7.

tétel
Az értelmi fogyatékosság okai, definiálásának kritériumai, szempontrendszere.
A tanulásban akadályozottak és az értelmileg akadályozottak pedagógiáink eszköz- és feladatrendszere.

GORDOSNÉ SZ. A.: BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS GYÓGYPEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK

- általánosságban
o A gyógypedagógiai segítséget igénylő csoportok legproblematikusabb alcsoportja. Az elnevezések
folyamatosan változnak.

A mentális retardáció (lassú értelmi fejlődés, szellemi elmaradottság, értelmi
visszamaradottság) nemzetközileg elfogadott orvosi fogalom.

SNI besorolásnál enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosokról szól.

A szakmai/tudományos műhelyek az utóbbi években a tanulásban akadályozottak és az
értelmileg akadályozottak szakkifejezést használják és ajánlják.
- készült a Merck amerikai szakkönyvek sorozatban egy nemzetközileg ismert (Mo.-n is előnyben részesített)
kézikönyv MSD főcímmel, melyben megtaláljuk a mentális retardáció részletes leírását
o a Mentális Retardációval Foglalkozók Amerikai Társasága (MSD 1992) az alábbi definíciót ajánlja:
„Az átlagnál szignifikánsan alacsonyabb intelligenciahányados (IQ<70-75) melyen kívül a következők
közül még legalább 2 funkció károsodása is észlelhető: kommunikáció, önellátás, családi élet, szociális
készségek, közösségi források felhasználása, önirányítás, egészség és biztonság, iskolai készségek,
szórakozás és munka.”

fontosnak tartják a definíció megalkotói, hogy a definíció a korlátozott intellektuális funkciójú
egyén

