Neurobiológia tételek

1. Az idegrendszer megismerésének története

Az emberi test, különösen az idegrendszer működésének megismerésére való igény már
évezredekkel ezelőtt megfogalmazódott.
- Az ókori Egyiptomban az agyat a mumifikálást megelőzően el is távolították, mivel
a szívet tartották a tudat központjának.
- Az i. e. 17. században írt Edwin Smith-féle sebészeti papirusz az első írásos emlék, amiben az
agyra hivatkoznak. A szó nyolcszor fordul elő a szövegben, amely két koponyasérült személy
tüneteit, diagnózisát és kórjóslatát tartalmazza.
- Alkmaión (Kr. e. 5-6. sz.) volt az első, aki az agyat tekintette az elme székhelyének.
- Hippokratész: az intelligencia központja az agyban van, innen ered az epilepszia is
- Arisztotelész: a szív hordozza az intelligenciát, az agy feladata pedig csupán a vér hűtése.
Okfejtése szerint az emberek többek között azért racionálisabb lények az állatoknál, mert nagyobb
agyuk jobban lehűti vérüket.
- Galénosz:
• a gerincvelő-sérülés következtében létrejövő bénulás kapcsán tett fontos megfigyeléseket
• ugyancsak az ő nevéhez fűződik az az elgondolás, amely szerint a gondolkodás során az
agykamrákban bomlástermékek keletkeznek, amelyek az orron, a koponyavarratokon,
valamint a csontok likacsain keresztül gáz formájában távoznak
• boncolást végzett juhok, majmok, kutyák, sertések és más emlősök agyán. Következtetése
szerint, mivel a kisagy sűrűbb az agynál, ez irányítja az izmokat. Galénosz elmélete szerint
az agyat a kamráiban található folyadék mozgása működteti.
- Skolasztikusok*: a lélek székhelye az agykamrákban van
- A középkor tudományában mértékadóként megmaradt Galénosz elmélete, kisebb-nagyobb
módosításokkal
- Poszeidonosz érdeme továbbá, hogy az elmebetegségeket nem démoni eredetűnek, hanem az agy
betegségeinek tartotta. Lényegében őt tekinthetjük az elmekórtan atyjának
- Az újkor első számottevő kutatója Haller volt, számos felfedezés köthető hozzá. Az első, emberi
agyon végzett kísérletek egyértelműen az ő nevéhez fűződnek.

*A skolasztika a XI. században születő és a XV. századig uralkodó bölcseleti, logikai módszer. Korlátok
közt elismeri a tudományos vizsgálódást, de úgy tartja, hogy a világ végső megismeréséhez csak a hit által
lehet eljutni.
 4. Az idegsejtek ingerlékenysége: sejthártya, nyugalmi és akciós potenciál

Az idegsejtek ingerlékenysége:
Az élőlény egyik jellemző tulajdonsága az ingerlékenység, vagyis, hogy az ingerre ingerülettel
válaszol.
Az ingerek felfogására, valamint a válaszadásra egy speciális szövet alakult ki, amit idegszövetnek
nevezünk.
Az idegszövet idegsejtekből és a körülvevő támasztósejtekből (gliasejtekből) áll. Kb. 100 milliárd
idegsejtünk van.
A gliák kitöltik a neuronok közötti teret, szigetelnek.
Az idegrendszer legkisebb önálló működési egysége az idegsejt, vagy más néven neuron
A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és ingerületek vezetésére specializálódtak.
Inger: külső, belső környezeti hatások, amelyek megváltoztatják egyes sejtek működését,
anyagcseréjét.
Ingerület: inger hatására bekövetkező anyagcsere-változás
Sejthártya:
A sejthártya a sejt külső határoló membránja. Elválasztja a sejtet környezetétől, de egyben össze is
köti azzal.
Nyugalmi és akciós potenciál:
Nyugalmi potenciál (potenciál = teljesítő képesség)
- A hatásoktól mentes sejt potenciálja
- Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és csak a
sejt pusztulásakor szűnik meg.
Nyugalomban a sejtek Na+ és K+ készletei állandóak (nem fogynak el a Na+ ionok), mivel a
sejthártyában található ún. szivárgási csatornákon keresztül a sejt folyamatosan K+ -t veszít és Na+
-t vesz fel.
Fő rendeltetése kettős:
- egyrészt eltávolítja a sejt belsejéből a legtöbb sejtenzim számára bénítólag ható nátriumionokat
- másrészt a 3:2 ioncsere-aránnyal eléri, hogy a sejt belsejében kevesebb ozmotikusan aktív
részecske legyen
A nátriumionok azonban mégsem "fogynak ki" a sejtből: a kipumpált Na+-részecskék
"visszaszivárognak", a behozott K+ ionok pedig saját csatornáikon újra "kiszöknek".
Akciós potenciál
Idegsejtek, izomrostok, izomsejtek, egyes mirigysejtek inger hatására ingerületi állapotba
kerülhetnek, azaz képesek a nyugalmi potenciáljuk gyors megváltoztatására és helyreállítására.
Szakaszai a nyugalmi potenciált követően:
- Depolarizáció (Na+ és/vagy Ca2+ beáramlás)
- Csúcspotenciál (túllövés)
- Repolarizáció (K+ kiáramlás)
- Hiperpolarizáció (K+ kiáramlás)
A nyugalmi potenciál (NYP) minden sejtben kialakul, de csak az ún. ingerlékeny membránú
sejtekben (idegsejteken, izomsejteken és érzékhámsejteken) képes megváltozni. A NYP-nak ez a
megváltozása két, jellegzetesen eltérő módon történhet. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a
NYP megváltozása mindig valamilyen ioncsatorna külső hatásra történő megnyílásával -
pontosabban: áteresztőképességének megnövekedésével - kapcsolatos.

