Fogyatékossági formák

Fogyatékos személy fogalma:

2013. évi LXII. törvény 1.§ (a) szerint: a fogyatékosság olyan tartós / végleges – veleszületett / szerzett – érzékszervi,
kommunikációs, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális károsodás / ezek bármilyen halmozódása, amely más (környezeti / társadalmi /
egyéb ) akadályokkal együtt a másokkal egyenlő társadalmi életet korlátozza / gátolja.

Wikipedia: A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális (negatív hatások a környezettől) vagy érzékszervi
károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi
szerepvállalását

Fogyatékos ember: testi / lelki / szellemi funkcióban tartósan vagy véglegesen korlátozott egyén, aki a társadalomi életben remiatt
korlátozott, s aki sajátos körülményeket, eszközöket, eljárásokat, segítséget igényel. Két csoport: veleszületett és szerzett károsodás.

Tevékenységi / társadalmi korlátozottság modeljei:

Egyéni modell: egyéni problémia, egyéni hiányosságok miatt, tragédia ahol az orvosoknak van nagy szerepük a rehabilitásban.
Társadalmi modell társadalmi probléma, a társadalom minél nagyobb hányada kapcsolódjon be a fogyatékosok segítésébe.

Rehabilitációs modellek:

Orvosi (medicinális) modell szerint: a fogyatékosság betegséget jelent, terápiára van szükség (intézmények, személyek által)
egyénnek csekély a beleszólási lehetősége.

Jótékonysági (karitatív) modell szerint: veszteség okozta tragédia = főleg karitativ módon, anyagi javakkal próbálják a veszteséget
pótolni.

Szociális modellek:: az érdekvédelmi szervezetek: visszautasítják ezt a 2 modellt, helyette szociális modellek.
Szociális modell 1: meghatározza a korlátozó tényezőket
 társadalmi megítélés, hozzáállás
 fizikai és személyi környezet elérhetetlensége, hozzáférhetetlensége
 nagy intézmények (egyház, nevelésügy, egészségügy) hagyományos politikája, gyakorlata

Szociális modell 2: meghatározza a rehabilitáció tevékenységét:

 részvétel a társadalom életében
 lehető legnagyobb önállóság és függetlenség
 + a társadalom felkészítése az akadályozott emberek befogadására.

A fogyatékos ember beilleszkedése a társadalomba alapelvei:

1.Normalizáció elve: normális életfeltételek biztosítása, megközelíti a normális emberekétt

2.Integráció elve: együttélés formája, társadalmi befogadás + fogy. ember alkalmazkodó képessége
3.Participáció elve: környezet / társadalom életébe való bekapcsolódás = akadálymentes környezet, egyenlő esélyek, elfogadás
4.Önrendelkezés: autonómia az önrendelkezés, az önálló döntések terén
5.Prevenció és a rehabilitáció elve: károsodások / fogyatékosságok / társadalmi hátrányok megelőzése / rehabilitációja

Fogyatékosság típusai

Gyógypedagógia főcsoportjai: a különböző károsító tényezők hatására kialakult főszimptómák: látás / hallás / mozgás sérülés /
értelmi / beszéd fogyatékosság / autizmus / többszörös fogyatékosság

Látási fogyatékosság

Látási fogyatékosság fogalma: a látás valamely részének különböző kórokok hatására közvetlen / közvetett úton létrejött
betegségekből / sérülésekből eredő organikus / funkcionális elváltozása. A látásmaradvány maximális korrekcióval az ép max 33 %-
a / a látótér mayimálisan 10-20 fokos.

Látásmaradvány szerint csoportok.

