Előszó

Valamikor, régen, a zene az ember természetes tevékenységeihez

tartozott.Tiszta és egyszerű volt, mint a járás, a látás stb. Együtt létezett az emberrel.
Az ember napi tevékenységeiből inspirálódott és ezeket követte nap mint nap a
vadászatban, a táplálék megszerzésében, a munkában, a szórakozásban. Az emberek
zenével fejezték ki kéréseiket, köszönetüket, imádatukat bármilyen magasabb rendű
hatalomnak . Az emberi élet legfontosabb momentumaiban szintén jelen volt a zene
(születés, keresztelő, esküvő, halál stb). A sámánok inkantációi,majd később a
népzene számos igazolással szolgál ezen a téren.
A zene forrása az emberi lélekben van. Miközben kitörni készül, áthalad,
átszűrődik minden egyes emberi sejten.
Az így keletkezett zene hatásai pedig szintén hatnak az emberi test minden egyes
sejtjére, valamint az emberi lélekre és pszihére, értelemre.
Aki ma gyermek, holnap felnőtt lesz.
Aki ma felnőtt, felelősséggel tartozik a mai gyermekért. Ezért igyekszik
minden felnőtt egészséges életkörülményeket teremteni a gyermekének,
egeészségesen táplálni, egészséges testi és lelki fejlődést biztosítani, mindenből a
legjobbat, a minőségit biztosítani. Ennek az egyik fő megvalósítási lehetősége maga a
zene, ami ma is ugyanolyan formáló erővel bír, mint a sámánok idejében, mint
ükkapáink idejében, ugyanúgy nyugtatunk vagy bátorítunk vele, mint annak idején.
A zene hatásaira akkor fektetünk nagyobb hangsúlyt, ha kifejezetten rászoruló
személyeknél, gyerekenél kerül alkalmazásra (valamilyen sérüléssel,
visszamaradással vagy fogyatékkal élő gyerekek). A zene és ennek terápiás
alkalmazása természetes segítség lehet a problémák csökkentésében vagy
megoldásában.

Zeneterápia alkalmazási területei

Az 1994-es Salamanca-i Konferencián megfogalmazódik, hogy minden

gyermek egyéni eset, ami a nevelését illeti. Ahhoz, hogy a neveléshez, tanuláshoz
való joga minden egyes gyermeknek érvényesüljön, az oktatási intézmények olyan
tanulási körülményeket kell biztosítsanak, hogy ez minden gyermek számára
hozzáférhető és elérhető legyen.
I. A speciális nevelési igények (SNI) Vrasmas (2001) szerint azokat a felmerülő
oktatási-nevelési speciális szükségleteket jelenti, amelyeket az oktatás általános
törekvései és célkitűzései nem fogalmaznak meg. Olyan speciális beiskolázottságot
igényel, amelyik teljesen egyénreszabott és az illető gyermek speciális és sajátos
igényeit szolgálja ki.

1. Feladat.
Keressetek meghatározásokat az SNI-re.

A UNESCO 1995-ben a következő SNI kategóriákat nevezi meg:

- megkésett mentális fejlődés

- szellemi fogyatékosság-minden típusa
-motorikus (mozgásos) fogyatékosság
-szenzoriális (érzékszervi) fogyatékosság
-beszédkészség zavarok
-tanulási zavarok

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY nem egyenlő a FOGYATÉKOSSÁGGAL

A „fogyatékos” megnevezés nem azonos az „SNI” megnevezéssel. Az ISCED

három kategóriába vonja össze a meglévő különféle csoportokat. A kategória
„jellemzően organikus eredetű, orvosilag is diagnosztizálható rendellenességek, mint
pl. a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékosság.
Az érintettek különböző szociális rétegekhez tartoznak”. C kategória (hátrányos
helyzet – disadvantage): egyértelműen a hátrányos helyzetűek csoportja (gyermekeket
és fiatalokat sorol ide), akiknek ”sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális -
gazdasági - kulturális és /vagy nyelvi faktoroknak köszönhetők”. B kategória (tanulási
nehézség – learning difficulty): akik nem sorolhatóak sem az A, sem a C kategóriába,
akik tanulási zavarokkal, magatartási problémákkal, a tanulási nehézségekkel
küszködnek.
FG
OÉ
T
A
Y
teLÖ
kaÜ
IKri:U
SN E-H
gó
Á ZB
D
Ó
M
C
R
Ű
Ő