Az AP kialakulása: amikor a lassú Na+-csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni

a belső negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket, kinyílnak a gyors
Na+-csatornák, s ekkor olyan sok Na+ "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését, sőt
pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na+-csatornát, de egyúttal a K+-
csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá
válni.
 5. A szinapszis és a főbb neurotranszmitterek

Szinapszis:
- sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra
terjed át: szinapszist általában az egyik neuron axonja hoz létre a másik neuron dendritjével
- a szinapszis az ingerület átadása, a végfácska legvégén.
- a két különböző neuronhoz tartozó membrán közötti távolság a szinaptikus rés.
A szinapszisok a következőképpen osztályozhatóak:
1. Központi – két idegsejt között történik az ingerület átadása
2. Kerületi – idegsejtről
- Izomsejtre
- Mirigysejtre
- Érzősejtre

Két elmélet jött létre, az egyik, hogy az inger egy szálon megy végig (Golgi), a másik, hogy nincs
egy folyamatos szál.

Elektromos szinapszis:
Ha a szinaptikus rés kicsi, maximum 20 A, akkor az áram „átugrik”. Az ingerület oda-vissza
haladhat.
Az embernél nincs ilyen, csak a gerinctelen állatokra jellemző.

Kémiai szinapszis: - Gerincesekre jellemző

Amikor a szinaptikus rés nagy, 250 A.
Az ingerületet vegyi anyagok továbbítják.
Ha odaér az ingerület, a preszinaptikus ideg vegyi anyagokat (neurotranszmittereket) választanak
ki, amelyek átjutnak a szinaptikus résen és ingerlik/gátolják a posztszinaptikus neuront.

Kémiai szinapszis neurotranszmitterei

Az ingerület-átvivő anyagok vagy neurotranszmitterek kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata,
hogy egyik idegsejttől a másikig (, illetve az izom- vagy mirigysejtekig) a szinapszison „átúszva”
üzenetet szállítsanak.
Egy neuron csak egyféle neurotranszmittert képes termelni.

Serkentő: Gátló:
• Szerotonin Gamma-aminovajsav
• Noradrenalin Glicin
• Acetilkolin Nanofehérjék
• Hisztamin
6. Az emberi idegrendszer egyedfejlődése + neuronok és gliasejtek + agykamrák
+ az agy főbb részei

Az emberi idegrendszer egyedfejlődése:

Az idegrendszer képződése előtt az embrióban három sejtréteg differenciálódik:
• a legbelső réteg a belső csíralemez (endoderma), amelyből a gyomor-béltraktus, a tüdők és a
máj képződik
• a középső csíralemez (mezoderma) származékai az izomszövet, a kötőszövet és az
érrendszer
• a harmadik, legkülső réteg a külső csíralemez (ektoderma) hengerhámból áll, és ebből
származik az egész idegrendszer
A hormonrendszer mellett az idegrendszer vesz részt a szervezet működésének szabályozásában, a
folyamatok összehangolásában. Hatása sokkal gyorsabb, mint a hormonrendszeré. Az
idegrendszernek kiemelkedő szerepe volt a fajok evolúciója során.
Neuronok és gliasejtek:
Az élőlény egyik jellemző tulajdonsága az ingerlékenység, vagyis, hogy az ingerre ingerülettel
válaszol.
Az ingerek felfogására, valamint a válaszadásra egy speciális szövet alakult ki, amit idegszövetnek
nevezünk.
Az idegszövet idegsejtekből és a körülvevő támasztósejtekből (gliasejtekből) áll. Kb. 100 milliárd
idegsejtünk van.
A gliák kitöltik a neuronok közötti teret, szigetelnek.
A legkisebb önálló működési egysége az idegsejt, vagy más néven neuron.
− alakja csillag vagy piramis alakú
− nagy magja van, amely több magvacskát tartalmaz
− a neuron belsejét citoplazmának nevezzük, amely kocsonyás állagú (a kémiai reakciók
gyorsabban végbe tudjanak menni)
− a neuron plazmájából hosszabb-rövidebb nyúlványok erednek: a rövideket dentritnek, a
hosszúakat axonnak nevezzük
A dentritek fontos szerepet játszanak a neuronok közötti összeköttetés biztosításában.
Axonból általában egy van, de előfordulhat kettő is. Két axon nem érintkezhet egymással,
ezért szükségesek a gliasejtek, vagyis a szigetelés.
− Az emberi idegsejt egyenirányító, minden neuron termelhet elektromos áramot, majd azt
tovább is adhatja
Agykamrák:
4 agykamra van: I.-II. páros o III.-IV. páratlan
− IV. agykamrában van összekötve a gerincvelő az agyvelővel

