Idegszövet

Idegrendszer szövetileg idegsejtekből és gliasejtekből épül fel, kb 86 mrd mindkettőből

gliasejtek: támogatják a neuronokat – táplálás, ionkörnyezet, mielinhüvely borítás, transzmitterek eltávolítása a
szinaptikus térből, neuronok ingerelhetőségének serkentése, elpusztult idegsejtek eltávolítása, megszüntetik a
felesleges szinapszisokat; kezdetben csak támasztó sejteknek hitték; távolságot tartanak a neuronok között
neuronok: bejövő ingerek feldolgozása, arra adekvát választ adnak
Perikaryon: idegsejt magja és az azt körülvevő citoplazma, innen indulnak ki az idegsejt nyúlványai
Magva kromatimban szegény, így szaporodásra nem képes, de a nucleolusban sok a fehérjeszintézis
ganglion: perifériás idegrendszerben a neuronok idegdúcokat képeznek
Dendrit: plazmanyúlvány, idegsejt protoplazmájának nyúlványai, tartalmazzák az összes organellumot, a tövisek a
szomszédos neuronokkal képeznek szinaptikus kapcsolatot
Neurit: Idegnyúlvány/idegrost; idegsejtek különböző hosszúságú, hüvelyektől körülvett faágszerűen végződő
nyúlványa, axon veszi körül
-Schwann-sejtes velőtlen hüvelyű – gliaeredető Schwann-sejtek, szimp. idegr. posztganglionáris rostjai
-Schwann+velős hüvelyű – Schwann-sejt többszörösen rácsavarodik az idegrostra és a membránok egymásra
fekvő lipioidrétegei képezik a myelinhüvelyt; perifériás idegr. érző és mozgató idegrostjai
-velőshüvelyű – oligodendroglia sejt alkotja, központi idegrendszer pályái
Végfácska: neuron faágszerű végződése mely ingerületátvitelre szolgál, akár több száz ágra is oszolhat
Terminális idegvégződések: az ideg a célszerben végződik mint effektor, vagy ott keződidk mint receptor
Interkaláris idegvégződés: az ideg egy másik idegen végződik, közöttük lévő kapcsolat a szinapszis
Exteroceptorok: bőrben izmokban ktszben idegvégződések melyek a külvilág ingereit felveszik és ingerületté alakítják
Interoceptorok: belső szervekben idegvégződések, melyek a nyomást, hőmérsékletet, kémiai összetételt közvetítenek
Effektorok: izmokban mozgató, mirigyekben szekretáló idegvégződések
Szinapszis: neurit végágak és a következő neuron sejttestje vagy dendritjei között jön létre
Neuronok morfológiai felosztása

multipoláris neuron: sok rövid fogadó nyúlvány veszi föl az ingerületet, sok leadó nyúlvány adja le az axont, aminek
lehetnek oldalágai/kollaterálisok; pl. gerincvelő motoros neuronjai, a kisagy purkinje sejtjei, a nagyagykéreg piramis
sejtjei
bipoláris neuron: az idegsejt testet a két pólusánál 1-1 nyúlvány hagyja el két ellentétes irányba; egyik nyúlvány
dendrit (ingerületet felvesz és szállít), a másik axon (ingerületet lead); ritkák, pl. 8-as agyideg dúca
pseudo unipoláris: bipolárisból fejlődött, egy axon a periféria felől hozza az ingerületet, másik axon a központ felé
továbbít, mindkettő axon; pl. csigolyaközti dúcban a spinalis ganglionban
unipoláris neuron emberekben nagyon kevés

Idegsejtek közötti kapcsolat: elektromos szinapszis – gap junction; két szomszédos sejt membránja megközelíti
egymást és a két különböző sejt membránjából levő ioncsatornák találkoznak az intercelluláris térben
ezek a csatornák ionokat engednek át az egyik sejtből a másikba; megemelkedik a kationok szintje (Na, Ca)->
depolarizálódik -> akciós potenciál -> membrán belső oldalán pozitív töltés többlet, külső oldalán negatív
a Na a gap junctionön keresztül a sejtbe kerülnek és depolarizálják -> akciós potenciál a post szinaptikus elemen
kémiai szinapszis – szinaptikus vezíkulák vannak amikben különböző transzmitterek
vannak; ált. egy vezíkulában 1 fő transzmitter + moduláló peptidek; exocitózissal ezek
kiürülnek
amikor végigfut az akciós potenciál az axon mentén az axon terminális membránjának mentén vannak
feszültségfüggő Ca csatornák, ezek megnyílnak, és mivel magasabb a Ca koncentráció a sejten kívül mint belül,
beáramlik a Ca az axonterminálisba és segíti az exocitózist, fölszabadul a transzmitter, bekerül a szinaptikus résbe és a
posztszinaptikus sejt receptorához kötődik
szinapszis alkotó részei: preszinaptikus sejt -> szinaptikus rés -> posztszinaptikus sejt
Serkentő neuronok (glutamát; Na) -> posztszinaptikus elemet depolarizálja
Gátló neuronok (GABA; Cl) -> posztszinaptikus elemet hiperpolarizál
glutamátból (fő serkentő transzmitter) jön létre egy enzim segítségével a GABA (fő gátló transzmitter)
Gliasejtek szerepe: mechanikus támasztó, térkitöltő, elhatároló, elhatárolja a kapillárisokat a neuronoktól (vér-agy
gát), hüvely létrehozása
Központi Gliasejtek típusai:
Astroglia - legtöbb, nyúlványos, csillagalakú, táplálják az idegsejteket, megfelelő ionkörnyezet biztosítása, körbeveszik
a szinapszisokat, véragygát létrehozása -> hidrofil részecskéket tartanak távol a gliasejtektől, pl.
hormonok), de vannak véragygátmentes szakaszok, ahol monitorozzák a vér összetételét
Hortega féle microglia – külső csíralemezből származnak, fagocitálnak (mikrofág) elpusztult gliasejteket, nem használt
szinapszisokat; neuroprotektív anyagokat termelnek amik segítik az idegsejtek életben
maradását; indukáló anyagokat termelnek
Oligodendrocyták – mielinhüvelyt képez azáltal hogy kevés nyúlványával axonok köré tekeredik, amely így
elektromosan szigeteli az axonokat
Epedyma sejtek – likvór terek elhatárolása az idegszövettől; vannak köztük őssejtek is, amik osztódnak, majd
elvándorolnak szomszédos idegszövet felé
Perifériás gliasejtek típusai:
Schwann-sejtek – perifériás idegsejteknél képezik a mielinhüvelyt az axonokon -> gyorsabb lesz az ingerületvezetés;
egy Schwann-sejt egy axonra tekeredik, így képez egy darab mielinhüvelyt
Satellita-sejtek – a perifériás idegsejtek sejttestjeit választja el a környezetüktől, ellátják őket, ionkörnyezetet
befolyásolnak, táplálják őket, így az idegsejteknek csak a saját funkciójuk ellátására kell figyelni
Membrán receptorok: Nem kapuzott csatornák – szivárgó csatornák, állandóan nyitva, koncentráció grádiensnek
megfelelően átengedik a különböző anyagokat, diffúziós
anyagáramlás, magasabb koncentráció felől az alacsonyabb felé
Kapuzott csatornák – alapból zárva vannak, de inger hatására kinyílnak; pl. mechanoszenzitív
receptor: nyomás hatására kinyílnak, így a kationok (ált. Na) beáramlik a
sejtbe és segíti a depolarizációt
feszültségfüggő csatornák: pl. Ca feszültségfüggő csatornák az
axonvégződésekben, a depolarizáció hatására nyílnak ki, a Ca bekerül a
sejtekbe
ligand kapcsolt receptorok: ligand=anyag, pl. hormon, transzmitter, ami
hozzákapcsolódik a saját receptorához, ekkor nyílik meg a csatorna, Na

Cholinerg idegsejtek használnak Ach-t, a hídból és a Meynert féle bazális magból

Ach szerepet játszik a kérgi ingerlékenység, a memória és a tanulási folyamatokban; neuronjainak degenerációi
Alzheimernél magyarázhatja a sérült kognitív funkciókat
Ach receptorok:
Muszkarin típusú – szívizmokban, simaizmokban, idegrendszerben; muszkarint megköti és aktiválja, G fehérjéhez
kapcsolt (metabotrop) tehát nem ioncsatorna; M1-M5 típus; M1 M3 M5 Gq fehérjén keresztül
lassú elhúzódó serkentő válasz; M2 M4 Gi fehérjéken keresztül lassú elhúzódó válasz
Nikotin típusú – vázizmokban vannak; nikotint megköti és aktiválja, ligandfüggő ioncsatorna, rövid gyors
serkentőválasz a posztszinaptikus sejteken; N1 típusú receptor vegetatív dúcokban, zsigerekben; N2
kp-i idegrendszerben
Cholinerg transzmissziót befolyásoló toxinok:
Tetrodotoxin TTX – tengeri állatokban; feszültségfüggő Na csatornákat gátol, így nem jön létre akcióspotenciál, nem
lesz transzmitter kiürülés, nem jut el az inger az izmokhoz
Botulinum toxin BTX – kolbászban, mézben; gátolja a transzmitter fölszabbadulást, nem jut el az inger az izmokhoz
Fekete özvegy pókméreg alfa-latrotoxin – fokozza Ca ion konduktanciát a sejtmembránon, ezáltal serkenti a
transzmitter kiürülést, túl sok Ach a szinaptikus térben, receptorok folyamatos működésben-> izomgörcs
nAChR antagonisták:
alfa kobratoxin és curare (nyílméreg) – gátolják hogy a szinaptikus térben Ach kapcsolódjon a nAchR-hoz mert ők
maguk kapcsolódnak oda -> izombénulás
mAChR antagonisták:
atropin és szkopolamin – ellenszerek; megpróbálják elpusztítani a méreganyagokat; paraszimpatikus gátló hatás
Biogén aminok: Katekolaminok – Dopamin, adrenalin, noradrenalin
Indolaminok – szerotonin, melatonin
Hisztamin
Dopamin: jutalmazás, örömérző funkciók; kp a középagyban, mesolimbikus -mesocirticalis – nigostriatal –
tuberoinfundibularis dopaminerg pályarendszer
Katekolaminok szintézise – Tirozinból egy enzim L-DOPA-t szintetizál, amiből egy másik enzim dopamint hoz létre,
ezután vagy a dopamin kiürül, vagy egy másik enzim a dopamint noradrenalinná, másik enzim a noradrenalint
adrenalinná alakítja
Metabotrop dopamin receptorok – D1 és D5: Gs fehérjén keresztül növelik a cAMP szintet, serkentve a
posztszinaptikus sejtet; helye: striatum, nucl. accumbens, hypothalamus,
hippocampus
D2 D3 D4: Gi fehérjén keresztül csökkenti a cAMP szintet, gátolva a szinaptikus
sejtet; helye: striatum, nucl. accumbens, hypothalamus, agytörzs, front. kéreg
Dopamin lebontása: bekerül a dopamin a szinaptikus résbe, hozzákapcsolódik egy receptorhoz és a
MonoAminoOxidáz (MAO) lebontja az dopamint, adrenalint, noradrenalint, szerotonint
Noradrenalin: helye: híd és nyúltvelő
funkció: figyelem, kortikális éberség, alvás-ébrenlét ciklus, tanulás, memória, szorongás, hangulat
szabályozás
Alulműködés: depresszió kialakulása
Túlműködés: mánia kialakulása
Locus Coeruleus: gyenge ingerek kiszűrése, mérsékelt ingerek fokozása, így segíti az érzékszervi
információk feldolgozását
Adrenerg és noradrenerg metabotrop receptorok:
alfa1 – fokozzák a foszfolipáz C aktivitást, lassú depolarizációt (serkentést) okoz
alfa2 – csökkentik a cAMP szintet, lassú hiperpolarizációt (gátlást) okoznak
béta1 és 2 – emelik a cAMP szintet
Serotonin: helye:
funkció: banán magas kriptofán szint, abból szerotonin szintetizálódik, szerotonin a melatonin előanyaga,
pozitív hangulat, agresszív magatartásnál, szénhidrát bevitel negatív szabályozása
alulműködés: depresszió és kóros álmatlanság
túlműködés: mánia kialakulása
Szerotonerg receptorok:
Metabotrop receptorok – 5-HT1: csökkent cAMP-> csökkent ingerlékenység
5-HT2: fokozott ingerlékenység, fokozza a Ca ion felszabadulást
5-HT4: emelkedett cAMP-> fokozott ingerlékenység
Ligandfüggő csatorna – 5-HT3: gyors depolarizáció a megnövekedett ionok miatt
Histamin: helye: tuberomamilláris mag
funkció: ébresztő szignál
Histaminerg receptorok – H1: fokozzák a foszfolipáz C aktivitást, így serkentik a posztszinaptikus sejt depolarizációját;
hízósejtekből felszabadul a hisztamin; antihisztaminok ezt blokkolják
H2: emelik a cAMP szintet így serkentik a posztszinaptikus sejt depolarizációját
H3: csökkentik a cAMP szintet, így gátolják a preszinaptikus sejt felszabadulását
Aminosav transzmitterek: Glutamát, aszpartát, GABA, Glicin
Glutamát: helye: piramis pályán
funkció: memória kialakulás
túlműködés: neurodegeneratív betegségek, pl. alzheimer, huntington
receptorok:

GABA: helye: amygdala, hypocamous, hipotalamusz

funkció: mivel a GABA az elsőszámú gátló transzmitter, hiánya epilepsziához vezet mert a sejtek túlzottan
aktívak egyszerre, viselkedés, motoros szabályozás, hangulat, alvás
receptorok: A – ligandfüggő ioncsatorna, Cl ion számára permeábilis így a sejt hiperpolarizációját okozza, gyors
hatás, posztinaptikus
B – metabotrop receptor, főleg preszinaptikus, Gi fehérjén keresztül csökkenti a cAMP szintet és
gátolja a feszültségfüggő Ca2+ csatornák aktivitását
Glicin: gerincvelő legfontosabb gátló transzmittere
receptor: ligandfüggő ioncsatorna, Cl ion számára permeábilis így a sejt hiperpolarizációját okozza,
posztinaptikus
Neuropeptidek: opioidok – endorphinok, enkephalinok, dynorphinok
tachikininek – substance P
szomatosztatinok – szomatosztatin
(nem opioidok – substance P, neuropeptide Y, szomatosztatin)
Opioid receptorok: leginkább Gi kapcsoltak – adenilát-cikláz gátló hatás-> csökkentik az intracelluláris cAMP szintet,
zárják a feszültségfüggő Ca2+ csatornát, K+ csatorna nyitásának serkentésével hiperpolarizálják
(gátolják) a posztszinaptikus neuronokat
Gáztranszmitterek: Nitrogén monoxid – áthatol a membránon és létrehozza a simaizom sejt kontrakcióját
Központi idegrendszer kialakulása: 3. hét velőcső kialakulása, ektodermából jön létre az idegrendszer; chorda
dorsalis az a gerinchúr, ami egy mezoderma származék, ebből növekedési faktorok szabadulnak föl, ami a fölötte lévő
ektoderma részletben osztódásra készteti a sejteket, ez megvastagszik, ez lesz a velőlemez; az osztódás során előbb
utóbb nem tudnak kifele menni hanem egy velő barázda jön létre és ebből velő cső lesz, ebből lesz az agy meg a
gerincvelő; ami a velő sánchoz tartozott azok is lefűződnek az ektodermáról, ezek lesznek a dúclécek, ebből lesz a
perifériás idegrendszer, az ektodermából meg a hámréteg alakul ki; a velőcsőben egyenlőtlenül osztódnak a sejtek,
főleg a feji részen, ezért három primer agyhólyag alakul ki
Előagy: legcranialisabb helyzetű primer agyhólyag
Szekunder agyhólyagok: végagy, köztiagy, látóhólyagok
(ebből lesz a látóideg, tehát a látóideg nem valódi
agyideg, hanem a köztiagynak egy kitüremkedése
előrefelé); mind a három az előagyon belül
másik nem valódi agyideg a szaglóideg, az a végagynak
előrefelé történő kitüremkedése
a középagy nem változik, csak osztódnak a sejtek a
falában és az üreg egy csatornává szűkül

Az utóagy is differenciálódik az osztódás során: lesz belőle

metencephalon és mielencephalon
metencephalon hátsó felszínén sejtosztódás során alakul ki a kisagy,
elülső sejtjei meg a hidat hozzák létre
mielencephalon a nyúltvelő lesz
a középagyban lévő üreg a sejtosztódás hatására csatornává szűkül
kisagy és híd között negyedik agykamra felső része, kisagy és
nyúltvelő között negyedik agykamra alsó része
utóagy hosszú részéből lesz a gerincvelő, sejtosztódás hatására a posterolateralis részben lesz a szárnylemez
(érzőneuronok), ventrolateralis irányban osztodó sejtek létrehozzák az alaplemezt (motoros neuronok), kettő között
vegetatív neuronok jönnek létre, T1-től L2-ig szimpatikus érző és motoros neuronok az alaplemez és a szárnylemez
között; S2-S4 szelvényekben ezek paraszimpatikusak; miközben egyre több neuron jön létre, a középen lévő ürege
központi csatornává szűkül
agytörzsben a szárnylemez földarabolódik és érző magok lesznek belőle, az alaplemez földarabolódik és motoros
magok lesznek belőle, ezért vannak az agytörzsben a motoros magok medialisan, az érző magok meg lateralisan
a centrális csatorna dorsalis irányba húzódik föl, kinyílik, akkor az érző sejtek kitolódnak lateralis irányba és a motoros
sejtek a középvonalhoz közel fognak elhelyezkedni
Nagyagy (cerebrum):
1. Lobus frontalis – motoros funkciók, elülső része a prefrontalis kéreg (legemberibb része az agynak, állatokban
kevésbé fejlett); kogníció-szociális-viselkedés-munkamemória kp, külső és belső receptorokból fogad
információt, amiket összevet itt tárolt emlékekkel, ez alapján tervez és döntéseket hoz;
2. Parietalis – elülső része a primer szomatoszenzoros kéreg, ami határos a központi barázdával -> összes
bőrreceptorból ide jön az információ + proprioceptív információk is
mögötte az unimodális asszociációs kéreg
multimodális asszociációs kéreg: több féle receptorból bejövő információt detektál, vizuális információt fogad
az occipitalis kéregből és audio információt a temporalis kéregből
3. Temporalis – itt van a primer halló kp és asszociációs kp.; Vernicke-féle mezők (beszédértés), de ez ráterjed a
parietális részekre is
 4. Occipitalis – primer-secunder-tercier látókp.; bejövő vizuális ingerületeket itt alakulnak látvánnyá, ha láttuk
már és tudjuk értelmezni, összehasonlítjuk vizuális emlékekkel
5. Insula: kisebb mértékben osztódtak az egyedfejlődés során, körbe nőtte a többi lebeny, méretben hasonló a
többihez; mélyben helyezkedik el a sulcus lateralis alatt
visceroszenzoros zsigerekből érkező információ kp.
halló kp egy része
ízérző kp
affektív információkat fogad az amygdalából

Köztiagy (diencephalon): nem nőtt olyan gyorsan, mint a cerebrum

1. Thalamus – perifériából jövő szomatoszenzoros információt megszűri, így engedi tovább az agykéreg felé,
csak azok tudatosulnak
2. Hypothalamus – vegetatív kp., zsigeri szervek koordinátora az endokrin mirigyek által; hőmérséklet
szabályozás, táplálék felvétel szabályozása, biológiai óra, szexuális viselkedés szabályozása
3. Metathalamus – talamikus látó és halló mag alkotják
4. Epithalamus – tobozmirigy és környéke; alvásnál a REM-fázis szabályozása, melatonint termel
5. Subthalamus – a thalamus alatt lateralisan található, extrapiramidalis kp. -> mozgásszabályozás
Kisagy (cerebellum):
 több idegsejt van benne mint a nagyagykéregben
 mozgáskoordinációs kp, ideértve a beszédet is
Agytörzs: hüllőagy, a thalamusszal együtt; ösztönén, vegetatív kp-k: kardiovascularis kp, szív és érszabályozás, légző
kp, vizeletürítési kp, köhögési, nyelési, tüsszentés, alvásszabályozás, fájdalomcsillapítás
1. Középagy (mesencephalon)
2. Híd (pons)
3. Nyúltvelő (medulla)
Agy és gerincvelő burkai: az agyban található folyadék kb 60-70-%-a a gliasejtekben található (intracellulárisan), 10-
20% extracellulárisan, 10% a vér, 10% a liquor;
ezeket a tereket gátak választják el egymástól, pl. ereket az intercelluláris tértől a véragygát választja el, illetve a vért a
liquortól a vér-liquorgát választja el
dura mater (periostealis és meningealis réteg); arachnoidea; pia mater; astrociták végtalpai egy összefüggő
gliahüvelyt képeznek az agyfelszínén
bizonyos terek közlekednek egymással, pl. liquor tér közlekedik az extracelluláris térrel
1. Dura mater – kemény agyhártya, 2 réteg:
az agykoponyán található csonthártya képezi a dura mater külső rétegét, ez érgazdag, ellátja a
koponyacsontot
sövényekből áll, ami rögzít az agyat a koponyaüregen belül, hogy stabil maradjon
dura üregei: bizonyos területeken ez a két réteg eltávolodik egymástól, itt egymással közlekedő vénás sinusok
 jönnek létre, amelyek felveszik az agyból kilépő kisebb vénák vérét és elszállítják a v. jugularis internaba; a vér
a nagyobb nyomás felől megy az alacsonyabb felé
agysarló (falx cerebri) – két félteke közé nyomul be és elválasztja a jobb és bal agyféltekét, pl. alvásnál oldalt
fekve hasznos
kisagysarló (falx cerebelli) – két kisagy féltekét választja el tökéletlenül egymástól
kisagysátor (tentorium cerebelli) – nagyjából lefedi a hátsó koponyaárkot, elválasztja az alul lévő kisagyat a
felette lévő nyakszirti lebenytől
diaphragma sellae – a török nyereg egy mélyedését lefedi, itt ül az agyalapi mirigy, átmegy rajta a hypophysis
nyél
2. Arachnoidea – agyon kívül vér-liquor gátat képez -> elválasztja a dura mater ereit a liquor tértől;
vér-liquorgát az agyon kívül: kötőszövetes trabeculák mennek át a subarachnoideális téren a pia materig, a
pia mater követi az agyfelszínét, bebújik a barázdákba is, míg az arachnoidea nem követi az agy
egyenetlenségeit
a pia maternek vannak pial (laphám) sejtjei, amik beborítják a subarachnoidális teret, a trabeculákat, és a pia
mater felszínén
a dura mater erei fenesztráltak, nyílások vannak rajta -> nagyobb molekulák (toxinok) ki tudnak lépni a falán,
az arachnoidea itt vér-agygátként szolgál az agyon kívül
bolyhokkal rendelkezik, amelyek betűrődnek a lacunákba a liquor térbe, segítik az agyon belül létrejött
liquort az agyon kívüli liquor térből átfiltrálni a vénás vérbe
3. Pia mater – agy felszínét teljesen leköveti, innen lépnek be az artériák az agyba, ide lépnek ki az agyból a
vénák
Agyburkok vérellátása: meningealis artériák és vénák
Alvás közben gyorsabban mossuk ki az intercelluláris térből
az anyagcserevégtermékeket
A sinusok szívó hatást gyakorolnak a liquor térre
Agyburkok közti terek:
Dura mater és koponyacsont között nem valós tér, csak
patológiás esetben
Epiduralis hematoma: középső meningealis artériák
megsérülnek trauma esetén, kifolyik a vér a dura külső lemeze és a koponyacsont közé, leválasztja a durát a koponya
csontról-> lencse alakú hematóma, suturától suturáig
Subduralis hematoma: nem valós tér, a vér leválasztja a
durat az arachnoideáról, félhold alakú
Subarachnoidális hematoma: egyetlen valós tér, nagy
artériák vannak az agyalapon, amik nem lépnek be az
agyba, érsérülés esetén akadályozza a liquor elfolyását
Intracerebrális hematoma: agyszövetben érsérülés

Agykamrák: nagyobb agyi üregek

jobb (1.) és bal (2.) féltekében oldalkamra, köztiagy
üregével közlekednek (3.), az aqueductus cerebri köti
össze a 4. agykamrával (az eredeti utóagy üregéből lesz),
kisagy előtt, a nyúltvelő és híd mögött található
Agykamrákban agygerincvelői fonat (plexus choroideus)
termeli a liquort, liquor az agy tömegének 1 ezreléke, 400ml/nap,
150ml egy pillanatban
Agykamrákban ependimális gliasejtek a fejlődéskor, később
módosulnak, choroidális hámot hoznak létre, agyon belül ez a vér-
liquor gát (agyon kívül az arachnoidea), meghatározza hogy mely anyagok juthatnak a kapillárisokból a liquor térbe,
pl. tápanyagok, víz, ionok
Az agy 1400g, tömegünk 2%-a, de a teljes energiaigényünk 20%-a
4.agykamrának van 5 ablaka, 2 oldalt, 1 tetején, 1 alján, 1 hátul (legnagyobb), itt kerül be a liquor a subarachnoidális
tér tágulataiba, azokat a ciszternákba
Liquor mozgását akadályozza: összenő az arachnoidea és a dura mater, vagy vérzés, vagy daganat -> vízfejűség;
hasüregbe vezetik el
Gerincvelő burkai: dura külső lemeze a gerinccsatorna csonthártyája, belső lemeze a durazsák, ehhez kapcsolódik az
arachnoidea, subduralis nem valós tér, dura két lemeze között valódi tér, amit zsíros ktsz tölt ki, vénás fonattal
L1-L2-es csigolya magasságában végződik a gerincvelő, innentől megnyúlt gerincvelői gyökök lépnek ki, hátsó érző,
mellső mozgató, ezek a megnyúlt gyökök alkotják a cauda equinát (L1-S3)
arachnoidea és pia mater között valós subarachnoidális tér, ktsz-es trabeculák, liquor