 Vakok: nincs látásmaradvány, látásteljesítmény, fénylátás örökletes / gyulladás / sérülés, fejlődési rendell. / fertőző bet.
Szövődményei / retinaleválás / érbetegségek . Mozgásfejlódés nagyon lassú, furcsa test és fejtartás, szegény mimika.
 Aliglátók: látóképességük 10 % alatt van (mozgáskézségük jobb)
Fényérzékelők: fény irányának megállapítására képesek
 Nagytárgylátók: többségük általában Braille-olvasó, látásmaradványukat a mindennapi életben jól felhasználják
Ujjolvasók: (kéz ujjai – 2 méteren belül), látásmaradványuk elegendő a síkírás elektronikus eszk. olvasásához
 Gyengénlátók: a látás marad a vezető érzékelési csatorna, oktatásukban a látás maximális kihasználására kell törekedni
(10-33 % közötti a látásmaradvány) (mozgásfejlődése közel áll a látókéhoz, de lehet fejlődési lemaradás)

Vakoknál és aliglátóknál a hallási és tapintási érzékelésre kell elsődlegesen támaszkodni (Braille-írás), míg a gyengénlátók
hagyományos módon írnak, legfeljebb segédeszközöket használnak. Kapcsolódhat hozzá értelmi fogyatékosság, mozgásszervi
fogyatékosság, beszédzavar, személyiség különféle sérülése, és nagyfokú halláscsökkenés (siket-vakság).

A látási fogyatékosság gyógyítása: eredményes műtéti kezelés végezhető: szürkehályog, zöldhályog, ideghártyaleválás,
szaruhártya-átültetés, üvegtest pótlása, rövid és távollátás végleges korrekciója

Tájékozódást segítő tényezők: kisebb tér = rend, nagyobb tér = akkusztika + taktilis (tapintható) támpontok (vakoknál ezekhez az
érzékeket fejleszteni kell) , fehér bot, kontrasztok színek, emlékezet, erős zajok, szagok.

Látási fogyatékosok rehabilitációja: 1784 óta: intézményes oktatás, 0-3 éves: korai fejlesztés, Vakok óvodája, általános iskolája,
speciális szakiskola és diákotthon, Gyengénlátók szakiskolája, tehetségesebbek az épek iskolájában.

A látásnevelés fontossága: Minden maradvány látással rendelkező látássérült gyermek esetén órák keretében: látott foltok / formák
tudatosítása / értelmezése, ezáltal magabiztosabbá válik a tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás.

A látássérültek rehabilitációjának szakaszai: 1. Önállóság visszaszerzése, 2. Foglalkozási rehabilitáció, 3. Társadalmi rehabilitáció

(integráció), Korai segítség – elemi rehabilitáció: Vakok Állami Intézete által (14-16 hét) – 4. Elemi rehabilitáció: felnőttkorban
látásukat vesztett emberek visszavezetése a társadalomba, átsegítése testi / lelki kríziseken, biztosítani szuverénná válását = önálló
közlekedés, önellátás, pontírás

Látási fogyatékos segítése: Mozgástanítás, épen maradt érzékszervek fejlesztése (hallás, tapintás, szaglás, hőérzés), közlekedés:
eleinte látó kísérő, majd bot, vakvezető kutya, önkiszolgálás (mindennek stabil helye van)

Tanulást, művelődést segítő eszközök: optikai eszközök (szemüveg, nagyító), mechanikus / elektronikus segédeszközök,

Vak emberrel való kommunikáció és segítségnyújtás: vak ember karol belénk, kerüljük a hirtelen / pontatlan utasításokat,
informáljuk merre lépcső, hányadik fok + érkezésünk / távozásunk, gyengén látóknál: erős kontrasztok alkalmazása a tárgyak,
lépcső esetén

Infokommunikációs akadálymentesítés

Infokommunikációs szempontból hátrányos helyzetű embercsoportok: fogyatékosok, idős emberek, gyermekek, technológiailag /
átmenetileg hátrányos helyzetűek, idegen nyelvek és kultúrák képviselői