Az agy főbb részei:

Nyúltagy:
- 3 cm hosszú
- gerincvelő folytatása, öreglyuk magasságában kezdődik
- légzés, vérkeringés, emésztés fenttartó reflexközpontok, hőszabályozás
- nyelési, hányási, tüsszentési, köhögési, nyálelválasztási stb. reflexek
- középső részén szürkeállomány helyezkedik el, amely az alvás és ébrenlét fenntartásában,
valamint a fájdalomérzékelésben vesz részt, de a légzést és szívműködést szabályozó központjai is
vannak
- IX., X., XI., XII. agyidegek
Híd:
- 3 cm hosszú, gumószerű
- afferens (érző) és efferens (végrehajtó) pályák haladnak át rajta
- felső légzőcentrum helye
- idegpályák haladnak át rajta
- V., VI., VII. agyidegek

Középagy:
- ikergumók közepén van a tobozmirigy
- rágóizmok
- látással kapcsolatos reflexfolyamatok szabályozása - látószervi reflexek
- III., IV. agyideg
Kisagy:
− koponyaüreg alján, agytörzs mögött helyezkedik el
− teniszlabda méretű
− közvetlen kapcsolat nyúltvelővel híddal középaggyal
− mozgáskoordináció, egyensúlyszabályozás központja
− van jobb és bal félteke
Köztiagy:
− állati agynak is hívják
− majdnem teljesen különálló két félre szétvált agyvelőrész
− alapja = hipotalamusz
• elemi magatartás öröm, düh, fájdalom
nagyagy felülbírálja ezeket -> nem ordítunk vérvételnél)
• gyermekkorban még innen irányul
− burka = talamusz
• nagyagy előszobája
• átkapcsoló állomás
• érző-, mozgatópályákat vezet át
o hőszabályozás
o éhségérzet
o vizeletürítés
o szexuális ingerületek
Nagyagy:
- az agy nagy %-át adja ki
- kívül szürkeállomány, belül fehérállomány
- összes idegsejt 90%-a itt található
- felosztása
• homlok lebeny
• fali lebeny
• halánték lebeny
• nyakszirti lebeny
 7. A gerincvelő és proprioceptív reflexei, a γ -hurok

A gerincvelő:
- ujjnyi vastagságú, puha köteg a gerinccsatornában
- felső vége a nyúltvelőben folytatódik
- alsó vége a II. ágyékcsigolyáig tart, majd kötegszerű maradványban végződik (embrionális korban
kiölti az egész gerinccsatornát, de nem tud együtt nőni vele)
- 4 részre osztjuk elhelyezkedés szerint: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti
- belül helyezkedik el a pillangó alakú szürkeállomány
• ebben találhatók az idegsejtek és a synapsisok
- középső részében a vékony csatorna, gerincvelő ürege
- kívül található a fehérállomány (szürkeállomány körül)
• a szürkeállományból kinyúló részek miatt kötegekre oszlik
Ha az agyvelő és a gerincvelő kapcsolata megszakad, akkor hosszú ideig tartó sokkos állapot
következik be gerincvelői sokk (következménye: ahol elszakad, az alatt minden leáll, lebénul. A
szakadás alatti területtől reflex nem váltható ki =AREFLEXIA
Minden esetben kikapcsolnak: hólyag, végbél, ivarszervek, alsó végtag izmai kétéltűeknél kb 4-5
percig tart a gerincvelői sokk, kutyáknál, macskáknál 2 óra, majmoknál hetekig, DE! emberszabású
majmoknál és embereknél ÖRÖKÖS állapot, nem szűnik meg soha!
A gerincvelőidegek segítségével alakulnak ki a gerincvelői szürkeállomány reflexei. Két fajtáját
különböztetjük meg: izomeredetű reflex és bőreredetű reflex.
Proprioceptív reflexek: izomeredetű reflexek
• minden izomban, kivéve nyelv- és arcizmok
• receptorai a feszítőizmok rostjai között találhatóak
tipikusan ilyen: térd reflex
feszítő izmok és hajlító izmok alkotják (egymásnak ellentmondó izmok)
reciprok beidegződési szabályok lépnek érvénybe: egyik megfeszül, a másik elernyed. Ha
ez nem következne be -> izomszakadás
• ha mindkettő megfeszül: elszakad, ha mindkettő elernyed, akkor a gravitáció miatt
összeesnénk
• van egy bizonyos feszülési szintje, amit izomtónusnak nevezünk
Pl rágóizmok proprioceptív reflexíve:
receptor -> afferens szár -> központi rész -> efferens szár