Vér-agy gát: folytonos kapillárisok endothel sejtjei szorosan záródnak, ezt lamina basalis veszi körbe, majd
következnek az astrociták végtalpai
Endothel sejtek: megakadályozzák hogy toxinok és egyéb nagy molekulájú anyagok (hormonok) kikerüljenek a
véráramból az agyszövetbe, átenged gázokat, glükózt, aminosavat, vizet vízcsatornákon
Vér-agygát mentes területek: idegsejtek folyamatosan
monitorozzák a vér összetételét
area postrema – hányás kp
Agy fő artériái: koponyaalapfelől jönnek
a.vertrebralis (jobb-bal), foramen magnumon lép be az
agyba, a jobb és bal ág egyesül -> a. basilaris
-ellátja: agytörzs, kisagy, talamusz, occipitalis lebeny (agy
20%-a)
a.carotis interna (jobb-bal)
-ellátja: agy fiatalabb részeit, féltekéket, törzsdúcokat (agy
80%-a)
az agy kisartériái között nincs összeköttetés
elülső és hátulsó kommunikáns artériák útján képesek az
elzáródott artériák vért lopni egy másiktól
artériás gyűrű: agyalapon a két a. vertebralis (a. basilaris) össze van kötve az elülső és hátsó kommunikáns artéria
által a két a. carotis internaval
Agyi vénás rendszer: agyból kilépő kisebb vénák sinusokba ömlenek, ahol a két dura lemez eltávolodik egymástól,
ami a v. jugularis internaba ömlik
Gerincvelő vérellátása: a. vertebralis látja el a nyaki szakaszon; leszálló aorta látja el a mellkasi és hasi szakaszon; a
kisebb ágak belépnek a gerinccsatornába, követik a hátsó és mellső gyököt, gerinc mögött leszáll két hátsó gerinc
artéria és egy elülső, közöttük sok kapcsolat, ezek látják a szürke és fehér állományt
a vénás vér bekerül a hasüregi vénákba, a mellüregi vénákba, nyakterületi vénákba, elvezetik a szívhez
Stroke: szélütés, agyvérzés, agyi ér katasztrófa
Ischemias/elázórádsos: lipid plakk érelmeszesedés esetén, baktériumcsomó, lipid csomó, vér nem folyik tovább,
ellátási helyén idegsejtek éheznek, elhalnak (esetek 80%-a)
Haemorrhagiás/vérzéses: érfal megsérül (többnyire subarachnoidális térben), a kifolyt vér akadályozza a liquor
mozgását, nyomja az agyszövetet, nem jut elég vér ellátni a szöveteket (esetek 20%)
veleszületett módon aneurysma (verőértágulat), artéria falán kiöblösödés, de ennek a fala vékonyabb mint magának
az artériának a fala; megemelkedett vérnyomás esetén (nehéz emelés) elpattan a kiöblösödés
Gerincvelő: hosszan húzódik a gerinccsatornában, L1 magasságában végződik, nem szegmentált, de belőle a hátsó
érző és mellső motoros gyökök szegmentáltan lépnek ki, majd egyesülnek gerincvelői idegekké, jobb és bal testfélen
is, 31 szegmentum (8-12-5-5-1); a végtagok miatt nyaki és lumbális megvastagodás
a perifériás receptorok a spinalis dúcban levő pseudounipolaris idegsejtek perifériás nyúlványainak a végei; a
receptor egy transzdúcer/átalakító, a környezet fizikai energiáját átalakítja elektromos jellé, amit megfelelő frekvencia
kóddal viszi tovább
mellső motoros gyök axongyököcskékből áll, hátsó gyök érző neuronok axonjaiból áll, mindegyik nagyon sok spinalis
dúcban levő idegsejt centrális nyúlványát tartalmazza
agynál kívül: szürke állomány (agykéreg), ott vannak az idegsejtek testjei, gliasejtekkel
belül a fehérállomány, ott vannak a gliasejtek és az idegsejtek nyúlványai, pályákat képeznek
gerincvelőnél kívül: fehérállomány, idegsejtek nyúlványa amit szintén gliasejtek vesznek körbe
belül: szürkeállomány, az idegsejtek testjeivel és gliasejtekkel
a gerincvelő T1-L2-ig tartó szelvényeiben van oldalsó szarv, ami a szimpatikus idegrendszer kp-ja
sacralis 2-4 szelvényekben nincs oldalsó szarv, de a helyén a paraszimpatikus neuronok vannak, amik ellátják a
kismedencei szerveket, a többit a vagus
gerincvelőben a belső szürke és külső fehérállomány között van egy interface, föl és le szálló interszegmentalis
rostokat tartalmaznak, a gerincvelő szabályozásában játszanak szerepet, összekötik a szomszédos szelvényeket,
távolabbi szelvényeket, pl. járásnál összekoordinált ellenoldali mozgás
Szürkeállományban sok interneuron, amik módosítják a választ az ingerre
relé neuronok: azonos oldalon kötik össze a szürkeállomány két pontját, tehát ők nem hagyják el a szürkeállományt,
egy szelvényen belül, vagy két szomszédos szelvény között teremtenek kapcsolatot
Comissuralis neuronok: egy szelvényen belül teremtenek kapcsolatot a jobb és a bal oldal között
asszociációs neuronok: interszegmentális relé neuron, fel vagy leszállnak néhány szelvényt és így kapcsolódnak másik
neuronhoz
projekciós neuronok: axonjai kilépnek a szürkeállományból, mennek a fehérállományba, kilép a gerincvelőből és az
agyig felmegy ahol átkapcsolódik, pl. mellső szarv motoros neuronjai kilépnek, érző projekciós neuronok felszállnak a
fehérállományban
31 gerincvelői szelvény, a kilépő hátsó érző (itt van a spinalis ganglion/érző dúc) és mellső motoros rostok egyesülve
gyököt/gerincvelő ideget képeznek, amik szelvényessé/szegmentálttá teszik a gerincvelőt
A ventralis ág nagyobb, több kisebb dorsalis ág kisebb (hátizmokhoz, hát bőréhez mennek), a ventralis ágak
gerincvelői fonatokat képeznek a nyak-lumbális-sacralis területeken
Thoracalis szakaszon a bordák közti mentén látja el a bőrt csíkozva (dermatoma),
Dermatoma: egy szegmentumot/bőrszelvényt hívunk így
Miotóm: bőrszelvényhez tartozó izomcsík
egy gerincvelői szelvényben lévő gerincvelőből kilépő párosuló ideg látja el, illetve kisebb mértékben az alatta és
felette lévő szelvényt is
C1-C4: plexus cervicalis – nyak, felső vállöv, rekesz
C2-C5-TH1: plexus brachialis – vállöv, felső végtag beidegzése
TH2-TH11: különálló bordaközi idegek, nem hoznak létre fonatokat – bordaközti izmok, hasizmok, mellkas, bőr
TH12-L4: plexus lumbalis – hasfal, alsó végtagok, külső nemi szervek
L5-S4: plexus sacralis – törzs alsó része, medence, alsó végtagok beidegzése, külső nemi szervek, gát izom és bőr
S4-CO1: plexus coccygeus – farokcsonti és anális terület beidegzése
Canalis centralis: a gerincvelő közepén húzódó csatorna, melyet a szürke állomány neuronjainak perikaryonjai
vesznek körül
Szürkeállomány 3 szarva:
elülső: szélesebb, motoros rész, harántcsíkolt izmokat beidegző nagy alfa-motoneuronok axonjai az első gyökéren
keresztül hagyják el a gerincvelőt
hátsó: kis interneuronokat tartalmaz, itt végződik a hátsó gyökön belépő érzőrostok többsége
oldalsó: kicsi, csak a mellkasi szakaszon van, szimpatikus funkciókért felel
A kilépő elülső és hátsó gyökök a fehérállományt három, jól elkülöníthető részre (kötegekre) osztják
A gerincvelő a központi idegrendszer legalacsonyabb szintű feldolgozója
reflexekért felel
emberben alárendeltebb szereppel bír, mert nagyon sok funkció kérgi kontroll alatt áll (ezért fontos a fehérállomány
szerepe, itt haladnak a fel és leszálló pályák)
egy szegmentum sérülése esetén csak az adott területet ellátó kiesés figyelhető meg
le és felszálló pályák sérülése viszont az összes SÉRÜLÉS ALATTI területen érző és motoros funkciók kieséséhez vezet
vegetatív reflex: pl. zsigerekből és testfelszín felől érkező információk aktiválják az oldalszarvban lévő vegetatív
motoneuronokat
thoracolumbalis szakaszon szimpatikus, sacralis szakaszon paraszimpatikus rostok lépnek ki
Érzékelés alapfolyamatai
külső/belső környezeti inger-> extero/interoreceptor (transzdúcer) fizikai ingert elektromos ingerületté alakítja-> kp
idegr feldolgozza, tudatosul vagy nem-> fiziológiás/viselkedéses válasz
attól függ hogy milyen receptor, hogy milyen kp idegrendszeri területhez fut be a jel
Érzékelés típusai:
- felületes – simítás, nyomás, hő, vibrálás
- mélyérzés/propriocepcó/izom-ízület helyérzés – milyen helyzetben vannak/feszülnek az izmok, ízületek
- viscerális érzés – zsigerekből jövő érzés (kémiai, mechanikai, feszülés receptorok által)
- speciális érzések – érzékszervekből jövő érzések
Receptorok csoportosítása:
- felépítés alapján: szabad idegvégződések – ktsz tok nélkül az axon végződik több végágban
idegvégtest – ktsz tokkal határolt kis testecske
- elhelyezkedésük: exteroceptorok – telereceptorok (távolról ható ingereket pl. foto) és kontaktreceptorok
(közvetlenül érintkező pl. termo, kemo, mechano)
interoceptorok – proprioceptorok (izomorsó, ínorsó, ízületi tok receptor) és visceroceptorok
(zsigerek falában levő)
- inger természete alapján: mechano – bőrben, izomban, ínban, hallószervben, egyensúlyozó szervben, zsigerekbe
kemo – erek falában, szagló szerv, ízlelőszerv, erek fala
foto – csapok és pálcikák
termo – meleg – 35-40° legaktívabbak, 45° fölött fájdalom, szabad idegvégződések
hideg - 3,5x több, 25-30° a legaktívabbak, hason több mint tenyéren
noci – fájdalomérző szabad idegvégződések (noxa: szövetkárosodást okozó inger)
Tranziens receptor potenciál: TRP, kationcsatornák, 7 alcsalád, különböző dolgokra érzékenyek, különböző anyagok
befolyásolják a hőreceptorok érzékenységét (menta, eukaliptusz, kámfor, chili)
Szomesztéziás információk: exterocepció+interocepció+propriocepció összessége
Mechanoreceptorok a bőrben:
- idegvégtestek: Wagner-Meissner-féle tapintótest – irharétegben, közel az epidermishez, enyhe nyomás, tapintás
Merkel-féle tapintótest – hasonló elhelyezkedés, hozzákapcsolódik egy axon, nyomás, tapintás,
textúra és formaérzékelés
Vater-Pacini-féle tapintótest – subcutaneous, vöröshagyma alak, szövetek deformitását érzékeli,
vibráció
Ruffini-féle tapintótest – bőrfeszülést érzékel, körömágyban, külső nemiszervben
- szabad idegvégződések: hő és fájdalom receptor, szőrtüszőben, C-tapintó rostok (nincs mielin hüvely)
Mechanoreceptorok ingerküszöb alapján:
Alacsony: Wagner-Meissner, Merkel, Vater-Pacini, Ruffi, szőrtüsző, C-tapintó rostok, termoreceptorok (15-45)
Magas: noci, termo (15 alatt és 45 felett)

Mechanoreceptorok alkalmazkodási sebesség alapján:

Lassú: Merkel, Ruffini, noci
Közepes: C-tapintó rostok
Gyors: Wagner-Meissner, Vater-Pacini, termo, szőrtüsző

Mechanoszenzitív PIEZO2 ioncsatornák:

Wagner-Meissner, Merkel, Vater-Pacini, Ruffi stb. amikor az axon belép a tokkal körülvett idegvégtestbe elveszíti a
mielin hüvelyét-> szabad axon membrán a környezet fele néz; környezetből érkező nyomás éri a tapintó sejteket és
deformálják az axon membránját, ingerli a nyomás érzékelő PIEZO2 mechanoszenzitív receptorokat, a nyomás
hatására deformálódik a membrán-> kinyílnak az ioncsatornák, átengednek ionokat a citoplazma fele és depilarizálja
az axont, ami ha eléri a depolarizációs küszöböt akciós potenciál fut végig rajta

C-tapintó rost: 3cm/s sebességgel simogatni, CT rostok felviszik az információt az agykéregbe (hol történt a
simogatás), hipothalamuszba (oxitocin), kellemes érzés, paraszimpatikus túlsúly, fájdalom enyhítés, figyelem
Nagy motoros egység: egy motoneuron több ezer harántcsíkolt izomrostot lát el egy izmon belül, nem képes finom
mozgásokra (hát, comb izmok)
Kis motoros egység: egy motoneuronhoz néhány tíz vagy néhányszáz harántcsíkolt izomrosthoz tartozik
(szemmozgató izmok)

