hiszem, hogy még hazakerü­
lök, hiszem, hogy magyar földben
nyughatok majd; — hazavágyom.
Dezső Ernő

a qyámtibato
\ v t & t d á S
^
A ■testnevelési törvény tizenlkét
évvel ezelőtt teremtette meg a le­
ven teintézményt, amely ma már
egyik legkipróbáltabb erőssége a
nemzetnevelésnek. A Magyarság
előző évkönyveiben beszámoltunk
róla, hogy edzette fegyelmezett,
katonás és emellett a modern idők­
kel is lépést tartó ifjakká a magyar
földmives nép gyermekeit a levente-
mozgalom, ezuttall pedig azt mutat­
juk be, miként vonja szeretettel
magáihoz a nagyvárosi munkásifju-
ságot. A nemzeti munkára való ne­
velés és a nemzeti szellem fejleszté­
se szempontjából itt végzi a nehe­
irt
k ,
zebb s ezért talán szebb feladatot
a levente-mozgalom, mert hiszen a
munkásnegyedek fölött még ma is
ott lebeg sötéten a nemzeti létünk
ellen törő agitáció,' amely elsősor­
ban a fiatal leikekbe igyekszik be­
lopni romboló tanait. Büszkén kell
megállapítanunk, hogy a levente-
intézmény fényesen megfelelt hiva­
tásának a munkásifjuság megmen­
tése terén is. Budapest nagy gyá­
raiban olyan levente-csapatokkal
találkozunk, amelyek mindenben
sikerrel veszik fel a versenyt a ma­
gyar vidék immár európai hirüvé
vált leventéivel.
205
I. Március 15-i ünnepségre
vonulnak a gyári leventék
II. Futó-verseny 111. Lelki­
gyakorlatra készen IV. Tor­
na a szabadban
A 'K & m roitríN E T É B tfl
Sokszáz évvel ezelőtt Ázsiában szü­
letett meg az első játékkártya és ki-
sebb-nagyobb változásokkal onnan ke­
rült Európába. Egykorú kínai tusraj­
zokon, japán metszeteken, vagy indiai
bronzokon megtaláljuk az ősét külön­
böző formában és anyagban. Ezer év-
Magyar kártyalapok a XIX. század közepéről a Nemzeti Muzeum gyűjtemé­
nyében
vei ezelőtt India aranydiszes márvány­
palotáiban a bűvészmutatványok, ha-
jadértáncok és a sakkjáték mellett a
fejedelmek és vendégeik legkedveltebb
szórakozása volt a kártya. Fára, ele­
fántcsontra, vagy vászonra festett 120
lapból álló csomagot használtak. A
kártyalapok alakja kerek, vagy három­
szögletű volt, legtöbbször vallásos mo­
tívumok díszítették, de állati figurákat
és jelképeket is alkalmaztak megkülön­
böztetésül. A színek szerinti beosztás
is megvolt már náluk: sárga, vöröa,
zöld, fekete mezőnyben helyezték el a
furcsa ló, elefánt, vagy tigris hátán
ülő alakokat. A sahok birodalmában is
hasonló kártyák voltak, de ellérölegaz
indiaiaktól, náluk király, királyné, tán­
cos, katona, rabszolga, oroszlán képe
szerepelt, a nap, hold, kard, levél áb­
rázolása mellett.
Az ezer év előtti Kina gazdag és bé­
kés életében is ismerték a kártyát. A
mandarinok copfos társasága szokatla­
nul nagyméretű lapokkal játszott, me­
lyeket kimondhatatlanul primitiv, sőt
torz emberi és állati figurák diszitet-
207
 Régi kártyalapok a Nemzeti Muzeum gyűjteményéből
tek. ök játszották akkoriban a mah-
jongot, ami megváltozott formában a
huszadik század elején átkerült Euró­
pába és Amerikába. Japán régi házai­
ban az apró lakások szellős szobáiban
teát szürcsölgetve hana-garulát, virá­
gos kártyát játszottak a mosolygó ja­
pánok. Tiltott dolog volt pénzre ját­
szani, igyekeztek hát másféle haszon­
nal egybekötni ezt az időtöltést. Legin­
kább a .Hynaku-ninisshut kultúrálták,
mely versek összerakásából állott egy-
cgy lapon húsz-harminc szótaggal. A
furfangos módon összecserélt lapokat
úgy kellett egymáshoz rakni, hogy a
költemények folyamatosan olvashatók
tegyenek.
Európába állilölag a szaracénok hoz­
ták a kártyát. Határozott nyomát 1240-
ben találjuk, mikor a worchesteri szi-
nodus eltiltotta a kártyát,- hasonlókép­
pen 1254-ben Szent Lajos francia ki­
rály szabott büntetést a kártyázókra. A
franciák szerint a kártya francia talál­
mány, az őrült VI. Henrik király mu-
208
lattatására találták volna fel. Magyar-
országon II. Ulászló idejében terjedt el
a kártya, a királyi udvar és a főnentes-
ség körében. Svájcból került hozzánk a
négyszínű kártya, mely csak némi vál­
tozatáson ment át, az eredeti figurák
nagy részét megtartotta. Törvényben
tiltva volt a kártyajáték éppen úgy,
mint a kooka. Az eredeti magyar kár­
tyákon különböző korszakok szerint
török katonáik, kurucok, az elnyomatás
idejében Haynau és Windischgraetz,
később pedig a fejlődő Budapest kü­
lönböző részeinek képei szerepellek, A
ma divatos hridzsjáték kártyái már a
XV. században megvoltak Franciaor­
szágban és pedig a mostani alakjukban
és színükben. A polgári otthonok asz­
talai mellett s a bridzsklubok csillár­
jai alatt ki gondolná, hogy a Lajosok
udvarában hajporos dámák, selyembe
öltözött lovagok, később pedig a guil-
lotin árnyékában kegyeUenkedő forra­
dalmárok szórakozását is ezek a lapok
szolgálták.
 A művészettörténetemben ismét­
lődő jelenség, hogy kiváló mesterek
alkotásain feltűnik egy-egy are,
amelyről rögtön megérezzük, hogy
viselője az alkotó művésszel külö­
nös vonatkozásban lehetett. Néha n
modell csak egyszer merül fel mint
egy látomás misztikus emléke, sej­
téseket, találgatásokat engedve, mint
Leonardo da Vinci Giocondája:
máskor kétséget nem hagyóan egész
sorozatban beszél a művész róla
vallott eleven, odaadó és megújuló
érdeklődéséről, minit azt Rubensnél,
Rembrandtnál és sok másnál lát­
juk. Ezek az arcok ma már részt
kérnek a művész halhatatlanságá­
ból anélkül, hogy elvennének
abból.
Lotz Károly Cornéliája is ilyen
elválaszthatatlan részese, mondhat­
nánk, alkotó eleme atyja művésze­
tének. Képzeld el, ha tudod, Lotz
oeuvre-jét a Cornélia-képek nélkül
és igazolva látod, hpgy nem túlzás
ez az állítás. De még ott is ;ahoI
nem ő az ábrázolt, ott is az ő köny-
nyed parfümjének illatát kell, hogy
erezzed. Hogy mi volt Lotz az ő
számára, elmondják azok a szinte
vallásos áhítattal ejtett szavak, me­
lyekkel róla emlékezni szokott, aki
apró-cseprő gyermekim! mellette, az
ő műtermében nőtt fel sugárzó szép­
ségű nagyleánnyá, aki vele egy idea­
lizmus levegőjét szívta, osztozott
zenerajongásában, ugyanazt gon-
dolLa és érezte, azt tartotta szépnek
és nemesnek, amit ő. S hogy mit je­
lentett ő Lotz számára, azt ezek a
képek beszélik el. amelyeknél senki Cornclia. Lotz Károly állami nagy­
sem mondhat többet a művész elra- aranyérmes festménye
H Magyarság Évkönyv* 209
 pozícióiban is megérződik. (Ez lett.
a felidézője annak a hiedelemnek,
mintha a mester leányát aktban is
festette volna.) Az azonban, hogy
magát ismételné, imég kivételképen
sem fordul elő. Mint a nagy zene­
komponisták müvük vezetőtémáját
más-más hangszerelés, más-más
hangulat és ritmus százféle változa­
tában csillogtatják meg, úgy Lotz
is, azzal a különbséggel, hogy az ő
variációinak ecsatfutamait nem a
bravúr, a brillirozás szándéka, ha­
nem mindig az uj meglátás önkény-
telensége s az érzés melegsége ve­
zette.
Ezek .a meghatóan szép Cornélia-
pontrék nemcsak a művészi szépért
lelkesedő mübaráthoz állnak közel,
hanem mindenkit érdekelhetnek,
aki azokban :a női báj sokszinü ra­
gyogása mellett egy leányélet fejlő­
désének a leghrvatottabb kéz: a mű­
vész és apa keze állal való tolmá­
Lotz Cornélia négyéves korában csolását látja. S ebből a szempont­
ból a Cornélia-képek galériája pá-
gadtatott csodálatáról s az apa
gyengéd szeretettről .múzsája, gyer­
meke iránt, aki művészetének jó­
szelleme, álomvilágának megteste­
sülése volt számára s aki mindenért
kárpótolta.
Latz leányát négytől huszonnégy
éves koráig állandóan festette, min­
dig uj és uj bájt és vonzóerőt hozva
felszínre érdekes vonásaiból. így a
Műcsarnok 1905-ben (halála után)
rendezett emlékkiállításán és 1933.
évi centennáriumi kiállításának
anyagában mintegy száz Gornélia-
portré volt látható anélkül, hogy az
egyhangúság érzetét keltették volna.
Sőt ha ezek a kiállítások csak Cor-
nélia-arcképekből álltak volna, ak­
kor is a művészi meglátás zseniális
sokoldalúságának lettek volna nagy­
szerű bizonyságai. Kétségtelen, hogy
Lotz Károly alkotó munkásságában
szokatlanul gyakran találkozunk
leányának finom lényével, amely­
nek lenyűgöző hatása reflexióként
sokszor még .más portréiban és kom­ A hatéves kislány
210
ratlan a maga nemébe», amelyre
a külföldi művészet köréből sem
ismerünk példát. Hangsúlyozni kell,
hogy ezek nem embertani illusztrá­
cióknak tekintendők, (hanem a lié-
lekfejlődés és jellemifestés egyete­
mes érvényű, gyönyörű bizonyságá­
nak. A sorozat a négyéves kislány
csupaszem és csupakérdés-portréjá-
val kezdődik, abból az idöbötl, ami­
kor a gyermeket még mások öltözte­
tik s amikor „Komélka“ a Lotz-mü-
tereimnel örök barátságot kötött. A
hatéves lányka képében már meg­
jelenik a kis nő, több öntudattal és
ítélőképességgel, aki a haját házn­

