A FEJLESZTŐ FOGLAKOZÁSOK

MÓDSZERTANA 1.
Kerékgyártó-Papp Edit
 TANULÁSI KORLÁTOK/PROBLÉMÁK

• Olyan gyűjtőfogalom, mely az iskolai

tanulást hátrányosan befolyásoló
tényezőket és jellemzőket foglalja magába.
• A problémák külső és belső okokra
vezethetők vissza.
• Fokozatai:
• tanulási nehézség
• tanulási zavar
• tanulási akadályozottság (Mesterházi,1998)
 TANULÁSI NEHÉZSÉG
• egyes tanulási helyzetekben • Szakemberek, módszerek:
• egyes területeken • fejlesztőpedagógus/fejlesztőóra
• időszakosan jelentkező • többségi pedagógus: korrepetálás,
• Okai: felzárkóztatás
• - belső: lassúság, hosszabb betegség, • pszichológus
lemaradás, szorongás, nem megfelelő • családsegítő
tanulási módszerek, nem reális önismeret
• - külső: emocionális problémák,
motiválatlanság, szociokulturális
hátrányok, nyelvi hátrányok
 TANULÁSI ZAVAR
• egyes képességterületeken jelentkező • Szakemberek, módszerek:
• súlyos és tartós probléma • - gyógypedagógus/habilitációs órakeret
• írás, helyesírás, olvasás és matematika területén • - fejlesztőpedagógus, pszichológus
(diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia)
/rehabilitációs órakeret
• Okai:
• -többségi pedagógus: differenciált oktatás,
• - neurogén: a központi idegrendszer működési
megadott kedvezmények biztosítása
zavarainak következménye
• - pszichogén: korai életszakaszban elszenvedett
ártalmak hatására alakul ki (pl. magzati,
prenatális)
• - poszttraumás: gyermekkori agykárosodás
következtében
 TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG
• a tanulás minden területén jelentkező • Szakemberek, módszerek:
• átfogó, súlyos és tartós probléma • gyógypedagógus
• a tanulási teljesítmény elégtelen • általában szegregált, speciális intézmény
• Okai: • ha integráló intézmény, egyéni tanmenet,
• kognitív, motoros és orientációs, egyéni tankönyvek
emocionális és szociális képességek
lelassult fejlődése vagy zavar
 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK

• A Nemzeti Köznevelési Törvény. Nkt. • 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi

2011. évi CXC. törvény 4. § 13. igazgatásról szóló törvény szerint
• hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek, tanuló
• Különleges bánásmódot igénylő tanuló:
• 3. tartós gyógykezelés alatt álló gyermek,
• - sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló tanuló
• - beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló
• - kiemelten tehetséges tanuló
 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ
GYERMEK:
• Aki a szakértői bizottság szakértői véleménye • 2005-ben az SNI fogalmát az Oktatási
alapján: Minisztérium pontosította (elkülönítették a
• - mozgásszervi „fogyaték” és „egyéb probléma
• - érzékszervi kategóriákat”), 2007-ben pedig hivatalosan
• - értelmi fogyatékos
is elhatárolták az organikus illetve a nem
organikus okokra visszavezethető sajátos
• - beszédfogyatékos nevelési igényt (SNI-a és SNI-b),
• - több fogyatékosság együttes előfordulása esetén megjelölve a kategóriák finanszírozási és
halmozottan fogyatékos ellátó intézmény szerinti kereteit.
• - autizmus spektrum zavarral
• - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási
(disz) figyelem, vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzd.
• - SNI-a: speciális intézményben,
szakirányú végzettségű gyógypedagógussal
• - SNI-b: normál vagy integráló oktatási
intézményben:
• - gyógypedagógus/habilitációs órakeret,
• - fejlesztőpedagógus, pszichológus
/rehabilitációs órakeret
• - többségi pedagógus: differenciált oktatás,
megadott kedvezmények biztosítása
 BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI
• Aki a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján:
• - az életkorához viszonyítottan jelentősen alul
teljesít
• - társas kapcsolati problémákkal
• - tanulási hiányoságokkal
• - magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
• - közösségbe való beilleszkedése
• - továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy
sajátos tendenciákat mutat
• de nem minősül sajátos nevelési igényűnek
NEHÉZSÉG:
• Szakemberek, módszerek, állátásuk:
• - minden esetben integráltan oktathatók
• - fejlesztő pedagógiai ellátásra jogosult
• - a fejlesztő pedagógiai ellátás a nevelési
tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai
nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és
oktatás keretében valósítható meg
• - többségi pedagógus: differenciált oktatás,
megadott kedvezmények biztosítása
 BTMN JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) fogalma
•
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. pontjába foglalt törvényi definíció szerint:
• „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de
nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”
• Fejlesztő pedagógiai ellátás fogalma
• Nkt. 2011. évi CXC. törvény 4. § 6a. [Beiktatta: 2019. évi LXX. törvény 6. § (1). Hatályos:
2019. VII. 26-tól.]:
• „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi
felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás.”
• Nkt. 2011. évi CXC. törvény 47. § (8).:
• „Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő
pedagógiai ellátásra jogosult. A fejlesztő pedagógiai ellátás a nevelési tanácsadás, az
óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében
valósítható meg.”
• A foglalkozások megszervezése:
• Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkeret
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 8. § (3).:
• „A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai
ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.”
• Nkt. 2011. évi CXC. törvény 21. § (5). [Megállapította: 2019. évi LXX. törvény 12. §.
Hatályos: 2019. VII. 26-tól.]:
• „Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező
óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség
kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első- negyedik
évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést
biztosító egy-három fős foglalkozásokat.
• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett
fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató
munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű
pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi.”
• Nkt. 2011. évi CXC. törvény 8. § (3).:
• „A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - a (4)-(7) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - egy tanítási héten legfeljebb
• a) az első-harmadik évfolyamon huszonnégy,
• b) a negyedik évfolyamon huszonöt,
• c) az ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc,
• d) a hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc,
• e) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon harmincnégy
• óra lehet.
• Nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok:
•
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 41. § (8). [Megállapította: 2021. évi LII. törvény 5. § (3). Hatályos:
2021. V. 28-tól.]:
•
• A gyermek, a tanuló „sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére,
tartós gyógykezelésére vonatkozó adatai, továbbá a gyermek, tanuló speciális köznevelési ellátásához
elengedhetetlenül szükséges szakorvosi, iskolaorvosi diagnózisának adatai a pedagógiai
szakszolgálat, a nevelési-oktatási intézmények és az egészségügyi szakellátó között,
b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a
szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
[…]
továbbítható.”