Infokommunikációs akadálymentesítés: operációs rendszer, böngészőprogramok beállítások spec.hardver / szoftver eszközök Pl:
 válaszadó rendszer: interaktív feleltető
 fejegér szett: a feje mozgatás/ pislogás / szájcsujás = kurzorvezérlés ( webkamera + megfelelő szoftver)
 Szemegér szett: szem mozgatása = kurzorvezérlés
Hogyan?
 ZoomText = képernyő-nagyítás / információk hangos felolvasása / kamerafunkció: nyomtatott szövegek felolvasása +
tárgyak nagyítása számítógépe képernyőjén.
 SpeechTexter oldal: élőbeszédet szöveggé alalkítja: extra alkalmazások és rendszerösszetevők nélkül lehet diktálni a
számítógépre.
 Beszédmester program: olvasásfejlesztõ / beszéd- / diszlexiajavító http://www.inf.uszeged.hu/projectdirs/beszedmester/ -
hallássérülteknél + pedagógus. Játékos feladatokon + gépi beszédfelismerés = a fonéma (magánhangzó-mássalhangzó)-
graféma (írás), ill. graféma-fonéma

Egyetemesség elve: az épített környezetnek, szolgáltatásoknak minél több hátrányos helyzetű embercsoport számára kell elérhetőnek
+ használhatónak lennie.

Akadálymentesítés diszlexiásoknak
egyszerű vonalvezetésű betű (Arial, Verdana, nincs cirádás, talpas betű), szöveg balra igazítása (nincs sorkizárt) , megfelelő
karakter- és sorköz, színek alkalmazása, tartalom rendezett
Értelmi fogyatékosok:

fogalma: a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes / környezeti hatások eredménye, amelynek következtében az
értelmi képesség az adott népesség átlagától számottevően elmarad, emiatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.

- a központi idegrendszer károsodás (KIR)

- 3 csoport enyhe / középsúlyos / és súlyos (IQ: 50-69 / 36-49 / 20-35)
- támogatási szükségletük lehet időszakos / kis- / nagymértékű / mindenre kiterjedő)

Súlyos értelmi fogyatékosok:

 Alapvető funkciók fejlődése súlyos fokban akadályozott
 motoros funkciók alig, ülés / járás megtanulás nehézség + ezek is rendellenesek: koordináció, ritmus,
 önellátási, higiéniai szokások,
 ismételgető, artikulált beszéd, értik környezetük beszédét szociális magatartás,
 intenzív indulatok + mozgás, súlyos értelmi fogyatékosoknál alig van személyiségfejlesztés,
 állandó ápolás / gondozást igényelnek + szociális intézmény
 egyesek fejleszthetők gyógypedagógiai tevékenységgel = önellátás és kommunikáció terén

Középsúlyos értelmi fogyatékosok:

 fejlődésük számottevően alacsonyabb szintű mint az átlag, intelligencia-funkcióik jelentősen sérültek.
 Komm. / motoros, emocionális /szociális zavarok + alapkárosodás = többszörösen összetett / párhuzamos fogyatékosságok
 Kognitív (tanulási / beszéd /mozgás / szociális) fejlődésük jelentősen lassúbb és behatároltabb

Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok:

 neuroendokrinrendszer öröklött / korai életkorban szerzett enyhe sérülésén / funkciózavar miatti alacsonyabbb IQ.
 személyiségfejlődésük az csekély mértékben tér el az átlagostól
 kognitív funkciók lassúbb és akadályozott fejlődése
 iskolaérettség nem alakul ki 6-7 éves korra = ekkor válik feltűnővé
 épekkel rész / teljesen integrált az oktatásuk: segéd- / betanított munkások

Intézményrendszerük:
 Foglalkoztató iskola és gyermekotthon
 Speciális iskola és gyermekotthon
 Általános iskola mellett működő speciális tagozat (enyhe értelmi fogyatékkal élők részére)
 Speciális iskola továbbképző tagozata (9. és 10. osztály = szakmaválasztás / megszerzése)
 Ezek középsúlyos fokban sérültek intézményei. Célja, a képességeikhez mérten tevékenységre, munkafolyamatokra
oktassa.