környezetéhez való alkalmazkodását és

másokhoz fűződő kapcsolatait is tükrözze
o ily módon a korábbi, kizárólag az IQ-n alapuló osztályozás helyett, a szükséges támogatás mértéke
szerint kialakított csoportokba sorolták az eseteket
o ez a megközelítés az egyén erősségeire és gyengeségeire helyezi a hangsúlyt
- A mentálisan retardáltak támogatási szükséglete lehet:
o időszakos: nincs szükség folyamatos támogatásra
o kismértékű: változó intenzitású folyamatos támogatás
o nagymértékű: napról-napra folyamatos, egyenletes szintű támogatás
o mindenre kiterjedő: folyamatos, magas szintű támogatás a hétköznapi élet minden területén.
- A mentális retardáció okai lehetnek:
o örökletes neurológiai zavarok: pl. autoszomális (a nemi hovatartozás eldöntésében közvetlenül
szerepet nem játszó kromoszómával összefüggő) domináns, recesszív betegségek
o örökletes anyagcsere betegségek: pl. galaktozémia (a glaktózt bontó enzim hiánya miatt kialakult
kórkép)
o kromoszóma rendellenességek: pl. Down-szindróma, Turner-szindróma
o a várandósság ideje alatti vírusfertőzések
o gyógyszerhatások
o a várandós nő malnutriciója (hiányos, tökéletlen táplálkozás), ami a magzat agyának fejlődését
károsítva okozhat mentális retardációt
o elégtelen környezeti feltételek a növekedéshez, a fejlődéshez és a szociális adaptációhoz szükséges
fizikai, emocionális és kognitív támogatás hiányát
- Jelentős oki tényezők:
o koraszüléssel kapcsolatos szövődmények
o szüléskor bekövetkező központi idegrendszeri vagy más sérülések
o születés után a vírusos vagy bakteriális enkefalitisz (agyvelőgyulladás)
o AIDS okozta agyvelőgyulladás
o Meningitisz (agyhártyagyulladás)
o súlyos mérgezés (pl. ólom- és higanymérgezés)
o súlyos malnutríció
o súlyos fejsérülést okozó balesetek, stb
- A magyar közoktatási dokumentumok, pl. Óvodai és NAT-irányelvek az SNI fogalmi körében
o az értelmi fogyatékosság súlyossága és a
o fejlesztési szükségletek szerint
az értelmi fogyatékos tanulók alábbi csoportjait különbözteti meg (3):
1) enyhe értelmi fogyatékos tanulók
• pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb
fejlődése
• nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhet eltérés
• fejlődésük változatos attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi motorikus,
beszédfejlődési viselkedési rendellenességet mutatnak  ezek vagy oksági
összefüggésben állnak az értelmi fogy.-al, vagy egyéb hatásokra alakulnak ki
• tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik:
 a téri tájékozódás,
 a finommotorika,
 a figyelemkoncentráció,
 bonyolultabb gondolkodási folyamatok,
 a kommunikáció,
 a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
• ezek változó mértékben és egyéni kombinációban jelennek meg
• akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét
• jellemző tüneteik az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek
• oktatásuk:
 többnyire az enyhén ért. fogy. tanulók oktatására létesített iskolákban
 megfelelő gyógyped.-i támogatás és kedvező szociális feltételek esetén
integrált iskoláztatásuk megkísérelhető
• speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógyped.-i oktatás, terápia
hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet
• nevelési, oktatási szempontú jellemzők:
 sérült, fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok
 az eltérés minden pszichikus funkciót érinthet (változatossága igen nagy)
 fejlődés üteme és dinamikája
 fejlesztés várható üteme
• nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulás, az ismeretelsajátítás
folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeretek birtokába
juttathatók el
2) középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
• személyiségfejlődését akadályozza a:
 maradandó agyi károsodás,
 tartós testi-lelkiállapotváltozás
 mindezek konkrétan is mérhető és megfigyelhető fejlődésbeli elmaradást
okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva
• nevelési, oktatási szempontú jellemzők:
 átlagos nevelhetőséget befolyásolhatja (értelmi fogyatékossághoz társuló
személyiségváltozásokat is okozhatnak)
 agyi károsodás
 tartós testi-lelki állapotváltozás
 az ingerszegény környezet
 nevelésnek biztosítania kell (a gyógypedagógia eszközrendszerével):
 kommunikációs képességek fejlesztése
 szocializációs képességek fejlesztése
 pszichés funkciók fejlesztése
 mozgásállapot javítása
  optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló
személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik a
képességek maximumának elérésére
 a gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív
tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára
• a középsúlyos ért. fogy. tanuló iskolai fejlesztésében jellegzetes nevelési és tanulási
nehézségek jelentkezhetnek
 tanulási folyamatukban fellelhető mennyiségi és minőségi különbségek miatt a
többségi iskoláztatás általános rendjébe nem tudnak beilleszkedni
 értelmi funkciók sajátossága miatt az ismeretszerzés, a feldolgozás és
alkalmazás során vezetésre, folyamatos irányításra szorulnak
 szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi
szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel
eredményesebb a fejlesztésük  nehezen alakul ki a verbális tanulás
 rövid idejű tevékenységi kedv tapasztalható
 figyelemkoncentráció (küldő ingerek könnyen elterelik őket)
 tanulási tempó, bevésés jelentős változása, bizonytalan megőrzés, pontatlan
felidézés miatt  fejlesztésnél több idő és gyakorlás szükséges
 erősen kötődnek tanulási helyzetekhez, szokásokhoz, személyekhez
 szociális képességek területén jelentkező akadályozottságuk (pl. normakövetés
zavara, kooperatív képességek hiánya, kritikátlanság) fejlesztésükben,
nevelésükben nehezítő tényező
 külső nehezítő tényezők: pl. hospitalizáció, helytelen szülői magatartás,
diszharmonikus személyiségfejlődés, magatartászavar
• személyiségfejlődésüket erősen befolyásoló tényezők:
 értelmi fogy.-hoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek
• a nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén
 ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési
programokkal oldható meg optimálisan
3) „képzési kötelezett”, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek
• a közoktatási törvény által szabályozott speciális, gyógypedagógiai foglalkozásban
részesülők
- A magyar szakmai/tudományos műhelyek az SNI fogalmi körében:
o tanulásban akadályozottakról és
o értelmileg akadályozottakról szól
1) A tanulási akadályozottság esetén a fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek
biológiai/pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociokulturális
környezet kedvezőtlen hatásaiban.
o jellemző tanulási tulajdonságaik:
• tanulási motiváció tartós csökkenése  hosszabb távon kialakulhat a tanulás
eredményességét akadályozó oksági láncolat (ha nem kap időben megfelelő seítséget)
• bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a személyiségnek
fokozottan aktívvá kell válnia
• lehetőleg mindig elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet  ennek
követeztében pszichikus funkcióik nem gyakorlódnak megfelelően
• praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-lokális gondolkodásuk
• a tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot
o Kik is ők pontosan? (a tanulásban akadályozottak köre tágabb, mint az enyhén ért. fogy.-é)
• általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (tanköteles népesség 10-12%-a) közül a
leggyengébbek
• illetve azok (2-3%), akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán ma még többnyire
gyógyped.-i iskolákba járnak  integráló, inkluzív iskolák gyarapodásával egyre többen
vannak, akik már elkerülhetik a szegregált iskoláztatást
• a fejlődésükhöz és SNI-hez mért gyógyped.-i segítséget mindig meg kell kapniuk
2) Értelmi akadályozottság
o a mérsékelt, a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/ért. fogy. összefoglaló elnevezése
o kialakulásában már a legkorábbi időpontoktól kezdve, az értelmi fejlődésre ható károsodások,
organikus okok játszhatnak szerepet  amelyekhez mint párhuzamos sérülések pl. testi
fogyatékosságok, látás- és halláskárosodások vagy pl. epilepszia kapcsolódhatnak
o az értelmileg akadályozottság gyakran a sérülések összetettségét jellemzi
o életük különböző szakaszaikban különbözőképpen jellemezhetők.
• kisgyermekkor:

teljes passzivitás

minimális szenzomotoros működés hiánya

kommunikáció hiánya

önkiszolgálás képtelenségének hiánya
másoknál található:

alacsony szintű motoros fejlődés

elemi kommunikáció gesztusokkal, hangokkal
átlagos fejlődés esetén:

nagyfokú motoros ügyetlenség

elemi beszédformák használata

funkciós játék jellemzői
• iskoláskor:
súlyos sérülés esetén

mozgás is erősen gátolt

minimális a kommunikáció és a szociális kapcsolatok
másoknál

megjelenik néhány szó, mondat

önkiszolgálásban együttműködők

játékkal elfoglalhatók
iskoláskoruk végén

már jól beszélnek

önkiszolgálók

csoportba beilleszkednek

környezetükben jól tájékozódnak
• egyesek 10 éves kor után:

elemi szinten megtanulnak írni, olvasni, számolni
• ifjú- és felnőtt korban:

a legalacsonyabb fejlettségi szinten is elérhető valamelyes motorikus és
kommunikációs készség kialakulása
mások:

képesek részt venni foglalkozásokon

pedagógiai kíséréssel ellátni az önmaguk körüli teendőket
• átlagos szinten:

önkiszolgálásban önállókká válnak

lakóhelyükön és környékén közlekedni tudnak

együttműködők

igénylik a barátságot, egyes esetekben a párkapcsolatot is

saját helyzetükről véleményt alkotnak

bevásárolnak

közintézményeket látogatnak

egyszerű fizikai munkát végeznek

családba jól beilleszkednek

saját családot nem alapítanak!
ILLYÉS S.: GYÓGYPEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK (409-459)
1) HATOS GYULA: AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN

- Fejlődésük gyermek- és ifjúkorban

o fejlődésüket számos tényező befolyásolhatja, módosíthatja: elősegítheti, hátráltathatja, károsíthatja
o az értelmi fogyatékosság (mentális retardáció) kialakulása és formái sokféle tényezőtől függnek
• az állapot kialakulásában több kockázati tényező, együttesen játszik szerepet, amelyek a
fejlődés különböző periódusaiban hathatnak
o a 3 alapjellemző
• csökkent intelligencia
• adaptív funkciók gyengesége, beszűkülése
• állapot 18,életév előtti jelentkezése
ezekhez a jellemzőkhöz ma már további nélkülözhetetlen megállapítás is kapcsolódik
(pl. a környezet kiemelt szerepe)
o állapotát az egyéni képességei és a környezet közt megbomlott egyensúlyi viszony jellemzi
o fejlődés korai szakaszában:
• már érzékelhető az alapvető meglassúbbodott fejlődési ütem  egyes esetekben már az
orientális reakciókban is kimutatható
• összefügg az alacsony pszichés aktivizációs szinttel
• a funkciók egymásra épülése alig tapasztalható
• a fejlődési ugrópontok szinte összemosódnak → ennek háRerében: moSvációszegénység,
magasabb ingerküszöb, a környezeti ingereket kevésbé tudják spontán felhasználni
(visszalépnek egy-egy fejlődési szintre)
o szenzomotoros fejlődés:
• cselekvéseiben nem nagyon lehet felismerni gondolati elemeket
• nem jelenik meg az ábrázolás igénye
• tevékenységeiben nem tud elmélyülni
• megismerési funkciók késleltetettsége (hallási → látási → tapintási)
• mozgásszervek beidegzési gyengesége
o kommunikáció és beszédfejlődés
• sokan kevesebb hangot adnak már a gagyogás időszakában
• egyedi módon strukturálódik a beszédjük
• korlátozott nyelvi kód szinten maradnak
• később tanulnak meg beszélni
• ritkábbak spontán kérdések
• környezetre adott reakcióik halványabbak
• gyengébb kapcsolatteremtő képesség  alig kezdeményeznek kapcsolatot
→ magányossá válnak
• kevesebb ismeret jut el hozzájuk
o megismerő funkciók
• késleltetettsége a szenzoros és motorikus hiányok következtében jelentősebb
o kognitív fejlesztés
• a környezet személyre szóló, cselekvést kiváltó, jól adagolt stimulációjától függ leginkább
• óvodás és iskolás korban gyakori az érzékszervi hiányosság (főleg a hallási diszkrimináció)
o tanulás és tanultak megőrzése
• az értelmileg akadályozottak is meg tudják tanulni azokat az elemi és alapvető ismereteket,
amelyeket más gyermek
• alacsony a transzferes generalizálási képességük (csak egy szituációban tudja alkalmazni a
tanultakat, illetve nem képes elválasztani)
• figyelem ingadozása
• alacsony fokú terhelhetőség
• lassú tanulási tempó
• folytonos stimulálásra van szükségük
 o sikeres tanulási feltételeik
• folytonos ingerlés, figyelem fenntartása
• testközeli kapcsolat, szemkontaktus
• kis lépésekben való tanulás, gyakori ismétlés, konkrétság
• jól átlátható, tagolt, ösztönző tanulás
o szociális fejlődés
• én tudata megkésett és hiányos
• számukra a szerepelvárások magasak
• minél többet vegyenek részt a mindennapok eseményeiben, így a környezetük elkezdi
értékelni még a csekélyebb teljesítményt is  kialakul a normális én tudat
• környezetük értékelje a csekély teljesítményt is
• az elvárások alkalmazkodjanak szükségleteikhez