.4 bak/it

nyara anár maga slmritotta széjjel. A

fehérruhás, hajfonatos bakfis ki­
egyensúlyozatlan, tőit vonalait ha­
marosan a nagyleány for mássága,
bimbózó bája váltja fel és nemso­
kára előttünk áll egy felfűzött kon-
tyu fiatal dámának kalapos, naper-
nyős képe a maga kész szépségével
és eleganciájával. A magas szemöl­
dök, mandulavágásu sötét szem, ne­
mes rajzu orr, szépen iveit és sar­
kaiban finom vonalkával határolt
száj: e jellegzetes Cornélia-vonások
különös hangsúllyal tűnnek elénk a
köralaku arcképben; a magas, táj­
képi hátteres úgynevezett „Lenbach-
portrén“ pedig a drapéria gazdag­
sága huzza alá a fiatalság légies bá­
ját. A gyászruhás portrén, amelyre
Lotz az állami nagyaranyérmet
kapta, a fekete szin komorsága ket­
tőzött erővel emeli ki ellentétét, az
ifjúság minden kellemét, vonzóere­
jét, a kedves arcot és a lágy keze­
ket. Számos jelmezes Cornélia-arc-
képen használta ki Lotz a kosztü­
yi bakiit mök és drapériák hatásfokozó ere-

211
 A nagyleány

A „Lenbach^-portrt

Olatt lángka

212
 Cseresznyét Mriilnnnn

Görög istennő A ,Jteiubrumll"-arckép

213
 Festette leányát Madonnának.
Szélit Cecíliának, apácának, görög
istennőnek, táncosnőnek és számta­
lanszor különböző szinü báli ruhák­
ban, legyezővel, zongoránál stb. A
20—24 éves Cornelia éreti szépségéi
örökíti meg többek között két szép
profilkép; egy, a szépségnek király­
női fölényével ható ülő portré (az
úgynevezett „Velencei princessz“)
és az az empireruhás, sárgás hátte-
Jobb profil-kép
rü nagy arckép, amely sajátos me­
lankóliájával Lotz egyik degmegra-
gadóbb alkotása.
Lotz ezeket a képeket a leányáért
és a leányának festette, bár azokat
a hazai és külföldi tárlatokra is el­
küldte, ahol mindenütt nagy sikert
arattak és természetesen az ábrá­
zoltnak külön diadalt vívtak ki. A
portrék divatba jöttek és Cornelia
neve fogalommá vált. Mindez a há­
214
zasodni vágyó fiatalemberekre néz­
ve sem maradt közömbös. De Cor-
nélia nem akart férjhez menni, nem
akart szakítani müteremországgal
és elhagyni szeretett atyját, pajtá­
sát, müvésztestvérét, akinek min­
dene volt. Latz meg is festette egy
selyemlegyezőn, gáláns francia mi­
liőibe helyezve, a kikosarazott ké­
rők esetét. De megfestette, ami- pe­
dig életében nem történt meg, leá-
flat profil-kép
nyának házasságát is. „Cornelia bú­
csúzik a múzsáktól“ — ez a címe
a leirhatáüanul szomorú képnek,
amelyen egy fehérruhás alak bú­
csúra nyújtja kezeit az olympusd lé­
nyeknek.
De Cornelia atyja haláláig mel­
lette maradt és híj kísérője volt
mindvégig. Hiszen az ő karján lé­
pett be a halhatatlanságba.
PipLcs Zoltán dr.
A „velencei princessz“ Em pire-arckép

215
 i 'f x i f i i / o f hölyij

216
Magassy Dénesné dr.-né, Lotz Cornéiia az emlékkiállítás képei előtt
a Műcsarnokban

217
 P O R O B V
AVIl/fe*E6VII<:*LEG(3O0AAíDSABB*MüEMLfckE
Egyiptom piramisai, Görögország
Akropolisza, a római fórumok, India
sziklatemplomai, Peking pagodái mind­
annyiunk tudatában élnek és őszinte
csodálatunknak örvendenek. Kevesen
tudják azonban, hogy nemcsak Jáva,
hanem az egész világ egyik legszebb,
legérdekesebb műemléke a Borobudur.
Irodalma egy kis könyvtárat betölt és
nehéz igy, pár szóval jellemezni ezt a
kőbemeredt hindu époszt, mely a val­
lásában muzulmánná váll Jáva szivé­
ben még ma is impozánsan hirdeti az
északi buddhizmus, a Maháyána fen­
ségét. A hindu fennhatóság korában,
Kr. u. 800 körül, épült a Borobudur
kötőanyag nélkül egymáshoz illesztett
trachittömbökből, a mai Mágelángtól
délre egy alacsony dombon, mely a
Merápi hegycsoport és a Diéng-fensik
közötti hullámos síkságon emelkedik.
Az építmény a hindu sztupa terra-
szokra tagolt változata. Alapja 120
méteres négyzet, mely méret az egyre
szűkülő terraszokkal csökken, hogy
végül 35 méter magasságban a kolosz-
szus csúcsába olvadjon. A műemlék
kontúrja félgömböt, vagyis a sztupa
ősi alakját mutatja. A Borobudur
szobrászati alkotásokban hihetetlenül
gazdag. Majdnem másfélezer vallás-
történeti relief, rengeteg ornamentika,
szimbolikus állatszobrok, figurák lát­
hatók és ezek között 432 szentélvszerü
mélyedésben a Dhyáni-Buddha, vagyis
„meditáló“ Buddha szobra, melyekhez
a balusztrádnélküli felsőterrasz lika-
csos sztupáinak Buddha-képmásai
csatlakoznak. Se nem templom, se
nem mauzóleum, hanem a keleti val­
lásos fantázia különös kivirágzása ez
a finomkodó részleteivel is csodálato­
san egységes építmény.
Vannak, akik nem látnak egyebet a
Borobudurban, mint sok-sok századdal
218
!
O V R
dacoló [faragotbkŐihalmazt. Egy ame­
rikai turista egyszer azzal dicsekedett
el az emlék tőszomszédságában levő
vendéglő jégbehütött söre mellett,
hogy a Borobudurt nálánál jobban
senki sem ismeri, mert ő 836 fénykép-
felvételével a rekordot tartja. A Boro­
budurt megérteni, géniuszával mintegy
lelki kapcsolatba jutni nekünk, euró­
paiaknak nem könnyű dolog. Mi hozzá
vagyunk szokva, hogy műemlékeink
már a távolból benyomást keltsenek,
mi kívülről akarunk hatása alá ke­
rülni. A keleti embert viszont hidegen
hagyja, hogy pár száz lépésre a mű­
emléktől a tcrrénalakulat miatt abból
alig látszik valami: ő nem áll meg
előtte szemlélődni. Ehelyett a Buddha-
legenda mozgalmas terraszain át­
sétálva, a négyszázszor-egyforma isten­
szobrok tekintetétől kisérve, föllép a
legfelső terrasz egyszerűségében fen­
séges plattformjára, leül meditálni, a
reliefjeivel élő, cselekvő alsó terraszok
után ide, ai magasság csendjébe. Innét,
mintegy az építmény belsejéből tekint
aztán a zarándok a természetbe. Mig
mi elfeledkezünk a külvilágról, hogy
gondolatainkat egészen a műemlékre
koncentrálhassuk, addig a keleti em­
ber arra használja a műemléket, hogy
onnét a természetbe tekinthessen. Ö
nem elégszik meg a földszint magas-
gokbavágyó nyaktekercseivel, hanem
maga emelkedik a magasba a mű­
emlék vállán és ebből a szentelt lég­
körből tekint a vallás által megara-
nyozotl világba.
Itt fönt, a Nirvána mozdulatlansá­
gában ülve, szinte kiesve az idő múlá­
sának érzékeléséből, egy pillanatra
megvalósul a Boddhiszalva ideálja: a
zarándok természet,betelcintő szeme
föld,önjáró Buddhaként örök Izékére
rendezi a földet.
,4 Rorobuilur látképe
A Borobudur szobrászati alkotásaiból
 De büszkék vagyunk a modern
kultúrára! Verjük a mellünket,
kiabálunk: 1934, huszadik század,
rádió, rekordok, sztratoszféra,
uszósziget, légi omnibusz, gáz-
háboru, differenciált irodalom! De
előre haladtunk! Modern emberek
vagyunk! így kiabálunk, de a han­
gunkból hiányzik a meggyőződés,
szavunkból a hit, liránkat gépek
fogaskerekei nyúzzák el, dalaink
agyi görcsök, a mosolygásunk csi­
nált, kedvünk akasztófahumor, az
A Gyöngyösbokréta tagjai a színpadon
őszinteségünk régen halott és ne­
vetni milyen régen nem nevettünk!
Azt hiszem, igy ahogy élünk, egy-
kötésben valamennyien, ha na­
gyon megkérdezzük magunkat, rá­
jövünk, hogy nagyon boldogtala­
nok vagyunk. Sokat hangoztatott
differenciált kultúránk halad a
dekadencia felé, nem szül újat, uj
hitet, uj eszmét s lelkiségében las­
san végképen megfeneklik. A lo­
gika él, az idegek tornája tobzódik,
a lélek azonban ájult és nincs
221

