Gyógypedagógia kategóriák

 A 20.század végén az ezredfordulón bekövetkező paradigmaváltás (egy adott időben

adott tudomány) egyik következménye, hogy lejárt a hagyományos gyógypedagógia
tipológiák ideje.
 A gyógypedagógia körébe tartozás másképpen a “népesség“ átfogó megjelölésére
használt korábbi gyüjtőfogalmak is indexer kerültek, mint pl. a sérültek, akadályozottak.

A gyp. segítséget igénylő személyek

A meghatározás a kifejezésben önmagában benne van: életkori megkötés nélkül személyekről
van szó, akik optimális életminőségűek, integrációjuk eléréséhez gyp. segítséget kérnek
gyógyító, nevelő hatásokat igényelnek.
1980-ban kiállított új értelmeyési rendszer:
International Classification Impaimments Disabilities and Handicaps (ICIDH= a károsodás,
fogyatékosság és rokkantság nemzetközi osztályozása)
 Irreverzibilis (visszafordithatatlan ) állapota fogyatékosságértelmezés helyébe a
fogyatékossági folyamat lépett.
A fogyatékosság ebben az értelemben valamilyen betegség vagy rendellenesség után fellépő
 Következmény károsodás/sérülés
 További köv. Fogyatéskosság
 Még további következmény akadályozottság
Károsodás
 Biológiai működés valamilyen zavara
Akadályozottság, rokkantság
Az embernek mint társadalmi lénynek a szociális szerepben bekövetkezett zavara, amely a
személynek a környezetéhez való alkalmazkodását akadályozza (pl. 3 éves kislány égési
sérülések, hegek lábon és arcon, kérosodás: balesetből szérmazó hegek, megvéltozott
megjelenés, fogyatékosság: mozgáskorlátozottság, akadályozottság: óvodai, iskolai
feladatvégzésben, az életben nehézségek)
Internationale Classification of Functioning Disability and Health (ICF)= a funcióképesség,
fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása
Testi funkciók: beletartoznak a pszichológiai funkciók
 Testi és mentélis funkciók
Testi struktúrák: anatómiai egységei, szervek végatgok és összetevőik
 Károsodás a testi strukturák és funkciók vesztesége vagy rendellenessége.
 Az orvosi modell a fogyatékosságot az egyén problémájának tekinti, amelyet közvetlenül
baleset, betegség vagy egyébb tényezők okoztak.
Az a tanuló aki sajátos nevelést igényel (SNI) külön támogatás segítségével tudja elvégezni az
iskolát:
 Személyi
 Pénzügyi
Mozgászavar, mozgáskorlátozottság
SNI körébe testi fogyatékosokról akkor beszélünk, ha pl. nem idegrendszeri károsultak, hanem
fejlődési rendellenséggel küzdenek: csonka végtagúak, súlyos testi deformáció miatt
korlátozottak.
Mozgászavar: elsődlegesen nagyobb mozdulatok (járás, futás ), majd a finommozgások (írás,
rajzolás) nehézségei törnek elő.
Idegrendszeri eredű mozgászavar jellege szerint lehet:
 Plégia(bénulás)
 Mozgásképtelenség
 Hipermotilitás(túlmozgás)

 Lehet monoplegia (egy végtagra kiterjedő)

 Hemiplegia (a test fél oldalára)

 Paraptégia (alsó végtagokra)

 Di/tetraplegia ( négy végtagra)

Az izomtónus szerint:
 Görcsös
 Atoniás
Sérülés helye: centrális (agyi) és perifériás gerincvelői
A perifériás eredetű bénulást okozó mozgáskorlátozottság példája a gyermekparalízis, amelynek
alapbetegslge a tüdőgyulladás, amely a gerincvelő elülső szanvaiban lévő mozgatóneuronokat
támadja meg. Legsúlyosabb esetben légzésbénulás is felléphet.
Gyp. szempontjából végtagredukciós fejlődési rendellenességek (also, felső végtag veleszületett
rendellenesség, ujjösszenővés)
Sokféle betegség károsodás miatt más más személyiségfejlődési utat járnak be a mozgássérültek.
Iskoláztatásukat a tapasztalatszerzés és a környezethez való alkalmazkodás határozza meg.