Gerincvelői reflexek típusai szinapszisok száma alapján:

Monoszinaptikus reflexek: Saját/interoceptív reflexek-> proprioceptív/myotacticus (nyújtási) reflexek, pl. patella rflx,
rágó rflx; a receptor és effektor helye ugyanaz
Poliszinaptikus reflexek: Idegen/exteroceptív bőrreflexek-> végtag rövidítő reflex/azonos oldali flexor és ellenoldali
extenzor rflx/ nociceptív védekező rflx; ilyenek a vegetatív reflexek: parietalis rflx, visceralis rflx; a receptor és az
effektor helye eltér
Patella-reflex: ül, lábak keresztbe
egymáson, eleve feszül a combfeszítő,
kapalács megnyújtja az inat, ami
megnyújtja az izmot, ínorsó és izomorsó
receptor érzékeli, beviszi az ingerületet a
hátsó gyöki ganglionba majd a gerincvelő
hátsó szarvába, ott átkapcsolja efferens
mozgató neuronra, kilép a mellső szarvból,
megy a combfeszítőbe, összehúzódik,
illetve a szürkeállományban gátló
interneuronon keresztül egy másik motoneuron az ellentétes combhajlítókat ellazítja
Proprioceptorok: az izomorsók és ínorsók
Izomorsó: izomrostok között, velük
párhuzamosan helyezkednek el, izmok
feszítettségét érzékelik; orsó belsejében
intrafusalis rostok vannak (kis vékony orsó
alakú izomrostok), körülöttük nagy extrafusalis
munkaizomrostok; intrafusalis rostok köré
idegvégződések vannak tekeredve
(annuspiralis receptor), az izom megnyúlása
esetén ezek ingerlődnek, ingerületté alakítják,
afferens pályán beviszik a gerincvelő hátsó
szarvába, motoneuronra kapcsolódik, aminek
az axonja összehúzza a munkaizomrostokat,
megrövidül az izom
gerincvelőben vannak gamma motoneuronok,
amik az intrafusalis rostok két végéhez
kapcsolódnak, összehúzzák a két végét, így ha
az izom megrövidül, ne rövidüljön meg az
intrafusalis rost mert elveszti az érzékenységét, és nem lenne proprioceptív inger, nem lenne információnk arról a
részről
gerincvelőben vannak alfa motoneuronok, nagy méret, a munkaizomrostokat látják el
Golgi féle ínorsók: izom és ín határán sorosan kapcsolva, az ínszövet kollagén rostjai kanyarogva haladnak át az
ínorsón, rájuk merőlegesen foglal helyet az elsődleges érzőneuron végkészüléke, ha megnyúlik az ín, vagy az izom
összehúzódik, a kollagénrostok kiegyenesednek, az axonok deformálódnak, akciós potenciál keletkezik
Emberben 30 000 izomorsó, karban 4000, lábban 7000, de ínorsók száma csak 60%-a
Gamma hurok szabályozás:
testhelyzetnek megfelelő hosszra be kell
állítani az izmokat, összehúzzák a két
végét az izomorsó intrafusalis
rostjainak, megfeszül a közepe, bemegy
a gerincvelőbe és az agykéregbe az
információ, ennek megfelelően
beállítódik az alfa motoneuron által az
izom hossza
Rágó reflex: monoszinaptikus reflex, de
az átkapcsolás nem a gerincvelőben
történik, hanem az agyban;
rágóizmokban izomorsók és ínorsók, ha
megnyúlnak a rágóizmok, az inger
ingerületté alakul bennük, az érző
neuron sejttestje az 5. agyideg
középagyi magjában van, itt
átkapcsolás, efferens motoneuron
összehúzza az extrafusalis munkaizomrostokat
Vegetatív reflexív: bélfalba feszülést érzékelő receptorok akciós potenciált alakítanak, ezeknek a sejttestje a hátsó
gyöki ganglionban van, afferens pályán viszi az információt, átkapcsolódik egy interneuronra, az megy tovább egy
másik motoros vegetatív neuronra, de az közvetlenül nem éri el a szervet, hanem kilépve a kp idegrendszerből egy
dúcban átkapcsolódva érik el a célszervet, összehúzzák a simaizmot, továbbküldi a béltartalmat
Gerincvelő felszálló és érző pályái:
Felszálló: fehérállomány hátsó kötege – csak felszálló érző kötegek a gerincvelőből az agy felé
oldalsó – érző és motoros rostok
mellső – több leszálló motoros pálya
hosszú pályák a felszínhez közel helyezkednek el, rövid rostok által
képzett pályák mélyebben vannak
Gerincvelői pályák szomatotopiás elrendeződése: a fejlődés kezdetén a
lateralis hosszú rostok a felszínen voltak, de a gerincvelő fölső része
becsukódott, ezért a felszínen levő hosszú rostok medialis helyzetbe
kerültek, és a mélyben lévő rövid rostok lateralisba
Érző információ útja a neuronláncon a receptortól az agykéregig:
elsőrendű érző neuron (receptor) az irhában-> ennek a sejttestje a
spinalis dúcban (pseudounipolaris)-> gerincvelőben átkapcsolás a másodrendű érző neuronra-> az átkapcsolódik a
thalamuszon-> ott átkapcsolás egy harmadrendű érző neuronra-> ami végül vezet az agykéregbe, ahol tudatosul
Fej esetén: receptor az arc irhában-> ennek a sejttestje az 5. agyideg dúcában van-> átkapcsolás az agytörzsben a
másodrendű érző neuron sejttestjére-> átkapcsolás a thalamuszban a harmadrendű neuron sejttestjére-> vetít az
agykéregre
mindkettő 3 neuronból álló láncolat
Gerincvelő hátsó kötegi felszálló pályája:
epicriticus sensibilitást (enyhe nyomás, tapintás, vibráció, proprioceptív
infomráció) szállító pályák
Fasciculus gracilis (Goll pálya): alsó végtagokból és törzs alsó részéből gyűjt
Fasciculus cuneatus (Burdach pálya): felső végtagokból és törzs felső
részéből gyűjt epicriticus érzéseket
Szintén 3 neuronból álló láncolat, 1. neuron sejttestje a spinalis dúcban,
perifériás nyúlványának a vége az izomorsóban/ínorsóbal/Meissner/Merkel
receptor, tehát enyhe nyomás tapintás vibrációt és proprioceptív ingert
szállít, fasciculus gracilison/Goll (alsó) vagy cuneatuson/Burdach (felső)
felmegy a nyúltvelőbe, ahol a másodrendű érző neuron sejttestje van a
nucleus gracilis vagy cuneatus, itt keresztezik egymás útját, kilépnek a
magból és mennek fel az ellenoldali thalamuszba (az útjukat lemniscus
medialisnak nevezzük), ahol átkapcsolódnak
Fej epicriticus sensibilitást biztosító pályája:
Ganglion trigeminale pseudounipolaris idegsejteket tartalmaz, amiknek a
centralis nyúlványa összeszedi a fej területéről az epicriticus érzéseket
Első rendű neuron szállítja az információt az agytörzsbe és átkapcsolódik az
5. agyideg hídi érző magjába, ez csak epicritikus érzéseket fogad a fej
területéről (noci vagy termo nem), keresztézés történik, itt átkapcsolódik a
másodrendű neuronra, az új pálya a lemniscus trigeminalis dorsalis és megy
a thalamuszba tovább, onnan meg a kéregbe
Anterolateralis felszállórendszer:
Ezek a spinothalamicus pályák protopathiás sensibilitást (vitális érzések:
durva nyomás tapintás hő fájdalom) szállítanak
Elsőrendű neuron a spinalis dúcban van, másodrendű neuron a gerincvelő
hátsó szarvában, keresztezi a középvonalat, ellenoldalon felszáll a mellső
vagy oldalsó kötegben mint spinothalamicus pálya, thalamuszban
harmadrendű neuron átkapcsolás, majd kéreg
A gerincvelő és a thalamusz között nem áll meg, de oldalágakat ad le a
formáció reticularis fele (agytörzsben a neuronok hálózatos rendszere),
fájdalom szabályozásban fontos
Fej protopathiás sensibilitást szállító pályája:
Első rendű neuron az 5. agyideg dúcában van, másodrendű neuron a
nyúltvelői érző magjába az 5. agyidegnek, keresztezi a középvonalat és
felszáll a lemniscus trigeminus ventralisban száll föl a thalamusig
Kisagyba felszálló spinocerebelláris pályák:
gerincvelő oldalsó kötegében szállnak föl ezek a spinocerebelláris
pályák, proprioceptív ingert szállít a testi izomorsóból, ínorsóból,
ízületi tokból
a kisagyat két neuronos lánc eléri, de ahhoz hogy tudatossá váljon 3
neuronos lánc kell
 Fájdalom
tényleges vagy lehetséges szövetkárosodással járó vagy ehhez hasonló panaszokat okozó kellemetlen érzéki és
emócionális élmény, mindig szubjektív-> van érzelmi töltése
Nociceptorok helye: bőr, vázizom, szívizom, zsigerek, erek fala
- Unimodális: erős mechanikai ingerekre aktiválódnak, mielinhüvelyes gamma rostok vezetik az ingert 5-30m/s,
gyors éles jól lokalizálható fájdalomérzés, akut fájdalom/trauma során
- Polimodális: erő mechanikai ingerre aktiválódnak, nincs mielinhüvely C rostok vezetik az ingert 0,5-2m/s,
tompább kevésbé lokalizálható fájdalom érzet, krónikus fájdalom során
A nociceptorok kevésbé adaptálódnak, tartós ingerlésre hiperalgézia (fokozott fájdalomérzékenység)
Fájdalom típusok:
Akut-krónikus
Nociceptív (szövetkárosodással járó)-neuropátiás (idegsérüléssel járó)-pszichogén
Szövetsérülés: felszabadulnak gyulladás serkentő anyagok, ingerlik a szabadidegvégződéseket, depolarizálják a
membránt, akciós potenciál, fájdalomérzet az agykéregben
Allodynia: nem fájdalmas stimulus
fájdalmat vált ki, pl. égett bőrfelületet
megsimogatni
TRPA1 kationcsatornák: intenzív
hidegre, mechanikai ingerekre, vegyi
anyagokra kinyílnak; megtalálhatók
mindenhol
TRPV1 nem szelektív kationcsatornák:
chiliben lévő kapszaicin növeli az
érzékenységét a hőérzékelő
receptoroknak, átlagos 37 fokos testhőt
forrónak, égetőnek érzékeli
Fájdalomérző szabadidegvégződés mindenhol van (transzdúcerek), érzékelik a szövetkárosodát, az ingert ingerületté
alakítják, Adelta rostok akut fájdalmat szállítanak, C rostok krónikus diffúz fájdalmat szállítanak, a sejttestjük a spinalis
dúcban van (kivéve ha az arcról jön a fájdalom), beviszik a gerincvelőbe az ingerületet, a szürkeállomány hátsó
szarvban átkapcsolódnak egy másodrendű neuronra, ami a spinothalamicus pályán viszi a fájdalmat a thalamusz fele,
ott szintén átkapcsolódik, megy tovább az agykéregbe, ahol tudatosul a fájdalom
Melzack-Wall fájdalom kapuzó mechanizmus:
Amikor nagyon aktív a fájdalomszállító rost, az legátolja a gátló
interneuront, ezért az nem tudja gátolni preszinaptikusan a fájdalomszállító
rostot, az aktiválja a projekciós neuront, és a spinothalamicus pályán
fölszálló neuronon keresztül felszáll a fájdalom, de ha ingerlem a fájdalmas
területet (dörzsölés, melegítés, hűtés, vibrálás stb), a receptorok sokkal
aktívabbak lesznek mint a fájdalomérző receptorok, így a bejövő
mielinhüvelyes vastag érzékelő rostok aktiválják az interneuront és az
legátolja a fájdalomszállító rostnak az axonterminálisát, nincs transzmitter
fölszabadulás, nem éri el az inger a projekciós neuront, csökkent fájdalom
száll föl a spinothalamicus pályán
A kéregben tudatosulás előtt összehasonlítjuk korábbi fájdalom emlékekkel
és az alapján érzékeljük jobban/kevésbé intenzívnek a fájdalmat, ezért van
az embereknek különböző fájdalomküszöbük
A kéregbeli tudatosodás csak a fájdalom hollétéről szállít információt, a
fájdalom jellegéről nem (hogy fáj, mennyire), ahhoz már szükség van az
amygdalára, insular kortexre, cinguláris kortexre, prefrontalis kéregre, mert
itt hasonlítjuk össze korábbi fájdalom emlékképekkel, ez alapján döntjük el,
hogy mennyire erős fájdalom, ez eredményezi a különböző
fájdalomküszöböket
Fájdalompálya
Szabad idegvégződés (transzdúcer)-> Adelta (akut) vagy C
rost (krónikus)-> spinalis dúcban sejttest-> gerincvelő szürke
áll. hátsó szarv-> másodrendű neuronra átkapcsolás->
spinothalamicus pálya felviszi az agytörzsbe, ahol a
parabrachialis magban átkapcsolódik-> amygdala-> inzuláris
kéreg-> cinguláris kéreg-> prefrontalis kéreg
receptortól agykéregig jusson a fájdalom infó az egy 3
neuronos lánc: 1. a spinalis dúcban, 2. a gerincvelőben vagy
az agytörzsben, 3. a thalamusban
ha csak a kisagyig megy az információ az 2 neuronos lánc
(ide nem tudatosuló proprioceptív ingerületek jönnek +
tapintó és vibráló információ)
Kisagy
jobb fele csak a test jobb feléből fogad proprioceptív és
egyéb információt, illetve nem küld vissza motoros
információt a gerincvelőbe, hanem az agytörzs
közvetítésével szabályozza a mozgást
Agykéreg
a beérkező információ valahol kereszteződik (gerincvelő
vagy agytörzs), ennek megfelelően a motoros rostok is
kereszteződnek
gerincvelő érzőpályák 3 csoportja:
 1. hátsó oldali felszálló érző pályák (agykéregbe megy: proprioceptív információ és epicritikus/gonsztikus
érzések tehát enyhe nyomás tapintás vibráció)
2. anterolateralis felszálló pályarendszer (protopathias/vitalis érzésekről szállít információt tehát durva nyomás
tapintás, hő, fájdalomérzés)
3. spinocerebelláris pályarendszer (testből szállítanak az azonos oldalú kisagyféltekébe proprioceptív ingereket)
Kéregből több rost megy a thalamuszba, mint a thalamuszból a kéregbe-> a thalamusz egy szűrő központ (a
thalamuszból leszálló rostok gátló interneuronokkal megakadályozzák, hogy thalamocorticalis rostok egy része elérje
a kérget és az tudatosuljon, mindig azt gátolják amire nem figyelünk)
Leszálló analgetikus pálya
Formatio reticularis: szürkeállomány része, az agytörzsön végigfutó rész egészen a gerincvelőig, összekapcsolja a
magvak működését, illetve alapvető vitális funkciókért felel (fenti narancssárga képen ahol a PAG, RVM, PB vannak)
Ahogy jön fel az információ a gerincvelőből a spinothalamicus pályán (hogy aztán az agytörzsben tudatosuljon),
oldalágakat ad le a formatio reticularishoz, amit ha elér a fájdalom információ, a formatio reticularis aktiválni tud
leszálló analgetikus (fájdalomcsillapító) pályákat, ezek opioid neuronok (encephalint, dimorphint tartalmaznak,
többnyire gátló neuronok)
Ilyenek indulnak ki a Raphe féle magokból (serotonin
tartalmú idegsejteket tartalmaz)
Locus ceruleus/kék mag (noradrenalin és
adrenalin tartalmú sejteket tartalmaz)
Ha ezek a magok aktívak, lefelé indulnak a leszálló analgetikus
pályák, ezek aktiválják azt a gátló interneuront a hátsó
szarvban, ami megakadályozta, hogy a spinothalamicus pálya
projekciós neuronja aktív legyen
Fölszáll a fájdalom a spinothalamicus pályán (alsó piros),
oldalággal átkapcsol a középagy központi szürkeállományában
(formatio reticularis) gátló opioid neuronokra (felül fekete
pontok), amik az agytörzsben lévő GABA-erg neuronokat
gátolják (középső piros), így mivel azok nem működnek,
felfüggesztődik a gátlás a Raphe magok és adrenerg és
noradrenerg magok felé, így azok a gerincvelőben aktiválnak
egy gátló interneuront (fekete), ami segít csökkenteni a
felszálló fájdalom érzést a spinothalamicus pályán (alsó piros)
Stressz analgézia: sportolók nem érzik a sérülést verseny
közben, csak utána; a prefrontális kéreg, az amygdala ingerli a
hypothalamusban lévő paraventricularis magot, ami képes
aktiválni a középagy központi szürkeállományában (formatio
reticularis) lévő opioid gátló neuronokat, ez felfüggeszti a
GABA-erg gátlást, így a leszálló analgeticus pálya részei
(Raphe magok, locus coeruleus) aktiválni tudják a gerincvelő
szürkeállományában a gátló interneuront, ami gátolja a projekciós neuront, így csökken a felszálló fájdalom a
spinothalamicus pályán
Kisugárzó fájdalom (head zónák)
zsigeri nociceptor aktiválódik, bemegy a gerincvelő hátsó szarvába, ahol
átkapcsolódik egy centrális neuronhoz, ami a spinothalamicus pálya része (megy a
kéregbe hogy tudatosuljon), de ehhez a centrális neuronhoz hozzá van kapcsolva a
bőr egy részét lefedő nociceptor is, így a kéregben a bőrfelülethez tartozó rész fog
aktiválódni, a bőrfelülethez tartozó nociceptor lesz aktív, nem a zsigerhez tartozó
Amyotrophiás lateralis sclerosis ALS/Lou Gherig betegség
Motoros neuronok a gerincvelő mellső szarvában fokozatosan pusztulnak, előbb utóbb lebénul, és eléri a légző
izmokat is; kezdetben motoros ügyetlenségek, majd bottal járás, tolószék, tolókocsi, beszédképtelenség
Syringomyelia
a gerincvelő a cervicothoracalis szakaszon kitágul/megvastagszik, itt a felső végtagot beidegző neuronok vannak, amik
komprimálódtak, fájdalom kiesés a felsővégtagon
A féltekék fehérállománya
Commissuralis rostok: egyik féltekéből a másikba átmenő rostok, előnye: összeköti a két félteke identikus pontjait, így
biztosítja a két félteke közti kommunikációt (nőkben több axon)
Asszociációs rostok: egy félteke két különböző pontja közötti kapcsolat, feladat: alacsonyabb hierarchiájú területről a
magasabb felé vigye az információt (legmagasabb a prefrontalis kéreg)
Projekciós rostok: motoros neuronokat érnek el, amik az izmokat mozgatják, külvilág felé megjelenés