egyetlen természetes mosolya.
Ez Budapest és Európa 1933-ban.
És ebbe a harsogó és kihuhyó
csöndbe, ebbe a fásult világ­
neuraszténiába itt nálunk, ebben
az agyonnyomott országban, évről-
évre egyre hangosabban és egyre
életrehivóbban hangzik bele az
egészséges, élni, örülni és játszani
hivó nevetés: a falu és a népi lélek
legyőzhetetlen, megfojthatatlan, a
gyermeki fantázia szabad játékából
kicsendülő boldog nevetése. A
földművesek, a barázdák egyszerű
emberei nevetnek át lelkűkkel vi­
lágválságon, analízisen, belső kata­
klizmán s hirdetik az anyag fojtá­
sán, a materializmus csődjén túl
való boldogságot: a nevetés, a játék
és a kedélyi fölemelkedés boldog­
ságát. Azt hiszem, a megváltást
hirdetik ezek: a Gyöngyösbokréla
Párna-tánc
mosolygó, daloló és játékos föld­
művesei. Mert ezek az uj magyar
igehirdetők. Nem a pesti aszfalt.
Nemi Ezek az egyszerű földműve­
sek, akik összeállnak csoportokba,
elénekelnek egv-egy dalt, eltáncol­
nak egy-egy ősi táncot s egyaránt
őrzik a lélek és a test töretlen és
kiegyensúlyozott erejét. A virtust
és a mosolyt, a kurjantást és az
imádságot, a szelíd bájt és a vad
erőt, az áhítatot és a zengő indula­
tokat, az egész primitiv skálát,
amelyen a boldogságot tudja ját-
szeni az emberi élet. őrzik az igazi
költészetet, a lélek és test együttes
virágzását, a természet halhatatlan
melódiáit, melyek Isten szájával és
mosolyával szólnak az emberhez,
megértését a leveleknek, az áradó
fénynek, égi rendnek és földi el-
rendcltetésnek, a füveknek, a reg-
Ixi
ex
Táncoló pár
g e le k n e k és a z e s té k n e k , az eg ész
n y í ló m i n d e n s é g n e k , m e l y n e k t e s t ­
v é r i s é g é tő l, m e g é r t é s é t ő l é s ö le lé ­
s é t ő l m e s s z e k e r ü l t ü n k ! N in c s t e r ­
m é s z e t e m b e r és e m b e r te rm é s z e t
n é lk ü l, e r r e ta n íta n a k m e g b e n ­
n ü n k e t P a u l i n i B é la f ö l d m ű v e s e i s
a rra , hog y az e m b e r d al és d e rű
n é lk ü l ü re s és s z ü rk e és n e m tö b b
a d o lg o z ó a n y a g n á l.
E z t á lta lá n o s a n m o n d já k a re n d ­
s z e re k b e és lo g ik á k b a r a g a d t e m -
A színpadon
bernek s nekünk magyaroknak
m e g m u t a t j á k a z ig a z i, a t e r m é s z e ­
t e s , a s z ü l e t e t t e n b o ld o g é s e r ő s
a rc u n k a t. A m a g y a r le lk e t m u ta tjá k
m e g , a m e ly t ú l a b a z a l tk ö v e s u t c á ­
k o n é p , tö re tle n , m in d e n c s a tá t
m e g á lló , m i n d e n k é t s é g r e m o s o ly g ó ,
é le t b e n h iv ő é s b o l d o g lé le k . É n
nem h is z e m , h o g y m i h o z tu k
f e l i d e Budapestre őket. Én
a z t h is z e m , h o g y s z ü k s é g s z e r ü l e g ,
a z é le t t ö r v é n y é n é l f o g v a b e r o n t o t ­
ta k id e a tiz e n k e tte d ik ó rá b a n , h o g y
m e g m u t a s s á k a v ilá g , a z a r c o k , a z
e m b e r é s a f a j t a ő s i s z é p s é g e it, f ö l-
224
é b r e s s z e n e k b e n n ü n k e t s a z z a l,
a m it c s in á ln a k és m e g m u ta tn a k
m a g u k b ó l, e lk iá lts á k , h o g y n e m
é p ü lh e t fe l k u ltú r a a z e m b e ri b o l­
d o g s á g r o v á s á r a . N e m e g y e d ü l f e l­
a d a to k a t, h a n e m a z o k b a n és a z o ­
k o n tú l b o ld o g s á g o t: h a r m ó n iá t
k e re s ü n k s a te rm é s z e t le lk é n e k
m e g é r t é s e é s s z e r e t é s e , a v e le v a ló
e g g y é v á lá s n é l k ü l n in c s ig a z i b o l ­
d o g s á g é s n i n c s e n ig a z i h a r m ó n i a .
A n n y i t é s a n n y i s z o r i r t u n k e se -
m é n y s z e r t il e g a G y ö n g y ö s b o k r é t á ­
r ó l , h o g y i s m é tl é s l e n n e m o s t a t ö r ­
té n e té t, a n a g y , o rs z á g o s sz e rv e z e t
m e g a l a k u l á s á t e lm o n d a n i . B iz o ­
n y o s, h o g y b e n ső szü k ség szerű ség
irá n y íto tta r á ju k a fő v á ro s in té z ő
k ö r e i n e k f ig y e l m é t s b iz o n y o s a z
is, h o g y ö s z tö n ö s m e g é r z é s s e l b í z ­
t á k m e g P a u l i n i B é lá t , a n é p i l é l e k ­
n e k e z t a rajongó s z e r e l m e s é t , a
k u ta tá s , a s z e rv e z é s és a n y ilv á n o s ­
ság ra h o z á s n a g y m u n k á já v a l.
P a u l i n i B é la m e s t e r i e n , l e l k e le g ­
s z e b b r ö p té v e l v é g e z te e l a r á b í z o t t
m u n k á t. L á ttu k a G y ö n g y ö sb o k ré -
 A párna-lánc szólója
15 Magyarság Évkönyve 225

Táncoló yyerekpár a filmen
tát évről-évre terebélyesedni, szé­
pülni, tökéletesedni, egyre őszin­
tébbé és spontánná válni, lelkese­
déssel és egyre mélyebb mefható-
dással tapsolunk István király heté­
ben a mindig szebbet és mélyebbet
mutató földmüvescsoportoknak, tud­
juk, hogy ma már 120—130 közsé­
gében az országnak folyik a lelkes
és crnyedetlen munka, hogy a népi
lélek gyönyörűségeit összegyüjtsék,
összeszedjék a Gyöngyösbokrétába,
226
k ü lö n ö s e n a ta n ító k és a je g y z ő k a
l e g le l k e s e b b m u n k a t á r s a i P a u l i n i
B é lá n a k , a k i a z e g é s z m u n k á t i r á ­
n y ítja , d e . . .
D e k e v e se n tu d já k m ég, h o g y
P a u l i n i B é la m u n k á j a , a G y ö n g y ö s ­
b o k r é t a e l é r k e z e t t e g y ú j a b b á ll o ­
m á sh o z : a fű m h ez. N o v e m b e rb e n
a H u n n ia - f iL m g y á r b a n , e g y e r e d e t i
b etile h e im e s j á t é k k e r e té b e n , f ilm e t
k é s z ít e tt e k a h ir e s s z e n ti s t v á n i
g y e rm e k k ó ru s ró l. M e g e m lé k e z tü n k
a n n a k i d e j é n r ó l a é s b iz o n y o s , ily e n
f ilm m é g n e m v o lt, m i n t a G y ö n ­
g y ö s b o k r é t á n a k , P a u l i n i B é l á n a k ez
a z e ls ő f ilm je . C s u p a d e r ű , c s u p a
e r ő , c s u p a m o s o ly g á s é s c s u p a n é p i
f é n y . A s z í n p a d r ó l f ilm r e k e r ü l t a
G y ö n g y ö s b o k r é t a s v e le f il m r e k e ­
r ü l t a s u g á r z ó m a g y a r n é p i lé le k .
P a u l i n i B é la r e n d e z te a f ilm e t, d e
a k ó ru s t L u k in ic s F e re n c s z e n t­
is tv á n i k á n to r ta n itó h o z ta fe l m á r
k é s z e n a f e lv e v ő g é p e lé . S o k f á r a d ­
ság és so k le lk e s m u n k a á rá n , so k
h itte l és s o k e rő s a k a rá s s a l.
M o s t h á t k é s z a film ( p á r k é p e t
b e m u t a t u n k a b e t le h e m e s j á t é k b ó l
és a g y e re k e k tá n c á b ó l) s n e m ­
s o k á r a e li n d u l k ő r ú t j á r a E u r ó p á ­
b a n . É s m a jd P á r is b a n és B e rlin ­
b e n é s M a d r i d b a n é s S t o c k h o lm b a n ,
V a r s ó b a n , O s ló b a n , R ó m á b a n , S z ó ­
f iá b a n , K o n s t a n t i n á p o l y b a n é s m i n ­
d e n ü t t a v ilá g o n , a h o l a s ö t é t n é z ő ­
t é r e n m o z ig é p v e t ít i a v á s z o n r a a z
é le t a r c u l a t a i t , m e g j e le n n e k m a j d
a z e g y b e g y ü lt n é z ő k e lő tt a s z e n t ­
is tv á n i g y e re k e k és e lm o n d já k a
m a g y a r l e l k e t s a m a g y a r lé le k
m e s e l á tó , j á t é k o s ig é it m i n d e n f e lé .
I t t is, o t t is f e l h a n g z ik m a j d a d a l:
Cigdnyasszony sátora, ladi ladilom...
E g y k ic s it, l e g a lá b b e g y k ic s i t
le g s z e b b a r c u n k k a l m i n d e n ü t t b e ­
m u ta tk o z u n k . M in d e n ü tt e lh in tjü k
a s z iv ü n k illa tá t. ,
A z I s t e n á l d j a m e g P a u l i n i B é lá t
és m u n k a tá rs a it a fá ra d s á g u k é rt!
, Dallos Sándor
A betlehem ei játék
film en
 Film]előételek a szentittváni gyerekek táncáról