γ-hurok: Izomfeszességtől függő szabályzás

Az alfa és gamma-motoneuronok felsőbb agyi központok irányítása alatt állnak
Az izom összehúzódása kiváltható az α-motoneuron ingerlésével közvetlenül, vagy közvetve a γ -
hurokkal
A gamma-hurok egy visszajelzési Loop (=hurok) az idegrendszerünkben
A gamma-hurok szerepet játszik az izomtónus szabályozásában, a finom mozgások összehangolt
kivitelezésében
 8. A nyúltvelő, a híd és a középagy (agytörzs)

Agytörzs - Truncus cerebri

Az agytörzs funkciói:
- Reflexműködések
– Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja
– Nyelés reflexközpontja
– Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének
reflexközpontjai
– Légzőközpont (ki és belégző központok)
– Pupillaszűkítés reflexközpontja
– A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja
- Ingerületvezetés felszálló és leszálló pályák révén
Nyúltagy - Medulla oblongata
− 3 cm hosszú
− gerincvelő folytatása, öreglyuk magasságában kezdődik
− légzés, vérkeringés, emésztés fenttartó reflexközpontok, hőszabályozás
− nyelési, hányási, tüsszentési, köhögési, nyálelválasztási stb. reflexek
− középső részén szürkeállomány helyezkedik el, amely az alvás és ébrenlét fenntartásában,
valamint a fájdalomérzékelésben vesz részt, de a légzést és szívműködést szabályozó
központjai is vannak
− IX., X., XI., XII. agyidegek
− híd közelében nyitott- rombuszárok
Híd - Pons
– 3 cm hosszú, gumószerű
– Légzésszabályozó központ itt található: nyúltvelői központok vezérlésével befolyásolják
a légzés ritmusát, mélységét – felső légzőcentrum helye
– Középen bemélyedés
– Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át
– Afferens és efferens pályák haladnak át rajta
– Rombuszárok
– V., VI., VII. agyidegek
Középagy - Mesencephalon
– V alakú agykocsányok
– Köztük a hátulsó lyukacsos állomány
– Ikertestek felsők, alsók
– Felső ikertestek közt tobozmirigy
– ikergumók közepén van a tobozmirigy
– rágóizmok
– látással kapcsolatos reflexfolyamatok szabályozása - látószervi reflexek
– III., IV. agyideg
Az agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett.
 9. A nyúltvelő, a híd és a középagy magvai, az agyidegek

Az agytörzs belső szerkezete:

• Szürkeállomány magvakra tagolódik
– A kilépő idegrostok és a
– A kereszteződő pályák miatt
• A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el
– Érző
– Mozgató
– Vegetatív
– Szomatikus
Nyúltagy magvai:
– Szomatikus érző pl.:
• V. -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva
• Halló és egyensúlyérző magvak (VIII)
• Ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át
– Vegetatív érző
• Belső szervek falából induló rostok (IX, X)
– Szomatikus mozgató pl.:
• Rengeteg agyideg kapcsolódik ide
– Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be
– VII. arcideg magva- mimika izmok beidegzése
– Vegetatív mozgató pl.:
• X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek)
– Saját magvak pl.:
• Kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása
Híd magvai:
A rombuszárok alatt foglal helyet a magvak legnagyobb része
– Szomatikus érző pl.:
• V.agyideg –itt kapcsol át a tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai
– Szomatikus mozgató pl.:
• V. háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva
• VII. arcideg – mimikaizmokat idegzi be
– Vegetatív mozgató
• Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket
idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak
– Saját magvak
• A légzést és vérkeringést befolyásoló központok
Középagy magvai:
– Szomatikus érző
• V. agyideg érző magva
– Szomatikus mozgató pl.:
• III. szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be
– Vegetatív mozgató
• Pl a pupillaszűkítő izmokat idegzi be, az a III. agyidegen
 – Saját magvak
• Látással és hallással kapcsolatos reflexek
• Alvás-ébrenlét váltakozásának szabályozó központja (fekete állomány)

Agyidegek:
12 pár agyidegünk van, ezek kötött 10 pár valódi és 2 pár nem valódi található.
A látás és a hallás agyidege nem valódi agyideg, mivel ezek a központi idegrendszer kihelyezett
részei — központot köt össze központtal.