Szürkeállomány: az idegsejtek vagy magokat képeznek, vagy rétegesen helyezkednek el és a kérget képezik, 1,8m2
Motoros sejtek: piramis (alakú) sejtek/principális sejtek/projekciós sejtek; egyetlen típusú idegsejt melynek axonja
elhagyja az agykérget; a többi agysejt az interneuron, nagy részük gátló
Agykérgi kolumnák: kb 2 millió van az agykéregben, mindegyikben több ezer, a kolumnai aktivitás során a
kolumnában található gátló sejtek gátolják a környező kolumnák aktivitását (széli gátlás); pl.
látókéregben objektum kiemelése a háttérből, zajredukció
Motoros kérgi területek:
Primer motoros kéreg: piramis sejtek
axonjainak egy része leszáll az agytörzsbe,
másik a gerincvelőbe, ott motoros sejteken
végződnek és a vázizmokat idegzik be; mozgás
irányát, kiterjedését alakítják ki az itteni
piramis sejtek
Premotoros és supplementer motoros kéreg:
mozgástervezés helye, bilaterális mozgások
koordinálása, motoros memória, mozgás
elindítása a primer motoros kérgen keresztül
Tükörneuronok: premotoros
kéregben, aktiválódnak, ha mozgást
látunk akkor ugyanazok a neuronok
aktiválódnak bennünk is, mint abban
aki a mozgást végezte, de a gátló
neuronok megakadályozzák hogy a
tükörneuronok leutánozzák; empátia
szempontjából fontos
apraxia: premotoros area sérülése
esetén a bonyolultabb mozgások nem
lehetségesek, pedig az izmok nem
bénultak
akinesis, mutismus:
mozgásképtelenség és némaság a
supplementer motoros are sérülése
esetén

Frontalis tekintés központ: két szem

együtt mozgása
Broca-féle mező: motoros beszédközpont
Motoros központok hiearchikus szerveződése:

1. Premotoros kéreg és supplementer motoros kéreg – mozgás tervezése és kezdeményezése

2. Kisagy – mozgáskoordináció
3. Primer motoros kéreg – mozgás végrehajtása
4. agytörzsi vagy gerincvelői interneuronok
5. agytörzsi alsó motoneuronok motoros magokban, a fej-nyak mozgás tényleges kivitelezői vagy
gerincvelői alfa és gamma motoneuronjai, a törzs és végtagmozgás tényleges kivitelezői
Leszálló motoros pályák:
Piramis pálya/direct corticospinalis pálya: akaratlagos gyorsmozgások, mozgástanulás (kisgyereknél járás, beszéd,
biciklizés stb); 40% primer motoros kéreg, 30% premotoros+supplementer motoros kéreg, 30% szomatoszenzoros
kér; főleg végtag felxorokat működtet, nyúltvelő piramis sejtjeiről kapta a nevét
Extrapiramidális pálya/indirect corticospinalis pálya: automatikussá vált mozgások (zenehallgatás járás közben), de a
megtanult mozgások környezethez való igazítása (járás közben bukkanó átlépése) már piramis pálya; törzsi
extensorokra van hatással
a piramis pálya rostjai végződnek olyan magokon az agytörzsben amiből extrapiramidalis pályák szállnak le
Jobb agyfélteke a bal testrészt látja el, bal agyfélteke a jobb testrészt, de vannak átmenetek, valamilyen szinten
mindkét félteke ellátja mindkét oldalt
Fej izmainak beidegzése: Felső motoneuronok az agykéregben, és alsó motoneuronok az agytörzsben
Nyak-törzs-végtagok izmainak beidegzése: felső motoneuronok az agykéregben, felső motoneuronok az agytörzsben,
és alsó motoneuronok a gerincvelőben
Ha az alsó motoneuronok sérülnek az bénulást eredményez, ha a felső, akkor a reflexek még működnek, csak izomerő
csökkenés
Piramis pálya rövid rostjai: kéreg és agytörzsi magok között (corticonuclearis pálya),
kiindul az agykéreg azon részéből ami a fej reprezentációs területe, átkapcsolódik az
agytörzsben motoros agyidegi magokra
Piramis pálya hosszú rostjai: kéreg és gerincvelő között (corticospinalis pálya),
kiindul az agykéreg többi reprezentációs területeiről, 80%-uk kereszteződik az
nyúltvelőben (ez alkotja a lateral corticospinal tr.), ami nem kereszteződik a
nyúltvelőben az a gerincvelőbe száll le (anterior corticospinal tract) és itt
kereszteződik, majd átkapcsolódik közvetetten (interneuronon keresztül) vagy
közvetlenül mozgató alfa neuronra ami ellátja az izmot
A nyúltvelőben keresztezett lateral corticospinalis pálya elsősorban a végtagok
distalis részét látják el, azon belül is a flexorokat
A gerincvelőben keresztezett anterior corticospinalis pálya eléri a gerincvelő szürkeállományának mellső szarvában
lévő alpha motoneuronokat, és törzs izmokat és végtagok proximalis részét látják el
A piramis pályát kb 1 millió rost alkotja, és 97%-uk serkentő interneuronnal kapcsolódik át az alfa motoneuronra
A maradék kivételek (Bretz-féle piramis sejtek) interneuron nélkül, az axon terminális közvetlenül kapcsolódik az alfa
motoneuronhoz, gyors mozgást hoz létre;
Primitív reflexek
intrauterin életben alakulnak ki, csecsemő kor végéig eltűnnek, azért léteznek, mert a piramis pálya motoros rostjai
még nem mielinhüvelyesek; a gátló interneuronok fejlődésével kerülnek a reflexek gátlás alá
Extrapiramidalis pálya:
olyan agytörzsi magokon kapcsolódnak át, melyek nem tartoznak az agyidegek motoros magjaihoz, működésük
automatikus, pl. izomtónus beállítása-> egyensúly, testhelyzet fenntartása
tr. rubrospinalis: nucleus ruberből (magas vastartalom miatt vörös mag) a gerincvelőbe; középagyi szinten
keresztezés, leszállnak az oldalsó kötegbe a felső thoracalis szelvényig, lateralis motoneuront ér el-> kéz distalis flexor
izmait látja el
tr. tectospinalis: tectumból (középagy teteje) a gerincvelőbe, felső ikertestből indul az axon, agytörzsben keresztezés,
leszáll a mellső kötegben cervicalis szintig, medialis motoneuront ér el-> nyak izmokat lát el
tr. vestibulospinalis: lateralis vestibularis magokból száll le azonos oldalon kereszteződés nélkül a gerincvelő teljes
hosszában medialis helyzetű motoneuronon-> törzs és prox végtag extensor izmokat lát el
medialis vestibularis magokból száll le a felső thoracalis szelvényig, azonos oldalon és
ellenoldalon is (klasszik meme), ellát nyakizmokat és szemmozgató agyidegi magokat látnak el
tr. reticulospinalis: formatio reticularisból a gerincvelőbe, egyensúly fenntartása
- tr. reticulospinalis lateralis (bulboreticularis pálya) nyúltvelőből indul ki, leszáll a lateralis kötegben; antigrav izm
intneuoronokkal gátolja
- tr. reticulo spinalis medialis (pontoreticularis pálya)
hídból indul ki, leszáll a medialis kötegben,
antigravitációs izmok motoneuronjait serkenti (alsó
végtagi extensorok és felsővégtagi flexorok)
Basalis ganglionok (törzsdúcok)
motoros hierarchia csúcsa, az izomtónus és a mozgások
szabályozása, emocionális mozgások, motiváció, érzelem,
kogníció és memória szerep; a körök megegyeznek abban,
hogy az agykéregből indulnak a striatumba, majd a
thalamusból jönnek vissza a suppl. mot. kéregbe
a párhuzamos körök nyitják vagy zárják a thalamus kaput
Nucleus caudatus: farkas mag, hosszú farkáról kapta nevé
Putamen: héjmag
Globus pallidus: halvány gömb alakú mag
Substantia nigra: fekete mag
Nucleus subthalamicus: subtalamikus mag

