Fogyatékossági típusok

1. Autizmus spektrum zavar

2. Beszédfogyatékosság
3. Értelmi fogyatékosság
4. Hallássérülés
5. Látássérülés
6. Mozgáskorlátozottság
7. Pszichoszociális fogyatékosság
8. Halmozott fogyatékosság
9. Autizmus spektrum zavar

1. Az autizmus spektrum zavar

Az autizmus spektrum zavar kialakulásának hátterében az idegrendszer fejlődésének biológiailag
meghatározott eltérése áll. Ennek okaként elsősorban genetikai tényezőket, kisebb mértékben
környezeti faktorokat feltételezünk. A fejlődési zavar következtében kialakuló, gyakran súlyos és
sajátos szociális és kommunikációs nehézségek különböző mértékben érinthetik a személyt, azonban
minden formájában jelentősen és egy életen keresztül akadályozzák az érintettek és családjaik
illeszkedését szűkebb és tágabb környezetükbe.
Bővebben az autizmus spektrum zavarról és a gyanújelekről itt olvashat:

 Autizmus Koordinációs Iroda http://autizmusiroda.hu/tartalom/autizmusrol- külső honlap

 Autisták Országos Szövetsége http://aosz.hu/az-autizmusrol/- külső honlap
 Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért – autizmusról- külső honlap és
a tünetekről- külső honlap

2. Beszédfogyatékosság
A beszédfogyatékosság: a gyógypedagógia központi fogalma
Olyan sérülés, károsodás következtében létrejövő beszédzavar következménye, amely akadályozza az
egyén saját magához, személyi es tárgyi világához való viszonyulását, meglevő egyéni értékei és
normái mellett is, így ezzel állandóan szembesülnie kell különféle tevékenységei végrehajtása során
(Hansen-Welling, 1993).
A hangadásban, a beszéd- és a nyelv használatában (értés, feldolgozás, tervezés és produkció területén
egyaránt) megjelenő tünetek és a háttérben meghúzódó okok alapján a logopédia különféle hang-
beszéd és nyelvi zavarokat, úgynevezett logopédiai kórképeket ír le, amelyeket az okok és a tünetek
hasonlósága alapján kategóriákba lehet sorolni. A logopédia több ilyen felosztási kísérletet ismer.
Európában használatosak közül a legismertebb R. Luchsinger nevéhez fűződik (1963).

 Beszédfejlődési elmaradások: (ide tartoznak, mai szóhasználattal, a specifikus beszéd-és

nyelvfejlődési zavarok: a megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia, SLI)
 Artikulációs zavarok (pöszeség, orrhangzós beszéd)
 Parciális teljesítményzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
 Beszédritmuszavarok (hadarás, dadogás)
  Centrális zavarok (diszartria, afázia)
 Hangképzési zavarok
Úgy tűnik, hogy még a „legújabb” logopédiai tevékenységi kompetenciába kerülő kórképek is
beilleszthetőek a luchsingeri kategóriákba, pl. a nyelés zavarai vagy a demencia a centrális
zavarok közé.
 Dadogás
Bővebben a dadogásról: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Egyesületének honlapja- külső honlap
 Afázia
Bővebben az afáziáról:
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének honlapja-
külső honlap
AFÁZIA – Az Újrabeszélők Egyesületének honlapja- külső honlap
 Pöszeség
Bővebben a pöszeségről: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Egyesületének honlapja- külső honlap
 Diszlexia
Bővebben a diszlexiáról: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Egyesületének honlapja- külső honlap

3. Értelmi fogyatékosság
Az értelmi fogyatékosság vagy más kifejezéssel az intellektuális képességzavar „az intellektuális-
kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív magatartás jelentős
akadályozottságával jellemezhető”. Az intellektuális képességzavar különböző súlyosságú
megnyilvánulása mellett képesek a fejlődésre, a tanulásra, a társadalmi integrációra, melyhez a
társadalom segítségét igénylik (Lányiné Engelmayer, 2009, 2012; forrás: Csákvári, Mészáros, 2012).
A környezet érzékelése, a tájékozódás, az ingerek értékelése, a kommunikáció, az önálló döntéshozatal
egyénenként eltérő.
Az értelmi fogyatékosság esetén az egyén döntéshozatali lehetősége a belátási képességének
függvényében változik, így lehet cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.
A támogatott döntéshozatal rendszere lehetővé teszi, hogy az érintett személy az életét érintő lehető
legtöbb területen segítséggel maga dönthessen. Ennek megfelelően az értelmi fogyatékos személyek
kommunikációját segíti a könnyen érthető kommunikáció és az alternatív és augnetatív kommunikáció
elemei, továbbá eltérő lakhatási formák biztosítottak, mint például a támogatott lakhatás.