228
lEGHALT-A*ROMANnkA
S d T
Az e u ró p a i e m b e r szem éb en é v ­
s z á z a d o k o n k e r e s z tü l a h o z z á l e g k ö ­
z e le b b e s ő t ö r ö k b i r o d a l o m s z e m é ­
l y e s í te t te m e g a K e le t f o g a lm á t. A
F ö ld k ö z i- ite n g e r m e d e n c é je f ö lé f e l­
k e l ő n a p t á j a , a I^ e v a n t, v il á g k e r e s ­
k e d e lm i u t a k k ö z p o n t ja , k a l m á r o k
é s k a l ó z o k á h í t o z o t t k in c s e s t á r h á ­
z a . iz g a lm a s é lm é n y e k e t k e r e s ő k a ­
l a n d o r o k M e k k á ja , r e jt e lm e k v il á ­
g á b a b e te k in te n i v ág y ó tu d o m á n y ­
s z o m ja s o k á lm a . k ö l tő é s m ü v é s z -
le lk e k á b r á n d j a i n a k s z ín e s v ilá g a
v o lt, m e ly e t a z ö r ö k s z é p n a p k e l e ti
reg ék é s m e sé k b iz a rr ta rk a s á g a
h in te tt b e a ra n y fü s tte l. D e n e m c s a k
a z e lk é p z e l é s é s le g e n d á z á s t e t te
m e g e z t a f ö ld e t a r o m a n t i k a m e s é s
o r s z á g á n a k , h a n e m e z a z e g é s z s z í­
n e k b e n b u j a t e r m é s z e ti k e r e t , s a z
e z e n b e l ü l f o r g ó e m b e r é l e t le g tö b b
j e le n s é g e m a g a v o lt a f a n t a s z t i k u s
é lű r o m a n t i k a . L e g a lá b b is n e k ü n k
n y u g a t i a k n a k a z v o lt.
A k e l e ti e m b e r a s a j á t s z ü k e b b
v ilá g á t ö n n ö n s z e m é v e l e g é s z e n m á s
s z ö g b ő l n é z te . M i n y u g a t i a k te r m é -
S7etszeretők v a g y u n k . H o z z á n ő tt ü n k
a h o z a d a r a b f ö ld jiö z , a h o l é t e l ü n k
f o l y ik . A h e g y e t , a r ó n á t , a z e r d ő t,
a b e rk e t m in d a z é rt s z e re ljü k , m e rt
ö n m a g á b a n is s z é p . S z e r e lm e s e i v a ­
g y u n k a z e r d ő n e k , e g y e d ü lv a ló s á -
g u n k b a n is é r t j ü k a p u s z t á k s z a v á t,
•s a z e m b e r é s a p a t a k k e t te s b e n is
EURÓPAI ÁRU- ES POORVASZBIZTOSITO RÉSZVERVTARSASAB
Telelőn: Ant. 827—08 Budapest
P O ItO Y A S Z -, Á R U -. U T A Z A X I B A L E 8 E T B I Z T O N IT Á 8
Ö & o r x á g tr a m ,
o ly j ó l e lb e s z é lg e t n á l u n k . A k e le ti
e m b e r le lk e n e m ily e n 'h a jl é k o n y a z
e lv o n a t k o z t a t á s i r á n t. Ö s z tö n e it j o b ­
b a n s z e r e ti, m i n t t e s tis é g é n k ív ü li
v il á g á t. T ű r i é s e li s m e r i a k ö r n y e ­
z e té t, m i n t a d o tt s á g o t , m e r t v a n , d e
v é le v a l ó k ö z ö s s é g e m e g l e h e t ő s e n
l a z a . E g y t ö r ö k k ö ltő , K h a jl i, e le l k i
v o n a t k o z á s r ó l i l y e n f o r m á n b e s z é l:
Mező, tenger báját szép kedves ölé­
iből
Csodáljad esténkint s hajnallá reg-
Igeien.
De ha foga egy van, s a termete
[lompos,
Mi szép a mezőben, mi szép a ten-
fgeren . ,f
A m e z ő é s t e n g e r c s a k d is z lle t, d e
m a g á b a n n e m o ly a n n a g y o n f o n to s .
A k i é l n i v a l ó é le t, a z m á s . E f e lf o ­
g á s n a k m e g f e le lő e n p u s z t u l n a k i s a
te r m é s z e t s z é p s é g e i K e le te n , a m e n y -
n y ire c sa k a z e m b e rk é z se ré n y sé g é -
itő l te lle tt. R e n g e te g e r d ő k e t p u s z i it
e l a b a l ta , v a g y h a m v a s z t e l m i n d ­
ö r ö k r e a p á s z t o m é p g o n d a tl a n s á g a .
H e l y ü k b e m i n d e n ü t t a v é g te le n b e
é r ő s iv a ta g s z o m o r ú s á g a lé p .
A K o rá n a z t m o n d ja : „ N e v o n j s á t­
r a t e r ő s r u d a k r a , m e r t n e m á ll a n d ó
l a k h e l y e d a f ö l d ! “ A z é le t c s a k á t ­
m e n e t. K in e k r ö v id e b b , k in e k h o s z -
s z a b b . N e m é r d e m e s g o n d o ln i a j ö ­
vő szá z a d o k ra , a z o k m á r ú g y sem a
m i e i n k . G o n d o s k o d ja n a k a z o k ró l!
Telelőn: Aut. 827—08
229
a z c lk , a k i k ' u t á n u n k j ö n n e k . .M eg­
s z ü le t te k íg y h á t a K e l e tr e a n n y i r a
j e lle m z ő p r o v i z ó r i u m o k . I d e ig le n e s
h á z a k , id e ig le n e s p a l o t á k , u t a k , f a l ­
v ak . . . E g ész v á ro so k , v á ro sré sz e k
d e s z k á b ó l f e lé p ítv e . K ia c é r p a l o t á k ,
h á r o m - n é g y e m e le tte l, te tő tö ll- ta lp ig
f á b ó l. M in t f e c s k e r a k á s o k , s z o r o s a n
e g y m á sh o z tá m o g a tv a , sz ű k s ik á to ­
r o k o n . C s a k e g y f e l b o r u l t g y a lo g ­
k á l y h a k e l le t t h o z z á v a l a m e ly v á ­
r o s s z é le n , m e g e g y k is m im ó z á i! la lu
e n y h e k e le ti s z e llő , s p á r ó r a l e f o r ­
g á sa a la tt e z e r m eg e z e r h á z p o rrá
é g e tt. í g y p u s z t u l t a k e l I s z t a m b u l
ö sszes tö rö k n eg y e d e i az A ra n y s z a rv ­
tó l e lk e z d v e e g é s z a M a rin a m é ig .
M e n n y i fe s itő ib b n é l f e s tő ib b u tc a ­
r é s z le t v o lt itt, f ü g e f a - é s o ip r u s - á r -
n y é k o lt a k is k e r t e k , a h á z a k m e lle tt
a z ő s ö k s í r j a i v a l , a m e ly e k e t b e l e p ­
te k a .m a g n ó lia i ll a t o s .s z irm a i, s t a ­
v a s z i e s t é k e n a s z e n tjá n o s lb o g á r k á k
p a r á n y i m é c s e s e in e k v ilá g o s s á g a fé -
n y e s k e d e t t n e k ik . A m i n á r é k m ö g ü l
f e lk e lő f é lh o l d itt m a m á r m i n d e ­
n ü tt csak ro m o k o n s egy m in d ö rö k ­
r e e l m e r ü l t v ilá g o n te k in t s z é t.
A r o m o k ig y m a r a d t a k , a z é le t
m e g t o v á b b s ie t e tt . A m i u t á n a j ö t t,
a z v o l t á m m é g c s a k a z ig a z i s ie té s !
J ö t t a z ö s s z e o m lá s , id e g e n m e g s z á l­
lá s , a z tá n ú j r a a h á b o r ú , s v é g ü l a
k ö z tá r s a s á g . A z u j á l l a m f o r m a u j
é le t f o r m á t a k a r t a d n i a n é p n e k . A
k e le ti e m b e r ú g y g o n d o lt a a d o lg o t,
h o g y ő m o s t f e lé b r e d t. H a t s z á z e s z ­
te n d ő s j ó iz ü á lo m u tá n m e g d ö r­
z s ö lte a s z e m é t, j o b b f e lé n é z e tt, b a l ­
f e lé n é z e tt, m e g ije d t a t t ó l , a m i t a
N y u g a to n l á t o t t, m e g c s ó v á lttá a f e ­
j é t a z o n , a m it a K e le te n lá t o t t.
R á te k in te t t a k a l e n d á r i u m r a . I s z á
p r ó f é t a s z ü le té s e u t á n a h u s z a d ik
sz á z a d ! N o u g y a n jó l á ta lu d tu k az
időt! Helyéről f e l u g r ó i t é s se s z ó ,
se b e s z é d , b e le v e te tte m a g á t a b b a a
k í v ü l d ü b ö r g ő n a g y tü le k e d é s b e ,
m e ly e t n y u g a ti n y e lv e n k u l t ú r á n a k
h ív n a k .
T u d j u k j ó l m a g u n k r ó l , h a e lk é s v e
é b r e d ü n k , e lk e z d ü n k k a p k o d n i. A
s ie ts é g m a g a a z ö r d ö g d o lg a . A m ih e z
h o z z á n y ú l i ly e n k o r a z e m b e r , m i n t ­
h a m e g b a b o n á z t á k v o ln a , c s a k n e m
m in d e n a f o n á k j á r ó l a k a d a k e z é b e .
S o k m u la ts á g o s d o lg o t e l l e h e tn e
b esz á lln i a r r ó l , m ily e n ő s z in té n m e g ­
v e tő é r z e lm e k k e l v is e l te t e tt a k e le ti
e m b e r a k ö z e lm ú lt é v tiz e d e k b e n a z
e u r ó p a i p o g á n y á k f e jv is e le te , a k a ­
la p e lle n . A „ k a l a p o s “ ( s á p k á li) k i ­
f e je z é s e g y m a g á b a n is a z o n o s é r t e l ­
m ű v o lt a g y a u r s z ó v a l. S h a sziit-
k o z ó d á s ra fo rd u lt a szó b eszéd a p ró ­
f é ta h ív e i é s a g y a u r o k k ö z ö t t, e z a z
e g y é b k é n t szeg én y á rta tla n k a la p
r e n d s z e r i n t m e g k a p t a a m a g á é t,
a m e n n y i r e a k e l e ti n y e lv e z i r á n y ­
b a n m e g le h e tő s e n f e jl e tt s z ó k é s z s é ­
g é b ő l te lle tt. A m ik o r m é g a h á b o r ú
u to ls ó é v e ib e n a z istám b u li t ö r ö k
e g y e te m e n t a n i t a t t a m , a z á ll a m m a l
k ö tö tt sz e rz ő d é s e m n e k k ü lö n p o n tja
f o g la lk o z o tt a v v a l, h o g y .az e g y e te m
k a p u i t p e d ig k a l a p p a l a f e je n á t ­
l é p n i n e m s z a b a d , s a z e lő a d á s o k a t
is c s a k a f e z n e k a fe je n , v a l ó v is e lé ­
s é v e l s z a b a d m e g t a r ta n i. E z a z ö sz -
s z e - v is s z a s z id o tt, s z á m ű z ö tt k a l a p
a z o n b a n a .k ö z tá r s a s á g m á s o d ik -
h a r m a d i k e s z t e n d e jé b e n e g y s z e r r e
m é g i s c s a k r a j t a t e r m e t t a m u s z li-
m á n f e je k e n . K e m á l p a s a e g y n a p
a f e jé r e t e t te , k iá ll t a n é p e l é é s e l-
T e n d e lte , h o g y e z e n t ú l m o s t m á r