- Sajátos nevelési szükségletek

o „A sajátos nevelési szükséglet a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti,
utal ehhez a szükséges másfajta, többféle szakértelemre, a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális
feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra.” /Illyés S./
o a nevelés, oktatás tartalmában, a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg
o fejlesztés kisgyermek- és óvodáskorban
• a korai segítség a felismerés megfelelő idejét jelenti
• a korai segítségnyújtás az értelmileg akadályozott kisgyermekek és családjaik világában a
’60-as évektől kezd erőteljesebben jelentkezni
• segítség a gyermeknek, hogy:

károsodott szervezete,

belső erőinek gyengesége ellenére ne maradjon el nagyon a fejlődés ütemében
• segíteni az anyának abban, hogy a felismerés ellenére képes legyen

gyerekével kiegyensúlyozottan élni,

vele céltudatosan foglalkozni és

őt elfogadni olyannak, akit szeretni lehet és kell
• fejlesztés területei

korai felderítés,

vizsgálat,

orvosi és fejlődéslélektani diagnosztizálás

fejlesztő foglalkozások, tanácsadások az otthoni élethez

szülő tájékoztatása arról, hogy hová forduljon segítségért

anya központi szerepe a korai fejlesztésben:
 gyermek fejlődésének követése
 kapcsolatok kiépítése
 gyakorlatok végzése  gyermek cselekvését ösztönözni, motiválni
 testvérekkel segíteni kell az együttműködést kialakítani
 minden megtenni, hogy a kisgyermek megkapja az őt illető befogadást

jó együttműködés: szülői egyesületek, pedagógiai szakszolgálatok, korai fejlesztő
központok, gyógypedagógiai óvodák és a szülők közt
• óvoda jelentős szerepe:

önmagát ellátni tudás,

kapcsolatteremtés,

cselekvések utánzása,

motiváció erősítése,

játszani tudás megalapozása
• csak tanköteles korban határozható meg, hogy a gyermek milyen fokú értelmi fogyatékos
 enyhe: 3-4 éves mentális kor környékén van → tanak-os osztályban tanulhat,
ill. integrált intézményben
 középsúlyos: nem éri el a 3 éves mentális szintet

o fejlesztés iskolás korban
• az iskoláskort elérő gyermek fejlettsége:

testi fejlettségének mutatóiban alig,

pszichés fejlődésében azonban jelentősen elmarad a nem akadályozott társaitól
• a sajátos nevelési szükséglet számukra azt jelenti, hogy biztosítani kell a korai és óvodai
neveléssel elindult fejlődés folyamatosságát

olyan feltételekkel amelyek a leghatékonyabb fejlődést teszik lehetővé
• az értelmi akadályozottsággal élő iskoláskorú gyermekek nevelése rendszerint a
gyógypedagógiai intézményben, iskolában történik

iskolába lépést felvételi vizsgálat előzi meg

bizottság javaslatára a szülő keresi meg az ajánlott SNI-nek megfelelő iskolát
o értelmileg akadályozott gyermek jellemzői 6-7 éves korban (kisebb, nagyobb eltérések lehetnek!)
• fő tevékenységformák

mozgásuk: ügyetlen, összerendezetlen, bizonytalan, lassú vagy túl mozgékony, félénk

játéka: kezdetleges, gyakorló játék, kapkodó, gátolt, rövid ideig játszik, szorongó

ábrázolása: alaktalan firka, nehezen felismerhető vonalak, kezdetleges
emberábrázolás, lengővonalas körkörös firka

önkiszolgálás: segítséget igényel

munka: feladatban megáll, néha pontos, máskor hiányos feladatvégzés
• értelmi fejlettség:

figyelme: szétszórt, változó, rövid idejű

megfigyelése: nem veszi észre a lényeget

gondolkodása: csak szűkebb környezetében lévő személyekről, tárgyakról kielégítő

kérdésekre adott válasz: többnyire hibás, vagy egy-egy szavas

mennyiségfogalma: nincs, néhány számnevet használ
• beszédfejlettség:

alakilag: nem beszél, alig érthető, hibás hangképzés, egy-két szavas válasz

tartalmilag: szűkös, viszonylag jó helyzetekhez kötött beszédmegértés, feladategértés,
átlagos élményeit nem mondja el, egy-egy szóval közli

