Alapápolástan - gondozástan

AKADÁLYOZOTTSÁG /KORLÁTOZOTTSÁG
https://www.youtube.com/watch?
v=s6NldbwCdzE
TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZOTTSÁGA = FOGYATÉKOSSÁG

 A fogyatékosság az egyénnel szemben támasztott személyi,

társadalmi, foglalkozási vagy törvényes igények, kötelezettségek
teljesítését biztosító képességeknek károsodás miatti kedvezőtlen
változása.
 A fogyatékosság arra a tevékenységre vonatkozik, amelynek
végrehajtásában az egészség-károsodott egyén akadályozott.
 A WHO meghatározása szerint „a fogyatékosság a normális
emberi léthez szükséges tevékenységek végrehajtásának az
akadályozottsága vagy képtelensége”.
 Átmeneti – tartós
INTEGRÁCIÓ
 „egyesülési folyamat, részek egésszé való összeolvadása,
egységesülés, beilleszkedés, beolvadás, hozzácsatolás
összegződés” (Bakos F.: „Idegen szavak és kifejezések szótára”
Akadémiai kiadó 1989)
 „az integráció két vagy több gazdasági egység egyesülése egy
bizonyos egészbe.” (F. Perroux, 1954)
 „Az integráció fogalma alá esik minden olyan folyamat, amely
nagyobb fokú közösséghez vezet” (R. Marjolin, 1953)
INTEGRÁCIÓK JELLEMZŐI

 Önként
 Nemzeti-nemzetek feletti
 Hatékony együttműködés, önállóság
 Egységesülés
 Hosszú történelmi folyamat: gazdasági-politikai
 Több szinten végbemenő folyamat
SZEGREGÁCIÓ
 A szegregáció elkülönülést jelent.
 Használják többféle konteksztusban,
 pl faji szegregáció,
 vallási szegregáció,
 nem szegregáció stb.
 Minden esetben a két vagy több csoport elkülönülését jelenti.
ELŐÍTÉLET
 irracionális véleményt, gondolatot vagy érzetet, amely korábban
kialakult egy személyről vagy csoportról, és amely szintén nem
rendelkezik megfelelő ismeretek, tény vagy indok nélkül.
 az előítéletre, az egyik csoport tagjai általánosan kedvezőtlen
hozzáállásra vagy megítélésre utal, a csoportra vonatkozó nem
megfelelő és pontatlan információk alapján.
 Az előítélet lehet pozitív vagy negatív.
 A kifejezést azonban elsősorban negatív előítéletekre használják,
amikor egy adott csoporthoz tartozó tagoknak
alacsonyabbrendűnek tartják őket a faj, nem, nemzetiség, etnikai
hovatartozás, osztály, vallás, nem pedig a személyes tapasztalat
alapján.
 ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT
 Az előítélet indokolatlan és  A diszkrimináció egy személy
Jelentés
alaptalan hozzáállás az vagy csoport másokkal
egyénhez, csak azért, mert szembeni igazságtalan vagy
egy társadalmi csoportba negatív bánásmódjára
Mi az? tartozik. vonatkozik, mert egy adott
osztályba, csoportba vagy
jelentése kategóriába tartozik
 Absztrakt félreértés, csak az
 Az előítélet kifejezése.
Természet
elmében.
Magában foglalja Hit  Akció
Okozta  Nem tudatos  Tudatos és nem tudatos
 Sztereotipizálás  Előítélet
Összetevő
 Negatív hozzáállás az  Tisztességtelen viselkedés az
egyénhez vagy csoporthoz. egyén vagy csoport ellen.
Jogi eljárás

 
STIGMATIZÁCIÓ
 Megbélyegzés.
 Eredetileg azt jelentette, hogy valakin Krisztus szent sebei
jelennek meg.
 Társadalomtudományi értelemben a stigma olyan tulajdonság,
amit a többség bűnösnek, megvetendőnek, szégyenletesnek vagy
undorítónak ítél, így az ilyen tulajdonsággal rendelkező személyt
megbélyegzik, kirekesztik.
 Stigma lehet a kisebbségi származás, a krónikus betegség (pl. rák,
AIDS), a fogyatékosság, a homoszexualitás, a vallás, a bőrszín, de
bármi olyan tulajdonság, ami az illető társadalomban negatívnak,
nemkívánatosnak minősül.
 A stigmatizáció következménye a kirekesztés.
ESÉLYEGYENLŐSÉG
 Az emberiség történelme egyre differenciáltabb társadalmi
alakzatokat, gazdasági, kulturális mintázatokat mutat.
 Az elmúlt évszázadokban az iskolarendszer különböző
megoldásokat kínált a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére.
 Napjainkban, Magyarországon, a még mindig szelektív
iskolarendszer akadályozza a társadalmi integráció hatékony
érvényesülését.
 Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, kutatások bizonyítják az
ún. komprehenzív iskolamodell előnyeit
ESÉLYEGYENLŐSÉG
 Hiába egyenlő jogilag két gyermek, hiába van elvileg lehetősége
ahhoz, hogy ugyanoda, ugyanarra az iskolafokra eljusson, ha az
egyiknek – hátrányos gazdasági-társadalmi helyzete miatt –
rosszabbak a tanulási esélyei, mint a másiké,
 Az esély, ebben az értelemben nem azonos a lehetőséggel.
 Az esély a lehetőséggel való élés, a lehetőség kihasználásának
képessége.
 Az esélyek akkor egyenlők, ha a gyermekek mellé a családon kívül a
társadalom, az iskola is „odaáll”.
 Ha szükséges; ha a jobb, eredményesebb tanulási feltételek, a
tudáshoz-jutás esélye nem a születéskor dől el – azaz, ha képessé
válik a gyermek arra, hogy kihasználja a lehetőségeket.
 Ellenkező esetben társadalmilag nem kívánatos folyamatok zajlanak.
TÖRVÉNYI HÁTTÉR
 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség
előmozdításáról 28§ (1), (2),
 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról
 I. fejezet – különös tekintettel: - Tankötelezettség
 - A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere
 - A gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelezettségei
 IV. fejezet - különös tekintettel: - Az iskolai nevelés és oktatás közös
szabályai
 - A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz
való jog, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben (SNI)
 - Pedagógiai Szakszolgálatok
ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOK

 Nők
 Roma emberek

A vonatkozó törtvény alapján: valamely nemzeti, etnikai csoporthoz

tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos
és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás
kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. Így az tekinthető
romának, aki annak vallja magát.
 Fogyatékossággal élő emberek:

Azon személyek, akik érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi,

mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán
nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott,
és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív
részvétel során.
 2023.11.09.