Hallásfogyatékosok

Hallássérültek nevezzük a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülését, illetve fejlődési rendellenességét,
amelynek az éptől eltérő hallásteljesítmény lesz a következménye.
halláscsökkenés mértéke szerint:
1. Megközelítően ép hallásúk: nehézségük csak a nagyon halk, súgott beszéd megértésében van.
2. Közepesen nagyot hallók: hallásuk már észrevehetően csökken, a távolabbról beszélőket nem hallják.
3. Súlyosan nagyot hallók: hallásuk jelentős mértékben csökkent, az közeli, hangos beszédet hallják, de így sem értenek
mindent Nagyteljesítményű hallókészülékkel és hallógyakorlatokkal hallásuk és beszédük javítható.
4. Hallásmaradványosok vagy siketek: hallásuk súlyos mértékben csökkent vagy semmilyen hangot nem hallanak meg.

A halláscsökkenés típusai:
 Vezetéses: ha a hangvezető rendszerben keletkezik károsodás (csont-, illetve légvezetéses)
 Idegi: a belső fül, hallóideg, hallópályák vagy hallóközpont megbetegedése miatt
 Kevert: a fenti kettő kombinációjaA hallásveszteség kezdete
A hallásveszteség ideje szerint:
 Congenitális siketség: a születésnél vagy azt megelőzően keletkezik
 Prelingualis siketség: a normális beszédelsajátítás (kb. 3. életév) előtt jelentkezik (beszéd + szájról olvasás megtanítása)
 Postlingualis siketség: a beszélt nyelv elsajátítása után (a beszéd megtanulása előtt )

Gyermekkori hallássérülés szempontjából fennálló főbb rizikócsoportok:

 4 alatti Apgar-érték (Apgar-teszt: újszülöttet öt különböző életfunkció alapján értékeli egy tízpontos rendszer szerint, ennek
végén megkapják az Apgar-értéket: ez az öt funkció a szívverés, légzés, izomtónus, reflexek és testszín 2/2/2/2/2 pont)
  magas szérumbilirubin-szint (bilirubin / epefesték a hem sárga színű bomlásterméke. A vörösvérsejteket lebontó
szervekben, lépben, májban, biz nyirokcsomókban keletkezik. Bizonyos betegségekben (májgyulladás, epepangás,
fokozott vörösvértestlebontás) megnő a vérszintje, és felhalmozódik a bőrben és a szem ínhártyájában
 veleszületett fejlődési rendellenességek
 1500 g alatti születési súly
 a várandóság és/vagy a szülés alatt fennálló hypoxia (oxigénhiányos állapot)
 a családban előforduló fiatalkori, vagy veleszületett halláscsökkenés
 embrionális infekciók, intoxikációk

Gyermekkori nagyothallásra utaló jelek: nem reagál a zajra / sírás / beszéd hangszíne dallam szokatlan / gügyögés szegényes /
beszédfejlődés késik / furcsa magatartás: agresszivitás / visszahúzódó / makacs, beszédterápiára sem javuló pöszeség / olvasás-,
írásgyengeség

Súlyos nagyothallás és siketség következményei: A legsúlyosabb a beszédnél / nyelvnél = beszédérthetőség

A kommunikáció eszközei, tolmácsolási módok: Ujj-ábécé / Szájról olvasás / Orális tolmács / Jelnyelvi tolmács / Taktilis tolmácsolás
(tenyerébe mutatjuk)

A hallássérültek mindennapi életet segítő eszközei

 Hallókészülékek: hangerősítő berendezés, környezetből érkező rezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. A készülék
maga a beszédhangok + zajok felerősítése. Típusai: fül mögötti / fülkagylóba tett / szemüvegszárba épített Részei:
mikrofon, erősítő, telep (akkumulátor), vezérlőelemek, hangszóró
 Cochleáris implantátum: a belső fülbe építik be = elektromos impulzusok a hallóideg felé (siketek, súlyos hall kérosultak)
 Adó-vevő készülék: az integráltan tanuló hallássérültek használják = csökken a környezeti zajok hatása, 50 m-es körzetben
jól lehet használni.
 Speciális telefon: fényjelzéssel jelző készülékek, melyek felerősített hangerővel működnek
 Írástelefon: billentyűzet + késülék = a leírt szöveget nyomtatóra / képernyőre = mindkét félnek rendelkezni kell vele.
 E-mail
 Speciális ébresztőóra: lámpához van kapcsolva és a megfelelő időpontban villogni kezd

