Alkalmazott Pszichológia Alapítvány Folyóirata - 2019-03

-------
-------
ALK ALMA ZOT T PSZICHOLÓGIA
Bárdos György Oláh Attila
Birtalan Ilona Liliána Rácz József
Borsfay Krisztina Révész György
Dúll Andrea Rigó Adrien
Ehmann Bea Tóth-Varga Violetta
Hoppál Dorottya Szabó János
Inhóf Orsolya Vermes Katalin
SZERZŐINK ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

Jámbori Szilvia
Juhász István
Kis Bernadett
Korbai Hajnal
Kőrössy Judit
Nguyen Luu Lan Anh
2019/3
2019/3
-------
-------
apa_2019_3.indd 1 2019.10.08. 13:51:58

ALKALMAZOTT
PSZICHOLÓGIA
2019/3
APA_2019-03_EEK.indd 1 2019.10.21. 10:33:55

Alapítás éve: 1998
Megjelenik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem
és a Debreceni Egyetem együttműködésének keretében,
a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
A szerkesztőbizottság elnöke
Prof. Oláh Attila
E-mail: olah.attila@ppk.elte.hu
Szerkesztőbizottság
Demetrovics Zsolt Faragó Klára
Jekkelné Kósa Éva Juhász Márta
Kalmár Magda Katona Nóra
Király Ildikó Kiss Enikő Csilla
Molnárné Kovács Judit N. Kollár Katalin
Münnich Ákos Szabó Éva
Urbán Róbert
Főszerkesztő
Szabó Mónika
E-mail: szabo.monika@ppk.elte.hu
A szerkesztőség címe
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
1064 Budapest, Izabella u. 46.
Nyomdai előkészítés
ELTE Eötvös Kiadó
E-mail: info@eotvoskiado.hu
Kiadja
az ELTE PPK dékánja
ISSN 1419-872 X
APA_2019-03_EEK.indd 2 2019.10.21. 10:33:55

TARTALOM
EMPIRIKUS TANULMÁNYOK
A térhasználat jellegzetességei a pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési

jegyzőkönyvekben. A holding és handling funkciók megjelenése a szociofizikai
környezetben............................................................................................................................7
Tóth-Varga Violetta, Dúll Andrea
A szándékos önszabályozás jelentősége serdülő és fiatal felnőttkorban a társas

támogatás, az identitásállapotok és a reziliencia tükrében................................................... 33
Jámbori Szilvia, Kőrössy Judit
Significant negative transitions in Chinese immigrant children’s life . ............................... 53

Krisztina Borsfay, Lan Anh Nguyen Luu
Egészség a közösség által támogatott mezőgazdálkodásban................................................ 81

Birtalan Ilona Liliána, Kis Bernadett, Bárdos György, Rácz József,
Oláh Attila, Rigó Adrien
MÓDSZERTAN
Az Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív magyar adaptációja.............................................. 103

Szabó János, Révész György, Juhász István, Inhóf Orsolya
MŰHELY
Body-mind approaches in therapeutic and other helping relationships – experiences of

a training program............................................................................................................... 119
Hajnal Korbai, Dorottya Hoppál, Katalin Vermes, Bea Ehmann
APA_2019-03_EEK.indd 3 2019.10.21. 10:33:55

APA_2019-03_EEK.indd 4 2019.10.21. 10:33:55
EMPIRIKUS TANULMÁNYOK
APA_2019-03_EEK.indd 5 2019.10.21. 10:33:55

APA_2019-03_EEK.indd 6 2019.10.21. 10:33:55
Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31. 7
A TÉRHASZNÁLAT JELLEGZETESSÉGEI
A PSZICHOANALITIKUS SZEMLÉLETŰ
CSECSEMŐMEGFIGYELÉSI
JEGYZŐKÖNYVEKBEN. A HOLDING ÉS
HANDLING FUNKCIÓK MEGJELENÉSE
A SZOCIOFIZIKAI KÖRNYEZETBEN1
Tóth-Varga Violetta
ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola
toth.varga.violetta@gmail.com
Dúll Andrea
BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék
dull.andrea@ppk.elte.hu
Összefoglaló
Háttér és célkitűzések: Winnicott énfejlődési modelljében három fő anyai működésmódot

(holding, handling és tárgynyújtás) nevez meg, amelyek a gondozás különböző megnyilvá-
nulási formáira vonatkoznak. Vizsgálatunkban célunk az volt, hogy feltárjuk, a szociofi-
zikai tényezők – látens, nem tudatosuló természetük ellenére – pszichológiai szempontból
olyan fontosak, hogy markánsan megjelennek a csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvekben
is, illetve a legfontosabb korai anyai funkciók jól kirajzolódhatnak a szociofizikai kontext-
usból is.
Módszer: Kutatásunkban családok otthonában lezajlott, pszichoanalitikus szemléletű cse
csemőmegfigyelések jegyzőkönyveit dolgoztuk fel oly módon, hogy kiemelten fókuszál-
tunk a szociofizikai környezeti jellemzőkre, amelyekben a holding- és handlingfunkciókra
vonatkozó példákat kerestünk. A jegyzőkönyveket kvalitatív elemzésnek vetettük alá. Mivel
a Grounded Theory (GT) módszerével kialakított, kategorizálása révén kialakult kódrend-
1
A kutatás az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (1783-3/2018/FEKUTSRAT)
keretében valósult meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.
A kutatás az ELTE Kutatásetikai Bizottságának jóváhagyásával készült. A jóváhagyott kérelem
száma: 2018/30.
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.7
APA_2019-03_EEK.indd 7 2019.10.21. 10:33:56

8 Tóth-Varga Violetta – Dúll Andrea
szer érdekes összefüggéseket mutatott a Winnicott elméletéből ismert anyai fő funkciókkal,

ezért alkottunk egy elméletvezérelt kódlistát is, majd megnéztük milyen kapcsolatba hozha-
tó egymással a két kódrendszer.
Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kódolás során kialakított fogalmak, majd
az ezekből formált kategóriák egy része jól besorolható a winnicotti fő anyai funkciók alá,
a kódok pedig megfelelő leírásait, példáit adják az axiális kódoknak. A térben való elhelyez-
kedés, a mozgás, a tárgyakkal való bánásmód, amelyek a baba gondozása körül és közben
zajlanak, sok olyan jellegzetességre rávilágítanak, amelyekben egyértelműen tükröződnek
a holding és a handling szociofizikai környezetben való megjelenései.
Következtetések: Mindezek egyrészt arra engednek következtetni, hogy a szociofizikai
környezeti tényezőket és azok hatását a megfigyelést végző szakember természetes módon
nem tudja figyelmen kívül hagyni. Ezért – mivel hasznos információt jelentenek – érdemes
ezeket figyelembe venni a megfigyelés során. Másrészt kiderült, hogy a fontos anyai funkci-
ók a szociofizikai környezeti tényezők fókuszba állításával is tetten érhetők.
Kulcsszavak: csecsemőmegfigyelés, Grounded Theory (GT), Winnicott, holding, handling,
szociofizikai környezet
Bevezetés jük a környezeti mozzanatokat valós súlyuk

szerint. A környezet nagyon összetett, az
Implicit környezeti tudás egyént „körülvevő”, magába záró jellege az
oka, hogy környezethasználat közben általá
Tanulmányunk elméleti hátterében az egyéb- ban nem tudatosulnak bennünk a terek és
ként széles körben ismert elképzeléseket, teó a tárgyak tulajdonságai. Éppen ezért a kör
riákat szeretnénk egy speciális aspektus nyezettel kapcsolatos kompetenciaérzésünk
ból, környezetpszichológiai szempontból is implicit módon fejlődik (Dúll, 2009).
bemutatni. Ennek jegyében (vö. Dúll, 2009) Az összes benyomást, ami az embert
tanulmányunkban a pszichoanalitikus szem- élete során éri, az explicit memóriafolya-
léletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvek matokon kívül a tudattalan (implicit tudás)
azon a szociofizikai környezeti jellemzői is tárolja. Nem kivétel ez alól a sok környe-
re kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyek zeti hatás sem. A modern pszichoanalitikus
ugyan jól láthatóan a szemünk előtt vannak, kutatók (pl. Stern, Beebe – azaz a bostoni
mégsem foglalkozunk velük kellőképpen, csoport) gondolkodásában az implicit tudás
mert ezt a fajta (környezeti) tudást, informá mindig a tudás természetére vagy kapcso-
cióhalmazt – nem tudatosuló természete lati folyamatokra vonatkozik. Azonban nem
miatt (vö. Dúll, 2009) – gyakran nem tudjuk csupán az egyének közti társas folyamatok-
explicitté tenni. ra gondolhatunk, hanem a kapcsolat abszt-
A környezet természete már csak ilyen: rahálható a minket körülvevő térre, annak
hatása, vizsgálhatósága éppen a nem tuda- egyes elemeire, tárgyaira, a szociofizikai
tosuló volta (vö. Dúll, 2009) miatt nehéz- környezet (lásd Dúll, 2009) legkülönbözőbb
kes, hiszen leginkább implicit tudásként él aspektusaira, illetve azok az egyénhez fűző-
bennünk. Ritkán fogalmazzuk meg s kezel- dő viszonyára is. A modern analitikus elmé-
APA_2019-03_EEK.indd 8 2019.10.21. 10:33:56

A térhasználat jellegzetességei a pszichoanalitikus szemléletű… 9
letek szerint az implicit tudásként bennünk a depressziós kedélyállapotú személy tér

élő információk nem elfojtás következtében használatának különbözőségeit és jellem-
váltak tudattalanná, azaz nem a dinamikus zőit.2 Hermann (uo.) hangsúlyozza, hogy
tudattalanba tartoznak (Pohárnok, 2005). az ösztönféleségeknek sajátos és jellemző
Születéstől kezdve létezik egy procedurá- térvonatkozása van, de ezekre nem tér ki.
lis tudás arról, hogyan tegyük a dolgainkat, Ugyanakkor ő volt az első elméletalko-
hogyan viszonyuljunk a hozzánk legköze- tó, aki a csecsemőnek nem szexuális erede-
lebb álló személyekhez. Ezt a tudást Karen tű tárgykapcsolati ösztönt tulajdonított,
Lyons-Ruth nyomán nevezzük implicit kap hanem a közelség-távolság, megkapasz-
csolati tudásnak, amelynek jellegzetessége kodás-elkülönülés fogalmai mentén alakí-
a nehezen vagy sokszor nem is verbalizál- totta ki elméletét, ahol a megkapaszkodási
ható volta (Pető, 2003). ösztönt és ellentétpárját, a keresési ösztönt
határozza meg alapvető emberi szükség-
A térhasználat letként. Azaz a térben való mozgás elemi
szerepet kap a koncepciójában, mint az
A térhasználat és a lelki jelenségek összefüg- anyával való eggyé válás és az önálló indi-
géseivel több dinamikus szemléletű teo viduummá válás dialektikájának térbeni
retikus is foglalkozott. A Budapesti Iskola manifesztációja. Hasonlóan gondolkodott
képviselőjeként Hermann Imrét különösen Spitz (idézi Bergman, 2004) is, aki az elkü-
foglalkoztatták a lelki jelenségek térvonat- lönülésre és a megkapaszkodásra való egyi-
kozásai, elképzelése szerint térszemléle- dejűleg jelentkező igényt látta alapvetőnek,
tünk érzelmileg meghatározott. Schilder de Mahler és munkatársai (1975) szeparációs-
munkája alapján ismert volt előtte, hogy a tér individuációs elmélete is a megkapaszko-
a lelkünkben szoros összefüggésben van ösz dás és az elkülönülés, exploráció, térben
töneinkkel, indulatainkkal, cselekvéseink- való eltávolodás mentén konceptualizáló-
kel. Hermann (1947) – részben Binswanger dik (Bergman, 2004).
(idézi Hermann, 1947) nyomán – kifejti az Bowlby (idézi Fonagy és Target, 2005)
egyes patológiákban jellemző térhasznála- kötődésviselkedés rendszerét két ténye-
ti jellemzőket, elsősorban a hipomániás és ző határozza meg, amelyeknek szintén egy
2
A hipomán személy mintha tágabb térben mozogna, minden könnyebben esik a keze ügyébe, nagy
lábon él, hangosan beszél. Élénk hangulata a tág teréből érthető, mintegy levezethető, ebből a tág
térből adódóan az esetleges baj is messzebb esik, így akár el is kerülhető, főképp a felgyorsult moto-
ros funkcióinak következtében. Ezzel szemben a depressziós „kislábon él”, összekuporodik, szenved
a nagy tágasságoktól, az átláthatatlan nagy terektől, kishitűsége abból is adódhat, hogy térszemlélete
szerint a távoli rossz is mindig bekövetkezik, ráadásul motorikus védekezése is lelassult, a távoli jóra
nem is gondol. A mániás és depressziós állapotok mögött egyrészt a felettes-én és az én küzdelme
látható, hiszen mindkét formában sérült a felettes-én valamiképpen, de emellett a szadisztikus-ma-
zochisztikus ösztön erősebb megjelenése is tapasztalható náluk, aminek ugyancsak jól követhető
térbeli vonatkozásai vannak Hermann szerint. Míg a szeretet a társat is magában foglaló tágult térként
értelmezhető, addig a szadista csak a saját terét akarja tágítani a másik rovására, gúzsba köti a mási-
kat, kicsinyíti vagy akár a megsemmisítésére tör, a saját hatalmát kiterjeszti. A mazochizmus és
a depresszió szoros viszonya mutatja, hogy a térszűkítésnek nagy szerepe jut a mazochizmusban
(akár úgy is, mint a szadizmus ellentéte).
Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.
APA_2019-03_EEK.indd 9 2019.10.21. 10:33:56

értelmű a térbeli kivetülése: egyrészt a gye kitágult. Szerinte (uo.) az egészséges lelki
rek biztonsági szükséglete és ezáltal az működés következtében kialakul az ember-
anyához való közeledés, közel maradás; ben egy vágy a tágas tér után, amely a korlát-
másrészt a tanulási tapasztalatokra való lan mozgást és a kiteljesedés igényét is jelen-
igény, a környezet felderítésére való vágy, ti. Ugyanakkor az is fontos, hogy a korlátok
ami pedig eltávolítja az anyától és felfedezés- megszűnése (térben és időben egyaránt)
re sarkallja. ijedelmet kelthet, hiszen szükség van hatá-
Bálint Mihály (1959/1997) is a környe- rokra, rendre (vö. Polcz, 1987). A határok
zethez való viszonyulás alapján alakítot- tágítása és felállítása két ellentétes törekvé-
ta ki kötődéselméleti tipológiáját aszerint, sünk egy időben, amelyet a tudattalan sza
hogy az egyén hogy viszonyul a környeze- bályoz.
téhez, értve ez alatt a társas kapcsolatokat,
de a (szocio)fizikai helyeket, s a tárgyakat Tér és érzelmek
is. Teóriája szerint az őstörés következtében
kétféle tárgykapcsolati zavar következhet Mahler koncepciója szerint a korai időszak-
be az egyénnél. Az egyik lehetséges mód, ban szimbiotikus kapcsolat van az anya és
hogy az egyén egy ún. oknofilikus világot csecsemője között. Csak a differenciálódás
hoz létre, amelyben a tárgyak alapvető- által keletkezik kettejük között tér, anya és
en megbízhatóak. Ezért a személy erősen csecsemője között, de egyben külső és belső
ragaszkodik is hozzájuk, túlbecsüli azok között is (Mahler és mtsai, 1975). A belső tér
jelentőségét, sőt akár függővé válik tőlük, Bergmannál (id. Péley, 2004) egy metafo-
miközben a köztük lévő teret fenyegető- ra: arra a helyre utal, ahol a szelf- és tárgy-
ként éli meg. A másik lehetséges reakció reprezentációk elhelyezkednek, ahol a pszi-
egy filobatikus világ megteremtése, amely chikus események megtörténnek. Ezért
a tárgyakkal kapcsolatos egyfajta függet- aztán az érzelmekről gyakran úgy beszé-
lenség megteremtését vonzza magával, lünk, és természetesen úgy is gondolko-
ahol a tárgyak iránti szükségletek tagadása dunk róluk a hétköznapi életben, mint
és a nyitott terek iránti túlzott igény jellem- valami tartályban lévő anyagról, amely-
ző az egyénre. nek a tartály adja a keretet, például üresnek
Bergman (2004), a szeparáció-individuá érezzük magunkat vagy bizonyos élmé-
ció elméletet továbbgondolva leírja a cse nyektől feltöltődünk, tele vagyunk várako-
csemő és a gyermek térhez való változó zással vagy éppen szomorúsággal, olykor
viszonyát, a tárgyi világ felfedezését, hasz- pedig elárasztanak bennünket az érzelmek
nálatát, illetve megfogalmazza az optimális (Bergmann, 2004). Mandler (1992, 2003)
és biztonságos teret, amelyben a baba fejlő- kognitívfejlődés-kutató kép-séma elméle-
dése kielégítően halad az individuáció felé. tével ad magyarázatot arra, hogy mi lehet
Klaniczay (1992) Hermann munkáját ennek az oka. Bemutatja a konténermetafo-
továbbgondolva írja, hogy egyes nehéz élet rát, hogyan alakul át a kezdeti, nyelv előtti
helyzetekben azt éljük meg, hogy elfogyott implicit tudás verbális tudássá. Elképzelése
a tér. Míg a felejthetetlen örömteli pilla- szerint, ahogy a csecsemő folytonosan átéli,
natokban ennek ellenkezőjeképp épp azt ahogy „tartalmazva van”, pl. anyja karjá-
észleljük, hogy a tér szinte a végtelenségig ban van, anyja vele van a szobában, szájá-
APA_2019-03_EEK.indd 10 2019.10.21. 10:33:56

ban a tej vagy az anyamell, tehát a külön- ják a gyerek testi-lelki integrációját, segítik
böző érzékszervi tapasztalatai által megéli a perszonalizációt és a tárgykapcsolat (vagy
a „tartalmazás” amodális kép-sémáját. Vé énkapcsoltság) kialakulását.
leménye szerint ez az absztrakt kép-séma
adja majd a „tartalmazás” nyelvi fogalmai Holding és handling
nak alapját. Érdekes, hogy Mandler (1992, Winnicott teóriája szerint az egyén egy
2003), mind Karmiloff-Smith (idézi Pohár- veleszületett potenciállal bír, azaz – elkép-
nok, 2005) elsősorban az élettelen, tárgyi zelése szerint – a csecsemő rendelkezik
– a szelftől függetlenül létező – világról a fejlődés és a növekedés potenciáljával.
alkotott reprezentációk fejlődését vizsgálja. Egyszerre van a függőség és a független-
ség állapotában. Ugyanis függetlenség-
A korai környezeti gondoskodás gel bír abban az értelemben, hogy az érési
Winnicott elméletében folyamat állandó előrehaladást tesz lehető-
vé, ugyanakkor képességeinek kibontako-
A korai környezeti ellátás nem csak Bálint zásához szükséges az ösztönző környezet,
Mihályt (amint arra fentebb kitértünk), így ebben az értelemben nagyon is függ
hanem Winnicottot is foglalkoztatta. Látás- a környezetétől (Winnicott, 1960c). Winni-
módjuk több szempontból hasonló volt és cott a jó anya (és a jó terapeuta) (Slochower,
elméletalkotásukban kölcsönösen hatot- 2017) feladataiként említi, hogy tisztában
tak egymásra. Bálint szerint az anya-gye- kell lennünk azzal, hogy milyen nagy jelen-
rek kapcsolatban bekövetkező traumák oka tősége van a gyerek fejlődése szempontjá-
a személy és környezete, azaz a gyermek és ból az emberi környezet és a nem embe-
az anya közötti össze nem illés. Winnicott ri környezet folytonosságának, hiszen ez
véleménye szerint is nagyon fontos a csecse- elősegíti a gyermeki személyiség integrá-
mőt körülvevő környezet, azonban szerin- cióját. Fontos a kiszámíthatóan megbízható
te a csecsemő még nincs tudatában a korai anyai viselkedés, valamint a gyerek változó
környezeti ellátásnak, csupán azt érzékeli, szükségleteihez való alkalmazkodás, illet-
ha az elégtelen. Miképp az Bálint Mihály- ve a gyerek kreatív késztetéseinek megva-
nak írott leveléből (Winnicott, 1960b/2004) lósulásáról való gondoskodás (Winnicott,
kiderül, nem osztja Bálint elméletét az 1960c; Mitchell és Black, 2000)
elsődleges szeretet kapcsán, mert szerin- A csecsemő, éretlenségéből adódóan,
te ezt a korai időszakot anya és csecsemő folyamatosan egy elképzelhetetlenül nagy
egysége jellemzi még. Ezért nem is létezhet szorongás szélén áll, amelyet az anya a ki
kettejük között kapcsolat, mert a baba erre elégítő gondozás révén tud elhárítani. Ez
még nem képes, csak a maga integrálatlan a szorongás olyan érzéseket és következmé
módján tud kapcsolódni. nyeket jelent, mint a darabokra hullás, a foly
Az énfejlődés winnicotti modellje sze tonos zuhanás, a kapcsolat hiánya a test
rint az anya feladata három fő működés- tel és a tájékozódási hiány. Ugyanezek
mód, azaz gondozási mód köré szervező- később a patológiás tünetek között, súlyo-
dik, melyeket holding (tartás), handling san regresszív páciensek esetében is vissza-
(bánásmód) és tárgynyújtás kifejezés- köszönnek, Winnicott (1962a/2004) arra
sel illet. Ezek a működésmódok biztosít- a következtetésre jut, hogy különbö-
APA_2019-03_EEK.indd 11 2019.10.21. 10:33:56

ző személyiségzavarok hátterében a korai énvédelemként szolgál. Az anyai gondos-

időszak tartási, bánásmódbeli és tárgy- kodás sikeressége, ha a csecsemőben kiépül
nyújtási hiányosságai rejlenek. Az énfej- a létezés folytonossága, ami az énerő alap-
lődéshez kell időbeli és térbeli integráció, ja, kialakul az „én vagyok” érzése, azaz
perszonalizáció és az, hogy az én tárgyvi- létrejön a test és lélek egysége, az integ-
szonyulást kezdeményezzen. ráció. Sikertelenség esetén pedig megsza-
A korai időszakban átélt elképzelhe kad a létezés folytonossága, túl korán kell
tetlen szorongást az anya tartja távol a cse alkalmazkodnia, nem tud a saját lénye-
csemőtől, amennyiben empátiával tud for ge fejlődni, ami éngyengeséghez és dezin-
dulni hozzá, s a fizikai gondozás révén tegrációhoz vezet, s amit Winnicott hamis
életben tartja, biztosítja a fizikai szükség self ként definiál (Winnicott, 1960a, 1960c;
leteit. A szeretet ebben az időszakban a tes vö. Slochower, 1996, 2017).
ti gondoskodáson keresztül fejeződhet ki, Ebben a korai időszakban az anya – opti-
s ezeket nevezi Winnicott összefoglaló né mális esetben – egy olyan speciális tudatál-
ven holding-funkcióknak, ami a csecse- lapotba kerül, amit elsődleges anyai odafor-
mő fizikai tartását, alátámasztását jelen- dulásnak hívunk, s ami lehetővé teszi, hogy
ti, s elvezet az integrációhoz (Winnicott, az empátián keresztül érzékenyen reagáljon
1962a/2004; Khan és mtsai, 1974). Ezek a csecsemő jelzéseire. A kezdeti anya-cse-
közé tartozik a fiziológiai sérülésektől való csemő kapcsolatban, amikor a babának
védelem, a csecsemő különböző érzékeny- még nincs az anyai gondoskodástól szepa-
ségéről, mint például bőrérzékenység (érin- rált szelfje, a környezeti ellátás még szük-
tés és hőmérséklet szempontjából), hallási ségképpen fiziológiai és pszichológiai is
és vizuális, valamint gravitációs szenziti- egyben (Winnicott, 1960a). Ebben a kezde-
vitásról való gondoskodás. Ugyancsak ide ti időszakban, amely megközelítőleg az
sorolandó a babáról való nappali és éjsza- első fél évet öleli fel, a baba még az abszo-
kai – tehát a totális – környezeti gondosko- lút függőség állapotában van, olyannyira,
dás is, amely egyedi és megismételhetet- hogy még nincs is tudatában függőségének,
len. Ahogy a változások is ide sorolhatóak, különállóságának.
amelyek a növekedéshez és a fejlődéshez Az anya tartja a csecsemőt, mind konk-
tartoznak, s amelyek alakulásához kell rétan, mind áttételesen, ezáltal egységbe ol
idomulnia a gondoskodásnak is. vasztja annak szenzomotoros élményeit. A jól
Winnicott elmélete szerint az ösztön- tartó környezet adja az agresszió és a sze
kielégülések és a tárgykapcsolatok alap- retet integrálásának kereteit, lehetővé teszi
ja az általános bánásmód, a csecsemőről az ambivalencia elviselését és az együttér-
való gondoskodás. Ez a környezeti gondos- zés kialakulását3 (Fonagy és Target, 2005).
kodás a csecsemő számára életfontosságú Az integráció a környezet tartási funkció-
3
A holding a felnőttekkel folytatott terápiás helyzetben is lényeges tényező, hiszen a jó holding-kör-
nyezetet ott is meg kell teremteni, különösen a súlyosan regresszív patológiákban kulcsfontosságú.
Ezt az állapotot Slochower (1991) selyemgubó-állapotnak hívja, mely a holding-funkció egyik vari-
ánsainak tekinthető, ugyanúgy, mint Bálint (1997) őstörés-, Mahler (1975) extrauterin matrix fogalma
is. Slochower (1991, 1996, 2017) a holding-környezet terápiás feltételek közötti megteremtésével és
vizsgálódásával is sokat foglalkozott.
APA_2019-03_EEK.indd 12 2019.10.21. 10:33:56

jának megfelelő működésétől függ. Először Azonban a már nem tökéletes anyai
az Én jön létre, ez egyben meghatározza azt alkalmazkodás fokozatos bekövetkezése
is, hogy minden más Nem én, amivel az Én egyrészt hiányérzettel és fájdalommal tölti
kapcsolatba kerül. el a csecsemőt, ugyanakkor, ha ez a megfele-
Ahogy a gyerek nő, az anya pedig elsőd- lő időben és fokozatossággal történik, akkor
leges anyai odafordulás speciális állapotá- építő hatást gyakorol a gyermek élmény-
ból kezd kikerülni, amely által szaporodnak világára. Megtapasztalja, hogy kívánsá-
a hibái, elvétései, akkor kerül a csecsemő gai nem mindenhatóak, nem ő teremti meg
a relatív függőség állapotába, hiszen ekkor sem a tárgyat, sem a kielégülést, hanem az
lesz tudatában függőségi helyzetének. Ebben anyja kedvező válaszai. Ekkor elkezdi érez-
az időszakban (hozzávetőleg féléves kortól ni a függőséget, aminek következtében tuda-
kétéves korig), amit Winnicott relatív depen- tosul benne az is, hogy a világ nem egyetlen
denciának hív, az anyának az a dolga, hogy szubjektumból áll, hanem sokból (Mitchell
a világot folyamatosan bemutassa a babának. és Black, 2000). A kezdeti, csaknem totális
Ennek az időszaknak a fő gondozási felada- anyai alkalmazkodás megteremti a csecse-
tát handlingnek nevezte el Winnicott, ami mő számára a szubjektív mindenhatóság
a tágabb holding fogalom részét képezi, s azt érzését, azt az illúziót, hogy az anya melle
fejezi ki, hogy a testhez való viszonyulásban az ő saját része, amely az ő mágikus kont-
hogy kell segíteni a csecsemőnek. Kulcsmo- rollja alatt van. Az anya feladata, hogy foko-
mentuma a megfelelő bánásmód, ami révén zatosan építse le a csecsemő illúzióit, amely-
létrejöhet a perszonalizáció, s megvalósulhat nek következtében el tud jutni az örömelvtől
egyfajta pszichoszomatikus egység. Kedve- a valóságelvig.
ző kimenetel esetében a bőr az ént a nem-én- A csecsemő egyre inkább képes lesz
től elválasztó határrá válik, neurológiai- kezelni az anya teljes alkalmazkodásá-
lag a megfelelő izomtónus és koordináció nak hiányát. A belső és a külső valóság
meglétében nyilvánul meg, s ez adja meg az összekapcsolását könnyíti meg az köztes
egyén pszichoszomatikus egységét (Winni- élménytér, amelyet átmeneti vagy poten-
cott, 1962a/2004). ciális térként nevezett el Winnicott. Ez
Az „elég jó” anya fontos ismérve, hogy a fogalom egy olyan közbülső térre utal,
csecsemőjét nem pusztán viselkedése, ha amely a fantázia és a realitás között helyez-
nem a mögötte rejlő szándékok és vágyak kedik el. Ez a köztes tér szükséges ahhoz,
alapján értelmezi, azaz a kezdetektől intenci- hogy létrejöjjön és elinduljon a kapcso-
onális lényként kezeli. Ebből adódóan a fizi- lat a gyerek és a külvilág között. Az átme-
kai szintű gondoskodás mögött egy fontos neti tárgyak biztosítják a korai időszakban
lélektani mező rejlik, amelyben az anya megtapasztalt érzelmi környezet időbeli és
csecsemője viselkedésének mögöttes moti- a fizikai környezet bizonyos elemeinek foly-
vációját keresi. Ez úgy tud működni, hogy az tonosságát (Winnicott, 1971/1999). Ettől az
anya „kölcsönadja” gyermekének az énjét, átmeneti tértől lesz az elválás, a kettévá-
tükröző viselkedése révén a baba a saját lás elviselhető, s nem traumatikus élmény,
belső állapotait összekapcsolja a tükröző mert így olyan folyamattá válhat, amely-
viselkedéssel, s abban – szerencsés esetben – ben biztonságosan kialakulnak az én hatá-
a saját érzéseit ismerheti fel (Péley, 2004). rai addig, míg az anyát jó tárgyként inter-
APA_2019-03_EEK.indd 13 2019.10.21. 10:33:56

nalizálni tudja. Az átmeneti tér a játékon ciók sérülése esetén. Azt mutatja be, hogy
keresztül válik az alkotás terévé: a játéktér- előfordul, amikor valaki a fizikai környezet-
ben életre kel az átmeneti tér és a valós tér ben keresi azt a kielégülést, amit a társas,
tárgyai jelentéssel telítődnek (Péley, 2004) emberi környezetében nem kapott meg. Ha
Habár a potenciális tér az anya és a gyerek a szüleitől nem részesült abban a biztonság-
közötti fizikai és mentális térben alakul ki, ban, gondoskodásban, ami számára kellő-
a későbbiekben azonban normál fejlődés képpen biztosította volna, hogy elmerül-
esetén lehetősége lesz rá, hogy kifejlessze hessen vágyaiban és gondolataiban, akkor
saját képességét a potenciális terek létreho- ezt a hiányt próbálhatja betölteni az életé-
zására. Például a játszásnak és a kulturális ben a siklórepüléssel és a könnyűbúvárko-
élménynek, s a kreativitásnak a helye egya- dással. Ezek azzal az élménnyel ajándékoz-
ránt az egyén és a környezet (tárgy) közötti ták meg, hogy valami láthatatlan erő tartja,
potenciális tér (Winnicott, 1971/1999). Azaz alátámasztja és ő függeszkedhet, leeresz-
az átmeneti tér a lehetőségek tere: a tapasz- kedhet és alámerülhet, miközben mindvé-
talatainkból, élményeinkből álló mentális gig biztonságban érzi magát. Tehát utólag
tér megteremtése a rendelkezésünkre álló a fizikai környezet segítségével próbálja
fizikai térben. A külvilágban a potenciális pótolni azt a hiányt, amit a korai időkben
tereknek tehát mind a korai, anyai együtt- elszenvedett (Mitchell és Black, 2000).
léttel kapcsolatos, mind a külvilág elemeit A korai anyai funkciók nem kevésbé
tartalmaznia kell (Bergman, 2004). fontos harmadik pillérét alkotja a tárgy-
Az átmeneti jelenségek használata ezért nyújtás. Noha szervesen kapcsolódik az
aztán nagy segítség a csecsemőnek, s ha első két funkcióhoz, ennek környezetpszi-
ez nem sikeres, az a fejlődését hátráltatja. chológiai tárgyalása szétfeszítené a jelen
Ugyanakkor Spocknak írott levelében arról tanulmány kereteit, itt csak röviden érintjük
elmélkedik Winnicott (1962c/2004), hogy a témát. A tárgynyújtás mint gyermekgon-
az átmeneti tárgyak használatára való képte- dozási aspektus a tárgykapcsoltság (vagy
lenség mellett a másik nehézség az, amikor énkapcsoltság) kialakulásához vezet. Ez
a baba valami olyanban talál megnyugvást, pedig az énnövekedés egyik fontos összete-
ami az anya és ő közé kerül. Olyan csecse- vője, s arra utal, hogy a csecsemőnek szük-
mőkre gondol itt Winnicott, akik szíveseb- sége van az anyai éntámogatásra, teljes
ben fekszenek kiságyukban az ölben tartás mértékben függ tőle, az anya részéről pedig
helyett, akik az ágyukban könnyebben tökéletes adaptációra van szükség. Tehát
megnyugszanak. Ezek vagy nagyon szoron- a tárgynyújtás megelőzi a tárgykapcsolat
gó vagy negatív érzéseiket túlkompenzáló kialakulását, az pedig elvezet a tárgy hasz-
anyák gyermekei, akik számára túl nehéz nálatáig (Winnicott, 1971/1999).
anyjuk kedélyállapotának elviselése. Ezért Az elég jó környezet (értsd anya) gondos-
szívesebben fogadnak közéjük egy közbe- kodik a csecsemő elvárásához igazodó
eső tárgyat, ami lehet akár játék vagy egy tárgynyújtásról, azaz lehetővé teszi csecse-
elválasztó üveg (Winnicott, 1962c/2004). mőjének, hogy az létrehozza a tárgyat,
Winnicott maga is kifejezésre juttatja ami a baba számára az omnipotencia érzé-
egy esetleírásában, hogy a fizikai környezet sével jár. Ez úgy történik, hogy a környe-
milyen szerepet játszhat a korai anyai funk- zet tárgyakat kínál fel oly módon, hogy
APA_2019-03_EEK.indd 14 2019.10.21. 10:33:56

a csecsemő képes legyen a tárgy megal- Csecsemőmegfigyelés

kotására. A babának egy halvány elvárá-
sa, körvonalazatlan szükséglete keletke- A csecsemő- és gyermekmegfigyelés hosz-
zik, amit az érzékeny és adaptív gondozó/ szú múltat tudhat maga mögött, ennek rész-
anya megért és ennek megfelelő tárgyat letes leírását magyarul is olvashatjuk példá-
nyújt vagy cselekvést végez. Ennek követ- ul Hámori (2015, 2016), Halász (2018) és
keztében a baba arra kezd el vágyni, amit Rajnik (2010) munkáiban. A csecsemő-
a mamája nyújt. Így kezd magabiztos lenni megfigyelés speciális résztvevő megfigye-
abban, hogy amire vágyik, megvalósul, lői módszer, melyet Esther Bick dolgozott
azaz létrehozza, vagyis tárgyakat és „vilá- ki 1964-ben kifejezetten oktatási célzattal
got” képes alkotni. Az anya egy rövid ideig A metódusa pszichoanalitikus gyermek- (és
megengedi neki ezt az omnipotencia érzést egyes helyeken a felnőtt-) pszichoterapeuta
(Winnicott, 1962a/2004). A tárgykapcsolt- képzés részévé és fontos aspektusává vált.4
ságtól a tárgyhasználatig való átmenethez Célja a korai tapasztalatok és a csecsemő
tartozó segítség az átmeneti tárgy (Péley, élményvilágának jobb megismerése.
2004). A megfigyelő egy-két éven át, hetente
Összegezve a fentieket: vélekedésünk egy alkalommal egy órán át megfigyel egy
szerint a jó anyai bánásmód winnicot- anya-csecsemő párost a saját otthonában.
ti fogalmait, azok lényegét, igen gyakran A résztvevő megfigyelés módszere sajátos
tetten érhetjük a szociofizikai környezet- beállítódást követel a szakembertől, hiszen
ben. A térrel, a tárgyakkal való bánásmód, a családon belül érzi magát. Ám mégis
amely a baba gondozása körül/közben zaj távolságot kell tartania a családtagok-
lik, sok olyan jellegzetességre rávilágíthat, tól úgy, hogy a megfigyelői pozíciót tudja
amelyekben egyértelműen tükröződnek tartani, amelyből megfigyelheti a család-
a Winnicott által bevezetett holding, hand- beli történéseket. A megfigyelés mellett
ling és tárgynyújtás szociofizikai környe- a tapasztalatairól jegyzőkönyvet vezet,
zetbeli leképeződései. A tanulmányban amelyben leírja a megfigyeléseit az anyá-
alább pszichoanalitikus szemléletű csecse- ról és a csecsemőről, a családtagok közti
mőmegfigyelések jegyzőkönyvei, beszá- interakciókról, a kisbaba fejlődésmenetéről.
molói alapján, kvalitatív tartalomelemzé- Mindemellett nagy fontossággal bír, hogy
si módszerrel dolgozva kísérletet teszünk rögzítse az általa átélt érzéseket, a benne
a winnicotti elmélet holding és hand- zajló történéseket, gondolatokat, illetve
ling funkcióinak tetten érésére, ezeknek szomatikus reakciókat is. Ezeknek megbe-
a szociofizikai környezetben való leképező- szélésére sor kerül a csoportos szuper-
dését keressük és vizsgáljuk. Ehhez röviden vízión is, ahol a csoporttagok visszajelzé-
ismertetjük a csecsemőmegfigyelés célját és sei, reakciói által jól láthatóvá válik, hogy
alapelveit. a megfigyelő miképp vesz részt a helyzet-
ben, milyen kapcsolata alakul ki a megfi-
4
Magyarországon elsőként az I. számú Gyermekklinikán tartottak kísérleti jelleggel csecsemő-
megfigyelés kurzust 1986 és 1988 között, majd 1989-től az Ego Klinika megalakulásával az itt folyó
gyermekterápiás oktatás szerves része lett a csecsemőmegfigyelés (Halász, 2018).
APA_2019-03_EEK.indd 15 2019.10.21. 10:33:56

gyelt családtagokkal és a történések mögöt- figyelhető készségeinek, interakcióinak

ti érzelmi jelentések is megérthetővé válnak monitorozásán túl lehetőséget kínál arra
(Bick, 1964, 1976; Rajnik, 2010). is, hogy a megfigyelő megkonstruálhas-
A csecsemőmegfigyelés szociofizikai sa elképzelését a háttérben zajló tudatta-
aspektusainak vizsgálata ismereteink sze- lan érzésekről és folyamatokról, amely
rint nem rendelkezik előzménnyel a nem a Bick-féle megfigyelésnek is az egyik
zetközi szakirodalomban sem. Maga legfontosabb aspektusa (Hámori, 2016).5
a csecsemőmegfigyelés önmagában per
sze gazdag elméleti háttérrel rendelkezik,
Winnicott megfigyelésein és elméletein ala Vizsgálat
puló, illetve azokkal összevető megfigye-
lést dokumentált például Spelman (2013). Adatgyűjtés
Munkájában 15 hónapon át, heti 50 perces
megfigyeléssorozat révén követte végig egy A vizsgálat tárgyát olyan csecsemőmeg-
újszülött fejlődését és az anyával, család- figyelési jegyzőkönyvek és beszámolók
dal alakuló interakcióit. Tapasztalatait írás- alkotják, amelyek az Ego Klinika gyermek
ban rögzítette és a winnicotti teória egyes terapeuta-képzésének csecsemőmegfigye
elméleti fogalmai (pl. a tartalmazás) men lési modulján készültek, tanulmányi célzat-
tén elemezte a tapasztalatait, illetve a saját tal 2006 és 2016 között. A tanulmány kilenc
– megfigyelői státuszának – jelenlétének jegyzőkönyv feldolgozásából készült,6 ame
szerepét, jelentőségét, áttételi funkcióját. lyek terjedelme összesen 543 gépelt oldal-
A csecsemők fejlődésének vizsgálatára nyi volt. Az egyes jegyzőkönyvek terjedel-
a pszichoanalitikus csecsemőmegfigyelésen müket tekintve eltértek egymástól, akadtak
túl egyéb lehetőségek is adódnak- Ilye- rövidebb (30-40 oldalas) beszámolók, de
nek részben a laboratóriumi megfigyelések 100-130 oldalas, igen részletes és szemé-
(Rustin, 2006), részben a videotechnika lyes hangú jegyzőkönyvek is. A pszicho-
segítségével rögzített megfigyelések, ame lógusok a jegyzőkönyvük rendelkezésem-
lyek lehetőséget teremtenek arra is, hogy re bocsájtása mellett az általuk megfigyelt
a baba-mama interakciók pillanatnyi rezdü- családokkal együtt írásos beleegyezésüket
léseit, apró finomságait is rögzítsék, ezál- adták a jegyzőkönyv kutatásainkban való
tal elemezhetővé tegyék. A videóra rögzí- felhasználásához. A kutatás az Ego Klinika
tett megfigyelések analizálása és az abból jóváhagyása és támogatása mellett zajlott.
levonható tanulságok óriási előnye még az A tanulmányaikat folytató pszicholó-
is, hogy beépülhettek a baba-mama terápiák guskollégák a képzés keretében, a módszer-
rutinjába (Stern, 1995; Hédervári-Heller, nek megfelelően egy-másfél éven át, heti
2008). Hiszen a módszer a csecsemő meg egy alkalommal látogattak egy családot
5
Ilyen típusú kutatások folynak hazánkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Inté-
zete Korai Fejlődés Kutatócsoportja keretein belül, Hámori Eszter vezetésével.
6
Részben egykori csoporttársakhoz, munkatársakhoz fordultunk, illetve ismerősi körből való
ajánlások alapján kerestük fel a kollégákat. Ezúton köszönjük a kollégáknak, hogy jegyzőkönyve-
iket rendelkezésünkre bocsájtották. Köszönettel tartozunk az Ego Klinikának is, hogy támogatták
munkánkat.
APA_2019-03_EEK.indd 16 2019.10.21. 10:33:56

a baba születésétől kezdődően kb. másfél Kutatói kérdés

éves koráig. A családok tájékoztatást kaptak
arról, hogy a képzés részeként és követel- Kutatási kérdésünk arra irányult, hogy
ményeként vesznek részt a megfigyelésben. a megfigyelés megadott szempontjait, a vizs
Ennek tapasztalatait a képzésben szakmai gálandó jelenséget milyen kategóriarendszer
keretek között a szakemberek megbeszé- szerint szemlélik, közelítik meg a megfigye-
lik, zárásként pedig írásbeli összefoglalót lők, illetve ebben a szempontrendszerben
készítenek, ahol a csecsemő fejlődésével, milyen módon jelenik meg a szociofizikai
megfigyelésével kapcsolatos észrevételei környezet?
ket rögzítik, a családok anonimitását és
beazonosíthatatlanságát mindvégig maxi- Adatelemzés
málisan tiszteletben tartva. A megfigyelés-
ben kizárólag olyan családok vettek részt, A vizsgálathoz a kvalitatív elemzési techni-
akik ezeket a feltételeket vállalták, minden kák közül a Grounded Theory (GT) (Corbin
elemét tudomásul vették. A megfigyelési és Strauss, 2015) módszerét találtuk legal-
jegyzőkönyvekben, beszámolókban szerep- kalmasabb megközelítési módnak.
lő személyek, családok azonosíthatatlan- A lehorgonyzott vagy megalapozott
sága érdekében az adatokat (név, lakóhely, elméletként is ismert módszer eredetileg
informatív jellemzők) az esetek többsé- Glaser és Strauss (1967) nevéhez fűződik.
gében már a megfigyelők megváltoztat- Azt a célt szolgálja, hogy felfedezhessük
ták. Ahol ez esetleg még sem történt meg, és megérthessük a kutatásban részt vevő
ott a kutatás során ezt mi megtettük. Így egyének vagy csoportok megélt tapasztala-
a megfigyelt családok kiléte egyáltalán nem tait, s azok jelentéseit. A GT mint kutatási
beazonosítható. módszer egyik lényegi tényezője az a tudo-
A megfigyelést végző pszichológusok mányfilozófiai háttér, amelynek segítségé-
többsége (8 fő) nő volt, és egy férfi kollé- vel megérthetővé válik a szemlélet. Ennek
ga jegyzőkönyve is részt vett az elemzés- egyik szerves aspektusa a fenomenológi-
ben. Mindannyian a gyerekterapeuta-kép- ai megközelítés, amely a személy szubjek-
zés kezdetén álltak. Noha képzettségüket tív tapasztalatára helyezi a fő hangsúlyt,
és munkatapasztalatukat tekintve hetero- ezáltal szervező elvvé válik a világmeg-
gén csoportról beszélhetünk, de pályakezdő tapasztalásában. Az interpretatív elem-
nem volt a csoportban. Földrajzi tekintet- zés a „belülről” jövő tudásra hagyatkozik,
ben az ország különböző pontjain zajlot- tehát ezek a vizsgálatok az emberek világát,
tak a megfigyelések, többségük Budapesten szituációik, gondolataik, érzéseik és tette-
és az agglomerációban, de egy dunántúli és ik leírásával és a résztvevők életének és
egy tiszántúli nagyobb városban is. hangjának ábrázolása segítségével kívánják
A képzés kezdetén a megfigyelők szá megragadni.
mára a képzőhely körvonalazta a megfigye- Az interpretatív megközelítés lényege,
lés szempontjait, amely szerint a csecsemő hogy a jelenségek interpretációk útján ismer-
fejlődését, az anya-gyerek interakciókat, hetők fel, mert közöttük olyan kapcsolatok
továbbá a megfigyelő saját érzéseit, akcióit vannak, amelyek folytonosan (újra)konstru-
és interakcióit kellett monitorozniuk. álódnak (Gelencsér, 2003; Charmaz, 2013).
APA_2019-03_EEK.indd 17 2019.10.21. 10:33:56

A konstruktivista szemlélet szerint a társa- az adatok szisztematikus elemzése által,.