beszédindítéka: ritkán kezdeményez beszélgetést
• értelmi – akarati élet: gátolt, félénk, érzékeny, akarata gyenge, agresszív, dacos,
a siker iránt közömbös
• kooperáció: társaival alig, vagy nem működik együtt, felnőtt irányításával együttműködő
o a nevelés, oktatás és képzés tartalmi elemei
• ma már egyértelműen elfogadott, hogy értelmi akadályozottsággal élni az emberi lét egyik
lehetséges változatát jelenti  több benne a közös másokkal, mint az eltérő
• az általános nevelési értékeket, normákat és igényeket veszi alapul
• a személyes és szociális integrációt biztosító képességek, készségek kialakítása az oktatásabn
fontos helyet kap
• nevelés célját meghatározzák:

pszichikai-fizikai fejlettségi állapot és az általános fejlődési út

értelmileg akadályozott emberek jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletei és
társadalmi életlehetőségei
• nevelési feladatok:

etikai (emberi méltóságukra épülő, általuk elsajátítható értékeket hordozó)

pedagógiailag differenciáló

és gyakorlati jelleget hordoznak
o tantervi megfogalmazások az értelmi akadályozottsággal élő tanulók oktatásában
• a tartalom kiválasztásában és követelményekben egyaránt a cselekvőképesség kialakítását
célozzák, mindennapi élethelyzetekben problémafelvetést és megoldásokat foglalnak
magukban
• olvasni, írni, elemi fokon számolni hosszú előkészítés után próbálják megtanítani az ért. ak.
tanulókat, amikor már nagyjából végigmentek azon képességfejlődési úton, amelyen a nem
akadályozott gyermek a spontán fejlődés során, illetve az óvodában megjárt
2) GAÁL ÉVA: A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN

- A tanulásban akadályozottak
o A tanulási akadályozottság fogalma: /Mesterházi/
„Tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai
és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti
hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak”
o ezek alapján tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik:
• többnyire elkülönítve beiskolázott tanulók
• tanulási képességüket vizsgálva enyhén értelmi fogyatékosnak ítéltek
• általános iskolában tanulási nehézségekkel küszködnek
o tanulási korlátok körét alkotó tényezők:
• tanulási nehézség: legkevésbé súlyos – általában csak egyes iskolai tanulási helyzeteket érint
• tanulás zavar: ha a gyermeknél egy képességterület működésében – különösen az írás,
olvasás, számolás elsajátításában – tartós és súlyos problémák jelentkeznek
• tanulási akadályozottság: több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai
problémáról van szó, amely erősen megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a hagyományos
általános iskolai feltételek közötti fejlesztést
o a tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot
• a folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a tanulási
akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető
o a tanulási akadályozottság 4 rendszerelméleti modellel írható le
• statikus, deficitorientált modellek (enyhe ért. fogy., mint irreverzibilis károsodás)

orvosi-biológiai modell: biológiai endogén, exogén tényezők által kiváltott
(agy)károsodás és fejlődészavar

pszichológiai modell: IQ alapján meghatározott intelligenciahiány, illetve
intelligenciasérülés
• dinamikus, személyközpontú modellek - a tanulási akadályozottság (ezen belül enyhe értelmi
fogyatékosság) mint megváltoztatható, befolyásolható tényező

társadalomtudományi-szociológiai modell: a szocio-kulturális feltételek
figyelembevétele, a környezet megfelelő alakításával a társadalmi elkülönítés
megszüntetése

pedagógiai modell: (gyógy)pedagógiai hatásrendszerrel történő segítés és fejlesztés,
elsősorban integrált feltételek között
o tanulásban akadályozott gyermekek tanulási folyamatainak jellemzői
• tanulási akadályozottság: elsősorban az iskolai tanulási helyzetekben megmutatkozó
probléma