Siket emberekkel való kommunikáció alapjai: függ: kor, hallásvesztés ideje, mértéke, iskolázottság / figyelemfelkeltés – érintés /
lassú és tiszta, nem túlzott artikuláció / idegen kifejezések mellőzése, rövid, tömör mondatok / szánk látható / szemkontaktus / ha
nem érti más, egyszerűbb szavak / én / te használata / test/arcbeszéd használata

Mozgásszervi fogyatékosság:

egy személy akkor mozgássérült, ha mozgássszervi sérülései, más szervi károsodásai vagy krónikus betegsége miatt viselkedési
lehetőségei annyira beszűkültek, hogy az akadályozza a szociális interakciókban

A mozgássérülés fő típusai és okai:

 petyhüdt bénulások (izomsorvadás, gerincdaganat, gyermekbénulás, baleseti gerincvelő sérülés)

 ortopédiai elváltozások (tartási rendellenességek)
 agykárosodás utáni rendellenességek
 amputáció (testrész elvesztése)
 végtaghiányos fejlődési rendellenességek

Idegrendszer eredetú mozgászavar lehet:

 jellege szerint: plégia (bénulás) / paresis (a mozgásképesség csökkenése) / hypermotilitás (tűlmozgás)
 Kiterj. szerint: monoplégia/monoparesis (egy végtag) / hemiplégia/hemiparesis (a test fél oldala) / paraplégia/paraparesis
(a két alsó végtag / tetraplégia/tetraparesis (négy végtag)
 Izomtónus állapota szerint: spasztikus: görcsös (általában a KIR károsodik) / petyhüdt (gerincvelő elváltozás / izomsorv)
 A sérülés helye szerint lehet: centrális / perifériás

Mozgásakadályozottság következményei: hely- / helyzetváltoztatási / önellátási / finommozgási , koordinációi / észlelési zavarok

Nevelés, oktatás sajátosságai: korai fejlesztés az egészségügy majd folytatódik a bölcsőde, óvoda, iskola

Az integrációt segítő feltételek: környezeti feltételek (akadálymentesítés, bútorok) , tanulást segítő eszközök, szegregált iskolák,
alapítványok

Mozgásnevelés: terápia (fizioterápia, gyógytorna, segédeszköz, motoros képességek fejlesztése (játék, sport), napi tevékenységre
nevelés: tárgy- és eszközhasználat
Konduktív (rávezetés) pedagógia: 2. Járóképes mozgáskorlátozott segítése

1. Segítség a helyzetváltoztatásban: kerekesszékes:  kérdezzük meg, pontosan hogyan segítsünk

 kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e és hogyan
 ha toljuk, ellenőr. kezek / lábak, mert nem biztos, hogy
érzik, ha súrlódik
 ne emeljük meg a karfánál fogva, mert esetleg balesetet
okozhatunk
 ne toljuk túl gyorsan vagy fordítsuk meg túl hirtelen
 ha megállunk, ellenőrizzük a fékeket
 ne az a kart fogjuk, mely a botra támaszkodik, se a
botot
 ne sürgessük, kerüljük a hirtelen mozdulatokat
 mindig a támbottal ellenkező oldalon álljunk
3. Hely-, helyzetváltoztatás segítése
 hanyattfekvésből mindig az ép oldalra fordulás
 csípők megemelése hanyattfekvésből
 a beteg kiültetése ágy szélére
 a beteg átültetése WC-re

fontos környezeti kritériumok: könnyen nyitható és csukható ajtók / megfelelő szélességű ajtók (min. 100 cm) / közlekedők / rámpák
/ csúszásmentes padozat / megfelelő magasságú és mélységű mosdó / mellékhelyiségben vészcsengő