É – érző M – mozgató K – kevert P – paraszimpatikus agyideg

I. nervus olfactorius (szaglóideg) É

II. nervus opticus (látóideg) É
III. nervus oculomotorius (szemmozgató ideg) M P
IV. nervus troohlearis (sodorideg) M
V. nervus trigeminus (háromosztatú ideg) K
VI. nervus abducens (távolító ideg) M
VII. nervus facialis (arcideg) K P
VIII. nervusstatoacusticus (helyzetérzőhalló ideg) É
IX. nervus glassopharyngeus (nyelvgarati ideg) É P
X. nervus vagus (bolygóideg) K P
XI. nervus accessorius (járulékos agyideg) M
XII. nervus hypoglossus (nyelvalatti ideg) M
 10.A kisagy

A kisagy - CEREBELLUM
A koponyaüreg alján, az agytörzs mellett helyezkedik el.
Mérete kb, mint egy teniszlabda. Felszíne redőzött, barázdák
találhatóak rajta.
Feladta: ez a legfőbb mozgató központ, a mozgást és az
egyensúlyozást szabályozza.
Továbbá összehangolja a piramidális és extrapiramidális
Cerebellum pályák működését.
Felépítése: középen egy hosszúkás, féregszerű összekötés húzódik
(kisagyi halló- és látóközpontnak is tekinthető). Ennek két oldalán
helyezkedik el a két félteke. A féltekék további 10-10 lebenyre
oszthatóak.
Felszíne az agykéreg 75%-át teszi ki.
A kisagy közvetlen kapcsolatban áll a nyúltvelővel, a híddal, a középaggyal
A kisagyban szövettanilag elkülöníthető a kéreg- és velőállomány.
A tekervények jellegzetes rajzolatot mutatnak a kisagy metszetén, amit az élet fájának nevezünk.
Egy faj annál bonyolultabb mozgásra képes, minél fejlettebb a kisagya.
Ha megbetegedik a kisagy, akkor a beteg járása rendezetlenné válik, továbbá ujjhegyével nem
képes az orrának megérintésére csukott szemmel! Súlyos zavart szenvednek a kéz betanult
mozdulatai, a beszéd és a szemmozgás is.
A kisagy magvai:
– Tetőmag - féreg központi részén
– Golyómag – féreg szélén
– Dugómag – a fogazott bejáratánál
– Fogazott mag – oldalt
Funkcionális szempontból:
− a mozgás tervezésében és programozásában van szerepe.
− a mozgás megkezdése előtt mutat aktivitást, de az agytörzsbe is küld ingerületeket.
− a mozgás tervét veti össze a tényleges végrehajtással, valamint elvégzi azokat a
korrekciókat, amik koordinálják a mozgást.

A kisagy ezenkívül számos kognitív funkcióban szerepet játszik, mint a munkamemória, a tér- és
időészlelés, vagy a nyelv.
 11. A köztiagy
(+http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2014/tv1408/csaba.html )

Köztiagy - Diencephalon
− az agyvelő alapi részén helyezkedik el, az előagy része
− állati agynak is hívják
− majdnem teljesen különálló két félre szétvált agyvelőrész
− alapja = hipotalamusz
− burka = talamusz

Több részre osztható:

- Talamusz
- Hipotalamusz
- medialis előagyi köteg
ide kapcsolódik a hipofízis (agyalapi mirigy) és az epifízis (tobozmirigy)
Talamusz:
• A nagyagy előszobája
• A köztiagy legnagyobb részét alkotja
• Ovális magrendszer
• A talamusz egy igen fontos sejtes állomás, amely fogadja a fő érző pályákat (a szaglópálya
kivételével).
• Ez egy olyan központ, ahol sok információ integrálódik és kapcsolódik át az agykéreg és sok
más kéregalatti központ felé.
• (fél)nyers információt összetettebb információvá alakítja
• Óvatosság, alvás, tudatosság: sérülése kómához vezethet
• Erős kapcsolat a hipokampuszhoz: szerep a memóriában
- érző-, mozgatópályákat vezet át
- hőszabályozás
- éhségérzet
- vizeletürítés
- szexuális ingerületek
Hipotalamusz:
• A központi idegrendszernek egy viszonylag kis részét alkotja
• Elemi magatartás öröm, düh, fájdalom
nagyagy felülbírálja ezeket -> nem ordítunk vérvételnél)
• Gyermekkorban még innen irányul
• A hipotalamuszban vannak a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer magasabb
központjai, itt van az éhség és a jóllakottság központ is
Hipofízis = agyalapi mirigy:
Egyik legfontosabb belső elválasztású mirigyünk
Két részbők áll: hátulsó és elülső lebenyből
A hátulsó lebenyben termelődik:
− oxitocin (a méh összehúzódását segíti elő a szülés során, ezenkívül szorongáscsökkentő és
euforizáló hatása van)
− ADH (folyadékháztartást szabályozza)
Elülső lebeny:
- FSH: nőkben: petesejtérést fokozza; férfiakban: hímivarsejt termelése nő
- LH: nőkben: tüsző érés fokozása, tüszőrepedés, sárgatest kialakulása;
férfiakban: tesztoszteron termelés serkentése
- LTH: tejelválasztást serkentő hormon
- ACTH: a mellékvesekéreg működését serkentő hormon
- STH: növekedési hormon
- TSH: pajzsmirigy működését serkentő hormon
- Endorfinok (alfa, béta, gamma) fájdalomcsillapítás
- MSH: hidegvérűekben bőrszín változás befolyásolása.
Epifízis = tobozmirigy:
- Tobozhoz hasonlító alakjáról kapta a nevét
- Napi ritmus szabályzása:
Fő feladata a (szerotoninból) melatonin hormon termelése, amely nagyban befolyásolja az
ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember „biológiai órájáért”.
- További funkciói tudományosan a mai napig nem egyértelműen tisztázottak
 12. A nagyagy és a limbikus rendszer (makroszkopikusan)
Nagyagy - Telencephalon:
- a központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentősebb része
- az agy nagy %-át adja ki
- kívül szürkeállomány, belül fehérállomány (féltekék közötti összeköttetés)
- összes idegsejt 90%-a itt található
- egy mély hosszanti árok két féltekére osztja
- felosztása:
• homlok lebeny: Szaglóközpont, beszéd, írás,
összerendezett szemmozgások, elsődleges
mozgatókéreg