II. Az értelmi sérülés

Az értelmi sérülés meghatározása, etiológiája és tünettana

Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló

örökletes és környezeti hatások eredményeképpen alakul ki, létrejöttében genetikai
és/vagy prae-, peri- és korai posztnatális, esetenként exogén agyi működést károsító
hatások, illetve ma még tisztázatlan tényezők játszanak szerepet. (Csányi, 2000) Az
értelmi akadályozottság egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja mindazokat a
különböző súlyosságú, az első életévektől jelentkező állapotokat, melyekre elsősorban
az általános értelmi képesség károsodása, fejlődésének széleskörű és számottevő
lelassulása, így az intellektuális teljesítmény jelentős elmaradása jellemzi. Az értelmi
sérülés súlyossága következtében jellemző a sajátos külső, a tanulási, figyelem- és
koncentrációs probléma, kommunikációs nehézségek, látási problémák, a tér- és
időbeliség beszűkült észlelése. Az értelmi sérüléshez gyakran társul
mozgáskorlátozottság.

Az értelmi sérülés olyan fejlődészavar, amely a gyermek lehetőségeinek

leszűkülésére utal, egy visszamaradásra vagy az értelmi fejlődés leállására, amely
következtében az egyén képtelen lesz felnőtt korában saját existenciát termteni,
önellátó életmódot folytatni.
A szellemi retardáció az átlagostól sokkal alacsonyabb szellemi képességek, a
fejlődés lelassulása vagy félbemaradása, amelyek következtében módosul a
felnőttkori alkalmazkodóképesség.

2. Feladat.
Keressetek magyarországi vagy nemzetközi meghatározásokat az értelmi
sérülésre.

Az értelmi fogytékosság fokozatai IQ alapján:

BNO alapján
-intelligenciacsökkenés IQ 70 ig
-enyhe értelmi fogyatékosság- IQ 50/55-70
-közepes értelmi fogyatékosság- IQ 35/40-50/55
-súlyos értelmi fogyatékosság- 20/25-35/40
-legsúlyosabb értelmi fogyatékosság- IQ 20/25 alatt

III. Az autizmus spektrumzavar meghatározása, etiológiája és tünettana

Az autizmus spektrumzavar a humán idegrendszer egész életen át fennálló,
átható fejlődési zavara, mely a születéstől kezdve alapvetően meghatározza a gyermek
fejlődését és viselkedését. A zavar a központi idegrendszer, az agy fejlődési
rendellenessége, melynek hátterében genetikus, vagy egyéb, az agyat ért károsító
tényezők állnak. A korábbi elnevezéssel ellentétben, a mai kutatásban és klinikai
gyakorlatban ezt az állapotot spektrumzavarnak tekintik.
Diagnosztikai kritériumai: a szociális-kommunikációs zavar, a rugalmas
viselkedés-szervezés zavara és szenzoros érzékelés zavar által meghatározott
etiológiája igen sokszínű, változatos. Nincs még végleges és egyértelmű válasz az ok
vagy okok kérdésére, de az újabb kutatások, az utóbbi évek felismerései
eredményeként az autizmus kilépett a "talányos betegség" köréből. Az autizmus
biológiai elméletét az új kutatási eredmények egyre több bizonyítékkal támasztják alá.
Eszerint az agyban van egy vagy több rendellenesség, amelyeket egy vagy több
biológiai tényező alkot. Az autizmushoz viszonylag gyakran társuló tényezők: értelmi
fogyatékosság, neurológiai tünetek, kisebb veleszületett rendellenességek. (Baron,
2000) Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe
szociális készségzavaráig terjed. A megjelenési formák rendkívül változatosak, az
autizmussal élők közel 70%-a értelmi fogyatékos, 5-10% pedig átlagos vagy annál
magasabb intelligenciával rendelkezik.
Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál. A szakirodalmi
források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0,05-0,15%-ra, a tágabban
értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0,25%-ra becsülik.
A tünetek általában 2-3 éves kor előtt már jelentkeznek. Az autizmus
spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos
gondolkodási képességek minőségi károsodása. Ennek megfelelően a jellegzetes
viselkedési tünetek: a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén
tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és
kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