MOZGÁSZAVAROK CSOPORTOSÍTÁSA

 Az idegrendszeri eredetű mozgászavar jellege szerint

lehet:
- plégia: bénulás
- paresis: hűdés, amikor a mozgásképesség csökkent
- hypermotilitás: túlmozgás
 Kiterjedése szerint:

- Monoplégia vagy monoparesis: egy végtagra kiterjedő

- Hemiplégia vagy paresis: a test fél oldalára kiterjedő
- Paraplégia illetve paraparesis: a két alsó végtagra
kiterjedő
- Di- vagy tetraplégia illetve di- vagy tetraparesis: négy
végtagra kiterjedő
15
2023.11.09.

16
 2023.11.09.

MOZGÁSZAVAROK CSOPORTOSÍTÁSA

 Izomtónus állapota szerint:

o spasticus: görcsös (ált. kp-i idegrendszer károsodása
okozza)
o atoniás: petyhüdt (gerincvelő elváltozásai, izomsorvadások)
 Sérülés helye szerint:
o centrális (agyi): klasszikus típusa az agyi bénulás. Közös
jellemző a görcsös izomtónus. Pl. Little-kór
o perifériás (gerincvelői): pl. járványos gyermekbénulás más
néven gyermekparalízis. Sokféle súlyossági foka lehet.
Perifériás eredetű fejlődési rendellenesség pl. a
gerinchasadék is.

17
MOZGÁSKÉPESSÉGÜKBEN AKADÁLYOZOTT SZEMÉLYEK

Mozgásfogyatékosok jellemzése
 Látható mozgásszervi elváltozás nagyobb lelki megterhelés, mint a

nem látható betegségek

 Pszichés sérülések okai lehetnek:

- testséma és az önidentitás megváltozása

- bizonyos mozgásfunkciók megváltozása, a mozgás „bizarrá” válása
- fájdalom
- mindezek befolyásolják a vegetatív, érzékszervi és szexuális
funkciókat is
MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG
 a szocializáció akadályozott a kiszolgáltatottság, segítségre
szorulás miatt
 A szocializáció akadályozottságát a következő tényezők segítik elő:

- a környezethez való hozzáférés akadályozottsága, befolyásolja a

megismerést
- A társuló beszédzavarok miatt sérül az aktív kommunikáció

 izoláció, a mások számára hozzáférhető lehetőségektől való

megfosztottság miatt
- - irreális önállósodási törekvések – feszültség az őket korlátozó

körülmények ellen
- - a szocializációs problémák további félelmet, szorongást

okozhatnak, magatartászavarok, agresszió jelentkezhet

- - súlyos esetben depresszió és öngyilkossági kísérlet (krízis állapot)
MOZGÁSAKADÁLYOZOTTSÁG KÖVETKEZMÉNYEI

 Hely-helyzetváltoztatás nehézségei
 Önellátás, önkiszolgálás gondjai
 Problémák a finommozgásokban, koordinációkban (írás, rajzolás)
 Mozgástervezés (gyenge mozgássémák)
 Kommunikációs zavarok (beszéd, mimika, stb.)
 Észlelési folyamatok zavarai (irányok, szem-mozgás koordináció,
olvasási zavarok)
 Tempóbeli eltérések
AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ FELTÉTELEK

 Környezeti feltételek:
 Akadálymentes közlekedés
 Megfelelő bútorok
 Tanulást segítő eszközök
 Csúszásgátló alátétek
 Nagyobb vonalközű füzetek
 Speciális íróeszközök
 Könyvtartó állvány
 Csak annyi változtatás, amennyire feltétlenül szükség van.
SZEGREGÁLT ISKOLÁK:

 - Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon

 és Pedagógiai Szakszolgálat: 1145 Bp., Mexikói út 60.
 - Mozgásjavító kisegítő iskola és nevelőotthon
 - Mozgásjavító speciális általános iskola
 - Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet
 Alapítványok:
 - MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos
Szövetsége)
 - Végtaghiányos gyermekekért alapítvány stb.
 Debrecen: Bárczi Gusztáv
SEGÍTSÉG A MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOKNAK

 Segítség a kommunikációban:
 - személyesen hozzá forduljunk, ne a kísérőhöz
 - egyszerű, világos pontos információt adjunk
 - hagyjunk időt, hogy kifejezzék magukat
 Segítség a helyzetváltoztatásban:
 - Kerekesszék esetén kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e és hogy
hogyan?
 - Ha toljuk, ellenőrizzük a kezek, lábak helyzetét, mert nem biztos,
hogy érzik, ha súrlódik
 - ne toljuk túl gyorsan, ne fordítsuk meg hirtelen
 - ne emeljük fel a karfánál fogva, mert kijár a karfa és balesetet
okozunk
 - ha megállunk, ellenőrizzük a fékeket
SEGÍTSÉG A MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOKNAK

 Járóképes mozgáskorlátozott segítése:

 - Kérdezzük meg pontosan, hogyan segítsünk
 - Ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a botra támaszkodik
 - ne fogjuk meg a botot sem
 - ne sürgessük, kerüljük a hirtelen mozdulatokat
 - mindig a támbottal ellenkező oldalon álljunk
MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOK GONDOZÁSA (STROKE-ON ÁTESETT BETEGEK ESETÉN)

 Hely, helyzetváltoztatás segítése:

 - hanyattfekvésből az ép és az érintett oldalra fordulás
 - csípők megemelése hanyattfekvésből (ágytál használata és járás
előkészítése)
 - beteg ágy szélére való kiültetése
 - beteg áthelyezése ágyból székre
 - állás, járás és a kerekesszék használata (mozgásterapeuta
feladata, de a gyakoroltatás minden segítő felelőssége)
ALAPVETŐ ÖNELLÁTÁSI FELADATOK TECHNIKÁI

 Ágyban fekvő beteg mosdatása, öltöztetése (minél nagyobb

önállóság kialakítása)
 Ülő beteg mosdatása (ha lehet történjen a fürdőben)
 Öltözködés
 Táplálkozás(lehetőleg mindig asztalhoz ültetve történjen)
 Ürítés (lehetőleg WC helyiségben történjen)
EGYÉB GONDOZÁSI FELADATOK

