Tétel 7. Alapszövetek II.

Idegszövet (neuron, idegrost és típusai, glia)

Az idegszövet az idegrendszert építi fel. Felépítése: idegsejtek (neuronok), idegrostok, gliasejtek,

gliarostok.

Az IDEGSEJT/NEURON
Idegszövet egysége, nyúlványos sejtek. Rövid nyúlvány:dendrit, hosszú nyúlvány:axon. Perykaryon=
sejttest benne mag (nucleus).
Perykaryon sokféle lehet ln. Motoneuronoknak, legkisebb a kisagy szemcsesejteknek.
Sejtmag nagy, gömb, benne DNS tartalmú kromatin.--> nincs benne sejtközpont nem osztódik.
Citoplazmában Golgi apparátus+ endoplazmatikus retikulum.
Sejtplazmában szabad riboszómák, mitochondrium, mikrotubulusok, mikrofilamentumok
(Mikorfilamentumok aktin monomerekből polimerizálódnak az axonban. Az axon szerkezeti és
funkcionális fehérjéi a sejttestből transzportálódnak.)
Axonban nincs fehérjeszintézis  dendritben van fehérjeszintézis.
Dendrit hasonló felépítésű a perykaryonnal=plazmanyúlványnak is nevezik. Fokozatosan
elágazódnak, ágakon tüskék.
Axon megvastagodásban, v. elágazódásban végződik.= terminalis. Kezdete és vége csupasz, többi
hüvellyel borított.
Az idegsejt anatómiai, élettani, genetikai, patológiai egység.
Az idegsejtre hisztodinamikai polaritás jellemző.  neuronok közti kapcsoló berendezés: kémiai
szinapszis egy irányú ingerületátvezetést enged.= polarizált.  az ingerület a sejttestől a végfácska
felé halad.

Alaktani csoportosítás nyúlványok száma szerint.

-Apoláris idegsejtek  nincs nyúlványa . pl. neuroblastok.
-Egynyúlványú / unipoláris idegsejtek  nyúlvány= axon. Pl. bélfonadékban.
-Álegynyúlványú/ pseudounipoláris idegsejtek  egy nyúlvány lép ki, majd kettéosztódik. Pl.
csigolyaközti dúcokban.
-Kétnyúlványú/ bipoláris idegsejtek  perykaryon két oldaláról nyúlványok =dendrit+axon. Pl. VIII.
agyideg mindkét dúcában.
-Soknyúlványú/ multipoláris sejtek.  sok dendrit, egy axon. Alakjuk szerint tovább csoportosíthatók.
-- Deiters féle motoneuron. Gv elülső szarvának nagy motoros sejtjei.
-- Golgi sejt. Kb. idrdsz gátló sejtje. Rövid axon, ágakra szakad.
-- Piramissejt. 3szög alakú sejttest. Csúcsaiból dendritek, alapjából axon. Nagyagykéregben.
-- Purkinje-féle sejt. Körteformájú sejttest. Fődendritsecundertercier dendritekre ágazódik. 
szigorúan egy síkban. Dendritfa=fődendrit elágazódása. Kisagy kéregben
-- Kosársejt. Néhány dendrit, egy axon számod kollaterális. Kisagyban.
-- Szemcsesejt. Kis sejttest sejtmag tölti ki. Rövid dendrit, hosszú axon.. Kisagykéregben.
-- Dogiel-féle sejt. Vegetatív ganglionok sejtjei.
-Amakrin sejt főleg a retinában. Nincs axonja dendro-dendritikus szinapszisok.

Működés szerint érző (szenzoros), összekötő (interneuron v. asszociációs), mozgató (effektorikus)

neuronok.

A GLIASEJTEK
Szerepük: neuronok táplálása, izolálása; átvivőanyagok felvétele, lebontása, ionok és szövetközi víz
felvétele, myelinhüvely kialakítása. Központi és perifériás idegrendszerben is.
A központi idegrendszerben
Ependyma sejtek. Hengeres forma. A központi idegrendszer üregeit bélelik.
Makroglia/Astroglia sejtek. Nyúlványos sejtek hálózatot alkotnak. Agyi sérülésnél  rostos
hegszövetet alakít ki az elpusztult agyállomány helyén.
Mikroglia sejtek.  oligodendroglia: kp idrdsz fehérállományában a csak mielinhüvelyes idegrostok
myelin burkát képzi.
 mesoglia : idegen anyagok bekebelezése.
Perifériás idegrendszerben
Schwann sejtek perifériás idegek rostjai körüli szigetelő burok.
Satellita sejtek Érző és vegetatív dúcokban, neuronok perykaryonjait veszik körül.  izolálják +
anyagcserében is szerepük.