A speciális terápik mellett (ABBA, TECH, PECS stb.) a művészet terápia igen
gyakran alkalmazott a fentebb említett esetekben.

MŰVÉSZETPEDAGÓGIA vagy MŰVÉSZETTERÁPIA

A művészetpedagógia egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét megalapító

Herbert Read művészettörténész, irodalomkritikus és költő, a társaság nevébe foglalt,
Education through Art című könyvében (1943) a művészetnek a világ
megismerésében játszott szerepét hangsúlyozza. Nemcsak a műalkotásokban rejlő
tudásról beszél, de fontosnak tartja az alkotás útján szerezhető ismereteket
látványokról, hangokról vagy a mozgás törvényszerűségeiről. Ő vezette be a
szakirodalomba a művészettel nevelés (education through art) kifejezést, hogy a
művészet hatására alapozó, elsősorban esztétikai-morális célú képzést elkülönítse a
közhasználatú művészetre nevelés vagy művészeti nevelés (art education)
szókapcsolattal jelölt, a művészetek nyelvét tanító iskolai módszerektől.
A művészettel nevelés kifejezés van közelebb a művészetterápiához, hiszen ebben
az esetben az alkotás hangsúlyozódik, nem az alkotást értékeljük, mindezt lelkileg
biztonságos védőtérben, a művészetterápia pedagógiai alkalmazása.
A legtöbb művészeti ág alkalmazható terápiás céllal, így beszélhetünk zeneterápiáról,
művészetterápiáról, színházterápiáról, biblioterápiáról, tánc-és mozgásterápiáról stb.

Mi a művészet?
“tecné “ (görög) + “ars’ (latin) szavak keveredése
-alkotás
-emberi igyekezet
A valóság visszatükröződése (Wikipedia)

Mi a zeneterápia?
Zene+ terápia
Zene-rendszeres rezgésekből áll
Terápia-gyógyulás, kúra, kezelés, rehabilitáció
-eredeti görög jelentés: gondoskodás, ápolás
 A zeneterápia, mint önálló tudományág 1950-től létezik. Ekkor jelenik meg
az első zeneterápiás egyesület ay AEÁ, aztán Ausztriában, Németországban, Nagy -
Brittaniában is.
A Londoni Zenekonzervatóriumban 1958-tól zeneterapeuta képzés indul. Majd
Herbert von Karajan karmester megalapítja a Salzburgi Zeneterápiás Egyesületet, ahol
aktív zenei nevelésen alapuló zeneterápiás módszereket oktatnak.
A zeneterápia számtalan intézménytől és egyesülettől nagyon sok
megfogalmazást kapott. Nincs egy egységes definíció a zeneterápiára, de mindegyik
megegyezik abban, hogy a zene gyógyító erejét helyezi a terápiás eljárás, folyamat
középpontjába. A legtöbb megfogalmazás abban is egyetért, a zeneterápia
alkalmazható megelőzés, diagnosztizálás és terápiás (helyreállító, gyógyító vagy
korrekciós tevékenységben egyaránt). A terápia során a zene elősegíti a katarktikus
állapot elérését, amely egy hatalmas élmény, segíti az önkép és a környezetről szóló
kép kialakulását, valamint óriási lehetőséget hordoz a páciens/gyermek/terápiát
igénylő személy lelki formálhatóságát illetően. A zeneterápiás alkotás az önkifejezés,
az Én zenei megnyilvánulása lesz zeterápiás munka eredményeként.