 Kognitív fejlesztő technikák

 - zavar keletkezhet a gondolkodásban, a figyelem, a memória
területén, a tér-idő tájékozódásban, az észlelésben, érzékelésben
 - rövid és hosszútávú emlékezet fejlesztése, térben és időben való
tájékozódás segítése:
 - irányított beszélgetések (reggel pl. milyen nap van ma, hányadika,
időjárás, hónapra való rákérdezés, kérdéseink legyenek egyszerűek
és könnyen megjegyezhetők)
 - tisztálkodáskor, a használt eszközök megnevezése, osztályozása,
tulajdonságaik közös elemzése gyakoroltatható
 - térbeli tájékozódási zavar esetén keressünk mindig támpontokat,
melyeket a beteg aránylag könnyen képes megjegyezni
LÁTÁSSÉRÜLÉS
 A Magyarországon hivatalosan elfogadott gyógypedagógiai
definíció (WHO 1992.): „ Látássérültnek tekinthető az a személy,
akinek a jobbik szemén a maximális korrekcióval elérhető
látásélessége az ép látás 30%-a (V: 0,3), vagy ennél kevesebb,
illetve látótere szűkebb 20 foknál.”
Befolyásoló tényezők:
 Kontrasztérzékenység
 Fényviszonyokhoz való alkalmazkodás
 Színlátás
 Szemmozgató funkciók
 Vizuális ingerek feldolgozásának agyi funkciói
A LÁTÁSSÉRÜLT EMBEREK KORLÁTOZOTTAK A KÖVETKEZŐ FUNKCIÓK KÖZÜL LEGALÁBB EGYBEN:

 Információszerzés
 Mozgás, tájékozódás, közlekedés
 Önellátás, mindennapi tevékenységek
 Tanulás
 Munkába állás

A látássérültek csoportosítása
 Gyengénlátók (V: 0,3-01)

- Információszerzés: elsősorban vizuális úton

 Aliglátók (V: 0,1- fénylátás)

- Információszerzés: taktilis-auditív úton

 Vakok

- Információszerzés:taktilis-auditív úton
A LÁTÁSSÉRÜLÉS LEGGYAKORIBB OKAI

Veleszületett okok
 Örökletes szembetegségek (pl. szürkehályog)

 A szem veleszületett fejlődési rendellenességei (microphtalmus)

 Méhen belüli károsodás

 Szerzett sérülések

Szembetegségek:
 Nagyfokú rövidlátás (myopia)

 Távollátás (hypermetropia)

 ROP (gyl.: 20%-a, vakok 80 %-a)

 Szürkehályog (cataracta)

 Zöldhályog (glaucoma)

 B. Balesetek
LÁTÁSSÉRÜLÉSRE UTALÓ JELEK KISGYERMEKKORBAN

 A gyermek közelről néz

 Gyakrabban elesik
 Nehezen találja meg a tárgyat amit keres
 Nekimegy akadályoknak (épített toronynak véletlenül)
 Ismeretlen terepen nehezen tájékozódik
 Nem szívesen jár lépcsőn
 Személyek felismerése csak közelről, esetleg hangról
 Nem, vagy nem jól reagál a metakommunikációra
LÁTÁSSÉRÜLÉSRE UTALÓ JELEK ISKOLÁS KORBAN

 Könyveket, képeket közelről néz

 Az apró betűket, jeleket nem látja, nem tudja értelmezni
 A hasonló formájú betűket összetéveszti
 Íráskor nem tartja a sorközt, írásnyomatéka erőteljes, nehezen
olvassa az általa leírtakat
 Könyvben , mf.-ben nehezen tájékozódik
 Tábláról nehezen vagy egyáltalán nem másol
A FEJLESZTÉS TERÜLETEI

 Önállóság, önkiszolgálás fejlesztése, különös tekintettel a tanulás

folyamatára
 Tanulást segítő speciális segédeszközök használatának gyakorlása
 Nagymozgások fejlesztése, egyensúly fejlesztése
 Önálló és biztonságos tájékozódás és közlekedés fejlesztése
 Funkcionális látáshasználat fejlesztése
 Hallásnevelés
 Tapintás és manipuláció fejlesztése
 A fejlesztés területei
 Braille írás, olvasás elsajátítása
 Felkészülés a továbbtanulásra
LÁTÁSSÉRÜLTEK CSOPORTJAI

 Vakok: nem érzékelik a fényt sem

 Aliglátók:

- Fényérzékelők: vakos technikát igényelnek, de a közlekedésben,

tájékozódásban fel tudják használni látásmaradványukat. Fény irányának
megállapítására képesek
- Nagytárgylátók: Többségük általában Braille-olvasó, látásmaradványukat a
mindennapi életben jól felhasználják
- Ujjolvasók (két méteren belül megszámolják az eléjük tartott kéz ujjait)
Látásmaradványuk elegendő a síkírás elektronikus eszközökkel történő
olvasásához
 Gyengénlátók: A látás marad a vezető érzékelési csatorna, oktatásukban a

látás maximális kihasználására kell törekedni

 a hallási és tapintási érzékelésre kell elsődlegesen támaszkodni (Braille-

írás),
 hagyományos módon írnak, legfeljebb segédeszközöket használnak
LÁTÁSI FOGYATÉKOSSÁG GYÓGYÍTÁSA

 Eredményes műtéti kezelés végezhető:

 szürkehályog,
 zöldhályog,
 ideghártyaleválás,
 szaruhártya-átültetés,
 üvegtest pótlása,
 rövid és távollátás végleges korrekciója
LÁTÁSI FOGYATÉKOSOK REHABILITÁCIÓJA

 1784 óta folyik intézményes oktatásuk nevelésük

 0-3 éves korig korai fejlesztés
 Vakok óvodája, általános iskolája, speciális szakiskola és
diákotthon
 Gyengén látók részére is létezik iskola szakiskola
 A tehetségesebb gyerekek épek iskolájában, ill. főiskolán,
egyetemen tanulnak tovább
A LÁTÁSSÉRÜLTEK REHABILITÁCIÓJÁNAK SZAKASZAI

 Önállóság visszaszerzése
 Foglalkozási rehabilitáció (munkahelyteremtés, átképzés)