Érdekvédelmi szervezetek
 MEOSZ= Mozgássérült személyek érdekvédelmével foglalkozó civil szervezet
 LÁRKE = Vakok és gyengén látó személyek érdekvédelmével foglalkozó civil szervezet
 SINOSZ = Siket és nagyothalló személyek érdekvédelmével foglalkozó civil szervezet
 KESZ=Korlátozottan cselekvőképes személyek hozzátartozóinak érdekvédelmi szervezete
 ÉFOÉSZ=Értelmi fogyatékos személyek érdekvédelmével foglalkozó civil szervezet

Gyógyászati segédeszköz

Fogalma: jogszabály szerint gyógyászati segédeszköz minden olyan eszköz, melyet károsodott, fogyatékos vagy rokkant személy
használ fogyatékossága kezelésére, tüneteinek enyhítésére vagy kompenzálására, továbbá anatómiai felépítés vagy valamely
fiziológiai folyamat pótlására vagy módosítására. 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának,
javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről

Elvárások: optimális funkció / minimális kényelmetlenség / kozmetikai/esztétikai szempont / biztonságos / egyszerű használat,
kezelés és karbantartás / tartósság / higiéniai /viselési komfort / kedvező költség
Befogadásának szakmai szempontjai: komfortos e a betegnek / javítja az élet / funkciósminőséget? / megfelel funkciójának /
alkalmazása pontosan meghatározott / kompatibilis / megfelel a vonatkozó szabványnak / hordozható, mobil / alkalmazható-e
önállóan

Gyógyászati segédeszközök fajtái:

1. Ortézisek (rögzítők pl. sín), protézisek
2. Személyes gondozás és védelem segédeszk.: incontinencia, sztóma, öltözködés, fürdés, WC használat segédeszközei
3. Háztartási segédeszk.: ételkészítés, étkezés, mosogatás, takarítás eszközei
4. Bútorok, lakásfelszerelések: fényforrások, speciális bútorok, kapaszkodó segédeszközök, biztonsági berendezések

Testközeli (testen viselt) gyógyászati segéde. jellemzői: testtel nagy felületen érintkeznek / a károsodásra hatnak (anatómiai hiány,
elveszett funkc. pótlása, alátámasztott., tehermentesített / preventív, terápiás, rehabilitációs célúak / egyedi méret alapján gyártott
Testközeli gyógyászati segédeszközök alkalmazása(példákkal)
 Hiányzó testrész pótlása: protézis
 Támasztás, tehermentesítés, rögzítés: fűzők, ortézisek
 Sérült testrész tehermentesítése: orthopéd cipők
 Gyenge testrész támogatása: járógépek, cipők
 Hiányzó izomerő pótlása: rugós, elektromos szerkezetek

Testtávoli gyógyászati segédeszközök jellemzői: testkontaktus kis felületen, laza illeszkedés / funkcionális - rehabilitációs célú /
fogyatékosságra irányul / előre gyártottak, méretsor. (standard és állítható)

Testtávoli gyógyászati segédeszközök alkalmazása (példákkal)

 Mobilitást seg. eszközök: bot, mankó, kerekesszék, járókeret
 Érzékelést seg. eszközök: szemüveg, fehér bot
 Kommunikációt seg. eszközök: gégemikrofon, hallókészülék
 Önellátást, mindennapi tevékenységet .segítő eszközök: speciális körny., hosszított nyelű eszközök
 Krónikus terápiát seg. eszk.: katéter, kompressziós harisnya
  Lakásban alkalmazott eszk.: szobawc, fürdőkád / zuhany kap, WC mag / fürdőkád ülőke, járókeret