dalmi jelenségeknek nincs egyetlen helyes Ezzel a technikával, mikroelemzés révén,
és igaz értelmezése. Ugyanannak a jelen- az élet mindennapi mozzanatait, a rutinsze-
ségnek különböző személyek (illetve elem- rűen ismétlődő hétköznapi cselekvéseket,
zők) más és más értelmet tulajdoníthatnak. reakciókat ragadhatjuk meg.
Így a tudományos megismerésnek is csak az A jelen vizsgálatban családok otthoná-
lehet a célja, hogy feltárja a tudáskonstrukci- ban lezajlott, pszichoanalitikus szemléle-
ókat, amelyekben a kutató és a kutatás részt- tű csecsemőmegfigyelések jegyzőkönyve-
vevője kölcsönhatásban áll, azaz közösen it dolgoztuk fel. Kutatási kérdésünk szerint
alakítják ki a tudományos tudást. a szociofizikai környezeti jellemzőkre fóku-
A kvalitatív GT-kutató nyíltan vállal- száltunk. A megfigyelési jegyzőkönyvek
ja, hogy már témaválasztásával is belevi- elemzésekor az volt a célunk, hogy folya-
szi saját személyiségét a kutatás meneté- matos és szisztematikus elemzéssel feltár-
be- Az a legfőbb törekvése, hogy a másik juk az egyes események mögött húzódó
ember szubjektív valóságát ismerje meg, jelenségeket, különböző érzések, vélekedé-
és nem az objektív valóságot kutatja. Így sek, cselekedetek vagy a mögöttes, kevés-
a reprezentativitás sem szempontja, csak sé explicit érzelmi viszonyulások jelentés-
az adott, egyedi jelenségek magyarázatá- rétegeit.
ban érdekelt. Ugyanakkor feltételezi, hogy Ehhez első lépésben a – GT-elemzés
az általánosság különböző szintjein megfo- menetének megfelelően – a jegyzőköny-
galmazott elmélet elengedhetetlenül fontos vek szövegéből nyert nyers adatokat fogal-
a társadalmi jelenségek mélyebb megisme- makká tömörítettük, hogy aztán ezeket egy
réséhez (Gelencsér, 2003). logikus és rendszerezett magyarázó sémá-
A GT a személyek közt zajló történések ba rendezzük. A vizsgálat első lépését
és interakciók mintázatait kutatja, illetve a jegyzőkönyv szövegének teljes átolvasása
a közöttük végbemenő cselekvésekre, azok jelentette. Aztán a szöveget kis egységek-
folyamataira kíváncsi, továbbá arra, hogy re tördelve mikroelemzésnek vetettük alá,
mi történik a cselekvőkkel, a mintázatokkal a darabokra szedett adatokhoz fogalmakat
bizonyos körülmények között. Szemléletére rendeltünk, s így nyílt kódokat képeztünk
jellemző a történések, tapasztalatok kont- (Corbin és Strauss, 2015). Állandó összeha-
extuális látásmódja, vagyis minden jelensé- sonlítással és kérdésfeltevések segítségével
get a maga beágyazottságában szemlél. Azt kristályosodtak ki a kódok, s váltak elkülö-
vallja, hogy csakis így válhat megérthető- níthetővé a többitől.
vé minden folyamat, akció, interakció és A kódolás alatt azt a folyamatot értjük,
érzelem (Rácz és mtsai, 2016). A GT fontos melynek során meghatároztuk adataink je
jellemzője, hogy strukturált közelítését adja lentéskörét. A lehorgonyzott elméleti kó
a társas, a szimbolikus, valamint a kont- dolás azt jelenti, hogy a kódokat az adatok
extusfüggő magatartásformáknak (Mitev, vizsgálata közben alkotjuk meg, miköz-
2012). ben ismételten interakcióba lépünk velük
Az élményvilág megtapasztalásához és és kérdéseket teszünk fel velük kapcsolat-
megértéséhez induktív logikával juthatunk ban. A kialakult hierarchikus kódrendszer
el eszerint a megközelítés szerint dolgozva, első szintjét a nyílt kódok képezik, amelyek
APA_2019-03_EEK.indd 18 2019.10.21. 10:33:56

egyben az adatredukció első lépcsőjét jelen- anyagból kiindulva készítettünk egy leírást
tik. A gondolati egységekhez rendelt fogal- (elméleti kódlistát), amelynek elemei jól
mak, a közöttük lévő összefüggések mentén jellemzik a holding és handling funkció-
kategóriákba rendeződtek, ezek váltak kat. Ez a leírás is természetszerűleg erősen
a szelektív kódokká. Az axiális kódok kapcsolódik a kutatók személyéhez, hiszen
pedig a kategóriák és azok dimenziói közti a választás itt is valamelyest személyre
kapcsolatot jelzik (Charmaz, 2013). szabott, kutatótól függő, ahogy ez a feno-
A kategorizálás révén kialakult kódrend- menológiai gyökerekkel bíró GT eseté-
szer érdekes mintázatot mutatott (Tóth-Var- ben fontos jellemző (Rácz és mtsai, 2016;
ga és Dúll, közlésre elfogadva), ugyanis Somogyi és mtsai, 2018). Tehát az elméle-
a szociofizikai tényezők egy része jól beil- ti megközelítésnek is egyfajta interpretáci-
leszthetőnek tűnt a winnicotti teóriából ója jelenik meg itt, mely valamelyest a saját
ismert fő anyai funkciók közé. Ennek a felis- kutatói szemüvegünkön keresztül láttat-
merésnek a hatására, noha a GT módsze- ja a Winnicott által legfontosabbnak vélt
re nem előzetesen megfogalmazott hipoté- anyai működésmódokat.
zisek igazolására vagy cáfolására szolgál, A teoretikus kódlistát összevetettük az
mégis segítségül hívtuk a teoretikus isme- általunk kidolgozott nyílt kódokkal, s megnéz-
reteket is. Ez nem előzmény nélküli a kuta- tük milyen olvasatuk van. Azt tanulmányoz-
tásmódszertanban, hiszen Miles és Huber- tuk, hogy a GT-módszerrel kapott kódjaink
man (1994, idézi Corbin és Strauss, 2015) kapcsolódnak-e valamiképpen a winnicotti
nyomán egy olyan elemzési technikát alkal- elméletben megjelenő anyai-gondozói funk-
maztunk, amelyben a szakirodalmak alapján ciók fogalmaival. Célunk ezzel nem az elmé-
kialakított fogalmak listája is a segítségünk- let igazolása volt, a teoretikus kódrendszer
re szolgált. Ezeket vetettük össze a tényleges miatt új téziseket sem fogalmaztunk meg.
adatokkal, s végül a kettő figyelembevételé- Azonban érdemesnek láttuk bemutatni, hogy
vel alkottunk egy kódlistát. Bár a GT eredeti a fontos anyai funkciók, amelyek az egész-
megalkotói Glaser és Strauss nem egységes séges személyiség kialakulásának alapjai,
nézőpontot képviseltek abból a szempont- a szociofizikai környezeti tényezők tanul-
ból (sem), hogy megengedhető-e a szakiro- mányozásával, illetve fókuszba állításával is
dalomban már létező fogalmak használata, vizsgálhatók, tetten érhetők. Ezáltal pedig
ugyanis míg Glaser élesen elzárkózott előle, a személy és környezete állandó tranzakció-
mert az elméletalkotást így erőltetettnek ját, egymásra való folytonos hatását és dina-
vélte, addig Strauss és Corbin ezt megenged- mikus kapcsolatát is szemléltetjük.
hetőnek tartotta (Mitev, 2012).
A kódlista a GT-módszer esetében maga
is az elemzés eredményének tekinthető, így Eredmények
alább, az Eredmények című részben mutat-
juk be azt. Általános kutatási kérdésünk tehát az volt,
A winnicotti elmélet alapján (1960c, hogy a jegyzőkönyvek tartalmaznak-e a szo
1962a, 1962b, 1962c/2004, 1963/2004) ciofizikai környezetre vonatkozó olyan lá
a fő anyai/gondoskodási funkciók leírására tens utalásokat, amelyekkel esélyünk nyílik
és annak magyarázatára vonatkozó elméleti annak vizsgálatára, hogy a szociofizikai
APA_2019-03_EEK.indd 19 2019.10.21. 10:33:56

térben is egyértelműen leképeződnek a ke be. Eszerint a teoretikus kódok némelyike

resett korai anyai funkciók megnyilvánulási képezi a kategóriákat, amelyek alá az álta-
formái. Ez az elméleti keret egyfajta koncep- lunk létrehozott kódok fogalmakként hatá-
tuális vezérfonalként szolgált, egy újfajta, rozhatóak meg, amelyek gyakran leírhatók
komplexebb kódrendszer kialakítását is lehe- tulajdonságaik és dimenzióik lévén. Tehát
tővé tette a rendelkezésre álló adatokból. Az az általunk Térhasználati jellegzetességek,
elmélet által kialakított kódlistánk a követke- Tárgyhasználati jellegzetességek, Proxemi-
ző volt: kai megfigyelések és Poszturális jellegzetes-
Szelektív kódként tekintettünk a fő anyai ségek elnevezéssel illetett axiális kódok alá
funkciókra (holding, handling, tárgynyúj- sorolt nyílt kódok az alábbiak szerint illesz-
tás), axiális kódként pedig az alájuk beso- kednek az elméletvezérelt kódrendszerbe.
rolt jellemzők némelyikére tekintettünk, Az új kategóriarendszer axiális kódjaiként
és szükség esetén összevontunk olyanokat, tekintettünk a teoretikus kódokra.
amelyek hasonló tartalmakkal bírtak. Ezen
axiális kódok nyílt kódjait az általunk elké- A holding-funkció szociofizikai jegyei
szített kódrendszer nyílt kódjai képezték. (axiális kódjai)
Első szelektív kódként a Holding funkciót
(Winnicott, 1960c; 1962a, 1962b/2004) hatá- 1. Alátámasztás/Tartás
roztuk meg, amely alá az alábbi tartalmakat A Holding funkció első axiális kódja az
soroltuk, axiális kódokként kezelve ezeket: Alátámasztás/Tartás nevet viseli, amely alá
1. Alátámasztás/tartás, olyan nyílt kódok sorolódtak be, amelyek
2. Gondoskodás a egyrészt az alátámasztás biztos vagy bizony-
a. bőrérzékenységről, talan voltát jelzik, másrészt olyanokat, ame
b. vizuális érzékenységről, lyek a tartás jellegéről informálnak ben
c. hallási érzékenységről, nünket, aszerint, hogy személyhez vagy
d. gravitációs érzékenységről, tárgyhoz kötődik az alátámasztás. Ezeket
e. sérülésektől való védelem, a kódokat olyan helyzetekben adtuk, amikor
3. Totális környezeti gondoskodás. a baba-mama helyzete dinamikus, azaz vala-
miképpen mozgásban van(nak), akár úgy,
Második szelektív kódként a Handling funk hogy a csecsemő az anya ölében helyezke-
ciót (Winnicott, 1962a; 1963/2004) tekin- dik el, akár a baba ül, ringatózik a hintaszék-
tettük, mely alá az alábbi tartalmakat sorol- ben vagy utazik a babakocsiban, esetleg az
tuk, mint axiális kódokat: autóban, azaz többnyire olyan helyzetek-
4. Megfelelő izomtónus és koordináció biz ben alkalmaztuk, ahol a tartás, a ringatás, az
tosítása, elsődleges. Ezek természetesen nem vagyla-
5. Testhez való viszonyulás elősegítése. gosan adható kódok. Hiszen az alábbi példa
is szemlélteti, hogy milyen az a helyzet, amit
A megalapozott elmélet révén kialakult kód a megfigyelő biztonságos helyzetnek lát, s
rendszerünk nyílt kódjait tanulmányozva azt ami – jelen esetben – személyhez kötött.
tapasztaltuk, hogy az általunk fogalmak- „Ekkor [az anya] az egyik karjára fektette
ként megnevezett kódok jól besorolhatóak arccal kifelé, úgy hogy Marci feje a tenye-
a teoretikusan kialakított kódrendszerünk- rében volt, és felpattant. Kimentek a fürdő-
APA_2019-03_EEK.indd 20 2019.10.21. 10:33:57

szobába kisollóért. Hirtelen nem tudtam, tásra vonatkoztak, sokkal kevésbé a dina-
hogy is fogja csak az egyik kezében mikusabb jelentésrétegű tartásra.
Marcit, mint egy amerikai focilabdát, és Előfordul, hogy a helyzet nem jelent meg
annyira gyorsan mozgott vele, mintha egy explicit veszélyként, hiszen a jegyzőkönyv
focipályán lennénk. A fürdőből visszafelé írója, csak mintegy rögzíti a helyzetet, de
jövet figyeltem meg, Marci teljes bizton- nem hangsúlyozza a veszélyt, ugyanakkor
ságban lóg a karján […].” (M, 23) az olvasó nagyon is érzi azt, mint példá-
ul az alábbi leírásban.
Az alábbi bejegyzést pedig egy megfigye- „Miután a pelenkázás befejeződött, az anya
lő akkor rögzítette, amikor az apa kezében még elszalad pisilni, meg kezet mosni.
igen csak bizonytalannak látta a babát: Addig T-t otthagyja a pelenkázón.” (C, 27)
„[Az apa] először a vállára fektette Somát,
majd gyorsan felém fordította térdére ül Máskor pedig olyan bejegyzések is megje-
tetve, magától távol tartva. Soma nagyon lennek, amikor egyértelműen félti a megfi-
fancsali képet vágott, grimaszolt, úgy gyelő a babát, s ennek hangot is ad.
tűnt nincs jó helye, sírni kezdett. A feje „Az ablak és a radiátor előtt egy kinyi-
ingadozott, karját, törzsét megfeszítet- tott szárító, annak jobb oldalán egy
te, bizonytalannak tűnt az apa kezében. félbehajtott törülköző, azon a baba pléd-
Az apa próbálta megtalálni a megfelelő je. Anya ráfekteti a kicsit, az egész inog,
tartást, karba ültette, vállra vette, majd két a kicsi minden mozdulatára nekiütő-
alsó karját összekulcsolva, csónakszerűen dik a [mosdó]kagylónak. […] Nagyon
hasra fektette, kereste a jó fogást.” (F, 21) igyekszem, hogy ne látszódjon az arco-
mon semmi, mennyire féltem és sajná-
A tárgyhoz kötődő ringatás példája ugyan- lom a babát azon a ruhaszárítón. (J, 66)
annak a megfigyelőnek a leírásából:
„Magda Bogival átül a kanapén köze- A baba földre tevése, földön hagyása is
lebb Soma székéhez, és a lábával elkez- olykor különös konnotációval bír, egyértel-
di ringatni a széket, nekem ez kissé műen érezteti a megfigyelő a rossz, hideg,
durvának, döcögősnek tűnik.” (M, 23) rideg „alátámasztást”.
„Anyja lerakja a földre tett játszósző
A dinamikus tartásra vonatkozó példák nyegre, kíséri is ezt mondatával: »na,
mellett – a kódok gyakorisága miatt – meg leraklak« […] számomra olyan rossz
kell említeni azokat a leírásokat is, amik helyen van a pici, nekem át kell lépnem,
a babák fekvőhelyeit írták le, többnyire asze- hogy apának bemutatkozzak.” (J, 51)
rint jellemezve, hogy milyen érzést közve- Vagy: „Durva a föld, amire leteszi a babát,
tít a megfigyelő számára. Ez úgyszintén két a korábbi rossz támaszok jutnak eszembe
szempont szerint vált csoportosíthatóvá. Itt róla, színes, összerakható szivacs puzzle
is tanúi lehetünk a biztonságos-bizonytalan van a földre rakva, én keménynek gon
ellentétpár, illetve a puha, kuckós, otthonos, dolom, de lehet, csak én.” (J, 177)
valamint kemény, hideg jellemzőkkel illetett
fekvőhely leírásának, vagyis ezek a kódok A fenti leírások éles ellentétet képviselnek
inkább statikus helyzetekre, az alátámasz- azokkal szemben, amikor a puha, meleg,
APA_2019-03_EEK.indd 21 2019.10.21. 10:33:57

kuckós fekhelyeket mutatják be a megfigye- érzés nézni, mennyi ideig van kibont-
lők, amelyek, a leírást látva is melegség-ér- va.) (N, 25)
zettel töltik el az olvasót, olyan helyek, ahol „A lakásban meleg van és kicsit elhasz-
biztonságos lenni, mint az alábbi, alig egy nált a levegő. A baba mindig melegen
hónapos baba birodalma: van öltöztetve, és a takaró is vastag.
„A kiságy fölött, a szoba »baba-részén« Szerintem túl van öltöztetve ezt már
egy aranyos kis tapétacsík fut körbe pity- máskor is éreztem így.” (J, 44)
pangokkal, manókkal. […] E. »körbebari-
kádozta« a kiságyban, a feje tetejénél egy Az érintések, a mozdulatok, a babához kap
plüssfigura, a teste vonalában a másik csolódás testi szinten való megnyilvánulá-
oldalon egy hosszúkás szivacs, textillel sa is gyakran megjelenő motívum a jegy-
bevonva, ami mintha direkt ezért készült zőkönyvekben, melyek a holding-funkciók
volna, hogy az elgurulást megakadályoz- fontos jegyei.
za.” (N, 17, 18) „Most is a karjánál fogva teszi le, előbb
kicsit oldalára fekteti, onnan a hátára
2. Gondoskodás döccen kicsit. Felém néz, nyújtja felém
A második axiális kódot a Gondoskodás a kezét, mintha azt akarná menjek oda
címkével illettük, amely alá a bőrérzé- hozzá, húzna magához. Nagyon rossz
kenységről, a vizuális és hallási, valamint érzés, hogy nem foghatom meg […].” (J,
gravitációs érzékenységről való gondos- 307)
kodást soroltuk, kiegészítve a sérülések-
től való védelemmel. Ezek gondoskodnak b) a vizuális érzékenységről
arról, hogy a baba szenzomotoros élménye- A megfigyelők által érzékelt és rögzített
it egységbe olvasszák. vizuális érzékenységgel kapcsolatos meglá-
tások a mennyiség mentén tagolódtak: időn-
a) a bőrérzékenységről ként a baba szemszögéből tekintve vizuali-
A bőrérzékenységgel kapcsolatos megfi- tás szempontjából ingerszegény környezetet
gyelői feljegyzések két csoportba voltak írtak le, illetve a túl sok vizuális ingerrel
sorolhatók: az érintések és a hőmérsék- ellátott eseményeket rögzítették, amelyet
let szempontjából említődtek meg. Míg az leginkább a gyerekjátékok, illetve a televí-
érintések finom és durva ellentétpár mentén zió vagy számítógép képernyője szolgáltat-
tagolódtak két csoportba, a hőmérséklettel ta. Természetesen a két véglet közti középút
kapcsolatos jelentések a hideg-meleg ellen- is megjelent, mint a baba számára kellemes,
tétpár mentén különültek el. ingergazdag, de még nem túlingerlő közeg-
„Most jóval hűvösebb van a szobában, ként írták le, mint az alábbiakban.
jól felöltözve is fázom egy kicsit […] „Barnabás egy retro mintás lepedőt kap,
O. újra sírni kezd, ekkor [anyja] tisz- ami nem szokványosan unalmas fehér
tába teszi. Amikor kibontja, reszketni színű, hanem amin lehet mit nézegetni,
kezd. Én kékesnek látom az ujja végét és tele van formákkal és ábrákkal. Szem-
a száját. E. [az anya] hangosan morfon- mel láthatóan nagyon tetszik neki és
dírozik: lehet, hogy fázik? […] de a resz- anyja is megjegyzi, hogy annyira szeret
ketés nem marad abba. (Nekem rossz ezen a kis helyen lenni.” (A, 416)
APA_2019-03_EEK.indd 22 2019.10.21. 10:33:57

Az következő bejegyzésben a megfigyelő funkcionáló állapot, amelyet leggyakrab-

próbál belehelyezkedni a baba pozíciójába, ban a rádió, a televízió vagy az anya folyto-
hogy átélje, mit is láthat, milyen környeze- nos közlésvágya biztosított.
tet detektálhat maga körül, milyen vizuális Előfordul, hogy a babához intézett be
ingerek érik. széd, amelyet nagyon jónak a tart a megfi-
„Körülötte a mózeskosár fehérrel bélelt gyelő is, hiszen az anya általa segít babá-
magas fala, egy picit tán lát a világos- jának megértetni a saját és mások érzéseit,
kék szalagból, ami a kosár fülére kívül- a világot, mégis átcsaphat valami zavaró
ről van kötve, ezen kívül a pasztellszínű folyamatba, amikor a történések folyama-
plafon, a falak, és a pasztellszínű álló- tos és állandó narrálása érezhetően valami-
lámpa teteje lehet a látóterében. (Nem nek a pótlékaként jelenik meg, mint az aláb-
túl ingergazdag hely.)” (B, 15) bi példák esetében is.
„»Látom betört a körmöd. Lakjál jól!
Ennek ellenkezőjét rögzíti a megfigyelő, Hallod? Péter beindította a fűrészt! Ha
ugyanannál a családnál pár hónappal később: nagy leszel, te is akarsz fát vágni?« Kicsit
„Dani hanyatt fekszik, körben minden- zavart, hogy ilyen sokat beszélt Marcihoz,
hol játékok. Fölötte egy új forgó, zenélő. aki láthatóan teljesen átadja magát az evés-
[…] Dani nem érzi jól magát, így Lili nek. […] Ne felejts el levegőt venni!”(M,
[az anya] a hátára fordítja, és a szájába 22) „»Hát jól aludtál? Most mit fogunk
teszi a cumiját. Megnyugszik és a szeme csinálni? Fáj a pocid? Biztos kakilnod
sarkából a háta mögött zajló játék felé kell! Vagy éhes vagy? Kérsz cicit?« [Az
sandít. Közben Lili felhúzza a zenélő játé- anya] próbálta kitalálni és értelmezni
kot és elmondja, hogy […] most ezt rakta Marci jelzéseit, és ahogy beszélt hozzá,
föl, hogy Danika ne mindig ugyanaz- az volt az érzésem, hogy magát nyugtat-
zal játsszon. Dani figyeli a körben forgó ja a beszéddel, semmint Marcit.” (M, 23)
zsiráfokat. Kata [a testvér] odajön és
meglóbálja a forgó játékot: »hinta-palin- Sokszor az egyedüllét ellen kell, hogy bizto-
ta« -kántálja közben. Dani […] mozdu- sítson az anya valami folyamatos hangfor-
latai nem nyugodnak, bele-belekap az rást, ami gyakran a televízió szokott lenni:
oldalt felakasztott színes zörgő játékok- „A TV félhangosan megy O-tól kb. 2,5
ba és panaszkodik hangosan. Lili odajön, m-re. Hogy lássam O.-t a TV és közé kell
benéz hozzá. Most épp egy rágókát ad ülnöm. Kicsit zavar a TV, főleg később,
a kezébe: »Na még ezt is fogd meg! « amikor beszélgetni kezdünk, és E-nek
(Nem értem, hogy miért kell még valamit [az anya] nem jutott eszébe, hogy levegye
megfognia?)” (B, 80) a hangját. Még mielőtt leültem megkér-
deztem, jó-e, ha ide ülök, mert az volt
c) a hallási érzékenységről a benyomásom, hogy előtte E. ült azon
A hallási érzékenységgel foglalkozó bejegy- a széken és TV-t nézett. E. azt mondja,
zések is mennyiségi szempontból különül- persze.” (N, 27) „Végig szól a TV, nem is
tek el, a néma, zavaró csönd és a túlságosan halkan, nehéz nem arra figyelni (a múlt-
hangos környezeti ingerek mellett elkü- kori alkalom óta úgy érzem, biztos ezzel
löníthetővé vált egy állandó alapzajként enyhíti a magányát).” (N, 32)
APA_2019-03_EEK.indd 23 2019.10.21. 10:33:57

A túl hangos környezeti ingerekre is gyak- hordozhat a 2. axiális kód, a Gondosko-

ran van példa, az alábbi estben egy otthon- dás jellemzőitől. A GT segítségével kiala-
ról bonyolított munkahelyi konferencia- kított nyílt kódjaink azt mutatták, hogy ide
beszélgetésről van szó, ami zavaró mind egyrészt olyan leírások sorolhatóak, melyek
a megfigyelő, mind az anya számára. anya és csecsemője egymáshoz való viszo-
„Az apa túl hangosan beszél a mikro- nyát szemléltetik a térben, illetve amelyek
fonba – anya meg is jegyzi a babának, az anya válaszkészségét, a reagálás gyorsa-
hogy «apa üvölt»”. (C, 40) ságát mutatják.
Ezek közé soroltuk a szoros térbeli közel-
d) a gravitációs érzékenységről séget, amikor minden apró frusztrációra
A Gravitációs érzékenység védelme sok vagy anélkül is ölbe veszi a babát a mama,
szempontból rokon az elsőként leírt Alátá- esetleg meg is szoptatja. Külön kódot kaptak
masztás/Tartás kódunkkal, hiszen a jó azok a helyzetek, amikor az anya háttal áll
tartás megakadályozza a leeséstől való a gyereknek, illetve amikor távolság vagy
félelmet, mert a jó tartás védelmet biztosít, valami tárgy van köztük.
ezért végül nem is tartottuk szükségesnek Előfordult, hogy nem csak az anya és
különválasztani őket. csecsemője, hanem a testvérrel való viszony,
a róla való gondoskodás vagy annak hiánya
e) a sérülésektől való védelem is megjelenik a jegyzőkönyvekben:
Hasonló helyzetbe kerültünk sérülésektől „Kétszer kell zebrán átmenni. Anya nem
való védelem kódja ügyében is, hiszen ez fogja a [testvér] kezét, vagyis számomra
szintén jelentős átfedést mutat az előzővel, későn fogja meg, nem akarja anya kezét
ám ennek különállóságát megtartottuk, mivel megfogni, kiszalad az útra kicsit, anya
a baba növekedésével egyéb veszélyforrások utána nyúl. […] nem akar hazamenni,
is megjelennek a színen, mint a tartás, alátá- most is előre motorozik. Anya nem szól
masztás hiányosságaiból fakadó leesés, így utána.” (J, 120)
a későbbi életkorban mindenképpen releváns „Anya a babakocsit otthagyja a lépcső-
lesz, s önállóan is megállja a helyét. ház előtt, hosszabb időre elmegy, a baba-
„Közben lentről zaj hallatszott, amire kocsit sem látja, azon gondolkodom,
felkapta a fejét és azt mondta: «app, a sírást sem hallaná meg, a fűnyírást is
app». Erre Helga mondta neki, hogy nem elkezdik […] anyának cseng a telefonja,
apa, hanem a testvére az. Rita egyből felveszi és beszélget valakivel, közben
odamászott az ajtóhoz, és már kint is E. [a testvér] teljesen kiesik a látóteré-
volt a rácson, a lépcsőtől nem messze, ből.”(J, 121)
gyorsan utána nyúltam, […] megijed-
tem, hogy leeshet.” (V, 70) A szoros térbeli, mint a vigasztalás egyetlen
formája világlik ki az alábbi jegyzőkönyv-
3. A totális környezeti gondoskodás részletből:
A harmadik axiális kódunk a totális környe- „[A baba] feje koppant egyet, ettől
zeti gondoskodás nevet viseli. Természete- megijedt és sírva fakadt. Joli erre azon-
sen ennél a kategóriánál azt kellett megta- nal újra ölbe vette, és a hátralévő időben
lálnunk, hogy miféle többletjelentést a kislány ott is maradt. Ez a reakció egy
APA_2019-03_EEK.indd 24 2019.10.21. 10:33:57

kicsit meglepett. Azt hittem, Joli megvi- tékben messze (2-3 méter), ha anya hátra
gasztalja a kislányt, aki ezután játszik fordul, felülről, a feje búbja felől látja,
tovább. Ő azonban rögtön felkapta és tehát az arcát nem, […] szemkontaktust
óvóan ölbe vette, s ottlétem ideje alatt nem tud vele felvenni […]. Hosszasan
nem is tette le többé.” (G, 11) mosogat, legalább 20-25 percet […].” (J,
106)
Más esetben a szoros térbeli közelség, „Feltűnik, hogy a babakocsiban is az
a megnyugtatás legjellemzőbb formája arca elé egy babajáték van felcsíptet-
a szoptatás volt: ve, ez a tárgy, mint otthon a játszókeret,
„Ekkor arca grimaszra húzódott, majd kettejük közé esik, ha nézik egymást.”
fenekét feltolta, nyöszörgött és a követ- (J, 111)
kező pillanatban már sírt. Ildi rögtön fel
is állt, odament hozzá, felvette az ölébe. Egy másik szempont szerint pedig aszerint
A sírás abbamaradt, és Marci elkezdett kódoltuk a történéseket, hogy az anya azon-
nézelődni meg tátogni. Ildi leült vele nal/gyorsan rendelkezésre áll vagy fruszt-
ismét és kérdezte tőle, hogy kér-e még rálja a babát például a sok várakoztatással,
cicit. Marci már fordította is a fejét a szó a ráhangolódás hiányával.
hallatára […]. Ildi közben beszélt hozzá, „[Barnabás] egyszer csak megébredt, ki
hogy: »itt a cici, de egyél is, mert elra- nyitotta a szemét, felemelte a fejét, el
kom, mert a cici evésre való, ha nem kezdte azt forgatni, éles sírásszerű han
eszel, akkor elrakom«. Amit mondott, got adott párat, […] gondoltam anya
és ahogy csinálta, egyáltalán nem volt rögtön ugrik, hiszen ezt várta, és a meg
összhangban, és valahogy elképzelhe- ébredt babát felveszi […] de anya nem
tetlennek tartottam, hogy elvegye tőle jött. Csalódott voltam, ugyanakkor örül-
a mellét.” (M, 80) tem is, hogy Barnabás ébredezik […]
aki, miután senki nem reagált a jelzésé
Jelentőséget tulajdonítottunk azoknak a le re, elkezdte mozgatni a kezét az arca
írásoknak is, amelyben többször visszakö- előtt, kereső mozdulatokat tett a szájával,
szönt egy-egy olyan momentum, amelyben végül megtalálta a hüvelykujját, amit be
a megfigyelő nem pusztán a szereplők fizi- kapott … szeme lecsukódott lassan újra
kai elhelyezkedése szempontjából rögzíti és álomba merült.” (A, 109)
a térbeli elhelyezkedésüket, hanem érezhe-
tően, olykor akár expliciten is, a kapcsolat, A handling funkció szociofizikai jegyei
a viszonyulás szempontjából érzi releváns- (axiális kódjai)
nak. Ez olykor abban nyilvánul meg, hogy
az anya babának való háttal állását rögzíti, 1. Megfelelő izomtónus és koordináció
olykor azt veszi észre, hogy kettejük arca, biztosítása
kommunikációja között sokszor elhelyez- A handling funkciók közé az első axiális
kedik valami tárgy, ami a kettő között van, kódként a Megfelelő izomtónus és koor-
közé áll. dináció biztosítását soroltuk Winnicott
„A baba úgy fekszik, hogy anya neki elmélete alapján. Ez alá olyan nyílt kódo-
háttal mosogat, viszonylag, baba-mér- kat foglal magába, melyek a tér nagyságá-
APA_2019-03_EEK.indd 25 2019.10.21. 10:33:57

val kapcsolatosak, annak szűk vagy tágas gek, esetleg következményektől való félelem
voltával. Ezt azért tartottuk lényeges ténye- hatására a szülők – tudattalanul – de mégis
zőnek, mert (egészséges esetben) a megfele- csak akadályozták a mozgás fejlődését.
lő izomtónus és koordináció kialakításához „ […] sokat nyűgösködött Barnabás, Era
az izmok mozgatása, használata szüksé- nem tette le, se járókába (mert akkor
ges, olyan mozgásformák kellő begyakorlá- sírt nagyon), nem vitte be a szobába
sa, mint például a csúszás, kúszás, mászás, a szőnyegre (pedig ott biztos szabadon
kapaszkodás, amelyekhez nélkülözhetetlen játszhatott volna, de azt hiszem »nagy
a tér birtoklása. Emellett speciális jelentés- kupleráj« volt bent), hanem én az asztal-
sel bíró kódként értelmeztük a térhaszná- nál ültem és Era is odaült ölében Barna-
lat korlátozott voltát, amit megkülönböztet- bással és végig ott nyuzibálta őt, mert
tünk a szűk vagy kevés rendelkezésre álló Barnabás ment volna mindenképpen
tértől. Ez alá olyan speciális kódok kerül- valamerre, fel az asztalra, le a földre, az
tek, amik a térhez való hozzáférést limitál- egyik magas, a másik koszos … sehova
ták, akár lezárt terek, etetőszékbe, járókába se nagyon tudott elindulni, mert vissza
száműzés vagy állandó ölben tartás miatt, volt fogva […]. (A, 708)
amikor valami okból kifolyólag nem tették
le a babát földre. Még szembetűnőbb egyik másik leírás, ahol
A tágas tér megfigyelőre való hatását az anya aggódik, hogy gyermekének nem
érzékelteti az alábbi leírás, mely azért is kellő ütemben halad a mozgásfejlődése.
hangsúlyos, mert a megfigyelési folyamat Mégsem veszi észre, hogy ennek legfőbb
második felére készül el a család új lakré- kerékkötője ő maga, és az a tény, hogy nem
sze, ami a korábbi, apró alapterületű részhez biztosít számára kellő mozgásteret. Ennek
képest nagy változást jelentett mindenki- hátterében (jelen esetben) olyan szülői
nek. Így a rövid idézet egyszerre szemlélteti hiedelmek, szorongások rejlettek, misze-
a kis tér nyomasztó hatását és a nagy felsza- rint ha nem mozog, nem éri baj, a mozgás
badító voltát. veszélyes, kiszámíthatatlan következmé-
„Egy újabb, az eddiginél jóval nagyobb nyekkel járhat, megütheti kezét-lábát.
térben voltunk ez alkalommal, ami „A nappali kövére egy pléd van leté-
megint nagyon felszabadító érzés volt ve négyrét hajtogatva. Lili erre teszi
számomra, mintha a kis térben a tárgyak Danit »most kitolok veled, hasra tesz-
is jobban »rányomódnának« az emberre lek« kommentálással. Dani kedvenc
szó szerinti értelemben és összehúzó- játékát pedig távolabb teszi le Danitól.
dásra késztetnék őt.” (A, 614) »Nem megy még a kúszás!« - mond-
ja nekem Lili, a múlt hétről megmaradt
A tér nagysága leginkább a mozgás szem- aggodalommal a hangjában. (Egyértel-
pontjából, a tér által szolgáltatott lehetősé- mű, hogy a mászás forszírozása miatt
gek mozgásra való kihasználása szempont- van az új helyzet kialakítva. Fura, mert
jából fontos. Több olyan érdekes bejegyzést Dani számára kisebb felületet biztosít,
is találtunk, ahol egyes mozgásfajták, pl. mint a járóka felülete, sőt meg is nehezí-
mászás, elindulás, s az általa létrejött válto- ti a mozgást a pléd csúszása, gyűrődése
zások, megváltozott körülmények, lehetősé- a kövön. Egyszerűen nem értem miért
APA_2019-03_EEK.indd 26 2019.10.21. 10:33:57

nem teszi a szoba szőnyegére, ami egy nek, hogy megtanulja, miképp viszonyul-
nagy felület, ami kellő alátámasztást is jon a testéhez, mert a lélek és a test egysége
nyújtana Dani mozdulatainak. Egyfoly- az első életévben még törékeny. Az előb-
tában a szőnyeget nézem, de nem szólok bi példa, Amelyben az anya a baba elesé-
Lilinek”. (B, 105) se után úgy interpretálja a helyzetet, hogy
az esést hangsúlyozza, mint a mászással
Néhány héttel később, amikor némi szabad együtt járó fő testi tapasztalatot, akár ide is
tér mégis rendelkezésére áll és elkezd kicsit besorolható lehet.
szabadabban mozogni, az első kicsi baleset A hirtelen testhelyzetváltozások kerü-
bekövezése után az alábbiakat rögzíti a meg lése vagy a fokozatos ébresztés is a test-lé-
figyelő: lek egység miatt fontos a baba számára.
„»Na ettől féltem!« – vigasztalja. Dani Amikor ez hiányzik, a megfigyelők gyak-
egészen hozzásimul, majd, amikor oldó- ran detektálják, mint számukra visszatetsző
dik a sírás, bekapja anyja arcát […] majd jelenséget.
hozzáteszi Danihoz fordulva: »Azt kell „»Biztos sokat gyarapodott!« – jegyeztem
tudni, hogy ha elindulsz, akkor egyre meg közben; ebből lehet, hogy a kíván-
több ilyen baleset lesz!«” (B, 120) csiságom is kihallatszott, hogy mekkora
lehet, mert az anya a meleg takarót hirte-
A megfelelő koordináció kialakulása szem- len mozdulattal lerántotta róla. »Íme,
pontjából fontos jelenséget tükröz az aláb- ilyenek vagyunk!« -mutatta meg büsz-
bi idézet, amely arra is rávilágít, hogy keséggel a hangjában, számomra kicsit
a tapasztalaton és az élményen túl, annak váratlanul… Barnabás is összerezzent
megosztása is igen lényeges lehet. erre, mikor a meleg burkoló takaró hirte-
„O. visszakerül a hempergőbe. E. a hátá- len eltűnt a testéről.” (A, 110)
ra teszi és visszaül a számítógéphez. […]
O. pár percig jól elvan a hempergőben
azzal, hogy […] belerúg az íves tartó Összefoglalás
hengerekbe, amelyek a rúgástól elmoz-
dulnak, és a ráaggatott plüssjátékok Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy
himbálóznak. O-t ez egy darabig lekö- az általunk vizsgált csecsemőmegfigyelé-
ti, úgy látom készül az újabb rúgásra, si jegyzőkönyvekben található, a szociofi-
és mintha sejteni kezdené az okságot: zikai környezetre vonatkozó látens utalások
attól, hogy ő ott lent megrúg valamit, milyen mintázatot mutatnak. A vizsgálat-
fent mozogni kezdenek a dolgok. Talál- hoz a kvalitatív elemzési technikák közül
mányát nekünk is meg szeretné mutat- a Grounded Theory (GT) módszerét válasz-
ni: nagyon az az érzésem, hogy valami tottuk, mivel a megfigyelők által átélt élmé-
együtt rezgést várna.” (N, 97) nyeken és megéléseken túl, a cselekvések és
interakciók mintázataira voltunk leginkább
2. Segítség a testhez való kíváncsiak. A jegyzőkönyvek szövegeinek
viszonyulásban kódolása során kapott kódrendszerünk érde-
A pszichoszomatikus egység létrejötté- kes összefüggést mutatott Winnicott énfej-
hez fontos abban is segíteni a csecsemő- lődésről szóló elméletében foglaltakkal.
APA_2019-03_EEK.indd 27 2019.10.21. 10:33:57

ezért vizsgálatunk fókusza arra irányult, ra. Az alájuk besorolt axiális kódok pedig az
hogy megnézzük, a szociofizikai térben is adott funkciók fő jellemzői, azaz a holding
leképeződnek-e a keresett korai anyai funk- esetében a tartás/alátámasztás, a szenzoros
ciók megnyilvánulási formái. gondoskodási funkciók és a totális környe-
Ebből kiindulva a fő gondoskodási zeti gondoskodás lett; a handlingnél pedig
funkciók leírására és annak magyarázatá- a megfelelő izomtónus és koordináció bizto-
ra vonatkozó elméleti anyagból kiindulva sítása, illetve a testhez való viszonyulás-
készítettünk egy elméleti kódlistát, mely- hoz való hozzájárulás. Ezen axiális kódok
nek elemei jól jellemzik a holding- és hand- nyílt kódjait az általunk elkészített szociofi-
ling-funkciókat, majd ezt összevetettünk zikai környezetre vonatkozó kódrendszer
az általunk készített kódlistával. A tárgy- nyílt kódjai képezték, melyek besorolható-
nyújtás funkcióval terjedelmi okok miatt ak voltak valamelyik gondoskodási funk-
ebben a tanulmányban nem foglalkoz- ció alá. Ezeket tanulmányunkban példák-
tunk. E konceptuális vezérfonal segítségé- kal szemléltetve részletesen bemutattuk,
vel egy olyan komplex kategorizációs rend- meglátásunk szerint az adatok gazdagsá-
szert alkottunk, melyben szelektív kódként ga és sokszínűsége ráirányítja a figyelmet
tekintettünk a fő anyai funkciókra, azaz a szociofizikai környezeti tényezők önma-
a holdingra, a handlingre, és a tárgynyújtás- gukon túlmutató jelentésrétegére.
Summary
The characteristics of the use of space as described in infant analysis reports

done from a psychoanalitical perspective
Background and aims: In Winnicott’s model of self, there are three main maternal functions
(holding, handling, and object presenting). These refer to different manifestations of care. In
our study, the goal was to prove that, despite their latent, non-conscious nature, socio-physical
factors are so important from a psychological point of view that they appear prominently
in infant/family observation reports. This study also seeks to show that the most important
early maternal functions can also be deduced from an observation of the socio-physical
context.
Method: In our research, we analyzed observation reports, which were completed from
a psychoanalytic perspective in the homes of families of infants. We focused on any socio-
physical environment characteristics mentioned in the reports, especially those examples
relating to the holding and handling maternal functions. The reports were subject to
a qualitative analysis. Using the Grounded Theory (GT) method, elements of the reports
were coded and categorized, revealing interesting correlations with the mother’s main
functions found in Winnicott’s theory. As a result, we also created a theory-based code list;
and we compared the two sets of codes.
Results: Our results show that a big portion of the concepts and categories developed during
coding can be classified under Winnicott’s theory relating to the key maternal functions. In
APA_2019-03_EEK.indd 28 2019.10.21. 10:33:57

addition, axial coding was possible by making links between the relevant descriptions and
examples. Elements like the position in space, movement, the handling of objects that are
a part of the baby’s care or are nearby the baby, mirror holding and handling’s socio-physical
manifestations.
Discussion: These results suggest that socio-physical environmental factors and their effects
do not go unnoticed by the observer. Therefore – given that the resulting information is
useful – these kinds of observations should be taken into account as part of future such
observations. The results also suggest that the important maternal functions can also be
analyzed through socio-physical environmental lenses.
Keywords: infant observation, Grounded Theory (GT), Winnicott, holding, handling, socio-
physical environment
Irodalom
Bálint M. (1997): A borzongások és regressziók világa. Animula, Budapest.

Bergman, A. (2004): Az anyaöltől a külvilágig: a tér használata a szeparációs-individuációs
fázisban. In Péley B. (szerk.): D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Váloga-
tott tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 222–236.
Bick, E. (1964): Notes on Infant Observation in Psycho-analytic Training. International
Journal of Psychoanalysis, 45. 558–566.
Bick, E. (1976): The Contribution of Observation of Mother-Infant Interaction and Develop-
ment to the Equipment of a Psychoanalyst or Psychoanalytic Psychotherapist. http://www.
harris-meltzer-trust.org.uk/pdfs/InfantObservation.pdf. (Letöltés ideje: 2017. 04. 18.)
Charmaz, K. (2013): Lehorgonyzott elmélet. In Bodor P. (szerk.): Szavak, képek, jelentés.
Kvalitatív kutatási olvasókönyv. L’Harmattan, Budapest. 61–94.
Corbin, J., Strauss, A. (2015): A kvalitatív kutatás alapjai (Ford. Ehmann Bea). L’Harmat-
tan, Budapest.
Dúll A. (2009): A környezetpszichológia alapkérdései. L’Harmattan, Budapest.
Fonagy, P., Target, M. (2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia
tükrében. Gondolat, Budapest.
Gelencsér K. (2003): Grounded Theory. Szociológiai Szemle, 2003(1). 143–154.
Glaser, B. G., Strauss, A. (1967): Discovery of Grounded Theory. Strategies for Qualita-
tive Research. Aldine Transaction, New Brunswick.
Halász A. (2018): Táguló perspektíva. A csecsemőmegfigyelés szerepe a gyermek-pszicho-
terápiában. Serdülő- és gyermekpszichoterápia, (11)1. 5–20.
Hámori E. (2015): A kötődéselmélet perspektívái. A klasszikusoktól napjainkig. Animula,
Budapest.
Hámori E. (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemő-
kutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és Társai, Budapest.
Hédervári-Heller É. (2008): A szülő-csecsemő konzultáció és terápia. Animula, Buda-
pest.
APA_2019-03_EEK.indd 29 2019.10.21. 10:33:57

Hermann I. (1947): Néhány lelki jelenség térvonatkozása. Magyar Pszichológiai Szemle,

16(3–4). 102–114.
K han, M., Davis, J. A., Davis, M. E. V. (1974): The Beginning and Fruition of Self – An
Essay on D. W. Winnicott. In Davis, J. A., Dutting, J. (eds): The Scientific Foundations
of Pediatrics. Heinemann Medical Books, London. 274–289.
K laniczay S. (1992): Tér és lélek. Hermann munkái alapján. Magyar Pszichológiai Szemle,
1992–93(1–2). 45–60.
Mahler, M. S., Pine, F., Bergman, A. (1975): The Psychological Birth of the Human Infant.
Basic Books, New York.
Mandler J. (1992): How to build a baby: II. Conceptual primitives. Psychological Review,
99(4). 587–604.
Mandler J. (2003): A nyelv előtti reprezentáció és a nyelv (Ford. Bíró Gábor és mtsai). In
Lukács Á., Király I., Racsmány M., Pléh Cs. (szerk.) A téri megismerés és a nyelv. Buda-
pest, Gondolat Kiadói Kör. 179–196.
Mitchell, S. A., Black, M. J. (2000): A modern pszichoanalitikus gondolkodás története
(Ford. Balázs-Piri Tamás). Animula, Budapest.
Mitev, A. Z. (2012): Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Veze-
téstudomány, 43(1). 17–30.
Péley B. (2004): Bevezető a VI. fejezethez. In Péley B. (szerk): D. W. Winnicott: a kapcso-
latban bontakozó lélek. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 216–221.
Pető K. (2003): Implicit kapcsolati tudás. Psychiatria Hungarica, 18(4). 217–225.
Pohárnok, M. (2005): Amit a nyelv hoz és amit a nyelv visz: A szelfről és a kapcsolatról
való tudás nyelvi és nem-nyelvi szerveződéséről. Pszichoterápia, 14(4). 616–622.
Polcz A. (1987): A rend és rendetlenség jelensége az emberi cselekvésben. Kozmosz Köny-
vek, Budapest.
R ácz J., K assai Sz., Pintér J. N. (2016): Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA)
mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása. Szakirodalmi összefoglalás. Magyar
Pszichológiai Szemle, 71(2). 313–336.
R ajnik M. (2010): A csecsemőmegfigyelés szerepe a baba-mama terápiákban. In Németh T.,
Bürger N., Kovács R. (szerk.): Pszichoszomatikus betegségek csecsemő- és kisgyerek-
korban. Regulációs zavarok. XII. Családbarát Konferencia. Konferenciakötet. Országos
Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. 35–40.
Rustin, M. J. (2006): Infant observation research: What have we learned so far? Infant
Observation, 9(1). 35–52.
Somogyi K., Birtalan I. L., Einspach-Tisza K., Jantek GY., K assai Sz., K arsai Sz.,
Dúll A., R ácz J. (2018): Mi történik egy kvalitatív módszertan doktori szemináriu-
mon? A GT- és az IPA-elemzés menete. Alkalmazott Pszichológia, 18(2). 105–127.
Slochower, J. (1991): Variations in the Analytic Holding Environment, International Jour-
nal of Psychoanalysis, 72(4). 709–718.
Slochower, J. (1996). Holding and the evolving maternal metaphor. Psychoanalytic
Review, 83(2). 195–218.
APA_2019-03_EEK.indd 30 2019.10.21. 10:33:57

Slochower, J. (2017): Holding, playing and moving toward mutuality. In Charles, M.