Edgar Williams szerint a zeneterápia a zenei nevelés folytatása psihológiai

alapokra helyezve.

Feladat: Keress meghatározásokat a zeneterápiára!

A hallószervek az emberi test mélyében, a belső fülben helyezkednek el.

Gajdos A. szerint ez egy kapu, ami mindíg nyitva áll, hogy (zenei) hangokat fogadjon
be. Szerinte a zene három fő eleme- dallam, ritmus, harmónia- tökéletesen megtalálja
az emberi lélekben azt a helyet, ahova be kell épülnie érzelmi, kognitív vagy akarati
felületen, olyan terápiás hatásokat érve el, amelyinekre a zeneterápiát igénylő
személynek épp szüksége van. Szerinte ez a zeneterápia sikerének a kulcsa( Gajdos,
A. Az ember énekel. Waldorf-daloskönyv. Kláris Kiadó és művészeti műhely,
Budapest, 2005).
A zeneterápia a testi-lelki egyensúly megteremtésére igyekszik és alkamas is.

A zeneterápia történetéről
A történelem folyamán több felhasználó élt a gondolkodás és magatartás
módosító hatásával:
- a varázslók és sámánok használták a zene elmére gyakorolt módosító hatását,
gyógyítottak vagy rontást adtak énekelve és hangszereket használva
-altatásra, nyugtatásra a legrégebbi időktől
- az indiai bölcsek a testi-lelki harmónia megteremtésére
-az ókori népek lelki betegségek kezelésére ; Platón és Arisztotelész is beszélnek a
zene lélekre és tesre gyakorolt hatásáról
-harcba induláskor és csaták előtt buzdítottak zenével
-később Pitagorasz tanítványait stimulálja a tanulásban hárfán zenélve . Ő
tanulmányozta matematikai szempontból is a zenét, matematikai számításokkal
igazolta/fejezte ki a zene hatékonyságát
-a VII.sz-ban Baglivi doktor kezelte zenével azokat , akiket egy mérges pók csípett
meg. Ebből a feljegyzett zenébél alakult ki később a tarantella tánc és forma
-a Középkorban erre szakosodott zenészek jártak ágyban fekvő betegekhez ezek
fájdalmait enyhíteni zenével
-a XIX.sz-tól tudományos tekintetbne kezdték vizsgálni a zene gyógyító erejét
-K. Lange şi W. James, P. Franck a zene keringésre, vérnyomásra, légzésre ,
izomtónusra gyakorolt hatását vizsgáták és bizonyították (Konta, 2004).
-Alfred Tomatis- egész terápiás rendszert dolgozott ki befogadó zenetrápia
alkalmazásával

A zeneterápia célja
A zeneterápia a pszihoterápia zenei alapokra helyezése, ahol a kommunikáció
nagyzrészt zenei és ahol a terapeuta zeneterápiás módszereket, eljárásokat alkalmaz
céljainak elérésére.
A zeneterápia két félek cél elérésére irányul:
-zenei célok
-terápiás célok
A zenei célok azokra a zenei ismeretekre, jártasságokra vonatkozik (ének tanulása,
hangszerek használata, zenei írás-olvasás), amelyeket a felhasználó elsajátít a
zeneterápiás folyamatban.
A nem zenei, terápiás célok azok a magatartásbeli változások, amelyek elérése
érdekében alkalmazzuk a zeneterápiát (Urbánné Varga K. 1996).
A zeneterápia komplex terápia, terápiás, pedagógiai és zenei elemeket
egyaránt tartalmaz. Éppen ezért igényel pszihológiai és zenei ismereteket egyaránt
azoktól a terapeutáktól akik alkalmazzák.
A zeneterápiápiában ötvöződik a művészet és a tudomány.