A rugalmas harisnyák kompressziós erősségét 1-től 4-ig terjedő fokozat szerint lehet osztályozni. - nyomásuk szerint
1. fokozat (legkisebb): mélyvénás trombózis / felületes visszérbetegség megelőzésére (hosszabb utazás / ülő / állómunka)
2. fokozat: erőteljes visszeresség, lábszárduzzadás (ödéma), terhesség esetén
3. fokozat: krónikus vénás keringési elégtelenség esetén
4. fokozat: súlyos, kifejezett lábdagadást okozó krónikus vénás elégtelenség esetén

Kompressziós harisnyáknál alkalmazott hosszúság méretek

 AD: térd alatt érő
 AF: combközépig érő
 AG: combtőig érő
 AG/HB: egyszáras harisnyanadrág

Kerekesszék méretezésére a gyártók által megadott adatok: szélesség / magasság / hossz / tárolási, összezárt szélesség /
ülésszélesség / beülő szélesség / ülésmagasság / terhelhetőség

Stroke rehab seg eszk (a használat sorrendjében): összecsukható járókeret / háromlábú bot / járóbot / rollátor

Látáskárosodást enyhítő gyógy. segédeszközök:kontaktlencse / szemtakaró / szemhéj emelő / távcsőszemüveg / szemüveglencse

Alsóvégtag károsodás esetén alkalmazott gyógyászati segédeszk.: nagyujj visszahúzó (hallux regresszáló) / lúdtalpbetét / ortopéd
cipő / sarokék / peroneus emelő (peroneus=külső lábszárizom, lábfej mozgatásáért felelős)

Széklet + vizelet incont. segédeszk. kiválasztásának szempontjai: vizelet / széklettartási probléma típusa / formája / súlyossága /
felhasználó testmérete / neme / életmódja / körülményei (éjszaka / nappal, mozgásképes / képtelen) / az eszköz tulajdonságai (ára,
nedvszívó / légáteresztő / szagmegkötése)

Stomaterápiás ellátás során alk. gyógyászati segédeszközökí. zárt / üríthető (nyitott, csappal zárható) stomazsákok, egy / kétrészes
rendszerek / irrigációs készletek / urostomás zacskók / éjszakai vizeletgyűjtő zsák / bőrvédők, krémek

Emlőeltávolítás utáni gyógyászati segédeszközök: ideiglenes / végleges, szilikonos / ragasztásos emlőprotézis / héjprotézisek /
protézistartó melltartók / fürdőruhák

Kül. funkciójú gerinckezelő gyógyászati segédeszközök:nyakrögzítő / emlékeztető heveder / rögzítő / támasztó / korrekciós / fűző /
tartó készülék

Betegek elhelyezését, kényelmét, ágy körüli mozgatását szolgáló segédeszközök: funkcionális beteg / gyógyágy / kapaszkodó /
lábtámasz / idompárnák, ékpárnák / ágyasztal, ágytálca / átcsúszópad, csúszópad, fordítókorong / betegemelő, teheremelő /
hevederek

Ortézis, protézis

Ortézis fogalma: a testrészt rögzíti/támasztja, tehermentesíti, orthopédiai elváltozást korrigál / kiesett működést pótolja.
Forgalomban is kapható Protézis fogalma: egy testrész hiányát igyekszik pótolni, részben funkcionális, részben esztétikai
szempontból Alsó végtag ortézisek és protézisek funkciói: rögzítés, tehermentesítés, támasztás, korrekció, működéspótlás, hiányok
pótlása (esztétikai)
Térdízületi sérülések/elváltozások, amelyek kezelésére ortézisek alkalmazhatók: ízületi szalag / porcgyűrű (meniscus) / ízületi tok
sérülése (ficam, rándulás) / térdkalács (patella) törése utáni állapot / ízületi gyulladás / porcelváltozás