(ed.): Introduction to contemporary psychoanalysis. Taylor & Francis Group. https://
www.researchgate.net/publication/316831228_DW_Winnicott_Holding_Playing_and_
Moving_Toward_Mutuality (Letöltés ideje: 2019. 02. 02.)
Spelman, M.B. (2013): Winnicott’s babies and Winnicott’s patients. Karnac Books Ltd.,
London.
Stern, D. N. (1995/2004): Az anyaság állapota (Ford. Balázs-Piri Tamás). Animula, Budapest.
Tóth-Varga V, Dúll A. (közlésre elfogadva): The appearance of the socio-physical
environment in psychoanalytic infant observations: localization and the experience of
locality. Imágó Budapest.
Winnicott, D. W. (1960a): A szülő-gyerek kapcsolat elmélete (Ford. Winkler Edit). Kézirat.
Winnicott, D. W. (1960b): Levél Bálint Mihálynak. In Péley B. (szerk.) (2004): D. W. Winni-
cott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum Könyvki-
adó, Budapest. 30–31.
Winnicott, D. W. (1960c): The Theory of the Parent-Infant Relationship. International
Journal of Psycho-Analysis, 41. 585–595
Winnicott, D. W. (1962a): Én-integráció a gyermeki fejlődés sorá. In Péley B. (szerk.)
(2004): D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott tanulmányok. Új
Mandátum Kiadó, Budapest. 120–125.
Winnicott, D. W. (1962b): Gondoskodás a gyermekről egészségben és válságban. In Péley
B. (szerk.) (2004): D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott tanulmá-
nyok. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 126–132.
Winnicott, D. W. (1962c): Levél Benjamin Spocknak. In Péley B. (szerk.) (2004): D. W.
Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum
Könyvkiadó, Budapest. 32–36.
Winnicott, D. W. (1963): A függőségtől a függetlenség felé az egyéni fejlődés során. In
Péley B. (szerk.) (2004): D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott
tanulmányok. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 133–140.
Winnicott, D. W. (1971/1999): Játszás és valóság. Animula Kiadó, Budapest.
APA_2019-03_EEK.indd 31 2019.10.21. 10:33:57

APA_2019-03_EEK.indd 32 2019.10.21. 10:33:57
A SZÁNDÉKOS ÖNSZABÁLYOZÁS
JELENTŐSÉGE SERDÜLŐ ÉS FIATAL
FELNŐTTKORBAN A TÁRSAS TÁMOGATÁS, AZ
IDENTITÁSÁLLAPOTOK ÉS A REZILIENCIA
TÜKRÉBEN1
Jámbori Szilvia
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
szilvia.jambori@psy.u-szeged.hu
Kőrössy Judit
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
korossy@edpsy.u-szeged.hu
Összefoglaló
Háttér, célkitűzések: Az új helyzethez való alkalmazkodásban meghatározó szerepe van

a személyiség rugalmasságának, a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás képes-
ségének. Baltes és Baltes (1990) szelekció-optimalizáció-kompenzáció (SOC) modellje
kiemeli, hogy a szándékos önszabályozásnak pozitív hatása van a tanulmányi eredmé-
nyekre, a mentális egészségre és a szociális kompetenciára, illetve pozitív kapcsolatban
áll a fiatalok szubjektív jóllétével és egészséges fejlődésével. Vizsgálatunkban a szándékos
önszabályozás folyamatát vizsgáljuk meg a reziliencia, a társas támogatás és az identitásál-
lapotok függvényében.
Módszer: Kutatásunkban serdülők (n = 181) és fiatal felnőttek (n = 274) vettek részt, akik
kitöltötték a Szelekció-Optimalizáció-Kompenzáció Kérdőívet (Freund és Baltes, 2002),
a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet (Papp-Zipernovszky és mtsai,
2017), a Connor–Davidson Reziliencia Skálát (Járai és mtsai, 2015) és az EOM-EIS II. Iden-
titásállapotokat mérő skálát (Bennion és Adams, 1986).
Eredmények: Vizsgálatunk életkori különbséget azonosított a szándékos önszabályozás
folyamataiban. Elsősorban a veszteségalapú szelekció esetében figyelhettünk meg szig-
nifikáns életkori különbséget, a fiatal felnőttek javára. A szándékos önszabályozás straté-
giának megjelenését elsősorban a reziliencia magas szintje támogatja, másrészről a diffúz
identitás hiánya, harmadrészben pedig az észlelt baráti támogatás alacsony szintje. Ezek
1
A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00008 azonosítójú, EU társfinanszírozású projekt támogatta.
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.33
APA_2019-03_EEK.indd 33 2019.10.21. 10:33:57

34 Jámbori Szilvia – Kőrössy Judit
a jellemzők együttesen kedveznek a szándékos szelekció és az optimalizáció megjelené-

sének.
Következtetések: A szándékos önszabályozás SOC-értékei egészen hasonló mértékben jelen
vannak a serdülő- és a fiatal felnőttkorban. A szelekció, optimalizáció és kompenzáció folya-
matok erősebb önszervező stratégiaként működnek a rugalmasan alkalmazkodó, az elért
identitás irányába fejlődő és a kevésbé támogatónak észlelt barátokkal rendelkezőknél.
Kulcsszavak: szelekció, optimalizáció, kompenzáció, reziliencia, társas támogatás, identitás
állapotok
Bevezetés A serdülőkor és a fiatal felnőttkor magá-

ban rejti az új helyzetekhez való alkalmaz-
A szándékos önszabályozás magában foglal- kodás lehetőségét, mivel általában ebben az
ja az egyén azon képességét, hogy célo- időszakban történik egy új oktatási környe-
kat határozzon meg saját működésére vagy zetbe való beilleszkedés és adaptáció folya-
a környezetére vonatkozóan, és úgy irányít- mata is. Tanulmányunkban a serdülő- és
sa saját szellemi és fizikai működését, hogy fiatal felnőttkori sikeres adaptáció sikeres-
ezek a célok elérhetőek legyenek (Demet- ségének a megértését céloztuk meg. Vizs-
riou, 2000). Az önszabályozásnak magában gálatunk egy nagyobb vizsgálatsorozatba
kell foglalnia az önellenőrzést is, amely tájé- illeszkedik, amelyben a tanulás, a különbö-
koztatja a személyt a jelenlegi helyzetéről és ző tanulási mintázatok pszichés és környe-
összehasonlítja a jelenlegi állapotot és a kitű- zeti hátterének és kapcsolatrendszerük
zött célt. Ezen túlmenően ennek a folyamat- vizsgálatát tűztük ki célul serdülők és egye-
nak olyan önmódosítási vagy önkorrekci- temisták körében. Olyan tanulással szoros
ós készségeket is tartalmaznia kell, amelyek összefüggésben álló tényezők feltárásá-
a jelenlegi állapottól a kiválasztott cél felé val foglalkozunk, amelyek hosszú távon
vezetik az egyént (Geldhof és mtsai, 2014). segíthetik az adaptációt, a sikeres alkal-
Az ilyen szabályozási folyamatok segítenek mazkodást, és hozzájárulhatnak a tanu-
az embereknek döntéseket hozni, eltervez- lás sikerességéhez. Ebben az alkalmazko-
ni olyan intézkedéseket, amelyek alkalma- dási folyamatban meghatározó szerepe van
sak a célok elérésére, és szabályozzák a tevé- a szándékos önszabályozás folyamatának.
kenységek végrehajtását. Baltes (1997) azt
állítja, hogy a sikeres fejlődés akkor valósul A SOC-modell
meg, amikor egy személy maximalizálja az
életében elért kívánatos célok vagy eredmé- A szelekció-optimalizáció-kompenzáció
nyek relatív számát, és minimálisra csökken- (SOC) modellje Paul és Margaret Baltes ne
ti a nemkívánatos eredményeket, az elérhető véhez köthető és a későbbiekben Freund és
célok gondos megválasztásával és a sike- munkatársai fejlesztették tovább (Freund
res megoldások megtalálásával. Az, hogy az és Baltes, 2000, 2002). Maga a modell első-
egyén eléri-e célját, vagy sem, jelentős hatás- sorban a sikeres idősödés leírására jött
sal van a jövőbeni magatartására és a szemé- létre, de mára már több kutatás is foglal-
lyes fejlődési pályára. kozik a SOC-stratégiák alkalmazásával és
APA_2019-03_EEK.indd 34 2019.10.21. 10:33:57

A szándékos önszabályozás jelentősége serdülő és fiatal felnőttkorban… 35
megjelenésével különböző életszakaszok- teségen alapuló szelekció jelentősége az élet-

ban, mint például serdülőkorban és fiatal kor előrehaladtával egyre inkább megnő,
felnőttkorban egyaránt. Az elmélet szerint mivel a veszteségek száma törvényszerű-
minden életkornak megvannak a maga en kezdi meghaladni a nyereségek számát.
nyereségei és veszteségei (Kaszás és Tirin- Azonban arra is találtak bizonyítékot, hogy
ger, 2010), azonban a két dimenzió közötti a veszteségen alapuló szelekció már serdü-
pozitív egyensúly megteremtése életkortól lőkorban is egyfajta proaktív megküzdés-
függetlenül hozzájárul a személy szubjek- ként azonosítható (Freund és Baltes, 2002;
tív jóllétéhez. Knecht és Freund, 2017; Gestsdottir és
A modell három dimenziót emel ki, mtsai, 2009), amely segíthet a célok ponto-
amely mentén vizsgálható a nyereségekkel sabb meghatározásában. A fiatal felnőttko-
és veszteségekkel való megküzdési straté- ri fejlődés pedig a tervek, célok és lehető-
gia. Az első a célok kiválasztása, az eléré- ségek sokszínűségével jellemezhető, amely
sükhöz szükséges út kidolgozása, a célok akár krízist (vö. kapunyitási krízis, Lisz-
iránt való elköteleződés, a személyes szük- nyai, 2010; Arnett, 2007, 2010) is okozhat
ségletek és igények maghatározása, az a fejlődésben, így a szelekciós folyamat sike-
aktuális vagy megszerezhető erőforrások ressége a kezdődő felnőttkorban is releváns
megválasztása, amelyhez a szelekció segíti lehet. A választáson alapuló szelekció pedig
hozzá az egyént. Ennek segítségével tudják arra vonatkozik, hogyan érheti el az egyén
meghatározni a fejlődés irányát. A második a célját veszteségek nélkül (Freund és Baltes,
szakasz a figyelem fókuszálása, új képessé- 2002; Gestsdottir és Lerner, 2008).
gek erőforrások kialakítása, a fejlődéshez Kutatások bizonyítják, hogy a SOC-stra-
szükséges eszközök megszerzése, össze- tégiák alkalmazása jelentősen eltér külön-
rendezése és finomítása, vagyis az optima- böző életkorokban (Kaszás és Tiringer,
lizáció. A harmadik szakasz a nem használt 2010; Geldhof és mtsai, 2014). Míg fiatal-
képességek aktiválása, a külső segítségek korban alacsonyabb a jelentőségük, addig
igénybevétele, új képességek erőforrások középkorban folyamatosan nő mind a négy
szerzése, energia és időráfordítás növelé- dimenzió alkalmazásának megjelenése.
se, vagyis a kompenzáció. A kompenzáció Az idősödéssel párhuzamosan a választá-
szakaszában az optimalizáció eszköze- si (elektív) szelekción kívül a többi straté-
it teljesen figyelmen kívül hagyja az egyén gia alkalmazása ismét csökkenő tendenciát
(Kaszás és Tiringer 2010). mutat (Kaszás és Tiringer, 2010). Ugyan-
A szelekció folyamatán belül megkülön- akkor fontos kiemelni, hogy a SOC-stra-
böztetik a választáson alapuló szelekciót és tégiák alkalmazása bármelyik életkorban
a veszteségen alapuló szelekciót. A vesztesé- pozitívan járul hozzá az általános jólléthez,
gen alapuló szelekció akkor lép működésbe, mivel egyensúlyt képes teremteni a szemé-
amikor a kiválasztott céljainkat nem tudjuk lyes kompetenciák és a környezeti elvárá-
elérni, és a meglévő elképzeléseink meg sok között (Freund és Baltes, 2002; Geldhof
valósítása érdekében erőforrásainkat átcso és mtsai, 2014).
portosítani szükséges, céljainkat újra kell gon- Továbbá nem csak a felnőttek életé-
dolni, a fontossági sorrendet meg kell ben jelennek meg a célirányos viselkedés-
változtatni (Freund és Baltes, 2000). A vesz sel kapcsolatosan vagy attól függetlenül
APA_2019-03_EEK.indd 35 2019.10.21. 10:33:58

apróbb vagy jelentősebb, egzisztenciális korban még nem differenciálnak a skálák

döntési helyzetek, amelyek befolyásolják eredményei. A megfelelő önszabályozó
mindennapjainkat, hanem a serdülők életé- viselkedés kimutathatóan pozitív hatással
ben is (Brassai és Pikó, 2007). Freund és van a tanulmányi eredményekre, a mentá-
Baltes (2002) szerint a serdülők esetében is lis egészségre és a szociális kompetenciák-
már megjelenik a stratégia, hiszen vannak ra. A serdülőkorú fiatalokkal végzett longi-
céljaik, amelyek eléréshez, ha megfelelő tudinális kutatás eredményei azt mutatták,
kognitív és viselkedési készségeket hasz- hogy a SOC-stratégiák alkalmazása együtt
nálnak és az erőforrásaikat jól optimalizál- jár a fiatalok pozitív, egészséges fejlődésé-
ják, akkor nagyban tudják növelni az egyé- vel. Emellett eredményeik igazolták, hogy
ni célok elérésének esélyeit. Amikor viszont a SOC-stratégiák alkalmazása a serdülőkor
ezek a célok vagy kísérletek meghiúsul- előrehaladtával egyre tudatosabbá válik, és
nak akkor a fiatalok is képesek hatékonyan jelentős szerepet játszik a serdülőkori egész-
kompenzálni. séges fejlődésben. Komplex vizsgálatunk-
A SOC–stratégiák alkalmazása az élet ban (lásd támogatás) elsősorban a tanulmá-
különböző területein pozitívan befolyásol- nyi sikeresség és az új helyzetekhez való
ja tevékenységeinket például a specifikus alkalmazkodás miatt tartottuk jelentősnek
célválasztás szerepét (Locke és mtsai, 1981; a szándékos önszabályozás stratégiáinak fel
Kaszás és Tiringer, 2010), illetve a kitűzött tárását és lehetséges különbözőségének
célért folytatott sikeres és tartós küzdelmet bemutatását serdülő- és fiatal felnőttkorban.
is (Mischel, 1996; Kaszás és Tiringer, 2010).
A szelekció, optimalizáció és kompenzáció Az identitás alakulásának folyamata
folyamatai lehetnek tudatosak és tudattala- serdülő- és fiatal felnőttkorban
nok, illetve aktívak és passzívak is egyaránt
(Freund és Baltes, 1998, 2000; Kaszás és Az identitás énazonosság-tudatot jelent,
Tiringer, 2010). De a fő szempont mindig az olyan koherens elképzelés saját magunk-
marad, hogy a személyes céljaink megva- ról, amely magában foglal többek között
lósításáért addig küzdünk, amíg maximali egy szilárd időperspektívát, azaz a múlt-je-
zálni tudjuk a nyereségeinket és minima len-jövő egységben látását (Erikson, 1968).
lizálni a veszteségeinket. Az eriksoni elmélet értelmében a valódi
Gestsdottir és munkatársai (2009) fiata- identitás állapota egyfajta világos, integrált
lok esetében vizsgálták, hogy az egyes énképet jelent, amelyben az egyén ötvözi
stratégiák milyen összefüggést mutatnak a korábbi pszichoszociális fázisokból szár-
bizonyos személyiségdimenziókkal. Tanul- mazó tapasztalatait, illetve ezt összhangba
mányukban hangsúlyozzák, hogy az egész- hozza mások róla alkotott elképzeléseivel.
séges személyiségfejlődés során optimális A serdülőkori krízis másik kimeneti lehető-
esetben kedvező dinamikus folyamat zajlik sége a szerepkonfúzió, amely bizonytalan-
az egyén és környezete között, amelynek sággal, döntésképtelenséggel jellemezhető
fontos elemét képezi az önszabályozás és az állapot (Erikson, 1968).
egyéni célkitűzések. Azt állapították meg, Az identitás fejlődésének mára leg
hogy a SOC-stratégiák tudatos alkalmazása szélesebb körben elfogadott elmélete –
serdülőkorban figyelhető meg, ettől fiatalabb James Marcia Identitásállapot Paradigmája
APA_2019-03_EEK.indd 36 2019.10.21. 10:33:58

(Marcia, 1987) – is Erikson alapfeltevései- Számos longitudinális kutatás vizsgál-

ből indul ki. Marcia azonban Eriksonnal ta az identitás fejlődését, illetve a külön-
ellentétben az identitás alakulásának négy böző állapotok közötti modulációt (Water-
lehetséges kimenetét képzelte el, amelyek man, 1982; Kroger és Haslett, 1988; Kroger,
két dimenzió mentén helyezkednek el. Az 2006). A vizsgálatok eredményei megerősí-
egyik dimenzió a serdülőkori krízis hiányát tették azt a nézetet, hogy a különböző iden-
vagy jelenlétét foglalja magában, a másik titásállapotoknak van egy általános előfor-
dimenzió pedig az alternatívák, értékek dulási sorrendje: ideális esetben a korai
és belső sztenderdek melletti elköteleződés zárást a moratórium, a moratóriumot pedig
hiányát vagy jelenlétét jelenti. A követke- a valódi identitás kialakulása követi. Azon-
ző négyféle identitásállapotot különbözte- ban az is bebizonyosodott (Kroger, 1995;
ti meg Marcia. Meeus és mtsai, 1999), hogy nincs szük-
(1) Diffúz identitás: ebben az esetben az ségszerűen hierarchikus átmenet az úgyne-
egyén még nem köteleződött el, és nem vezett alacsonyabb (diffúz, korai zárás) és
is élt át identitáskrízist. Bizonytalan- a magasabb (moratórium, valódi identitás)
ság, döntésképtelenség jellemzi. Kipró- állapotok között, hanem az identitás fejlő-
bál sokféle irányt, de ezek a választások dése különböző utakon mehet végbe. Ennek
nem tartósak. értelmében a serdülő a négyféle identitá-
(2) Korai zárás: ilyenkor a fiatal anélkül sállapot bármelyikében benne maradhat,
köteleződött el valamilyen foglalkozás továbbá nem kizárólag alacsonyabb állapot-
és ideológia mellett, hogy átment volna ból magasabba, de magasabból az alacso-
az identitáskrízisen. Látszólag problé- nyabb státus felé is mozoghat. A való-
mamentesen jut el a fontos döntésekig. di identitás pedig nem szükségszerűen az
Valójában azonban arról van szó, hogy identitás fejlődésének végpontja, mivel
a keresési időszak kimaradt, és a család a fejlődés magában rejti annak a lehetősé-
értékeit, szabályait, vallási vagy politi- gét is, hogy a serdülő jó néhány átmeneti
kai álláspontját megkérdőjelezés nélkül állapoton megy keresztül, míg elér az iden-
fogadta el. Jellemzően olyan foglalko- titáskrízis végére.
zást választ, ami megfelel a szülők nyílt A fiatal felnőttkori identitásalakítás
vagy burkolt elvárásának. folyamata során a kutatások hangsúlyoz-
(3) Moratórium: a fiatal éppen egy iden- zák, hogy az életkor előrehaladtával egyre
titásválságot él meg, és aktívan kere- inkább nő a valódi identitás és a moratóri-
si a válaszokat azokra az életét érintő um száma, a korai zárás és a diffúz identitás
fontos kérdésekre, amelyekben bizony- mértéke ezzel szemben csökkenő tendenci-
talan, és amelyek mellett el akar köte- át mutat (Kroger, 1995, 2006). A különböző
leződni. Ezen szakasz megoldása lesz identitásállapotokkal rendelkező személyek
majd az identitás elérése. különbözőképpen dolgozzák fel a beérke-
(4) Valódi identitás: az identitás megta- ző információkat is (Berzonsky és Ferra-
lálása, elérése. Ebben az állapotban, az ri, 1996). A valódi identitással rendelkező
egyén megoldja az identitásválságot, személyekre jellemzőbb a szisztematikus
az ott felmerülő kérdésekre adott vála- információfeldolgozás és tervezés. Ezzel
szokkal. szemben a diffúz identitású személyek eseté-
APA_2019-03_EEK.indd 37 2019.10.21. 10:33:58

ben gyakrabban figyelhetjük meg, hogy nem désével egyéni (iskolai, munkahelyi) telje-
tesznek különbséget a releváns és irrele- sítménynövekedés érhető el, és nem utolsó-
váns információ között, ami megnehezítheti sorban a társas kapcsolatokban is jelentős
számukra a helyzetek pontos értelmezését és támogatást tud nyújtani az egyén számára.
a megoldását (Berzonsky és Kuk, 2000). Az Az empirikus vizsgálatok szerint a rezi-
információkezeléssel kapcsolatos különbö- liens egyénre jellemző az aktív megküzdés,
zőségek megjelenhetnek a szándékos önsza- a rugalmas válaszkészség, a tanult lelemé-
bályozás stratégiáinak sikeres vagy siker- nyesség, az énhatékonyság, a koherenciaér-
telen alkalmazásában is, a célok melletti zet, az egokontroll, az érzelmi intelligencia,
elköteleződében, a különböző célok közötti a diszpozicionális optimizmus, a negatív
választásban és a célok súlyozásában is. történések kognitív átértékelésének képes-
sége, a szociális kompetencia, a társas
A reziliencia jelentősége és szerepe támogatás keresése, az életcélok megléte.
az önszabályozásban A kutatások más kapcsolati jellegű ténye-
ző fontosságára is rámutattak. Ilyen például
A reziliencia a jelentős stresszhelyzetek- a szülőkkel és más felnőttel, mentorral vagy
ben az egyén adaptációs képessége – súlyos kompetens társakkal való erős kapcsolat
trauma, fenyegetettség érzése, tragédia, vagy a hatékony szocializáció. Az egyéni
családi- és kapcsolati problémák, munka- különbségek erősen befolyásolják a rugal-
helyi vagy gazdasági nehézségek esetén masság mértékét, mint például az intel-
(Basım és Cetin, 2011). Gordon és munka- ligencia, önszabályzási készségek, pozi-
társai szerint a reziliencia mint gyűjtő- tív beállítódás, az életcélok, és a tehetség.
fogalom, az élet nehézségein átsegítő, Az egyéni különbségeken kívül a közös-
a megújulást támogató erőforrásokat, prob- ségi kapcsolatok is befolyásoló tényezők,
lémakezelő eszközöket és tulajdonságokat mint például a hatékony iskola, lehetőségek
foglalja össze (id. Albert-Lőrincz és mtsai., a személyiség értékeinek kibontakozására,
2016). Masten (2001) szerint a reziliencia biztonságos és jól szervezett lakókörnyezet.
egyfajta lelki edzettséget feltételez, amely Ebben a megközelítésben az egyén pszi-
fontos összefüggésben van a személyiség- chés-mentális jellemzői tágabb kapcsolati
fejlődés egyedi mintázataival (Pikó, 2004). rendszerek kontextusába kerülnek. A rezi-
Werner (2000) elmélete szerint a magas lienciát befolyásoló tényezők tehát jelentős
rugalmasságú személyek egyik meghatáro- mértékben kontextusfüggőek (Szokolszky
zó jellemzője a pozitív társadalmi orientá- és Komlósi, 2015).
ció, amelyet más emberek felé mutatnak; jó A SOC-stratégiák alkalmazása többek
társadalmi készséggel rendelkeznek, szoci- között hozzájárulhat a rugalmasabban és
ális kontextusban gyarapodnak, és álta- hatékonyabban működő személyiség kiala-
lában pozitívak a saját magukról alkotott kulásához is. A fejlődéspszichológusok
benyomás tekintetében (Friborg és mtsai, érdeklődésének középpontjába került, hogy
2005). A reziliencia tehát fontos képesség, milyen összetevői vannak a rezilienciának
amelynek erősödése jobb és hatékonyabb és ezek hogyan segítik elő az egyén adap-
megküzdési stratégiákat, alkalmazkodási tív működését. Míg a korábbi kutatások az
képességet jelenthet. Ezen adaptáció fejlő- egyén személyiségét helyezték a vizsgála-
APA_2019-03_EEK.indd 38 2019.10.21. 10:33:58

tok fókuszába, addig a kutatások második ségek romlásával járnak együtt (Farley és
generációja a sikeres adaptáció folyamatára Kim-Spoon, 2014).
helyezik a hangsúlyt (Oláh, 2005; Ribiczey,
2008).
Kutatás célja, hipotézisek
A társas támogatás jelentősége
és szerepe az önszabályozásban A sikeres öregedést számos hazai és nem
zetközi kutatócsoport vizsgálta (Kaszás
A társas támogatás a „jelentős mások” és Tiringer, 2010; Gestsdottir és mtsai,
által nyújtott pszichoszociális erőforrások 2011; Freund és Baltes, 2002; Robinson
összességét jelenti (Kaplan és mtsai, 1977), és mtsai, 2016). A vizsgálatok eredmé-
amely serdülő- és fiatal felnőttkorban egya- nyeként, a Baltes és munkatársai (1999)
ránt jelentős. Az új helyzetekhez, körülmé- által megalkotott SOC-kérdőív segítségé-
nyekhez való alkalmazkodás időszaka ez, vel ma már le lehet írni azt a folyamatot,
amelyet a támogató környezet megkönnyít- amely a sikeres öregedéshez vezet. Kuta-
het. Korábbi empirikus kutatások (Farley tásunkban a Baltes-féle modellt próbáljuk
és Kim-Spoon, 2014) bebizonyították már, adaptálni a 16–28 éves korosztályra. Arra
hogy a társas támogatásnak jelentős szerepe voltunk kíváncsiak, hogy milyen arányban
van az önszabályozó képesség fejlődésében. jelennek meg a SOC-stratégiák serdülők
Megállapították, hogy a gyenge önszabályo- és fiatal felnőttek körében, milyen szere-
zó képességekkel rendelkező serdülők, sok pe van a társas támogatásnak és a rezilien-
esetben szüleikkel nem megfelelő kapcso- ciának a SOC-stratégiák megjelenésében.
latot ápolnak, szignifikánsan alacsonyabb Kimutatható-e különbség az identitásálla-
mértékű támogatást észlelnek otthonról. potok alapján a korcsoportok között, illet-
Ezzel szemben a szülőkkel jó kapcsolatot ve a különböző identitásállapotok milyen
ápoló serdülők jobb önszabályozó mecha- összefüggést mutatnak a SOC-stratégi-
nizmusok kialakítására képesek. ákkal. Az előzetes kutatási eredményekre
Azt is megállapították, hogy a serdü- alapozva a következő hipotéziseket fogal-
lőkori önszabályozás kialakulása össze- maztuk meg:
függhet a kortárs- és a baráti kapcsola- Korcsoportok szerinti különbségek:
tok minőségével is: azok a serdülők, akik • Korábbi kutatási eredmények alapján
viselkedésüket jobban képesek szabályoz- (Freund és Baltes, 2002) feltételeztük,
ni, társadalmilag kompetensebb szemé- hogy a választáson alapuló szelekciót
lyekké válnak, akik érzékenyebbek mások alkalmazzák legkevésbé a serdülők és
jelzéseire is. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a fiatal felnőttek, majd ezt követi a vesz-
az önszabályozás viselkedési és érzel- teségen alapuló stratégia, az optimalizá-
mi összetevői segítik a serdülőket abban, ció és végül a kompenzáció.
hogy magas színvonalú, gondoskodó, pozi- • Az identitásállapotok tekintetében azt
tív kortárs- és baráti kapcsolatokat alakít- feltételeztük, hogy a moratórium és
sanak ki. Míg a kortársakkal való rossz diffúz identitás állapota gyakrabban
minőségű kapcsolatok vagy a kapcsola- azonosítható a serdülők esetében, míg
tok teljes hiánya az önszabályozási képes- a valódi identitás állapota inkább a fiatal
APA_2019-03_EEK.indd 39 2019.10.21. 10:33:58

felnőtt csoportban jelenik meg hangsú- A Szelekció-Optimalizáció-Kompenzá

lyosabban (Waterman, 1982; Marcia, ciót (SOC) mérő kérdőívet Freund és Baltes
1987; Kroger, 2006) (2002) állította össze, amelyet ennek a kuta-
tásnak a keretében fordítottunk le magyar
Összefüggésekre vonatkozóan: nyelvre. Az általunk lefordított kérdőívet egy
• Azok a fiatalok, akik a SOC-stratégiá angol szakos tanár átnézte, visszafordította
kat magasabb szinten alkalmazzák, angol nyelvre, majd a szükséges módosítási
hatékonyabbaknak érzik magukat az javaslatoknak megfelelően alakult ki a végső
életben, valamint rugalmasabb a szemé- forma. A kérdőív 48 állításpárt tartalmaz,
lyiségük a kihívásokkal való megküz- amelyben mind a négy stratégiát 12 állítás
dés kapcsán (Werner, 2000; Rutter, pár vizsgálja. Minden állításpár esetében
2000). Ennek alapján azt feltételeztük, a vizsgálati személynek el kell döntenie, hogy
hogy a reziliencia magas szintje együtt melyik választást tudná maga számára jobban
jár a SOC-stratégiák hatékonyabb alkal- elképzelni. Az állításpárok közül az egyik
mazásával. mindig valamelyik SOC-stratégiát méri,
a másik pedig nem SOC-viselkedést ábrázol.
A vizsgálati személynek ki kell válasz-
Módszer tania a két lehetséges válasz közül, hogy
melyik a rá jellemzőbb állítás, és azt meg
Minta kell azt jelölnie. A 4 alskála: választáson
alapuló szelekció (ES – elective selection, pl.:
A vizsgálatban összesen 181 középisko- „Mindig a legfontosabb célomra koncentrá-
lás diák (nférfi = 76, nnő = 105, Átlagéletkor lok csak.”, „Egyszerre több tervemen dolgo-
= 17,78 év) és 274 fiatal felnőtt (nférfi = 113, zom.” ), veszteségen alapuló szelekció (LBS
nnő = 161, Átlagéletkor = 22,12 év) vett részt – loss-based selection, pl.: „Hogyha nem
(összesen 456 fő). tudok valamit úgy csinálni, mint korábban,
akkor próbálom kiválasztani azt, ami igazán
Vizsgálati eszközök fontos nekem”, „Hogyha nem tudok valamit
úgy csinálni, mint korábban, akkor várok
A középiskolások és a fiatal felnőttek – és meglátom, hogy alakul.”), optimalizá-
a háttérkérdőíven (pl. nem, életkor, családi ció (O – optimization, pl.: „Minden erőfeszí-
állapot, szülők iskolai végzettsége) kívül – tést megteszek, hogy a kitűzött célomat elér-
négy kérdőívet töltöttek ki: a Szelekció-Op- jem.”, „Inkább szeretek várni és meglátni,
timalizáció-Kompenzáció (SOC) kérdőívet hogy a dolgok hogy alakulnak maguktól.”)
(Freund és Baltes, 2002; magyarul: Jámbo- és kompenzáció (C – compensation, pl.:
ri és Kőrössy, 2018), a Connor–Davidson „Amikor éppen a dolgok nem jól mennek,
Reziliencia Kérdőívet, a Multidimenzio- elfogadom mások segítségét.”, „Még nehéz
nális Észlelt Társas Támogatás (MSPSS) helyzetekben sem terhelek másokat.”).
Skálát (Papp-Zipernovszky és mtsai, 2017), Az alskálákon elért magas pontszámok
és az Identitás-Állapotot Mérő Objektív a skálák által mért tulajdonságok erősségére
Kérdőív Kiterjeszett és Átdolgozott Válto- engednek következtetni. A skálák jelentése,
zatát (Bennion és Adams, 1986). ES: az egyénre jellemző, hogy a céljait képes
APA_2019-03_EEK.indd 40 2019.10.21. 10:33:58

hierarchiába rendezni, világos célokat tűz Bennion és Adams, 1986 (magyarul Biegel-
ki maga elé és erőforrásait fontosság szerint bauer, 2003; Szabó, 2003) mértük. A kérdő-
összpontosítja, LBS: a veszteségekkel való ív külön méri az identitás két aspektusát,
szembesülést követően, a legfontosabb céljai- az ideológiai és interperszonális identitást.
ra koncentrál, a kevésbé fontos célokat feladja Jelen kutatásban csak az interperszonális
és mielőtt a veszteség bekövetkezik, erőforrá- identitásra vonatkozó 32 állítást használ-
sait átcsoportosítja az új cél érdekében. Az O: tuk fel, amely a barátsággal, randevúzással,
az egyén optimalizálja az erőforrásait a céljai nemi szerepekkel és szabadidős tevékenysé-
elérése érdekében, C: veszteségek ellensú- gekkel kapcsolatos tételeket tartalmaz. Az
lyozását és az attól való tartózkodást jelen- állításokkal való egyetértés mértékét a kitöl-
ti. Az optimalizáció és kompenzáció függ az tő személyek egy hatfokú, Likert-skála segít-
erőforrások elérhetőségétől. ségével értékelhetik, ahol az 1-es az „Egyál-
A reziliencia mérésére a Járai és munka- talán nem értek egyet”, a 6-os pedig a „Teljes
társai (2015) által validált Connor–David- mértékben egyetértek”. A kérdőív elméle-
son 10 tételes Reziliencia Kérdőívet használ- ti alapja a Marcia-féle Identitásállapot Para-
tuk. A válaszadóknak 10 állítás (pl. „Képes digma (Marcia, 1987), amelynek megfelelő-
vagyok arra, hogy alkalmazkodjak a válto- en a négyféle identitásállapotot külön méri.
zásokhoz.”) kapcsán kell értékelniük, hogy Diffúz identitás (pl. „Kialakulatlan bennem,
mennyire igazak rájuk nézve a megállapítá- hogy mit várok egy randevútól.”), korai
sok az elmúlt 1 hónapra vonatkozóan (0 = zárás (pl. „Csak olyan barátokat választok,
egyáltalán nem igaz, 4 = szinte mindig igaz). akiket a szüleim is elfogadnak.”), valódi
A társas támogatást a Multidimenzio identitás (pl. „Eddigi tapasztalataim alapján
nális Észlelt Társas Támogatás (MSPSS) megtaláltam azt a típusú partnerkapcsola-
kérdőívvel mértük. A kérdőívet Zimet és tot, amely megfelelő számomra.”), morató-
munkatársai 1988-ban fejlesztették ki, a ma rium (pl. „Sokféle szabadidős tevékenysé-
gyar változatát Papp-Zipernovszky, Kékesi get kipróbáltam már abban a reményben,
és Jámbori (2017) készítették el. A kérdőív hogy találok néhányat, amelyekben igazán
10 tételből áll, egy 5 fokú Likert-skálán kell örömöm lelem.”).
értékelni a vizsgálati személyeknek, hogy
mennyire jellemzőek rájuk az állítások (1 = Adatfelvétel
egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mérték-
ben jellemző). 4 állítás a család alfaktorhoz A középiskolások esetében az adatok felvé-
(pl. „A családomra mindig számíthatok”), telére igazgatói és szülői engedélyt egya-
3 állítás a barátok alfaktorhoz (pl.: „Meg ránt kaptunk. A diákok egy tanítási óra
tudom beszélni a problémáimat a barátaim- alatt töltötték ki a kérdőíveket, munkájukat
mal”). és 3 állítás a jelentős mások alfak- a pedagógusok felügyelték. A fiatal felnőt-
torhoz kapcsolódik (pl.: „Van legalább egy tek kiválasztása online kérdőív segítségé-
fontos személy a környezetemben, akire vel, kényelmi mintavétellel történt. A részt-
számíthatok”). vevők önkéntes alapon töltötték ki az online
Az identitásállapotokat Identitás-Álla- kérdőívet, a részvételért jutalomban nem
potot Mérő Objektív Kérdőív Kiterjeszett részesültek. A fiatal felnőtteknek az online
és Átdolgozott Változatával (EOM-EIS-II, kérdőív kitöltését megelőzően, egy infor-
APA_2019-03_EEK.indd 41 2019.10.21. 10:33:58

mált beleegyező nyilatkozatban kaptak tájé- két korcsoportban, minden vizsgált kérdőív
koztatást a vizsgálat céljáról és folyamatá- esetében meghaladta a 0,75-ös értéket, vagy-
ról. A teszt kitöltését megelőzően minden is általában a megfelelő kategóriába esett,
résztvevőnek hozzájáruló nyilatkozatot vagy alig maradt el attól (Kaiser, 1974 idézi
kellett tennie. A vizsgálatot a Pszichológi- Ketskeméty és Izsó, 1996). Az egyes skálák
ai Kutatások Egyesült Etikai Bíráló Bizott- megbízhatósága általában ugyancsak megfe-
sága (EPKEB) hagyta jóvá (etikai engedély lelő volt. Az identitástípusok esetében tapasz-
száma: 2017/125). taltunk alacsonyabb értékeket, azonban
a „Moratórium”, „Diffúz identitás” és „Valódi
identitás” Alskálák esetében tételek (minden
Eredmények alskála esetében 2 tétel) kihagyásával tudtuk
a megbízhatóságot növelni. A vizsgálatban
A mérőeszközök működése használt kérdőívek leíró statisztikai adatait,
megbízhatóságát és a megerősítő faktoranalí-
Feltételezéseinknek megfelelően minden zis eredményeit az 1. táblázat közli. Az egyes
kérdőív esetében mindkét korcsoport- kérdőívek struktúrájának illeszkedésmutató-
ban kirajzolódott a várt faktorstruktú- it Hu és Bentler (1999) irányelveit figyelembe
ra. A Kaiser–Meyer–Olkin-mutató mind- véve ellenőriztük.
1. táblázat. A vizsgálatban használt kérdőívek leíró statisztikai adatai, megbízhatósága és a többfak-

toros kérdőívek megerősítő faktoranalízisének mutatói
Kérdőív/Skálák Állítások száma Átlag Szórás Cronbach-alfa

SOC (χ2 = 2148, p < 0,001; χ2 /df = 2; RMSEA = 0,04; CFI = 0,90; TLI = 0,91)
Választáson
12 6,26 2,62 0,916
alapuló szelekció
Veszteségalapú
12 7,91 2,62 0,871
szelekció
Optimalizáció 12 7,65 2,59 0,893
Kompenzáció 12 7,71 2,68 0,851
EOM-EIS II. (χ2 = 1974, p < 0,001; χ2 /df = 4,3; RMSEA = 0,08; CFI = 0,89; TLI = 0,90)
Korai zárás 8 2,23 0,90 0,841
Moratórium 6 3,23 0,84 0,712
Diffúz identitás 6 2,96 0,92 0,733
Valódi identitás 6 4,17 0,83 0,742
MSPSS (χ = 133, p < 0,001; χ /df = 4.1; RMSEA = 0,08; CFI = 0,96; TLI = 0,95)
2 2
Család 4 4,08 0,93 0,887

Barátok 3 4,32 0,90 0,907
Szignifikáns
3 4,65 0,68 0,846
mások
Reziliencia 10 2,80 0,61 0,824
APA_2019-03_EEK.indd 42 2019.10.21. 10:33:58

2. táblázat. A szándékos önszabályozás stratégiáinak megjelenése a serdülők és fiatal felnőttek

csoportjában
Serdülők Fiatal felnőttek

Skálák
Átlag Szórás Átlag Szórás
Szándékos szelekció 6,17 2,41 6,31 2,74
Veszteségalapú szelekció 7,59 2,50 8,09 2,64
Kompenzáció 7,67 2,48 7,62 2,67
Optimalizáció 7,49 2,49 7,83 2,79
Korcsoportok szerinti különbségek azonosítani. Az elemzés azt mutatta, hogy

a serdülők (Mserdülő = 2,41, SDserdülő = 0,94)
Mindkét életkori csoport esetén megvizs- esetében a korai zárás identitásállapot gyak-
gáltuk, hogy a szándékos önszabályozás rabban figyelhető meg, mint a fiatal felnőt-
folyamatai milyen gyakorisággal fordulnak tek (Mfelnőtt = 2,12, SDfelnőtt = 0,86) körében.
elő. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.
A serdülők esetében azt figyelhettük Összefüggés-vizsgálatok
meg, hogy leggyakrabban a kompenzációt
használják, majd ezt követi a veszteségala- A SOC-stratégiák, az észlelt társas támoga-
pú szelekció és optimalizáció, míg a fiatal tás és a reziliencia korrelációit az 3. táblá-
felnőttek esetében a veszteségalapú szelek- zat közli. Ebben az elemzésben az egész
ció fordul elő leggyakrabban, ezt követi az mintára vonatkozóan közlünk eredménye-
optimalizáció és a kompenzáció stratégiái. ket, mivel külön életkori csoportokra bont-
Kétmintás t-próba segítségével megvizs- va is közel hasonló együttjárásokat azono-
gáltuk még, hogy milyen szignifikáns kü síthattunk. Az elemzés szerint a legerősebb
lönbségek mutathatók ki az életkori csopor- összefüggéseket a reziliencia és a SOC-stra-
tok között a SOC-stratégákban. A statisztikai tégiák esetében kaptunk, ezek közül is
elemzések eredményei szerint csak a veszte- kiemelkedik a reziliencia és az optimalizá-
ségalapú szelekció esetében tudtunk szig- ció, illetve a kompenzáció kapcsolata. De
nifikáns életkori különbséget azonosíta- mérsékelt szignifikáns együttjárás mutat-
ni (t = -1,978, p = 0,049, Cohen d = 0,56). kozott a szándékos szelekció és a rezili-
Az eredmények azt tükrözték, hogy a fiatal encia között is (Szokolszky, 2004: 283).
felnőttek esetén szignifikánsan gyakrab- Ezen kívül néhány gyenge, de szignifikáns
ban (Mfelnőtt = 8,09, SDfelnőtt = 2,67) fordul elő együttjárást figyelhettünk meg az optimali-
a veszteségalapú szelekció, mint a serdülők záció és az észlelt családi támogatás között.
esetében (Mserdülő = 7,59 , SDserdülő = 2,50). Összességében azt láthatjuk, hogy a rezi-
A serdülők és fiatal felnőttek különb- liencia szinte mindegyik SOC-stratégiával
sége az identitásállapotok tekintetében azt együtt jár.
mutatta, hogy csak a korai zárás állapota A SOC-stratégiák és az identitásállapo-
esetében tudtunk szignifikáns (t = 3,305, p = tok korrelációvizsgálatát külön elemeztük
0,01, Cohen d = 0,51) életkori különbséget a serdülők és a fiatal felnőttek esetében. Az
APA_2019-03_EEK.indd 43 2019.10.21. 10:33:58

3. táblázat. A SOC-stratégiák, az észlelt társas támogatás és a reziliencia korrelációi
Szignifikáns
Család Barátok
Skálák mások Reziliencia
támogatása támogatása
támogatása
Szándékos szelekció ,165** ,014 ,012 ,383**
Veszteségalapú szelekció ,103* ,059 ,098* ,210**
Optimalizáció ,225** ,035 ,143 ,506**
Kompenzáció ,205 **
,158 **
,155 **
,396**
* p < 0,05; ** p < 0,01
4. táblázat. A SOC-stratégiák és az identitásállapotok korrelációi a serdülők esetében
Skálák Diffúz identitás Korai zárás Moratórium Valódi identitás

Szándékos szelekció -,347** ,043 ,022 ,131
Veszteségalapú szelekció -,090 ,060 ,022 ,097
Optimalizáció -,072 ,066 ,150 ,198*

Kompenzáció -,330** ,070 -,066 ,165
* p < 0,05; ** p < 0,01
5. táblázat. A SOC-stratégiák és az identitásállapotok korrelációi a fiatal felnőttek esetében
Skálák Diffúz identitás Korai zárás Moratórium Valódi identitás

Szándékos szelekció -,109 -,086 -,168** ,061
Veszteségalapú szelekció -,051 -,110 -,114 -,111
Optimalizáció -,162** ,010 -,200** ,337**
Kompenzáció -,187** ,003 -,196** ,313**
* p < 0,05; ** p < 0,01
6. táblázat a serdülők eredményeit mutatja. A reziliencia, az identitásállapotok és

Esetükben legerősebb együttjárást a diffúz a társas támogatás hatása a szándékos
identitás és a kompenzáció, illetve a szán- önszabályozásra
dékos szelekció között kaptunk, azonban Hierarchikus regresszióelemzést végeztünk,
ezek a korrelációk mérsékelt erősségű nega- hogy a reziliencia, az identitásállapotok,
tív irányú összefüggést mutatnak (lásd 4. az észlelt társas támogatás és a szándékos
táblázat) (Szokolszky, 2004: 283). önszabályozás stratégiái közötti kapcsola-
A fiatal felnőttek eredményeit a 5. táblá- tokat megvizsgáljuk. A szándékos szelekció
zat mutatja. Ebben az elemzésben a legerő- kialakulásában a reziliencia, a diffúz identitás
sebb együttjárást a valódi identitás és az opti- hiánya, a barátoktól észlelt támogatás hiánya
malizáció és kompenzáció között kaptunk. és a családi támogatás játszanak szerepet,
APA_2019-03_EEK.indd 44 2019.10.21. 10:33:58

19%-kal magyarázva a varianciát (lásd. 8. (lásd 8. táblázat). Az összefüggés azt mu

táblázat). Tehát minél inkább jellemző a rezi- tatta, hogy a reziliencia magasabb szintje,
liencia magasabb szintje a személyre, minél és a korai zárás hiánya járulhat hozzá legin-
kevésbé jellemző rá a diffúz identitás és érde- kább a veszteségalapú szelekció alkalmazá-
kes módon az észlelt baráti támogatás, emel- sához.
lett a családi környezetből érkező támoga- Az optimalizáció stratégia megjelené-
tással együtt magasabb szintű szándékos sét 4 tényező határozta meg, a reziliencia,
szelekciós folyamatokat azonosíthatunk nála, az észlelt családi támogatás, a baráti támo-
amelyek a célok kijelölésében, meghatározá- gatás hiánya és a diffúz identitás alacsony
sában kiemelkedő jelentőségűek. jelenléte, 29%-kal magyarázva a varianciát
A veszteségalapú szelekció megjelené- (lásd 6. táblázat). Legerősebb hatása a rezi-
sében a reziliencia és a korai zárás játszanak lienciának igazolható, amely azt mutatja,
szerepet, 16%-kal magyarázva a varianciát hogy minél jobban képes a személy alkal-
6. táblázat. A szándékos önszabályozás stratégiáit befolyásoló tényezők
Változók R R2- változás b beta T p