Látásveszteség/ látássérültek-látáskárosodás
Két alcsoport: az egyik a látási fogyatékos gyermek, tanulók csoportja felléphet az érzékszerv,
receptorszerv sérülése, vagy a szem sérülése miatt, vagy akár a látóidegé.
Hallássérültek / hallásveszteség
 Egy és két oldali lehet
 Öröklés miatt
 Méhen belüli károsodás
 60 év felülieknél a meszesedés
Csoportjai:
 Nagyotthallók (enyhe 30-40 db)
(közepes 45-56 db)
(súlyos 65-90 db)
Siketek ( 90 db alatti)
Diszfáziás hallássérültek, gyerekkorban súlyos hallásveszteség mellett a tanulási zavar egyes
tünetei is jelentkeznek. Kommunikáció súlyosan akadályozott, a hangzó beszéd elsajátítása nem
lehetséges többnyire.
Mentális retardáció, értelmi fogyatéskosok
Gyp. szempontjából a legproblématikusabb csoport
Okai:
 Örökletes neurológiai zavar
 Örökletes anyagcsere
 Kromoszóma rendellenesség(Down-szindróma)
 Terhesség alatt vírusfertőzés
Csoportjai:
 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók
 Középsúlyos
 “képzési kötelezett “ (ők részesülnek gyp. foglalkozásban)
Nevelési, oktatási szempontok
 Az átlagos nevelés agyi károsodás, tartás testi lelki állapotváltozás mellett befolyásolhatja
az ingerszegény környezet, személyiségváltozáshoz vezet az értelmi fogyatékosságoknál.
 Kommunikációs, szocializációs, pszichés funkciók fejlesztését kell biztosítaniaa
nevelésnek.
 Támaszkodnia kell a pozitív tulajdonságokra, érzelmi kötődésekre
Középsúlyos értelmi fogyatékosok
 Általános iskolai rendbe nem yudnak beilleszkedni
 Az értelmi funkciók fejlődésének sajátossága miatt folyamatos irányításra szorulnak
 Tanulásban, ismeretszerzésben kevés odafigyelés, odaadás érzékelhető
 A tanulási tempo, megértés, értelmezés miatt több időre és türelemre van szükségük
 Sokszor gyakorlatban tudják alkalmazni a tanultakat, kötődnek bizonyos
módszerekhez, tanító személyekhez
 Sok es
 etben a fejlesztést a szülői magatartás gátolja
 Ide tartozik az epilepszia

 Az értemileg akadályozottak életük különböző szakaszaiban különbözőképpen

jellemezhetők
 Kisgyermekkorban passzívak, kommunikáció hiánya
 Másoknál kommunikáció hiánya gesztusokkal
Beszédben akadályozottak
 Rendkivűl sokszinű, összetett jelenség
 Valamennyi gy.p. rendeleneséggel élő ember beszzédhibás
 A beszédben akadályozottság legjellemzőbb jegye, hogy a kommunikáció zavart:
1. Folyamatossága felbomlik
2. Sérül a beszéd érthetősége
3. Jellegzetes hibák a beszédben és írásban
4. Enyhén gátlódik a környezetével az interakció
Okai: lehet veleszületett, örökölt, környezeti tényezők hatására.
Leggyakrabb előforduló típusok
 Megkésett beszédfejlődés, ha három éves korban még nem ebszél a gyermek
 Hangképzési különböző beszédhangok, szabálytalan rendellenes képzése következtében
jönnek létre.
Teljesítmény és viselkedés zavarok
  Nagy számban tartoznak az SNI-s csoporthoz
 Kognitív funkciózavarok
 Szociális fejlődés zavarai
 Kapcsolatteremtő kőpesség
Két jellegzetes csoportjuk van :
 Nehezen nevelhetők
 Inadaptáltak
Hiperkinetikus zavarokkal küzdő
Alapsajátosságok:
 Hiperaktivitás minden élethelyzetben
 Hypoaktivitás, az átlagosnál kevésbé aktiv
 Figyelemzavar vizuális és auditív figyelemelterelődés
 Impulzivitás, meggondolatlan, elhamarkodott cselekvés
Másodlagos tünetek:
 Szófogadatlanság
 Figyelmet követelő magatanítás, állandó kérdezés közbeszólás
 Szociális probléma, dominancia, vezérképesség
Pozitív tulaj.:
 Empátia
 Nyitottság
 Lelkesedés
 Jó szociális érzék
 Morális érzék
 Mentalitás
A halmozott fogzóyatkosség olyan állapot, amely egy vagy több, azonos vagy eltérő időben
egymástól függetlenül fellépő, több funkcionális területre kiterjedő károsodás következménye.
Nem tekinthetők fogyatékosságnak a mozgáskorlátozás, látássérülés, értelmi akadályozottság
következmlnyeként fellépő beszédbeli probléma.

Tuzson Edina