Striatum: caudatus + putamen

Corpus striatum: caudatus + putamen
+ globus pallidus
Nucleus Lentiformis: putamen +
globus pallidus
szerepük az izomtónus és mozgások
szabályozásában van, illetve
emocionális mozgásokat (mimika,
gesztusok) szabályozzák,
motivációban, affektív és kognitív
funkciókban, memóriában
Motoros kör: striatalis kör, mozgás
elindítása és megállítása, megfelelő mozgásminta kiválasztása, kompetitív mozgások gátlása, szoros kapcsolat a
supplementer-premotoros kéreggel
Limbicus kör: mozgásokkal kapcsolatos emocionális válaszokat indukálja, mozgások memorizálása, szoros kapcsolat a
prefrontalis kéreggel és egyéb asszociációs területekkel
Kognitív kör: végrehajtó folyamatok, implicit memória feladatok, ismétléses próbálkozás útján tanulás, pl. megjósolni
egy folyamat kimenetelének valószínűségét
Oculomotoros kör: akarattól független szem
és fejmozgatás, tehát tárgyak nyomon
követése
Középagyi struktúrák amik funkcionálisan a
bazális ganglionok közé sorolandók:
- substantia nigra: dopaminerg sejtek,
haláluk Parkinsot okoz; fekete, mert a
dopamin lebomlási terméke a melanin,
ami egy pigment, festékanyag
Az automatikus mozgásokat is akaratlagosan
indítjuk el, ha nem így lenne, az a Huntington
kór, Tourette szindróma stb

Striatalis/motoros kör:
Direkt kör: 4 neuronos kör, kiválasztja az
aktuális mozgásmintát
1. kéregből jövő glutaminerg
neuron aktiválja a striátumot
2. striatumban GABAerg neuron
gátolja a pallidum pars interna
gátló neuronját
3. globus pallidus internus gátlása
felfüggesztődik
4. thalamusz kapu kinyílik, vagyis
serkentő bemenetet küld a
motoros kéregbe
ha a direkt kör túl aktív az indirekt kör
fölött, akaratlan mozgások nem
gátlódnak-> Huntington
Indirect kör: 6 neuronos kör, gátolja a kompetitív mozgásokat
1. kéregből jövő glutaminerg neuron aktiválja a striatumot
2. striatum GABAerg neuronja gátolja a pallidum pars externa gátló neuronját
3. globus pallidusban externusban nem gátolva van, nem tudja gátolni a subthalamicus magot
4. subthalamicus mag glutaminerg neuronja aktiválja a globus pallidus internust
5. globus palludis internus gátló neuronjai az aktiválás hatására gátló impulzust küld a thalamusba
6. thalamusz kapu bezárul, az érkező gátlás miatt nem tud serkentő bemenetet küldeni a motoros kéregbe
ha az indirekt kör túl aktív a direkt kör fölött, túl sok mozgás gátlódik-> Parkinson
Hipokinetikus hipertóniás betegség: kolinerg-dopaminerg egyensúly elbillen a kolinerg rendszer javára – Parkinson
Direkt kör:
Glutaminerg sejtek pusztulnak a Substantia Nigraba-ban, vagy a nigrostriatalis dopaminpálya sérül-> csökken az
aktivitás a direkt pálya GABA-erg sejtjei fele (serkentő dopamin receptort tartalmaznak), gyenge a gátlás az indirekt
pálya GABA-erg sejtjei fele (gátló dopamin receptort tartalmaznak)
Parkinson kórban nem jön a dopamin, csökken a serkentő bemenet, csökken az aktivitása a direkt pálya gátló GABA-
erg sejtjeinek, kevesebb GABA-erg sejt lesz aktív, így csak kis gátlást tud küldeni a másik gátló mag fele, a GPi, de az
kap máshonnan serkentést, tehát a GPi-ban kevés gátló sejt van gátolva, a legtöbb gátló sejt aktiválva van
Tehát a GPi gátló sejtjei csak kicsit vannak gátolva a direkt pálya dopamin hiánya miatt, míg nagyon aktiválva van az
indirekt pályáról
Ez a sok aktív GPi gátló sejt egy erős gátlást küld a thalamusz motoros magjai fele, ezért csak egy gyenge serkentés
mehet tovább az agykéreg fele, így a kevésbé aktivált agykéreg nehezen kezdi el a mozgást, nehezen lassan mozog
Indirekt kör:
Nincs gátló dopamin bemenet az indirekt kör GABA-erg sejtjei felé, így marad a serkentés a kolinerg neuronok felől,
emiatt nagyon sok GABA-erg sejt lesz aktív, erős gátlás jön a GPe-hoz, ami gátló sejteket tartalmaz, és mivel ezeket a
GPe gátló sejteket gátoljuk, csak kevés aktív sejt lesz (a kérgi serkentésnek köszönhetően), ezért csak egy gyenge
gátlás megy a subthalamicus mag fele; a subthalamicus mag serkentő sejteket tartalmaz, és a gyenge gátlás miatt sok
serkentő sejt marad aktív, egy erős serkentést küld a GPi gátló sejtjeihez, erős gátlás a thalamusz serkentő motoros
magjai felé, kevés aktív serkentő sejt, gyenge serkentés a kéreg felé
Parkinson kezelése:
Dopamin receptor agonistát és kolinerg receptor antagonistát adnak
másik opció: mély agyi ingerlés-> egy elektródát ültetnek az agyba, ami beállított frekvencián ingerli az egyik elemét a
körnek, pl. subthalamicus magot, így kevesebb serkentő sejtje lesz aktív, moderáltabb serkentést küld a GPi gátló
sejtjeihez, nem küldenek akkora gátlást a thalamus motoros magjaihoz
Diszinhibíció: gátlás gátlása, így engedjük meg a serkentést; direkt körnél

Hiperkinetikus hipotóniás betegségek: kolinerg-dopaminerg egyensúly elbillen a dopaminerg rendszer javára –