ami az iskolai teljesítésekhez szükséges alapkészségek területén tapasztalható

kezdetekben főként az iskolai teljesítéshez szükséges alapképességek területén
tapasztalható a fejlődés lelassulása, illetve eltérése
• észlelés zavarai (pl. egyensúlyészlelés)
• taktilis-kinesztétikus észlelés eltérései (pl. gyermek feltűnően kerüli az érintést, simogatást,
vagy túlzottan keresi a taktilis ingereket)
• auditív észlelés zavara (pl. irányhallás, hangok differenciálása)
• vizuális észlelés zavara (pl. optikus differenciálás, alak-háttér észlelés)
• mnesztikus funkciók zavara (pl. tartós figyelem hiánya, emlékezeti teljesítmény csökenése)
• kivitelezés-végrehajtás problémái – elsősorban motorikus területen
• egyes gyermekeknél izomtónus zavarok
• nagymozgások- főként a testtartásban
• finommotorikus probléma – legfeltűnőbbek a kéz és ujjak mozgásának eltérései
• cselekvés és tervezés irányításának zavara
• szociális-emocionális terület nehézségei – zavarok mutatkoznak az általános pszichés
állapotban, késztetések területén, motiváció területén, munkavégzésben, önirányításban,
önértékelés zavaraiban, valamint a szociális beilleszkedés során
 o ha a tanulási akadályozottság fogalmát összehasonlítjuk az értelmi fogyatékosság meghatározásaival
– megállapítható, hogy a tanulási akadályozottságból fakadó tulajdonságok döntően pedagógiai
jellemzők, melyekkel mind a többségi iskolai pedagógusok, mind a gyógypedagógusok nap mint nap
szembesülnek
o a tanulásban akadályozott gyermekek integrált fejlesztését segítő tényezők
• segítő tényezők bárhol kiépíthetők, a hátráltatók lebonthatók
• az integrációra való alkalmasság a fogadó környezet tulajdonsága
• tanterem:

több kisebb tér kialakítása

olvasósarok párnákkal

szabad polcok, a tanulók által használt segédeszközökkel
• csoportok összetétele, osztályok nagysága

max. 20 fő - ebből 2-3 fő lehet max. tanulásban akadályozott
• gyógypedagógiai kísérés intenzitása

munkája ne csak az akadályozott gyermekekre korlátozódjon

a tan.ak. gyerekek minél kevesebb időt töltsenek távol a társaiktól
• a gyógypedagógus tartson rendszeres konzultációt az osztály tanítójával, alkalmanként
szülőkkel is
• gyógypedagógus foglalkoztatását a közoktatási törvény előírja
o a tanulásban akadályozott gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségei
• integrál intézményekben elkerülhetetlen a differenciálás
• az intézményrendszer szintjén történő differenciálás elsődleges célja az adott szervezési
keretek között valamilyen szempontból viszonylag homogén csoportok kialakítása

a gyermekek integrált fejlesztés esetén más tanterv szerint haladhatnak, illetve más
taneszközökből tanulhatnak
• valamennyi gyermek optimális segítését a tanulásszervezési folyamat szintjén történő
differenciálással oldhatjuk meg

a pedagógus elsősorban alapos, részletekbe menő megfigyelésekkel informálódhat a
tanulók közti különbségekről

a differenciálás módjai, differenciálás a:
 segítségadásban
 feladatok szintjén
 tevékenységi szinten
 szociális keret szintjén
 tanulási stílus szerint
 célok szintjén
 értékelésben