IDEGROSTOK
Idegsejt és az azt körülvevő hüvely=idegrost.
Hüvelyképző sejtek: kp. idrdsz oligodendroglia; perifériás idrdsz Schwann sejtek. Csak a
legvékonyabb neuritek csupaszok + axon eredési és vég szakasza (itt közvetlenül érintkeznek a
sejtközötti folyadéktérrel).
3 csoport: -- Schwann sejtes rostok. = neurit benyomul a láncszerűen elhelyezkedő Schwann sejtek
plazmájába.  vegetatív idegrostok ilyenek.
-- Schwann myelinhüvelyes rostok. Perifériás idegrostok nagyrésze. Minden axon külön
Schwann sejtbe ágyazódik Schwann sejt felcsavarodik az axonra. Egy Schwann sejt megszűnik,
kezdődik a másik.  kettő közötti szünet= Ranvier befűződés  ahol a myelinhüvely megszakad.
(vastagabb axon:távolabbi befűződések) ionvándorlások itt= ingerület ugrásszerűen halad egyik
befűződéstől a másikig.
-- csak myelinhüvelyes rostok. Kp. idrsz fehérállományában. Hüvelyt az oligodendroglia
sejtek feltekeredett nyúlványai képezik. Egy axon körül több oligodendroglia sejt nyúlványa alakít ki
szigetelő burkot.
Idegrostok vezetés szerinti csoportosítása.
Idegroston impulzus jellegzetes, összetett akciós potenciál.  amplitúdó (mV) és időtartam (msec)
arányos a rostkomponensek vezetési paramétereivel
(Vezetési tulajdonságot befolyásolja: keresztmetszet, myelinizáltság.) + axonok ioncsatornáinak
minősége és mennyisége.
Perifériás idegek csoportosítása: Lloyd és Erlanger-Gasser-féle (A-α β,γ,δ B és C)  minél nagyobb
rostátmérő annál gyorsabb vezetési sebesség.  A típusú rostok= gyorsan vezetők. (pl. gv
motoneuronok perifériás nyúlványai). Leglassabbak nem myelinizált rostok (C-típus) egyes
fájdalomérző receptorok.

IDEGVÉGZŐDÉSEK
Terminális és interneuronális.
Terminális csoportosítása: milyen más szövettel van kapcsolatban?--> hám-, kötő-, izomszövetben
előforduló idegvégződések.
Interneuronális végződések : magában az idegszövetben.
Idegrost infot hoz és visz.  két idegvégződés forma: receptorok (ingerfelvétel) és effektorok (inger
leadás).
Receptorok. = érző végkészülékek. exteroreceptorok= külvilág ingereit fogják fel
Érzéksejtek = specializálz hámsejtek, neuronális irányba differenciálódtak. Primer és secunder.
Idegvégkészülékes receptorok. = izmokban inakben lévő: proprioreceptorok izomzat kontrakciós
állapotát regisztrálják, végtagok (nyak, fej) helyzetét jelzik. =ínorsók (idegrost spirálisan veszi körül a
kollagén rostokat, feszültségi állapotát jelzi) és izomorsók (harántcsíkolt vázizomszövetben, izom
kontrakciós állapotát regisztrálja)
Bőrreceptorok  szabad id végződések, Merkel-, Krause-, Golgi-Mazzoni féle, Meissner-, Ruffini-,
Vater-Pacini-féle.
Interoreceptorok belső szervek állapotát jelzik.
Pressoreceptorok, Kemoreceptorok. Etc.
Effektorok harántcsíkolt vázizok rostok mozgató végződése, motoros véglemezek. Simaizomszövet
motoros végződése=vegetatív alapfonat.
Motoros véglemez. Gv mellső szarvában.
Interneuronális idegvégződések =szinapszisok.