Az alvás szakaszai és a tudati működés összefüggései

Az alvás viselkedéses kritériumai:

-fajspecifikus testhelyzet
-nyugalmi állapot
-stimulációra állapot változás
-emelkedett stimulációs küszöb
-homeosztatikus alvásnyomás – minél több időt töltünk ébren, annál
nagyobb erővel jelentkezik az alvásigény
-emberi vizsgálat esetén az idegrendszert vizsgáljuk
-Richard Caton (1875) galvanométer
-Berger: elektroenkefalográfia; alfa ritmus regisztrálása; alfa és figyelmi,
éberségi folyamatok összefüggésének felismerése

Alvás alatti oszcillációk és tudatállapot:

-REM fázisban a tudat majdnem olyan, mint ébren, de minőségben más
-mély alvásnál nagy amplitúdójú hullámok – sok idegsejt hasonló
ritmusban működik

EEG montázs:
-referenciaelektróda: fülcimpán, fül mögötti csont mögött, orron
-bipoláris: aktív és passzív összehasonlításakor

Az alváslabor ökológiai érvényességének kérdése

Mobil alváslaboratórium az otthoni környezetben:

-hátrány: pontatlanabb, kevésbé részletes mérés
-előny: természetes környezet, könnyű mintavételezés, több mérési
lehetőség, telemedicina

Ébrenlét:
-alfa aktivitások: hátsó területeken általában

Stage 1: szendergés (1-es NREM)

-csökken az izomtónus, szívritmus, légzésritmus, bőr vezetőképessége,
testhőmérséklet, vérnyomás
-alfa hullámok -> béta hullámok

A tudat szintje: hypnagóg hallucinációk:

-rövid, történet nélküli élénk képek
 -koherens képalkotás defektusai (részletet látunk, két különálló kép
egymásra tevődik)
-kép és gondolat szétkapcsolása (mást látok, mint amire gondolok)
-képi szekvenciák nem függnek össze egymással
-bizarr, misztikus

Álmok, mint külső valóság leképződései:

-külső ingerlés és álomélmény
-Dalí: álom, amelyet egy gránátalma körül repkedő légy okozott

Szendergés és környezeti ingerek feldolgozása:

-Ébren:
-állat bal gomb, tárgy, jobb gomb
-valós szó bal gomb, pszeudoszó: jobb gomb
-LRP: éateralized readiness potential (motoros kéreg)
-Alvás közben:
-

2-es fázisú NREM:

-tovább csökkenő izomtónus, szívritmus, stb.
-alvási orsók (12-15 Hz) és K-komplexek (1Hz)
-háttértevékenységben lassulás delta (1-4 Hz) hullámok
-K-komplex spontán vagy kiváltott (pl. kopogásra)
-mélyülő alvás, de a környezetet továbbra is figyeljük
-emléktöredék jellegű, valósághű álomélmények

Alvás alatti tanulás: egyszerű összefüggések elsajátítása 2 fázisú NREM alvás

alatt:
-hangok és kellemes vagy kellemetlen szagok párosítása alvás alatt
-kellemetlen szagoknál kisebb intenzitású levegővétel, kellemesnél
nagyobb intenzitású

Lassú hullámú alvás (SWS, NREM 3):

-csökkent izomtónus, nehéz ébreszthetőség
- „igazi” mélyalvás
-delta (1-4 Hz) hullámok 20-50%-ban: NREM3
-

REM, paradox alvás:

-90-100 percenként, kb. 25 percig tartó állapot
 -kis amplitúdójú, nagy frekvenciájú hullámok (béta 15-30, gamma 31-48
Hz)
-teljes izomtónus vesztés miközben éber agyi aktivitás (jouvet- paradox
alvás)
-Aserinsky & Kleitman 1953: REM és álmodás kapcsolatának felfedezése
-szemmozgás

Álomfelidézés vs. reggeli amnézia:

-alvási tehetetlenség: felébredés után akár másfél óráig is nehéz lesz
bármit csinálni
-REM fázis végén általában megébredünk

Álomfelidézés egyéni különbségei

-pozitív (lelki egészség, spiritualitás) vs negatív (rémálmok)
-személyiség korrelátumok: hipnábilitás, abszorpció, vékony énhatárok,
neuroticizmus, introverzió
-kognitív faktorok: kreativitás, képzeleti tevékenység
-szociális/motivációs faktorok (álmokkal kapcsolatos attitűdök)

Álomfelidézés, mint képesség:

-előző stresszorok
-terápiás folyamat
-alvásminőség
-alváshossz
-álomnapló vezetése

Arousal-előhívás-interferencia: az álmokra való emlékezés és felejtés modellje

(Koulack és Goodenough, 1976, Cohen, 1974)