Huntington
Indirekt kör:
Striatumban elpusztulnak GABA-erg sejtek, nem tudják megfelelően gátolni a GPe gátló sejtjeit, amik viszont kapnak
a kéregből serkentést is, így erős gátlást küldenek a subthalamicus mag serkentő sejtjei felé, amik habár kapnak
serkentést a kéreg felől, a GPe felől érkező gátlás olyan erős, hogy csak egy gyenge serkentést tudnak küldeni a GPi
gátló sejtjei felé, amik viszont nagy gátlást kapnak a Striatum felől, ez a gyenge serkentés és nagy gátlás alacsony
aktivitást eredményez, gyenge gátlást küld a Thalamus serkentő motoros magjai felé, amik kapnak serkentő
beidegzést is a cerebellumból, gyenge gátlás és serkentés nagy idegi aktivitást eredményez, erős serkentést küld
tovább a kéreg felé-> rengeteg akaratlan, kontrollálatlan mozgást eredményez
Huntington kezelése:
dopamin receptor antagonistát és kolinerg receptor agonistát adnak
Mozgás szabályozó körök: akaratlagos mozgások összerendezése; agykéregből indulnak, thalamuszon keresztül ide
jönnek vissza
Striatalis körök: agykéreg->
striatum-> bazális
ganglionok-> thalamus->
supplementer motoros
terület; szerep: összetett
mozgások megvalósítása,
tanult mozgások zavartalan
kivitezelése
Cerebelláris körök: agykéreg
szomatomotoros és
szenzoros, látó és halló
területéről-> híd magvai->
kisagy kéreg-> thalamus->
szomatomotoros kéreg
a megtanult mozgások
(motoros szekvenciák)
elraktározódnak motoros memóriaként az implicit memória procedurális memória részében; a prefrontalis kéreg úgy
dönt, hogy ezt a megtanult motoros szekvenciát kéne újra megcsinálni, előhúzza a mozgás mintatárból (bazális
ganglionok), adaptálja a környezethez és kivitelezi
a kisagy figyeli, hogy a mozgás szekvenciák megfelelő időben kövessék egymást, hogy a mozgás folyamatos legyen,
illetve adaptálja a mozgást a környezethez (szomatoszenzoros inputok alapján)
a mintatárban csak sikeres mozgásformákat tárolunk, de ezt mindig lehet updatelni
a motiváció eredete a ventral tegmental area-ból származik, dopamin felszabaduláskor örömérzés, jutalmazás
(substantia nigra dopamin az más), ezáltal erősödik meg a mozgásforma
Direkt kör: 4 neuronból áll, az eltárolt leghatékonyabb mozgásformát választja, thalamus engedő (mozgás serkentő)
Indirekt kör: 6 neuronból áll, a kompetitív mozgásokat gátolja, thalamus gátló (mozgás gátló)
Limbikus kör: motiváció, jutalmazás kialakítása a nucleus accumbens által (függőség kialakulása)
Kognitív kör: szokást csinál a mozgásmintából (automatikus lesz), implicit procedurális memóriát tartalmazza
Érzékszerveinkkel elemezzük a környezetünket, direkt kör kiválaszt a procedurális memóriából egy megfelelő
mozgásmintát (bazális ganglionok), kisagy sorrendbe rakja ezeket a mozgásokat és adaptálja a környezethez, a az
indirekt kör legátolja a kompetitív felesleges mozgásokat, ha optimálisan gátoljuk a thalamus magot a GPi-vel, és a
cerebellummal serkentjük, akkor sok sejt aktív, a kéreg felé serkentést küld, a kéreg elindítja a piramis neuronokon
keresztül az aktivációt, lemegy a gerincvelőbe, alfa motoneuron, izom aktiváció, mozgás, ha adaptív magatartásnak
minősült (mert mondjuk a környezet pozitívan reagált rá), akkor a limbikus kör megerősíti ezt dopaminnal,
elraktározzuk a mintatárba
Cerebellum:
kisagykéregben több neuron van mint a
nagyagy kéregben, mert sűrűbben
helyezkednek el; mozgás komparátor, de
sok kognitív feladatot is ellát; a kiterjedt
bemenetnek köszönhetően adaptálja a
környezethez a mozgásokat feedback és
feedforward módján
Archicerebellum: vestibulocerebellum;
legősibb rész; egyensúly, testtartás,
szemmozgás koordinálása
Paleocerebellum: spinocerebellum;
szenzoros és motoros parancsok
intergrációja
Neucerebellum: corticocerebellum/pontocerebellum; mozgások megtervezése (tehát a bazális dúcokkal együtt
dolgozik), izomösszehúzódások időbeli elrendezése, adaptálja a mozgást a környezethez
Egyéb funkciók: folyékony beszéd, fejben számolás, megosztott figyelem, procedurális memória (és a bazális
dúcokban)
Kisagy alapvető funkciói: testtartás, testhelyzet folyamatos kontrollja; szemmozgások; összerendezett mozgások
megindítása, koordinálása, végrehajtása, tanulása
Kisagyi magok:
1. nucleus dentatus – neocerebellum része
2. nl globosus – paleocerebellum része
3. emboliformis – paleocerebellum része
4. fastigii – archicerebellum része
Kéregállomány: három réteg (nagyagykéreg 6 rétegű), sűrűn helyezkednek el az idegsejtek, többféle van, de csak a
Purkinje sejtek axonja lép be a fehérállományba, ez az egyetlen projekciós sejttípus, a többi interneuron, a többi agyi
képlet (formatio reticularis, gerincvelő, olaj mag) bemenetek nagy része moharostként végződik, ezek glutamáttal
működő serkentő rostok
a fő ág moharostja belép a kisagykéregbe és szemcsesejthez kapcsolódik; a moharost fő axonja egy serkentő
oldalágat küld a kisagyi magokhoz
az olivo cerebelláris pálya kúszórostokként végződik a kisagyban, más a funkciója
a kúszórostok egy kollaterális ágat küld a kisagyhoz, szintén serkentő, és ez felmászik egy Purkinje sejt dendrit fájára,
egy kúszórost ki tud sütni egy Purkinje sejtet; a Purkinje sejtek gátló sejtek, tehát a kúszórost oldal ágának
aktivitásának hatására gátolja a kisagyi magvaknak a sejtjeit
szemcse sejt aktiválódik moharost által, ennek az axonja felszáll a legfelszínesebb kérgi rétegbe, és ott parallel
rostokat ad (bifurkáció), és az összes sejttípust beidegzi serkentő rostokkal, ez az egyetlen serkentő sejttípusa a kisagy
kéregnek a szemcsesejt; a kúszórost és a moharost szintén serkentőek de a sejttestjük nem a kisagyban van
a parallel rost serkenti a golgi sejtet, a kosár sejtet, a csillag sejtet, a Purkinje sejtet; a Purkinje sejt aktivációjához sok
szemcsesejt aktivációjára van szükség, egy kúszórost kisüti, de sok száz szemcse sejt is aktiválja
a kosár sejt gátolja a Purkinje sejtet, a csillag sejt gátolja a Purkinje sejtet, a Golgi sejt gátolja a szemcsesejtet
a kisagy feedback és feedforward rendszerként működik; izomtónust negatív feedback szabályozással szabályoz a
kisagy; a kisagy agytörzsi magokon keresztül hat a gerincvelőre
A Purkinje sejtek leszálló mozgató pályákból kapott információk útján (ami lényegében a parancsok másolatának
tekintendők) állítja össze a mozgás kivitelezésének tervét, közli a thalamus magján át a premotoros és supplementer
kéreggel
a kisagy kimenetei minden extrapiramidalis pálya magjára hatnak, amik leszállnak a kisagyra, ezek az izomtónust és az
egyensúlyt szabályozzák; a spinocerebelláris pályák az izomtónusról viszik az információt a kisagyba, ennek
megfelelően az extrapiramidalis pályák beállítják az izomtónust és így tovább (ez a feedback szabályozás, elengedő
lassú mozgásokhoz)
feedforward szabályozás: trial error szabályozás, a gyors mozgásokhoz előrecsatolt vezérlőrednszerre van szükség,
mert a visszacsatoló rendszer túl lassú; a kisagy adaptálja azt a mozgást amit a bazális ganglionok létrehoztak a
nagyagy kéreggel a helyzethez, az adaptált információt visszaküldi az agykéregbe, a piramis sejtek a gerincvelő
motoros neuronjain keresztül eljuttatják az ingerületet az izmokhoz és azok létrehozzák a mozgást, de ha ez hibás,
akkor a kisagy igyekszik azt kijavítani a legközelebbi végrehajtáskor az olajka magból jövő kúszórostok által
Kisagykarok (pedunculus cerebelli)
három pár, összesen 6; tartalmaznak afferens és efferens pályákat is; többség afferens
Felső kisagykarok: középaggyal kötik össze
Középső kisagykarok: híddal kötik össze; legnagyobb, sok afferens pályát tartalmaz; agykéregből jön a kiválasztott
mozgásminta, híd motoros magjain átkapcsolódnak, afferens pályákon érkezik a kisagyba a kiválasztott mozgásminta
amit adaptálni kell a környezethez
Alsó kisagykarok: nyúltvelővel kötik
össze
Cerebellum fő be- és kimeneti pályái
Afferens
tr. cortico-ponto-cerebelláris (moha)
tr. spinocerebelláris (moharostok)
tr. olivo-cerebelláris (kúszó)
tr. reticulo cerebelláris (moha)
tr. vestibulo cerebelláris (moha)
Efferens
Purkinje sejt-> kisagymagok->
agytörzs vagy középagy
tr. dentato-thalamicus (cerebello-thalamicus), ez hat arra a thalamus magra, amire bazális ganglionok is hatnak (GPi)
tr. cerebello-rubralis, vörös magba megy, rubrospinalis pálya (egyik extrapiramidalis pálya)
tr. cerebello-reticularis, formatio reticularisban végződik
tr. cerebello-vestibularis, vestibularis magokon végződik
Kisagy (efferensek) hat az oliva inferiorra, formatio reticularisra (ami a reticulo spinalis pályát adja le), hat az oldalsó
vestibularis magra (ami az oldalsó vestibulo spinalis pályát adja le), a medialis vestibularis magra (ami a medialis
vestibulo spinalis pályát adja le), hat a vörös magra (ami a rubro spinalis pályát adja le)
cerebelláris kör: agykéreg motoros részéből parancs, hogy „adaptáld a környezethez ezt a kiválasztott mozgást”,
ennek útja: hídi magokon átkapcsolódik, és a középső kisagykaron keresztül belép a kisagyba
ez a corticocerebelláris kapcsolat, de ez nem exkluzív a frontalis lebeny motoros információira, hanem jön a kisagyba
a parietális lebenyből szomatoszenzoros információ, az occipitalis lebenyből vizuális információ, a temporalis
lebenyből akusztikus információ, ezek a környezetet reprezentáló információk alapján adaptálja a mozgást
adaptálás után a felső kisagykaron kilépve, a dentato-thalamicus pályán keresztül visszaküldi a thalamusba, onnan
megy jut vissza az agykéregbe az infó, a kész mozgást pedig a piramis pályákon elindítva megy a gerincvelő motoros
neuronjaiba, amik összehúzzák az izmokat és
létrejön az adaptált mozgás
Negatív zongora hasonlat: az ujjaim, amivel
kivonom a hangokat az összehangzavarból azok a
Purkinje sejtek gátló terminálisai; a kisagyi mag
serkentő bemenetet kap az összes bemenő
pályától (olivocer, verti cer, spinocer, reticulocer),
de ha minden aktív az értelmetlen, bizonyos
dolgokat gátolni kell hogy értelmes információ
keletkezzen, a Purkinje sejtek gátolnak addig
sejteket amíg egy speciális, információval bíró,
értelmezhető minta létre nem jön, ez megy ki a
kisagyból
Agyidegek
1. Szaglóideg/nervus olfactorius – nem valódi agyideg, hanem a telencephalon (végagy) kitüremkedése előre,
magja: bulbus olfactorius
2. Látó/opticus – nem valódi agyideg, hanem a diencephalon (köztiagy) kitüremkedése előre, magja: látóideg
kereszteződés
3. szemmozgató/oculomotorius – 6 szemmozgató izom összesen (felső-alsó-medialis-lateralis egyenes, és felső-
alsó ferde), ebből 4-et idegez be (felső-alsó-medialis egyenes és alsó ferde), van egy paraszimpatikus magja
is, aminek van dúca, aminek az idegei a
pupillaszűkítő izmot idegzik be, szemhéj emelő
izmot is beidegzi (pislogás), magja: középagy
(mesencephalon)
4. sodor/trochlearis – felső ferde szemmozgató izmot
látja el, magja: középagy (mesencephalon)
5. háromosztatú/trigeminus – középagyi érző mag,
hídi érzőmag, nyúltvelői érzőmag, magja: híd
(pons)
5/1. optalmicus – érző, felső szemhéj és homlok közti bőrfelület
5/2. maxillaris – érző, alsó szemhéj és felső ajak közti bőrfelület, orrban csípős ingerlő szagokat
érez, fogakat, orrüregeket, szájpadot
5/3. mandibularis – érző és motoros rostok, rágóizmokat lát el, arc alsó része, nyelv
 6. távolító/abducens – lateralis egyenes szemmozgató izmot látja el, magja: híd (pons)
7. arc/facialis – paraszimpatikus magja a nyálmirigyeket látja el (kivéve a parotist) és a könnymirigyet, nyelv
elülső 2/3 része, preferált ízekre érzékeny (sós, édes),
magja: nyúltvelő-híd határa
a felső mimikai izmok mindkét oldalról kapnak
bemenetet, az alsó mimikai izmok csak az ellenoldaliról
centralis facialis paresis: sérülnek az idegsejtek agyból
kilépés előtt, csak ellentétes oldali szájzug lehúzódik
perifériás facialis paresis: Bell-féle paresis, agyból
kilépés után sérül a 7. agyideg, itt már nincs
kereszteződés, tehát az egész arc érintett a sérüléssel
azonos oldalon, nem tudja becsukni a szemét
8. halló-egyensúlyozó/vestibulocochlearis – egyensúlyozó
része az egyensúlyozó szervből kap bemenetet, halló
része meg a csigából, kiindul: nyúltvelő-híd határa
9. nyelv-garat/glossopharingeus – nyelv hátsó részét (íz)érző rostokkal averzív ízekre érzékeny, keserű, savanyú)
és garat beidegzése, paraszimpatikus magja dúccal a fültő mirigyet látja el, carotis érfalban nyomás és kémiai
összetétel érzékelés, magja: nyúltvelő (medulla oblongata)
10. bolygó/vagus – leghosszabb, haránt és leszálló vastagbél határáig ér, mell és hasüregi szerveket lát el
paraszimpatikusan, a paraszimpatikus dúcok a szervek falában, nyelv mögött, gégében és lágyszájpadon
ízérzés, külső hallójárat bőre, alsó gége és garat izmok, magja: nyúltvelő (medulla oblongata)
11. járulékos/accessorius – régen a vagus egy járulékos ága volt, de levált róla, nyakizmokat (strenocleido és
trapéz), garati eredetű izmokat lát el, cervicalis gerincvelőben somatomotoros mag, ami harántcsíkolt
izmokat lát el, magja: nyúltvelő (medulla oblongata)
12. nyelvalatti/hypoglossus – egy magja van, motoros, nyelvizmokat idegzi be (nyelvkiöltő), centrális léziója
esetén a nyelv eláll ellentétes irányba amelyik féltekén a sérülés történt, mert keresztezett, perifériás lézió
esetén behúzódások is, atrofizál, mert több nyelvizom kiesik, magja: nyúltvelő (medulla oblongata)
nem valódi agyideg = 1. és 2., központi idegrendszer része, agy
kitüremkedése
valódi agyideg = 3-12., perifériás idegrendszer része
érzékszervi agyidegek: 1. 2. 8. csak érző rost
- SSÁ (általános somatosensoros) – bőrből, ízületekből származó
nyomás, tapintás, hő, fájdalom, proprioceptív információk
- SSS (speciális somatosensoros) – halló és egyensúlyozó információ
- VSÁ (általános viscerosensoros) – zsigerekből jövő érzések, pl.
feszülés, fájdalom
- VSS (speciális viscerosensoros) - ízérzés
motoros agyidegek: 3. 4. 6. 12. csak mozgató rost
- VMÁ (visceromotoros általános/paraszimpatikus) –
paraszimpatikus magok (simaizmot, mirigyet
látnak el)
- VMS (specialis visceromotoros)/BM
(branchial motoros) – kopoltyúív eredetű
izmokat látnak el, pl. mimika izmok,
rágóizmok, gégeizmok, garatizmok
- SM (somatomotoros) – nem garatív eredetű
vázizmokat látnak el
kopoltyúív agyidegek: 5. 7. 9. 10. 11. kevert
agyidegek, érző és mozgató rost
féltekei beidegzések:
bilaterális: mindkét oldalról kap beidegzést, arc alsó és felső része is be van idegezve
unilateralis beidegzés: arcnak csak alsó vagy felső része van beidegezve
Y laterális: azonos oldali féltekéről kap beidegzést
kontralaterális: ellentétes oldali féltekéről kap beidegzést
jobb féltekén van inkább az érzelmek központjai, ezért a bal arcfélen fejezzük ki jobban az érzelmeinket
bal féltekén nagyobb a kontrol, ezért a jobb arcfélen az
arckifejezéseinket jobban tudjuk kontrollálni
ízérzés: nucleus solitariousból eredő idegek, nyelv elülső 2/3 része a 7.
agyideghez (sós, édes), középső része a 9. agyideghez (averzív ízek,
savanyú, keserű), alsó része a 10. agyideghez