 Társadalmi rehabilitáció (integráció)

 Önállóság visszaszerzése:

 Látás elvesztése – nagy lelki megterhelés

 Korai segítség – elemi rehabilitáció: Vakok Állami Intézete által

Elemi rehabilitáció célja:

 - felnőttkorban látásukat vesztett emberek visszavezetése a

társadalomba
 - átsegítése a fizikai, lelki krízisen

 - biztosítani az egyén önkiszolgálóvá válását

 Tanfolyam keretében hét. Vakok Állami Intézete végzi

 Elsajátítható: önálló közlekedés, önellátás, pontírás

HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK

Károsodásból eredő funkcionális akadályozottság

 - Speciális emberi funkciók zavara (érzékelés, mozgás, értelmi)

pl. a hallószerv károsodása következtében:

 - a siketség

 - a nagyothallás

 - A fogyatékosság maradandóan ezekhez társuló személyiség torzulást jelent

 Hallássérültek közé sorolhatók tágabb (orvosi) értelemben mindazok,

akiknek hallóképessége a hallási analizátor valamely részének (fül,

hallópálya, agykérgi központok) károsodása (betegsége, sérülése)
következtében az éptől eltérést mutat.
 Szűkebb értelemben, pedagógiai szempontból viszont csak azok tekinthetők

hallássérülteknek (hallási fogyatékosnak), akiknél a hallássérülés

rendellenes fejlődést von maga után és akiknél emiatt sajátos nevelésre való
ráutaltság alakul ki
HALLÁSSÉRÜLTEK FELOSZTÁSA A HALLÁSCSÖKKENÉS MÉRTÉKE SZERINT:

1. Megközelítően ép hallásúak: (enyhén nagyothallók)

 - nehézségük csak a nagyon halk, súgott beszéd megértésében

van, esetleg nem értik, hogy környezetük miért hallgatja a TV-t,

rádiót-szerintük kissé halkan.
 - hallásküszöbük a beszédhangok területén dB között van

2. Közepesen nagyot hallók:

 - hallásuk már észrevehetően csökken, a távolabbról beszélőket

nem hallják
 - A szobában is csak akkor értik meg a beszédet, ha nincs a

környezetükben más zaj

 - Hallásküszöbük a beszédhangok területén dB között van
HALLÁSSÉRÜLTEK FELOSZTÁSA A HALLÁSCSÖKKENÉS MÉRTÉKE
SZERINT:

3. Súlyosan nagyot hallók:

 - hallásuk jelentős mértékben csökkent

 - csak az egészen közeli hangos beszédet hallják, de minden szót így

sem értenek meg

 - gyakran a hangsúly, a mondat jelentése alapján tudják csak

kitalálni, hogy pontosan mit mondtak nekik

 a környező zajokat, hangokat alig hallják, társaságban a beszédet
alig értik, ezért gyakran kerülnek kellemetlen helyzetbe és könnyen
lesznek zárkózottak
 - nagyteljesítményű hallókészülékkel, kitartó és rendszeres

hallásgyakorlatokkal hallásuk és beszédük javítható

 - hallásküszöbük a beszédhangok területén dB között van
HALLÁSSÉRÜLTEK FELOSZTÁSA A HALLÁSCSÖKKENÉS MÉRTÉKE
SZERINT:

4. Hallásmaradványosok és siketek:
 - hallásuk súlyos mértékben csökkent, vagy semmiféle hangot nem

hallanak meg, legfeljebb a nagyon erős és mély hangok által

keletkezett rezgéseket veszik észre (pl. közeli traktor, hajókürt,
trombita stb.)
 - Ebben az esetben még mindig sokat jelenthet a korszerű

hallókészülék használata.
 - a beszédet maguktól nem tanulják meg, egészen kis korban (2-3

évesen) hallókészüléket kapnak és szurdopedagógus segítségével

tanulnak meg beszélni
 dB feletti hallásveszteség jellemzi

 A közvéleménnyel ellentétben rendkívül ritka a teljesen siketek

előfordulása akik a hallókészüléket is alig vagy nem tudják

hasznosítani.
NAGYOTHALLÁS ÉS SÜKETSÉG OKAI

I. Veleszületett:
 Öröklés (kb. 50%)
II. Szerzett hallássérülések okai:
 Koraszülés
 Anya terhesség alatti betegsége (pl. Rubeola)
 Szülési sérülés
 Születés utáni betegség
 Baleset
 zajártalom
Nagyothallást okozhatnak egyes fertőző betegségek
 - agyvelő és agyhártyagyulladás
 - skarlát
 - kanyaró
 Ezek szövődményei, a gyakori, ismétlődő és hosszú ideig tartó középfülgyulladás
Gyógyszerártalom
Időskori nagyothallás
A HALLÁSCSÖKKENÉS TÍPUSAI

 Vezetéses halláscsökkenés:
Ha a hangvezető rendszerben – tehát hallójárat, dobhártya,
hallócsontok, labyrinth- ablakok rendszerében – keletkezik
megbetegedés
 Idegi típusú halláscsökkenés (percepciós):

Ide tartoznak a hangfelfogó rendszer, a belső fül, a hallóideg, a

hallópályák és a hallókéreg megbetegedései
 Kevert típusú halláscsökkenés:

A vezetéses és a percepciós nagyothallás kombinálódhat egymással

A HALLÁSVESZTESÉG KEZDETE

 Congenitális siketség:A születésnél vagy azt megelőzőleg

jelentkező siketség
 Prelinguális siketség: A normális beszédelsajátítás befejezése
előtt (kb. 3. életév) jelentkező siketség.
 Postlinguális siketség: A beszélt nyelvelsajátítás befejeződése
után ( kb. 3. életév) jelentkező siketség.
 A postlinguális siketségnek a beszédre, olvasásra, írásra és szájról
olvasásra gyakorolt hatása az egyéntől és a hallásvesztés
időpontjától függ
KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI

 A siketek egymás között használt közlési eszköze a jelnyelv, amely a

kezek globális jelzései, mozdulatai által fejez ki gondolatokat
 A jelnyelv szónyelv, az egyes fogalmaknak 1-1 kézjel felel meg. A
hagyományos jelnyelv szókincse lényegesen szűkebb a hangos
beszédnél, grammatikája is teljesen eltérő.
 Jelbeszéd jelei erősen kötődnek a konkrétumokhoz, az
általánosítást csak igen korlátozott mértékben teszi lehetővé
 Természetes jelbeszéd jelei közvetlenül utalnak a dolgok külső
megjelenési formájára, vagy utánozza a cselekvések mozgását, így
tanulás nélkül is érthető
 A jelek másik csoportja a mesterséges jelek (egyezményes jelek)
csak tanulás után érthetők
SÚLYOS NAGYOTHALLÁS ÉS A SIKETSÉG KÖVETKEZMÉNYEI

 A hallássérülés legsúlyosabb, másodlagos kihatása a beszéd és a

nyelv területén tapasztalható.
 Minél súlyosabb a hallássérülés, annál kevésbé hallja önmagát a
személy, ezért hibás a kiejtése, esetleg természetellenes a hangja
is
 A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az
artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik.
 beszédérthetőség terén mutatkozó problémák abból fakadnak,
hogy a hallássérült személy nem vagy nem jól hallja saját magát
A HALLÁSSÉRÜLTEK MINDENNAPI ÉLETET SEGÍTŐ ESZKÖZEI

Hallókészülékek:
 - hangerősítő berendezése révén a környezetéből érkező

levegőrezgéseket egy érzékeny mikrofonnal fogja fel.

 - A készülék a beszédhangot erősíti fel, de mellette a zajokat is.
 Típusai: fül mögötti, fülkagylóba helyezhető, szemüvegszárba

épített
A HALLÁSSÉRÜLTEK MINDENNAPI ÉLETET SEGÍTŐ ESZKÖZEI

Cochleáris implantátum:
 - A belső fülbe építik be súlyosan nagyothallók és siketeknél. Az

elektromos impulzusokat továbbítja a hallóidegek felé

Adó-vevő készülék:
 - elsősorban az integráltan tanuló hallássérültek használják.
 - az eszköznél csökken a környezeti zajok hatása,
 - 50 m-es körzetben jól lehet vételezni a beszédet
 - egycsatornás vevőkészülék, így tisztán kapja a hangokat
A HALLÁSSÉRÜLTEK MINDENNAPI ÉLETET SEGÍTŐ ESZKÖZEI

Speciális telefon:
- fényjelzéssel jelző készülékek, felerősített hangerővel működnek
Írástelefon:
- a készülék billentyűzettel van ellátva, a leírt szöveget nyomtatóra
vagy képernyőre adja le. Mindkét félnek rendelkeznie kell azonos
készülékkel
Speciális ébresztőóra:
- olyan szerkezet, amely egy lámpához van kapcsolva, és az
megfelelő időpontban villogni kezd
SIKET EMBEREKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI

Kommunikáció fajtája több tényező függvénye:

- életkor
- hallásveszteség ideje, mértéke
- iskolázottság
Kommunikáció alapja:
- Siket ember figyelmének felkeltése (Nem ordítással, hanem érintéssel)
- siket ember bevezetése a témába
- lassú, tiszta beszéd (túlartikulálás és kiabálás nélkül)
- Ne használjunk idegen kifejezéseket, rövid, tömör mondatokban beszéljünk
- száj láthatóvá tétele
- szemkontaktus tartása
- meg nem értés esetén ismétlés, majd a mondandó megfogalmazása más szavakkal
- Udvariasság, váratlanul történt események közlése
- Használja az „én” és „te” szavakat
- fényforrás figyelembe vétele a beszédnél
- pantomim, testbeszéd és arckifejezések alkalmazása
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT

 Az orvosi szemlélet szerint intelligenciacsökkenésről van szó.

 Az intelligenciára nézve ez a tanulási zavarok kiszélesedésének és
fokozódásának felel meg.
 Más definíciók inkább az érintett embernek a környezettel való
kapcsolatára összpontosítanak.
 A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) három
kritériumot fogalmaz meg: Jelentősen átlag alatti intellektuális
teljesítmény (IQ 70 vagy az alatti)
 Az adaptív működés deficitje, vagy károsodása az alábbiak közül
legalább két területen: kommunikáció, önellátás, családi élet,
szociális/kapcsolati készségek, önmaga irányítása, iskolai
készségek, munka, szórakozás, egészség, biztonság 18 éves kor
előtt jelentkezik
ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK DEFINÍCIÓJA:

 70 alatti IQ-t mutatókat tekintik értelmi fogyatékosnak.

 80 feletti IQ már közel normális, de még sok ilyen esetben is
előfordul sérülés, például enyhe retardáltság (a gyógypedagógia
sem ezt a fogalmat, sem a debilis fogalmat - érthetően - már nem
használja).
 határeset (régen: retardált): 70-84 IQ
 enyhén értelmi fogyatékos: 50-69 IQ
 középsúlyosan értelmi fogyatékos: 35-49 IQ
 súlyosan értelmi fogyatékos: 20-34 IQ
 legsúlyosabb értelmi fogyatékos: 19 IQ, illetve az alatt
 A súlyosan értelmi fogyatékos kategóriába tartozók gyakran
súlyosan- halmozottan értelmi fogyatékos emberek: pl.: - értelmi
sérülés + mozgássérülés, - értelmi sérülés + látássérülés
TÜNETEI

 iskolai tanulási problémák

 a gyermekkori érzelmi, értelmi és szociális fejlődés lelassulása és
 az elvonatkoztatási képesség korlátozottsága
 értelmi fogyatékosságot gyerekkorban a rossz motorikus és nyelvi
képességek,
 felnőttként az átlagosnál jelentősen kisebb szellemi kapacitás
jellemzi
 gyakran kapcsolódik más zavarokhoz, mint amilyen például
autizmus, agyi születési rendellenességek, tanulási zavarok,
mozgás és nyelvi problémák,
FOKOZATAI:

 Hagyományosan három fokozatát különböztetjük meg súlyossági

fok szerint:
 enyhe értelmi fogyatékos
 középsúlyos értelmi fogyatékos
 súlyos értelmi fogyatékos
 Beszéd: A legtöbb értelmi fogyatékos beszédhibás is. A
beszédhiba súlyossága összefügg az értelmi fogyatékosság
súlyosságával:
- az enyhe értelmi fogyatékosok beszéde akár tiszta is lehet,
- legsúlyosabb értelmi fogyatékosok némák, –hangadással –
jelbeszéddel –képcserével kommunikálnak előfordulhat pöszeség,
dadogás vagy hadarás gyakori a megkésett beszédfejlődés
OKAI:

 Az értelmi fogyatékosság okai közé tartoznak egyes belső

tényezők,:
 örökletesek, vagy kromoszóma rendellenességek,
 Down szindróma – veleszületett kromoszóma eltérés
 a Satos szindróma - veleszületett kromoszóma eltérés
 a Cri du chat szindróma – „macskanyávogásos betegség”

A külső tényezők:
 a szerzett agysérülések, ezek pl: baleset születéskori oxigénhiány,
vagy agyhártyagyulladás következtében léphetnek fel.
KÖVETKEZMÉNYEI:

 Az értelmi fogyatékosság gyakran társul más fogyatékossággal, pl:

nagyothallással, vagy mozgássérüléssel, sokuk epilepsziában
szenved, vagy testileg is eltorzult
 Az értelmi fogyatékosság következményei függnek
- fogyatékosság súlyosságától,
- a környezet mennyire befogadó.
 Az értelmi fogyatékos felnőttek sokszor a gondnokság különféle
fajtái alá kerülnek:
- cselekvőképességet kizáró gondnokság,
- cselekvőképességet korlátozó gondnokság
ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 Az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok (hagyományos

elnevezéssel: debilisek) az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját
képezik.
 Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél az intellektuális
alulteljesítés a neuroendokrin-rendszer öröklött vagy korai
életkorban szerzett enyhe sérülés, és/vagy funkciózavarán
alapszik.
 Nem mindig különíthetők el pontosan a gyengetehetségű épektől,
illetve a mentálisan retardáltaktól.
 Az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlődése
az épekétől kis mértékben tér el.
 Dominál a kognitív funkciók lassúbb és akadályozott fejlődése,
emellett az extra-intellektuális funkcióban is jelentkeznek
ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 A téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb

gondolkodási folyamatok, a beszéd- és kommunikációs képesség, valamint a
szociális alkalmazkodás fejlődésének zavara valamennyi enyhe fokban sérült
értelmi fogyatékosnál – bár eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban
– általánosan megállapítható.
 Ezek az eltérések, a tanulási képesség különböző mértékű zavarát
eredményezik, és akadályozzák a személyiség fejlődését.
 Az enyhe értelmi fogyatékosság tünetei az iskoláskor előtt kevéssé válnak
ismertté.
 Az épekre jellemző iskolaérettség nem alakul ki 6-7 éves korra.
 A tanköteles korú enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok társadalmi
beilleszkedését a gyógypedagógiai nevelés mellett orvosi, pszichológiai
segítségnyújtás illetve jogi és szociálpolitikai intézkedések is elősegítik.
 Pályára való felkészítésük részben vagy teljesen az épekkel integráltan történik.
Döntő többségük mint segéd- vagy betanított munkás önálló életvezetésre
képessé válik.
KÖZÉPSÚLYOS FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 A középfokban sérült értelmi fogyatékosok (hagyományos elnevezéssel:

imbecillisek) az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják.
 Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknek a fejlődése
számottevően alacsonyabb szintű az átlagosnál, intelligenciafunkcióik
jelentősen sérültek.
 A főtünethez kommunikációs, motorikus, emocionális és szociális
zavarok társulnak, ezáltal többszörösen összetett fogyatékosságot
mutatnak.
 Gyakoriak a párhuzamos fogyatékosságok, amelyek az értelmi
fogyatékosságot előidéző okkal, vagy egy fokozott megbetegedési
hajlammal függnek össze.
 Ilyen zavarok jelentkezhetnek az érzékszervi funkciókban, a
beszédszervek funkcióiban, a finommotorikában, valamint a fokozott
görcskészségben és a belső szervek megbetegedéseiben.
KÖZÉPSÚLYOS FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 A kognitív fejlődés a normálhoz viszonyítva jelentősen lelassúbbodott és

behatárolt.
 tanulását a cselekvő – szemléletes felfogás és feldolgozás jellemzi.
Érdeklődésük a direkt szükségletek kielégítésére irányul.
 Beszédkommunikációs készségeik– tartalmilag, grammatikailag,
szintaktikailag – erősen megkésve, szabálytalanul és hibásan alakulnak ki.
 Mozgásfejlődésüket a kisgyermekekre emlékeztető mozgáslefolyás, hiányos
koordinációs képesség, tartási hibák, motoros diszfunkciók jellemzik.
 Szociális magatartásuk átfogóan sérült.
 A személyiségfejlődését elsősorban a speciálisan szervezett nevelési
rendszer, illetve a gyógypedagógiai (oligofrén pedagógiai) tevékenység segíti.
 Ezáltal a kommunikatív és kognitív funkciók zavarai kisebb mértékben, az
emocionális és szociális fejlődés zavarai nagyobb mértékben csökkenthetők
SÚLYOS FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 Az alapvető funkciók fejlődése súlyosan akadályozott.

 A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és járás megtanulása
nehézségekkel jár
 A kialakult mozgások is rendellenességeket mutatnak, elsősorban
a koordinációban, a sztereotip – ritmusos együttmozgásokban.
 A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek ki. Gyakori parallel
sérülés az alsó és felső végtagok parézise.
 Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki.
 A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok elsajátítják az
artikulált, tagolt beszédet, de ez gyakran echolália(ismételgetés)
 Környezetük beszédét legfeljebb csak korlátozottan értik meg. A
kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.
SÚLYOS FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK

 Szociális magatartásuk fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció

korlátozottsága, valamint szélsőséges affektivitásuk.
 Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.
 Indulataik és mozgási intenzitásuk alapján apatikusak vagy hypermotilisek.
 A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig
beszélhetünk.
 Állandó ápolást, gondozást igényelnek. Egyesek individuális
gyógypedagógiai tevékenység által fejleszthetők, elsősorban az
önkiszolgálás és az elemi kommunikáció terén.
 A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok ellátásában az orvosi
felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő szerepe van.
 A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok felnőtt korukban is teljesen
önállótlanok, állandó gondozást igényelnek.
 Életük fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható
SÚLYOSAN-HALMOZOTTAN FOGYATÉKOSOK