Ortézisek fajtái
1. Felső végtagi: kéztő- és hüvelykujj rögzítő sín / tenyértámasztó / csuklórögzítő, -szorító / Cramer-sín / könyök / felkar
2. Alsó végtagi: támaszok, sínek, tokok / láb-, bokaízület-rögzítők, tokok / reciprokátor
3. Gerinctézisek: fűzők, hevederek, korzettek / mellkas-, ágyék-, keresztcsonti- és medenceszorító / nyakrögzítő
4. Nem testen viselt ortézisek: lúdtalpbetét / orthopéd cipő, ennek tartozékai / a sarok kifelé dőlését biztosító gyermekcipők

Protézisek fajtái
1. Felső végtagi: ujjprotézisek / alkar- / felkar- / vállcsonkra illeszthető protézisek
2. Alsó végtagi: láb / lábszár / comb / csípőízületi csonkra illeszthető
3. egyéb, nem végtagprotézisek: mell / szem / fog / orr / fül / paróka / műgége és egyéb hangprotézisek
Beszédfogyatékosság

Fogalma: olyan sérülés, károsodás során létrejött beszédzavar következménye, amely akadályozza az egyén saját magához,
személyi és tárgyi világához való viszonyulását, meglévő egyéni értékei és normái mellett is, így ezzel állandóan szembesülnie kell
különféle tevékenységei végrehajtása során. Logopédiai kórképeket alapján kategóriák:

 beszédfejlődési elmaradások: specifikus beszéd-és nyelvfejl.i zavarok: megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia (zavar)
 artikulációs zavarok: pöszeség, orrhangzós beszéd
 parciális teljesítményzavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
 beszédritmuszavarok: hadarás, dadogás
 centrális zavarok: diszartria (agyi eredetű hangképzési zavar, oka: agyi sérülés, genetikai rendellenesség, daganat), afázia
(beszédkészség elvesztése, oka: agyféltekék lokális károsodása, pl. stroke)
 hangképzési zavarok : diszfónia (jellegzetes rekedt hang, oka: gége fejlődési rendellenessége, gyulladás, daganat)

Autizmus

Fogalma: a szociális, a kommunikációs és a kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, egy idegi-fejlődési rendellenesség,
melynek következménye az egész életen át tartó fogyatékos állapot. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott
sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintett személyek egész életen át teljes
ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.
Formái: egységes kórkép=autisztikus spektrumzavar, pervazív (=egész személyiségre kiterjedő) fejlődési zavarok

Nehézségek:
 társas kapcsolatokban: pl. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés, egyoldalú interakció
 kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd hiánya, a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat,
kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozás
 érdeklődés, aktivitás és játék területén: pl. szokatlan, sztereotip, repetitív tevékenységek, hobbik
 gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban pl: ragaszkodás az állandósághoz, a megszokotthoz
 mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás
 érzékelés-észlelés területén: pl. csökkent fájdalomérzés.

ASPERGER-szindróma
 a páciens kiválóan kommunikál szóban, írásban, de a metakomm (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése
nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb.
 az autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, + átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint.
 felismerése is nehezebb, kb 30-50%-át nem diagnosztizálták.
 Legtöbbjük képes felismerni az eltéréseit, leküzdeni hátrányait + beilleszkedni a társadalomba akár a betegség tud nélkül
 Hans Asperger osztrák pszichiáter / gyermekorvos 1944 definiálta: megmentette őket a megbélyegzéstől és elhurcolástól, és
külön osztályt hozott létre számukra.

Többszöri fogyatékosság
 orvosi szempontból: testi- / pszichés károsodás különösen magas foka, gyógyíthatatlannak nyilvánítva.
 súlyos jelző viszonylagos fogalom
 halmozott jelző
 leggyakoribb: mozgás- + érzékszervi fogyatékosság + enyhe, középsúlyos / súlyos értelmi fogyatékosság
 gyógypedagógiai tevékenység célja: a halmozott fogy. következményeinek megszűntetése, korrigálása, kompenzálása, a
családba, kortárs közösségekbe való integráció elősegítése.
 speciális eljárások: etetésterápia, a testi kontaktus, mint kommunikációs eszköz, jelbeszéd, érzékszervek fejlesztése.