m i n d e n k i k a l a p o t v is e lje n . T ö r v é n y t
ás h o z t a k r ó la . A k i n y i lv á n o s h e ly e n
v a g y u tc á n fe z z e l j e le n ik m e g , a z t
a r e n d ő r l e t a r t ó z t a t j a , a b ir ó m e g ­
b ü n te ti .
A k e l e ti e m b e r a m a g a f a t a l i z m u ­
s á b a n n e m ra g a s z k o d ik g ö rc sö se n
a .h a g y o m á n y a ih o z . N e m c s i n á l é r ­
z e lm i k é r d é s t a b b ó l, h o g y v a la m i
m e g s z o k o tt h o l m i j á t e g y ik n a p r ó l a
m á s i k r a e ld o b ja m a g á tó l. H á t m é g
h a 'p a r a n c s o l já k ! G y e r m e te g k ö n y -
n y ü k é z ő s é g g e l k a p e g y m á s u j d o lo g
u tá n '. A n é p f ia is a z o n n a l f e jé b e
n y o m ta a s a p k á t . H o g y , h o g y n e m ,
a b o ls e v ik d iv a t u e lle n z ő s p u h a
s a p k a te t s z e t t m e g le g in k á b b n e k ik .
S m iv e l ö s z tö n ö s e lh iv a to tt s á g g a l
Képek a halálraítélt török falából: 1. Házsor. II. Oyapjujonó asszony
III. Készül a borona
231
s z e r e l a n a p k e l e t f ia m i n d e n c s o d á ­
l a t o s a n e g y s z e r it d o lg o t p o n t f o r d í t ­
v a te n n i , e n n e k a p u h a s a p k á in a k a z
e ll e n z ő jé t is le g s z ív e s e b b e n h á t u l , a
ta rk ó já n h o rd ja .
A t ö r ö k u t c a o ly a n v o lt a z e lő tt ,
a m íg a z e m b e r e k a p ir o s f e z t v is e l­
té k , .m in t e g y id e - o d a im b o ly g ó p i ­
p a c s v ir á g o s m e z ő . A k e l e t i u t c á k
ré g i s z i n p o m p á j á n a k m á r vége.
M e r t a m i n t a fe z t s v e le e g y ü t t a
t u r b á n t e ld o b tá k , a 'ré g i n e m z e ti v i ­
s e le tn e k t ö b b i t a r t o z é k a f o n á k hellv-
z e tb e k e r ü lt a jö v e v é n y k a l a p m e l ­
le tt. N e m ille tt h o z z á t ö b b é a p a -
n y c k á r a v e te tt a r a n y - v a g y e z ü s t-
s u j tá s o s d o lm á n y . L e k é re z k e d e tt
d e r e k u k r ó l a í a r s o l y o s , s z ir o n y o s
b ő r ö v . A p ir n s v a g y k é k s z i n ü f o d ­
r o s b ő b u g y o g ó is r o s s z u l k e z d te
é r e z n i m a g á t a l á b u k s z á r á n .. M ég
a p a r a s z ti b o c s k o r v is e le t á l l j a tá n
l e g to v á b b a h a r c o t . K i t u d j a , m e d ­
d ig ib irja ?
A k e le ti é l e t j ó d a r a b r o m a n t i k á ­
j á n a k v é g e ! A s z ín e s r é g i v ilá g o n
v é g ig z u g o lt a v ih a r . S a z e g y ik t ö r ­
v é n y t o ly s e b té b e n k ö v e t te a m á ­
s ik , m i n t a v il lá m o t a m e n n y d ö r ­
g é s. A lig é r t r á a j ó t ö r ö k k ö z t á r s a ­
s á g i p o l g á r t á r s a l á d a f iá b a g y ö m ö ­
s z ö ln i d o l m á n y á t , s a l v á r j á t , a m ir e
o d a n é z e t t, m á r l á t t a á m , h o g y a f e le ­
s é g e a r c á r ó l is l e r á n t o t t á k a f á ty o l t.
A n ő n e k n e m k e ll t ö b b é e l t a k a r n i
a z a r c á t. A f é r jé v e l v a g y f é r j e n é l ­
k ü l m e h e t m o s t m á r ő is o d a , a h o v a
a k a r . U t c á r a , t á r s a s á g b a , m o z ib a .
L e h e t h iv a t a ln o k , s ő t k é p v is e lő is.
A h á r e m f a la i le d ő lte k . L e e m e lg e t­
té k a s ü rü fa ro s té ly o k a t a h á z a k
a b l a k a i r ó l , e le r e s z te t té k a n é g e r r a b ­
l á n y o k a t . A h á r e m ő r i m e s te r s é g is
m e g s z ű n t. E z a z o n b a n m é g m i n d
k is e b b b a j v o ln a . A k e l e ti é l e t m i s z ­
t ic iz m u s á n a k m é g m in d ig n e m ez
a d t a m e g a l e g m é r g e z ő b b d ö f é s t. Az
e p e d ő g a z e l k ö lt é s é s b ü lb iilk e s e r g é s
a l k o n y a o tt k e z d ő d ö t t, m i k o r e z az
im é n t fá ty o lo s ia irc u p a r a d ic s o m i le ­
á n y z ó é s b ö r e d ő j ü f e r á d s é h a r e jt ő z ő
in g ó c ip r u s á g e g y ik » a p r ó t a m á ­
s ik r a a m a g a n a p f é n y r e f e l t a k a r t
232
r e á li z m u s á b a n m e g je le n t a f é r f is z e ­
m e k e lő tt. E b b e n a p e r c b e n a z t á n
s o k m i n d e n k i d e r ü l t . L á t n i l e h e te t t
n a p p a l i v ilá g o s s á g m e lle tt, h o g y a
s z e m e n eim j á z m i n , a z a j k a n e m r ó ­
z s a b im b ó , a h a j a f ü r t j e n e m j á c i n t ,
a k a r j a in e m lilio m s a d e r e k a n e m
m i n d ig o ly a n , m i n t a c i p r u s f a t ö r ­
z s e . S ő t a z t a m e g g o n d o la t la n s á g o t
is e lk ö v e tt é k e z e k a h o l d a r c u v il á g ­
v e s z e d e lm e k , h o g y f e le t té b b h iá n y o s
g y a u r f ü r d ő r u h á b a n m e g m u ta t k o z ­
ta k a b o s z p o r u s z p a r ti t e n g e r i f ü r d ő ­
k ö n . I t t v é g le g e lb u k o t t a k elle ti k ö l­
té s z e t. N e m c s a k a .m is z tik u s i r o ­
d a lm i irá n y z a tn a k le tt vég e. A z im ­
m á r r é s z k te l e m z é s e k b e b o c s á t k o z ­
h a t ó e s z té tik a i f e lf o g á s i s a z e u r ó ­
p a i i r o d a l o m n ő i d e á l j a m e lle tt t ö r t
p á ilc á t. K e le t e g y m i s z té r i u m m a l i s ­
m é t s z e g é n y e b b le tt.
D e z a v a r o d á s k e l e tk e z e tt a p r ó ­
f é t a k ö r ü l is . A k ö z tá r s a s á g i k o r ­
m á n y b e z á r a tta a d e rv is k o lo s to ro ­
k a t , m e g s z ü n te t te a z ö s s z e s p a p n e ­
v e l ő i n t é z e te k e t, a m e d r e s z é k e t . A
v a llá s o s z a r á n d o k l a t s z í n h e ly e i a z
á s z iá m je l e s e i n e k , h o g y n e m o n d ­
j a m : s z e n tj e in e k m a u z ó le u m a i, M ir­
h á i h a s o n ló k é p e n z á r a l á k e r ü lt e k .
A z sá m iik n a lk e g y r é s z e s z i n t é n l a i ­
k u s k é z r e k e r ü lt . R i tk u l a .m ü e z z in
s z a v a , m e ly a m i n á r é k e r k é l y é r ő l
n a p k e lté tő l n a p n y u g tá ig m in d e n
n a p ö ts z ö r h i r d e t t e a m ü s z S im á n v i­
lá g n é g y t á j é k a f e lé , h o g y „ A lla h a
l e g n a g y o b b . . . ! “ M in d h a l k a b b és
h a l k a b b le s z m a m á r i t t e z a s z ó . A
h o d z s á k is e l n é m u l n a k . K i e l ö r e g ­
s z ik , k i j o b b p á lly á r a m e g y . A z e g y ik
b o lto s le s z . a m á s i k v e n d é g lő s . I g e n
s o k v is s z a té r a p j a f a l u j á b a a z e k e
s z a r v a m e llé . A K o r á n t m a h o ln a p
n e m ig e n é r t i k m á r . B á r m e n n y i r e
is a r a b u l b e s z é l m a g a A lla h a n é p
h it e s z e r in t, m i n d j o b b a n g y é rü li a m a
m a r a d ia k n a k s z á m a , a k ik m ég a r a ­
b u l t u d n a k , v a g y a s z e n t a r a b ír á s t
e l t u d j á k o lv a s n i. E z e k a m ű v é s z ie n
s z é p c ik o im y á s k a c s k a r i n g ó k . m e ­
l y e k b e a K e le t f a n t á z i á j a s z á z a d o ­
k o n k e r e s z tü l a n n y i a r ti s z t ik u s e le ­
m e t é s a n n y i p o é z is t s z ő tt — m a
I. őskori formája
török szekér. 11.
Gyapjutépő asz-
szony. III. Nyom­
tató szánnal csé­
pelik a gabonát
 m á r m i n d c s a k a m ú l t id ő k n e k é r ­
t é k t e l e n n é v á lt lim - lo m j a i le tte k .
A K e le t le v e te tte m a g á r ó l a r e j ­
te lm e k f á ty lá t , é l d o b t a s z í n e s s z é p
k ö n tö s é t. I t t m a r a d t c s u p a s z o n , s z i-
n e h a g y o t ta n a n é p lé l e k n e k u to ls ó
m e g b u v ó h e ly e , a f a lu . H a ts z á z e s z ­
t e n d ő n e k k o n o k h a g y o m á n y a l a k ik
m é g im a is e z a p r ó s á r h á z a k bam .
E z e k a l a t t a f ü v e i b e n ő t t la p o s s á r -
t e t ő k a ila tt, t e n y é r n y i a b l a k a i n k e ­
r e s z t ü l a li g m e g v ilá g íto tt h ű v ö s m e ­
n e d é k e k b e n é l m é g ú g y , a h o g y K is-
Á z s iá n a k a t ö r ö k b e v á n d o r l á s k o r á ­
b a n itt t a l á l t ő si m ű v e lts é g e . E g y i p ­
to m i f a lf e s tm é n y e k r ő l i s m e r i e g y ­
s z a r v ú f a e k é jé v e l s z á n t j a m a is a
f ő id e t, é le s t ü z k ő s z i lá n k o k k a l k i r a ­
k o t t n y o m ta tó s z á n já v a l c s é p li g a ­
b o n á j á t , s tö r té n e le m e l ő t ti f o r m á j ú
k é t k e r e k ű t a l i g á j á n n y i k o r o g v é g ig
a s z i k á r u g a r o n . M in d e z m é g a z
ő s k o r h a g y a té k a . R o m a n tik á n a k t a ­
lá n egy v ég ső csö k ev én y e.
A k u t a t ó a z t m o n d ja r ó l a : b á r ­
csak m ég m eg m a ra d n a ! A ro m á n -
tik á v a ll s z e m b e n é r z é k e tle n u ji tó k
a z t k ív á n já k : b á rc s a k m á r e ltű n t
v o ln a !. . .
Mészáros Gyula dr.