 A támogatott döntéshozatalról bővebben- külső honlap

 A könnyen érthető kommunikációról bővebben- külső honlap
 A TÁRS projekt kiváltással kapcsolatos filmjei itt megtekinthetőek- külső honlap
IQ 51-75 – enyhe értelmi fogyatékos >>> Enyhefokú intellektuális képességzavar >>> Tanulásban
akadályozottak pedagógiai szakon végzett hallgató látja el.
IQ 35-50 – középsúlyos értelmi fogyatékos >>> Mérsékelt intellektuális képességzavar >>>
Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon végzett gyógypedagógus látja el.
IQ 35 alatt – súlyos értelmi fogyatékos >>> Értelmi akadályozott szakirány
4. Hallássérülés
Az információszerzés terén és a kommunikációban akadályozottak. Mozgás- és látószerveik épek.
Gyalogosan és a tömegközlekedési eszközzel korlátozás nélkül tudnak közlekedni. A látható
információk fokozottan szükségesek számukra. A hallássérültek számára a hangos információkat
szöveggel, képekkel, fényjelzésekkel kell helyettesíteni, kiegészíteni. A kommunikációhoz gyakran
segédeszközt, vagy személyi segítőt, jelnyelvi tolmácsot vesznek igénybe.
Bővebben a hallássérülésről itt olvashat:

 Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének honlapja- külső honlap

 Siketvakok Országos Egyesületének honlapja- külső honlap
 Bővebben a gyanújelekről itt olvashat: Az Ép Hallásért Alapítvány honlapja- külső honlap

5. Látássérülés
Látássérültnek számít az az egyén, akinek a jobbik szemén maximális korrekcióval mért
látásteljesítménye az ép látás 0-30%-a, és/vagy látótérszűkülete 20°-os, vagy annál nagyobb (WHO,
1992).
A látássérült embereket meglévő látásuk szerint három csoportba szokás osztani: vakok, aliglátók és
gyengénlátók. A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az
aliglátók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a
gyengénlátók pedig azok, akiknek vízusa 0,1 és 0,3 között van. Mivel a látási funkció vízus értéken
alapuló megítélését ma már nem tartjuk mérvadónak, ezért szalmailag ez a felosztás is sok tekintetben
problémás. Mivel azonban maguk a látássérült emberek is sok esetben használják ezeket az
elnevezéseket, ezért mindenképp célszerű pontosan ismerni ezeket a kategóriákat.
Funkcionális megközelítésben az a személy számít látássérültnek, aki szembetegség vagy a központi
idegrendszer látásfunkciókat érintő betegsége miatt akadályozott az alábbi területek bármelyikén:

 Közlekedés-tájékozódás
 Mindennapi élet (önellátás, házi munka, ügyintézés, stb.)
 Információ és kommunikáció (számítógép, írás-olvasás, stb.)
 Pszicho-szociális működés (látássérülésből fakadó krízis, kapcsolatteremtési nehézségek,
izoláció, szociális kompetenciában való hiányosságok, stb.)
 Tanulmányok végzése
 Pályaválasztás, munkavállalás
 Látás használata és/vagy látásjavító eszközök használata (Kovács, 2008)

6. Mozgáskorlátozottság
„A mozgáskorlátozottságnál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet
funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza; az egyén részére hátrányos
helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat. Gyógypedagógiai értelemben azokat a személyeket tartják
mozgáskorlátozottaknak, akiknél a mozgásszervrendszer (tartó-, csont-, ízületrendszer és/vagy
mozgatóizom-idegrendszer) veleszületett, vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara
következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság van, amelynek következtében
megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között
lehetséges.” (Mesterházy, 2000)
Az egyik legheterogénebb fogyatékossági kategória, csoportosítása sokféle szempont alapján
történhet.

7. Pszichoszociális fogyatékosság
Mi a pszichoszociális fogyatékosság? – Gombos Gábor egyetemi tanár összefoglalása- külső honlap

8. Halmozott fogyatékosság
Többféle fogyatékosság egyidejű jelenléte.
A társadalom mintegy 10 %-a olyan fogyatékos személy , akiknek a fogyatékossága állandó.
Hátrányos helyzetű embernek azonban a társadalom mintegy 40%-a tekinthető. Hátrányos helyzetű
emberek lehetnek az életkoruk, pillanatnyi helyzetük, betegség, baleset miatt csökkent mozgásszervi,
érzékszervi, és értelmi képességgel rendelkező egyének: gyermekek, idősek, kisgyermekkel közlekedő
szülők, átmenetileg egészségkárosodott emberek.

Szakirányok:
Autizmus spektrumzavar
Logopédiai
Tanulásban akadályozottak
Értelmileg akadályozottak
Tiflopedagógia
Szurdopedagógia
Szomatopedagógia
Pszichopedagógia
-
- enyhe értelmi fogyatékosság
- középsúlyos értelmi fogyatékosság
- látássérülés
- hallássérülés
- mozgáskorlátozottság
- pszichoszociális fogyatékosság