Szervezési formák:
A résztvevők száma szerint zeneterápiás foglakozás lehet:
-egyéni
-csoportos
Feladat : fogalmazzuk meg az előnyeit és a hátrányait!

A résztvevők aktivitása szerint zeneterápiás foglakozás lehet:

-passzív vagy befogadó
-aktív
A passzivitás a testi, de nem a szellemi és lelki tevékenységre utal.
Zenehallgatással relaxálunk, álmatlanságot, depressziót kezelünk, de stimulálhatunk
is, vagy indulatkezelésre is használhatjuk.
Feladat : mondd el, hogyan képzeled el a befogadó zeneterépiás foglalkozást!
A terapeuta megfigyeli, monitorizálja a pácienst, ha kell irányítja a figyelmét. A cél,
hogy valamilyen módon kifejezze az érzelmeit a zene hatására.
A befogadó zeneterápia egy bonyolultabb formája a G.I.M. modell.
Az aktív zeneterápia a igénylő/páciens/gyermek aktív részvételére alapozódik.
Iskolákban, kórházakban, rehabilitációs intézményekben alkalmazzák. Az alkalmazott
zenei tevékenységek lehetnek:
-hangszeres foglakozásra épülő tevékenységek
-emberi hangra épülő tevékenységek
-tánccal és mozgással kombinált tevékenységek
-esetleg ezek mind vegyesen
A hangszeres foglakozások épülhetnek:
-pseudohangszerekre vagy primitív hangszerekre -levél, fésű, kockák....bármilyen
tárgy, amelyet hangszer gyanánt alkalmazunk
-ütős hangszerekre-tamburin, maracas, claves, xilofon, dobok, triangulum stb.
-zenei ismereteket és tehnikát igénylő hangszerek-zongora, gitár, hegedű stb.
A résztvevő részéről nem szükséges semmilyen zenei képesség, a hangsúly az
érzelmek kifejezésén van, ezek által a zenei katarzis elérése a cél, amely olyan faktor,
mely gyógyító, koreórekciós hatású.
Az emberi hangra épülő zeneterápia lehet:
-énekhangra épülő zeneterápia- egyéni
-csoportos -énektanulás
- kórus
-nem énekhangra épülő zeneterápia-ordítások, kiabálások, ha ezeknek a kivátó forrása
a zene
A komplex zeneterápia az, ahol a fent említett típusok mind alaklamahatók . Pl.
befogadó zeneterápia képőművészeti eljárásokkal vagy mozgással, pszihodrámával
kombinálva.

Zeneterápiás módszerek, eljárások és tehnikák

Kenneth Bruscia (Bruscia,1998,.114 old.) szerint négy féle zenei élmény, tapasztalat
van, amelyet a zene terápiás céllal való alkalmazása adhat:
-befogadó
-improvizatív
-komponisztikus
-interpretatív
Ezek négy féle zeneterápiás irányzatot körvonalaznak:
-befogadó zeneterápiás módszer
-improvizatív zeneterápiás módszer
-komponisztikus zeneterápiás módszer
-interpretatív vagy re-kreációs zeneterápiás módszer
Ezek mindegyike többféle zeneterápiás modellt, módszert is generál, mint pl. Orff
modell, Ulwilla modell, Kodály módszer, G.I.M módszer stb.
A zenei eljárás a zeneterápiás tevékenység egy szekvenciája/ mozzanata, mint
pl. A hangszerek kiválásztása, ezek kitapasztalása, amelyek zenei élmény- illetve
tapasztalatszerzés céljából vannak alkalmazva. A zenei eljárásnak több tehnikai
megoldása lehet, ezek lehetnek verbálisak, zeneiek vagy vegyesen alkalmazva.