------- t§ f-------
MAGYAR KIRÁLYI
OSZTÁLYSOR'SJÁTÉK

TODÍlA.fsTAKSABANKHÁZ R.-T.
legnagyobb osztály sors] egy üzlet
BUDAPEST. IV. SZERVITA-TÉR 3
Legnagyobb nyeremény esetleg

5 0 0 .0 0 0 ™«
A cikkíró első kisázsiai expedícióján Nyeremónyhuzások havonta !
még fezt viselt
284
 Névnapok betűrendes jegyzéke
Abel Jan. 2. Bertalan aug. 24. Erzsébet iul. 8, nov Hilor ián 14.
Abigail (ebr. 9. Bertold febr 11 19. Hortense, Hortenzia
Abrahám aug 16. Btotana dec 2. Esatás jul 6 . nov 17.
Achiles nov. 2. Blanka okt 25. Eszter máj 24 Huba aug 19.
Adalbert szept 27. Bódog jan 14 Etel okt 8. dec. 16 Hubert m árc 20,
Ádám szept 9. dec. 24 Boldizsár jan. 6. Euszták szept 20 nov. 3
Adél Jan 29 Bonaventura jul 14 Éva dec 24 Hugó ápr. 1.
Adolf (ebr 11. Bonifác máj 14, Ezekiel ápr 10
Adorján márc. 5. jun. 5. Fábián jan 20 Ibolya aug. 7.
Agnes |an 21 Borbála dec. 4. Fanni márc 9. aug Ida márc. 13. szept.
Ágoston máj. 28, aug. Brigitta okt 11. 21. 6.
28. Bruno oki. 6 Farkas aug 13. okt Ignác febr 1 jul. SÍ,
Ágota Jan II, febr. 6 31. okt. 23.
Ákos febr 27. Carolina nov 4. Fausztin febr 15
Félix nov 70. ruv 3.
Aladár febr. 20 márc Cecília nov 22 Illés jun. 20.
11. Ciprián szept 14 és Ferdinánd máj 30 Urna ápr. 18.
Alajos jun 21. 26 Ferenc jan 29, ápr Ilona aug. 18 oki. 14.
Albert aug. 24 Cirill febr 9. márc 2. jun 4 és 16. Imre nov 5.
Albertina ápr 29. 29, jul. 7 szept 17. okt 4 Ince iul. 28.
Albin márc. 1. Cirjék aug 8 és 10. dec 3 Ipolv aug 13
Albina dec 16 Coelestin ápr 6. máj Flórián máj 4 Irén márc 25.
Alfonz aug 2 okt. 30. 19. Franciska márc 8 Iréné okt 20
Alfréd febr 23 Constantin máj 21. aug 21 Ireneus jun. 28
Álmos febr 20. Frida máj 6. Irm a máj 3.
Amália jul. 10, okt. 7. Friderika szept 20 István aug 3. és 20.
Ambrus dec 7. 't'm á z dec 11. Frigyes jul 18 szept 2. nov. 28.
Anaklét jul 13. Damján szept. 27. Frumcnc márc 23. dec. 26.
Anasztáz áp r 15. Dániel jul. 24. Fülöp máj. 1. és 26, Iván iun. 24.
aug. 17. Dávid dec 29 és 30 aug 23 Ivó máj. 20.
András febr 4. máj Demeter okt 26. Izabella jul. 12.
21,* nov 10. és 30 Dénes ápr 8 okt. 9 Gábor márc 24 Izaiás jul. 6.
Angela máj 31 Dezső máj 23 Gabriella dec 12. Izidor márc. 30. ápr.
Anicet ápr 17. Domonkos aug. 4. Gál okt 16 4.
Anna jun 2 jul 28 Donát febr 17 Gáspár ián 6. Izsák máj. 15.
Antal jan 17. máj Dorottya febr 8 Gedeon márc 28. Izsó aug 26.
10. jun. 13. jul. 6 Dömötör okt 26. okt 10
Antónia jun 13. Döme szept 27 Gellért szept 24. és Jácint aug. 17, szept.
Antonin máj 10. 25 11
Anzelm áp r 21. Ede vagy Genovéva jan 3 Jakab máj. 1, jul. 25.
Aranka febr 8. Cüniund okt 13. nov Gephard aug 27. Janka máj. 30.
Arisztid áp r 27. 16 Geréb márc 16 János jan 27. febr. 8,
Árkád jan 12 Ediltrud iun 23 Gergely márc 12, márc 8 és 27. és
Arkádius jan 12. Edit szept 16 máj. 9. és 25, nov. 17 28. máj. 6 és 16,
Ármin (v Herman) Eduárd márc 18, Gertrud márc 17, iun 26, aug 9 és 29,
ápr. 7, máj. 10. okt. 13 nov 15 oki. 20 nov 24. és
Arnold jul 18 Efrém jun 18. Gerzson febr 22 2«. dec. 27.
Áron áp r 2 Egyed szept 1. Géza febr 25 és 26 Január szept 19.
Árpád márc 31. dcc Elegy dec 1 Gizella máj 7 és 8Jenő jul 13 nov 17.
11. Elek jul 17 Gottfried nov 18. Jeromos iul. 20 szep­
Arszlán jun 28. Elemér febr 28. Gotthárd máj 5 tember 30
Apoilinár lul 23. Eleonóra febr. 21. Gottlieb márc 6 Joachim márc 20..
Apollinius ápr 18. Ella febr 13 Grácián dec 18. aug. 16
A rtur 'an 22 Előd oki. 22 Guidó márc 30. és
Johanna dec 15
Atala ápr 15. Elvira febr 10. szept 12. Jolán tun 15.. nov 20.
Atanáz máj 2 Elza dec 1 Gusztáv ián 16. Jónás nov 12.
Attila jan 7. Emánuel (Manó) Gyárfás jun 19. Jozafát nov 14
Auguszta márc. 29, márc 26 Gyöngyike okt. 23. József márc 19. ápr
dec 18. Emilia jul. 19. György ápr 24 16.. máj 3.. aug.
Aurél jun. 15, okt Emil máj 28. Győző nov 3. 27. szept 18
5, dec. 2 Emma ápr 19. nov Gyula ápr. 12 Juc'ás okt 28.
24. Judit iul 30 . dec 10.
Ernőd aug 9. Hajnalka márc 27. Julia febr. 16., máj. 22.
Enese jul 5 Hedvig okt. 17 Julián ia-i 9
Balázs febr. 3. Engelbert nov. 7. Helén (Ilona) aug 18 Julianna Julia
Bálint febr. 14. Eörs jul 14 Helga okt 3. Jusztin ápr 14.
Barnabás jun. 11. Erazmus iun 2 Henriette márc 16. iun 16
Béda máj 27 Erhardl ápr 9 okt 14 Jusztina szept. 26
Béla ápr. 23. Erik mái. 18. szept Henrik jul 15
Benedek márc 21 10 Herman ápr 7 Kajetán aug. 7.
Benjámin ián. 3. Erika aug 31 Hermenegild ápr 13 Kajusz ápr 22.
Bernardin máj. 20. Ernestin aug 29 Hermln aug. 3 Kalisztus okt 14.
Bernát máj 20 Ernő ián 12 lligin jan 11. Kálmán okt 13
Berta aug. 6. Ervin ápr. 26. Hilda szept 3 Kamii jul 18.