ÓRÁN ELMONDOTTAK
Értelmi fogyatékosság
- intellektuális képességzavar
o primer érintettségi terület: értelem
o háttér: organikus rendszer károsodása
- népesség kb. 3%-át érinti
- enyhe (tanulásban akadályozottak), középsúlyos, súlyos
1. DEFINíCIÓ: „Az értelmi fogyatékosság központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti
hatások eredőjeképpen alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától
az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.”
/Czeizel, Lányiné, Rátay (1978) – Budapest vizsgálat/
- háttér:
o genetikai eredetű: 17,6%
o külső okokra visszavezethető: 39,5%
o multifaktorális: 42,9%
 - a definíció 3 kritériuma a teljesüléshez:
1.) PSZICHOMETRIAI kritérium = általános értelmi képességek az adott népesség átlagától számottevően
elmarad
• mérhető intelligencia tesztekkel: standard = 100 (különböző életkori standardek vannak)

IQ = mentális kor/életkor * 100

felmérések: logikai gondolkodás, emlékezőképesség, problémamegoldás
• Gauss-féle teoretikus normál eloszlás
(minden olyan esetben ahol statisztikai átlagra számítok)
standard deviáció: +1 SD, -1 SD

pozitív, negatív irányba: 34,1 %

ide tartozik a népesség 2/3-mad %-a
standard deviáció: +2 SD, -2SD

pozitív, negatív irányba: 13,6%

ide tartozik a népesség 90%-a
normál övezet: -2 SD től +2 SD ig

+2 SD felett: szupernormál (IQ>100)

-2 SD alatt: szubnormál (IQ<70)

szupernormál: IQ = 100-130 között

• az értelmi fogyatékosság súlyossági kategóriái:

IQ 85-71: mentális retardáció (lelassult fejlődés)  fejleszthető

IQ 70-50: enyhe

IQ 49-35: középsúlyos

IQ 34-20: súlyos

IQ 20 alatt: legsúlyosabb fokú
• mérés feltételei az intellektuális képességzavar mérésében

mérés validitása: ne legyen befolyásoló tényező jelen

megismerhetőség = reliabilitás: következő mérésnél egyeznie kell az eredményeknek
• tesztek, szubtesztek

verbális próbák: kell hozzá nyelvtudás (pl. számsorok ismétlése, élethelyzetek
elmondása, amiket meg kell tudni oldani)

performációs próbák: nem szükséges hozzá nyelvtudás (pl. mintasorok: Mi illik oda?)
• ha megvan már a teszt eredménye, példa:

Lackó 6 éves, IQ-ja 60, korához képest átlagos
 VQ-ja (verbális IQ): 40  átlag alatti
 PQ-ja (performációs IQ): 80  átlag feletti

az eredmény mutatja, hogy nem mindig beszélünk intellektuális képességzavarról,
hiszen amint a példában is látjuk, itt csak a VQ szintje alacsony
• B.Bernstein kutatása – összehasonlította elit, illetve hátrányos helyzetű családok
gyermekeinek beszédhasználatát  eredmény:

hiába beszélik a gyermekek ugyanazt a nyelvet  beszédjellemzőik:
 elit: változatos, bonyolult nyelvi szerkezet, magas nyelvi szint, kidolgozott
nyelvi kód
 hátrányos helyzetű: korlátozott nyelvhasználat, praktikus, rövid kifejezések,

tehát megállapította, hogy szükség lenne a tesztek kultúrafüggetlenségére

kimondta, hogy az IQ diagnosztika célja nem a szelekció, hanem információ a
megfelelő terápiákhoz, fejlesztésekhez
2.) SZOCIÁLIS kritérium: ha az érintett személyt szociálisan függővé teszi az intellektuális képességzavar,
akkor beszélünk értelmi fogyatékosságról
• önálló életvezetés akadályozottsága
3.) ÉLETKORI kritérium: fontos tudni, hogy az időskori demencia nem számít értelmi fogyatékosságnak
• pl. Alzheimer-kór
2. DEFINíCIÓ: „A mentális retardáció olyan képességzavar, mely az intellektuális működés, valamint az adaptív
magatartás jelentős korlátozottságával jellemezhető, amely a fogalmi, a szociális és a praktikus adaptív
készségekben fejlődik ki.” /Luckasson et. al. (2002)/