Zeneterápiás módszerek, modellek

Guided Imageny and Music - G.I.M. modell-irányított képzelet

Dr. Helen Bonny -amerikai pszihoterapeuta -nevéhez kötődik, 1970 es években lett
kidolgozva.
A G.I.M a befogadó zeneterápia egyik módszere pszihoterápiás eljárásokkal. A
páciens klasszikus zenei részleteket hallgat, amelyek emlékeket, élményeket,
érzéseket idéznek fel. Ezek az image-ek, amelyeket a zene hozott felszínre, a hallgató
tudatába áramlanak, itt fejtve ki terápiás hatást.
A képzelet irányítására szolgáló zenei anyag/összeállítás speciális és személyre
szabott. A zenehallgatóból utazó lesz, aki minden képzelgését verbálisan fejezi ki.
Alkalmazási terület:
-kórházi, orvosi-pszihoterápia+zene
-csoprtos vagy egyéni terápiás munkában-pl. Blokkolások feloldása, önmegvalósítás

Kokas Klára módszer

Kokas Klára (1929-2010) zenepedagógus, zeneterapeuta, muzikológus, a pszihológia
doktora, Kodály Zoltán diákja volt.Olyan zeneterápiás módszert alkot, amely egyrészt
a kodályi koncepcióra épül-miszerint a zene mindenki számára elérhető kell legyen-,
másrészt Maria Montessori pedagógiai modelljéből is bőségesen tartalmaz elemeket,
amelyek értelmében a pedgógus nem irányítója egy frontális (csoportos)
tevékenységnek, hanem megfigyelője. Diszkréten közbeavatkozik ott, ahol és amikor
szükséges, így minden gyermek éppen annyi segítséget és figyelmet kap, amennyire
épp szüksége van-ez a minimális beavatkozás elve. Ezeknek fényében a gyermek
önerőből fejlődik védett környezetben, viszonylag szabadon választott tevékenységek
alatt.
A Kokas módszer ereje és szépsége abban rejlik, hogy a terapeuta egyenrangú
tagja a csoportnak, őszintén és tisztán közelít a gyrekekhez nagy odafigyeléssel óvja a
terápiás csoport egységét úgy, hogy minden gyermek egyénisége érintetlen maradjon.
Velük játszik zenei játékokat, elvegyül közöttük, megérinti őket. A sérült gyerket
megölelve, karba vév-e, ringatva az bizalmat tanusít, felszabul, a zene gyógyító ereje
könnyebben teret kap.
A Kokas módszer mozzanatai:
-éneklés-gyermekfolklór
-a gyermekek személyes bevonása a zenei játékba-zeneszöveg
-az dalocskák átalakítása zenei játékokká
-zenehallgatás- ismételt
- klasszikus zene-tiszta forrás
-az érzések, gondolatok kifejezése mozgással, tánccal, verbálisan vagy rajzzal,
festéssel
A Kokas Klára módszer pozitív/terápiás hatásai:
-a zenei hallás fejlesztése
-az intonáció fejlesztése
-szókincs bővítése
-az érzelmek árnyalása
-zenei ízlés formálása
-kapcsolatteremtés és szocializálódás fejlesztése
-kifejezés és önkifejezés fejleztése
-felfedezés módszerén alapuló zenei ismeretek elsajátítása és ezek hosszú távú
memorizálása
-izomtónus fejlesztése
-a finom motorikus mozgás fejlesztése
-komplex esztétikai nevelést biztosít

A Nordoff-Robbins féle kreatív zeneterápia

Paul Nordoff és Clive Robbins 17 éves közös munkájának eredménye. Azon a
meggyőződésen alapszik, hogy a zene a zene mindenki számára válasz lehetőség,
akaármilyen beteg vagy fogyatékos. A válaszos zenei improvizációs tevékenységeket
zongor vagy más hangszer segítségével végzik.
Az improvizáció pozitív zenei megerősítés, úgy fejleszti a kommunikációt. Azok is
kommunikálhatnak kreatív zenei válaszokkal, akik nem képesek vagy nem hajlandóak
verbálizálni. A gyermek egy zenei gondolat kreátora, alkoktója lesz, amelyet tovább
is tud fejleszteni. Egy véletlen zenei gondolatra a terapeuta hasonló módon reagál
hangszeren, zongorán, vagy hangnemben, ritmusban, harmóniában odaillő kíséretet
hoz létre. Ezt fejlesztik együtt tovább a gyermekkel.
Nagy sikereket nyújt
-bármilyen szinten lévő értelmi fogyatékkal élők esetében
-autizmus spektrumzavarral élő gyermekenél
-ADHD-s gyermekeknél
A Nordoff-Robbins kreatív zeneterápiás módszer pozitív/terápiás hatásai:
-a non-verbális kommunikáció kialakítása és fejlesztése
-az önkifejezés fejlesztése
-a kapcsolatteremtés és megtartás fejlesztése
-a képzelet és kreativitás feljesztése
- a zenei hallás fejlesztése
-izomtónus fejlesztése