Szándékos szelekció F(4, 422) = 23,58; p£ 0,01
Reziliencia ,397 ,157 1,65 ,385 8,29 ,00
Diffúz identitás ,420 ,176 -,386 -,134 -2,86 ,04
Barátok támogatása ,408 ,167 -,394 -,135 -2,69 ,07
Család támogatása ,429 ,184 ,276 ,098 2,03 ,43
(Konstans) 3,30
Veszteségalapú szelekció F(2, 419) = 12,63; p£ 0,00
Reziliencia ,31 ,14 ,965 ,224 4,67 ,00
Korai zárás ,34 ,16 -,344 -,118 -2,45 ,01
(Konstans) 5,95
Optimalizáció F(4, 419) = 42,38; p£ 0,00
Reziliencia ,51 ,26 2,09 ,50 11,32 ,00
Barátok támogatása ,53 ,28 -,40 -,14 -2,96 ,00
(Konstans) 2,89
Kompenzáció F(4, 419) = 27,61; p£ 0,00
Reziliencia ,40 ,16 1,57 ,362 7,91 ,00
Moratórium ,45 ,20 -,38 -,11 -2,47 ,01
(Konstans) 4,37
R2-: magyarázott variancia, B: nem standardizált regressziós koefficiens,
Beta: standardizált regressziós koefficiens
APA_2019-03_EEK.indd 45 2019.10.21. 10:33:58

mazkodni a változásokhoz, annál inkább fiatalok. Ezen stratégia alacsony alkalmazá-

alkalmazza az optimalizáció stratégiáját. sának hátterében az állhat, hogy a serdülők
Emellett megjelent még a családi támoga- és a fiatal felnőttek előtt még számtalan lehe-
tás szerepe, a baráti támogatás hiánya és tőség áll, a célok kitűzésében válogathatnak.
a diffúz identitás alacsony jelenléte szintén. Ebben az életkorban inkább még felmérik
Végül a kompenzáció kialakulásában a lehetőségeket, céljaik még nem kialakul-
szintén a reziliencia szerepét figyelhettük tak, azokat gyakran és gyorsan változtat-
meg, valamint a moratórium és diffúz iden- ják. Ezzel ellentétben a középkorú, idősko-
titásállapotok hiányát, észlelt családi támo- rú személyek – szembesülvén azzal, hogy
gatás mellett, 21%-kal magyarázva a vari- választási lehetőségeik már limitáltak –
anciát (lásd 6. táblázat). tudatosan alkalmazzák a választáson alapu-
A regresszióelemzés eredményeit össze- ló stratégiát, ami szubjektív jóllétükhöz is
foglalva megállapíthatjuk, hogy a szándé hozzájárul (Kaszás és Tiringer, 2010).
kos önszabályozás stratégiának megjele Freund és Baltes (2002) eredményei
nését elsősorban a reziliencia magas szintje szerint a további három stratégia alkalma-
támogatja, másrészről a diffúz identitás hiá zási sorrendje: veszteségen alapuló straté-
nya, harmadrészben pedig az észlelt baráti gia, optimalizáció és kompenzáció, azaz
támogatás alacsony szintje. Ezek a jellem- a fiatalok leginkább a kompenzációs straté-
zők együttesen kedveznek a szándékos sze giát alkalmazzák. A mi kutatásunkban azt
lekció és az optimalizáció megjelenésének. tapasztaltuk, hogy mind a serdülők, mind
a fiatal felnőttek esetében a veszteségen
alapuló szelekció fordult elő leggyakrabban,
Megvitatás illetve ebben a stratégiában figyelhettünk
meg szignifikáns életkori különbséget is
Tanulmányunkban a serdülők és fiatal felnőt- a serdülők és fiatal felnőttek között. A fiatal
tek szándékos önszabályozásai folyamata- felnőttek gyakrabban használják a vesztesé-
it vizsgáltuk a reziliencia, az észlelt társas gen alapuló szelekciót. Ez utalhat arra, hogy
támogatás és az identitásállapotok függvé- már 18 éves kor felett is megtapasztalhatják,
nyében. A szándékos önszabályozás serdü- hogy nem tudják céljaikat mindig elérni,
lőkorban nagyon fontos szerepet játszik szembesülhetnek veszteségekkel, és ilyen-
(Gestsdottir és Lerner, 2008) és hozzájá- kor a szelekciónak különösen fontos szerepe
rul a fiatalok pozitív fejlődéséhez, a sikeres lehet a célok fókuszálásában, mely egyfaj-
felnőtté váláshoz. A SOC-stratégiák alkal- ta proaktív megküzdésként is azonosítható
mazásával kapcsolatban korábbi kutatási (Freund és Baltes, 2002).
eredmények alapján (Freund és Baltes, 2002) Az összefüggés vizsgálatok lényeges
feltételeztük, hogy a választáson alapuló kapcsolatokra világítottak rá. A szándé-
szelekciót alkalmazzák legkevésbé a serdü- kos önszabályozás mind a négy stratégiá-
lők és a fiatal felnőttek. Vizsgálati eredmé- ja közepes és erős együttjárásokat muta-
nyeink ezt a hipotézisünket beigazolták, tott a reziliencia mértékével. A legerősebb
mivel mindhárom további SOC-stratégiánál kapcsolat az optimalizációval mutatkozott.
alacsonyabb mértékben használják a válasz- Az eredmény bizonyítja, hogy a reziliens
táson alapuló stratégiát a mintában szereplő személyek hatékonyan képesek a figyel-
APA_2019-03_EEK.indd 46 2019.10.21. 10:33:59

mi fókusz és az új képességek és erőforrá- meghatározásával jár együtt. Serdülőkor-

sok kialakítására, a fejlődéshez szükséges ban gyakran előfordulhat rövidebb vagy
eszközök megszerzésére, összerendezésére akár hosszabb időtartamban is a diffúz
és finomítására. identitásállapot, amely a bizonytalanság,
A reziliencia és a választáson alapuló a céltalanság, a kilátástalanság érzését is
szelekció közötti közepes kapcsolat azt mu magában foglalja. Ez az állapot nem kedvez
tatja, hogy azok a fiatalok, akik alkalmaz a személyes célok kijelölésének, meghatá-
kodásra képesek, feltehetően könnyen rozásának, ahogyan ezt statisztikai elemzé-
meghatározzák céljaikat, képesek rangso- seink is bebizonyították.
rolni azokat, a célokhoz szükséges környe- Az észlelt társas támogatás kiemelke-
zeti igényeket össze tudják hangolni és el dő szerepét már több kutatás bizonyítot-
tudnak köteleződni céljaik mellett. Prob- ta (pl. Farley és Kim-Spoon, 2014). Kiemel-
léma, nehézség esetén képesek rugalma- ték, hogy azok a serdülők, akik a szüleikkel
san alkalmazkodni a változásokhoz és jó kapcsolatot ápolnak, jobb önszabályo-
változtatni az eléréshez vezető út irányán. zó mechanizmusok kialakítására is képe-
A reziliencia és a kompenzáció közötti sek. Azt is megállapították, hogy a jó minő-
együttjárás azt mutatja, hogy a rugalmas ségű kortárs- és baráti kapcsolatok szintén
alkalmazkodás segítheti a fiatalokat a már szerepet játszhatnak a szociális kompetencia
meglévő eszközeik helyettesítésére, nem alakulásában (Parker és Asher, 1993; Kasik,
használt képességeik aktiválására, új képes- 2010). Vizsgálatunkban meglepő módon
ségek, erőforrások megszerzésére, az ener- a baráti támogatás szerepe negatív hatás-
giabefektetés és az időráfordítás növelésére, ként jelent meg a szándékos szelekció és az
külső segítség igénybe vételére, ami a jövő optimalizáció megjelenésében. Eredmé-
tervezése, alakítása szempontjából nagyon nyünk alapján feltételezhető, hogy a célok
fontos (Seginer, 2008; Jámbori, 2007). kiválasztását és az új képességekért való
Eltérő együttjárásokat kaptunk a SOC- küzdést magyarázza a szülői támasz észle-
stratégiák és az identitásállapotok között lése és a baráti támogató elfogadás észlelésé-
serdülők és fiatal felnőttek esetében. Míg nek hiánya. Tehát a célkitűzéshez, illetve az
a serdülőknél azt figyelhettük meg, hogy ezekkel kapcsolatos készségek fejlesztéséhez
a diffúz identitás esetén találtunk közepes nem szükséges a baráti elfogadás, de a szülői
negatív együttjárást a szándékos szelekció elfogadás annál inkább. Feltételezhető, hogy
val és a kompenzációval, addig a fiatal a baráti kapcsolatoknak nem lényeges témá-
felnőttek esetén a valódi identitásállapot ja/területe a célok elérése, hanem sok eset-
mutatott közepes pozitív együttjárást az ben a hasonlóan megélt céltalanság, bizony-
optimalizációval és kompenzációval. Ez talanság, a feladatok halogatása jellemzi
az eredmény alátámaszthatja azt a fejlő- őket, így döntési helyzetekben sem tudnak
déslélektani folyamatot, miszerint az élet- adekvát tanácsot adni kortársaiknak.
kor előrehaladtával egyre inkább a valódi Kutatásunk bebizonyította, hogy a szán-
identitásállapot jelenik meg. Ez magasabb dékos önszabályozás stratégiának megje-
fokú tervezési képességekkel, a szemé- lenését elsősorban a reziliencia magas
lyes erőforrások, és személyes célok ponto- szintje támogatja, másrészről a diffúz iden-
sabb ismeretével és a lehetőségek biztosabb titás hiánya, harmadrészben pedig az észlelt
APA_2019-03_EEK.indd 47 2019.10.21. 10:33:59

baráti támogatás alacsonyabb szintje. Ezek ens egyénre jellemző tulajdonságokat, mint
a jellemzők együttesen kedveznek a szándé- pl. az aktív megküzdés, rugalmas válasz-
kos szelekció és az optimalizáció megjelené- készség, tanult leleményesség, énhatékony-
sének. Eredményeink alapján arra következ- ság, a negatív történések kognitív átértéke-
tethetünk, hogy a szándékos önszabályozás, lésének képessége, szociális kompetencia,
a reziliencia és a társas támogatás komplex a társas támogatás keresése (Szokolszky és
rendszert alkot. Minél jobban érzik a fiata- Komlósi, 2015).
lok a támogatás mértékét, annál könnyebben Vizsgálatunk korlátai között meg kell
képesek céljaik kijelölésére, azok rangsoro- említeni, hogy kényelmi mintavételt alkal-
lására, a célok iránti elköteleződésre, a célok maztunk és elsősorban középiskolás és
eléréshez vezető út kijelölésére, az eléréshez egyetemi hallgatók vettek részt a kutatá-
szükséges erőforrások meghatározására. sunkban. Ennek megfelelően eredménye-
A támogató családi háttér növeli rugalmas- ink elsősorban felsőoktatásban tanuló fiatal
ságukat, könnyebben tudnak alkalmazkodni felnőttek és gimnazisták válaszait tükrö-
a változásokhoz, egy esetlegesen felmerülő zik. A munkahelyi tapasztalatok, munkahe-
probléma esetén képesek lesznek a kijelölt lyi élmények biztosan szerepet játszhatnak
célra fókuszálni. Kitartóak lesznek, hajlan- mind az identitásalakítás folyamatában,
dóvá válnak plusz idő- és energiabefektetés- mind a SOC-stratégiák alkalmazásában,
re, motiválttá válnak a fejlődésre. Eredmé- így a jövőben terveink között szerepel
nyeink alátámasztják azokat az empirikus a fiatal felnőttkori minta ez irányú kiter-
vizsgálatokat, amelyek kirajzolták a rezili- jesztése is.
Summary
The role of intentional self-regulation among adolescents and young adults in

relation to social support, identity status and resilience
Background and aims: The flexibilty and adaptation process of the personality has a great
role in the accommodation process in new situtations. Baltes and Baltes’s (1990) selection-
optimization-compensation (SOC) model emphasizes that intentional self-regulation has
a positive effect on academic achievement, mental health and social competence, and
has a positive relationship with youngsters’ subjective well-being and healthy development.
The aim of our study is to examine the role of intentional self-regulation in the context of
resilience, social support and identity status.
Methods: 181 adolescents and 274 young adults took part in the survey. They filled in
the Selection-Optimization-Compensation Questionnaire (Freund and Baltes, 2002), the
Multidimensional Perceived Social Support Scale (Papp-Zipernovszky et al., 2017),
the Connor–Davidson Resilience Scale (Járai et al., 2015) and EOM EIS II Identity Status
Scale (Bennion and Adams, 1986).
Results: Our results demonstrated significant age differences in the process of intentional
self-regulation. Regarding loss based selection, we could observe significant age differences,
APA_2019-03_EEK.indd 48 2019.10.21. 10:33:59

young adults showed higher level of loss- based selection. The process of intentional self-
regulation could promote a higher level of resilience, lack of diffusion, and a lower level
of social support from friends. These factors support elective selection and optimization.
Conclusions: The SOC values showed similar pattern among adolescents and young adults.
The selection, optimization and compensation processes work more dominantly among
resilient people with achieved identity status and with less supportive friends.
Keywords: selection, optimization, compensation, resilience, social support, identity
status
Irodalom
Albert-Lőrincz M., Albert-Lőrincz E., Barna G., Bernáth K., Gáspárik I., Szabó B.
(2016): A közösségi reziliencia és a serdülőkori dohányzás összefüggése. Szociálpeda-
gógia, 2016(1–2). 5–15.
Arnett, J. J. (2007): Suffering, selfish, slackers? Myths and reality about emerging adults.
Journal of Youth and Adolescence, 36(1). 23–29.
Arnett, J. J. (2010): Oh, Grow Up! Generational Grumbling and the New Life Stage of
Emerging Adulthood. Perspectives on Psychological Science, 5(1). 89−92.
Baltes, P. B. (1997): On the incomplete architecture of human ontogeny: Selection, optimi-
zation, and compensation as foundation of developmental theory. American Psycholo-
gist, 52(4). 366–380.
Baltes, P. B., Baltes, M. M. (1990): Psychological perspectives on successful aging: The
model of selective optimization with compensation. In Baltes, P. B., Baltes, M. M. (eds):
Successful aging: Perspectives from the behavioral sciences. Cambridge University
Press, Cambridge. 1–34.
Baltes, P., Baltes, M., Freund, A., Lang, F. (1999): The measurement of selection, opti-
mization, and compensation (SOC) by self-report. doi: 10.13140/RG.2.1.2213.4807.
(Letöltés ideje: 2019. 09. 17.)
Basim, N, Cetin, F. (2011): Reliability and validity studies of resilience scale for adults.
Turkish Journal of Psychiatry, 22(2). 104–114.
Bennion, L., Adams, G. R. (1986): A revision of the extended version of the objective
measure of ego identity status: An identity instrument for use with late adolescents.
Journal of Adolescent Research, 1(2). 183–198.
Berzonsky, M. D., Ferrari, J. R. (1996): Identity orientation and decisional strategies.
Personality and Individual Differences, 20(5). 97–606.
Berzonsky, M. D., Kuk, L. (2000): Identity status, identity processing style, and the transi-
tion to university. Journal of Adolescent Research, 15(1). 81–98.
Biegelbauer H. (2003): A serdülőkori kötődés jelentősége. Nem publikált szakdolgozat.
ELTE Pszichológia szak, Budapest.
Brassai L., Pikó B. (2007): Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészség
gel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3). 211–227.
APA_2019-03_EEK.indd 49 2019.10.21. 10:33:59

Demetriou, A. (2000): Organization and development of self-understanding and self-

regulation: Toward a general theory. In Boekaerts, M., Pintrich, P. R., Zeidner, M. (eds):
Handbook of Self-Regulation. Academic Press, San Diego. 209–255.
Erikson, E. (1968): Identity, youth and crisis. Norton, New York.
Farley J. P., K im-Spoon J. (2014): The development of adolescent self-regulation: reviewing
the role of parent, peer, friend, and romantic relationships. Journal of Youth and Adoles-
cence, 37(4). 433–440.
Freund, A. M., Baltes, P. B. (1998): Selection, optimization, and compensation as strat
egies of life management: Correlations with subjective indicators of successful aging.
Psychology and Aging, 13(4). 531–543.
Freund, A. M., Baltes, P. B. (2000): The orchestration of selection, optimization, and
compensation: An action-theoretical conceptualization of a theory of developmental
regulation. In Perrig, W. J., Grob, A. (eds): Control of human behaviour, mental proces-
ses and consciousness. Erlbaum, Mahwah. 35–58.
Freund A. M., Baltes, P. B. (2002): Life-managements strategies of selection, optimiza-
tion, and compensation: measurement by self-report and construct validity. Journal of
Personality and Social Psychology, 82(4). 642–662.
Friborg, O., Barlaug, D., Martinussen, M., Rosenvinge, J. H., Hjemdal, O. (2005):
Resilience in relation to personality and intelligence. International journal of methods
in psychiatric research, 14(1). 29–42.
Geldhof, G. J., Bowers, E. P., Gestsdóttir, S, Napolitano, C. M., Lerner, R. M. (2014):
Self‐Regulation Across Adolescence: Exploring the Structure of Selection, Optimiza-
tion, and Compensation. Journal of Research on Adolescence, 25(2). 214–28.
Gestsdottir, S., Lerner, R. M. (2008): Positive Development in Adolescence: The Devel-
opment and Role of Intentional Self-Regulation. Human Development, 51. 202–224.
Gestsdottir, S., Lewin-Bizan, S., von Eye, A., Lerner., J. V., Lerner, R. M. (2009):
The structure and function of selection, optimization, and compensation in middle
adolescence: Theoretical and applied implications. Journal of Applied Developmental
Psychology, 30(5). 585–600.
Gestsdottir, S., Urban, J. B., Bowers, E. P., Lerner, J. V., Lerner, R. M. (2011):
Intentional self-regulation, ecological assets, and thriving in adolescence: A develop-
mental systems model. In Lerner, R. M., Lerner, J. V., Bowers, E. P., Lewin-Bizan, S.
Gestsdottir, S., Urban, J. B. (eds): Thriving in childhood and adolescence: The role of
self-regulation processes. New Directions for Child and Adolescent Development, 133.
Wiley, New Jersey. 61–76.
Hu, L., Bentler, P. M. (1999): Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis:
Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multi
disciplinary Journal, 6(1). 1–55.
Jámbori Sz. (2007): Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? SZEK JGYF Kiadó, Szeged.
Jámbori Sz., Kőrössy J. (2018): A SOC kérdőív magyar nyelvű fordítása. Kézirat, Szeged
APA_2019-03_EEK.indd 50 2019.10.21. 10:33:59

Járai R., Hargitai R., Nagy L., Csókási K., K iss E. Cs. (2015): A Connor Davidson
Reziliencia kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1),
129–136.
K aplan, B. H., Cassel, J. C., Gore, S. (1977): Social support and health. Medical Care,
15(5). 47–58.
K asik L. (2010): A szociálisérdek-érvényesítő, az érzelmi és a szociálisprobléma-megoldó
képességek vizsgálata 4–18 évesek körében. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegye-
tem, Szeged.
K aszás B., Tiringer I. (2010): Szelekció, optimalizáció, kompenzáció: Baltes modellje
az időskori alkalmazkodási folyamatokra. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 11(3).
191–208.
K etskeméty L., Izsó, L. (1996): Az SPSS for Windows programrendszer alapjai. Felhasz-
nálói útmutató és oktatási segédlet. SPSS Partner Bt., Budapest.
K necht, M., Freund, A. M. (2017): The use of selection, optimization, and compensation
(SOC) in goal pursuit in the daily lives of middle-aged adults. European Journal of
Developmental Psychology, 14(3). 350–366.
K roger, J. (1995): The differentiation of “firm” and “developmental” foreclosure identity
statuses: A longitudinal study. Journal of Adolescent Research, 10(3). 317–337.
K roger, J. (2006): Identity development: Adolescence through adulthood. Sage Publica-
tions, London.
Kroger, J., Haslett, S. J. (1988): Separation-individuation and ego-identity status in late
adolescence: A two-year longitudinal study. Journal of Youth and Adolescence, 17(1). 59–79.
Lisznyai S. (2010): Készülődő felnőttség. Kutatás a fiatalok mentálhigiénés állapota téma-
körében. In Lisznyai S., Puskás-Vajda Zs.: Életszakaszok határán. Közösségi és egyéni
tanulási feladatok. FETA Könyvek 5. Budapest.
Locke, E. A., Shaw, K. N., Saari, L. M., Latham, G. P. (1981): Goal setting and task
performance: 1969–1980. Psychological Bulletin, 90(1). 125–152.
Marcia, J. E. (1987): The identity status approach to the study of ego identity development.
In Honess, T., Yardley, K. (eds): Self and identity: Perspectives across the lifespan.
New York Press, New York. 161–171.
Masten, A. S. (2001): Ordinary Magic: Resilience Processes in Development. American
Psychologist, 56(3). 227–238
Meeus, W., Iedema, J., Helsen, M., Vollebergh, W. (1999): Patterns of Adolescent Identity
Development: Review of Literature and Longitudinal Analysis. Developmental Review,
19(4). 419–461.
Mischel, W. (1996): From good intentions to willpower. In Gollwitzer, P. M., Bargh, J. A.
(eds): The psychology of action: Linking cognition and motivation to behavior. Guilford
Press, New York. 197–218.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének
módszerei. Trefort, Budapest.
APA_2019-03_EEK.indd 51 2019.10.21. 10:33:59

Papp-Zipernovszky O., K ékesi M. Z., Jámbori Sz. (2017): A Multidimenzionális Társas

Támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18(3).
230–262.
Parker, J. G., Asher, S. R. (1993): Friendship and friendship quality in middle childhood:
Links with peer group acceptance and feelings of loneliness and social dissatisfaction.
Developmental Psychology, 29(4). 611–621.
Pikó B. (1997): Coping – társas kapcsolatok – társas coping. Pszichológia, 17(4). 391–399.
Pikó B. (2004): A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és
Pszichoszomatika, 5(4). 289–299.
R ibiczey N. (2008): A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogal-
mának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott Pszichológia, 10(1–2). 161–171.
Robinson, S. A., Lachman M. E., R ickenbach, E. H. (2016): Self-regulatory strategies in
daily life: Selection, optimization, and compensation and everyday memory problems.
International Journal of Behavioral Development, 40(2). 126–136.
Rutter, M. (2000): Resilience Reconsidered: Conceptual Considerations, Empirical Find-
ings, and Policy Implications. In Shonkoff, J. P., Meisels, S. J. (eds): Handbook of Early
Childhood Intervention. Cambridge University Press, Cambridge. 651–682.
Seginer, R. (2008): Future orientation in times of threat and challenge: How resilient
adolescents construct their future. International Journal of Behavioral Development,
32(4). 272–282
Szabó G. (2003): A serdülőkori identitás és a személyiség összefüggései. Identitásstátusz és
szociometriai pozíció. Nem publikált szakdolgozat. ELTE pszichológia szak, Budapest.
Szokolszky Á. (2004): Kutatómunka a pszichológában. Metodológia, módszerek, gyakor-
lat. Osiris Kiadó, Budapest.
Szokolszky Á., V. Komlósi A. (2015): A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése – ökoló-
giai és pszichológiai megközelítések Alkalmazott Pszichológia, 15(1). 11–26.
Waterman, A. S. (1982): Identity development from adolescence to adulthood: An extension
of theory and a review of research. Developmental Psychology, 18(3). 341–358.
Werner, E. E. (2000): Protective factors and individual resilience. In Meisels, S. J., Shon-
koff, J. P. (eds): Handbook of Early Childhood Intervention. Cambridge University Press,
Cambridge. 155–132.
Zimet, G. D., Dahlem, N. W., Zimet, S. G., Farley, G. K. (1988): The multidimensional
scale of perceived social support. Journal of Personality Assessment, 52(1). 30–41
APA_2019-03_EEK.indd 52 2019.10.21. 10:33:59

SIGNIFICANT NEGATIVE TRANSITIONS IN

CHINESE IMMIGRANT CHILDREN’S LIFE
Krisztina Borsfay
Doctoral School of Psychology, ELTE Eötvös Loránd University
Institute of Intercultural Psychology and Education, ELTE Eötvös Loránd University
borsfay.krisztina@ppk.elte.hu
Lan Anh Nguyen Luu

Institute of Intercultural Psychology and Education, ELTE Eötvös Loránd University
lananh@ppk.elte.hu
Summary
Background and aims: The empirical study examines significant negative transitions in
Chinese immigrant children’s lives in order to explore what kind of changes and challenges
they experience. The focus of our questions was whether these changes and salient
transitions fit into the normative crises expected by developmental psychology theories,
and how normative crises are intertwined with various phenomena of the acculturation
process.
Methods: The research sample consisted of 15 Chinese, primary school (grades 5–8) students
living in Hungary. Qualitative interviews were conducted applying an autobiographical
memory interview technique, the Life-line Interview Method (Assink and Schroots, 2010).
The language of the interviews was either Hungarian or Chinese, with the materials analyzed
after having been translated into Hungarian. A qualitative content analysis was carried out
using both emergent and a priori coding.
Results: As a result of this analysis, four main themes emerged in the most negative memories
of participants: (1) death of a close family member; (2) difficulty of integrating to a (new)
institution or community, including difficulties with peers; (3) separation from significant
persons (not as a result of death); and (4) difficulties in performance (learning, sports or art).
Events could be categorized as normative and non-normative changes, both in preschool and
school age, and each negative transition was related to issues of mobility, acculturation or
cultural background.
Discussion: The results pointed to some of the most salient negative life events of Chinese
immigrant children, also drawing attention to the issues of loss experiences (death, separation)
as these were important events besides age-graded normative transitions and developmental
challenges.
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.53
APA_2019-03_EEK.indd 53 2019.10.21. 10:33:59

54 Krisztina Borsfay – Lan Anh Nguyen Luu
Keywords: Chinese migrant children in Hungary, acculturation, significant life events,

autobiographical memories
Background sequential pattern of lifetime individual de-

velopment” (Baltes et al., 2006: 571). The
Transition and changes throughout the second, function-centered approach focus-
life course es on a category of function such as identity,
memory, perception, etc. It aims to charac-
Human life is often described using the met- terize processes, mechanisms throughout
aphor of travelling. A journey which lasts the life span regarding one area of function-
for a lifetime with different stations, ups and ing. These approaches can be differentiated,
downs, peaks and valleys. This metaphor is but the two perspectives are often integrat-
employed by many – including artists, writ- ed (Baltes et al., 2006).
ers and scholars. In the array of sciences, life A good example of an integrated mod-
course perspective (Elder and Giele, 2009) el would be Erikson’s model (1963) about
refers to the multidisciplinary paradigm human psychosocial development, which
which is used to study the lives of people. is person-centered, but focuses at the same
In researching the various structural, social, time on identity construction processes. It
cultural as well as psychological factors in- represents a traditional approach with a ho-
fluencing one’s life, several fields of science listic, unidirectional and growth-like stance
are involved such as sociology, history, de- on human development. Following a psy-
velopmental psychology or biology. choanalytical perspective, it is no longer
Within psychology, lifespan develop- in the mainstream of human development
mental psychology is concerned with the research, but it is still one of the most fre-
description and explanation of behavior quently cited theoretical frameworks for
throughout the life course. In comparison identifying important psychological chang-
with sociological approaches, psychological es throughout the life span, especially
approaches focus more on interindividual concerning personality development tran-
differences and intraindividual plasticity in sitions (Berk, 2014). This model describes
development (Baltes et al., 2006). eight fixed-order stages that are organized
around a central crisis. Each stage consist
Life-long development: different theoret- of a life task which has to be solved, and the
ical approaches nature and quality of the next stage depends
on how the person has resolved the previ-
Life span theories can be constructed based ous stage. The process can be pictured as
on two approaches. A person-centered, ho- a journey between these stable stages where
listic approach considers “the person as transition to different phases are character-
a system and attempts to generate a know ized by disequilibrium, crisis and change.
ledge base about life span development These transition periods are impor-
by describing and connecting age periods tant turning points in an individual’s life
or states of development into one overall, (Erikson, 1963; Cowan and Cowan, 2012).
APA_2019-03_EEK.indd 54 2019.10.21. 10:33:59

Significant negative transitions in Chinese immigrant children’s life 55
Significant life stages are conceptualized to ment of developmental contexts) factors.

be universal, whose assumption was exam- These are referred to as age-graded influ-
ined empirically also in a Chinese context ences, whereas biological or environmental
by Wang and Viney (1997). Findings of impacts (e.g. wars) on historical cohorts
their study showed that – parallel with age are referred as history-graded influences.
changes – establishing a sense of compe- Non-normative influences on development
tence (industry, fourth stage in Erikson’s reflect individual-idiosyncratic biological
model) and forming identity (fifth stage and environmental events, such as being
in Erikson’s model) were important tasks a victim of an accident or winning the lot-
for Chinese school-age children; howev- tery. These events by definition are not
er, trust-related issues were prioritized in frequent, but can have a powerful influence
each school-age group. Such patterns raise on one’s life, on their ontogenetic develop-
the question whether stages have a fixed or- ment (Baltes et al., 2006).
der, and whether stages develop in a linear
or parallel fashion (Wang and Viney, 1997). Changes throughout the lifetime: crises
Newer findings challenge the unilinear and transitions
and holistic nature of development show-
ing differences in rates, age-onsets, and Although Erikson, in his books (1963, 1968)
age-offsets of developmental trajectories, conceptualizes the shift between differ-
multidirectional patterns of age-related ent developmental stages as a crisis, some
change. Not all developmental change is re- authors prefer to use the term transition
lated to chronological age, and the initial (Cowan and Cowan, 2012). The nature of
direction is not always incremental. Key these transitions are differentiated between
terms within this theoretical approach normative and non-normative transitions.
are multidirectionality, multifunctionali- Normative transitions are expectable and
ty, multidimensionality. Such a complex predictable based on biological, psychologi-
conceptualization of the development pro- cal or social norms; whereas non-normative
cess entails the need for constructivism. transitions are more unusual and less ex-
According to developmental biocultural pected in one’s life.
constructivism, several forces – biological, Normativity of a change or transition
psychological, social – have an impact on has never been unambiguous; however,
development, along with the agentic behav- since the mid-twentieth century, with the
ior of the individual. The most important emergence of pluralism, societies pro-
factors are normative age-graded influenc- vide even less of a definite, normative life
es, normative history-graded influences, course. Changing norms are linked to in-
and non-normative (idiosyncratic) influenc- creased family heterogeneity (social class,
es (Baltes et al., 2006). Normative in this family structure, immigrant/minority sta-
context refers to generality. tus, couples’ sexual orientation, etc.) and
Certain life changes can be observed in result in a greater variety of life cours-
several persons’ life in a given age cohort es (Hofferth and Goldscheider, 2016). In
due to biological (e.g. physical maturation) practice, it is often hard to define wheth-
or environmental (e.g. sequential arrange- er a change is normative or not, because it
APA_2019-03_EEK.indd 55 2019.10.21. 10:33:59

depends on the social context or the norms (2004), when people are asked to recall ex-
of a cultural group. For example, is divorce tremely positive or negative memories, it is
normative or non-normative? If an adoles- more likely that positive memories are life
cent is becoming autonomous from parents, scripts, because most culturally expected
is it normative or non-normative (Cowan transitional events are considered positive
and Cowan, 2012)? and important. At the same time, when peo-
Even though normative life may be ple are asked to recall extremely negative
harder to define in (post) modern day’s so- memories, life script events are less likely
cieties, the idea of a normative biography to appear, because highly negative events
still exist in people’s mind. Bernsten and are typically deviations from the norma-
Rubin (2002, 2004) have introduced the no- tive sequencing of the life script or they are
tion of a cultural life script, which refers non-scripted events.
to “measurable culturally shared expecta-
tions about the order and timing of events Acculturation – different patterns of
in a prototypical life course” (Bernsten an- change
dand Rubin, 2004: 54).
Traces of normative life scripts can be Acculturation is by definition a process
detected in personal life stories. A study involving change and transition as it is de-
involving Danish and US undergraduates scribed by many authors, among them John
found a considerable (70% among Danish W. Berry who states that “acculturation
and 46% among US sample) overlap be- is a process of cultural and psychological
tween life script events and personal life change that follows intercultural contact”
story events, which suggests that knowledge (Berry et al., 2006: 305).
of normative life greatly affects which type Cross-cultural transition and its conse-
of events are recalled by persons in a life quences in terms of social and psychological
story task. As life stories are an integrative adjustment have been explored and inter-
narrative of self, factors such as personality preted by more than one model over the
traits, values and specific characteristics of decades. It is often conceptualized within
the personal past may influence the degree a stress and coping framework, which high-
of deviation from cultural life script norms lights the significance of life changes during
(Rubin et al., 2009). By comparing negative cross-cultural transitions, their challenging
and positive life events, and by examining aspects and the different psychological and
their correspondence to cultural life scripts, social processes which help individuals in
Rubin and his colleagues (2009) assume adjustment (Berry, 1997; Ward et al., 2001).
that a life story which varies greatly from A forerunner of this approach was
cultural normative scripts may be associat- Oberg (1960), who introduced the term
ed with emotional distress, since deviating “culture shock” and described four phases
from the norms, especially if the social con- of emotional reactions during cultural tran-
text is homogeneous, can be experienced sition. In his view, the process starts with
negatively by individuals. (1) positive initial reactions to the change
This may be behind the phenome- (honeymoon); followed by (2) negative feel-
non that according to Berntsen and Rubin ings of various kinds such as frustration,
APA_2019-03_EEK.indd 56 2019.10.21. 10:33:59

anger and anxiety as a result of psycholog- their ontogenetical development process

ical and emotional challenges in the new is bound up with the acculturation pro-
cultural context (culture shock); then (3) cess both to the heritage minority culture
cultural learning and resolution (adjust- and to the culture of the majority society.
ment) occurs; and finally (4) enjoyment and Acculturation development involves pro-
functional competence can be experienced cesses which are common to all children,
(acceptance). such as development of close adult and peer
Lysgaard (1955) has tested empirically relationships, conflict in social networks or
the different stages of transition in cross- academic challenges. Concurrently, it also
sectional studies and proposed a U-curve includes experiences that are unique to
pattern for the adjustment process with sim- ethnic minority children such as bilingual
ilar terms (honeymoon, crisis, recovery language acquisition or exposure to ethnic
and adjustment) as in Oberg’s description. discrimination (Oppedal and Toppelberg,
Later, the U-curve hypothesis was further 2016). While for adults, acculturation is
extended to the W-curve hypothesis by built on the previous process of encultur-
Gullahorn and Gullahorn (1963), who sug- ation and can be understood as a second
gested a re-adjustment period when a visitor culture acquisition (Rudmin, 2009), in the
returns home again. Although the U-curve case of ethnic minority children, socializa-
and the W-curve models are often used, tion happens in the midst of two (or more)
their validity are still a controversial sociocultural domains.
issue (Black andand Mendenhall, 1991). Different theories exist about how this
Empirical findings show different patterns parallel socialization is realized and what
of adjustment trajectories which harmonize consequences it has on children’s social
with the hypothesis of coping and stress. and emotional life. According to a sig-
Literature predicts that “in contrast to ‘entry nificant part of acculturation literature,
euphoria’ sojourners and immigrants suffer migration-related changes typically ap-
the most severe adjustment problems at the pear as a risk factor and this also applies to
initial stages of transition when the number young people (Rudmin, 2009). At the same
of life changes is the highest and coping re- time, attention has been drawn to the phe-
sources are likely to be at the lowest” (Ward nomenon of the immigrant paradox that has
et al., 2001: 82.) been documented consistently in the United
States. The essence of this phenomenon is
Acculturation and development as that newcomer children and adolescents in
change the United States have more positive devel-
opmental outcomes than children who have
Acculturation processes of ethnic minority been living in the United States longer, or
children and youth are enriched by ontoge- who were born in the United States to im-
netical development, hence their complex migrant parents (Marks et al., 2014). It is
change processes can be conceptualized also documented that bicultural individu-
as acculturation development (Oppedal als develop bicognitive capabilities leading
and Toppelberg, 2016). These children to potentially beneficial cognitive-social
face multiple developmental tasks, since skills. These individuals are more flexible
APA_2019-03_EEK.indd 57 2019.10.21. 10:33:59

in their coping styles, more adaptable, more Research questions

empathetic towards others, have more com-
plex ways of perceiving life problems and The main question of our research is de-
challenges (Ramirez, 1983). scriptive in nature and aims to identify
which events, key transitions constitute the
most negative change, negative crisis in
Aims and objectives of the children’s personal life stories. In addition
study to the thematic definition of the changes,
we also looked for further features of the
Differentiating between challenges of ac- changes, raising the following two subques-
culturation and normative crises is often not tions in our study.
a simple task for researchers, as it is hard to Our first subquestion was related to the
disentangle the different components of the issues of normativity. To what extent do the
events. The question is complicated by the highlighted events fit into the important
fact that the emergence and interpretation life stages, developmental tasks related to
of normative crises might not be the same in normative changes, normative crises as in-
different cultural contexts, even if there are dicated in classic developmental theories,
efforts to find universal patterns as it was such as Erikson’s psychosocial development
attempted regarding the Eriksonian stages theory (Erikson, 1963)? What other aspects,
as cited earlier (Wang and Viney, 1997). issues of normativity can be inferred using
The aim of this study is to identify sig- more recent developmental approaches?
nificant life transitions, significant crises Our second subquestion is related to cul-
from the perspectives of Chinese immigrant tural issues and acculturation processes.
children living in Hungary. The article also How can different developmental transitions
provides a multi-point analysis of the nature be interpreted from a cultural perspective?
of these transitions, crises in order to under- To what extent is the process of acculturation
stand how these transitions are influenced apparent in the various identified changes in
by different factors, such as normative and a lifeline?
non-normative developmental factors, or
cultural factors related to acculturation
process. In our research, we examine only Methods
the perceived negative changes, relying on
the Eriksonian approach that most impor- Respondent Profile
tant transitions bring with them a crisis, but
they can also mean a development opportu- Chinese, primary school students (grades
nity. By studying these negative events and 5–8) participated in the study. The propor-
possible developmental opportunities, our tion of boys and girls was relatively evenly
aim is to highlight these important transi- distributed (7 boys and 8 girls), the respond-
tions in Chinese immigrant children’s lives, ents’ average age was 13.2 (m = 13.2, min =
raise awareness concerning them and pro- 11; max = 16). The criteria for inclusion were
vide theoretical bases for possible future the upper primary school status, not age, be-
interventions. cause we were interested in the experiences
APA_2019-03_EEK.indd 58 2019.10.21. 10:33:59

Table 1. Respondents’ profile in terms of (1) place of birth; (2) length of stay in Hungary
and in China; (3) age period of stay.
Language of the interview Number of participants
(1) place of birth (2) length of

stay in Hungary and in China Hungarian Chinese
(3) age period of stay
p1 ( age 13), p2
was born in Hungary and has
(age 12), p3 (age 14), p5 (age 11) 5
never lived in China
p4 (age 14)
was born in Hungary and spent
p6 (age 14), p8
some months/years in China 3
p7 (age 12), (age 12)
between ages 0–6 years
was born in Hungary and spent
some months/years in China p9 (14), p10 (15) p11 (16) 3
between ages 6–12 years
who was born in Hungary or in
China, but has lived in China for
the most part of his/her life, and p13
p12 (age 13) 2
has been living in Hungary for (age 13),
more than 2 years at the time of
the interview
who was born in Hungary or in
China, but has lived in China for
the most part of his/her life, and
p14 (12), p15 (12) 2
has been living in Hungary for
less than 2 years at the time of the
interview
of children who attend upper primary school. study to assess it. In order to accommodate
From the aspect of age, we had an outlier, be- various language competencies for a suc-
cause in the Hungarian education system it cessful interview process, the language of
is common practice to put migrant children the interview was either Hungarian or Chi-
into lower classes than their age in order to nese, as requested by the participants (10
manage language shortcomings in academi- respondents chose Hungarian; 5 respond-
cally less demanding curricula until the child ents chose Chinese). In terms of length of
has stronger language competency (Paveszka stay in Hungary, we can speak of a rela-
and Nyíri, 2006). As a result of this practice, tively heterogeneous sample if we consider
an older respondent was included in the sam- factors such as (1) place of birth; (2) length
ple, who would normally have attended high of stay in Hungary and in China; (3) age
school if age had been considered. period of stay. The sample included partici
The linguistic competence of the partic- pants (1) who were born in Hungary and
ipants was variable, but it was not part of the have never lived in China (5 respondents);
APA_2019-03_EEK.indd 59 2019.10.21. 10:33:59

(2) who were born in Hungary and spent a horizontal line over time. After drawing,
some months/years in China between ages participants give a verbal explanation of
0–6 years (3 respondents); (3) who were their lifeline by labeling all the important
born in Hungary and spent some months/ turning points and events on the line. Labe-
years in China between ages 6–12 years (3 ling includes information and reflections on
respondents); (4) who were born in Hunga- the events, also, the date of the event. The
ry or in China, but have lived in China for interview technique includes the presenta-
the most part of their life, and have been liv- tion of the future after the drawing of the
ing in Hungary for more than 2 years at the past; however, in this study only data relat-
time of the interview (2 respondents); and ed to the past were processed.
(5) who were born in Hungary or in Chi- After the general curriculum of auto-
na, but have lived in China for the most biographical data (interview phase A), we
part of their life, and have been living in asked for specific stories, autobiograph-
Hungary for less than 2 years at the time ical memories which were originally not
of the interview (2 respondents) (see Table included the lifeline, but might be signifi-
1). As for the educational context, respond- cant for the participant. In this phase, any
ents were students of Chinese-Hungarian memory can be narrated regardless of their
or English-Hungarian bilingual school (9 connection to the lifeline (interview section
respondents) and majority Hungarian state B). We included the second phase in order
(6 respondents) elementary schools. to give space to memories which are hard-
er to integrate into a coherent life-narrative,
Interview method or which come to the participants’ mind at
a slower pace.
In order to identify the significant events of In our approach, the method takes into
life, an autobiographical memory interview account that memories are constructed in
technique, the Life-line Interview Method a social setting (Reese and Farrant, 2003),
(Assink and Schroots, 2010) was applied. therefore, data collection is assisted with
The method is constructed to study sub- conversation tools, such as open-ended,
jective self-organization of past and future clarifying questions.
events over the course of life. It is a multi-
dimensional method in the sense that it asks Recruitment and process
verbal and graphic data from participants
with the use of the footpath metaphor, the Children were approached via schools and
metaphor of peaks and valleys of life. via personal communication channels. The
Participants first draw the curve of their ethical consent of the teacher, parents and
life history, starting with birth, and ending children were requested according to the
with the present. The drawing is facilitat- ethical protocol of ELTE Institute of Psy-
ed with the help of appropriate instructions chology and Pedagogy. The interviews
and examples (LIM, Assink and Schroots, took place in a two-person situation at the
2010). The drawing is placed on a pre-print- children’s school or in one of the offices of
ed sheet with a vertical line indicating the ELTE, their duration was approximately 45
positive-negative emotional charge, and minutes. Interviews were conducted in Chi-
APA_2019-03_EEK.indd 60 2019.10.21. 10:34:00

nese and Hungarian, the Chinese language did not appear as the most negative mem-
data were translated into Hungarian and ory) about the topic of separation. In this
analyzed in Hungarian. way, we could draw a more complete pic-
ture of the pattern regarding the experience
Data analysis of separation (either it was the most negative
experience, or “just” a negative experience).
Our analysis strategy also used emergent As the next step, all the memories were
and a priori coding, which is very common analyzed in relation to the issues of norma-
in single research projects (Elliott, 2018). tivity and acculturation in order to answer
The three main directions of the questions our subquestions.
(negative life events, normativity, cultural
aspects) determined the first trajectory of
our codes, but within the explicit themes we Results
worked with free coding for subtopics.
The exact procedure of the analysis and The main question of our research was to
coding was applied as follows. The main pinpoint which events constitute the most
focus of our research was to explore which negative change, negative crisis for children
events constitute the most negative change, in their personal life stories. We identified
negative transition for children in their per- the most negative memories on the lifeline,
sonal life stories. To answer this question and then thematically analyzed emerging
experiences and memories belonging to themes. Since some of our subquestions
the deepest (graphical) point on the lifeline included aspects related to developmental
of the interviewees were identified. These psychological stage, in our report we used
memories – derived from the drawing both thematic and age categories.
method – are the most negative memories of
the participants. We included all the mem- The most negative changes in preschool
ories which were at the deepest (graphical) and school age
point in the analysis. They were organized
into thematic groups in order to create main Analyzing the responses of fifteen partici-
categories (main topics). pants, we found 5 preschool events as the
As a second step in interpreting the re- most negative memory and 10 school age
sponses, we thematically analyzed all the events. The preschool experiences were
memories in the participants’ experience grouped around two themes. One topic is
material (not just the ones at the deepest family death, and another is the difficulty of
graphical points), selecting those which were integrating into a (new) institution or com-
thematically linked to the main topics found munity, including difficulties with peers in
at the deepest points. With this second a kindergarten environment.
phase of the analysis, we could explore oth- Early childhood preoccupations reemerged
er aspects, possible alternative patterns of the to some degree in school age. Difficulties
main topics. For example, if the topic of sep- around death or challenges of adaptation to
aration appeared among the main topics, then a (new) institution or community, including
we analyzed all the memories (even if they difficulties with peers in school proved to be
APA_2019-03_EEK.indd 61 2019.10.21. 10:34:00

important at this stage of life as well. In ad- a personally meaningful relationship (Baker
dition, failure and difficulties in performance and Sedney, 1996). Consequently, the event
(learning, sports or art), and separation from was emotionally salient for the child only be-
significant persons (not as a result of death) cause of the mourning reaction of the family
were major issues in school age. (Abeles et al., 2004).
However, in line with the most negative
Event of death memory label, there were memories that
Deaths appeared in two categories: the death had a negative emotional charge, even from
of the parent and the death of the grandpar- an early age. Children recollected negative
ent. Although these cases were graphically emotional experiences from an early age
presented as the most negative memories which are in sync with childhood mourning
by the participants, not everybody could symptoms, such as dysphoria. In the case of
add a vivid emotional experience when re- adolescent memories, the range of emotion-
calling these events. It can be assumed that al reactions were more complex: sadness,
the negativity of the experience was miti- anger, regression reactions appeared as
gated by the age of the participants at the emotional components of the experiences.
time of the event. Some participants hardly During the analysis we also examined
remembered the experience of loss in ear- the normative or non-normative nature of
ly childhood or in preschool, or they only the changes. Studies claim that death-relat-
remembered the fact that they had not re- ed situations in childhood are considered as
ceived much information from adults about non-normative life events which confront
the circumstances of the death: children with unanticipated psychological
“Well, I was little, it wasn’t so bad.”; tasks. Death-related losses which are most
“Do you remember only a little?” likely to occur in childhood are the loss of
“Yes.” (memory from the age of 3.5 a pet or a grandparent, but even the frequen-
from a 14-year-old girl). cy of these do not match that of normative
life transitions such as entering the school
This is consistent with the literature from system around the age of 6 (Corr, 1996).
several aspects. On the one hand, in infancy
– up to approx. 6–7 years old – children do Event of death – aspects related to accul-
not fully understand the finality and irrevers- turation and mobility
ibility of death from a cognitive point of view Another question for analysis was whether
(Baker andand Sedney, 1996). In addition, at different changes and events could be in-
the age of 3 children only just start to con- terpreted in terms of acculturation. In the
struct experiences into more complex and analysis of deaths, we encountered two types
coherent memories, but the process is more of cases in relation to acculturation processes.
difficult with experiences which are hard to One of the cases was that if a major
comprehend for the individual (Nelson and change in the family (death or some oth-
Fivush, 2004). Also, if the child did not have er type of sudden change in health, such as
a close emotional relationship with the de- a severe illness) occurs in another country
parted, for example with a grandparent, then (China), some or all of the family members
the loss could not be identified as a loss of will go to the place of the event and would de-
APA_2019-03_EEK.indd 62 2019.10.21. 10:34:00

cide to stay there even for a longer period of may be different from the primary caregiv-
time. Children may be entrusted to the care er (Baker and Sedney, 1996).
of the grandparent(s) or relatives from the ex- In the context of death, another top-
tended family for shorter or longer periods. ic that appears in the data is the increasing
Based on the literature, we can assume that parentified role in the period of loss and af-
the loss associated with the deceased can be terwards. The cultural broker role played by
accompanied by a secondary loss experience, the children is a well-known phenomenon
which is otherwise a typical phenomenon af- in the literature describing the functioning
ter death in the family. Secondary losses are of immigrant families (Kam and Lazarev-
significant changes in one’s life as a result ic, 2014, Nyíri, 2006).). In this role children
of a loss, such as changes in daily routines, manage interpretation between the parent
moving to a different place, changes in child- and the school or other institutions, which
care (Baker and Sedney, 1996). aims to remedy the cultural and linguistic
Multiple changes are very likely to oc- barriers of the parents. In such communica-
cur during moving to another place causing tion situations children need to understand
difficulties in the life of the child. Howev- more than one culture, engage in adult con-
er, we found no evidence in our study of versations and even take part in decisions
the subjective negative effects of experienc- concerning the whole family (Kam and La-
ing such changes. For example, according zarevic, 2014).
to a report of a 14-year-old boy, in the peri- When considering emotional, cogni-
od following the death of his grandmother, tive-linguistic-academic and parent-child
he spent his summer with his grandfather relationship dimensions, positive and neg-
and it was a good experience for him dur- ative aspects of cultural brokering can also
ing which he could overcome the sadness of be identified. It can contribute to the child’s
loss: “I lived in China, went to school and I increased self-confidence and fulfillment of
was with my grandfather during that sum- his or her childhood obligations (filial piety)
mer. In that period, I was relatively happy. (Barna et al., 2012) and respect for parents
(…) I started not to be so sad about her be- (Chao, 2006), but at the same time it can re-
ing dead and all that…” (memory from the sult in internalizing (e.g. depression) and
age of 5 from a 14-year-old boy). externalizing (e.g. aggression) symptoms
It is worth interpreting the experience (Chao, 2006), unhealthy coping behaviors,
of this boy knowing his mobility history: in inappropriate parent-child roles (e.g. par-
his case the Chinese environment, the home entification) (Kam and Lazarovic, 2014)
of his grandparents was totally familiar as as well. Various factors influence whether
the family traveled regularly to China. His a child experiences brokering as a positive
relationship with his grandfather was very or as a negative experience including norms
good, which could have been an important related to brokering, brokering efficacy and
resource in the difficult situation. One of the the feelings concerning brokering (Kam
most important factors in mourning during and Lazarovic, 2014). Overly challenging
childhood is the comfort of having a safe situations – when brokering efficacy is not
environment, emotionally accessible, sup- experienced, and negative feelings are in-
portive persons, including individuals who volved – might result in negative brokering
APA_2019-03_EEK.indd 63 2019.10.21. 10:34:00

experiences for which the following case tive experience, appeared in memories both in
could be an example. preschool and school age. In preschool, chil-
In our own material, a 14-year-old boy dren were particularly affected by loneliness
reported that it was very difficult for him to and lack of friends, especially in the ini-
communicate with the hospital when his fa- tial period of their institutional experiences.
ther was ill, participate in the decisions to be In school age, mockery and social exclusion
made during the treatment. Also, now in the were the most negative experiences.
present, to deal with family life issues in In our analysis, we analyzed not only the
which he has an ongoing and important role most negative, but all the negative changes
to play. Difficulties are shown by the deterio related to a new institution, a new commu-
ration in learning performance, immersion nity. The experiences of preschoolers were
in computer games, negative emotional out- no longer included in the negative experi-
bursts and a general negative assessment of ences, these were among the most negative
the situation. experiences. During school years, two are-
“I’m not angry at them, because I know as of difficulties were reported in children’s
they’re really trying, but they don’t know interviews.
anything, and I’ve already said it wasn’t One of the topics was the issue of social
good for me ...that ... that I have to do it, relationships, the position in the communi-
when I also don’t know too much about ty. Mockery, social exclusion and physical
these things (…) I sometimes feel like abuse, i.e. different forms of peer bullying
I’m an 8 years old, because I just want were recalled by the participants. As the
to play, and yell.” (experience from the cause of bullying, cultural difference usu-
age of 15 from a 15-year-old boy) ally appeared as a factor, even if linguistic
deficiencies did not explicitly constitute the
During the analysis, we also examined source of the problem. Linguistic weak-
how the topics of the most negative mem- nesses exacerbated the situation.
ories appear in the narratives of the other Another issue that has emerged from the
interviewees in negative (but not the most reports was the school itself as a system,
negative) memories. However, in the case of and the difficulty of adapting to it. In the
death-related memories we have not found case of Hungarian experiences, the difficul-
a memory that was negative, but not the ty of switching between kindergarten and
most negative. Thus, it is also an important school was mentioned by the subjects, but it
finding that if death appeared in life history, was hard for them to formulate what caused
it was construed as the most negative expe- the difficulty.
rience in the story of the participant. “When I was here in the school for the first
time, I looked at the director and cried.
Difficulties in integrating into an (new) […] I do not know why. Fearful. Do you re-
institution, community, including diffi- member why the situation was so fearful?
culties with peers I do not know why. (…) After, not. Because
there are [were] many Chinese friends. I
The difficulty of integrating into a new social learned to read and write.” (memory from
community or institution, as the most nega- the age of 6 from a 14-year-old girl)
APA_2019-03_EEK.indd 64 2019.10.21. 10:34:00

In relation to the experience of institutional not all, of the experiences were also linked
change in China, children could name spe- to mobility when changing schools had to
cific reasons for their difficulties, especially be done due to international mobility.
in the case of boarding schools. Many expe- Cultural difference caused difficulties
rienced these schools as very rigorous. for children who lived permanently in Hun-
“In China, school is very strict, there is gary just as much as for those who had to
a lot of pressure. As I was a boarder, I acculturate to a new cultural environment.
had to get up very early every day and It is important to note that not only moving
then we studied all day very late until to Hungary, but moving from Hungary to
bedtime. It was very stressful, that’s why China could also be a source of difficulties,
I drew such ups and downs.” (memory especially if Chinese language competence,
from the age of 6 from a 13-year-old girl). knowledge of Chinese customs or school
expectations were not adequate.
In the analysis, we also examined the nor- “They mocked me, they beat me up too,
mative or non-normative nature of changes because I was different from them. The
related to institutions or communities. Both habits are [were] different, I didn’t speak
in Hungary and in China, early childhood Chinese, just sat there. They thought I
education is considered to be a part of basic was a strange kid.” (memory from the
education (Molnár et al., 2015, Zhu, 2009). age of 6 from a 15-year-old boy)
Entering a new educational institution at
the age of 6–7 is a socially regulated tran- Changing between different linguistic-so-
sition in Hungary as well is China (World cial environments needs to be done several
Bank, 2017). Thus, the marked changes that times if the family chooses the strategy for
are linked to either the beginning of the kin- the child to be part of Hungarian and Chi-
dergarten or the beginning of the school can nese school system as well. This strategy
be regarded as normative. is relatively typical among Chinese fami-
As a most negative memory, we could lies living in Hungary (Nyíri, 2006), which
only find experiences related to the begin- results in a relatively high level of student
ning of the kindergarten, but not the school. fluctuation regarding school career (Vámos,
In school age, transfer to a different school 2013) This pattern was present among our
was the basis for the formation of a most participants too, and from the perspective
negative experience, but not the event of of the children it meant that after being in
beginning school itself. Among all the neg- a Hungarian context, one had to adapt to
ative experiences in school age, children the Chinese context, than reintegrate into
reported difficulties related to the beginning a Hungarian context again. This process
of a phase and inter-phase shifts as well. was usually hindered at more than one point
The topic of integration into a communi- because of linguistic competence issues,
ty or institution was also examined in terms cultural differences, or social and learning
of acculturation. When there was a cultur- difficulties.
al aspect in the data, it was usually grouped In our interpretation this phenomenon is
around two themes: cultural difference and/ a subtype of acculturation stress related to
or lack of linguistic competence. Some, but (multiple) cultural reentry in the process of
APA_2019-03_EEK.indd 65 2019.10.21. 10:34:00

transnational acculturation. There are very cause I heard it the most. These were
few research data on this phenomenon, if the most common, I had to take on these
any. Reentry shock, reverse acculturation habits. Because it was really terrible
processes are discussed mostly regarding in the 4th grade, every day with all the
the experiences of sojourners (Szkudlarek, extra lessons. And all sorts of things […]
2010). But even if some aspects are similar, I fought in the school every day. At first
the life situation (educational, legal, social, not, I didn’t fight in the first week, they
etc.) of young or adult sojourners are very beat me up hard, and then I thought I’d
different from that of immigrant children. give as good as I got. Yes, they were
Studies on experiences of Third Cul- very bad things. […] Well, they’re all
ture Kids1 provide a more complex picture good friends now.” (memory from the
on how children live through multiple cul- age of 10 from a 15-year-old boy)
ture changes (Kortegast and Yount, 2016,
Cottrell, 2007). However, social status, Separation from emotionally significant
cultural experiences and even social per- persons (not as a result of death)
ception of Third Culture Kids might be
going through some changes over time in Separation from emotionally important
themselves (Fry, 2007). This may be even persons, as the most negative experience,
more true when we make comparisons with only appeared in school-age memories, but
immigrant children. Very distinctive expe- as a negative memory, the issue emerged in
riences of reverse acculturation stress were pre-school and school-age experiences as
reported in detail by one of our participants. well. In the analysis of deaths, we have al-
“We came back to Hungary. It was very ready seen that the loss of a person can be
hard, it was worse than going back to a very significant event in a child’s life. If
China, because then I could only speak the loss is not related to death, it is less de-
a little Chinese […] Here the level is finitive and irreversible, yet it can still be
[was] zero, because I did not speak to emotionally challenging.
anyone and forgot that I was born in The most negative experience was sepa-
Hungary. […] Actually, what happened ration from the parent, and separation from
with me at the age of at 6, the same hap- a class teacher as a result of entering into
pened when I was 10. I had to take ..., a new grade. Separation from grandpar-
the first Hungarian word I learned ents or a friend also appeared as a negative
was 'stupid', the second is… sorry for experience, which in most cases was a con-
the expression, but 'motherfucker', sequence of moving, and happened in both
'fucking Chinese', I learned this be- preschool and school age.
1
Third Culture Kid (TCK) is a term of John and Ruth Hill Useem (Useem, 1993, cited by Pollock
and Van Reken, 2001), who studied expatriates and observed that expatriates create a shared lifestyle
within the expatriate community which starts to function as an interstitial culture or culture between
cultures. The home country is identified as the first country, the host culture is the second culture, and
this interstitial culture is the third culture. Children of expatriates who spend a significant part of their
developmental years outside the parents’ culture in this third culture are called Third Culture Kids
(Pollock and van Reken, 2001).
APA_2019-03_EEK.indd 66 2019.10.21. 10:34:00