235
Kamilla dec. 28. Margit jan. 19., febr Péter jan. 31., febr. 22 Tádé lan. 94.
Karolin febr. 2. 27.. jun. 10. és 23.. ápr. 27. és 29.Tamás m áre. 7., dec.
Karolina nov. 4. Mária febr 16.. Jul. 22. jun. 29., aug. 1.. 21. és 29.
Károlv jan. 28., nov. 4. aug 15., szept. 8. és szept. 9.. okt. 19. Tekla szept 23.
Kalalin febr. 13., ápr. 12 és 24.. nov. 27. nov 18 dec. 9. Teleszlor jan. 6.
30. nov 25. Marianna nov. 1. P etra okt. 2. Teodóra ápr. 30..
Kármér rná. c 14 Márk ápr. 25. Petronella máj. 31. szept. 11
Kelemen nov. 23. Márta jul. 29. Piroska jan. 18. Teofil dec. 20.
Kerény m áic. 30. Martina ián. 30 Pius máj. 5., jul. 11. Terézia juL 8.. okt. 3.
jun. «.' Márton nov. 10. és 11 Piac d oki. 5. és 11. és 15.
Keresztélv ápr. 3. és 12 Polikárp jan. 26 Terézke okt. 3.
Kilit áp r 26. Mártonka jan. 30 Pongrác máj. 22. Tibold jul. 1.
Klára aug. 12. Máté szept. 21. Praxedes túl. 21. Tibor ápr. 14., aug. 11.
Ktaudiusz iun ÍZ Maliid máre. 14. Proláz szept. 11. Timót jan. 14.. aug. 22..
Klementina nov. 21 Mátvás febr. 24.. dec. 8 dec 20.
Kleofás szept. 25. Maxim máj 29. Rache lebr 4. Titusz ián. 4 . szept. 18.
Klolild iun. 3. Medárd iun 8. Rafael jun. 20., okt. 24 Tivadar ápr, 19.. nov.
Kocsárd ápr. 19. Melánia jan 10. Raimund jan 23.. aug 9
Kolos okt 30 Melkiadesz dec, 10. 31. Tóbiás Jun. IS.
Konrád febr 18. és Menyhért jan 6.. aug Rainer jun. 17. Tódor febr. 7.
19. ápr » 22 Rebeka aug 30. szept
Konstantin mái. 21. Metód Jul. 7., 2. Ulrik jul. 4.
Kordula okt. 22 Mihálv máj 8. szept Regina szept. 7.
Kornél iul 3. szept 29 Rémig okt. 1.
16. Miklós szept 10.. dec. 6 Rezsó nov. 7. Valér dec 15.
Kornélia m áre. 3. Miksa okt. 12. Richárd ápr 3. Valéria ápr. 28.
Kozma szept 27. Milos nov. 26. Róbert jun. 7. Valérián dec. 15.
Kristóf máre 15 Monika máj. 4. Rókus aug. 16. Vanda jan. 26.
Krisztián m áre 13. Mór okt 25. Román febr. 28. Valter jul. 18.
Krisztina Iul. 24.. Móric szept. 22 Romuald lebr. 7. Vazul jun 11.
Mózes máj. 16.
aug 5. Róza aug 30.. szept. 4 Venánc vt. máj. 18.
Kunigunda máre 8 Rozália 1 Róza. Vencel szept. 28.
Nándor máj. 30.
Napoleon máj. 7. Rózsa és Rózsi l Róza Vendel oki 20.
Lajos aug. 10, és 25. Rudolf nov. 7. Veronika ián. 13.. jul.
Lambert ápr. 16. Nárcisz okt. 29. 9.
László jun 27.. aug. 8 Nalália dec. 9. Vid jun. 15.
Laura iun 28 Nesztor febr. 26. Salamon okt. 24. Vidor jan. 13.
Lázár dec. 17. Samu v. Sámuel aug Viklor szept. 5.
Lehel aug. 2 Oklávia máre. 22
Nikáz dec 14.
21. Viktória dec. 23.
Lénárd nov 6 Sándor lebr. 26 . máre Viktórián máre 22.
Lenke iul. 23 Nikodém szept. 15. 18 Vilma (Vilmos napon)
Leó ápr. 11.. Jun. 28. Noé nov. 29 Sára lan. 19.
Leona jan 4. Norbert jun. 6. Sarolta iul. 2. VUmosCjan 10 Jun. 25
Nolburaen szept. 13. Sebestyén Jan 20 Vince jan 22 á p r. 5..
Lidia febr 12 . áp r 8 Olga iun 27
Lili Iul 11 Serena és Szeréna vagy jul. 19
Olympia máre. 10. Ireneusz jun. 28. V iola dec 19.
Lipót nov 15. Olivér nov 21.
Lívia febr. 12 Olivia dec. 3. Simon jan. 5.. febr. 18. Virgilianov.
Virgil 27.
jao. 31.
Longin március 15. Orbán máj. 25. okt. 28
Lóránt jan. 15. Orsolya oki. 21. Simpiicis máre. 2.
Lotbár jan. 27. Oszkár jul. 31. Sixtus m áre 28
U r in e aug. 10.. szept. 5 Olmár nov 16. Wilhelm szept. 19.
Skolasztika febr. 10.
Luca dec 13. Stefánia oov 28. Wladimir Iul. 24.
Ottilia dec. 12.
Lucián lan. 7. Olló jul. 2. Szabbasz dec. 5.
Lucius okt 19. Ottokár jul. 2. Szabin m áre 13.. okt Xavér dec 3.
Ludmilla szept 17. Odón nov 16, és 18. 27.
Ludovika szept. 12 örzsi 1. Erzsébet. Szaniszló mái 7.. nov Zakariás máre 15..
Lujza máre. 2 Ozséb máre. 5., aug 13.
Lukács okt. 18. 14 szept 6
Lukrécia iun. 9 Szaturnin nov. 29 Zelirin aug. 20.
Pál ián. 15. és 25., ápr Szerén szept 14. Zelma jan 23.
Magdolna május 29. 28. jun 26. és 29 és Szerváé máj. 13. Zenó ok! 29.. dec. 22.
Jul. 22 30. nov. l8 Szevér Jan. 8. Zoárd lásd Zuárd.
Makár jan. 2. Pamfil iun. 1, Szidónia jun. 23 Zoltán máre. 8. Iun.
Malvin okt. 1. Panleleon jun. 27 Szilárd máre. 11. 23. j
Mamert máj. 11. Paskál máj 17. Szilárdka dec. 14. Zuárd dec. 30.
Manó m áre 26. Patrik m áre. 17. Szilvér jun 20 Zsigmond máj. 2
Manszvét szept 3. Paulin jun. 22. Szilveszter dec. 31 Zsófia máj. 15
Marcel jan 9. és 16. Pelágia dec. 19. Szóter ápr. 22. Zsolt ápr. 10.
ápr. 26. Perpetua máre. 6. Szörény ían. 8 Zsuzsanna febr. 18.

EURÓPAI ÁRU- ES PÜDUVASZSIZTOSITO RÉSZUÉRYTARSASAU

Telefon: AaL 827—08 Budapest Telefon: Aut. 827—08
PODGTAftZ-, A rit -. UTAZÁSI b a i .e n f .t m z t o h t á s

236
 POSTAI DÍJSZABÁSOK
Levélpostai díjszabás
Cseh-,
Belföldre Ausztriába Lengyel-,
és Német­ Olasz­ Egyéb
A küldemény neme országba országba, külföldre
helybe vidékre Romániába,
Vatikánba
f i l l é r
20 g.-ig 10 20 32 32 | 40
40 g.-ig 14 28 minden további 20 g.-ért
Levél

250 g.-ig 18 36 16 20 20
500 g.-ig 26 50 16 20 20
Levelezőlap 6 10 16 16 20
10 g.-ig 2 fillér 50 grammonként
50 „ 4 „
100 „ 8 „
Nyomtatvány 250 „ 12 „
4 6 6
500 „ 20 „
1000 „ 40 „
2000 „ 70 „
50 g.-ig 6 fillér 50 grammonként
250 „ 16 „ 4 1 6 1 6
Áruminta
350 „ 24 „ de legalább
500 „ 30 „ 8 | 12 12
250 g.-ig 16 fillér 50 grammonként
500 „ 30 „ 4 6 6
Üzleti papir
1000 „ 60 „ de legalább
2000 „ 90 „ 32 40 40
Ajánlási dij 20 50 50 50 50

Expressz-dij belső kér. 60 f. 80j 80 80

külső kér. 175 „
Postautalvány-díjszabás
Belföldre Külföldre
20 P-dg 20 fillér 40 P-ig 50 fill. 600 P-ig 330 fill.
100 „ 60 „ .100 >> 80 „ 700 „ 380 J»
500 „ 120 „ 200 130 „ 800 „ 430 „
1000 „ 200 „ 300 180 „ 900 „ 480 ,,
1200 „ 220 „ 400 »1 230 „ 1000 „ 530 •1
500 ** 280 „ 1200 „ 630 »*

237
 T Á V ÍR Ó
1. A belföldi forgalomban a távirat
szódíja 10 fillér, a helyi távirat és táv­
iratlevél szódija 6 fillér.
A díjminimum a helyi táviratnál 00
fillér, a távolsági táviratnál és a táv­
iratlevélnél 1 pengő.
A táviratok ciménelk kiigazításáért
járó dij 30 fillér.
2. Külföldre: Ausztriába 12 fillér,
Csehszlovákiába 18 fillér, Jugoszláviá­
ba 18 fillér, Lengyelországba 20 fillér,
Németországba 20 fillér, Romániába
18 fillér szavanként.
A sürgős távirat dija a rendes táv­
irat szódíjának háromszorosa, a helyi
távirat és távirallevél dija a rendes
dij fele, a hirlaptávirat dija belföldön
szavanként 2 fillér.
A vasárnap és Szent István napján
feladott magántáviratok után távira­
tonként még 40 fillér pótdijat kell fi­
zetni. E napokon táviratleveleket fel­
adni nem lehet.

