Babeș-Bolyai Tudományegyetem

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Alkalmazott Pszichológia Intézet

Az álmok

Tuzson Edina
AZ ÁLOM FOGALMA
• Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti
képek és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a
külső valósággal.
MI TÖRTÉNIK VELÜNK AMIKOR ÁLMODUNK?

Ilyenkor az emlékezeti képek és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal.

Kimutatták, hogy a REM-fázisok alatt időnként óriási elektromos
hullámok indulnak ki egy agytörzsi sejtcsoportból, és ezek egy idegpályán
keresztül a látóközpontokba futnak be. Ilyenkor a látókéreg nagy
része működésbe lép. Sok kutató ezeket a kisüléseket tartja az álom
létrehozóinak. Ezek a sajátos hullámok a kémiai szabályozásnak köszönhetően
csak a REM-fázisok alatt alakulnak ki, és jutnak el a látókéregbe.
Ha éber állapotban is létrejönnének ezek az „álom-generáló”
álmok, akkor halucinációt, látomásokat okoznának.
Mi is a REM-fázis?

Egy éjszaka során több alvásciklus váltja egymást. Az alvás NREM

szakaszokkal kezdődik, és minden ciklus tartalmaz REM és NREM
szakaszt egyaránt. Fiatal, egészséges személy nagyon gyorsan jut el az
ébrenléttől a mély alvás állapotába. Általában a mélyebb alvásszakaszok
az éjszaka első, míg a legtöbb REM szakasz az éjszaka utolsó
felében található. Az éjszakai alvásidő alatt a REM alvás fázisai egyre
hosszabb tartammal váltják fel az egyre rövidülő NREM szakaszait,
vagyis a leghosszabb REM fázis hajnalban jelenik meg.
Kimutatták, hogy a REM-fázisok alatt időnként óriási elektromos
hullámok indulnak ki egy agytörzsi sejtcsoportból, és ezek egy idegpályán
keresztül a látóközpontokba futnak be. Ilyenkor a látókéreg nagy
része működésbe lép. Sok kutató ezeket a kisüléseket tartja az álom
létrehozóinak. Ezek a sajátos hullámok a kémiai szabályozásnak köszönhetően
csak a REM-fázisok alatt alakulnak ki, és jutnak el a látókéregbe.
Ha éber állapotban is létrejönnének ezek az „álom-generáló”
álmok, akkor halucinációt, látomásokat okoznának.
Egy nyolc órás alvás alatt általában 4 vagy 5 különböző REM periódus van, esetleg
egy rövid felébredés a reggel közeledtével. Az alvás fázisai egyénenként
eltérőek, és az egyedfejlődéssel párhuzamosan is módosul. Megfigyelések
szerint az újszülött alvásának több mint a fele csak REM
alvásból áll, és csak fokozatosan alakul ki a felnőttre jellemző kép.
REM fázis alatt jelennek meg az élénk, élethű álomképek. NREM alvás
alatt tartalmukban nehezen meghatározható, kevésbé vizuális álmok
jelennek meg.
Sok ember nem emlékszik álmaira, de a hipnogram vizsgálatok arra utalnak, hogy
legalább annyit álmodnak, mint az álmaikra emlékezők. Vannak olyan emberek, akik
mélyebben alszanak, nem ébrednek fel a REM alvás közepén, ezért nem emlékeznek
álmaikra, szemben azokkal, akik könnyebben felébrednek álmodás közben, és így
tudatosul bennük álmuk tartalma. A REM alvás megvonását is el lehet végezni, ha a
kísérleti személyt a REM szakasz elején mindig felébresztik. A következő éjszakákon
bekövetkezik a REM szakaszok kompenzációja. A REM alvás tartós megvonása
neurózishoz vezet.
Az alkohol például lerombolja azokat a kémiai gátakat, amelyek egészséges emberekben
megakadályozzák az álmok betörését az ébrenlétbe. Ez magyarázza a delirium tremens során
jelentkező színes, ijesztő látomásokat. Ez a gát pillanatokra néha máskor is felnyílhat: vannak, akik
futó látomásokat élnek át az elalvás, vagy ébredés pillanatában, vagy kimerüléskor, stresszhatásra,
esetleg monoton, ingerszegény környezetben. Ezt a jelenséget bizonyos mértékig tudatosítani,
fejleszteni is lehet. Erre törekszik több meditációs gyakorlat, pl. az agykontroll is.
MENNYI IDEIG TARTANAK AZ ÁLMOK?

Bizonyos álmok szinte csak pillanatnyi hosszúságúak. Amikor az ébresztőóra megcsörren, egy teljesen
bonyolult álomképpel ébredünk, amelyben – mondjuk – tűz ütött ki, és szirénázó tűzoltóautók rohannak.
Mivel ekkor az ébresztőóra még javában csörög, azt gondoljuk, hogy valószínűleg annak hangja hozta
létre az álmunkat. A kutatások azonban azt sugallják, hogy az óra csörgése vagy valamilyen más hang
csupán „feléleszti” valamelyik korábbi összetett emlék- vagy álomképünket. Ennek az élménynek megvan
a megfelelője az ébrenléti állapotban is, amikor egy apró jelzés egy olyan gazdag emlékanyagra utal,
aminek az elmondása hosszú időt vesz igénybe. A tipikus álom hossza olyan REM-vizsgálatból
következtethető ki, amelyben a vizsgálati személyeket a felébresztés után arra kérik, hogy játsszák el,
amit álmodtak. Az álmok lejátszásához
szükséges idők megegyeztek a REM-szakaszok hosszával, ami arra utal, hogy az álomban zajló
események nagyjából ugyanannyi időt vesznek igénybe, mint a való életben.
TUDJÁK-E AZ EMBEREK, HOGY MIKOR ÁLMODNAK?

Erre a kérdésre a válasz: olykor igen. Az emberek megtaníthatók arra, hogy felismerjék azt, mikor
álmodnak, és ez a tudatosságuk nem gátolja meg álmaik spontán lezajlását. Például kísérleti
személyeket arra tudtak megtanítani, hogy fordítsanak el egy kapcsolót, amikor azt észlelik, hogy
álmodnak. Néhány ember álmai annyira élénkek, hogy a bennük zajló események valóságosaknak
tűnnek
(nélkülözik a legtöbb álom bizarr és illogikus jellegét), és az álmodó azt érzi, hogy ébren és tudata
birtokában van. Csak felébredéskor veszi észre, hogy valójában álmodott.
KÉPESEK-E AZ EMBEREK BEFOLYÁSOLNI ÁLMAIK TARTALMÁT?

Pszichológusok kimutatták, hogy az álomtartalom bizonyos fokig befolyásolható, ha elalvás előtt

valamilyen szuggesztiót adunk, majd megvizsgáljuk az ezt követő álom tartalmát. Egy nagyon alapos
vizsgálatban, amely során úgynevezett implicit alvás előtti szuggesztiót alkalmaztak, a kutatók azt
vizsgálták, hogy az elalvás előtt felvett piros szemüveg befolyásolja-e az álmot. Bár a vizsgálatvezetők
nem adtak tényleges szuggesztiót, és a kísérleti személyek nem tudtak a vizsgálat
tényleges céljairól, sokan arról számoltak be, hogy képi álmaik vörös színezetűek voltak
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
BIBLIOGRÁFIA:

Kiss Sz. Bevezetés az idegtudományokba 133-136

Roffwarg, Herman, Bowe-Anders és Tauber, 1978