• fali lebeny: elsődleges testérző kp.

• halánték lebeny: látás kp.-ja.

• nyakszirti lebeny: hallás és beszédértő kp.

- az agy felszínét kisebb-nagyobb barázdák tekervényekre tagolják
- domináns félteke: jobb- vagy balkezesség, a nyelv megértése, beszéd
Limbikus rendszer:
- A limbikus rendszer a nagyagy központi része, mely körülöleli a két nagyagy-féltekét
- Gyűrűszerűen elhelyezkedő elemek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó egyéb magvak
- A limbikus rendszert “érzelmi agynak” is nevezzük, mert alapvető szerepe van a tudattalan -
érzelmek, indulatok és az ösztönt szabályozásában.
- Közreműködik érzelmeink kifejeződésében, de motivációs, szexuális és a társadalmi
viselkedésünkben is.
- A limbikus rendszer sérülése magát az ember személyiségét is megváltoztatja.
A limbikus rendszer főbb részei:
Amigdala:
- a limbikus rendszer sebességváltója: riadókészültségbe vagy nyugalmi állapotba kapcsol
- a riasztórendszer központja
Hippocampus:
- a hosszú távú emlékezetben, és ezáltal a tapasztalatokból való tanulásban tölt be jelentős
szerepet
- akinél a hippocampus mindkét oldalon súlyosan sérül vagy elpusztul, az nem tudja az
élményeit elraktározni és arra sem emlékszik, amit pár perccel azelőtt hallott
Talamusz:
- A bejövő információkat szűri
- Az autizmus spektrumzavar legfőbb jellemzője az érzékelési szűrők nem megfelelő
működéséből eredő folyamatos szenzoros túlterheltség
Hipotalamusz:
- Gondoskodik a szervezet belső környezetének viszonylagos állandóságáról, szerepet tölt be
a kiegyensúlyozott lelkiállapotban
 13.A nagyagykéreg mikroszkopikus szerkezete és fejlődése

Az agykéreg működése: = az agy és a tanulás kapcsolata

Az agykéreg - CORTEX CEREBRI az agy lebenyeinek külső rétege, nagyjából szimmetrikus,
felülete tekervényes.
Penfield: Az agykéreg
= az emberi agykéreg felfedező, összegző könyve.
Felfedezése: megfigyelte, ha műtét közben egy bizonyos helyen ingerli az agykérget, akkor
információkat tud előhívni a páciens. Tehát ez bizonyítja, hogy minden információ bemegy az
agykéregbe, és az raktározásra is kerül, csak nem mindet tudjuk előhívni, mivel a legtöbb csak
egyszeri, és nem bevésődött információ. A tanulás során megjegyzett információk előhívhatók.

Minden tudásnyom fizikailag beleég az agykéregbe. Több hipotézis és létezik:

1.) Penfield-féle fizikai modell: (legdivatosabb
hipotézis)
Méretarányos térkép a test megjelenítéséről az agyban. Epilepsziás
betegek műtétekor az agy különböző részeit stimulálta és lejegyezte,
melyik testrészekhez kapcsolódnak.
Bizonyos testtájak, mint a kéz és a nyelv, amelyek fejlettebb taktilis
észlelést igényelnek, ezzel megegyezően nagyobb méretben jelennek
meg a figurán.
2.) Kémiai modell:
Kísérleti állat: örvény féreg /dúcidegrendszerű állat/
Kísérlet:
A) Vágásos kísérlet
Addig tart a kísérlet, míg az örvény féreg a legrövidebb idő alatt és a legrövidebb úton eljut a
labirintusban a csaliként szolgáló rohadt májig. Ha megtanulja, az örökre beleég, az idő múlásával
is fel tudja idézni az utat.
Ezt követően kettévágják az örvény féreg, a farkánál feje, a fejénél farka nő. Mindkét része tudja az
utat, mivel kémiai vegyület alapján jegyzi meg.
B) Macerátum kísérlet:
Az örvény féreg, aki megtanulta az utat, egy szűrőn átpaszírozzák, ezáltat több 100 új örvény féreg
lesz belőle, de azok mindegyike is ismerni és tudni fogja a labirintusban az utat.
C) Macerátum feletetése kísérlet:
Megetetik az örvény férget egy olyan másik örvény féreggel, aki még nem is járt addig a
labirintusban. Azonnal tudni fogja az információt ez az örvény féreg is.
3.) Hyden hipotézis
Az örvény féreg kísérlet lisztkukacokkal való elvégzése. Először még lárvaként megtanulja az utat,
de azt kifejlett állatként is ugyanúgy tudni fogja, mivel képes az információ megjegyzésére.
 4.) Ruppert Sheldrahe kísérlete: (kortárs!)
Kísérleti alanyok: japán hómajmok
Kísérlet: különböző szigeteken, egymást nem láttató távolságban vannak egymástól az egyes kutató
csoportok. Hideg tél, nincs elég élelem beleavatkoznak a természet rendjébe, hogy megelőzzék a
kihalást rizst adnak ennivalóként a majmoknak * nem kellemes a homokkal együtt enni az egyik
nőstény majom próbálkozásos tanulás útján rájön, hogy ha belemártja a vízbe a rizst, és utána eszi
meg, akkor nem lesz közte homok. Ezen a szigeten lévő majmok utánzásos tanulással elsajátítják
ezt.
LÉNYEG: rövid idő elteltével sorra érkeztek a bejelentések, hogy a más szigeten élő majmok is ezt
a módszert alkalmazzák az evés során. NEM MAGYARÁZHATÓ SEM KÉMIAI, SEM FIZIKAI
HIPOTÉZISEKKEL!
Új felfogás: felhő az információ „felkerül a közösbe” és azt követően minden egyed használni kezdi

A tudat működésének alapfeltétele az emlékezés (memória).

A tudatos emlékezés 3 mechanizmusnak tulajdonítható:
• éppen átélt események
• másodpercekkel, percekkel, órákkal, napokkal korábban átélt újkeletű események
• a távolabbi múlt eseményei

Az agykéreg részei funkcionális alapon:

– Látó
– Halló
– Mozgató
– Szomatoszenzoros
– Asszociációs

A féltekei aszimmetria:
Két agyféltekénk van: a jobb és a bal. E kettőt a kérges test köti össze, segíti a két félteke közötti
információáramlást. A féltekék fordított beidegezéssel működnek.
Az emberekben a bal agyfélteke domináns: az emberek 91%-a jobb kezes. A maradék 9% bal
kezes, de ennek 70%-nál is a bal domináns. (A dyslexia 12x gyakoribb a balkezeseknél.)
Bal dominancia esetleges magyarázatai:
NŐ: A bal mellről többször zajlik a szoptatás, mivel itt érezhető, hallható a szívhang ezáltal a
jobb kéz marad szabadon.
FÉRFI: A bal kezében tartja a pajzsot, azzal védekezik (védi a szívet), míg a jobb keze aktív,
cselekvő, azzal harcol.
Súlyos epilepsziás betegeknél a kérges testet átvágták (ma már nem alkalmazható ez a módszer).
Ilyenkor az egyik féltekéből nem jut át a másikba az ingerület. Ebben az esetben a „szeparált
ember” nincs összehangolva, hanem jobb és bal akarata van, tehát pl. a balfélteke nem értesíti a
jobb kezet.
látó
 14. Agyi anyagcsere, agyi keringés, újraélesztés (elmélete és gyakorlata)