TÁ V BESZÉLŐ
Belföldi forgalom
1. Helyi forgalom: Nyilvános álló- 2. Távolsági forgalom
másról úgy a fővárosban, mint vidé- 3 percenként pengőben a következő
ken 3 perces beszélgetés 20 fillér. övék szerint: ,
I. | 11. | III. | IV. | V. | VI. VII.
Erős forgalmú órákban (8—19 óráig)
0-80 | 100 | 1-60 | 2-20 | 2'30 | 240 | 260 2-80
Gyenge forgalmú órákban (19—8 óráig)
0-40 | 0-50 j 0-80 1 1-10 | 115 | 120 | 1'30 | 170

Sürgős beszélgetések dija: a rendes Meghívásért, külön meghívásért, az

háromszorosa. előfizető neve vagy állomásának szá­
Igen sürgős beszélgetések díja: a ma után való díjköteles tudakozódás­
rendes tízszerese. Azonnali beszélgeté­ ért fizetendő dijak pengőben erősfor-
sek dija: a rendes húszszorosa. galmu órákban (8—19 óráig):

11. I HL j IV V. I VI. I VII.

0-60 I 0-60 I 060 I 073 j 077 0-80 1 0-87 | (V93

Gyengeforgalmu órákban (19—8 Vasárnap és Szent István napján a

óráig) minden díjövben 0.60 pengő.
Külterületen vagy más község terü­
letén kézbesítendő meghívásért a meg­
hívás diján felül még 1 pengő 60 fil­
lér küldöncdij is fizetendő.
Előfizetés
1. A budapesti hálózatban — ideért­
ve a budapesti hálózatba bevont Új­
pestet, Pestújhelyt és Rákospalolát —
előfizetők számára 14 fillér a beszél­
getési dij, a 0-ás dijivben fekvő közsé­
gek területéről bekapcsolt állomások
pedig huszonnyolc fillér hivási dijat
fizetnek.
238
belföldi távolsági magánbeszélgetések­
ért és üzeinetközvetitésekért 80 fillér,
a bejelenteti meghívásokért, a külön
meghívásokért és a tudakozódásért 40
fillér pótdij fizetendő.
2. Budapesten a távbeszélőáiHomá-
sok egy héten belül soronkivüli be­
kapcsolásáért 60 pengő fizetendő.
3. Pénzbedobósra működő készülék­
kel felszerelt állomás és főállomás
után a dijszabásszerü alap- és beszél­
getési díjakon felül készülékenként
havi 8 pengő külön dijat kell fizetni
 BUDAPESTI KÖZPONTI
ALTALÁNOS TEJCSARNOK
R . T*
VII., RotionblUor-utca 31
A főváros terüle­ Fióküzleteink
tén 3 0 0 fióküzlet Paiaekomott pasztőrözött tej. díjm entesen
és több m int 1000 ö sszes tejtermékek. Yoghurt, házhoz
elárusítóhely tojás, kenyér és s ü t e m é n y . szállítanak

ry a m e s é l'
b ő széi

HYPEROL SZAJVIZTABLETTA id e Al is s z á j . é s i o r o k ö b l ö c e t ö i

A MAGYARSÁG TÁRSASUTAZÁSAI
a legkellemesebb és legelőnyösebb utazási alkalmak.
Gyönyörű, tanulságos programok elsőrendű ellátás.
Magyarság utazási osztálya

239
 HOORDEN PROFESSZOR
RUDAPESTEH
A z ú js á g o k tö m ö tt h a s á b ja in c s a k ­
n e m e ls ik k a d t az a s z e n z á c ió , h o g y
N o o rd e n p ro fe s s z o r, a v ilá g h írű b el-
g y ó g y á s z -o rv o s B u d a p e s te n j á r t s ez
év ő sz é n n é h á n y n a p o t a m a g y a r f ő ­
v á r o s b a n tö ltö tt. P e d ig N o o r d e n p r o ­
fe s s z o r N o b e l-d d ja s h ő s , a m o d e r n o r ­
v o s -tu d o m á n y o k eg y ik fe je d e lm e s
c s a k a z é rt n e m fo g a d la k i tt já r ta k o r
o rs z á g -v ilá g ra szó ló ü n n e p s é g e k k e l,
m e r t ez e lle n — a tu d ó s s z e ré n y s é g é ­
v el — ő m a g a tilta k o z o tt.
K a ri v o n N o o rd e n B o n n b a n s z ü le ­
te tt 1 8 5 8-ban . N é m e t k lin ik á k o n v o lt
ta n á rs e g é d , m a jd m a g á n ta n á r i k é p e s í­
té s t sz e rz e tt, 1 8 9 3 -b a n B e rlin b e n p r o ­
fe ssz o ri c ím e t k a p o tt, 1 8 9 4 -tő l M a jn a -
F r a n k f u r t v á ro s i k ó r h á z á b a n a b e lg y ó ­
g y á sz a ti o s z tá ly fő o rv o s a , 1 9 0 6 -tó l a
b éc si e g y e te m n y ilv á n o s r e n d e s ta n á r a
v o lt, de 1 9 1 3 -b a n v is s z a k ö ltö z ö tt
F r a n k f u r tb a , a h o l to v á b b f o ly ta tja t u ­
d o m á n y o s m u n k á s s á g á t. N e v é t m á r
b éc si p ro f e s s z o r k o r á b a n m in d e n k i is ­
m e r te E u r ó p á b a n , m e r t a z a n y a g c s e re
b á n ta lm a k le g k iv á ló b b o rv o s a v o lt, v i­
lá g h írű v é p e d ig a k k o r le tt, a m ik o r —
tu d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k e lis m e ré ­
s e k é p p e n — m e g k a p ta a 180 e z e r svéd
k o r o n á s o rv o s i N o b e l-d ija t,
Globus nyomdai mUintéxet mélynyomása — Nyomdaigazgató Havas M.
É rd e k e s , h o g y a h á n y k ü lfö ld i h ír e s ­
ség c s a k P e s te n m e g fo rd u l, m in d e g y ik ­
n e k fe ltű n ik a m a g y a r s ö r ta r ta lm a s
jó s á g a . íg y j á r t N o o r d e n p r o f e s s z o r Is,
a k i m e g je g y e z te , h o g y a s ö r n é p sz e rű -
s ité se é r d e k é b e n ta lá n s e n k i s e m te tt
a n n y it, m in t é p p e n ő. R e n g e te g , az
a n y a g c s e r e b á n ta lm a k k ó r ta n á v a l, k ó r ­
é le tta n á v a l é s te r á p iá já v a l fo g la lk o z ó
tu d o m á n y o s m ü v e t irt. ö á lla p íto tta
m e g m ü v e ib e n , h o g y a „ g y o m o rn e d v e k
e lv á la s z tó h a tá s á t“ — a z e m é s z té s t —
a s ö r sz é n sa v - é s k o m ló ta r ta lm a n a g y ­
s z e rű e n e lő s e g íti s ő szö g e z te le e lő ­
s z ö r a z t a té n y t is, h o g y a s ö r b e n lév ő
k is a lk o h o lm e n n y is é g é p p e n a z a m e g ­
fe le lő a d a g , a m e ly sz ü k sé g e s a g y o m o r
„ s ó s a v e lv á la s z tá s á n a k f o k o z á s á r a “ , de
a „ le lk i jó é rz é s " — a z e u p h o r ia — e lő ­
id é z é sé re is. É p p e n e z é rt m e g e n g e d h e ­
tő n e k ta r tja n a p i e g y lite r s ö r r e n d s z e ­
re s f o g y a s z tá s á t, m e r t — m e g á lla p ítá s a
s z e rin t — az e g y H ier s ö rb e n lév ő 40
g ra m m a lk o h o l a sze rv e z e t á lla n d ó ú j ­
já é p íté s e - é s a z e n e rg ia g y ü jté s sz e m ­
p o n tjá b ó l e lő n y ö s .
E n n é l m é g é r d e k e s e b b — és f o n to ­
s a b b — a z , a m it N o o rd e n p ro fe s s z o r
„ H a n d b u c h d e r E r n ä h r u n g s le h r e “ (A
tá p lá lk o z á s ta n k é z ik ö n y v e ) d m ü ö rö k ­
b e c s ű m ü v é n e k 767. o ld a lá n irt. Szó-
s z e rin t e z t:
— S o k e s tb e n a s ö r k iv á ló fris s ítő
ita l é s m e g k ö n n y íti m á s tá p lá lé k fe lv é ­
te lé t. L á z a s á lla p o to k b a n , ú g y h e v e n y ,
m in t id ü lt e s e te k b e n é s z le lh e tjü k ezt,
s ő t g y o m o rb e te g c k n é l, id ü lt h u r u t o k ­
n á l, s a v h iá n y n á l s g y o m o r d u o d e n u m
fe k é ly e k n é l is. Az ily e n b e te g e k jó l tű ­
r ik a jó l é r e tt s ö r t s a z e g y é b é te l is
jo b b a n Ízlik u tá n a . S z in te a z t m o n d h a t­
ju k , h o g y a s ö r a b e te g tá p lá lk o z á s á ­
n a k e g y ik a lk a tr é s z e — te rm é s z e te s e n
k is m e n n y isé g b e n .
E z e k b ő l a m e g á lla p ítá s o k b ó l n y il­
v á n v a ló , h o g y a s ö r n e m c s a k az
e g é sz sé g e se k , h a n e m a b e te g e k ita la is
s h o g y e z t m a m á r v ilá g sz e rte tu d já k ,
a z e ls ő s o rb a n é p p e n N o o rd e n p r o ­
fe s s z o r é rd e m e .
 H o t e l A s t o r ia
B U D A P E S T
A főváros legmodernebb szállodája, minden
komforttal berendezve, a Belváros legjobb
helyén, közel a pályaudvarokhoz és hajó­
állomáshoz. Mérsékelt árak.
Érdekkörében a Sut. Margitszigeti Nagy-
szálloda, Szanatórium és Gyógyfürdő

H otel Palace
B U D A P E S T
Minden'komforttal berendezett kommerci­
ális szálloda. A főváros központjában, kö­
zel a pályaudvarokhoz. Polgári árak.
Érdekkörében a Szt. Margitszigeti Nagy­
szálloda, Szanatórium és Gyógyfürdő

DIEBOLD NÁNDOR
b u d a p e s ti m ű sz eré sz az a u tó n , m otor»
k e ré k p á ro n é s k e ré k p á ro n u ta z ó k ré sz é re
BARCS KÁLMÁN
p r a k tik u s a rc v é d ő t s z e rk e s z te tt, (ma­ E Z Ü ST K O SZ O R U S M E -T E R
gyar szabadalom) m ely k itű n ő v é d e l­ Kötélgyártó és hálókötő ipartelepe
m e t n y ú jt a m e tsz ő é n h id e g szél e lle n . Készít mindennemű sporthálókat
A gyakorlatban k itü n ő en bevált ta lá l­
m ánynak nagy előnye, hogy leh elettő l BUDAPEST,
be nem párásodik. F ő á ru s itó : VI., KARTÁCS-UTCA 13-15.
TELEFON : A u to m a ta 9 2 9 - 0 9 ..
Komár Rudolf
oki. gépészmérnök villamos­ K i t ü n t e t v e : n a g y a r a n y é r e m m e l 1926, áll
sági és műszerüzeme, d í s z o k l e v é l l e l 1928. A l a p í t á s i é v : 19
Budapest,V i l i . , Kisfaludy-u. 29. T.: 32-6-17