Az IDEGSEJTEK TULAJDONSÁGAI : 2 fő része van - ingerelhetőség és ingerületvezető képesség A)AZ INGERELHETŐSÉG: -az idegsejtek az a

tulajdonsága, hogy a környezet ingereire válaszol. Nyugalmi állapotban az idegsejt hártyája kívül pozitív, belül negatív töltésű=nyugalmi potenciál.
Inger hatására megváltozik a sejthártya permeabilitása (áteresztőképesség) bizonyos ionokkal szemben (nátrium+, kálium +, klór-) és a polaritás
megfordul (depolarizáció), a sejthártya kívül lesz negatív és belül pozitív= akciós potenciál (ingerület) Az ingerelhetőség jellemzői:
•ingerküszöb(reobázis) = az a minimális ingererősség, amely egy idegimpulzus(ingerület, akciós potenciál) kiváltásához szükséges • "minden vagy
semmi" törvénye •hasznos idő = az a minimális idő, amely alatt egy idegsejt válaszol egy küszöbértékű ingerre •kronaxia= az a min. idő,amely a
kétszeres reobázis értékű inger esetében szükséges egy idegimpulzus kiváltásához • labilitás= az idegsejt az a tulajdonsága amely időegység alatt
csak bizonyos számú ingerre képes válaszolni •refrakter állapot a neuronnak az a tulajdonsága, hogy ingerületi állapotban nem válaszol újabb
ingerre •hirtelenség= az inger hatásának gyorsaságát jelenti B) INGERÜLET VEZETŐ KÉPESSÉG= ingerület továbbterjedése az idegsejt mentén a
dentritektől a sejttest majd az axon irányába. -miután az ingerület továbbterjed a nyugalmi potenciál helyreáll= repolarizáció. - a Mielin-hüvelyes
axonok 50x gyorsabban vezetik az ingerület, mint a szigetelő hüvely nélküliek(az akciós potenciál, csak a Romvier- féle befűződéseknél alakul ki)=
szaltatorikus vezetés. A SZINAPSZIS= 2 idegsejt közti kapcsolat, melyben az ingerület egyik idegsejtről átadódik egy másiknak.- inger vagy ingerület
hatására a kémiai mediátort tartalmazó hólyagocskák felszakadnak, a kémiai mediátort a szinaptikus résbe ömlik és a post szinaptikus hártyán
kiváltja az akciós potenciált, amely aztán tova terjed. A szinapszisok lehetnek:1.Működésük alapján: a)vegyi közvetítésű: -adrenergikus(a km az
adrenalin és noradrenalin) -kolinergikus(a km az acetilin-kolin) b)elektromos közvetítésű 2.Hatásuk alapján:a)ingerlő b)gátló 3. Szerkezetük
alapján:a)idegsejtek közötti (interneuronális) -axomatikus-axodentikus-axoaxonális b)idegsejt és receptor közötti c)idegsejt és végrehajtó szerv
között (pl. a mozgató véglemez) A GLIASEJT (támasztósejt) Az idegsejtek között található, számuk sokkal több. Többfélék. Az idegsejteket
támasztják, táplálják, bekebelezik az elhalt részeket, stb. A GERINCVELŐ: A gerinccsatornában helyezkedik el az első nyakcsigolyától a második
ágyéki csigolyáig->végfonál/ Az agy-gerincvelői folyadék és az agyhártyák védik:1.kemény agyhártya,2.pókhálóhártya,3.lágy agyhártya/ 5 tájékra
tagolódik:nyaki, háti, ágyéki, kereszttájéki, faroktájéki/ Idegek indulnak ki belőle: 8 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 kereszttájéki, 1 faroktájéki ideg (össz.
31 pár)/ Van 2 duzzanata nyaki és ágyéki- innen indulnak ki a karokba ill. a lábakba futó idegek/ Felületén hasadék, barázdák figyelhetők meg: elülső
középhasadék, háti középbarázda, 2-2 oldalbarázda/ Átmérője kb 1 cm. BELSŐ SZERKEZETE:szürke és fehér állományból áll A szürkeállomány:-belül
található;-lepke alakú;-neuron sejttestjei alkotják;-fő részei:két hátulsó szarv(szomatikus érző); 2 oldalsó szarv(vegetatív érző, mozgató); 2 elülső
szarv(szomatikus mozgatók);retikuláris állomány: az elülső és oldalsó szarvak között, a fehérállományban, de a szürkeállomány közvetlen
közelében;szürke ereszték; központi csatorna A fehérállomány: -sejten kívül található;-nuronok nyulványai alkotják;-4 kötegre tagolódik:1 elülső,1
hátulsó, 2 oldalsó;-a nyulványok pályákat képeznek: felszálló pályák(érzők), elszálló pályák(mozgatók), rövid társító pályák MŰKÖDÉSE: két fontos
működést végez: reflexműködés és ingerületvezetés. REFLEXMŰKÖDÉS: reflex=egy ingerre adott válaszreakció. Anyagi alapja a reflexpálya, amely a
következő részekből áll: 1. receptor: felfogja az ingert 2.afferens (odavezető)pálya: érző; a csigolya közti dúcban levő idegsejtek dendritjeiből és
axonjából áll; az információt a központhoz vezeti 3.központ: a gerincvelő szürkeállománya; feldolgozza a kapott információt és kiadja a megfelelő
parancsot 4.efferens(elvezető)pálya: mozgató; az elülső szarvakban levő neuronok axonjai alkotják; a parancsot a végrehajtó szervhez vezeti
5.effektor(végrehajtó szerv): végrehajtja a kapott parancsot A gerincvelő reflexek két félék: szomatikusak; vegetatívak. A SZOMATIKUS REFLEXEK:
két félék:-monoszinaptikusak (csont-in reflexek) (rajz); poliszinaptikusak(hajlító reflexek)(rajz). A VEGETATÍV REFLEXEK: a belső szervekkel
kapcsolatosak: érszűkítés, pupilla tágulás, vizelet/széklet ürítés, verejtékezés, stb. A vegetatív reflexpálya két dologban különbözik a szomatikustól:
központja az oldalsó szarvakban található; az efferens pálya 2 neuronból áll (rajz)- 1=preganglionáris neuron, 2=posztganglionális neuron