By examining the normality of these ex- migration strategy. In these memories, chil-
periences, we found that the normative nature dren reported cases when they had to leave
of the separation from an important person the primary caregiver because they were ei-
can only be determined by knowing the con- ther “forwarded” to or “left behind” with
text of the event. Separation experiences at an extended family member. In the case
the most negative point in lifelines were spe- of our interviewees, the separation oc-
cial in that they were accompanied by more curred in all 3 ages, infancy, toddler and
changes affecting the child’s life. These were, school age. A negative separation experi-
for example, the beginning of school or the ence also occurred when parting happened
entry into a higher class, which are natural, from an extended family member who had
normative parts of a child’s life in many so- played the role of the primary caretaker for
cieties, but additional factors (e.g. societal a longer period of time, as it was reported
arrangements, availability of school, etc.) can by a 14-year-old participant who spent the
determine whether school progression is ac- first 3 years of her life with her grandmoth-
companied by separation from parents or the er: “I missed grandma, and my mom told
home in a given societal context. me that I cried for a long time” (memory
In China there are two factors – ru- from the age of 3.5 from 14-year-old girl).
ral out-migration and the Rural Primary Although separation can be difficult,
School Merger Program 2 launched in the the process has positive sides when it is
late 1990’s or early 2000’s – lead to the over. After a left behind experience, some
phenomenon that many Chinese children children had positive feelings regarding re-
started to attend boarding schools. There- union, which could be emotional support
fore, we can assume that going to a boarding for those who had come to a new country
school cannot be seen as non-normative as for the first time: “What was it like for you
it is not atypical, unexpected or unpredicta- [in Hungary] in the first days, do you re-
ble in the Chinese context. However, even if member?” “I feel [felt] good because my
it might be considered as an optional school mother is [was] here.” (memory from the
career for some children, parental sepa- age of 8 from a 13-year-old girl).
ration and admission to a strict boarding When analyzing the normativity of
school, appeared as a difficulty in the chil- such separation experiences, it is impor-
dren’s reports. tant to realize that migration separation,
Almost all of the negative (but not the when parents migrate and leave their chil-
most negative) separation experiences were dren behind for a shorter or longer time, is
mobility-related, therefore, in the following a well-documented phenomenon in trans-
paragraph we show the issue of normativity national families’ lives (Zentgraf and Stoltz
together with aspects of acculturation. Chinchilla, 2012). Studies conducted in
Some of the experiences related to loss- collectivistic cultures shows that in com-
es which were the results of the family’s munities where there is a strong familial
2
The Rural Primary School Merger Program aims to shut down isolated, rural schools and provide
quality educational facilities and educational stuff for rural children in geographically centralized
schools (Shu and Tong, 2015).
APA_2019-03_EEK.indd 67 2019.10.21. 10:34:00

kinship network, it is relatively easy for as (Epps and Smith, 1984). Cultural issues
a mother to migrate and leave her children may come to the fore when we take a closer
behind with relatives or close friends. Such look at these experiences.
parental behavior is not necessarily con- Some of the difficulties experienced in
sidered as deviant (Waters, 1999, cited by Hungary were due to the difficulties of learn-
Pottinger, 2005). ing in a non-mother tongue (Hungarian),
others were concerned about the burdens of
Negative experiences related to perfor- acquiring competencies tied to one’s own
mance: failures and difficulties cultural background. For example, learn-
ing Chinese writing is burdensome, as well
The performance-related failures and dif- as going to extracurricular Chinese school
ficulties were only apparent at school. The at the weekend. Also, there are mobility-re-
topic of the most negative experiences was lated difficulties not just in terms of social
organized around several subthemes. On issues as we described earlier, but in rela-
the one hand, the failures and bad grades tion to performance as well.
in different subjects meant clearly negative If the child participates in the Chi-
experiences for some children. Also, a very nese educational system during school
negative experience was failure in competi- socialization, it is necessary to live through
tions (exclusion or defeat) or in community particular characteristics of Chinese edu-
performances (e.g. art and theater) which cation. As mentioned earlier, children find
were accompanied by shame. A third topic Chinese education very difficult and rig-
in the most negative memories was related orous, and different in terms of academic
to the issue of overload as a result of week- expectations. Mathematics was one area
end school obligations and extra classes. where problems emerged, many found the
Among the negative experiences, var- first-class mathematics requirements dif-
ious phenomena of school performance ficult in China, especially if they had had
difficulties were found. Difficulties in math- preschool socialization in Hungary, hence
ematics, natural sciences and grammar they lacked basic knowledge compared
subjects; the stress associated with exams at to those Chinese children who had a pre-
the end of the year; and the lack of diligence school background in China.
in learning were the topics that emerged. “In China, children in kindergarten al-
Among the most negative and negative ex- ready start to learn, they learn basics
periences there were both lower and upper such as addition, and basic, easy Chi-
class memories, as well as experiences re- nese characters. I didn’t, because I was
lated to both Hungary and China. in Hungary, we just played in kindergar-
In relation to the normative nature of ten! I remember that we just played, I ate
experiences, we can state that concerns and went home. That was it, I played in
and negative memories related to academ- the sand pit! Yes, I played with sand with
ic issues are considered normative, as it is my peers, we threw mud at each other.
a well-established function of elementary This is how kindergarten was. There,
school to provide opportunities for children they started to count for real. In kinder-
to gain basic competence in various are- garten already within 100 or 10, but that
APA_2019-03_EEK.indd 68 2019.10.21. 10:34:00

was already known. So, then, they didn’t topic were related to the four main themes.
know that I came from another country, We analyzed these memories to gain a more
they just thought I was a stupid kid, why complex picture of the main themes. Con-
didn’t I know this, it should have been cerning the temporal distribution of negative
[taught] in kindergarten. Then, yes, it changes, we found that among the most neg-
was very difficult, I often cried about my ative memories preschool and middle school
grades being so bad. Mom, why are they age memories could be identified as well,
so bad? But she was proud, because she but middle school age events were most rep-
knew that tests in China were 100 points, resented suggesting that school is a more
and in the first grade it should have been demanding phase in children’s lives com-
around 90 points, and I got something pared to the preschool period.
like 60–70–80 points, and Mom was
proud that even having learned nothing Negative transitions in preschool age –
before, as a beginner, I could quick- does a normative crisis arise?
ly pick up things to get 60-70-80 points.
But I saw things differently.” (memory The phase of preschool period (or early
from the age of 6, 15-year-old boy) childhood) from a developmental perspec-
tive is often referred to as the period of
playful exploration and initial attempts of
Discussion collaborations with peers (Berk, 2014). Ac-
cording to Erikson (1968) children’s main
In our analyses we were looking for nega- focus in this period is to cultivate their own
tive transitions in Chinese children’s lives in initiatives and desires to take actions; and
order to explore what kind of changes and to understand moral obligations, self-regu
challenges they experience. Also, we want- lations while executing these actions. In
ed to examine whether these changes, salient Chinese children’s lives the latter is par-
transitions or crises fit into the normative ticularly important, as parents emphasize
crises expected by developmental psycholo- the importance of impulse control in order
gy theories, and how these normative crises to prepare children for adapting to collec-
are absorbed by various phenomena of the tivist social norms later in life (Ho, 1994).
acculturation process. In our results in the preschool period
We found 4 main themes emerging in the two topics were identified as most nega-
most negative memories: (1) death of a close tive: (1) difficulty of integrating to a (new)
family member; (2) difficulty of integrat- institution or community and including dif-
ing into a (new) institution or community, ficulties with peers; and (2) death of a close
including difficulties with peers; (3) separa- family member.
tion from significant persons (not as a result In the preschool age the theme of diffi-
of death); (4) difficulties in performance culties of integration into a community was
(learning, sports or art). In these analyses strongly related to lack of friendship and the
those memories which were perceived as lack of collaborative play which engendered
negative, but not most negative were ana- loneliness. Friendship in early childhood
lyzed as well; however, only those whose very often serves as a social tool to organize
APA_2019-03_EEK.indd 69 2019.10.21. 10:34:00

play behavior and maximize enjoyment of the most influential Western theorists, Erik
such activities (Parker and Gottman, 1989, Erikson says about this period of children’s
cited by Rubin et al., 2006). Supportiveness life: by the time school age comes children
and exclusivity also start to be important are “ready to learn quickly and, avidly, to
factors for children at this time (Sebanc, become big in the sense of sharing obliga-
2003). Difficulties in forming friendships tion, discipline, and performance […], also
and engaging in collaborative play might be eager to make things together, to share con-
a strong negative experience for children, struction and planning” (Erikson, 1968:
when the most important activity of this pe- 122).
riod, playing, is impeded. The importance of performance and
The death of a close family member was community obligations at school age also
also among the most negative events in pre- fits easily into Chinese traditional parental
school children’s lives. Their negativity is thinking. Preparation for collective obliga-
showed by the fact that death events were tions starts from an early age as we described
perceived not as negatives, but as the most earlier. However, in traditional Chinese par-
negative memories. As Berntsen and Ru- enting, parents do not think that children are
bin (2004) pointed out, when people are able to comprehend and learn much below
asked to recall significant negative memo- the age of 6 (Chan et al., 2009; Ho, 1994).
ries, they are very likely to call upon events According to Ho (1994) parents tend to be
which deviate from the sequencing of a nor- lenient with preschool children and focus
mative life script or which are non-scripted on impulse control parenting goals rather
events. Although death is an inevitable part than cognitive development goals. It is not
of life, on a personal level death is consid- until the school years that performance and
ered as a non-normative event (Corr, 1996). achievement clearly are pushed to the fore-
At the same time, on a general, universal front of parental socialization.
level death events are not unusual or non-nor- Studies on both parental and children’s
mative. According to Pataki (2001) one of values and motivations show that school
the episode schemes (primordial experienc- performance, academic learning are very
es) which recurring in life-history scenarios important because of Confucian traditions
is the personal experience of basic anthro- (Hau and Ho, 2010). In Confucian tradition
pological situations (birth, marriage, death, there is a strong relationship between learn-
loneliness or illness). Thus, the topic of death ing and moral development, it is one’s moral
itself is in general a very important part of obligation to commit to lifelong learning,
life-history scenarios. In this sense, the emer- search for knowledge and improve contin-
gence of death in children’s stories can be uously. One must be prepared to endure
considered as normative and universal. hardship, persevere and single-mindedly
focus on the learning process (Li, 2002).
Negative transitions in school age – does Also, achievement and learning in Con-
normative crisis arise? fucian tradition is inherently social. Ideal
learners center their emotions “on happi-
In middle school age, performance and ness for themselves but gratitude toward
community are the focal point, as one of their families’ nurturance of good learn-
APA_2019-03_EEK.indd 70 2019.10.21. 10:34:00

ing and shame, guilt, and self-reproach for children as the proportion of social in-
toward poor learning” (Li, 2002: 263.). teraction that involves peers increases. As
Strong belief in effort is also part of the for negative interactions, it is typical for
mindset of Chinese immigrants, which is this era that verbal and relational aggres-
referred to as the “frame of success”. It is sion (insults, derogation, threats and gossip)
a common thinking pattern among Chinese gradually replace direct physical aggression
immigrants which stresses the importance (Rubin et al., 2010). Also, bullying and vic-
of learning as a means to nurture Chinese timization tend to blossom during middle
cultural traditions and ensure social mobil- childhood and early adolescence (Espelage
ity (Lee and Zhou, 2015). et al., 2000).
Academic effort as a source of education According to our results, in the middle
success (Sebestyén, 2017) and importance school period four topics were identified as
of school and learning (Nyíri, 2006; Barna most negative: (1) failure and difficulties in
et al., 2012; Nguyen Luu et al. 2009) were performance (learning, sports or art); (2)
showed in studies with Chinese Hungarian difficulty of integrating into a (new) institu-
immigrants as well. In addition to the above, tion or community and including difficulties
it is worth emphasizing that although cul- with peers; (3) death of a close family mem-
ture and socialization are important factors, ber; (4) and separation from significant
societal and personality issues might also persons (not as a result of death).
play a role in the phenomenon of achieve- Both performance issues and integrating
ment issues in Chinese immigrants’ lives. into a more complex social community are
As in the aforementioned model of frame inherent parts of the middle school phase;
of success, Lee and Zhou (2015) stress how therefore, having difficulties in these cru-
social status might play an important role cial areas can provide a thorough ground for
in achievement by being a motivating factor constructing the most negative experiences.
for upward mobility. Studies on personality As for death and separation, their com-
relating to achievement among immigrants mon feature is that in both cases the individual
also show that culture plays only a partial experiences some sort of loss. As discussed
role in success. According to Boneva and earlier, although the experience of death-re-
Frieze (2001) those immigrants who choose lated loss in human life is universal, the event
immigration because of economic reasons of death itself, especially in children’s life,
have higher achievement motivations. cannot be considered normative (Corr, 1996).
Although in middle childhood industry When we compare the bereavement process
and productive work are the most important of children at different ages, we can see that
features (Erikson, 1968), this is also the pe- whereas younger children until approximate-
riod when children open up to relationships ly the age of 6 or 7 are typically unable to
outside the family more than before. In this fully understand the concept of death, older
age, instead of a group of children play- children grasp its nature in a more and more
ing together, peer groups are formed with outlined way. Children between 6 and 9 usu-
a more complex group structure and norms ally understand its irreversibility, but they
(Rubin et al., 2006). In Western social con- still do not convince death as being univer-
texts, middle childhood marks a great shift sal and inevitable. It is only after about the
APA_2019-03_EEK.indd 71 2019.10.21. 10:34:00

age of 10 that death is seen as universal, in- practical and material support might be
evitable and irreversible (Baker and Sedney, hampered and compensated by greater psy-
1996). Although cognitive differences also chological support (Tu, 2016). In the case of
appeared in the responses of our respondents death or illness of an older relative, filial pi-
and younger respondents had more limited, ety obligates the younger generation to take
less detailed memories, the significance of care of the deceased. They may also support
deaths events was similar in both age phases. the surviving relatives, which often means
Death-related events were constructed as the an extended stay in the home country or
most negative experience in both age phases. further separation of the family, as certain
As discussed earlier, the normativity of family members have to be present in the
separation experience is very contextual, home country, while others have to take
as it can be tied to normative steps related care of responsibilities in the host country.
to life stages, such as institutional change. As mobility might increase uncertainty
At the same time, they can be unique or in- in children’s lives, we assume that it may
fluenced by the arbitrary variables in one’s be more important for immigrant children’s
individual life, such as mobility of a friend parents to be involved in the bereave-
or work opportunities of a parent. ment process. Factors that are generally
important in grieving children’s life such
The acculturation aspects of negative as providing accurate and age-relevant in-
experiences formation about the death, the comforting
presence of a parent or a parent-substitute,
From the point of view of acculturation, we or allowing the child to participate in the
have seen in the results that acculturation social rituals that follow the death might be
and cultural issues appeared in some way of more relevance than in non-immigrant
in all four main themes. Issues of mobility circumstances (Baker and Sedney, 1996).
and loss have not surprisingly emerged as an The issue of mobility and loss was clear-
important topic both in relation to death and ly tied to separation in our results. As it was
separation. discussed before, migration separation is
As it is well-known from previous a very often applied practice in transna-
studies, a significant proportion of Chi- tional families. However, its evaluation is
nese immigrants living in Hungary follow complex and controversial, because the
a transnational acculturation strategy, costs and benefits of leaving the child be-
which means that they maintain close per- hind can be seen from culturally different
sonal and economic relations in the mother perspectives. An individualistic, western
country and also in other countries (Örkény cultural perspective puts the indivisibil-
and Székelyi, 2010). In transnational fami- ity of the mother-child attachment at the
lies in spite of the distance and difficulty of forefront, focusing primarily on the moth-
close contact, the millennial tradition of fil- er-child dyad. However, in many collectivist
ial piety has not been eroded. The younger cultures multiple significant relationships
generation still has to respect and support are present and children’s emotional needs
the older generation, even in transformed can be met by extended family members
ways. With the lack of physical presence, (Suarez-Orozco et al., 2002). Researchers
APA_2019-03_EEK.indd 72 2019.10.21. 10:34:00

argue that understanding family strat- interpreted with limitations due to age spe-
egies needs to consider the micro- and cifically. In the life of immigrant children,
macro-level contexts of these decisions the “home” country lacks the whole child-
(Suarez-Orozco et al., 2002). On the other hood socialization process; instead there
hand, there are studies also from a collec- might be partial socialization in the home
tivistic cultural field which have revealed country. We identified this phenomenon as
the negative impacts of the experience of a subtype of acculturation stress related to
being left behind on the children’s psycho- (multiple) cultural reentry in the process of
social development (Ling et al., 2017). transnational acculturation.
Acculturation issues regarding integra-
tion to institutions, social communities and
performance were in line with previous Limitations
studies on acculturation difficulties encoun-
tered by Chinese immigrants. Research When evaluating and interpreting the results,
showed that language and communication it is important to take into account the lim-
difficulties, unknown cultural habits and itations of the objectives and methodology
values, interpersonal relationship problems, of the analysis. The study focuses solely on
learning and career-related difficulties, dis- negative life events which can be distorting
crimination experiences, and loneliness are for more than one reason. Firstly, when neg-
highlighted acculturation difficulties for ative life events are being analyzed without
Chinese immigrants (Yeh and Inose, 2002). the context of the whole life, without being
Intergenerational conflicts, differences in informed about the positive life changes and
expectations of parents and children which the subjective evaluation of the positive
are also a very often mentioned source of and negative events in relation to each oth-
conflict and often in relation to school and er, one cannot gain a complex view of the
home matters (Li et al., 2016), were brought importance and relevance of these events.
up in our results in connection to an emo- Secondly, although previous studies have ar-
tionally burdensome family loss event, such gued about the significance of life changes in
as the death of a family member. the life of immigrants, refugees and sojourn-
Difficulties related to institution change ers (Furnham and Bochner, 1986, cited by
highlighted that adaptation is not only hard Ward et al., 2001), research also shows that
for the children when they enter a new Hun- life changes and psychological well-being
garian context, but Chinese institutions and albeit related, are only in themselves insuffi-
peer communities in China may also be cient to describe the acculturation process of
challenging for a minority Chinese children individuals. Personality, social support, ap-
coming from Hungary. Multiple mobili- praisal and coping styles are also inevitable
ty between the home and the host country factors of the outcomes (Ward et al., 2001).
was responsible for a phenomenon similar Another, possibly distorting, method-
to re-entry adjustment period when return- ological issue in the interpretation of the
ing home in a W-curve model (Gullahorn results is that the (graphically) most nega-
and Gullahorn, 1963). With the exception tive memories weres identified within the
that returning home in this case should be individual’s lifeline in each case. Some of
APA_2019-03_EEK.indd 73 2019.10.21. 10:34:00

the most negative life events appeared on culties in performance (learning, sports or
a relatively neutral life line as a “small val- art).
ley”, while others were deep troughs within Regarding the normative nature of the
a very volatile life line with high amplitude. events, we found normative and non-nor-
Therefore, the concept of “the most nega- mative changes as well, but none of the
tive memory” has to be understood as the normative changes were related to social-his-
most negative experience for the respond- torical events. Each negative transition was
ent, which is a subjective experience. somehow related to issues of mobility, ac-
culturation and cultural background which
aspects were qualitatively analyzed and in-
Conclusions terpreted in our study.
Based on the results of our research, we
Examining the most negative changes in suggest that it would be worthwhile to look
the life of Chinese children living in Hun- more closely at the issue of loss experiences
gary, we found four major themes of life (death and separation) in the lives of migrant
events: (1) death of a close family member; children, because besides age-graded norma-
(2) difficulty of integrating to a (new) insti- tive transitions and developmental challenges
tution or community, including difficulties (performance, integration in peer community),
with peers; (3) separation from significant the prominent role of loss-related life experi-
persons (not as a result of death); (4) diffi- ences have appeared in negative life events.
Összefoglaló
Háttér és célkitűzések: Az empirikus tanulmány kínai bevándorló gyermekek életének

jelentős negatív átmeneteit vizsgálja annak érdekében, hogy feltárja, milyen változásokat
és kihívásokat tapasztalnak meg. Kérdéseink középpontjában az volt, hogy ezek a változá-
sok és kiemelkedő átmenetek illeszkednek-e a fejlődéspszichológiai elméletek által elvárt
normatív krízisekhez, és hogy ezek a normatív krízisek milyen módon fonódnak össze az
akkulturációs folyamat különböző jelenségeivel.
Módszer: A kutatási minta 15, Magyarországon élő kínai általános iskolás (5–8. évfolyam)
diákból állt. Kvalitatív interjúkat vettünk fel egy önéletrajzi emlékezeti interjús eljárás, az
Életvonal Interjú Módszer (LIM, Life-line Interview Method, Assink és Schroots, 2010)
segítségével. Az interjúk nyelve magyar vagy kínai volt, az anyagokat magyar nyelvre fordí-
tásukat követően, magyar nyelven elemeztük. A kvalitatív tartalomelemzés során használ-
tunk mind emergens, mind a priori kódolást.
Eredmények: Az interjúanyagokat elemezve a résztvevők legnegatívabb emlékeiben négy fő
témát azonosítottunk: (1) egy közeli családtag halála, (2) egy (új) intézménybe vagy közös-
ségbe való beilleszkedés nehézségei, beleértve a kortársakkal kapcsolatos társas nehézsége-
ket is, (3) szeparáció egy érzelmileg jelentős személytől (nem halál következményeként) és
(4) a teljesítmény nehézségei (tanulás, sport vagy művészet terén). Az eseményeket norma-
tív és nem normatív változásokként lehetett besorolni, mind az óvodás, mind az iskoláskori
APA_2019-03_EEK.indd 74 2019.10.21. 10:34:00

emlékekben. Minden negatív átmenet kapcsolódott a mobilitással, az akkulturációval vagy

a kulturális háttérrel összefüggő kérdésekhez.
Következtetések: Az eredmények rámutattak a kínai bevándorló gyermekek néhány legin-
kább kiemelkedő negatív életeseményére, különösképpen felhívva a figyelmet a veszte-
ségekkel összefüggő tapasztalatok (halál, szeparáció) kérdéseire, mivel ezek jelentették
a fontos eseményeket a korosztályra jellemző normatív átmeneteken és fejlődési kihíváso-
kon túl.
Kulcsszavak: kínai bevándorló gyerekek Magyarországon, akkulturáció, jelentős életese-
mények, önéletrajzi emlékek
References
Abeles, N., Victor, T. L., Delano-Wood, L. (2004): The Impact of an Older Adult’s Death
on the Family. Professional Psychology: Research and Practice, 35(3). 234–239.
Assink, M. H. J., Schroots, J. J. F. (2010): The Dynamics of Autobiographical Memory.
Hoegrefe, Göttingen.
Baker, J. E., Sedney, M. A. (1996): How Bereaved Children Cope with Loss: An Over-
view. In Corr, C. A., Corr, D. M. (eds): Handbook of Childhood Death and Bereavement.
Springer, New York. 109–129.
Baltes, P. B., Lindenberger, U., Staudinger, U. M. (2006): Life Span Theory in Devel-
opmental Psychology. In Lerner, R. M., Damon, W. (eds): Handbook of child psycho-
logy: Theoretical models of human development. John Wiley and Sons Inc., Hoboken.
569–664.
Barna M., Nguyen Luu L. A., Várhalmi Z. (2012): Az én házam egy keleti ház a nyugati
világban. Nemi szerepek és beilleszkedés a konfuciánus és muszlim hagyományú orszá-
gokból származó bevándorlók körében. ICCR Budapest Alapítvány, Budapest.
Berk, L. E. (2014): Theory and Research in Human Development. In Berk, L. E.: Develop-
ment Through the Lifespan. Pearson Education, New Jersey. 1–43.
Bernsten, D., Rubin, D. C. (2002): Emotionally Charged Autobiographical Memories
Across the Life Span: The Recall of Happy, Sad, Traumatic, and Involuntary Memories.
Psychology and Aging, 17(4). 636–652.
Bernsten, D., Rubin, D. C. (2004): Cultural life scripts structure recall from autobiographi-
cal memory. Memory and Cognition, 32(3). 427–442.
Berry, J. W. (1997): Immigration, Acculturation, and Adaptation. Applied Psychology,
46(1). 5–34.
Berry, J., Phinney, J., Sam, D., Vedder, P. (2006): Immigrant youth in cultural transition:
Acculturation, identity and adaptation across national contexts. Lawrence Erlbaum,
Mahwah.
Black, J. S., Mendenhall, M. (1991): The U-curve adjustment hypothesis revisited:
A review and theoretical framework. Journal of International Business Study, 22(2).
225–247.
APA_2019-03_EEK.indd 75 2019.10.21. 10:34:01

Boneva, B. S., Frieze, I. H. (2001): Toward a Concept of a Migrant Personality. Journal of

Social Issues, 57(3). 477–491.
Chan, S. M., Bowes, J., Wywer, S. (2009): Parenting Style as a Context for Emotion Soci-
alization. Early Education and Development, 20(4). 631–656.
Chao, R. K. (2006): The Prevalence and Consequences of Adolescents’ Language Brokering
for Their Immigrant Parents. In Bornstein, M. H., Cote, L. R. (eds): Acculturation and
parent-child relationships: Measurement and development. Earlbaum, Mahwah. 271–296.
Corr, C. A. (1996): Children, Development, and Encounters with Death and Bereavement.
In Corr, C. A., Corr, D. M. (eds): Handbook of Childhood Death and Bereavement.
Springer, New York. 3–28.
Cottrell, A. B. (2007): TCKs and Other Cross-Cultural Kids. Japanese Journal of Family
Sociology, 18(2). 54–65.
Cowan, P. A., Cowan, C. P. (2012): Normative family transitions, couple relationship
quality, and healthy child development. In Walsh, F. (ed.): Normal family processes:
Growing diversity and complexity. Guilford Press, New York. 428–451.
Elder Jr., G. H., Giele, J. Z. (2009): Life Course Studies. An Evolving Field. In Elder Jr.,
G. H., Giele, J. Z. (eds): The Craft of Life Course Research. The Guilford Press, New
York, London. 1–28.
Elliott, V. (2018): Thinking about the Coding Process in Qualitative Data Analysis. The
Qualitative Report, 23(11). 2850–2861.
Epps, E. G., Smith, S. F. (1984): School and Children: The Middle Childhood Years. In
Collins, W. A. (ed.): Development During Middle Childhood: The Years from Six to
Twelve. National Research Council (US) Panel to Review the Status of Basic Research
on School-Age Children. National Academies Press, Washington. 283–334.
Erikson, E. H. (1963): Childhood and society. Norton, New York.
Erikson, E. H. (1968): Identity, youth, and crisis. Norton, New York.
Espelage, D. L., Bosworth, K., Simon, T. R. (2000): Examining the social context of
bullying behaviors in early adolescence. Journal of Counseling and Development, 78(3).
326–333.
Fry, R. (2007): Perspective shifts and a theoretical model relating to kaigaishijo and kiko-
kushijo, or third culture kids in a Japanese context. Journal of Research in International
Education, 6(2). 131–150.
Gullahorn, J. T., Gullahorn, J. E. (1963): An extension of the U-curve hypothesis. Jour-
nal of Social Issues, 19(3). 33–47.
Hau, K-T., Ho, I. T. (2010): Chinese students’ motivation and attachment. In Bond, M. (ed.):
Oxford Handbook of Chinese Psychology. Oxford University Press, Oxford. 187–204.
Ho, D. Y. (1994): Cognitive socialization in Confucian heritage cultures. In Greenfield, P.
M., Cocking R. R. (eds): Cross-cultural roots of minority child development. Lawrence
Erlbaum, Hillsdale. 285–311.
Hofferth, S., Goldscheider, F. (2016): Family Heterogeneity Over the Life Course. In
Shanahan, M. J., Mortimer, J. T., Johnson, M. K. (eds): Handbook of the Life Course.
Springer International Publishing, Switzerland. 161–178.
APA_2019-03_EEK.indd 76 2019.10.21. 10:34:01

K am, J. A., Lazarevic, V. (2014): Communicating for one’s family: An interdisciplinary

review of language and cultural brokering in immigrant families. In Cohen, L. E. (ed.):
Communication Yearbook. Routledge, New Jersey. 3–37.
Kortegast, C., Yount, E. M. (2016): Identity, family, and faith: U. S. third culture kids
transition to college. Journal of Student Affairs Research and Practice, 53(2). 230–242.
Lee, J., Zhou, M. (2015): The Asian American Achievement Paradox. Russell Sage, New York.
Li, J. (2002): A Cultural Model of Learning: Chinese “Heart and Mind for Wanting to
Learn.” Journal of Cross-Cultural Psychology, 33(3). 248–269.
Li, C., Li, H., Niu, J. (2016): Intercultural Stressors of Chinese Immigrant Students: Voices
of Chinese American Mental Health Professionals. Asian American Journal of Psycho-
logy, 7(1). 64–73.
Ling H., Fu, E., Zhang, J.-R. (2017): Peer relationships of left behind children in China
moderate their loneliness. Social Behavior and Personality, 45(6). 901–914.
Lysgaard, S. (1955): Adjustment in a foreign society: Norwegian Fulbright grantees visi-
ting the United States. International Social Science Bulletin, 7(1). 45–51.
Marks, A. K., Ejesi, K., García Coll, C. (2014): Understanding the U. S. Immigrant Para-
dox in Childhood and Adolescence. Child Development Perspectives, 8(22). 59–64.
Molnár B., Pálfi S., Szerepi S., Vargáné Nagy A. (2015): Kisgyermekkori nevelés
Magyarországon. Educatio, 24(3). 121–128
Nelson, K., Fivush, R. (2004): The emergence of autobiographical memory: A social
cultural developmental theory. Psychological Review, 111(2). 486–511.
Nguyen Luu L.A., Fülöp M., Goodwin, R., Göbel, K., Martin, R.L., Grad, H., Berkics
M. (2009): Kínai bevándorló családok gyerekeinek integrációja és szociális támogatott-
sága. Magyar Pszichologiai Szemle, 64(1). 139–156.
Nyíri P. (2006): Kínaiak és afgánok Magyarországon: két migráns csoport érvényesülési
stratégiái. In Feischmidt M., Nyíri P. (szerk.): Nem kívánt gyerekek? Külföldi gyerekek
magyar iskolákban. MTA ENKI, Budapest. 39–74.
Oberg K. (1960): Cultural shock: Adjustment to new cultural environments. Practical
Anthropology, 7(4). 177–182.
Oppedal, B., Toppelberg, C. O. (2016): Acculturation development and the acquisition of
culture competence. In Sam, D. L., Berry, J. W. (eds): The Cambridge Handbook of
Acculturation Psychology. Cambridge University Press, New York. 71–92.
Örkény A., Székelyi M. (2010): Hat migráns csoport összehasonlító elemzése. In Örkény
A., Székelyi M. (szerk.): Az idegen Magyarország. Bevándorlók társadalmi integrációja.
MTA ENKI, Eötvös Kiadó, Budapest. 49–95.
Pataki F. (2001): Az önéletírás „dramaturgiája”: az élettörténeti forgatókönyvek. In Pataki
F. (szerk.): Élettörténet és identitás. Osiris Kiadó, Budapest. 309–360.
Paveszka D., Nyíri P. (2006): Oktatási stratégiák és a migráns tanulók iskolai integrációja.
In Feischmidt M., Nyíri P. (szerk.): Nem kívánt gyerekek? Külföldi gyerekek magyar
iskolákban. MTA ENKI, Budapest. 129–171.
Pollock, D., van R eken, R. E. (2001): Third culture kids: The experience of growing up
among worlds (2nd ed.). Intercultural, Yarmouth.
APA_2019-03_EEK.indd 77 2019.10.21. 10:34:01

Pottinger, A. M. (2005): Children’s Experience of Loss by Parental Migration in Inner-

City Jamaica. American Journal of Orthopsychiatry, 75(4). 485–496.
R amirez, M. (1983): Social Science Foundations of a Mestizo Theory of Personality and
Psychiatry. In Ramirez, M., Goldstein, A. P., Krasner, L. (eds): Psychology of the Ameri-
cas. Mestizo Perspectives on Personality and Mental Health. Pergamon Press, New
York. 33–49.
R eese, E., Farrant, K. (2003): Social Origins of Reminiscing. In Fivush, R., Haden, C. A.
(eds): Autobiographical Memory and the Construction of a Narrative Self: Developmen-
tal and Cultural Perspectives. Lawrence Erlbaum, Mahwah, NJ – London. 29–48.
Rubin, D. C., Bernstein, D., Hutson, M. (2009): The Normative and the Personal Life:
Individual Differences in Life Scripts and Life Story Events among USA and Danish
Undergraduates. Memory, 17(1). 54–68.
Rubin, K. H., Bukowski, W. M., Parker, J. G. (2006): Peer Interactions, Relationships,
and Groups. In Lerner, R. M., Damon, W. (eds): Handbook of child psychology: Social,
emotional and personality development. John Wiley and Sons Inc., Hoboken. 571–645.
Rubin, K. H., Cheeah, C., Menzer, M. M. (2010): Peers. In Bornstein, M. H. (ed.): Hand-
book of Cultural Developmental Science. Taylor and Francis – Psychology Press, New
York. 223–238.
Rudmin, F. (2009): Constructs, measurements and models of acculturation and accultura-
tive stress. International Journal of Intercultural Relations, 33(2). 106–123.
Sebanc, A. M. (2003): The friendship features of preschool children: Links with prosocial
behavior and aggression. Social Development, 12(2). 249–268.
Sebestyén, N., Ivaskevics, K., Fülöp, M. (2017): Narratives of effort among Chine-
se, Hungarian and Chinese immigrant students in Hungary. International Journal of
Psychology, 54(1). 8–16.
Shu, B., Tong, Y. (2015): Boarding at school and students’ well-being: The case of rural
China. In Proceedings of the Population Association of America 2015 Annual Meeting.
San Diego, CA, USA, 30 April – 2 May 2015. https://paa2015.princeton.edu/papers/151181
(Downloaded: 20. 01. 2019)
Suárez-Orozco, C., Todorova, I., Louie, J. (2002): ‘Making up for lost time: the experience
of separation and reunification among immigrant families’. Family Processes, 41(4).
625–643.
Szkudlarek, B. (2010): Reentry – A review of the literature. International Journal of Inter-
cultural Relations, 34(1). 1–21.
Tu, M. (2016): Chinese one-child families in the age of migration: Middle class transnatio-
nal mobility, ageing parents, and the changing role of filial piety. The Journal of Chinese
Sociology, 3(1). 1–17.
Vámos Á. (2013): The Hungarian-Chinese Bilingual School: Its characteristics and students
fluctuation. Pedacta, 3(1). 1–16.
Wang, W., Viney, L. L. (1997): The Psychosocial Development of Children and Adolescents
in the People’s Republic of China: An Eriksonian Approach. International Journal of
Psychology, 32(3). 139–153.
APA_2019-03_EEK.indd 78 2019.10.21. 10:34:01

Ward, C. Bochner, S., Furnham, A. (2001): Stress, coping and adjustment. In Ward,
C. (ed.): The Psychology of Culture Shock. Routledge, New York. 71–98.
World Bank (2018): Primary school starting age. https://data.worldbank.org/indicator/SE.
PRM. AGES (Downloaded: 18. 01. 2019)
Yeh C. J., Inose, M. (2002): Difficulties and coping strategies of Chinese, Japanese, and
Korean immigrant students. Adolescence, 37(145). 69–82.
Zentgraf, K. M., Stoltz Chinchilla, N. (2012): Transnational Family Separation:
A Framework for Analysis. Journal of Ethnic and Migration Studies, 38(2). 345–366.
Zhu, J. (2009): Early Childhood Education and Relative Policies in China. International
Journal of Child Care and Education Policy, 3(1). 51–60.
APA_2019-03_EEK.indd 79 2019.10.21. 10:34:01

APA_2019-03_EEK.indd 80 2019.10.21. 10:34:01
EGÉSZSÉG A KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT

MEZŐGAZDÁLKODÁSBAN
Birtalan Ilona Liliána

ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola,
Pszichológiai Intézet, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
birtalan.liliana@ppk.elte.hu
K is Bernadett
SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet
kisbernadett@jgypk.u-szeged.hu
Bárdos György
ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
bardos.gyorgy@ppk.elte.hu
R ácz József
SE-ETK Addiktológiai Tanszék
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány
racz.jozsef@ppk.elte.hu
Oláh Attila
olah.attila@ppk.elte.hu
R igó Adrien
rigo.adrien@ppk.elte.hu
Összefoglaló
Háttér és célkitűzések: A közösség által támogatott mezőgazdálkodás (community supported

agriculture, bevett rövidítése CSA) egy alternatív élelmiszer-termelési és elosztási modell.
Ez olyan egészséges helyi élelmiszerforrás a fogyasztók számára, ahol szezonális és ökoló-
giai módon termelt termékeket lehet kapni személyesen a termelőtől, éves elköteleződés
révén. A CSA-ban való részvétel a táplálkozás közvetlen jellemzőin túl szélesebb változá-
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.81
APA_2019-03_EEK.indd 81 2019.10.21. 10:34:01

Birtalan Ilona Liliána – K is Bernadett – Bárdos György –
82 R ácz József – Oláh Attila – R igó Adrien
sokkal is együtt jár; befolyásolja, átalakíthatja a tagok nézeteit. Jelen tanulmány a CSA-ból
származó (származtatható) „egészségtőke” és az itt megélt, egészséggel kapcsolatos témák
megvilágítására, azonosítására fókuszált.
Módszer: Kutatásunk során félig strukturált interjúkat vettünk fel (n = 35) hazai CSA-tagok
kal, az adatokon tematikus analízist végeztünk.
Eredmények: A tagok egészségének forrásai között azonosítottuk az önmagukért való aktív
fellépést (befelé mutató hajtóerők), a helyi ökológiai gazdálkodási, szezonális étkezési környezet
befolyásolta konkrét élet- és háztartásvezetési (CSA hétköznapok), az aktív szabadidős (szabad
idő perspektíva), az önreflexiós-projekciós (identitás) és spirituális (spiritualitás) tényezőket.
Következtetések: Vizsgálatunk bemutatja, hogy a helyi élelmiszer iránti elköteleződés az
egészség meglétét és megtartását számos lehetőséggel gazdagíthatja. A CSA olyan környe-
zet, amely a személyes alkalmazkodás és önszabályozási képességek gyakorlását ösztönzi.
Kulcsszavak: helyi élelmiszer, egészség, táplálkozás, kvalitatív kutatás, CSA, közösség által
támogatott mezőgazdálkodás
Bevezetés és Dezsény, 2013). A CSA-k jellemzően helyi

viszonyokra adaptált formái mára jelen-
Az élelmiszer és egészség kapcsolata egyre tős teret nyertek mind az EU-ban, mind az
fontosabb tényező a fogyasztók számára USA-ban (European CSA Research Group,
(Euromonitor, 2017). E kapcsolódás tudo- 2015; Woods és mtsai, 2017). E helyi termelé-
mányosan többféle nézőpontból is megkö- si és élelmiszer-elosztási modellben az ökoló-
zelíthető, amelyek között az ökológiai giai gazdálkodást részesítik előnyben, nem
módon előállított termények (pl. Apaola- használnak műtrágyát, növényvédő szereket,
za és mtsai, 2018; Chekima és mtsai, 2017) GMO-magokat, és működésükben a közvet-
vagy a zöldség-gyümölcs fogyasztás hatás- len átláthatóság dominál (Jarosz, 2008). Az
mechanizmusának minél teljesebb feltérké- ilyen típusú élelmiszerforrások felé fordu-
pezése külön irányt képvisel a lelki/mentális ló fogyasztók tapasztalásainak vizsgálata
egészség vonatkozásában (pl. Blanchflower számos új információval szolgálhat az alkal-
és mtsai, 2012; Brug és mtsai, 1995; Conner mazott egészségpszichológia számára.
és mtsai, 2015). Újkeletű, és mára népsze-
rű jelenség az alternatív forrásból szárma- A CSA elhelyezése
zó magas minőségű, feldolgozatlan élelmi-
szerek fogyasztása, amely egészséges és A CSA koncepciója az 1960-as években szüle-
környezettudatos választás is egyben (Zoll tett egymástól függetlenül Japánban (japán
és mtsai, 2018). háziasszonyok megfelelő minőségű élel-
A közösség által támogatott mezőgaz- miszer iránti elköteleződése) és Európában
daság (CSA) olyan egészséges helyi (alter- (biodinamikusan dolgozó gazdákat támogató
natív) élelmiszerforrás a fogyasztók számá- fogyasztói csoportosulások), majd terjedése
ra, ahol a termelő rendszeresen szezonális és az 1980-as években Amerikában kapott igazi
bioélelmiszerekkel látja el a fogyasztót éves lendületet (Réthy és Dezsény, 2013; Vasquez
elköteleződés keretében (Lang, 2005; Réthy és mtsai, 2017). A 2015-ös áttekintés szerint
APA_2019-03_EEK.indd 82 2019.10.21. 10:34:01

Egészség a közösség által támogatott mezőgazdálkodásban 83
Amerikában 7398 (United States Department CSA-ban való részvétel

of Agriculture, 2015), Európában definíciótól
függően kb. 2800 vagy 6300 (European CSA A CSA-tagság a résztvevők egészsége szá
Research Group, 2015), hazánkban jelenleg mára nemcsak a minőségi élelmiszer fo
16 zöldségekkel dolgozó CSA van (Tudatos gyasztása szempontjából lehet fontos
Vásárlók Egyesülete, 2019). állomás, hanem egészségmagatartásuk vo
A definíciófüggő statisztika (ld. európai natkozásában is. A kutatások egy része ki
adatok fentebb) jól mutatja, hogy a CSA-nak fejezetten az egészséges életmód garanciá
sokféle típusa van, mégis a központi gondo- jaként ajánlja a CSA-részvételt (Allen és
lat nagyjából egységes mögöttük: a fogyasz- mtsai, 2017; Cohen és mtsai, 2012; Rossi
tók és a termelők CSA keretein belül történő és mtsai, 2017). A saját terményrész el
közvetlen kapcsolódása az élelmiszer-terme- fogyasztásának heti kényszere miatt
lés kockázatainak és előnyeinek megosztásán a CSA-tagok többet étkeznek otthon, így
alapul. A CSA a nagyipari mezőgazdálko- kevesebbszer vesznek igénybe menzai vagy
dás egyik alternatívájának is tekinthető, ahol éttermi szolgáltatást (MacMillan Uribe és
a termelés átlátható és megérthető a résztve- mtsai, 2012; Perez és mtsai, 2003), mivel
vők számára (pl. a gazdaság szabadon láto- nem akarják kidobni a saját termelőjüktől
gatható). kapott minőségi élelmiszert és annak elfo-
A tagság jellemzően az átlagnál maga- gyasztására törekszenek (Kis, 2014; Lamb,
sabban képzett és jobb anyagi körülmények 1994; Rossi és mtsai, 2017; Russell és Zepe-
között élőkből áll (MacMillan Uribe és da, 2008; Wharton és mtsai, 2015).
mtsai, 2012; Perez és mtsai, 2003; Russell A kontrollcsoportos összehasonlítások
és Zepeda, 2008). A jellemzően ökológi- alapján a CSA-részvétel növeli a zöldség-
ai gazdálkodó és helyi kistermelők zöld- és gyümölcsfogyasztás mennyiségét és/
ségterményeiket a szezon elején a hozzá- vagy változatosságát (Cohen és mtsai, 2012;
juk jelentkező tagok létszámára tervezik és Landis és mtsai, 2010). Ugyanakkor való-
termelik meg. A résztvevők általában álta- di kihívást is jelent a tagok számára, hogy
luk választható dobozméretű (négy- vagy a terményhányad mennyiségét és összetéte-
kétfős család zöldségellátására számolt) lét nem ők választják meg a heti „csomag-
terménymennyiségre jelentkeznek. A mint- ban” (Goland, 2002; Lang, 2005; Rossi és
egy 40-50 hétnyi szezonra elköteleződött mtsai, 2017). Míg történetileg a kollaboratív
tagok havi fix általányt fizetnek a termelő- működés (erős közösségi elem/közösségi-
nek, aki az adott szezonban az elkötelező- ség) volt jellemző az első CSA-kra (Feagan
dőkre számolva tervez. Majd az általában és Henderson, 2009; Lang, 2010), a jelenle-
aznap szedett, friss (tehát feldolgozatlan) gi tagok számára sokkal fontosabb az egész-
bioélelmiszereket a résztvevők heti rend- séges étkezés; a bio-, magas tápanyagtartal-
szereséggel kapják meg egy adott átvéte- mú élelmiszerek elérésének igénye került
li ponton (Goland, 2002). A szezon előre előtérbe (Lang, 2010; Schnell, 2007).
meghatározott hosszúságú, és a termények Mára ismert, hogy a CSA-ban való rész-
fajtái és mennyisége hétről hétre változik vétel nemcsak a táplálkozás terén, hanem
az ökológiai gazdálkodástól és a természeti számos más területen is változásokkal jár
körülményeknek való kitettségtől függően. együtt. A tagok érzékenyebbé válnak a kör
APA_2019-03_EEK.indd 83 2019.10.21. 10:34:01

nyezetvédelmi problémákra, jobban tudják rült a környezethez való alkalmazkodás, az