 Orvosi szempontból: testi- vagy pszichés károsodás

különösen magas foka, gyógyíthatatlannak nyilvánítják,
ápolási eset.
 A súlyos-halmozott fogyatékossággal élők: sokáig nem
ismertük fel kommunikációs igényüket, társas
szükségleteiket.
 Képezhetetlennek, nevelhetetlennek minősítették őket, és
az egészségügyi gyermekotthonokban nyújtott ápoló-
gondozó felügyelet mellett némi egyéni vagy kiscsoportos
gyógypedagógiai jellegű gondoskodásban is csak
keveseknek volt részük.
HALMOZOTT JELZŐ:
 azonos vagy eltérő időben két vagy több, egymással nem
közvetlen oki kapcsolatban álló különböző fogyatékosság
van jelen. Kialakulásáért általában a központi idegrendszer
komplex sérülése a felelős.
 Jelentős szerepe van a környezet akadályoztató vagy
támogató voltának.
 Leggyakoribb: mozgásfogy.+érzékszervi fogyatékosság,
melyhez társulhat enyhe, középsúlyos, súlyos értelmi
fogyatékosság
 Komoly akadályok vannak a tanulás, munka társadalmi
beilleszkedés terén. Nem jellemzi őket a finommotorika.
AUTIZMUS DEFINÍCIÓJA:

 Az autizmus egy teljes személyiséget átható fejlődési zavar,

melynek pontos okai napjainkban is tisztázatlanok.
 genetikai okok
 környezeti faktorok hatása
 autizmus kialakulásáról a szülők nem tehetnek.
 Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy

sátáni erők megnyilvánulásának tartották.

Típusai:
 autisztikus zavart (régen: Kanner-szindrómát)
 Asperger-szindróma
 Híres autisták (Aspergeresek) Albert Einstein Isaac
Newton Benjamin Franklin Bonaparte Napóleon
Abraham Lincoln Daryl Hannah
 Autizmus a kultúrában: Filmek: Barry Levinson:
Esőember (Rain Man). Peter Næss: Hóbortos szerelem
(Mozart and the Whale) Harold Becker: A kód neve:
Merkur (Mercury Rising) Jessie Nelson: Nevem Sam (I
Am Sam) Könyvek: Leonore Fleischer: Rain man
(Esőember) Donna Williams: Léttelenül – Egy autista nő
naplója Donna Williams: Eszmélés – Kitörés az
autizmusból Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba
zárva
AKADÁLYMENTESSÉG

Az akadálymentesség jelentősége:
 az épített környezet alapvető tulajdonsága: az akadálymentesség
 ez teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a

társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyekre az épített

környezet szolgál
 a fizikai vagy érzékszervi fogyatékossággal, akadályozottsággal élő

emberek gyakran csak nehezen, vagy a közelükben lévő emberek

segítségével „boldogulnak”
 alapvető szükséglet >>> az akadályozottaknak
 másoknak pedig >>> kényelmessé, biztonságosabbá teszi a

használatot
 biztosított a lehető legönállóbb bejutás és használat
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:

 az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII.

törvény
 településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997
(XII. 20.) évi kormányrendelet
 Akadálymentesen megközelíthető:
 az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai,
érzékszervi és szellemi fogyatékosságának, akadályozottságának
mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső
segítség nélkül – kényelmesen, erőkifejtés nélkül elérhető
 ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben
segédeszközének (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) használata
nem korlátozott
AKADÁLYMENTESEN HASZNÁLHATÓ:

 egy épület akkor, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a legönállóbban

használható
 ehhez megfelelő méretű, formájú kezelő eszközök biztosítottak, valamint azok
elérhetősége és megközelítése is akadálymentes
 Jól láthatóság:
 ha egy tárgy, egy tér rossz látási, kedvezőtlen időjárási körülmények, „színes
fénnyel” vagy erősen/gyengén megvilágított környezetben is egyértelműen
észrevehető és felismerhető
 Jól megvilágított:
 egy térelem akkor, ha annak alakját, részleteit és távolságát valósághűen tudjuk
érzékelni
 függ: a mesterséges világítás elhelyezésétől
 feltétele: a fényforrás ne vakítson, ne váltsa ki a szem káprázását
 Csúszásmentes:
 az a járófelület, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad a
felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj stb.)
ÉPÍTÉSZETI AKADÁLYOK

Vertikális akadályok:
 szintkülönbségből adódó akadályok
 idős, mozgásukban akadályozottaknak ez a legnagyobb nehézség
 akadályok és a leküzdésükre szolgáló eszközök: lépcső, küszöb,

rámpa, lift, lépcsőlift, ülőfelvonó, emelőlap, mozgólépcső

 Horizontális akadályok:
 az előrehaladó mozgás akadályai
 átjáró, közlekedő, ajtó szélessége olyan legyen, hogy a

mozgásukban akadályozottak és kerekesszékkel közlekedők az

elakadás és beszorulás veszélye nélkül tudják használni
 látássérülteknek, szellemi fogyatékosoknak, csökkent

járóképességűeknek: csúszásmentes felületek, egyszerű-átlátható

terek, jó megvilágítás
AKADÁLYOK

Térbeli akadályok: a mozgáshoz, tevékenységhez szükséges tér

hiánya
 a mozgásukban akadályozott és kerekes székkel közlekedő

emberek számára nagyobb területre van szükség, mint az „átlag-

embernek”
 Ergonómiai akadályok:
 a nyílászáró-szerkezetek, berendezések, bútorok használatának

akadályai
 megfelelő méretezés szükséges
 balesetmentesség (ne legyen éles, hegyes)
 a kézzel használandó szerkezetek (ajtókilincsek, forgó-gombok)

sajátossága
AKADÁLYOK

Antropológiai akadályok:
 az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk,

testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a

különböző dolgokat
 a mozgáskorlátozottaknak az „elérhetőségi tér” jelentősen

beszűkül
 látási képesség >> belátható tér

Érzékelési akadályok:
 a környezetnek, a tereknek jól és gyorsan átláthatónak kell lennie
 a tervezés fontos szempontja a tájékozódás megkönnyítése >>

feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, anyagok, hangok

AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS ÉS AZ EGYETEMES TERVEZÉS KÉT ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYE:

1. Látogathatóság:
 minden látogatónak képesnek kell lennie a létesítményeket

látogatásuk céljának megfelelően önállóan és egyenlő módon

használni
 ha ennek feltételei adottak, akkor az adott épület látogatható ill.