Orff multiszenzoriális zeneterápia

Az Orff modell zenepedagógiai és zeneterápiás modell egyaránt, kidolgozása

Carl Orff német zeneszerző nevéhez kötődik. A modell Orff Schulwerk
koncepciójának (iskola+munka) szerves része, melz koncepció nagy újításokat hozott
zene pedagógiai és terápiás megközelítésében egyaránt. A Schulwerk koncepció a
zene praktikus, gyakorlati jellegét hangsúlyozza és hozzzáférhető, megoldható zenei
tevékenységet kínál minden gyereknek, függetlenül a képességei fejlettségétől vagy
ennek hiányától.
Schulwerk koncepció alapja a zene szinkretikus kezelése, azaz a zene a ritmus,
dallam és mozgás/tánc egysége. Ez az elementáris zene minden emberben ott van,
szinkretikus formában, elválaszthatatlanul. 1964-ben így jegyezték le Carl Orff saját
szavait (Niedrmeier, 1999, 18.old): az elementáris zene soha nem csupán csak dallam,
hanem össze van olvadva a mozgással, a tánccal, a beszéddel; olzan zene, amit nem
elég csak hallgatni, részese kell lenni. Megtanulható és megtapasztalható mindenki
által.
Az Orff modellhez speciális hangszerek járulnak, ezek nagyon változatosak
alakra, anyagra, formára, méretre. Ezek nagy része ütős hangszer, nem igényel
különleges zenei ismereteket. Az Orff instrumentáriumban fa, fém és üveg hangszerek
vannak, hiszen minden gyermek más anyagra, színre, formára válik stimulálhatóvá.
 Az Orff modell fő képviselője Gertrud Orff, a zeneszerző lánya. Ő
multidimneszionálisnak nevezi a modellt, és ajánlja minden féle veleszületett sérülés
vagy fogyatékosság terápiájában, mivel a zene, a ritmus, a mozgás és a hang
stimulálja az érzékszerveket, valamint a szinkretikus jelleg ellensúlyozza valamely
sérült érzék működését egy másik érzék aktivizálásával. A multiszenzoriális zenei
tapasztalatok jótékony hatással vannak a sérült gyermekek fejlesztésére. Abban az
esetben, ha egy gyermek nem reagál az akusztikus stimulációra, a terapeuta egy másik
érzéket kezd el stimulálni-ezért fontos a hangszerek sokfélesége is, pl. a nagy
hangszereken zenéljünk, vagy válogassuk ki a piros hangszereket, vagy építsünk a
szögletes hangszerekből.
A gyermek bármilyen reakciója válasz egy zenei impilzusra, stimulációra. Egy
jól irányított zenei impulzus újakat provokálhat. A terapeuta határozza meg a zenei
impulzusok dózisát, mennyiségét.
Az alkalmazott dallamok egyszerűek, kevés hangból állnak, kedveltek a
pentatón hangsorok, amelyek később teljes hangsorrá alakulhatnak, ahogy a terápiás
munka halad előre. Ezek a dallamok fellehetőek a gyermekfolklór zenei anyagában,
de a gregorián zenében is.
A dallamokhoz speciális hangszeres kíséret is társul. Ezekt különböző zenei
formákban lehet ismételtetni. De az improvizáció és kreáció is helyet kap a
modellben. Az ismételt variált előadás, az improvizáció tudatos döntések
meghozatalára készteti a gyermeket, a zenealkotás méginkább. Ebben rejlik egyik
legnagyobb fejlesztő hatása.
Valamint a csoportos zenélésben, ahol nem csak hangok és ritmusok kerülnek
kapcsolatba, hanem érzelmileg is érintkeznek a gyerekek(Szalai Tamás, Az Orff
koncepció szerepe a zenei nevelésben), egymásra hangolódnak.
Az Orff terápia jótékony hatásai:
-a környezet megismerése iránti érdeklődés felkeltése
-a megismerést, az önismeretet fejleszti
-fejleszti az önkifejezést és a kreativitást
-segíti egy egészséges énkép kialakulását
-fejleszti a mozgás korrdoninációt
-izomtónus fejlesztése
-fejleszti a memóriát