értékelni az élelmiszereket és a terme- egyéni felelősségvállalás, és a képesség
lés folyamatát, és elköteleződnek a helyi és az egyéni igények, törekvések beazonosítá-
fenntartható források keresése iránt (Hayden sára és megvalósítására (Pálmai, 2017).
és Buck, 2012). A részvevők a közvetlen A szalutogenezis elméletével Antonovs-
kapcsolódás révén új tudásra is szert tesz- ky az egészség okainak és forrásainak, kelet-
nek pl. élelmiszer-biztonsági kérdésekben kezésének kutatása felé fordította a figyel-
vagy a különböző ételek és étrendek ökológi- met (Kis, 2017), a kurrens irányzatok pedig
ai és egészségi hatásait tekintve (Sarmiento, praktikus és a mindennapokban értelmez
2017). Talán nem véletlen, hogy a kutatások hető irányba mutatnak (ld. Urbán, 2017).
egy része a helyi élelmiszer-környezet (local Bircher (2005) elméletében például az egész-
food environment) táplálkozásra gyakorolt séget meghatározó erőforrások elemei között
speciális hatásainak továbbgondolását java- a fizikai képességeket, a tanulási készsé-
solja (Caspi és mtsai, 2012) vagy azok jóté- geket, a pszichológiai és spirituális fejlő-
kony hatását hangsúlyozza (Salois, 2012). dést, valamint a társas kapcsolatokban rejlő
erőforrásokat sorolja fel, és fontos szerepet
Az egészségmegfontolások a kutatás szán a személlyel szemben támasztott köve-
szempontjából telmények helyzethez való igazításának.
Huber és mtsai (2016) az egészség meg
Vizsgálatunkban a CSA kapcsán az egész- közelítését operacionalizálva a testi műkö-
ségről való gondolkodás mára elérhető pozi- dést (pl. orvosi adatok), a mentális jóllétet
tív szemléletű, szubjektív, multidimenziós, (pl. kognitív működés, érzelmi állapotok,
személyes, szituatív, dinamikus taglalá- önmenedzsment), a spirituális/egzisztenciá-
sa (Benkő, 2005) került előtérbe. Ez nem lis dimenziót (pl. jelentésteliség), az életmi-
volt ugyanakkor mindig így: az egészség nőséget (pl. életöröm), a társas és társadal-
fogalma az elmúlt több mint ötven évben mi részvételt (pl. jelentésteli kapcsolatok),
folyamatosan bővült és módosult, mind az és a hétköznapi működést (pl. alapvető tevé-
Egészségügyi Világszervezet (WHO) meg kenységek végzése) határozták meg. Ez
fogalmazásában (Hidvégi és mtsai, 2015), utóbbi leírás mögött az a megközelítés áll,
mind a tudományos megközelítésekben (ld. hogy a kutatócsoport az egészséget alkal-
pl. Antonovsky, Parsons, Seedhouse, idézi mazkodási és önszabályozási képességként
Pálmai, 2017). A WHO kezdeti és igen elter- definiálta, ahol az egészségét az egyén az
jedt 1948-as (World Health Organization, őt ért folyamatos társas, fizikai és érzelmi
1948: 1; a szerző fordítása) idealisztikus és kihívásokhoz való alkalmazkodásával, és
statikus képet mutató meghatározása „az az önmaga menedzselésére való képessé-
egészség a teljes fizikai, mentális és szociális gével befolyásolja és határozza meg (Huber
jóllét állapota, s nem csupán a betegség vagy és mtsai, 2011). A kutatásunk fókuszában
a fogyatékosság hiánya” óta sokkal inkább álló CSA olyan környezetet biztosít, mely
az a nézet körvonalazódott, hogy az egész- gyakorlati terepe lehet az egyének egész-
ség inkább tőke és nem életcél. A mostan- ségfejlesztésének (Cohen és mtsai, 2012;
ra elfogadott, hétköznapokra adaptálható és Kis, 2014; Landis és mtsai, 2010; MacMil-
dinamikus WHO egészségfogalomba beke- lan Uribe és mtsai, 2012; Wharton és mtsai,
APA_2019-03_EEK.indd 84 2019.10.21. 10:34:01

2015), így ebben a környezetben az egészség interjúalanyokat (1. táblázat). Ilyenek példá-
fogalmának operacionalizálása az alkalma- ul „A közösségi gazdálkodással kapcsola-
zott egészségpszichológia számára fontos tos tapasztalataidról mesélj, legyen az a leg
ismereteket nyújthat. első, későbbi vagy mostani”; vagy a „Kinek
érdemes belépnie CSA-ba?” kérdések.
Kutatásunk célja Az előre, szakirodalmi áttekintés alapján
kidolgozott kérdések listáját útmutatóként
Kutatásunk során arra a kérdésre keres- használtuk minden interjúnál, ugyanakkor
sük a választ, hogy a CSA-részvétellel járó bizonyos fokú szabadságot biztosítottunk
tapasztalatok milyen (fentebb ismertetett) az alanyoknak a témák kifejtésében (példá-
egészségtényezők és -források mentén értel- ul a sorrendben). Minden résztvevőt megfe-
mezhetőek, vagyis az egészség megléte és lelően tájékoztattunk a kutatásról, és írott
megtartása hogyan, milyen témák segítsé- formájú beleegyezésüket kértük az interjú-
gével fogható meg esetükben. Majd az ered- kat megelőzően. Az interjúk hossza 1 és 2,5
mények megvitatásakor arra fókuszáltunk, óra között mozgott, mindegyiket az alanyok
hogy a CSA hogyan, milyen módon támo- saját környezetében folytattuk le. Harminc-
gatja az egészség mint az alkalmazkodási és öt CSA-résztvevővel készítettünk interjút,
önszabályozási képesség gyakorlását huberi amelyekből 37 órányi hangfelvétel készült,
értelemben (Huber és mtsai, 2011). mintegy 600 gépelt oldal terjedelemben.
Résztvevők
Vizsgálat Az interjúalanyokat CSA-termelők javas-
latai alapján kerestük meg, majd hólabda
Módszer technikát alkalmaztunk; illetve különböző
CSA-levelezőlistákon keresztül is értünk
Adatfelvétel el további alanyokat. 4 férfival és 31 nővel,
Félig strukturált, irányított interjúkat készí- regionális eloszlásban pedig 14 vidékivel
tettünk, amelyekben előre meghatározott és 21 fővárosival (beleértve a vonzáskör-
kérdések alapján az otthoni környezetükről, zetét is) készült interjú. A résztvevők átla-
fogyasztási mintázatukról, egyéni tagság- gos életkora: 40,7 év (28 és 62 év között);
gal kapcsolatos tapasztalataikról, a részvé többségük (87,5%) felsőfokú végzettség-
tellel kapcsolatos élményeikről kérdeztük az gel rendelkezik. A tagok heti rendszeres-
1. táblázat. Interjúk témái
Vásárlási és ételkészítési preferenciák általában

Az adott CSA-ba belépés körülményei
Életvitel a CSA-ban (tapasztalatok, asszociációk)
A tag helyzete a CSA-ban
A tagság hatása az otthoni életre/ a családtagok munkamegosztására stb.
A többi résztvevőről alkotott vélemény
Egyéb: jelen, jövő, a termelő, kényelem stb.
APA_2019-03_EEK.indd 85 2019.10.21. 10:34:01

2. táblázat. Befelé mutató hajtóerők: (1) téma és altémák
Befelé mutató hajtóerők

Egészség kontrollálásának
Társadalmi-ökológiai elvek Alapvetőség
vágya
séggel kaptak terményt éves elkötelező- Eredmények

désben, jellemzően a családi állapotuknak
megfelelő zöldségmennyiséget fogyaszt- A CSA-részvétel és az egészség kapcsoló
va. Két interjúalany kivételével több évnyi dásának elemzése során a következő öt
tapasztalataikról számoltak be a résztve- téma rajzolódott ki: (1) Befelé mutató hajtó
vők. Egyik interjúalanynál sem állt fent erők, (2) CSA-hétköznapok, (3) Szabadidő-
diagnosztizált krónikus betegség. perspektíva, (4) Identitás, (5) Spiritualitás.
A témák kifejtése alább található, interjúk-
Adatelemzés ból vett, a témát reprezentáló idézetekkel
Elemzési módszerként tematikus elemzést szemléltetve.
választottunk, amely alkalmas arra, hogy
hierarchikus kapcsolódásokat és különbö- (1) Befelé mutató hajtóerők
ző tudományos nézőpontokat kezeljen az A Befelé mutató hajtóerők (2. táblázat) az
adatok természetszerűen kiemelkedő témá- első téma, amely azon személyes körülmé
it felmutatva (Terry és mtsai, 2017). Az nyek köré koncentrálódik, amelyek a be
elemzés egysége az interjúk egy monda- lépés/taggá válás extrinzik és intrinzik hát
ta vagy mondatrésze volt. A korábbiak- terére utalnak. Mind személyes, mind társas
ban leírt egészségmegközelítéseket ismerve megközelítések megjelennek itt: a testi
a cél az volt, hogy minden olyan tartalmat egészség, a személyen túlmutató fenntartha-
kódoljunk, amely összefüggésben lehet az tóság és egészséges élelmiszer kapcsolódá-
egészség CSA-ban történő kibontásával. sai az egészségükkel kapcsolatos aktivitás
Egy előzetes kódolási fázis után irányában hajtja az érdeklődőket (ld. Fajzi és
(Saldaña, 2009) – amit csapatunk terepmun- Erdei, 2015) .
kát vezető tagja végzett el –, az első fázis- A tagság egy része konkrét, jól defi-
ban kutatócsoportunk egészségpszicho- niálható okokra megoldást keresve jut el
lógus tagja vezette a kódolási folyamatot. a CSA-khoz, mint a megszokott boltokban/
A második kódolási fázisban a kutatócso- bolthálózatokban való beszerzés alternatí-
port számos alkalommal összeült a kódok vájához. Ilyen ok lehet a saját vagy a család-
kialakítása vagy finomítása, illetve a végső ban megjelenő egészségügyi problémák
témák előkészítése céljából. A letisztázá- jelenléte. Vagy sokan fejezik ki aggodalmu-
si folyamat során a témákat egyhangúlag kat, hogy az egészségüket a modern világ
fogadtuk el. A harmadik fázis a kialakult veszélyezteti (ld. Petrie és mtsai, 2001). Így
témák finomhangolása köré összpontosult, az élelemben található mesterséges anya-
a témák belső homogenitására és a külső gok: adalékanyagok, hormonok, antibioti-
heterogenitására törekedve (Lincoln és kumok, vegyszermaradványok és a bizony-
Guba, 1985; Patton, 2002). talan szállítási körülmények miatt volt
APA_2019-03_EEK.indd 86 2019.10.21. 10:34:01

szimpatikus számukra a CSA üzenete. Az Az előbb felvázolt, alapvetően az Egész-

igény a tiszta, természetes élelmiszerre és ség kontrollálásának vágya mögött álló
az átláthatóságra (élelmiszer származása motivációk mellett tágabb perspektívájú
és az előállítás körülményei) szintén olyan kapcsolódó altémaként a Társadalmi-ökoló-
tényezők (pl. kisgyermek hozzátáplálásá- giai elvek is megjelenik (amelynek spiritu-
nál lehet ez különösen szempont), amelyek ális színezete is lehet). A nagyobb léptékű
a CSA-részvétel felé terelik a tagokat. társadalmi-ökológiai problémák iránti érzé-
Szintén könnyebben kerülnek ebbe kenység és a személyes léptékben törté-
a környezetbe azok, akik valamilyen étke- nő tenni akarás nyitottabbá teszi az embe-
zési elvet követnek (pl. cukor minimalizá- reket a CSA-ban való részvételre. Ilyenek
lása, fehér termékek – liszt, kenyér –, vagy például a csomagolásmentes vagy hulladék-
feldolgozott ételek kerülése); glutén-, tojás- mentes életmód, a helyi élelmiszer keresé-
vagy tejmentes étrendet folytatnak, esetleg se, a „pénzszavazat” elv követése, az önkén-
vegetáriánusok, makrobiotikusan táplál- tes egyszerűség (életmód, ami visszautasítja
koznak vagy kizárólag nyers, avagy bioé- a fogyasztói társadalom tömegesen fogyasz-
lelmiszert fogyasztanak. A belépés után tó, materialista életstílusát) vagy az élelmi-
a tagoknak saját „házi termelője” lesz, amit szer-kilométer diéta (a szállítás környezet-
Cone és Myhre (2000: 188) a család házior- károsító hatásának minimalizálása).
vosa metaforával illusztrál: vagyis egészsé- „Tehát az egyszerűség, az egyszerűbb
güknek személyes, megbízható és elérhető termékek, inkább szeretjük a minőséget,
őre lesz a belépésnek köszönhetően. tehát ilyenek vannak, hogy inkább keve-
„Azért volt fontos ez a váltás az életünk- sebbet veszünk, de jobbat vagy biztosab-
ben, mert nagyon sok mindenre allergi- bat, megbízhatóbbat. Én nagyon próbá-
ás lettem.” lom az élelmiszer-hulladékot megelőzni,
„És még egy dolog volt, ami miatt így és tényleg inkább gyakrabban vásárolni,
belementem ebbe a zöldségközösség- amire jók az adottságok, de kevesebbet,
be, hogy édesapám akkor lett rákos, és és inkább napról napra beépíteni, de ne
gondoltam, hogy akkor tök jó lenne, kelljen kidobálni mindenféle dolgot.”
hogyha ő is ilyen biozöldségeket enne.” „Igen, meg a férjem nagyon figyel erre –
„Onnantól elég markánsan megválto- nagyon környezettudatos –, hogy a helyi
zott az egész család étkezési rendszere, termék. Tehát hogy a helyi terméket kell
mivelhogy akkor én fontosnak éreztem, megvenni.”
hogy miután ő egy kisbaba, és hogy „…hogy minél közelebb, minél egysze-
először kezd el enni akármit is, hogy az rűbben, lehetőleg csomagolásmentesen,
minél tisztább és igazibb legyen.” frissen, azonnal…”
„Inkább az, hogy egészséges legyen
a zöldség meg a gyümölcs, […] meg Végül a Befelé mutató hajtóerők alatt jele-
vegyszermentes legyen,” nik meg az Alapvetőség, mint altéma. Ide
„És ott hangzott el, hogy az mégiscsak soroltuk azokat a szövegrészletekből kiraj-
ökologikusabb, hogyha az ember olyan zolódó motívumokat, amelyek a CSA-jelen-
dolgokat eszik, amik közelről jönnek.” séget valami oknál fogva érthetővé, nagyon
könnyen befogadhatóvá teszi az érdeklődő
APA_2019-03_EEK.indd 87 2019.10.21. 10:34:01

számára. Ilyen lehet a gazda–termelő-talál- egy jó dolog, amiben perspektíva van,

kozás közvetlensége vagy a zöldségdoboz és meg kell találni azt, hogy hogyan
látványa. Ezek okai lehetnek például a korai lehet ezzel kapcsolatot teremteni.”
szociális hatások, akár a gyermekkori
családi étkezési rituálék, akár a gyermek- (2) CSA hétköznapok
korban végzett mezőgazdasági munkák, A CSA-hétköznapok (3. táblázat) a máso-
mint ismerős szocializációs kulcsélmények, dik téma, ami a szezonális és helyi áruk fo
amelyek tehát megfelelő alapot biztosítanak gyasztása révén szerzett tudást, ennek tu
a CSA-k felé történő természetes nyitott- lajdonított változásokat és tevékenységeket
ságnak. Ezek mellett a korábbi kellemes és öleli fel. Miközben a tagoknak meg kell
meghatározó élményt hordozó alternatív tanulniuk alkalmazkodni az új élelmiszer-
utas beszerzések, mint például bevásárló- környezetükhöz, számos, az egészséggel,
közösségben való tagság, közvetlen terme- egészséges életmóddal összefüggő változás
lői vásárlás élményei szintén utat nyithat- figyelhető meg esetükben.
nak a CSA felé (Galt és mtsai, 2015). Jellemző, hogy a tagok új gyakorlati
„Szóval én például gyerekként úgy nőt tudásra tesznek szert saját zöldségeik feldol-
tem fel… nagymamáméknak hatalmas gozása során, illetve új szokásokat alakíta-
kertje volt, ők is mindenfélét termeltek, nak ki az élelmiszer-hulladékuk minima-
és ez szerintem gyerekként tök jó, hogy lizálása érdekében. Az Életmód altémába
ha az ember látja, hogy működnek ezek soroltuk azokat a hétköznapi tevékenysége-
a dolgok” ket/rutint, amelyet a CSA-tagság megváltoz-
„Szatyorboltba [bevásárlóközösség] még tat vagy létrehoz. Ezek között van a zöldsé-
szoktam menni néhányszor. Régen, ami gek feldolgozási és tartósítási módszereinek
kor még nem voltam a Birsnél [hazai elsajátítása, CSA-hoz kapcsolódó elfoglalt-
CSA-k egyike], akkor néha rendeltem is ságokat integráló új időbeosztás, közvet-
egy-egy kis szatyrot vagy nagy szatyrot ve a bolti vásárlások számának csökkenése,
[választható csomagforma is], és oda új élelmiszertípusok vásárlása kiegészítés-
jártam rendszeresen.” ként vagy kertészkedés beindítása az ottho-
„Tehát hozták-vitték ezt a ládát, és akkor ni konyhakertben. A számtalan új – az átlag-
kérdeztem, hogy mi ez, mit csináltok, és ember számára akár ismeretlen, boltokban
akkor közben én már olvastam erről, nem is forgalmazott, de pl. biodinamikus
hogy van ilyen, hogy zöldségközösség, termelés miatt termelt – zöldség feldolgozása
hiszen ez nagyon új volt, a X. az egyik kreatív megoldásokat kényszerít ki a tagból.
első alakuló közösség, és akkor volt az Ilyenek voltak például: nagyobb mennyisé-
alakuló éve. És akkor az Y. mesélt róla, gek előkészítése és feldolgozása (nagyobb
és hogy ők ezt csinálgatják, és mutogat- mennyiség, de ugyanannyi idő alatt, mint
ta a ládát. És én rögtön láttam, hogy ez korábban); nem kedvelt, ám egészséges zöld-
3. táblázat. CSA-hétköznapok: (2) téma és altémák
CSA hétköznapok
Életmód Sémaadaptációk Reflexiók
APA_2019-03_EEK.indd 88 2019.10.21. 10:34:01

ségek ízének elrejtése (maszkolás) az ételek- Azon új meglátásokat is ide soroltuk,

ben; alternatív feldolgozási technikák (pl. amelyek a „természettől való függés/kiszol-
a változatosság érdekében). A termények heti gáltatottság” jelentésének újraértelmezésé-
rendszeres érkezése rászorítja otthoni tárolá- re irányulnak, avagy az élelmiszerek szár-
si gyakorlatuk újragondolására is a résztve- mazásával kapcsolatos tudást írják újra (a
vőket, amely a mindennapok időgazdálkodá- termőfölddel és rovarokkal, egyéb termé-
sára, rutinjára, működésére hat. nyen talált élőlénnyel való foglalkozáson
„…és éjszakába menően jön a szele- keresztül): fontossá válik honnan érhető el
telés, tömörítés, hogy beférjen a hűtő- a fogyasztott termény. Az új sémák egyé-
be, úgyhogy a hűtőm úgy néz ki, hogy nileg változnak: néhány embernek már egy
aromatartó dobozokkal van tele az gazdaságlátogatás is gyökeresen átírhatja
egész, és abba suvasztom bele a sok-sok pl. a városi-vidéki életmódok megértését,
zöldséget.” miközben másoknál a rendszeres átadások
„Én magamnak főzök a munkanapokra, változtatnak a gazdálkodás természetéről
amennyire lehetséges, majdnem minden alkotott képen. Az új fogalmak mentén az
nap, és azt hozom be. És már nemcsak egészséges élelmiszerrel szemben támasz-
ebédet, hanem amikor ilyen sokáig tott elvárások változnak meg.
vagyok, akkor azért megéhezem, tehát „Amikor megkaptuk a csomagot és volt
délutánra, és néha délelőttre is.” benne ugye a porcsin, meg volt benne
„Meg most is, hogy hozom a zöldsége- a tyúkhúr, amit más kiirt a kertjéből,
ket, most reggel is még maradt cékla, és akkor egyszer csak így megjelennek
és abból… hát mit csináljak a céklával, ezek a zöldségprogramon belül.”
hát kicsavarom a levét, és akkor a rost- „Azt mondanám, hogy a kapcsoló-
ját meg beletettem joghurtba, és akkor dást a természettel, hogy ebből a váro-
azzal megettem. Tehát hogy semmi ne si létből, ebből a négy falból vagy kiser-
vesszen kárba.” kélyes lakásból, vagy tök mindegy,
de hogy érzékelem az évkört, mert jó,
A CSA-n belüli miliő nemcsak a tevékeny- persze látom, hogy hullik a levél vagy
ségmintán alakíthat: alapvető meggyőző- virágoznak a virágok.”
désbeli változásokkal is járhat. A Séma- „Azt gondolom, hogy a föld – és most
adaptációk altéma főként a városiaknál értsd jól ezt – tehát hogy annak nagyon
érhető tetten. A frissen betakarított termé- is jövője van, és ez lesz a jövő, és amerre
nyek állagbeli tulajdonságainak tapasztalá- halad a világ, nagyon fontos lesz.”
sa (pl. zamat, textúra), személyes aha-élmé-
nyek a korábban gyomként ismert zöldségek A szerződés aláírását követően a tagok el
fogyasztásáról (pl. porcsin), a szezonali- köteleződnek egy szezonra a gazdaságban
tás aktív érzete az évszakok szerint változó termesztett termények átvételére, a gaz
étkezés megélése által, és a friss áru látvá- dálkodásban rejlő kockázatok megosztásá
nya okozta esztétikai élmény vagy az áru ra. A CSA mint entitás önmagában témává
illata okozta érzetek mind-mind fogalmi válik a tagok számára, így mint a CSA szak-
változásokat idézhetnek elő a korábbi isme- értői, Reflexiókat alkotnak róla. A CSA-kör-
retekhez képest. nyezet értelmezése, átgondolása, integrálása
APA_2019-03_EEK.indd 89 2019.10.21. 10:34:01

az egyén életében a saját és közösségi szűrő- „És azt mondta, hogy ők este, amikor
kön, azok kapcsolódásán keresztül is megfo- besötétedik, akkor fejlámpával kimen-
galmazódik. A tagok nemcsak egyszerű- nek, és szépen összeszedegetik, vagy pe
en passzív nézői az eseményeknek, hanem dig ilyen vizes ruhákat tesznek, és akkor
konkrét véleményt formálnak tagságukról, belemásznak, és ezekkel el tudja távolí-
a zöldségek körülményeiről, a terményekkel tani. Tehát ez azért óriási munka. Mert
kapcsolatos tapasztalataikról, a CSA-n belü- nyilván neki nem ekkora konyhakertje
li életmódjukról, és a CSA-ról, mint gazda- van, mint nekem.”
sági entitásról. „Ő természetesen, napsütötte bőrrel,
A farmlátogatások, a rendszeres terme- meg olyan kezekkel, ami tiszta nyilván,
lői híradások, a társas érintkezések közvet- de azért, ha kertészkedsz, és csupasz
lenséget és hozzáférhetőséget biztosítanak kézzel dolgozol, azért az látszik.”
az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos
folyamatok, történések (jégeső miatt kima- (3) Szabadidő-perspektíva
rad egy termény egy adott évben) megérté- A CSA a tagoknak az ételhez kapcsolódó
séhez. Ez pedig elfogadáshoz vezet, növe- viselkedését befolyásolva (Cohen és mtsai,
li a bizalmat a termelő felé, és csökkenti 2012) alkalmakat teremt arra, hogy új élmé-
a félreértések és konfliktusok kialakulásának nyeket, örömöket éljenek meg, fejlődjenek,
esélyét a zöldségek kapcsán. A CSA jövőjé- változtassanak eddigi életükön, új érdeklő
ről való elmélkedés, a részvétellel kapcsolatos dési körökre, nézetekre tegyenek szert.
személyes történetek felidézése, a termelőtől Ezek lehetnek egyszeri, folyamatosan gya
kapott személyes odafigyelés megbecsülése, korolt vagy visszatérő tapasztalások. Ezeket
a mégsem csatlakozók vagy kilépők kritizálá- a megéléseket Szabadidő-perspektíva alatt
sa – mind olyan megnyilvánulások, amelyek jelenítettük meg (4. táblázat), egyetértésben
az odatartozás révén kialakuló szemé- egy hazai kutatás gondolataival: Kis (2014)
lyes térrel kapcsolatos érzések, gondolatok ezen CSA-élményeket a szabadidős aktivi-
megnyilvánulása a CSA-körülményekről. tás és egészségfejlesztés egyidejű megvaló-
„Azóta az egyik lemorzsolódott, de ő sulásaként interpretálja.
azért, mert ő szereti, ha összejár, tehát A CSA a résztvevők életének egy terü-
bevallotta, hogy ő vásárolni szeret.” letén új utakat nyit meg, és ezen keresztül
„Emlékszem, hogy valamiért nyunnyog- nem csak bátorító példát ad, de egy mintát
tam, hogy jaj mikor lesz több, és mond- is elérhetővé tesz az életük más területeinek
ta, igen, azért. És én megértettem, akinek a megváltoztatásához. E környezet Tanu-
ehhez fogalma se volt, hogy milyen volt lási térként szolgál, hiszen a tagok elmon-
a talaj, ennyi eső esett, jövőre ez lesz, dása szerint fejlődési lehetőséget biztosít,
tehát partnerivé tesz.” növekedésre és új személyes lehetőségek
4. táblázat. Szabadidő perspektíva: (3) téma és altémák
Szabadidő-perspektíva
Tanulási tér Örömforrások
APA_2019-03_EEK.indd 90 2019.10.21. 10:34:02

felismerésére ad teret, amely a jóllét euda- ha gyermek is van a környezetükben. A kö

imonikus (ld. Ryff, 2014) aspektusát jele- zösségi környezetben létrejövő kapcsoló-
níti meg e terepen. A gazda, föld, élel- dások, emberi kapcsolatok (pl. termelő),
miszer, szezonalitás stb. katalizátorként a termények íze és látványuk, az új receptek
szolgálhat kapcsolódó témák elmélyítésé- kipróbálása és a kreatív főzés példái gyakran
re, a CSA-hoz közvetlenül kapcsolódó élet- hangozatott örömforrások. További gyakori
helyzeteket elhagyva tovagyűrűzhet az élet pozitív érzelmi példák a bizalom, az elége-
más területeire. E változások megnyilvá- dettség, a hatékonyság érzése összekapcsol-
nulhatnak például eddig közömbös vagy va a terménytöbblet másokkal való megosz-
ismeretlen környezetek, életviteli formák tásával, feldolgozásával.
preferálásában: pl. fenntartható közössé- „Szerintem ez annál sokkal jobb [vs. bolti
gek megtalálása, felsőoktatási tanulmányok vásárlás]. Élményszerűbb is.”
megkezdése. Ugyanakkor jelenthet tágabb „Azt szeretem, amikor átadáskor így
perspektívában megnyíló tapasztalatokat lehet kicsit beszélgetni esetleg.”
is: pl. egyes értékek, mint a gondoskodás, „És hozta a zöldségeket, és tobzódtam
etikusság vagy a törődés, családi értékek hetekig,”
megerősödését. „És alig várom a csütörtököt, hogy itt
„Onnan változott meg az életünk, hogy legyen, és már lelkesen olvasom a Hírle-
így [ez által kialakult] egy belső ellen- velet, hogy mi lesz, ami lesz, és abból
állás, hogy nem akarok menni egyes mit fogok csinálni, úgyhogy ez tényleg
helyekre.” mindig öröm”
„Ez egy új forma. Nem könnyű benne „(…) ha én nem tudom felhasználni,
élni, mert sok minden van, ami elveszett, örömet szerzek másnak.”
de ami van, azt legalább meg tudjuk osz „Ja igen, általában nálam van a szatyor,
tani, és akkor újakat tanulunk.” amikor megyek az átadás után sportol-
„Egy fontos tulajdonságnak, hogyan gon ni, és ott is meg szokták csodálni, hogy
doskodunk magunkról, fontos állomása mi [ez a szatyor]? És mi van benne?”
volt nekem ez a termelői közösség.”
(4) Identitás
A beszámolók alapján a CSA-részvételhez Az interjúk elemzése során láthatóvá vált,
sokféle Örömforrás is kapcsolható, mely hogy kapcsolat található a részvétel és a tagok
számos jóllétmodell alapeleme is egyben (pl. saját magukról alkotott képe között. Nem szok-
Ed Diener (1984) szubjektívjóllét-, Martin ványos fogyasztási választás a CSA-részvétel,
Seligman [2011] PERMA-modellje). A részt- így talán nem is olyan meglepő ez. A mélyebb
vevőknek a természeti és társadalmi össze- bevonódás révén a személyes érintettség
függésekre (pl. agrárium működése) való rendszeresen visszatérő elem a szövegekben,
nagyobb rálátása révén az étkezési minták CSA-tagsággal együtt járó jellegzetességek
módosulása a korábbi fogyasztási minták- az identitás részévé válnak, ezt jelenítettük
hoz képest pozitív érzéseket okoz a gyakor- meg az Identitás téma alatt. A tagok beszá-
latban. A tagokat elégedettséggel tölti el, molói alapján a környezetükben az élelem és
hogy egészséges élelmiszert fogyasztanak, étkezés mint a személyesen választott közös-
és tesznek önmagukért, családjukért, főként, ségi gazdaság része jelenik meg. Az itt létre-
APA_2019-03_EEK.indd 91 2019.10.21. 10:34:02

5. táblázat. Spiritualitás: (5) téma és altémák
Spiritualitás
Természethez való kapcsolódás Ember, emberség
jövő kapcsolódások olyanok, amelyekhez az resztül jelenik meg, amely önmagunk, mások,
egyes tagok jelenlétükkel járulnak hozzá. Kis a természet és az élet megbecsülését jelké-
(2014) az önmagunkkal való harmóniát köti pezi. A részvétellel számos, korábban jelen-
ide, Ravenscroft és munkatársai (2013) pedig téktelennek tűnő pl. vásárlásokhoz kapcso-
személyes identitásprojekt részeként közelítik lódó részletinformáció (eredet, gazdálkodás
meg a részvételt. Az értékek, az énhatékony- milyensége stb.) válik jelentőssé és jelentéste-
ság, az elköteleződés személyes, önreflexív livé. Az új tudások, képességek, kapcsolódá-
kifejezése ebben a részletgazdag környezet- sok mindennapi alkalmazásához a részvétel
ben (gazdaság, termelő, hely, otthoni folyama- folyamatossága révén társul a „természetes-
tok vagy külső szereplők – ld. később) folya- ként” való elfogadás. A viselkedési elvek
matosan szerepet kap. újragondolására, a belső összhang elérésé-
„Szerintem ez sokak számára még feldol re való törekvés felé a CSA-részvétel olyan
gozhatatlan és megemészthetetlen, mert alapot nyújt, amely lehetővé teszi, hogy az
hogy teljesen máshogy élünk, és hirtelen egyén valóra váltsa a benne rejlő lehetősé-
nem tudja magát értelmezni ebben a sze geket. A CSA spirituális élményeket nyújt-
repben, hogy mit csináljon három fej salátá- hat a természet és a tágabb értelemben vett
val, amikor neki csak egyre van szüksége.” emberiség felé egyfajta összeköttetés-érzet
„És hogy kicsit alternatív legyen. Tehát által (5. táblázat). Fontos megjegyezni, hogy
hagyjuk meg, ne ez az átlagos szend- a spiritualitás implicit módon (a mi koncep-
vics, péksüti meg ilyesmi, hanem akkor tuális keretünk által) már korábbi témákban
házit [sajátot] készítünk.” is jelen volt, de az önmeghaladásra törekvés,
„Ne kelljen kidobálni mindenféle dolgot. homonómiakésztetés a tagok explicit meg
Ebbe beletartozik az is, hogy én ilyen na nyilvánulásaiban is tetten érhető volt, ezért
gyon mániákusan megmentő próbálok jelenítjük meg külön témaként.
lenni.” A Természethez való kapcsolódás altéma
„Én azt hiszem, hogy az vagyok, amit alapját a természeti körülmények személyes
megeszem. És ez nekem nagyon áll.” megélése és méltatása jelzi az interjúkban.
„Azt gondolom, hogy alapvetően való- Ilyen lehet a természet körforgása (szezona-
színűleg hasonló gondolkodású emberek, litás), a természet termékenységének jelle-
mint én is, akik nyilván előnyben részesí- ge (időjárás, természeti erők), amelyek így
tik a biót, ezt a természet közelibb, tisz- a terményeken keresztül válnak a természet
tább életformát. Én úgy gondolom, hogy megtapasztalt megnyilvánulásaivá. Erről az
tipikusan ők azok.” oldalról nézve a zöldségek a természet mint
a világot rendező magasabb elv, ajándékai.
(5) Spiritualitás „Szóval hoz számunkra egy ilyen minő-
A Spiritualitás egy olyan téma, ami egy ségibb létezést is. […] Tehát hogy ez
transzcendens dimenzió felfedezésén ke abszolút ilyen luxus, és szerintem tök
APA_2019-03_EEK.indd 92 2019.10.21. 10:34:02

kevés ember tud így élni. Tehát hogy „Én nagyon szeretem megtalálni azt
nem az a luxus, hogy nem tudom, mi az embert, aki felhasználja azt, amit én
lyen helyekre járok, hanem az, hogy mit nem tudok. És nincs bennem az az érzés,
eszek és mit veszek magamhoz.” hogy jaj, én ezért fizettem és most elaján-
„Megéljük azt, hogy Úristen, hát télen is dékozom. Úgy vagyok vele, hogy amit
vannak zöldségek, de nem paradicsom, én kapok, tehát ami így jön hozzánk,
hanem káposzta meg tökfélék, meg jött akármilyen formában, pénz, energia,
a savanyú káposzta, mit tudom én még izé, azt is így […] szóval ez az adok-ka-
micsodák. Szóval, hogy meg kellett pok, ezt szeretem így továbbadni, hogy-
azért élni ahhoz egy teljes mezőgazda- ha én is kapok valamit, akkor tök függet-
sági évet, hogy így átlássuk, hogy akkor lenül attól, hogy nem annak adom vissza,
ez mit is tartogat számunkra.” akitől kapom, hanem valaki másnak, és
„Nagyon rosszul esik, ha valami meg akkor én is fogok kapni valamit. Szóval
romlik, az olyan fájó, hogy valaki dolgo- erre szoktam gondolni, amikor így
zott vele, meg az egész egyáltalán, hogy működtetem ezt a dolgot, a továbbadást,
ajándékba kaptuk a természettől, hogy ez tehát ezt az adást-kapást.”
így lett, mi meg így megrohasztjuk” „De nem harcosságból vagyok a tagja,
hanem úgy gondolom, hogy ez kelle-
Az Ember, emberség altéma a spiritualitá- ne, hogy járjon mindenkinek, ha meg
son belül olyan szöveg elemekből emelke- tehetné.”
dett ki, mint az embertársak iránti tisztelet
és az emberek szimbolikus összetartozása.
A CSA a fogyasztói társadalom alternatívá- Megvitatás
jaként a személyes emberi kapcsolódáso-
kat képviseli. Ilyen példák e környezetben A CSA-kban a helyi bioélelmiszer kocká-
a tagok azonosulása a termelők nehézségei- zatmegosztó együttműködés keretében jut
vel, a terménytöbbletek megosztása a rászo- el a termelőtől a tagokig. Ez a részvétel
rulókkal, a családi együttlét ünneplése gazdag élményű, új szemléletű fogyasztá-
a CSA-termények feldolgozásából létrejövő si térré válhat az egyén életében. A gazda-
közös étkezések megélésén keresztül. ságokból érkező termények szabályozzák
„Tehát én nagyon szeretem őket, hogy a résztvevők étrendjét, táplálékkal kapcso-
az értékrendjük más. Tehát, hogy embe- latos céljait és az egészségügyi jellemzőik-
rek. A nagybetűvel vett EMBER. Tehát re, fizikai egészségi állapotukra is hatnak
akikben van élet... Tehát hogy végre lá (Cohen és mtsai, 2012; Perez és mtsai,
tod az emberséget. Mert ilyet nem látsz. 2003), ugyanakkor a CSA-nak sokkal átfo-
Csak olyat látsz, aki megjátssza magát. góbb hatása is van az egészségre. Jelen
És ő a valós életet adja.” tanulmány keretein belül az egészség tág
„Aki ilyen munkát bevállal, én úgy gon koncepciója mentén vizsgáltuk a CSA
dolom, nagyon nagymértékben segíti kapcsán operacionalizálható egészségté-
a Föld fejlődését… Nagy munkát végez- nyezőket és -forrásokat. Így a jelen elem-
nek. Továbbra is azt mondom, hogy nagy zés leginkább az alkalmazott egészségpszi-
munkát végeznek.” chológia azon diskurzusához szólhat hozzá,
APA_2019-03_EEK.indd 93 2019.10.21. 10:34:02

amely az egészséget olyan megközelítésben a természet működése, fenntartható fo

értelmezi, amely az egyén számára rendel- gyasztás, közösségi működés) könnyen
kezésre álló lehetőségekkel foglalkozik. tudnak a résztvevők kapcsolódni, számuk-
Az eredmények huberi megközelítése ra azok praktikusan is megfoghatóak.
(Huber és mtsai, 2011) szerint történő értel- Eközben lehetőségük van egy-egy témában
mezése segítheti annak megértését, hogy elmélyülni, tanulni, élvezni, azokat félre-
miért lehet jó terepe az egészségfejlesz- tenni, elővenni: tehát az egyének válto-
tésnek a CSA-részvétel. Úgy tűnik, hogy gathatják, megválaszthatják, hogy elér-
a CSA-ba való belépés számos lehetőséget hető (rész)kapcsolódások mentén mit és
biztosít a kihívások által megkövetelt alkal- hogyan preferálnak. A CSA mint egész-
mazkodás fenntartásához, és a személy ségesélelmiszer-forrás és mint egészsé-
önmaga menedzseléséhez szükséges képes- ges alternatív élelmiszerbeszerzési forrás
ségek gyakorlásához. Az egészség karban- (szemben a konvencionális fogyasztással)
tartása, óvása, fenntartása az értékesnek ta olyan eszköznek bizonyul az elkötelező-
lált társas elvek vagy az ismerős emlékek dők számára, amelyen keresztül a szemé-
felidézhetősége mind „bevonzhatják”, bete- lyes érdekeik, értékeik és attitűdjeik megé-
relhetik az egyént ebbe környezetbe, amely lésére és önreflexióra van mód. A tagság,
az egészséges élelmiszer köré fókuszál. Ez a természethez és másokhoz való kapcso-
arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészség lódás révén megtapasztalt jelentésteli-
ma számos különböző témával összekap- ség, morális kérdésfelvetések, gazdagodó
csolódhat (ld. fenntartható pozitív mentális lelki tudatosság (ld. Jaberi és mtsai, 2017)
egészség in Fajzi és Erdei, 2015, vagy civic miatt tovább erősíti a részvételt és a kitar-
dietetics in Wilkins, 2009). tást a CSA-élelmiszer fogyasztásában és az
A CSA-keretrendszerben a felme- egészséges szokások fenntartásában.
rülő kihívások jellemzően ismeretlenek A CSA az egészséges étkezést a helyi
a korábbi fogyasztási szokásokhoz (pl. bolti élelmiszertermelés folyamatába ágyazva
vásárlás) képest, vagyis a résztvevőknek biztosítja, és az egyéni (egészségmagatar-
e környezeti kihívásokra kell reagálniuk, táshoz kapcsolódó) szokásváltozás folyama-
miközben időben (általában egy év) is el ta közösségi keretrendszerben valósul meg.
köteleződnek. A belépő (vizsgálatunkban Például a konvencionálistól eltérő fogyasz-
elköteleződött) tagok a CSA-val járó kötött- tási környezet; az éves szerződés; a frissen
ségeket életük több területén is adaptálják, kapott szezonális élelmiszer feldolgozása
vagyis hétköznapjaik részévé dolgozzák át mind hatnak arra, hogy aktív és szemé-
viselkedéses, kognitív, érzelmi szempont- lyes egészségmagatartás tud a gyakorlat-
ból egyéni és társas/közösségi szinten. Új ban kibontakozni (ld. életmód-változta-
szokásrendszert alakítanak ki, meggyőző- tás transzteoretikus modellje in Prochaska
déseik változnak, és a zöldségekről, azok és mtsai, 2009). Más kutatások pl. Ajzen
sorsáról személyes véleményt formálnak, tervezettcselekvés-elméletét értelmezik
beszélgetéseik tárgyává teszik. e környezetben a CSA-t egészség inter-
Az egészséges élelmiszer kapcsán venciós eszközként értékelve (Wharton és
a gyakorlatban elérhető témákhoz (pl. mtsai, 2015), vagy összehasonlító elemzé-
vidéki élet, a földművelés, a gazda élete, seket végeznek CSA és nem CSA résztve-
APA_2019-03_EEK.indd 94 2019.10.21. 10:34:02

vők között megmutatva, hogy pl. a CSA- nem kerestük azokat az egészség hatáso-
tagok zöldség-gyümölcs fogyasztása jelen- kat, amelyek kifejezetten a csoporttagság-
tősebb (Cohen és mtsai, 2012) vagy megint ból fakadnak.
mások a CSA-ba szervezett új résztvevők Az alternatív források, mivel közvetle
egészség-orientált viselkedésváltozásait nül elérhetőek a fogyasztók számára, szél-
követték nyomon (Rossi és mtsai, 2017). eskörű tapasztalatokat nyújtanak, és meg
A CSA-ban kialakuló egészségmagatartás értetik velünk, hogy a fogyasztók hogyan
során a szezonalitás, az ökológiai terme- látják az élelmiszer, az egészség és az éle
lés, a logisztikai és életmódbeli, személyes, tük közötti viszonyt. Ez a viszony jelen
közösségi kapcsolódások kihívásai mentén kereteken túl alkalmazott szociálpszicho-
történik előrelépés az egészség fenntartásá- lógia oldaláról is értelmezhető (szociális
ban, melynek gyakorlására és fejlesztésére reprezentáció Serge Moscovici-féle (1984)
a CSA-részvétel számos területen tud lehe- megközelítése). Érdemes lehet például arra
tőséget biztosítani. kitérni, hogy e közegekben az „egészség”
felülről kapott szociális reprezentációját
hogyan alakítja a „zöldségközösség” alulról
Korlátok és kitekintés építkező szociális reprezentációja. Emel-
lett a CSA-nak fontos alapeleme a terme-
Kutatásunk egyik korlátja lehet, hogy a hoz lő-fogyasztó közti bizalom: az elkötelező-
zánk kerülő alanyok eleve aktívabb (gazda dés során a termelő közvetlen és hosszú
ajánlása, emailre jelentkezés, hólabdamód távú kapcsolatot építhet ki a résztvevők-
szer), megélések tekintetében mélyebb, ha kel, miközben a résztvevők megismerik,
sonlóan gondolkodó tagok lehetnek. Érde- hogy honnan származik, milyen módon és
kes új szempontokkal gazdagodhatna így kik termelik az általuk elfogyasztott ételt,
a kutatás, ha kevésbé aktív vagy már kilé- így külön téma lehet ennek átgondolása és
pett, korábbi tagokkal folytattunk volna értelmezése.
interjúkat. A tanulmány másik korlátja,
hogy kutatásunk keresztmetszeti vizsgálat-
ban keresett fel CSA- tagokat. Elképzelhető, Következtetések
hogy a CSA-részvétel időtartama befolyá-
solja az egészség megtapasztalt dimenziói- Összességében tehát azt láthatjuk, hogy
nak alakulását. Így a továbbiakban érdemes a CSA-ban egy olyan élelmiszerkörnyezet
lehet összehasonlítani, hogy mi történik jön létre, amelyben lehetőség van az egész-
azokkal a tagokkal, akik gyorsan kiesnek/ séget az egészségtudományok mai állásának
kilépnek, vagy éppen évek óta elköteleződ- megfelelő módon értelmezni és gyakorolni.
tek. Emellett longitudinális vizsgálatokat Megállapításaink alátámasztják a korábbi,
érdemes folytatni a felfedett témák, alté- e témában született kutatások eredménye-
mák belső dinamikájának megértéséhez. it, amelyek a CSA-ban való részvétel ered-
Harmadik korlátunk, hogy az adott CSA-kat ményeképpen az étkezési minták, otthoni
nem vizsgáltuk csoportdinamikai, közös- fogyasztási környezet változását, megnöve-
ségi szempontból (ld. Feagan és Hender- kedett és változatos zöldség- és gyümölcs-
son, 2009), vagyis vizsgálódásaink során fogyasztás egészségre gyakorolt hatását
APA_2019-03_EEK.indd 95 2019.10.21. 10:34:02

taglalják (pl. Allen és mtsai, 2017; Cohen és Köszönetnyilvánítás

mtsai, 2012; Vasquez és mtsai, 2017; Whar-
ton és mtsai, 2015). Feltáró kutatásunk ki Köszönettel tartozunk anonim lektoraink-
egészíti az előbb említett leíró jellegű kuta- nak, akik megjegyzéseikkel, mondaniva-
tásokat az egészség megélt dimenzióinak lóikkal számos ponton segítették az anyag
bemutatásával. A CSA-ban való részvétel továbbfejlesztését.
a hosszútávú bevonódáson, elköteleződé-
sen keresztül a fenntartható élelem érzelmi Finanszírozási forrás: ezt a munkát az
értékének növelésével a személyes és kö Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagó-
zösségi egészségfejlesztési kompetenciák giai és Pszichológiai Karának Pszichológi-
(Lippai, 2016) elsajátítását és gyakorlatok ai Doktori Iskola által biztosított kutatási
kialakítását támogatja. alapja támogatta.
Summary
Health in Community Supported Agriculture
Background and aims: Community Supported Agriculture (CSA) is an alternative food

production and distribution model, a healthy local food source for consumers to get seasonal
and organic products from the producer in an annual commitment framework. Participation
in CSA induces changes not only the diet: it has a broad spectrum of effects on the attitudes
and behaviour of the members. This study interprets the personal experiences of CSA
members in terms of the full range of health dimensions.
Method: We conducted semi-structured interviews with Hungarian CSA members (n = 35)
and used thematic analysis on the data.
Results: Among the members’ health resources, we identified active self-advocacy (Driving
Forces), certain daily management influenced by local organic farming, seasonal eating
environments (The everyday life in the CSA), active leisure (Leisure perspective), self-
reflection (Identity) and spirituality (Spirituality) factors.
Conclusion: Our study demonstrates that a commitment to local food can enhance and
maintain health in a number of ways. The CSA is an environment that encourages the exercise
of personal adaptability and self-regulation abilities.
Keywords: local food, health, consumption, qualitative research, community supported agriculture
Irodalom
Allen, J. E., Rossi, J., Woods, T. A., Davis, A. F. (2017): Do Community Supported Agri-
culture programmes encourage change to food lifestyle behaviours and health outcomes?
New evidence from shareholders. International Journal of Agricultural Sustainability,
15(1). 70–82.
APA_2019-03_EEK.indd 96 2019.10.21. 10:34:02

Apaolaza, V., Hartmann, P., D’Souza, C., López, C. M. (2018): Eat organic – Feel good?
The relationship between organic food consumption, health concern and subjective well-
being. Food Quality and Preference, 63. 51–62.
Benkő Zs. (2005): Bevezetés az egészségfejlesztésbe. In Benkő, Zs., Tarkó K. (szerk.): Isko-
lai egészségfejlesztés. Szakmai és módszertani írások egészségterv készítéséhez. Juhász
Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 13–27.
Bircher, J. (2005): Towards a Dynamic Definition of Health and Disease. Medicine, Health
Care and Philosophy, 8(3). 335–341.
Blanchflower, D. G., Oswald, A. J., Stewart-Brown, S. (2012): Is psychological
well-being linked to the consumption of fruit and vegetables? Warwick Economics
Research Paper Series (TWERPS), 2012(996). 28.
Brug, J., Lechner, L., de Vries, H. (1995): Psychosocial Determinants of Fruit and Vege-
table Consumption. Appetite, 25(3). 285–296.
Caspi, C. E., Sorensen, G., Subramanian, S. V., K awachi, I. (2012): The local food
environment and diet: A systematic review. Health & Place, 18(5). 1172–1187.
Chekima, B., Oswald, A. I., Wafa, S. A. W. S. K., Chekima, K. (2017): Narrowing the
gap: Factors driving organic food consumption. Journal of Cleaner Production, 166.
1438–1447.
Cohen, J. N., Gearhart, S., Garland, E. (2012): Community Supported Agriculture: A Com-
mitment to a Healthier Diet. Journal of Hunger & Environmental Nutrition, 7(1). 20–37.
Cone, C., Myhre, A. (2000): Community-supported agriculture: A sustainable alternative
to industrial agriculture? Human Organization, 59(2). 187–197.
Conner, T. S., Brookie, K. L., R ichardson, A. C., Polak, M. A. (2015): On carrots and
curiosity: Eating fruit and vegetables is associated with greater flourishing in daily life.
British Journal of Health Psychology, 20(2). 413–427.
Diener, E. (1984): Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3). 542–575.
Euromonitor. (2017): Key Health and Wellness Trends for 2017. https://blog.euromonitor.
com/2017/02/key-health-wellness-trends-2017.html (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
European Csa Research Group. (2015): Overview of Community Supported Agriculture in
Europe. https://urgenci.net/new-report-european-csa-overview-released-by-the-european-
csa-research-group/ (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
Fajzi G., Erdei S. (2015): Fenntartható pozitív mentális egészség. A pozitív mentális egész-
ség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentál-
higiéné és Pszichoszomatika, 16(1). 55–92.
Feagan, R., Henderson, A. (2009): Devon Acres CSA: Local struggles in a global food
system. Agriculture and Human Values, 26(3). 203–217.
Galt, R. E., Bradley, K., Christensen, L., Van Soelen K im, J., Lobo, R. (2015): Eroding
the Community in Community Supported Agriculture (CSA): Competition’s Effects in
Alternative Food Networks in California: Eroding the community in CSA. Sociologia
Ruralis, 56(4). 491–512.
Goland, C. (2002): Community supported agriculture, food consumption patterns, and
member commitment. Culture, Agriculture, Food and Environment, 24(1). 14–25.
APA_2019-03_EEK.indd 97 2019.10.21. 10:34:02