akadálymentes, kényelmes a látogatók számára

2. Adaptálhatóság:
 ez a környezet nagyobb felújítási, átalakítási munkálatok nélküli

átalakíthatóságát jelenti
 arra irányul, hogy az megfeleljen az épületet használó emberek

igényeinek
 lehetővé teszi a tér vagy berendezés elemeinek egyszerű

átrendezését
EGYETEMES TERVEZÉS

Célcsoportok
Általános szempontok: „átlagra tervezés”, de mi az átlag?
 Kor, nem, képesség, egészségi állapot
 Segédtudományok ismerete: antropometria, ergonómia,

anatómia, étettan...
Speciális felhasználók szerint:
 7 alcsoport bemutatása
 alapvető szempontok felsorolása
EGYETEMES TERVEZÉS

7 speciális csoport-fogyatékossági csoport

 Mozgáskorlátozott személyek
 Látássérült személyek
 Hallássérült személyek
 Beszédfogyatékos személyek
 Autista személyek
 Értelmi fogyatékossággal élő személyek
 Pszichoszociálisfogyatékossággal élő személyek
 + Ideiglenesen megváltozott képességű emberek
TERVEZÉSI SZEMPONTOK-MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREK SZEMPONTJAI-SPECIÁLIS IGÉNYEK

 A mozgáskorlátozottság különböző megjelenései

 Eltérő igények és megoldások alkalmazása
 Fizikai környezet átalakítása: épületek külső megközelítése,
épületek belső elrendezése és kialakítása, közlekedés
lehetőségének biztosítása, támogató technológiák
 Társadalmi környezet átalakítása: gondolkodásmód
megváltoztatása (tolerancia mindkét fél részéről, közös tanulás,
együtt gondolkodás), érzékenyítő programok (a lehetőség
biztosítása), „építő” párbeszéd elindulása (lépések a konkrét
megvalósítás felé)
FIZIKAI MEGOLDÁSOK-MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREK SZEMPONTJAI

 Épületek környezete:
Megközelítés: szerkezetek-rámpák, lépcsők,
korlátok,emelőszerkezetek, liftek Minőség-kátyúk, hibák,
hiányosságok
Akadálymentes parkolók
 Épületek belső terei:

Függőleges közlekedési lehetőségek, vízszintes közlekedési

lehetőségek
Funkciók elérhetősége, logikai sorolása
Menekítés
FIZIKAI MEGOLDÁSOK-MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREK SZEMPONTJAI

 Közlekedés:
Tömegközlekedési lehetőségek:
- megállóhelyek kialakítása,
- tájékozódás segítése,
- akadálymentes útvonalak kialakítása,
- akadálymentes tömegközlekedési eszközök tervezése
 Otthoni/munkahelyi/tanulási környezet kialakítása:

Adaptálás saját használatra:

- helyiségek kialakítása-speciális méretek,
- megoldások a térszervezésnél;
- támogató technológiák alkalmazása pl. munkavégzés során
FIZIKAI MEGOLDÁSOK-LÁTÁSSÉRÜLT EMBEREK SZEMPONTJAI

 Épületek környezete:
Megközelítés: vezető és taktilis elemek (vezetősávok, szegélyek,
veszélyt jelző lapok)
Minőség-zavaró kátyúk, hibák, hiányosságok
 Épületek belső terei:

Tiszta, értelmezhető térszervezés (funkciósorolás, logika)

Zavaró tényezők kiküszöbölése (csillogás, rossz megvilágítás,
kismértékű kontraszt), helyes színhasználat
Kiegészítő információk nyújtása (hangos információk, Braille-
feliratok)
FIZIKAI MEGOLDÁSOK-LÁTÁSSÉRÜLT EMBEREK SZEMPONTJAI

 Közlekedés:
Tömegközlekedési lehetőségek:
- taktilis jelek,
- vezetősávok alkalmazás,
- veszélyzónák előjelzése,
- megállóhelyek kialakítása,
- vakvezető kutya
 Otthoni/munkahelyi/tanulási környezet kialakítása:

Adaptálás saját használatra:

- helyiségek kialakítása-tiszta térszervezés,
- segítő eszközök alkalmazása: pl. folyadékszintjelző,

nagykontrasztú billentyűzet
FIZIKAI MEGOLDÁSOK-LÁTÁSSÉRÜLT EMBEREK SZEMPONTJAI

Infokommunikáció kiemelt szerepe az információkhoz

megszerzéséhez:
 Hangos alkalmazások-hangostérképek(honlapokon, telefonos

alkalmazásokon)
 Hangos információk:
- tananyagok hozzáférhetősége,
- ügyintézési lehetőségek alternatívái (bank, iskola stb.),
- közlekedést segítő hangos információk (átkelők, Futár, beszélő

liftpanel)
 Segítő technológiák alkalmazása:
- felolvasóprogramok,
- nagyítóprogramok
EGYETEMES TERVEZÉS MEGOLDÁSOK-HALLÁSSÉRÜLT EMBEREK SZEMPONTJAI

Kommunikációt hordozó elemek kiemelt fontossága

 Láthatóság fontossága-jelzések hangsúlyozása: tűzjelzések (színek,

kontrasztok)
 Hallhatóság fontossága:
- különböző indukciós hurkok (beépített és hordozható elemek)-
- előadótermek,
- információs pultok
 Írásbeliség kiemelt szerepe: lehetőségek-írótolmácsolás,
 Jelnyelv biztosításának lehetősége (felszereltség,

internetkapcsolat)
TERVEZÉSI SZEMPONTOK-AUTISTÁK ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS
PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐK SZEMPONTJA –SPECIÁLIS IGÉNYEK

 A két csoport nem ugyanaz, de vannak hasonló igények

 Információbiztosítás: előre tervezhetőség, kiszámíthatóság,
egyértelműség
 Rugalmas időrend és lehetősége biztosítása: pl. oktatási
intézményekben alternatív vizsgázási lehetőségek, rugalmas
órarend, igény szerinti elvonulás lehetősége
 Zavaró tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölését már elsősorban
nem a fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem társadalmi
együttműködésről!
TERVEZÉSI SZEMPONTOK-ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLŐK
SZEMPONTJAI –SPECIÁLIS IGÉNYEK
 Egyszerű megfogalmazások, közlések
 Egyértelmű kódrendszer kialakítása

Mindezt egyszerre az épített környezetben és az infokommunikációs

világban egyaránt meg kell valósítani!