Hypothalamus:
látóideg kereszteződés
Periventriculáris magok: III. agykamra melletti magok, ezek
helyezkednek el a legmedialisabban
Intermedier zóna magjai: középen helyezkednek el, elülső-középső-
hátsó régió
Lateralis zóna magjai: leglateralisabban elhelyezkedő magok
Főbb funkciók:
- endokrin mirigyek legfőbb szabályozója –
hypothalamohyophysealis rendszer
- hűtő-fűtő központ – spinothalamicus pálya agytörzsi
parabrachialis mag átkapcsoláson keresztül küld a hidegről
serkentő bemenetet a hypothalamus preopticus területére
(„emberi termosztát”), GABA-erg neuronokat aktivál, amik gátolják a pályát ami összeköti a dorsomedialis
maggal, így az ottani GABA gátlás nem valósul meg, mert diszinhibíció jött létre (gátlás gátlása), a termosztát
GABA-erg sejtjei gátolják a termosztát egy másik gátló interneuronjait (nem hagyják el a mag testét), projekciós
neuronok elhagyják a mag testét, dorsomedialis mag sejtjei aktívak maradnak, leszállnak az agytörzsön, le a
gerincvelőbe a Raphe magon keresztül, és szimpatikus neuronokat aktivál, amik barnazsírszövetet aktiválnak,
vasoconstrictio (hőleadás csökken), didergés (harántcsíkolt izom rángása), és a sárgazsírszövetből lesz bézs
zsírszövet, ami képes bőrt termelni
melegérzés: perifériás receptor érzékeli a meleget a bőrben, spinothalamicus pálya szállítja a hőmérsékletről az
információt, közben oldalágat ad le, ami a thalamushoz megy, ott átkapcsolódik, megy tovább a kéregbe ahol
tudatosul, majd eljuttatja az agytörzsi lateralis parabrachialis magon keresztül a preopticus területre, ahol
Glutamáterg sejteket aktivál, amik serkentik a projekciós GABA-erg neuronokat, amik így gátolják a dorsomedialis
magot, amik így nem tudják serkenteni a Raphe magokat, nem jut el szimpatikus rostokon az aktiváció, nem lesz
hőtermelés, hanem vasoconstrictio, és verejtékmirigyekben bekapcsolják a hámizom sejteket és megkezdődik a
váladékelválasztás
Láz: patogének váltják ki, a baktériumok tokjában vannak poliszacharid molekulák, ami extrapirogénként
működnek, és a endopirogének létrejöttét indukálják, immunsejtek aktivitását indukálják, az immunsejtek
citokineket termelnek, interleukin molekulákat, amik belső pirokénként működnek, a termosztát előtti részen
nincs véragygát, tehát az endopirogének/citokinek (amiket a limfociták termeltek) kikerülnek a vérből és
belépnek a termosztátba, és arachidon sav molekulát segítenek átalakítani ciklooxigenáz enzim segítségével
prostaglandinná, ami ha hozzákapcsolódik a termosztát különböző sejtjeihez elkezdi emelni a hőmérsékletet,
megváltoztatja a setpointot 38 fokra, ekkor a test egyre kevesebb hőt termel, és kevesebbet ad le, hogy elérje az
új setpointot, de a setpointot feljebb és feljebb állítja egészen kb 40-ig, de ez előnyös mert az immunsejtek 39,5
fokon működnek legoptimálisabban és a baktériumok működése és osztódása gátolt; lázcsillapítók visszaviszik a
setpointot az eredeti helyzetbe azáltal, hogy megakadályozzák hogy a ciklooxigenáz arachidon savból
 prostaglandint, csökkenni fog a prostaglandin szint, visszaállítódik a setpoint, lemegy a láz; steroidos
lázcsillapítók az arachidonsav képződését gátolja
Hipertermia: úgy megy fel a hőmérséklet, hogy a setpoint marad 37, a láznál gyorsabban következik be és
kontrollálatlanabb, lehetséges ok: melegben fizikai munkavégzés; több hőt termelünk mint amennyit leadunk;
emóció indukálta szimpatikus és endokrin válasz
érzelmi distressz-> corticolimbikus rendszer aktivitás-> prefrontális kéreg aktivitás-> hypothalamusban
hőtermelés aktiválás, szimpatikus aktivitás (adrenalin-> vérnyomás és pulzus emelkedik), illetve
mellékvesekéregben glükokortikoid hormonok serkentik a fehérheszintézist
- táplálékfelvétel serkentő és gátló központ: felvett energiának kb 60%-a fordítódik az alapanyagcserére, 30%
fizikai aktivitásra, 10% táplálék feldolgozására
BMI=kg/m2
WHO ajánlása fizikai aktivitásról: 1-4 éves korig napi legalább 3 óra a nap folyamán elosztva
5-17 éves korig legalább napi 60 perc, többnyire aerob
18-64 éves korig legalább hetente 75-300 perc többnyire aerob edzés erősségtől függően, és heti 2x anaerob
65 év felett legalább heti 3x változatosan aerob, anaerob és egyensúly edzés
aerob edzés: állóképesség fejlesztő/cardiovascularis edzések, tipikusan futás, biciklizés, úszás stb, hatásai:
antidepresszáns és javítják a szív, tüdő és keringési rendszert
anaerob edzés: erősítő gyakorlatok, tipikusan súlyemelés, street workout, hatásai: csontok szilárdságát javítja,
izomerőt növel, csökkenti a cukorbetegség kockázatát
egyensúly gyakorlatok: tipikusan thai chi, egy lábon állás, ülő helyzetből felállás, hatásai: esések megelőzése
rugalmassági gyakorlatok: tipikusan jóga, nyújtó gyakorlatok, hatásai: idős korban mindennapi dolgok könnyebbe
kalóriabevitel táblázat Aktivitás Kalória nőknek Kalória férfinak
bariátriai/metabolikus műtétek: a diétával az a Fizikailag nem aktív 1600 2000-2200
nehéz hogy a test próbálja visszaállítani az Közepesen aktív 1800 2200-2400
eredeti nagy testsúlyát éhségérzettel, cravinggel, Aktív 2000-2200 2400-2600
állandóan alacsony telítettségű gyomorral és állandó éhségérzettel, de ha gyomrot szűkítenek, hamarabb telik
meg a gyomor kevesebb tápanyaggal, ghrelin hormon (tápanyagfelvételt szorgalmaz) csökken, éhségérzet előbb
leáll, könnyebb a fogyás
gyomor bypass műtét: gyomorból levágnak egy darabot, hozzákötik az éhbélhez, nem jut a táplálék a gyomor
alsó részébe, sem a patkóbélbe, sem az éhbél kezdeti szakaszába, sokkal kevesebb éhséget kiváltó hormon
termelődik
éhségközpont: hypothalamus lateralis részén; itt nincs véragygát, idegsejtek monitorozzák a vér összetételét
hormonok után; ez a rész kapcsolódik a nucleus accumbenshez (gyönyörközpont)
orexigén anyagok (táplálékfelvételt serkentő anyagok): ghrelin, glükokortikoid hormonok (stressz), noradrenalin
ha az arcuatus mag érzékeli orexigén anyagok jelenlétét a vérben, egyéb orexigén sejteket aktivál,
táplálékfelvételt generál
lateralis hypothalamus gátlása: a Raphe magból jövő serotoninerg bemenet gátolni tudja-> anorexia
jóllakottság központ: ventromedialis mag; vérben nő a leptin, inzulin és CCK szint, érzékeli ezt az arcuatus mag,
és anorexigén anyagokat aktivál, amik fölszállnak a ventromedialis magba-> jóllakottság-> táplálékfelvétel
beszüntetése
- Dopamin: transzmitter, de hyptohalamusban hormon; a prolaktin felszabadulást gátolja
a hypothalamus infundibularis/arcuatus magja termel kisspeptint is, ami a pubertást indítja be: kisspeptin
neuronok kisspeptint termelnek, ami serkenti a gonadotrop releasing hormonok szekrécióját, ami aktiválja az
FSH-t, LH-t és elindul a másodlagos nemi jelleg kialakulása, férfiban LH a tesztoszteront termelést fokozza, az FHS
a spermium termelést fokozza; negatív feedback szabályozás
nem csak az arcuatus mag területén van kisspeptin hanem a preopticus területen is, és amíg a negatív feedback
szabályozás során az ösztrogén gátolja a kisspeptin termelését az arcuatusban, addig a preopticus területen
serkenti (pozitív feedback szabályozás), ahol férfiakban a szexuális viselkedést serkenti (anterior medialis
preopticus mag), itt rengeteg tesztoszteron van, ami serkenti a szexuális viselkedést
 nőkben ez a mag a ventromedialis mag, tehát ez nem csak a jóllakottság érzést generálja, hanem nőkben a
szexuális viselkedést is serkenti
- harag-agresszió serkentő központ
- szexuális aktivitást fokozó mag, férfiakban
- autonóm idegrendszeri hatás

Melyik valódi tér a koponyán és a gerinccsatornán belül egyaránt? Subarachnoidális tér

Mi történik a kétoldali lemniscus trigeminalis dorsalis sérüléskor? Az agy nem képes epicriticus érzéseket fogadni az
arcról
Hol található a primer ízérzőkéreg? Insula, a többi lebeny körbenőtte, mélyen a sulcus lateralis alatt
Mit nevezünk retrográd amnéziának? Amikor a lézió bekövetkezése előtti eseményekre nem emlékszünk
Melyik sejt axonjai képezik a látóideget? Tipp: 2. agyideg (nervus opticus)
Hol van sejtteste a hasi zsigereket beidegző szimpatikus neuronoknak? Tipp: medulla oblongata
Melyik anatómiai képlet választja el a homloklebenyt a fali lebenytől? Central sulcus
A spinális érzéstelenítésnél melyik térbe juttatják az érzéstelenítő anyagot? Tipp: subarachnoidális tér
Mi a funkciója a plexus brachialisnak? A felső végtagot idegezi be
Melyik izmokra jellemzőek a kis motoros egységek? szemmozgató izmok
Hol találhatók a paraszimpatikus idegrendszer fő központjai? Tipp: a nervus vagusban (10. agyideg), ami a felső testet
idegzi be, mell- és hasüreget, míg a kismedence szerveit az S2-S4-es szelvényben az oldalágak
Hol találhatók a bőr szimpatikus beidegzésért felelős idegsejtek sejtestjei? Tipp: vagy a T1-L2 szelvényekben oldalsó
szarvában, vagy a spinalis dúcban
Sorolja fel azokat az agyidegeket amelyek rendelkeznek paraszimpatikus maggal: Tipp: a kopoltyúív agyidegek (5. 7. 9.
10. 11.), mert ezek kevert agyidegek

Hol található a vörös mag és a fekete mag? Tipp: agytörzs, bazális ganglionok
Sorolja fel az extrapiramidális pályákat: tr. rubrospinalis, tr. tectospinalis, tr. vestibulospinalis, tr. reticulospinalis
Milyen típusú memóriáért felelős a kisagy és a bazális ganglionok? Impicit memória-procedurális memória
Milyen agyterületek között létesítenek kapcsolatot a commissuláris rostok? az egyik agyfél bizonyos területét köti
össze a másik oldali agyfél ugyanazon területével, hogy a két félteke közti kommunikációt segítse
Írjon min. 2 példát monoszinaptikus reflexre: patella reflex, rágó reflex, bicepsz reflex
Melyik a leggyakoribb serkentő és gátló transzmitter az agyban? serkentő: glutamát; gátló: GABA
Mi a különbség a Schwann-sejt és az oligodendroglia myelinhüvely képzése között? Nem találtam különbséget
Mit érzékelnek a proprioceptorok? Az izmok, inak, ízületek térbeli elhelyezkedését, tónusát, feszülési állapotát
Milyen származékai vannak a velőcsőnek? Tipp: velőagy (melynek 3 része a végagy, köztiagy, látóhólyagok), középagy
és utóagy
Sorolja fel a stroke főbb típusait: ischemias (elzáródásos) – vér útja elzáródik az érfalon belül, nem jut oxigén a
sejtekhez
haemorrhagiás (vérzéses) – érfal megsérül, vér kikerül az intracelluláris térbe,
nyomja a szöveteket, nem jut oxigén a sejtekhez
Parkinson kórban melyik striatalis kör válik dominánsá? Az indirekt kör, mert túl sokat gátol, nem tud mozogni
Melyik kisagyi pálya végződik kúszórostokkal? olivo cerebelláris pálya
Melyik artéria nem része az agy alapján lévő artériás gyűrűnek? Tipp: a. cerebri anterior (habár szerintem logikusabb
lett volna kérdezni, hogy mely artériák alkotják az artériás gyűrűt, mert ez így elég tág)
Milyen funkciói vannak az amygdalának? Tipp: Pozitív és negatív emóciók központja
Milyen anyagok fokozzák az étel reward értéket az ételen belül? Tipp: sós, édes ízek, így a cukor, szénhidrátok
Melyik mag fogad fájdalomérzetet az arc bőréből? Tipp: a nervus trigeminus (5. agyideg) hídi érző magja
Mit látnak el a szimpatikus rostok a bőrben?
Milyen hatásokat közvetít a mezolimbikus dopaminerg rendszer?
Milyen transzmitterek játszhatnak szerepet a szorongásos reakciókban?
Melyik agyterület károsodása eredményezi, hogy az ember képtelen félelmet kifejezni, illetve megítélni egy másik
ember arcáról tükröződő félelmet? Tipp: amygdala
Mi hozza létre a Klüver-Bucy szindrómát? min. 3 tünet
Milyen módosult tudatállapotokat ismer?
Mit nevezünk pozitív jutalom előrejelzési hibának?
Mi a feladata a central executive networknek?
Mely pályák érintettek skrizoféniában?
Mit nevezünk neuromarketingnek?
Hol termelődik és merre vezetődik el végül a csarnokvíz?
Sorolja fel a szorongás főbb csoportjait! min. 4
Melyek a hippocampális komplex főbb részei?
Írjon legalább 3 példát kp-i idegrendszeri depresszánsokra!
Mit nevezünk pareidóliának? Milyen rohamok jellemzik a generalizált epilepsziát? min 2
Hogyan nyújtja el a kokain és az anfetamin az örömérzést?
Sorolj fel NREM alvás függő paraszomniákat min 2
Milyen hosszú és milyen részei vannak az alvási ciklusnak?
Mit nevezünk kataraktának?
Mit nevezünk paradox alvásnak?
Melyik hullámok vezethetők el EEG-vel az agy felszínéről álmodás során?
Melyik struktúra a legfőbb biológiai óránk?
Mi jellemzi a reaktív agressziót?
Hogy nevezik az altató kp magját?
Mik hozzák létre az EEG hullámokat?
Mik tartoznak a szem védőberendezéseihez?
Milyen agyhullámok jellemzik a mély álom nélküli alvást?
Mivel kapcsolódnak a fotoreceptorok?
Mik a default mode network funkciói?
Milyen sejtek vannak jelen a retinában?
Mik a közellátás részei?
Sorolja fel a szem tunica vasculosa rétegének részeit!
Mi a különbség az 1-es és 2-es típusú schizophrenia között?
Mit nevezünk ciklotímiának? Sorolj fel hallucinogéneket! min. 2