Hayden, J., Buck, D. (2012): Doing community supported agriculture: Tactile space, affect
and effects of membership. Geoforum, 43(2). 332–341.
Hidvégi P., Kopkáné Plachy J., Müller A. (2015): Az egészséges életmód. EKF Líceum
Kiadó, Eger. 1–81. https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/az-egeszseges-eletmod_
55bf8f5ac2847.pdf (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
Huber, M., Knottnerus, J. A., Green, L., Horst, H. V. D., Jadad, A. R., Kromhout, D.,
Leonard, B., Lorig, K., Loureiro, M. I., Van Der Meer, J. W. M., Schnabel, P., Smith, R.,
Van Weel, C., Smid, H. (2011): How should we define health? BMJ, 343. d4163.
Huber, M., Van Vliet, M., Giezenberg, M., Winkens, B., Heerkens, Y., Dagnelie, P.
C., K nottnerus, J. A. (2016): Towards a ‘patient-centred’ operationalisation of the new
dynamic concept of health: A mixed methods study. BMJ Open, 6(1). e010091.
Jaberi, A., Momennasab, M., Yektatalab, S., Ebadi, A., Cheraghi, M. A. (2017): Spiri-
tual Health: A Concept Analysis. Journal of Religion and Health. https://doi.org/10.1007/
s10943-017-0379-z (Letöltés ideje: 2019. 09. 04.)
Jarosz, L. (2008): The city in the country: Growing alternative food networks in Metropo-
litan areas. Journal of Rural Studies, 24(3). 231–244.
K is, B. (2014). Community-supported agriculture from the perspective of health and leisure.
Annals of Leisure Research, 17(3). 281–295.
K is B. (2017): Aaron Antonovsky szalutogenezis elmélete. In Lippai L. (szerk.): Holisztikus
egészség, egészségmagatartás és egészségfejlesztés. Szegedi Tudományegyetem, Juhász
Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési
Intézet, Szeged. 47–54. http://eta.bibl.u-szeged.hu/437/1/testmozgas_001.pdf (Letöltés
ideje: 2019. 03. 09.)
Lamb, G. (1994): Community Supported Agriculture/ Can it Become the Basis for a New
Associative Economy? Paper presented at the 5th Community Supported Agriculture
Conference, Kimberton, Pennsylvania.
Landis, B., Smith, T. E., Lairson, M., Mckay, K., Nelson, H., O’briant, J. (2010):
Community-Supported Agriculture in the Research Triangle Region of North Carolina:
Demographics and Effects of Membership on Household Food Supply and Diet. Journal
of Hunger & Environmental Nutrition, 5(1). 70–84.
Lang, K. B. (2005): Expanding Our Understanding of Community Supported Agriculture
(CSA): An Examination of Member Satisfaction. Journal of Sustainable Agriculture,
26(2). 61–79.
Lang, K. B. (2010): The Changing Face of Community-Supported Agriculture. Culture &
Agriculture, 32(1). 17–26.
Lincoln, Y. S., Guba, E. G. (1985): Naturalistic Inquiry. Sage, Beverly Hills.
Lippai L. (2016): Előszó helyett... bevezetés az egészségfejlesztésbe, avagy miként járul hozzá
a tudomány az egészséges élet művészetéhez. In Tarkó K., Benkő Zs. (szerk.): „Az egész-
ség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége”: Szemelvények egy multidiszcip-
lináris egészségfejlesztő műhely munkáiból. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula
Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 9–22.
APA_2019-03_EEK.indd 98 2019.10.21. 10:34:02

MacMillan Uribe, A. L., Winham, D. M., Wharton, C. M. (2012): Community supported

agriculture membership in Arizona. An exploratory study of food and sustainability
behaviours. Appetite, 59(2). 431–436.
Moscovici, S. (1984): The Phenomenon of Social Representations. In Farr, S., Moscovici, S.
(eds): Social Representations. Cambridge University Press, Cambridge. 3–70.
Pálmai J. (2017): A holisztikus egészségfogalom felé. In Lippai L. (szerk.): Holisztikus egészség,
egészségmagatartás és egészségfejlesztés. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Peda-
gógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, Szeged.
33–38. http://eta.bibl.u-szeged.hu/437/1/testmozgas_001.pdf (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
Patton, M. (2002): Qualitative Research & Evaluation Methods. Sage, Thousand Oaks.
Perez, J., Allen, P., Brown, M. (2003): Community supported agriculture on the central
coast: The CSA member experience. University of California Santa Cruz, Center for
Agroecology and Sustainable Food Systems, Research Briefs 1. https://escholarship.org/
uc/item/5wh3z9jg (Letöltés ideje: 2019. 09. 04.)
Petrie, K. J., Sivertsen, B., Hysing, M., Broadbent, E., Moss-Morris, R., Eriksen, H.
R., Ursin, H. (2001): Thoroughly modern worries: The relationship of worries about
modernity to reported symptoms, health and medical care utilization. Journal of Psycho-
somatic Research, 51(1). 395–401.
Prochaska, J. O., Norcross, J. C., Diclemente, C. C. (2009): Valódi újrakezdés: hatlép-
csős program ártalmas szokásaink leküzdésére és életünk jobbá tételére (Ford. Turóczi
Attila). Ursus Libris, Budapest.
R avenscroft, N., Moore, N., Welch, E., Hanney, R. (2013): Beyond agriculture: The
counter-hegemony of community farming. Agriculture and Human Values, 30(4).
629–639.
R éthy K., Dezsény Z. (2013): Közösség által támogatott mezőgazdaság. Ökológiai Mező-
gazdasági Kutatóintézet, Budapest. http://orgprints.org/26263/1/kozosseg_altal_tamo-
gatott_mezogazdasag.pdf (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
Rossi, J., Allen, J. E., Woods, T. A., Davis, A. F. (2017): CSA shareholder food lifestyle
behaviors: A comparison across consumer groups. Agriculture and Human Values,
34(4). 855–869.
Rossi, J., Woods, T., Allen, J. (2017): Impacts of a Community Supported Agriculture
(CSA) Voucher Program on Food Lifestyle Behaviors: Evidence from an Employer-Spon-
sored Pilot Program. Sustainability, 9(9). 15–43.
Russell, W. S., Zepeda, L. (2008): The adaptive consumer: Shifting attitudes, behavior
change and CSA membership renewal. Renewable Agriculture and Food Systems, 23(2).
136–148.
Ryff, C. D. (2014): Psychological Well-Being Revisited: Advances in the Science and Prac-
tice of Eudaimonia. Psychotherapy and Psychosomatics, 83(1). 10–28.
Saldaña, J. (2009): The coding manual for qualitative researchers. Sage, Los Angeles.
Salois, M. J. (2012): Obesity and diabetes, the built environment, and the ‘local’ food
economy in the United States, 2007. Economics & Human Biology, 10(1). 35–42.
APA_2019-03_EEK.indd 99 2019.10.21. 10:34:02

Sarmiento, E. R. (2017): Synergies in alternative food network research: Embodiment,

diverse economies, and more-than-human food geographies. Agriculture and Human
Values, 34(2). 485–497.
Schnell, S. M. (2007): Food with a Farmer’s Face: Community-Supported Agriculture in
the United States. Geographical Review, 97(4). 550–564.
Seligman, M. (2011): Flourish. Free Press, New York.
Terry, G., Hayfield, N., Clarke, V., Braun, V. (2017): Thematic analysis. In Willig, C.,
Rogers, W. S. (eds): The SAGE Handbook of Qualitative Research in Psychology. SAGE
Publications, London. 17–36.
Tudatos Vásárlók Egyesülete. (2019): Működő közösségi gazdaságok, dobozrendszerek
és bevásárlóközösségek. https://tudatosvasarlo.hu/cikk/mukodo-kozossegi-mezogazda-
sagi-csoportok-bevasarlokozossegek (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
United States Department of Agriculture. (2015): Direct Farm Sales of Food – Results
from the 2015 Local Food Marketing Practices Survey. https://www.nass.usda.gov/
Publications/Highlights/2016/LocalFoodsMarketingPractices_Highlights.pdf (Letöltés
ideje: 2019. 03. 09.)
Urbán R. (2017): Az egészségpszichológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Vasquez, A., Sherwood, N. E., Larson, N., Story, M. (2017): Community-Supported
Agriculture as a Dietary and Health Improvement Strategy: A Narrative Review. Jour-
nal of the Academy of Nutrition and Dietetics, 117(1). 83–94.
Wharton, C. M., Hughner, R. S., Macmillan, L., Dumitrescu, C. (2015): Community
Supported Agriculture Programs: A Novel Venue for Theory-Based Health Behavior
Change Interventions. Ecology of Food and Nutrition, 54(3). 280–301.
Wilkins, J. L. (2009): Civic dietetics: Opportunities for integrating civic agriculture
concepts into dietetic practice. Agriculture and Human Values, 26(1–2). 57–66.
Woods, T., Ernst, M., Tropp, D. (2017): Community Supported Agriculture – New Models
for Changing Markets (Report No. 2017 April). U.S. Department of Agriculture, Agri-
cultural Marketing Service. https://www.ams.usda.gov/publications/content/commu-
nity-supported-agriculture-new-models-changing-markets (Letöltés ideje: 2019. 03. 09.)
World Health Organization. (1948): Constitution of the World Health Organization.
https://www.who.int/governance/eb/who_constitution_en.pdf (Letöltés ideje: 2019. 09. 01.)
Zoll, F., Specht, K., Opitz, I., Siebert, R., Piorr, A., Zasada, I. (2018): Individual choice
or collective action? Exploring consumer motives for participating in alternative food
networks. International Journal of Consumer Studies, 42(1). 101–110.
APA_2019-03_EEK.indd 100 2019.10.21. 10:34:02

MÓDSZERTAN
APA_2019-03_EEK.indd 101 2019.10.21. 10:34:02

APA_2019-03_EEK.indd 102 2019.10.21. 10:34:02
AZ EPISZTEMIKUS KÍVÁNCSISÁG KÉRDŐÍV

MAGYAR ADAPTÁCIÓJA
Szabó János
EKE Pszichológia Intézet
R évész György
PTE Pszichológia Intézet
revesz.gyorgy@pte.hu
Juhász István
EKE Gazdaságtudományi Intézet
Inhóf Orsolya
PTE Pszichológia Intézet
Összefoglaló
Háttér és célkitűzések: A kíváncsiság a legtöbb emberi tevékenység területén fontos és hasznos

tényező. Ennek ellenére nincs olyan magyar kérdőív, amely felnőttkorban is méri azt a fajta
kíváncsiságot, ami az ismeretek bővítésére vonatkozik (nem pedig az általános értelemben
vett nyitottságra). Az episztemikus kíváncsiság az egyénnek az a fajta igénye, hogy megismer-
je részletesebben/bővebben egyes dolgok működését, utánanézzen, s így további ismereteket
szerezzen. Röviden definiálva: tudásszint bővítési igény. Az Epistemic Curiosity (episztemi-
kus kíváncsiság) kérdőívet Litman és Spielberger fejlesztette ki 2003-ban azzal a céllal, hogy
megvizsgálják, vajon az episztemikus kíváncsiság elkülönül-e a perceptuális kíváncsiságtól;
és szétbontható-e diverzív és specifikus alfaktorokra. Ennek okán hozták létre a kérdőívet,
amelyben öt item méri a specifikus-, további öt a diverzív episztemikus kíváncsiságot.
Módszer: A jelen kutatásban azt vizsgáljuk meg kérdőíves eljárással, hogy az Episztemi-
kus Kíváncsiság Kérdőív mennyire tükrözi vissza azokat a faktorokat a magyar egyetemis-
ta populációban (n = 916), amelyeket Litman és Spielberger azonosított; illetve mennyire
magas a kritériumvaliditása a kontrollkérdőívként használt alskálákkal való korrelációja
alapján (HEXACO-nyitottság; TKBS kíváncsiság alskála).
Eredmények: A megerősítő faktoranalízis alátámasztotta az eredeti kérdőívben felvetett
szerkezetet, az alskálák elkülönülését. Emellett meghatároztuk a Tóth-féle Kreativitás Becs-
lő Skála – az egyik leggyakrabban használt diagnosztikai eszköz a pedagógiai gyakorlat-
ban – felsőoktatási sztenderdjeit.
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.103
APA_2019-03_EEK.indd 103 2019.10.21. 10:34:02

104 Szabó János – R évész György – Juhász István – Inhóf Orsolya
Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdőív magyar változata alkalmas

a felnőttkori kíváncsiság mint személyiségjegy mérésére.
Kulcsszavak: kíváncsiság, tehetség, megismerés, Kreativitás Becslő Skála, Episztemikus
Kíváncsiság Kérdőív
„A titokzatossággal való találkozás a legszebb élmény. Ez a forrá-

sa minden igaz művészetnek és tudománynak. Az, akinek idegen ez
az érzés, aki nem tud megállni, hogy gyönyörködjön és csodálattal
vizsgálódjon, olyan, mintha halott lenne: szemei csukva vannak.”
(Albert Einstein)
Bevezetés ja nem áll messze a jelen kutatásban használt

kíváncsiság fogalmától, ezért kontrollkérdő-
„Nem vagyok különösebben tehetséges, csak ívként a TKBS-t használtuk.
szenvedélyesen kíváncsi” – ez az Einstein- Az episztemikus kíváncsiság az egyén-
idézet méltóképp írja le a kíváncsiság jelennek az a fajta igénye, hogy megismerje rész-
tőségét, amely az emberi fejlődés számos letesebben/bővebben egyes dolgok működé-
területén fontos és hasznos tényező. Számos sét, utánanézzen, s így további ismereteket
tudományos cikk és könyv említi a kíváncsi- szerezzen. Röviden definiálva: tudásszintbő-
ságot a tehetség indikátoraként (Howe, 2004; vítési igény. Az Epistemic Curiosity (episz-
Pfeiffer, 2009; Sekowski és Lubianka, 2014). temikus kíváncsiság) kérdőívet Litman és
Joggal állítható tehát, hogy a kíváncsiság Spielberger fejlesztette ki 2003-ban azzal
esszenciális a tudományos tehetség kibon- a céllal, hogy megvizsgálják, vajon az episz-
takozásában. Ennek ellenére nincs olyan temikus kíváncsiság elkülönül-e a perceptu-
magyar kérdőív, amely felnőttkorban is méri ális kíváncsiságtól; és szétbontható-e diver-
azt a fajta kíváncsiságot, amely az ismeretek zív és specifikus alfaktorokra. Ennek okán
bővítésére vonatkozik (nem pedig az álta- hozták létre a kérdőívet, amelyben öt item
lános értelemben vett nyitottságra). Peda- méri a specifikus, további öt pedig a diver-
gógiai becslőskálák természetesen vannak, zív episztemikus kíváncsiságot.
ezeket viszont az iskolás korosztály méré- A jelen kutatás azt vizsgálja meg, hogy
sére fejlesztették ki, és az itemeik elsősor- az Epistemic Curiosity Questionnaire, azaz
ban az oktatási szférára vonatkoznak. Az az Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív
egyik leggyakrabban használt becslőskála mennyire tükrözi vissza azokat a faktorokat
a Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS, a magyar egyetemi populációban, amelyek
Tóth és Király, 2006). Ennek egyik alfakto- Litman és Spielberger (2003) kutatásá-
ra a kíváncsiság. Ez a mérőeszköz a pedagó- ban validnak bizonyultak, illetve mennyi-
giában használatos és a kreatív személyiség re korrelál a kontrollkérdőívként használt
összetevőit méri, viszont iskolás gyermekek hasonló alskálákkal, azaz milyen magas
számára készült. Mivel ez az egyik leggyak- a kritériumvaliditása. Vagyis az a hipoté-
rabban használt pedagógiai becslőskála, zisünk, hogy az kérdőív magyarra fordított
ugyanakkor a kérdőív Kíváncsiság Alskálá- itemei ugyanolyan kétfaktoros struktúrába
APA_2019-03_EEK.indd 104 2019.10.21. 10:34:02

Az Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív magyar adaptációja 105
rendezhetők, mint ahogyan az eredeti kuta- esetben a hangsúly az ingeren van, és nem
tás esetében. a tartalmon. Ezzel szemben a specifikus
A tanulmány először bemutatja a kreati- kíváncsiság egy adott inger/céltárgy/jelenség
vitás szakirodalmát, majd pedig az eredeti részletesebb megvizsgálására sarkall.
kérdőív végleges verziójának kialakulását, Az egyének különböznek a tekintet-
emellett pedig röviden a kontrollkérdőív- ben, hogy a kíváncsiság mint személyiség-
ként használt Tóth-féle Kreativitás Becs- vonás hogyan serkenti a felfedező viselke-
lő Skálát és a HEXACO kérdőív nyitottság dést. Ahogyan Berlyne (1954), Day (1971)
(openness) faktorát. A minta bemutatá- is elkülöníti a kétféle kíváncsiság-vonást:
sa után a statisztikai elemzésre kerül a sor, specifikust és diverzívet. Ez esetben –
végül pedig az eredmények megvitatása és a személyiségvonások szintjén – a specifi-
kérdőív használati lehetőségeinek bemuta- kus kíváncsiság egy adott ingerre vonatko-
tása zárja a tanulmányt. zó érdeklődést jelöl, míg a diverzív vonás
a kíváncsiság által (és nem az unalom ellen)
motivált személyiségjegy. E két fajta kíván-
Az Episzemikus Kíváncsiság csiság mérésre hivatott az OTIM-teszt
Kérdőív (EC) fejlesztésének (Ontario Test of Intrinsic Motivation).
háttere Fontos megkülönböztetni még az álla-
pot-, illetve a vonáskíváncsiságot. Az első
A kérdőív fókuszába állított kíváncsiság úgy jelenti a kíváncsiság érzését egy adott
definiálható mint az a vágy, hogy új tudást időben, míg utóbbi azt mutatja, hogy milyen
szerezzünk és új szenzoros élményekkel gyakran érez az egyén kíváncsiságot, vagy-
gazdagodjunk, ez motiválja a felfedező visel- is a kíváncsiság mint személyiségvonás,
kedést (Litman és Spielberger, 2003). Berly- mennyire van jelen a személyiségben. Ezt
ne (1954) megkülönböztette a perceptuális méri az STCI (State-Trait Curiosity Inven-
kíváncsiságot és az episztemikus kíváncsi- tory; Spielberger és mtsai, 1976).
ságot. Az első az érzékelés és az ingerek A Berlyne által megalkotott perceptu-
szintjén megjelenő kíváncsiságot jelöli; míg ális és episztemikus kíváncsiságot először
utóbbi azt a fajta kíváncsiságot, ami arra Litman és Spielberger (2003) mérte expli-
motiválja az embert, hogy részletesebben citen. Ők fejlesztették ki a perceptuális és
megvizsgáljon valamit, utánajárjon valami- episztemikus kíváncsiságot elkülönítő kérdő-
nek. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az episz- ívet több hasonló kérdőív itemeiből. Azaz
temikus kíváncsiság az információk irán- külön skálát lehet használni a perceptuális és
ti igény, a perceptuális pedig a tapasztalatok az episztemikus kíváncsiság mérésére. A 10
iránti igény (Litman és Spielberger, 2003). itemes Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív 28
Emellett Berlyne (1954) megkülönböztet item leredukálásából, illetve összevonásából
még diverzív és specifikus felfedező visel- született meg. E kérdőív pedig tovább bont-
kedést is. A diverzív felfedezés az ingerek ható két további alskálára: diverzív és specifi-
változatosságának igényét jelenti, vagyis azt kus episztemikus kíváncsiságra, melyben
a célt szolgálja, hogy próbáljunk magunk- öt-öt item vonatkozik mindkettőre. Ennek
nak minél változatosabb ingerkörnyezetet az Episztemikus Kíváncsiság Kérdőívnek
biztosítani, hogy ne unatkozzunk. Tehát ez a magyar adaptációját végeztük el.
APA_2019-03_EEK.indd 105 2019.10.21. 10:34:03

A kérdőív német fejlesztése során az Becslő Skála három alskáláját és a HEXACO

EC kérdőívet kombinálták a CFDS kérdőív- kérdőív Nyitottság Alskáláját. A magyar-
vel (Curiosity as a Feeling-of-Deprivation ra fordítás oly módon történt, hogy a kérdő-
Scale). Az adaptáció során az alábbi módon ív állításait először az első szerző lefordítot-
választották ketté a megismerési igényt: az ta magyarra, majd az egyetem egyik angol
I-típusú kíváncsiság (interest) az egyénnek nyelvi szaklektora ellenőrizte, hogy nincs-e
azon igénye, hogy valami újat fedezzen fel; jelentésbeli különbség.
a D-típusú kíváncsiság (deprivation) pedig Az Epistemic Curiosity Questionnaire
az egyénnek az a fajta motivációja, hogy (Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív) tíz ite
elkerülje az ismerethiányból adódó kelle- met tartalmaz a megismerési igény értel
metlenségeket. Előbbit a legjobban az EC mében használt kíváncsiságról. Tovább
Diverzív, utóbbit pedig a CFDS Kitartás bontható két további alskálára: diverzív és
Alksála méri (Litman és Mussel, 2013). Ez specifikus episztemikus kíváncsiságra,
a fajta megkülönböztetés kínai mintán is melyben öt-öt item vonatkozik mindkettő-
működött (Huang és mtsai, 2010). re. Előbbi kíváncsiságtípus általánosságban
értendő, utóbbi pedig egy adott helyzetre,
szituációra vonatkozik (Litman és Spielber-
Vizsgálat ger, 2003). Az állításokat egy négyfokoza-
tú Likert-skálán kell megítélni annak tekin-
A kutatás célja az Episztemikus Kíváncsi- tetében, hogy mennyire tartja a kitöltő az
ság Kérdőív magyar adaptációja volt. állítást saját magára jellemzőnek. Példá-
ul: „Általában igaz rám, hogy szeretem az
Módszer ismeretlen dolgokról való tanulást.”
A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála
A mintagyűjtés kérdőíves módszerrel tör (TKBS) 12 alskálán méri a kreativitást. Ez
tént. A kérdőívnek – pontosabban kérdő- a skála a jelen kutatásban a kontrollkérdő-
ívcsomagnak/tesztbatériának – volt mind ív funkcióját tölti be. A kérdőív felsőokta-
elektronikus (Google űrlapon alapuló), tási mintára nincs validálva, és elsősorban
mind papíralapú verziója. Az elektronikus köznevelésben tanuló gyerekek vizsgálatá-
verzió önmagában jóval egyszerűbb eljárás ra készült. A kérdőív egyik kiindulópontja
lett volna, de a kitöltési hajlandóság hiánya Holmes (1976) elmélete volt, aki a kreatív
miatt szükséges volt a papíralapú kérdőív- személyiség feltárását tűzte ki célul, és az
vel való mintagyűjtés is. Annak ellenére, itemeket ő fogalmazta meg. Egy másik kiin-
hogy a legnépszerűbb közösségi oldalon dulópont a TKBS megalkotásában a GIFT
a három legnagyobb vidéki egyetem hallga- (Group Inventory for Finding Creative
tói csoportjában megosztottuk a kérdőívet, Talent) kérdőív volt, amely David és Rimm
ahol hallgatók tízezrei láthatták, csupán 83 1976-os fejlesztésének eredménye. Három
kitöltés érkezett az online felületen. különböző változat készült el a különböző
A kérdőívcsomag tartalmazta az eredeti, általános iskolai korosztályok miatt. Mind-
tízitemes Episztemikus Kíváncsiság Kérdő- egyik 36 itemes, és 25 item közös bennük.
ív magyarra fordított változatát, emellett két A GIFT az egyik legjobban differenciá-
kontrollkérdőívet: a Tóth-féle Kreativitás ló teszt a kreativitás jellemzői szempontjá-
APA_2019-03_EEK.indd 106 2019.10.21. 10:34:03

1. táblázat. A TKBS 12 alfaktora
Alfaktor Átlag Szórás

1. Nonkonformitás 8,60 4,72
2. Komplexitás preferencia 13,08 5,42
3. Kockázatvállalás 11,42 5,87
4. Gondolkodásbeli önállóság 12,44 4,84
5. Türelmetlenség 11,71 5,54
6. Önérvényesítés 13,20 5,09
7. Dominancia 10,82 5,24
8. Kíváncsiság 14,36 5,50
9. Energikusság 12,82 5,41
10. Ötletesség, eredetiség 12,31 4,98
11. Kitartás 10,22 5,56
12. Játékosság 15,34 6,09
ból, valamint a kialakított standardok 8000 egy korábbi, felsőoktatási tehetséggondo-

fős mintán alapulnak. A TKBS jellegében zásra irányuló kutatásban kiderült, hogy e
nagyon hasonlít a GIFT-re. három faktornak van kiemelt jelentősége
A TKBS egy 72 állítást tartalmazó a felsőoktatási tanulmányok során (Szabó,
kérdőív, amelyben a válaszadónak egy 5 2017). Példák a három, jelen kutatásban
fokú skálán kell eldönteni, hogy jellemző- használt alksála itemeire:
ek-e vagy sem rá nézve az állítások. A téte- Kíváncsiság: „Szeretek vizsgálódni, kí
lek egy része fordított, a válaszadási beál- sérletezni, utánanézni dolgoknak.”
lítódás problémájának kiküszöbölése miatt. Kitartás: „Nagy odaadással, kitartással
Az 1. táblázat tartalmazza a teszt által mért szoktam tanulni.”
személyiségjellemzőket, a 12 alfaktort, Gondolkodásbeli önállóság: „Teendőim
valamint a standard pontszámokat (Tóth és megszervezésében nincs szükségem se
Király, 2006). A kutatásban használt alská- gítségre.”
lák félkövérrel vannak jelölve.
A TKBS validálása 1732 fővel történt. A HEXACO egy 60 itemet tartalmazó komp-
A minta többsége a középiskolás korosz- lex személyiségvizsgáló kérdőív, amely a Big
tályból került ki oly módon, hogy teljes Five továbbfejlesztéseként – azt egy hatodik
mértékben reprezentatív legyen, azaz dimenzióval kiegészítve (Becsületesség) –
a hazai középiskolák minden típusa képvi- jelent meg. Tehát hat dimenzióban méri
seltette magát. Főiskolai populáción is vizs- a személyiséget: Becsületesség (Honesty-
gálták, igaz, ezt jóval csekélyebb elem- Humility); Emocionalitás (Emotionality);
számban (Tóth és Király, 2006). A jelen Extraverzió (Extraversion); Barátságos-
kutatásba csupán a Kíváncsiság, a Kitar- ság (Agreeableness); Lelkiismeretesség
tás, és a Gondolkodásbeli Önállóság Alská- (Conscientiousness); Nyitottság (Openness
la került be, mindkettő hat itemmel, mivel to Experience) (Ashton és Lee, 2009). Ha
APA_2019-03_EEK.indd 107 2019.10.21. 10:34:03

összeolvassuk az alskálák kezdőbetűit az Szakokat tekintve szintén nagyon heterogén-

angol nyelvű verzióban, akkor megkapjuk nek mondható, hiszen például pszichológia,
a HEXACO mozaikszót. tanár (annak minden változata), gazdálko-
Mind a hat alksála tíz itemet tartalmaz, dás és menedzsment, turizmus vendéglátás,
amelyekről egy ötfokú Likert-skála segítsé- csecsemő és kisgyermek nevelő, közgazdász,
gével kell megválaszolnia a kitöltőnek, hogy sportmenedzser, borász, informatikus, tele-
mennyire ért egyet az adott állítással. A német víziós műsorkészítő, programtervező infor-
mintán történő validálás során e kérdőív teljes matikus, földrajz, sportszervező, fordító és
verzióját használták, mert a konvergens vali- tolmács, kémia, sport és rekreációszervezés
dálási eljáráson kívül azt is megvizsgálták, szakos hallgatók töltötték ki a kérőívet, két
hogy az egyes személyiségdimenziók az álta- egyetemről is (PTE, EKE). A képzési szinte-
luk adaptált kérdőív mely részeivel korrelál- ket tekintve is minden graduális szint képvi-
nak. (Litman és Mussel, 2013). Mivel a jelen seltette magát: alapképzés, mesterképzés és
vizsgálatnak a kérdőív adaptációja a célja – felsőoktatási szakképzés.
új kérdőív létrehozása nélkül –, ezért a kérdő- A teljes mintaelemszám 916 fő (n =
ív terjedelmét tekintetbe véve csak a kíván- 916), de a hiányos adatok miatt (például
csiság szempontjából releváns Nyitottság nem volt megjelölve a nem, lakóhely stb.,
(Openness to Experience) Alskálát használ- vagy egy-egy item esetében nem volt beka-
tuk. Példaitem: „Meglehetősen untatna egy rikázva a hozzá tartozó szám) a különbö-
képtár meglátogatása”. (Fordított item) ző leíró és matematikai eljárásoknál eltérő
Két kontrollkérdőívet alkalmaztunk mintaelemszámmal dolgoztunk, ahogyan
(TKBS és HEXACO alskálái), a német adap a szabadsági fokok ezt jelezik is.
táció során a két személyiségmérő tesztbaté- A kitöltők kétharmada nő volt: 66% –
ria (HEXACO, BIG 5) mellett hat kérdőívet 34% a nők és férfiak aránya. A legfiatalabb
használtak, amely a kíváncsiságot legalább kitöltő 18 éves, míg a legidősebb 63 éves volt.
alskálaszinten méri (Litman és Mussel, 2013). Az átlagéletkor 23,35 év (szórás 6,19). Az
Mivel ez az első validált magyar felnőtt kíván- iskolai végzettség tekintetében a kitöltő egye-
csiság kérdőív, ezért nem állt rendelkezésre temi hallgatók többsége (a minta majdnem
pontosabb összehasonlítási alap a felhasznált, kétharmada – 63,83%) még csupán érettségi-
nyitottságot mérő alskáláknál. vel rendelkezik, tehát a diplomaszerzés előtt
áll. A maradék harmadon osztoznak azon
Minta hallgatók, akinek már van érettségire épülő
szakképzése vagy alapképzésben/mesterkép-
A mintagyűjtés – ahogyan az eredeti, Litman zésben szerzett diplomájuk. A kitöltők több,
és Spielberger (2003) féle kérdőív esetében mint egyharmada (36,42%) városból érke-
is – felsőoktatásban történt. Éppen ezért az zett, 29,33%-a községből, a többiek megye-
eredményeket alacsonyabb iskolázottságú székhelyről vagy a fővárosból.
populációban fenntartásokkal kell kezel-
ni. A minta azonban lefedi a felsőoktatás Eredmények
minden szektorát: mind a humán, mind a reál
irányultságú; mind a nappalis, mind a leve- Az adatok elemzéséhez a faktoranalízis
lezős hallgatók képviseltetik benne magukat. módszerét használtuk. A KMO-érték 0,791,
APA_2019-03_EEK.indd 108 2019.10.21. 10:34:03

1. ábra Az egyes itemek a két komponens tengelyén ábrázolva
ami nagy jó előrejelzője a látens struktúrá- való beszélgetést.”). Ezen item kommunali-
nak az adatbázisban. Ez a kérdőíves eljárás tása 0,25 alatt van (0,194).
esetében azt jelenti, hogy az itemek együtt
valamilyen átfogóbb, összetettebb tényezőt 2. táblázat. A faktorelemzés eredményének
mérnek, ami a mi esetünkben az episztemi- kétkomponensű mátrixa
kus kíváncsiság két alfaktora (diverzív és
1 2
specifikus). A Bartlett-teszt kimutatta, hogy
EC1 ,782 ,128
nincs korrelálatlanság az itemek között,
azaz az adatbázis nem hasonlít egy egység- EC2 ,803 ,108
mátrixra (χ2 = 1953,011; df = 45; p < 0,05). EC3 ,705 ,163
A faktoranalízis első futtatása során EC4 ,631 ,119
azt teszteltük, hogy ugyanúgy két faktor- EC5 ,346 ,273
ra bonthatóak-e az itemek, mint ahogyan az EC6 ,200 ,587
eredeti kérdőív létrehozásakor. Ahogyan az EC7 ,218 ,611
a szakirodalom alapján elvárható, kétfak-
EC8 -,014 ,733
toros modellt illesztettünk; főkomponens-
EC9 ,351 ,585
módszert választottunk VARIMAX-forga-
tással. A 2. táblázatból tisztán kiolvasható, EC10 ,064 ,667
hogy az első négy item faktorsúlyai az első
faktoron töltődnek, míg az utolsó öt a máso- Az 1. ábra a két főkomponens tengelyén
dik faktoron. Viszont van egy renitens ábrázolja az egyes itemeket. Ezen a reni-
elem, az 5. („Szeretem az elvont dolgokról tens 5. item jól láthatóan elkülönül mind-
APA_2019-03_EEK.indd 109 2019.10.21. 10:34:03

2. ábra. A sajátértékek a lehetséges főkomponensek számának tekintetében
két csoporttól. Emiatt az 5. itemet eltávolí csupán a 46,7%-át. A Maximum Likelihood

tottuk. (ML) módszer alapján az illeszkedési muta-
Az 5. item nélkül lefuttatott faktorana tó (Goodness of Fit Test) nem szignifikáns
lízis esetében a magyarázott variancia a kétfaktoros elrendezésben (χ2 = 210,962;
46,7%-ról 50,291%-ra emelkedett, ami df = 19; p > 0,05). Viszont az egy- és a há
nem mondható számottevőnek. Valamint romfaktoros elrendezésben is ugyanez
a komponensmátrixban sincs lényegi válto- a tendencia. Az optimális faktorszám meg
zás, hiszen az első négy item az első faktor- határozásában a sajátérték vonaldiagramjá-
ra illeszkedik, az utolsó öt pedig a máso- ra is támaszkodhatunk (ld. 2. ábra).
dikra. A kommunalitásokat tekintve, ismét az
Annak érdekében, hogy ellenőrizzük ötödik item volt 0,25 alatt (0,204). A kom
a kétfaktoros struktúrát, feltáró faktorana- ponensmátrix alapján is látszik (3. táblá-
lízist is alkalmaztunk. Ez szolgált annak zat), hogy ez a tétel nem illeszkedik igazán
kiderítésére, hogy hány faktor lenne az egyik faktorhoz sem, viszont mindegyik-
optimális. A feltáró faktoranalízis során re ad némi töltést. Emellett mindössze
is főkomponensmódszert választottunk a kérdőív 8. és 10. kérdése határozza meg
VARIMAX-forgatással. Ez esetben három a pluszként jelentkező harmadik faktort (a
komponens sajátértéke is meghaladta az hipotézis szerint csak két faktort várnánk),
1,00-át, ami azt jelentette, hogy érdemes jelentősen megnehezítve a faktorok értel-
lenne három faktort használni kettő helyett mezését. Mindezek alapján összességében
az elemzésben. Három faktor már a vari- a kétfaktoros szerkezet mellett köteleződ-
ancia 57,7%-át magyarázza, míg két faktor tünk el.
APA_2019-03_EEK.indd 110 2019.10.21. 10:34:03

3. táblázat. A feltáró faktoranalízis eredményé- rollkérdőívekkel való korrelációinak táblá-

nek komponensmátrixa zatait az 1. melléklet tartalmazza.
Ha megnézzük a két nem közti különb-
1 2 3
séget az adatok alapján, akkor a nőkre
EC1 ,804 ,036 ,150
(átlag: 30,07) magasabb szintje jellemző
EC2 ,798 ,146 ,022 az episztemikus kíváncsiságnak a férfiak-
EC3 ,711 ,122 ,117 nál (átlag: 29,28) (t = 2,379; df = 800; p <
EC4 ,611 ,207 -,020 0,05). Ez a tendencia fordítottja az erede-
EC5 ,355 ,155 ,232 ti vizsgálatban tapasztaltaknak (Litman és
EC6 ,096 ,857 ,013 Spielberger, 2003). Ha a korábbi kutatások
EC7 ,147 ,728 ,164 mintaátlagával összevetjük a mintánk átla-
gát (átlag: 29,99; szórás: 4,57), akkor azt
EC8 ,046 ,196 ,815
tapasztalhatjuk, hogy az eredeti, amerikai
EC9 ,307 ,594 ,253
mintához képest a magyarok szignifikán-
EC10 ,143 ,070 ,841 san kíváncsibbak (t = 15,858; df = 907; p <
0,05). Mivel a német adaptáció statisztiká-
Az Episztemikus Kíváncsiság Kérdő- jában hibás adat van feltüntetve (50,13), ami
ív (EC) kontrollkérdőívekkel való korrelá- a kérdőív jellegéből adódóan nem lehet-
ciójának vizsgálatakor azt találtuk, hogy séges, ezért e kutatás eredményeivel nem
a TKBS Kíváncsiság Alskálával r = 0,189 tudunk összehasonlítást végezni.
mértékben, de szignifikánsan korrelál. A kutatás másodlagos célja volt, hogy
A TKBS Önállóság Alskálával szintén szig- a köznevelésre irányuló TKBS kérdőív szten-
nifikánsan, r = 0,164 mértékben korrelál. derdjei mennyire egyeznek meg a felsőok-
A TKBS Kitartás Alskálával és a HEXA- tatási eredményekkel. Ennek eldöntésére
CO Nyitottság Alskálával nem korrelál. egymintás t-próbákat használtunk, hiszen
Ha külön vizsgáljuk meg az Episztemi- az összevetésre használt populációk esetén
kus Kíváncsiság Kérdőív alskáláit, akkor csak a minta átlagértékei állnak rendelkezé-
ugyanezt a tendenciát tapasztalhatjuk: mind sünkre. A kíváncsiság esetében (átlag: 11,02;
a Diverzív (első négy item), mind a Specifi- szórás: 2,694) a felsőoktatási minta pontszá-
kus (utolsó öt item) Alskála ugyanazok- ma szignifikánsan alacsonyabb a közneve-
kal a kontrollkérdőívekkel korrelál, mint lésben tanuló diákokéhoz képest (t = -37,474;
maga az Episztemikus Kíváncsiság Kérdő- df = 910; p < 0,05). A kitartás vizsgálatakor
ív, csupán a korreláció mértékében van (átlag: 12,84; szórás: 2,644) szintén szignifi-
jelentéktelen különbség. A TKBS három káns különbséget találtunk (t = -29,947; df =
felhasznált alskálája korrelál egymással. 913; p < 0,05), viszont ez esetben a felsőok-
A HEXACO Nyitottság Alskálája is korre- tatási minta pontszáma bizonyult magasabb-
lál mind a három TKBS-alskálával. Az nak. Az önállóság alskála esetén (átlag: 14,67;
EC kérdőív erősen korrelál mind a Diver- szórás: 2,476) szintén a felsőoktatásban tanu-
zív (0,863), mind a Specifikus Alksálá- lók értek el szignifikánsan magasabb pont-
val (0,764). A két alskála egymással 0,395- számot (t = 27,075; df = 904; p < 0,05).
ös mértékben korrelál. Az Episztemikus A reliabilitásról elmondható, hogy az
Kíváncsiság Kérdőív és alskáláinak kont- EC kérdőív itemeinek Cronbach-alfa értéke
APA_2019-03_EEK.indd 111 2019.10.21. 10:34:03

0,756, azaz jó megbízhatósággal rendelke- Ha a kutatás eredményeit összevetjük

zőnek mondható. egy korábbi kutatással, amelyben német
nyelvre adaptáltak egy újabb kíváncsiság
kérdőívet (Litman és Mussel, 2013), akkor
Diszkusszió azt tapasztalhatjuk, hogy az Episztemi-
kus Kíváncsiság Kérdőív Diverzív Alskálá-
Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az ja megbízhatóan mér. Mivel a német kuta-
Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív ugyan- tásban csak a Diverzív Alksálával dolgoztak
olyan szerkezetet mutat-e magyar egyete- tovább, ezért e kutatással nem lehet összeha-
mi mintán, mint a kérdőív eredeti verzió- sonlítani a Specifikus és a Diverzív Alská-
ja. A faktoranalízis alapján az a konklúzió la elkülönítésének mértékét. Kutatásunkban
szűrhető le, hogy a magyarra fordított Episz- a kitöltők átlagosan szignifikánsan maga-
temikus Kíváncsiság Kérdőív ugyanúgy sabb pontszámot értek el, mint az erede-
szétbontható két alfaktorra, mint az eredeti ti kutatásban. A két nem közti különbségről
Epistemic Curiosity Questionnaire (Litman elmondható, hogy szignifikáns eltérést talál-
és Spielberger, 2003), csupán az 5. elem nem tunk a nők javára.
illeszkedik a két főkomponensű modellbe. A TKBS felsőoktatási eredményeinek
Viszont elhagyásával nem csökken számot- meghatározásából az a konklúzió szűr-
tevően a variancia, emellett mindkét faktor- hető le, hogy a három vizsgált alskálában
ra tölt. Ezért annak, aki az episzemikus (kíváncsiság, kitartás, önállóság) eltérő-
kíváncsiságot szeretné mérni két dimenzi- ek a pontszámok a köznevelésben kapott
óra bontás nélkül, annak lényegtelen, hogy eredményekhez képest. Ez azt jelenti, hogy
elhagyja-e ezt az ötödik itemet vagy sem. aki a TKBS-t felnőtt populációban akar-
Aki viszont a Specifikus és Diverzív Alksá- ja használni, az fontolja meg, hogy inkább
lákat külön szeretné mérni, annak érdemes jelen kutatás sztenderdjeit veszi alapul,
kihagynia az ötödik itemet a magyar verzi- nem pedig a TKBS köznevelési sztenderd-
óban. A 2. melléklet tartalmazza a teljes jeit. Az eredményeket jól kiegészítené egy
magyar EC kérdőívet, és a 4 itemes diverzív teszt–reteszt-vizsgálat. A kutatás reteszt-
és 5 itemes specifikus alksálát. fázisa folyamatban van egy olyan kutatási
Ha megvizsgáljuk az EC más kérdőí- projekt keretében, amelyben a felsőoktatá-
vekkel való kapcsolatát, akkor azt a konklú- si tehetséggondozásban résztvevő hallgatók
ziót vonhatjuk le, hogy a kérdőív hiánypótló személyiségjegyeit próbáljuk meg feltárni.
eszköz a kíváncsiság mérésére felnőttkor-
ban. A gyenge korreláció a TKBS Kíván-
csiság Alskálájával azt mutatja, hogy Köszönetnyilvánítás
a felnőttkori kíváncsiság más jellegű, mint
az iskolai kíváncsiság. Az pedig, hogy nem Ezúton szeretnénk köszönetet mondani
korrelál a HEXACO Nyitottság Alskálá- Hoór Anikónak, aki a papíralapú kérdőíve-
jával, arra utal, hogy a tehetség szakiro- ket digitalizálta.
dalmában gyakran szinonimaként hasz-
nált nyitottság és kíváncsiság különböznek
egymástól.
APA_2019-03_EEK.indd 112 2019.10.21. 10:34:03

Summary
The validation of Epistemic Curiosity Questionnaire to Hungarian
Background and aims: Curiosity is a useful and important attribute in a lot of areas. Despite this,
there is not any Hungarian questionnaire to measure curiosity which pertains to broadening
our knowledge in adulthood (instead of open-mindedness in general). TEpistemic curiosity
is the need of a person to known more in details/more deeply how things work; to look up
things, to get more information. Briefly: it is broadening knowledge. The Epistemic Curiosity
Questionnaire was developed by Litman and Spielberger (2003) to check whether epistemic
curiosity and perceptual curiosity can be differentiated. Another goal was to investigate
whether epistemic curiosity can be divided into two parts: specific and diversive epistemic
curiosity. These were the reasons why the ECQ was created in which five items measure
specific epistemic curiosity and other five items measure diversive epistemic curiosity.
Methods: This study investigates whether the Hungarian version of ECQ confirms factors
studying among Hungarian university students (n = 916) which were originally found by
Litman and Spielberger (2003). Furthermore, we wanted to know how the ECQ correlates
with the control-questionnaires.
Results: The factor analysis confirmed the structure with two factors which were found in
the original questionnaire. Besides, we laid down the reference points of three subscales of
a famous Hungarian educational questionnaire (TKBS) among students in higher-education.
Discussion: The results show that the Hungarian version of ECQ can measure curiosity as
a personality trait in adulthood.
Keywords: curiosity, talent, knowledge, Epistemic Curiosity Questionnaire
Irodalom
Ashton, M. C., Lee, K. (2009): The HEXACO-60: A Short Measure of the Major Dimensions
of Personality. Journal of Psychology Assessment, 91(4). 340–345.
Berlyne, D. E. (1954): A theory of human curiosity. British Journal of Psychology, 45(3).
180–191.
Davis, G. A., Rimm, S. B. (1976): GIFT: An instrument for the identification of creativity.
The Journal of Creative Behavior, 10(3). 78–182.
Day, H. I. (1971): The measure of specific curiosity. In Day, H. I., Berlyne, D. E., Hunt, D.
E. (eds): Intrinsic motivation: A new direction in education. Rinehart and Winston of
Canada, Toronto, Holt. 99–112.
Holmes, D. S. (1976): A questionnaire measure of the creative personality. The Journal of
Creative Behavior, 10(3). 183–188.
Howe, M. J. A. (2004): Some Insights of Geniuses into the Causes of Exceptional Achieve-
ment. In Shavinina, L. V., Ferrari, M. (eds): Beyond Knowledge: Extracognitive Aspects
of Developing High Ability. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, NJ. 105–118.
APA_2019-03_EEK.indd 113 2019.10.21. 10:34:03

Huang, D., Zhou, M., Wang, L., Zhang, J. (2010): Gender difference in motives of knowledge
searching: Measurement invariance and factor mean comparison of the interest/depri-
vation epistemic curiosity. IEEE 2nd Symposium on Web Society Conference Procee-
dings, Beijing, China. 258–263.
Litman, J. A., Mussel, P. (2013): Validity of the Interest and Deprivation-Type Epistemic
Curiosity Model in Germany. Journal of Individual Differences, 34(2). 59–68.
Litman, J. A., Spielberger, C. D. (2003): Measuring epistemic curiosity and its diversive and
specific components. Journal of Personality Assessment, 80(1). 75–86.
Pfeiffer, S. (2009): The Gifted: Clinical Challenges for Child Psychiatry. Clinical Perspectives.
Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 48(8). 787–790.
Spielberger, C. D., Peters, R. A., Frain, F. (1976): The State–Trait Curiosity Inventory.
Unpublished manual. University of South Florida, Tampa.
Sekowski, A., Lubianka, B. (2014): Education of gifted students – an axiological perspec-
tive. Gifted Education International, 30(1). 58–73.
Szabó J. (2017): A tudományos tehetség legfőbb összetevői a tudósok szempontjából. In
Koncz I., Szova I. (eds): 15 éves PEME XV. PhD Konferenciájának előadásai. Professzo-
rok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest. 130–139.
Tóth L., Király Z. (2006): Új módszer a kreativitás megállapítására: A Tóth-féle Kreativitás
Becslő Skála (TKBS). Magyar Pedagógia, 106(4). 287–311.
Mellékletek
1. melléklet (Az EC Kérdőív és alskáláinak kontrollkérdőívekkel való korrelációi)

EC TKBS TKBS TKBS HEXACO
átlag kíváncsiság önállóság kitartás átlag
r 1 ,189 ,164 ,011 ,038
EC
Sig. ,000 ,000 ,741 ,253
átlag
N 908 899 893 901 892
r 1 ,247 ,287 ,215
TKBS
Sig. ,000 ,000 ,000
kíváncsiság
N 911 895 904 895
r 1 ,251 ,128
TKBS
Sig. ,000 ,000
önállóság
N 905 901 891
r 1 ,181
TKBS
Sig. ,000
kitartás
N 914 898
r 1
HEXACO
Sig.
átlag
N 905
APA_2019-03_EEK.indd 114 2019.10.21. 10:34:03


diverzív kíváncsiság önállóság kitartás átlag
r 1 ,172 ,110 ,026 ,056
EC
Sig. ,000 ,001 ,434 ,095
diverzív
N 915 906 899 908 899
r 1 ,247 ,287 ,215
TKBS
Sig. ,000 ,000 ,000
kíváncsiság
N 911 895 904 895
r 1 ,251 ,128
TKBS
Sig. ,000 ,000
önállóság
N 905 901 891
r 1 ,181
TKBS
Sig. ,000
kitartás
N 914 898
r 1
HEXACO
Sig.
átlag
N 905

specifikus kíváncsiság önállóság kitartás átlag
r 1 ,144 ,173 ,019 ,012
EC
Sig. ,000 ,000 ,564 ,727
specifikus
N 916 906 901 909 900
r 1 ,247 ,287 ,215
TKBS
Sig. ,000 ,000 ,000
kíváncsiság
N 911 895 904 895
r 1 ,251 ,128
TKBS
Sig. ,000 ,000
önállóság
N 905 901 891
r 1 ,181
TKBS
Sig. ,000
kitartás
N 914 898
r 1
HEXACO
Sig.
átlag
N 905
APA_2019-03_EEK.indd 115 2019.10.21. 10:34:04

2. melléklet (A teljes EC kérdőív és két alskálája)
Általában igaz rám, hogy….