Az Ulwilla módszer
 A hagyományos zenei nevelés a zenei írás-olvasás elsajátítására alapszik. A
vonalrendszer kiismerése, használata, öt vonal, négy köz, hangjegyek, segédvonalak,
módosító jelek, ezek nem minden gyermek számára elérhetőek. A tanulási
nehézségekkel vagy értelmi fogyatékkal élő gyerekeknek szinte elérhetetlen.
Hogy a zenei nevelést leegyszerűsítse és a értelmi fogyatékkal élő
gyerekeknek is elérhetővé tegye, Henrich Ulrich, német gyógypedagógus és
zenepedagógus, kidolgozott egy színes kotta rendszert, ami bárki számára olvasható.
A színek a zenei hangok magasságát jelképezik, a mélyebb hangoktól a magasak felé
világosodva. A színek a következők: fekete, barna, kék, zöld, piros, narancssárga,
sárga (C,D, E, F, G, A, H, illetve do, re, mi fa, szó, lá, ti).
A legegyszerűbb változata színes körökből és félkörökből áll. A körök a
negyed értéket (TA), a félkörök a nyolcad értéket képviselik (TI).
Bonyolultabb változata, amelyik esetében a hagyományos vonalrendszerben
helyezkednek el a színes hangjegyek.

Heinrich Ulrich meggyőződése az volt, hogy minden gyermeknek kijár a

zenélés öröme. Ezzel a lehtőséggel a sérült gyermekek akár zenekari munkában is
részt vehetnek. Közepesen és súlyosan sérült gyermekek is használhatják, hiszen még
a színek elnevezését sem kell tudni, csak asszociálni a kottán lévő színt a hangszeren
lévő színnel.
Az Ulwilla módszer jótékony hatásai:
-az asszociáló készség fejlesztése
-a reakció készség fejlesztése
-a mozgás koordináció fejlesztése
-kifejezés és önkifejezés fejlesztése
-a figyelem összpontosításának fejlesztése
-az önértékelés és önkép fejlesztése

Források:

Kokoas K. A zene felemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992

Madarászné, L. K.; Urbánné, V. K. Zene és terápia. ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar. Budapesta,1996
Orff, G. Key concepts in the Orff music therapy : definitions and examples.Schott,
New York, traducere în limba maghiară Fazekas Beatix, 1994

Konta, I. A zenerápia szerepe a prevencióban és a rehabilitációban, Biatorbágy,2004

Hatos, Gy (1996) Értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. Bárczi

Gusztáv Gyógypedagógiai Tanítóképző Főiskola, Budapest

https://www.youtube.com/watch?v=Pj4q0Mc08EY

https://www.youtube.com/watch?v=6rTDD9iK3S0&list=PLTIJSx-sWNJuhx-
36y4awJJPOOGVR9mSc

https://www.youtube.com/watch?v=TvA7eKG8H0I

https://www.youtube.com/watch?v=MvuBAXOqwAM

https://www.youtube.com/watch?v=5NnxcxO9GKk

https://www.youtube.com/watch?v=GZxFe_r1VsU