... szeretem az ismeretlen dolgokról való tanulást. 1 2 3 4
... magával ragad az új információk tanulása. 1 2 3 4
... szeretem, ha új dolgokat fedezek fel. 1 2 3 4
... ha valami újat tanulok, szeretnék még többet megtudni róla. 1 2 3 4
... szeretem az elvont dolgokról való beszélgetést. 1 2 3 4
... amikor látok egy bonyolult szerkezetet, akkor szívesen megkérdeznék valakit,
1 2 3 4
hogyan működik.
... egy új típusú aritmetikai probléma esetében szeretek elképzelni megoldásokat. 1 2 3 4
... egy befejezetlen rejtvénynél megpróbálom elképzelni a kész megoldást. 1 2 3 4
... érdekel, hogyan működnek a dolgok. 1 2 3 4
... érdekelnek a rejtvények és azok megoldásai. 1 2 3 4
Diverzív alskála:

... szeretem az ismeretlen dolgokról való tanulást. 1 2 3 4
... magával ragad az új információk tanulása. 1 2 3 4
... szeretem, ha új dolgokat fedezek fel. 1 2 3 4
... ha valami újat tanulok, szeretnék még többet megtudni róla. 1 2 3 4
Specifikus alskála

... amikor látok egy bonyolult szerkezetet, akkor szívesen megkérdeznék valakit,
1 2 3 4
hogyan működik.
... egy új típusú aritmetikai probléma esetében szeretek elképzelni megoldásokat. 1 2 3 4
... egy befejezetlen rejtvénynél megpróbálom elképzelni a kész megoldást. 1 2 3 4
... érdekel, hogyan működnek a dolgok. 1 2 3 4
... érdekelnek a rejtvények és azok megoldásai. 1 2 3 4
Kiértékelés: Adja össze az egyes tételekhez tartozó értékeket!
APA_2019-03_EEK.indd 116 2019.10.21. 10:34:04

MŰHELY
APA_2019-03_EEK.indd 117 2019.10.21. 10:34:04

APA_2019-03_EEK.indd 118 2019.10.21. 10:34:04
BODY-MIND APPROACHES IN THERAPEUTIC

AND OTHER HELPING RELATIONSHIPS –
EXPERIENCES OF A TRAINING PROGRAM
Hajnal Korbai
Faculty of Education and Psychology, ELTE Eötvös Lorán University
korbai.hajnal@gmail.com
Dorottya Hoppál
Smile Foundation
doroteahoppal@gmail.com
Katalin Vermes
University of Physical Education
vermes.katalin@tf.hu
Bea Ehmann
MTA TTK Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology
ehmann.bea@ttk.mta.hu
Summary
Background and aims: The article discusses the relationship paradigm in different therapeutic
approaches by connecting intersubjective theories in psychoanalytic literature with the theo-
ries of embodiment in the cognitive field. Based on experiences of a training program, the aim
is to present a feasible application of body-mind approaches not only in effective therapeutic
relationships, but in other helping relationships as well.
Methods: Korbai and Hoppál developed a 100-hour-long training program focusing on the
application of various body awareness techniques to enhance the self-awareness and relation-
ship competencies of professionals working with children. In this article, we present the aims
and structure of the training program, together with some experiences of the first pilot course.
Synthesis: Evaluating the program, we conclude that most of the short-term goals were
reached, with the participants being able to integrate body awareness techniques into their
own personal and professional lives at several levels.
Discussion: When working in helping relationships, especially when working with children,
professionals are responsible for their own physical and mental condition, which enables
concentration, acceptance, attunement, authentic communication and other relationship
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2019.3.119
APA_2019-03_EEK.indd 119 2019.10.21. 10:34:04

120 Hajnal Korbai – Dorottya Hoppál – Katalin Vermes – Bea Ehmann
competencies that support the functioning of the relationship. Methods based on body
awareness techniques can provide support to achieve these goals, as they have the ability to
promote the effectiveness of the work of professionals at several levels.
Keywords: relationship competencies, intersubjective theories, body-mind approaches, em-
bodied communication, body awareness techniques, dance therapy
Introduction ble a deeper understanding of the therapeutic

phenomena (Szőnyi, 2015).
In this article we discuss the topic of the re- The main question when examining
lationship paradigm in different therapeutic the efficacy of psychotherapy is to identi-
approaches by connecting intersubjective fy which factors increase the effectiveness
theories in psychoanalytic literature with of therapeutic change. The relationship be-
the theories of embodiment in the cognitive tween the client (or patient) and the therapist
field. Based on our experiences of a train- has been clearly identified as a specific or
ing program, our aim is to present a feasible non-specific factor in different studies that
application of body-mind approaches not explore the efficacy of various therapeutic
only in therapeutic relationships, but in oth- methods (Szőnyi, 2015). In research exam-
er helping relationships as well. ining the characteristics and operation of
There is increasing insistence on empir- therapists, the relationship competencies,
ical evidence from clinical trials to support that is the skills of therapists which help to
therapeutic approaches (‘evidence-based develop and maintain a constructive work-
therapies’). In the case of the most common ing alliance with clients, have received close
psychotherapeutic methods – such as cog- attention. Related factors – such as the em-
nitive-behavioural, analytic-dynamic, or phatic ability of the therapist, the authenticity
person-centred therapy – demonstration of of the professionals, and the therapist’s un-
their effectiveness for a particular diagnos- conditional acceptance of the client – are all
tic category has already been carried out in believed to have an impact on the therapeu-
a number of studies. In practice, however, tic change, the emphasis on them depends on
therapists often use more than one different the type of therapy (Pintér, 2015).
methods in a personal way to establish ef- All the aforementioned factors must
fectiveness; i.e. therapists work eclectically be covered in the training of a therapist.
(Szőnyi, 2015). Long-established therapeutic This raises the question whether during the
methods are constantly changing; therefore, training of a therapist, besides the personal
direct investigation of these practices is also experience of the applied method and the su-
important. Some professionals tend to ac- pervision by an experienced therapist, more
cept the conclusions from qualitative-social emphasis should be given to the teaching of
science methods (‘practice-based evidence’) the therapeutic techniques or the promotion of
rather than applying the empirical-statistical therapist’s relational skills and competencies
methods that are the foundation of evi- (Szőnyi, 2015). Researchers in the field of im-
dence-based psychotherapeutic research, as plicit relational knowing, for example, place
they believe these qualitative methods ena- greater emphasis on relationship competen-
APA_2019-03_EEK.indd 120 2019.10.21. 10:34:04

Body-mind approaches in therapeutic and other helping relationships… 121
cies. Implicit relational knowing is a form of the therapeutic relationship, are also formu-
procedural knowledge concerning how we do lated in the interaction of two subjects in
things with intimate others. Implicit relation- an intersubjective field created by the inter-
al knowing stores relational patterns from play of the two subjective worlds. According
early mother-child interactions and is distinct to this approach, important characteristics
from conscious, verbalizable knowledge and of the therapist include their active partici-
from the dynamic unconscious (Lyons-Ruth pation in a joint activity, their authenticity,
et al., 1998). Implicit relational knowing in- a continuous reflectivity of their own subjec-
fluences adult attachments as well, including tive world, their attunement to the patient’s
both patient and therapist in a therapeutic re- affective domain, and an attention focused
lationship (Simon M. et al. 2001; Pető, 2003). on the ‘here and now’ (Stern et al., 1998,
In their study, Stern and co-workers (1998) Stern, 2002; Fónagy and Target, 2005).
analysed detailed records of therapists to ex- If the operation of the relationship
plore the mechanisms of therapeutic change. between therapist and client is crucially im-
One of their most important assertions was portant in the therapeutic process – i.e. the
that even in verbal or ‘talking’ therapy, the therapeutic changes and the efficacy of the
majority of therapeutic change is rooted in the therapy –, it may be useful to explore those
implicit relational knowing of therapist and methods that support the development of the
patient in an unconscious, procedural prov- relationship competencies of professionals.
ince, which is responsible for how we act or There are various techniques in verbal and
feel in a relational context. This approach at- non-verbal self-awareness methods to consid-
taches special importance to the procedural, er that go beyond the scope of this work. This
affective, dynamic domain in the therapeutic article will focus on the application of those
context, besides the explicit, verbal domain. methods that are based on body awareness
This intersubjective movement in psy- techniques in supporting the therapist-client
choanalysis, of which Stern (2010) is one of and other helping relationships. These tech-
the most noteworthy representatives, has had niques, be sides developing the relationship
a nourishing impact on other psychothera- competencies of therapists and other helpers,
peutic methods by putting the focus on the may bring other benefits for practising pro-
importance of the therapeutic relationship. fessionals. After presenting the theoretical
Notwithstanding, according to clinical, de- background to body-mind approaches, we
velopmental observations and attachment follow with a summary of a body awareness
studies, the concept of intersubjectivity is not training program designed for various help-
unified (Bokor, 2017), with different authors ing professionals dealing with children.
using the concept in a number of ways. In
the approach of Stolorow and Atwood (1992,
cited by Bokor, 2017), the notion suggests Theoretical background
that psychological phenomena cannot be re-
garded as the result of isolated intrapsychic The concept of body awareness
mechanisms; rather they are formulated in
the interaction of subjects who mutually in- There are many different types of body-
fluence one another. Relationships, including mind methods based on body awareness.
APA_2019-03_EEK.indd 121 2019.10.21. 10:34:04

It is not easy to identify the common prin- the body through visual channels and the
ciples in these methods that might enable perception of body image (Mehling et al.,
us to better understand the conceptualiza- 2011). However, expanding the concept has
tion of body awareness. In their qualitative led to difficulties in measurement and con-
research, Mehling and colleagues (2011) tradictory results in research (Köteles et al.,
examined the common foundations of dif- 2012; Köteles, 2014; Járai et al., 2016). Al-
ferent therapeutic approaches based on body though the multidimensional nature of the
awareness enhancing procedures (often re- concept causes difficulties, the trainers tried
ferred to in the literature as ‘mind-body to present all the aspects of this phenome-
approaches’). In the course of their study, non in the program.
they included practitioners (both therapists Besides leading to a better under-
and patients) of such methods as yoga, tai chi standing of the conceptualisation of body
chuan, Body-Oriented Psychotherapy, Body awareness, the results of the qualitative
Awareness Therapy, mindfulness-based analyses of Mehling and colleagues (2011)
therapy, meditation, Feldenkrais, Alexander revealed several common points in the dif-
Technique and breathing therapy. According ferent methods of body awareness. Across
to the definition established by the authors, all methods, these basic similarities were as
body awareness in a narrow sense involves follows: the use and role of breathing; train-
an attentional focus on, and awareness of, ing and repetition; noticing body sensations;
internal body sensations and, moreover, the differentiating changes in the body, thoughts
observation of changes in physical process- and emotions; and a strong emphasis on
es (Mehling et al., 2011). In this approach, mind-body integration as the therapeutic
body awareness is the subjective, phenom- goal. According to the researchers, the ther-
enological aspect of proprioception and apists in these methods all presume that
interoception that enters conscious aware- body awareness is an inseparable aspect of
ness; it is modifiable by mental processes embodied self-awareness, which is realised
including attention, interpretation, apprais- in continuous actions and interactions with
al, beliefs, memories, conditioning, attitudes the environment. The concept of embodied
and affect (Mehling et al., 2011). self-awareness within the framework of the-
There exist additional, broader, defi- ories behind the body awareness-enhancing
nitions of the concept as a construct of techniques – that is, mind-body integration
multiple dimensions. One of these broader approaches and embodiment theories – will
definitions includes – besides noticing body be discussed in more detail below.
sensations, emotional reactions and atten-
tional responses to these sensations – active Theories of body and mind integration
regulatory processes of attention, mind-
body integration with emotional awareness, In the centuries after Descartes, dualism –
and self-regulation of emotions, sensa- the theory that states that the body and the
tions and behaviours (Mehling et al., 2009). soul are two separate entities – strongly in-
A second broader definition also takes into fluenced Western thinking and, accordingly,
account the exteroceptive side of physi- the concept of illness and health. Plato and
cal awareness, including information from Descartes, the two most influential repre-
APA_2019-03_EEK.indd 122 2019.10.21. 10:34:04

sentatives of this approach, established the and Dauwalder, 2003; Tschacher and Ber-
conceptual framework that for a long time gomi, 2011).
influenced the notion of the separation of The new paradigm is about the unity of
the soul and body in both Christian tradi- body and mind in its complexity. There is
tion and the approach to science (Vermes, a kind of circularity between them: a con-
2008). In terms of the role of the body, how- tinuous and mutual interacting effect. The
ever, it was the phenomenological approach embodied mind hypothesis claims that hu-
that brought a real breakthrough in thinking. man thinking is inseparable from the body.
Husserl described the bodily experience as According to the theory, thinking hap-
a constructing agent directly creating reality pens not only in the head – the mind is not
around us. In his view, the body is not only just an entity in the head – rather thinking
the centre of orientation and a carrier of the is embodied in an organism embedded in
emotions, but it also forms a continuous, uni- the whole physical and social environment
fied field that serves as a background for all (Varela et al., 1991). One of the main pil-
our experiences (Vermes, 2010). Recent re- lars of the approach is the metaphor theory
search in non-Cartesian cognitive sciences of cognitive linguistics, which states that
has gone even further. Dualistic perceptions the meaning of symbols cannot be under-
which regard the body and the mind as sep- stood based on abstract activity of the mind
arate disappear in the light of their results. but rather on physical experiences (Simon,
The history of cognitive sciences with an 2010).
emphasis on the body can be regarded as Lakoff and Johnson (2003), the two
a progressive change from the assumption founders of the metaphor theory, state that
of an isolated thinking mind towards a real, it is not the language form but the bodily
sentient flesh and blood system (Kampis, experience that gives meaning to a thought.
2001). According to them, language is based
According to the former dualist frame- on the signs of ethologically relevant ba-
work, the classic psychosomatic approach sic schemes and metaphors deriving from
also worked with diseases that derive from these schemes. For example, the body as
distinct physical and psychological factors a container is one such basic scheme, and
(Kulcsár, 2002). However, in the last few the concepts of inside, outside, boundary
decades a large amount of evidence from and equilibrium all derive from this scheme
the field of neuroscience has shown that the (Kampis, 2001). These schemes and the
mind is continuous with the body, and any metaphors built on them are incorporat-
notions of separation are arbitrary and arti- ed into thinking in early childhood; they
ficial (Simon, 2010). A new interdisciplinary have significant impact on many things
paradigm has evolved in which neuroscien- besides the learning of language. Today
tists, cognitive linguists, philosophers and neurosciences argue that, beyond the de-
movement therapists applying body aware- velopment of the brain, early experiences
ness techniques work together on different deeply define a person’s social and emotion-
theories, such as the embodiment theory, al development. Moreover, the results from
the metaphor theory, the active mind model recent neurobiological research support the
or the dynamic system theories (Tschacher idea of embodied cognition, which states
APA_2019-03_EEK.indd 123 2019.10.21. 10:34:04

that symbolic thinking is rooted in the nu- The therapeutic relationship in the intersub-
merous sensory, emotional and acted-out jective field and the therapist’s relationship
experiences of the subject (Simon, 2010). competencies meet in this new paradigm in
Let us take the concept of equilibrium the field of embodied communication.
as an example. According to the metaphor The psychoanalytically based inter-
theory, a person understands the abstract subjective approach and the embodiment
concept of equilibrium from many differ- theories of cognitive sciences describe simi-
ent concrete bodily experiences gained in lar processes in the therapeutic relationship,
childhood. Through rocking, balancing on albeit using different concepts. Embod-
one leg and other different gymnastic exer- ied communication in therapy means that,
cises, the child is able to experience how the besides semantic, linguistic communica-
balance system works, alongside the vestib- tion, there is a physical and emotional level
ular system and motion control. This bodily of communication between therapist and
experience and its operation is then com- patient (Bucci, 2011). In all therapeutic pro-
bined with other more abstract equilibrium cesses, it is important to recognise that, in
situations – the young person projects this addition to the emotional experiences of the
as a metaphor, hence the name of the theory patient, the therapists should work with their
– such as experiencing physical and mental own emotional and physical experiences in
balance, and their disruption and restoration. relation to the patient; some of these experi-
The person’s mind links these to a common ences are communicated back and forth at
representation pattern that includes different a non-conscious level between patient and
physical sensations, motion control mech- therapist (Bucci, 2011).
anisms in the brain, images, symbols and In the intersubjective approach, instead of
abstract concepts. Stimulation of any ele- the therapist having the role of a mere neu-
ment in the pattern affects the others. tral observer, therapist and patient participate
equally in a joint activity; moreover, a cer-
A meeting point of the cognitive and the tain degree of self-disclosure is indispensable
intersubjective approaches to establish the authenticity of the therapist
(Fónagy and Target, 2005). The therapist’s
If cognition is ‘embodied’, that is, higher authenticity (or congruence) is extremely
level mental activities are built on physical important, it creates harmony between the
experiences, this operation mode may be words and the non-verbal behaviour of the
decisive not only in childhood but also in professional (Pintér, 2015). This article pre-
adulthood; and, moreover, not only in cog- sents observations made during a training
nizing the physical world, but also in program which investigated how various
understanding the social environment. The methods based on body awareness tech-
embodied mind may be examined within niques may be used to develop self-awareness
its environment, whether the environment and relationship competencies in specialists.
is the body itself (embodied cognition), the
physical environment (situated cognition)
or the social environment (embodied com-
munication) (Tschacher and Bergomi, 2011).
APA_2019-03_EEK.indd 124 2019.10.21. 10:34:04

The training program – are particularly important. Pre-adolescent

application of body awareness children use their rational and analytical ver-
techniques for professionals bal left hemisphere less; they rely more on
working with children their right hemisphere, which contains bodily
experiences. As a result, rather than relying
Background to the training program on words, we can learn much more about
these young children through physical and
While theories emphasising body-mind moving experiences. Professionals may be
integration extend across a number of dis- able to help these children better by observ-
ciplines, exploration of the possible areas ing their movements, while at the same time
of application are still in their infancy. This providing a sufficient amount of body aware-
article focuses primarily on the psychother- ness experiences to them (Campos Jiménez,
apeutic relationships; however, based on the 2016). The intersubjective approach in child
experiences of the training program, the therapy, alongside the attunement to the pres-
same approach may be extended to other ence and the condition and the activity of the
types of helping relationships in healthcare, child, emphasizes the emotional participa-
in the social sphere, or even in education. tion and presence of the therapist. It involves
The purpose of this paper is to present a po- a continuous ‘dialogue’ between the profes-
tential application of body-mind approaches sional and the child that is predominantly not
and body awareness techniques to develop, at the level of words. The interpretation of
among other things, relationship competen- words plays a much smaller role in this di-
cies in the training of child therapists and alogue than common relational experiences
other professionals helping children. (Campos Jiménez, 2016; Jarovinszkij és Kiss,
The idea of the training program evolved 2016).
from workshops for therapists employed by Though body awareness techniques and
the Smile Foundation. Therapists from the body-mind approaches may be usefully ap-
foundation (psychologists and various art plied in many other therapeutic fields, it is
therapists) have been holding fairy tale and verbal techniques that currently predomi-
art therapy, in individual and group sessions, nate in the training of therapists. However,
for chronic and seriously ill children in hos- according to the intersubjective approach,
pitals for several decades. Hospital therapy professionals take part in the therapeu-
sessions for seriously ill children challenge tic relationship not just with their mind but
the professionals in many ways. Methods with their whole sensing body. We wanted
based on body awareness techniques may to establish whether it would be possible to
be very useful in protecting therapists both organize a basic training program on body
emotionally and physically. Through these awareness for different professionals based
techniques, the therapist may become aware on a variety of body awareness techniques,
of their own and the patient’s physical and in order to give professionals some insight
emotional states, and they may learn how to into body-mind approaches. Besides giving
treat these emotions and bodily sensations. participants some initial experience of
When a professional works with children, these techniques, we hoped that the pro-
awareness of bodily sensations and emotions gram would help professionals determine
APA_2019-03_EEK.indd 125 2019.10.21. 10:34:04

which techniques might be the most effec- Working with Children, is the dissemination
tive in their own specialism and encourage of this new approach among different pro-
them to explore these further. fessionals, so that the approach can be used
The first step in developing this basic not just by those working in the area of body
training was a one-day workshop conducted awareness, but in all disciplines that work
in 2014 for therapists at the Smile Founda- with children in the broadest sense.
tion. Secondly, in April 2015 professionals The short-term goal of the program was to
from the Smile Foundation organized a con- enable participants to integrate body aware-
ference called ‘Smile Creative Days’, which ness techniques into their own personal and
focused on the role of the body and body professional lives at several levels. This goal
awareness in fairy tale and art therapy for was to be achieved through three means. The
children. Among the lecturers there were first was to improve the mental and physical
clinical psychologists using different psy- wellbeing of the therapists and other helpers,
chotherapeutic methods, together with art to reduce the negative impact of their stress-
therapists, teachers and other professionals ful work so that these professionals may do
working with children. The two-day lec- their work in a healthy physical and men-
ture series and the colourful experiences tal state. The second was to facilitate more
of the workshops revealed that there is an conscious management of the professionals’
incredibly wide range of opportunities for physical and mental processes during their
application of the body-mind approach in helping relationships, to improve relation-
helping relationships with children. There ship competencies such as focusing attention,
were more than a hundred participants at attunement, empathy, authenticity, emo-
the Smile Creative Days, and it was the tion regulation and holding. The third was
different professionals present agreed that to explore how body awareness techniques
there was a need for longer practical train- may be incorporated into a variety of verbal
ing sessions devoted to this new approach. or non-verbal therapeutic methods, or even
into other helping methods. At this stage,
Aims and structure of the training such exploration was to pique the interest
program of professionals of different body awareness
techniques, since safe application of these
In an attempt to meet this need, Korbai and methods needs longer study and practice.
Hoppál developed and conducted a 100-hour A total of ten professionals participat-
training program on the theme of body- ed in the training program in the first group,
mind approaches in September 2015. The drawn from the fields of teaching, psychol-
aim of the program was to provide an oppor- ogy, clinical psychology, art therapy, fairy
tunity for interested professionals to discuss tale therapy, puppeteering, and special edu-
the topic with fellow professionals, to prac- cation teaching, alongside other professionals
tise different body awareness techniques, helping children. The participants were in-
and to receive both practical and theoretical terviewed before the course and asked about
instruction in the field. The long-term goal their previous experiences in body awareness
of the program, entitled Application of Body techniques and other self-awareness meth-
Awareness Techniques for Professionals ods, the expectations they had of the program,
APA_2019-03_EEK.indd 126 2019.10.21. 10:34:04

and the personal and professional reasons At the end of each session, the participants re-
for attending the course. The interviews re- corded their experiences in a diary. Some of
vealed that for all the participants the goal these experiences were shared verbally in the
of self-awareness was important, and most end-of-session discussions; team leaders also
of them intended to involve the experiences made written reports about each session. At
gained at the training in their work in some the end of the first block, there was a further
form. The participants themselves had had interview with participants in which the team
a variety of movement and body awareness leaders asked the group members about the re-
experiences prior to the program, including alization of their initial self-awareness goals.
sport activities (running, aerobics, swim- During the second 50-hour block, par-
ming), different kind of dance, yoga, Pilates, ticipants were able to study traditional and
Feldenkrais methodology, basic therapy, au- modern body awareness techniques in a vari-
togenic training, contact improvisation, ety of theoretical and practical contexts. The
juggling, and motion art. The interview in- presented methods included traditional ones
cluded a free association test in which the (for example, Yoga, Tai chi chuan, Medita-
interviewees had to associate to words relat- tion, or Shiatsu) and more modern techniques
ed to body and motion to reveal their personal (such as Mindfulness Based Stress Reduc-
patterns and schemes about certain concepts. tion (MBSR), Body-Mind Centering (BMC),
We later worked on these concepts in differ- Contact improvisation, Psychodynamic
ent exercises during the training. Movement and Dance Therapy (PMDT), Au-
The training program was divided into togenic Training (AT) and Relaxation).
two 50-hour blocks. A five-hour session was In this section, we continued to work
held every two weeks; each block thus con- with the focuses at a theoretical and a prac-
sisted of a total of ten sessions. In the first tical level, and discussed the potential of the
50-hour block, professionals were intro- different methods in working with children.
duced to the psychodynamic movement and The various methods were selected in the
dance therapy method (PMDT, described training material primarily on the basis of
in more detail in the applied methods sec- the training leaders’ experiences with them;
tion) in a self-awareness group. At this stage however, we also provided an opportunity to
of the course, we laid the basis for the body discuss other methods brought by the partic-
awareness experiences through different focus ipants. As there was such a range of potential
areas in movement. In the second block, these themes and methods in the training material,
focus areas were repeated at another level, each five-hour session was devoted to a sin-
with participants being able to study each of gle method presented through one or more
them in more depth within the framework of given focus, while giving some time to a few
different theories and methods. Some of the exercises on other techniques. The main
focuses were specific (for example, a part of themes and the methods emphasized were:
the body like the spine, or a bodily process • Spinal column: Spine Yoga;
like respiration), others were more abstract • Center and peripherals, skeletal system
topics (for example, balance, strength, space, and joints: Body Mind Centering;
time), while others were connected to rela- • Body boundary, body image: Shiatsu,
tional aspects (such as support or guidance). Tui na massage;
APA_2019-03_EEK.indd 127 2019.10.21. 10:34:04

• Strength, energy, leading: Tai chi chuan, psychotherapeutic method is based on body-
Chi gong; mind work, movement improvisation and
• Respiratory, sensory organs, altered states psychodynamic working with movement ex-
of consciousness: Yoga, Mindfulness; periences and relations in the group (Merényi,
• Weight, balance, symmetry: Contact 2004; 2008; Vermes és Incze, 2011). Most
improvisation; traditional and modern body awareness
• Space, directions, levels: Art therapy techniques are basically single-person activ-
methods; ities: the practicing subject is at the centre.
• Time, rhythm: Music therapy; In PMDT, however, body awareness is only
• Relationship, support: Psychodynamic one of two key pillars, with relational work
movement and dance therapy; being the other. PMDT incorporates knowl-
• Communicative power of movement edge from other traditional and modern body
with children: Suzi Tortora’s Method. awareness systems, such as yoga, tai chi
chuan, modern dance trends and many other
At the end of the course, each of the partici- body awareness approaches (Merényi, 2004).
pants completed a final assessment paper on Several phases of the PMDT therapeu-
the impact of the training on their person- tic process address experiences that are not
al lives and on their work, and the potential accessible verbally or are at least difficult to
application of body awareness techniques reach verbally (Merényi, 2007). Each session
in their respective fields. begins and ends with a verbal discussion cir-
cle; between these discussions, there is the
The applied methods movement stage, during with group members
do not speak, with only the therapist provid-
Within the limits of this article, only a brief ining oral instructions. These instructions are
troduction of the most important methods used freely used by group members while they
in the training session is possible. More de- work with different body awareness focuses.
tailed information about the methods and their Working with body awareness and focusing
effect mechanisms is available in scientific lit- on body sensations and motions spontaneous-
erature; some interesting ones can be found in ly modifies the state of consciousness, and this
the literature section. Nevertheless, it is appar- modification increases physical and emotion-
ent from the following brief descriptions that al responsiveness in relationships (Merényi,
various body-mind methods emphasize dif- 2007). Alongside creativity and improvisa-
ferent aspects of body awareness: for example tions in motion, relationship is an important
management of bodily and emotional process- factor in PMDT, so there are exercises involv-
es, or relationship competencies. ing pairs and groups of threes. During the
relational work, participants pay attention not
Psychodynamic Movement only to their own movements and intentions,
and Dance Therapy but also to those of their partners, continuous-
Márta Merényi developed Psychodynamic ly in a mutual attunement with one another.
Movement and Dance Therapy (PMDT) in By interacting with partners in this way, it is
Hungary in the 1980s. This psychoanalytic possible to experience reciprocity, recognition
ally oriented exploratory and corrective of the ‘self-regulating other’ (Merényi, 2004)
APA_2019-03_EEK.indd 128 2019.10.21. 10:34:04

and emotional regulation. The emotional reg- psychological well-being, self-esteem and in-
ulation occurs physically in the movement creased satisfaction with life in both healthy
stage, as well as verbally in the discussion cir- and clinical populations, as well as a signifi-
cles (Simon, 2010). cant decrease in symptoms of stress, anxiety
The different methods of dance therapy and depression.
in the international literature show a color- Based on traditional meditation prac-
ful picture, and besides group methods, tices, MBCT (mindfulness-based cognitive
the emphasis is on individual therapeu- therapy), mindfulness-based stress reduction
tic approaches. When mapping the effects (MBSR) training and many other mindful-
of dance and movement therapy (DMT) on ness-based techniques have been developed
various psychological variables, Koch and within the framework of cognitive therapy.
co-workers (2014) found from meta-analy- These methods are currently very popular
sis that DMT effectively increases quality and there are a number of studies about their
of life and reduces the clinical symptoms of effects, for example, in the treatment of
depression and anxiety. Positive effects can depression, anxiety disorders and stress re-
be found in subjective well-being, positive lief (Shapiro et al., 2014). In a recent study,
moods and emotions, and in body image. In Price and Hooven (2018) drew attention to
the area of interpersonal competencies, the the role of interoceptive awareness in the
method has yielded promising results, but development of emotional regulation and
according to the authors, this topic requires stress management using the MABT (Mind-
further research because of the heteroge- ful Awareness in Body-oriented Therapy)
neity of the data in their meta-analysis. As method. Nevertheless, these body awareness
Koch and co-workers’ meta-analysis was methods have impressive effects on a number
based mostly on individual DMT methods of other psychological variables.
in which only one patient moves with the
therapist, it might prove that PMDT’s group Synthesis
therapy approach is even more relevant in
the field of relationship competencies. The main outcome of our project was the
development of a new training program
Other methods in the program – yoga, tai which could be used in the education of pro-
chi chuan, mindfulness fessionals dealing with children. This new
A brief consideration of the effects of oth- perspective, based on body-mind approach-
er methods based on body awareness es, has other potential useful applications, as
techniques presented in the training pro- will be outlined below in the short review
gram raises some additional interesting of the program evaluation. The program was
aspects. A number of recent scientific stud- evaluated at the end of the course using the
ies and meta-analyses found positive effects final assessment papers and interviews with
of yoga on different psychological variables, the professionals involved, as well as re-
such as anxiety and depression (Cramer et al., ports and observations made by the trainers.
2013; 2018). Wang and his colleagues in their During the interview and in the assessment
meta-analysis (2010) reported additional ef- paper each of the participants was asked
fects with tai chi chuan practitioners, such as about the impact of the training on their per-
APA_2019-03_EEK.indd 129 2019.10.21. 10:34:04

sonal life and their professional work. Their awareness method in the warm-up or closing
feedback revealed a wide range of possible phases of their verbal sessions. Some applied
applications in the field of body awareness a bodily focus more prominently in their work
techniques and helping relationships. in motion or in working with symbols. Oth-
The first of the short-term goals of this er practitioners further developed their own
program was to improve the mental and methods, while becoming more conscious
physical health of the therapists and oth- about bodily processes in their work. A num-
er helpers. All ten participants mentioned ber of participants commenced further studies
positive changes in their mental or physi- in this field after the course; one professional
cal health during or after the course. The organized free-movement sessions combined
second short-term goal was to improve the with stories, while another wrote a chapter on
relationship competencies of professionals the subject in a book.
through a more conscious management of
physical and mental processes during the
helping relationships. A majority of the pro- Conclusions
fessionals observed shifts in their personal
or work relationships during the period of At the beginning of our article we wanted
the course. However, these results should be to identify the factors which increase the
examined more systematically in the future effectiveness of therapeutic change. The
to draw more sophisticated conclusions on relationship between the client and the ther-
the impact of the various body awareness apist had been identified in various studies
techniques in helping relationships. as being especially important in different
To achieve the third short-term goal, the therapeutic approaches. The psychoanalyt-
training laid the groundwork for participants ically-based intersubjective approach and
to apply body awareness techniques in their the embodiment theories of the cognitive
own practice. Towards the end of the training sciences describe similar processes in the
program, it was outlined how body-mind ap- therapeutic relationship, with slightly dif-
proaches may be incorporated as good practice ferent concepts. Professionals in the field of
into various verbal and non-verbal therapeutic embodied communication state that, besides
or other helping methods. Useful informa- semantic, linguistic communication, there is
tion was shared on this topic, especially in the a physical and emotional level of communi-
second 50-hour block, and participants wrote cation between therapist and patient. Later
about this in their final assessment papers. The in this paper, we argued that the role of re-
participants mentioned a number of interest- lationship competencies was significant not
ing occasions when they had tried exercises only in therapeutic relationships, but in oth-
or techniques inspired by the course, and de- er helping relationships as well. Specifically,
scribed how their professional work had been in order to establish an effective helping
influenced in other ways. Some of them rein- relationship, participants should also com-
terpreted or modified their existing exercises municate properly at the emotional level.
in their praxis in light of their experiences of According to our assumptions, a practice
body-mind approaches on the program. Oth- of different body awareness techniques may
ers used special exercises from a body also help professionals in this respect.
APA_2019-03_EEK.indd 130 2019.10.21. 10:34:05

The participants of the course were pro- derstandably had a larger impact on the
fessionals working with children. Their work participants.
was influenced at various levels by exposure If the body and mind cannot be sepa-
to body- and self-awareness methods and rated, then thinking and states of mind are
competencies acquired during the training strongly determined both consciously and
program, as well as by the theoretical and unconsciously by physical factors. When
practical aspects of the course. The mental a professional works with children, aware-
and physical health of professionals also has ness of bodily sensations and emotions are
an impact on the manifestation of their re- particularly important. Consequently, profes-
lationship competencies, how they can be sionals are responsible for their own physical
present in the helping relationship with fo- and mental condition, which enables concen-
cused attention, acceptance, authenticity and tration, acceptance, attunement, authentic
empathy. The strength of these relationship communication and other relationship com-
competencies may also influence the scope petencies that support the functioning of the
and impact of the specific exercises and therapeutic or helping relationship. Methods
techniques that may be applied in the pro- based on body awareness techniques can pro-
fessionals’ practice. However, elaboration of vide support to achieve these goals, as they
these issues exceeds the boundaries of this have the ability to promote the effectiveness
article, and further studies are needed on the of the work of professionals at several levels.
subject.
Both participants and trainers alike felt
that during the 100-hour course a huge Acknowledgments
amount of material was presented and need-
ed to be processed, and further time would The authors offer many thanks to the partic-
be needed to consolidate and deepen un- ipants of the training program for sharing
derstanding. Nonetheless, even a relatively their inspiring experiences, and to the ther-
brief overview of the many methods pre- apists and staff of the Smile Foundation who
sented during the course was sufficient to have worked together in this area over many
enable professionals to begin to choose the years. We also give our thanks to Judit Si-
most relevant of the body-mind approach- mon and Márta Merényi for teaching us the
es for their own fields. The exception PMDT method, to Han Kui Yuan, master of
was PMDT, which had a devoted 50-hour tai chi chuan, and other professionals teach-
self-experience block; this method un- ing body awareness techniques.
Összefoglaló
Testtudati szemlélet a terápiás és más segítő kapcsolatokban – egy képzési

program tapasztalatai
Háttér és célkitűzések: A cikk a kapcsolati paradigma témáját járja körbe a különböző

terápiás megközelítésekben, összekapcsolja a pszichoanalitikus irodalomban gyökerező
APA_2019-03_EEK.indd 131 2019.10.21. 10:34:05

interszubjektív elméleteket a kognitív terület embodiment teóriáival. Az írás célja, hogy egy
képzési program tapasztalataira építve nemcsak a hatékony terápiás kapcsolatokban, hanem
más segítő kapcsolatokban is bemutassa a testtudati szemlélet egy lehetséges alkalmazását.
Módszer: Korbai és Hoppál létrehoztak egy 100 órás képzési programot, amely arról szólt,
hogy a különböző testtudati technikák hogyan alkalmazhatók gyerekekkel foglalkozó
segítő szakemberek önismeretének és kapcsolati kompetenciáinak fejlesztésében. Ebben
a cikkben ennek a képzési programnak a céljait és felépítését mutatjuk be, valamint az első
pilottanfolyamból leszűrt tapasztalatokat.
Szintézis: A program értékelése alapján elmondható, hogy a kitűzött rövid távú célok
többsége megvalósult, a résztvevők több szinten is integrálni tudták a testtudati technikákat
személyes életükbe és munkájukba egyaránt.
Következtetések: A segítő kapcsolatokban tevékenykedő szakemberek, különösen, akik
gyerekekkel dolgoznak, felelősek azért, hogy olyan testi-lelki állapotban legyenek, amely
lehetővé teszi a koncentrált figyelmet, az elfogadó viszonyulást, a hangolódást, a hiteles
kommunikációt és más kapcsolati kompetenciák megnyilvánulását, támogatva ezzel
a terápiás vagy más segítő kapcsolat hatékonyabb működését. A testtudati technikán
alapuló módszerek sokat segíthetnek ezeknek a céloknak az elérésében, mert több szinten is
képesek előmozdítani a szakemberek munkájának hatékonyságát.
Kulcsszavak: kapcsolati kompetenciák, interszubjektív elméletek, test-elme megközelítések,
megtestesült kommunikáció, testtudati technikák, táncterápia
References
Bokor L. (2017): Feszültség a pszichoanalízis elméletrendszerében. Az interszubjektivi-

tás fogalmának eltérő jelentései az elméletben és a terápiás gyakorlatban. Lélekelemzés,
12(2). 137–152.
Borstad, M. (1998): Interszubjektivitás a dialektikus kapcsolatelmélet tükrében. Pszicho-
terápia, 7(5). 349–362.
Bucci, W. (2011): The Role of Embodied Communication in Therapeutic Change. In Tscha-
cher, W., Bergomi, C. (eds): The Implications of Embodiment – Cognition and Commu-
nication. Imprint Academic, Exeter. 209–228.
Campos Jiménez A. (2016): Szenzomotoros és kapcsolati élmények összefonódása. In
Szvatkó A. (szerk.): Billenések – Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terá-
pia köréből. Oriold és Társai Kiadó, Budapest. 63–103.
Cramer, H., Lauche, R., Langhorst, J., Dobos, G. (2013): Yoga for depression: a systemat
ic review and meta-analysis. Depression and Anxiety, 30(11). 1068–1083.
Cramer H., Lauche, R., Anheyer, D., Pilkington, K., de Manincor, M., Dobos, G.,
Ward, L. (2018): Yoga for anxiety: A systematic review and meta-analysis of randomi-
zed controlled trials. Depression and Anxiety, 35(9). 830–843.
Fónagy P., Target M. (2005): Pszichoanalitikus elméletek. Gondolat Kiadó, Budapest.
256–287.
APA_2019-03_EEK.indd 132 2019.10.21. 10:34:05

Járai R., Csókási K., Büki Sz., Hent C. Cs. (2016): A Többdimenziós Interoceptív Tuda-
tosság Skála hazai adaptációja. Alkalmazott Pszichológia, 16(1). 123–134.
Jarovinszkij V., K iss T. C. (2016): Mozgás és tánc terápiás alkalmazása gyerekeknél. In
Szvatkó A. (szerk.): Billenések – Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terá-
pia köréből. Oriold és Társai Kiadó, Budapest. 63–103.
K ampis Gy. (2001): Az elme dinamikus modelljei. In Gervain, J., Pléh, Cs. (szerk.): A látha-
tatlan megismerés. Gondolat Kiadó, Budapest.
Koch, S., Kunz, T., Lykou, S., Cruz, R. (2014): Effects of dance movement therapy and dance
on health-related psychological outcomes: A meta-analysis. The Arts in Psychotherapy,
41(1). 46–64.
Köteles F. (2014): A Testi Tudatosság Kérdőív magyar verziójának (BAQ-H) vizsgálata jógá-
zó és fiatal felnőtt kontroll mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(4). 373–391.
Köteles F., Simor P., Tolnai N. (2012): A Testi Abszorpció Skála magyar változatának
pszichometriai értékelése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(4). 375–395.
Kulcsár Zs. (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Lakoff, G., Johnson, M. (2003): Metaphors we live by. The University of Chicago Press,
Chicago.
Lyons-Ruth, K. (1998): Implicit Relational Knowing: its Role in Development and Psycho
analytic Treatment. Infant Mental Health Journal, 19(3). 282–289.
Mehling, W. E., Gopisetty, V., Daubenmier, J. J., Price, C. J., Hecht, F. M., Stewart,
A. (2009): Body awareness: construct and self-report measures. PLoS ONE 4. e5614.
(Downloaded: 2019. 07. 25.)
Mehling, W. E., Wrubel, J., Daubenmier, J. J., Price, C. J., K err, C.E., Silow, T. (2011):
Body Awareness: a phenomenological inquiry into the common ground of mind-body
therapies. Philosophy, Ethics, and Humanities in Medicine, 6(6). http://www.peh-med.
com/content/6/1/6 (Downloaded: 2019. 07. 25.)
Merényi M. (2004): Mozgás- és táncterápia. Pszichoterápia, 13(1). 4–15.
Merényi M. (2007): Tudatállapotok jelentősége a pszichodinamikus mozgás- és táncterápi-
ában. Pszichoterápia, 16(4). 235–240.
Merényi M. (2008): A mozgás- és táncterápiák helye a pszichoterápiák között. A pszicho
dinamikus mozgás- és táncterápia testmegközelítése. Pszichodráma Újság, 2018(tavasz).
59–67.
Pető K. (2003): Az implicit kapcsolati tudás. Új szempontok a pszichoterápia hatásmecha-
nizmusának megértéséhez. Psychiatria Hungarica, 18(4). 217–225.
Pintér G. (2015): A humanisztikus pszichológián alapuló irányzatok. In Szőnyi G. (ed.)
A pszichoterápia tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest.
Price, C. J., Hooven, C. (2018): Interoceptive Awareness Skills for Emotion Regulation:
Theory and Approach of Mindful Awareness in Body-Oriented Therapy (MABT).
Frontiers in Psychology. 2018(9): 798. DOI: 10.3389/fpsyg.2018.00798
Shapiro, S., Thakur, S., de Sousa, S. (2014): Mindfulness for Health Care Professionals and
Therapists in Training. In Baer, R. A. (ed.): Mindfulness-Based Treatment Approaches –
Clinician’s Guide to Evidence Base and Applications. Elsevier Inc., San Diego.
APA_2019-03_EEK.indd 133 2019.10.21. 10:34:05

Simon J. (2010): Az érzelemreguláció és a valódi szelf élménye a dinamikus mozgás- és

táncterápia során. Lélekelemezés, 2010(június). 85–102.
Simon M., Tényi T., Trixler M. (2001): Memóriafajták a pszichodinamikus megközelítés
tükrében. Pszichoterápia, 10(1). 332–341.
Stern, D. N. (2002): A csecsemő személyközi világa a pszichoanalízis és a fejlődéslélektan
tükrében (Ford. Balázs-Piri Tamás). Animula Kiadó, Budapest.
Stern, D. N. (2010): A jelen pillanat a pszichoterápiában és a mindennapokban. Mikroana-
lízis a pszichoterápiában (Ford. Büti Etelka). Animula Kiadó, Budapest.
Stern, D. N., Bruschweiler-Stern, N., Harrison, A., Lyons-Ruth, K., Morgan, A.,
Nahum, J., Sander, L., Tronick, E. (1998): The process of therapeutic change involving
implicit knowledge: Some implications of developmental observations for adult psycho
therapy. Infant Mental Health Journal, 19(3). 300–308.
Szőnyi G. (szerk.) (2015): A pszichoterápia tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest.
Tschacher, W., Bergomi, C. (ed.) (2011): The Implications of Embodiment – Cognition and
Communication. Imprint Academic, Exeter.
Tschacher, W., Dauwalder, J-P. (ed.) (2003): The Dynamical Systems Approach to Cogni-
tion. World Scientific Publishing Co., Singapore.
Varela, F. J., Rosch, E., Thompson, E. (1991): The Embodied Mind: Cognitive Science and
Human Experience. MIT Press, Massachusetts.
Vermes K. (2008): A test – saját és idegen határán. Pszichodráma Újság, tavasz. 115–123.
Vermes K. (2010): A test értelmezésének fő változásai a nyugati gondolkodás történetében.
Kézirat.
Vermes, K., Incze, A. (2011): Psychodynamic Movement and Dance Therapy (PMDT) in
Hungary. Body, Movement and Dance in Psychotherapy. DOI: 10.1080/17432979.
2011.557890
Wang, C., Bannuru, R., R amel, J., Kupelnick, B., Scott, T., Schmid, C.H. (2010): Tai
Chi on psychological well-being: systematic review and meta-analysis. BMC Comple-
mentary and Alternative Medicine, 2010. 10–23.
APA_2019-03_EEK.indd 134 2019.10.21. 10:34:05

-------
-------
ALK ALMA ZOT T PSZICHOLÓGIA
Bárdos György Oláh Attila
Birtalan Ilona Liliána Rácz József
Borsfay Krisztina Révész György
Dúll Andrea Rigó Adrien
Ehmann Bea Tóth-Varga Violetta
Hoppál Dorottya Szabó János
Inhóf Orsolya Vermes Katalin
SZERZŐINK ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

Jámbori Szilvia
Juhász István
Kis Bernadett
Korbai Hajnal
Kőrössy Judit
Nguyen Luu Lan Anh
2019/3
2019/3
-------
-------
apa_2019_3.indd 1 2019.10.08. 13:51:58

Alkalmazott Pszichológia Alapítvány Folyóirata - 2019-03

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Alkalmazott Pszichológia Alapítvány Folyóirata - 2019-03

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

-------

SZERZŐINK ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

apa_2019_3.indd 1 2019.10.08. 13:51:58

APA_2019-03_EEK.indd 1 2019.10.21. 10:33:55

Megjelenik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

APA_2019-03_EEK.indd 2 2019.10.21. 10:33:55

A térhasználat jellegzetességei a pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési

A szándékos önszabályozás jelentősége serdülő és fiatal felnőttkorban a társas

Significant negative transitions in Chinese immigrant children’s life . ............................... 53

Egészség a közösség által támogatott mezőgazdálkodásban................................................ 81

Az Episztemikus Kíváncsiság Kérdőív magyar adaptációja.............................................. 103

Body-mind approaches in therapeutic and other helping relationships – experiences of

APA_2019-03_EEK.indd 3 2019.10.21. 10:33:55

APA_2019-03_EEK.indd 5 2019.10.21. 10:33:55

Háttér és célkitűzések: Winnicott énfejlődési modelljében három fő anyai működésmódot

APA_2019-03_EEK.indd 7 2019.10.21. 10:33:56

szer érdekes összefüggéseket mutatott a Winnicott elméletéből ismert anyai fő funkciókkal,

Bevezetés jük a környezeti mozzanatokat valós súlyuk

APA_2019-03_EEK.indd 8 2019.10.21. 10:33:56

letek szerint az implicit tudásként bennünk a depressziós kedélyállapotú személy tér­­­

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 9 2019.10.21. 10:33:56

APA_2019-03_EEK.indd 10 2019.10.21. 10:33:56

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 11 2019.10.21. 10:33:56

ző személyiségzavarok hátterében a korai énvédelemként szolgál. Az anyai gondos-

APA_2019-03_EEK.indd 12 2019.10.21. 10:33:56

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 13 2019.10.21. 10:33:56

APA_2019-03_EEK.indd 14 2019.10.21. 10:33:56

a csecsemő képes legyen a tárgy megal- Csecsemőmegfigyelés

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 15 2019.10.21. 10:33:56

gyelt családtagokkal és a történések mögöt- figyelhető készségeinek, interakcióinak

APA_2019-03_EEK.indd 16 2019.10.21. 10:33:56

a baba születésétől kezdődően kb. másfél Kutatói kérdés

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 17 2019.10.21. 10:33:56

A konstruktivista szemlélet szerint a társa- az adatok szisztematikus elemzése által,.

APA_2019-03_EEK.indd 18 2019.10.21. 10:33:56

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 19 2019.10.21. 10:33:56

térben is egyértelműen leképeződnek a ke­­­ be. Eszerint a teoretikus kódok némelyike

APA_2019-03_EEK.indd 20 2019.10.21. 10:33:57

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 21 2019.10.21. 10:33:57

APA_2019-03_EEK.indd 22 2019.10.21. 10:33:57

Az következő bejegyzésben a megfigyelő funkcionáló állapot, amelyet leggyakrab-

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 23 2019.10.21. 10:33:57

A túl hangos környezeti ingerekre is gyak- hordozhat a 2. axiális kód, a Gondosko-

APA_2019-03_EEK.indd 24 2019.10.21. 10:33:57

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 25 2019.10.21. 10:33:57

APA_2019-03_EEK.indd 26 2019.10.21. 10:33:57

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 27 2019.10.21. 10:33:57

The characteristics of the use of space as described in infant analysis reports

APA_2019-03_EEK.indd 28 2019.10.21. 10:33:57

Bálint M. (1997): A borzongások és regressziók világa. Animula, Budapest.

Alkalmazott Pszichológia 2019, 19(3): 7–31.

APA_2019-03_EEK.indd 29 2019.10.21. 10:33:57

Hermann I. (1947): Néhány lelki jelenség térvonatkozása. Magyar Pszichológiai Szemle,

letek szerint az implicit tudásként bennünk a depressziós kedélyállapotú személy tér

térben is egyértelműen leképeződnek a ke be. Eszerint a teoretikus kódok némelyike

felnőtt csoportban jelenik meg hangsú- A Szelekció-Optimalizáció-Kompenzá

19%-kal magyarázva a varianciát (lásd. 8. (lásd 8. táblázat). Az összefüggés azt mu

Demetriou, A. (2000): Organization and development of self-understanding and self-