Agyi anyagcsere:
A glükóz központi szerepet játszik a neuronok anyagcseréjében
Száz gramm agyszövet percenként 25 mmol glükóz égetéséhez 150 mmol O2-t fogyaszt el
A keringéssel oda kell naponta szállítani: 72 liter oxigént, 100g glükózt, ugyanakkor el kell
szállítani 72 liter szén-dioxidot, 50 ml metabolikus vizet és 1500 kJ hőt
Nehéz feladat elszállítani a metabolikus vizet, mert az idegsejtek 12-szer több vizet termelnek, mint
egy átlagos sejt
Az agysejtek túlélési ideje az agyi keringés megszűnését követően 2-3 perc, az újraéleszthetőségi
idő pedig 5 perc.
Ha az emberi agy 4-5 percig nem kap vért, akkor elvész az eszmélet.
Ha az emberi szövetek oxigénellátása korlátozott vagy szünetel, már néhány perc elteltével
visszafordíthatatlan károk keletkeznek, különösen az idegrendszerben.
Az agyi anyagcsere egyéb igényei:
− aminosavak felvétele
− a lebomló aminosavakból származó nitrogén leadása
− zsírsavak felvétele
− vitaminok, vas, nyomelemek
− az idegi működést károsító anyagok bejutásának megakadályozása
Agyi keringés:
Évi 4,5 M ember hal meg agyi keringési betegségekben
Az agy a test 4,5%-a, ezzel szemben vértartalmának 15–20%-a táplálja
Az agyon percenként 750–1000 ml vér folyik át
agyi vérátáramlás átlagértéke:
• 50 ml/perc/100 g agyszövet: normál
• 20 ml/perc határértékig a szövetek épségét nem veszélyezteti
• 8–10 ml/perc alá esik, akkor az agysejtek elpusztulnak
Ezt nevezzük infarktusküszöbnek
Újraélesztés:
- Hangos megszólítás + óvatos, de határozott megrázás
- Mentőt hívni, segítségért kiáltani
- A fej hátraszegése, az áll megemelése -> megnézni, van-e légzés (vagy zajos, erőltetett)
- Újraélesztés megkezdése: A mellkas közepén, azaz a szegycsont alsó felén, nyújtott könyökkel 5-
6 cm mélyen másodpercenként lehetőleg 2x
- A hatékonyság fenntartása érdekében a mellkaskompressziót 1-2 percenként mindig másik
segélynyújtó végezze! Cseréljünk 1-2 percenként!
- Befúvásos lélegeztetés: • Fej hátra • Áll előre • Orr befog
• Folyamatos befúvás az illető szájába 1 másodpercig
https://www.youtube.com/watch?v=CMstTrW4kmc Nézzétek meg a videót! Baromi jó :D
 15. Érzékszervek: általánosságok; szaglás, VNO, ízlelés, tapintási érzékelések

Érzékelés:
- A külső ingereknek, benyomásoknak, érzékeinkkel, érzékszerveinkkel való felfogása, tudomásul
vétele, észrevevése
- az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg
- receptorok: az ingerek közvetítői
Szaglás:
Érzékszerve: szaglóhám -> az orr legfelső üregében helyezkedik el (250 mm2)
Adekvát ingere: gázmolekulák (nedvességben oldódnak, ezért, ha az orr kiszárad, akkor a szaglás
megszűnik)
A szaglás folyamata:
- a szaglóreceptor axonjai a szaglógumóban a mitralis sejtek dentritjein végződnek.
- A mitralis sejtek nyúlványai a talamusz megkerülésével a homloklebeny leghátsó részén
levő szaglókéregben és a mag kéreggel összekapcsolt részben végződnek.
- A szaglógumóban található sejtek a hipotalamuszhoz vezető közvetlenebb összeköttetést
biztosítják.
VNO:
- A Jacobson-szerv vagy VNO sok állatban megtalálható járulékos szaglószerv
- Jacobson-szerv főként a feromonok felismerésére szolgál
- Megléte magzatban megfigyelhető, felnőttben még vitatott
- Élettani hatások a másik nemre
- Pl.: Az ékszerteknősök a VNO segítségével képesek szagokat érezni a víz alatt
Ízlelés:
Az általában „íznek” nevezett érzéklet a szűkebb értelemben vett ízlelés és a szaglás összejátszása a
szájüregbeli bőrérzékletekkel. Fiziológiai értelemben az ízlelés csak a nyelv által érzékelt alapízeket
foglalja magában.
Legalább öt alapíz van:
édes - kiváltják pl. a cukrok
sós - konyhasó, néhány más ásványi só
savanyú - savas oldatok és szerves savak
keserű - többféle különböző anyag
umami (japán szó, jelentése: "finom íz") - glutaminsav és aszparaginsav

Nyelvtérkép: csak részben valós

+ízlelőbimbók szájüregben, nyelőcsőben, garatban
+szájüregi tapintás: bársonyos, fanyar ízek (csersavak, tanninok)
+termoreceptorok: melegérzőt kapszaicin (‚hot chili pepper’), hidegérzőt mentol stb ingerlik!
Tapintás:
• A tapintás útján gyűjtünk információt a testek minőségéről, formájáról, súlyáról, állagáról és
hőmérsékletéről
• érzékszerve a bőr, amely három egymáson fekvő rétegből áll: -hám
- irha
- bőralja
• Szabad idegvégződések: fájdalom + érintés, nyomás, nyúlás (szőrök mentén)
• Termoreceptor: meleg, 30-45oC
• Krause-féle végbunkók: hideg (10-40oC, de mechanikai érzet is)
 16. Érzékszervek: látás, hallás, egyensúly

Látás:
Érzékszerve: szem
SZEM: gömbölyded, ellipszisbe húzódó, gömbölyded szerv, ami a szemgödörben helyezkedik el.
Felveszi a külvilágból származó fényingert. Adekvát ingere: az elektromágneses hullámok látható
spektruma. A fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyán a tárgy fordított,
kicsinyített képét hozzák létre. A szemgolyó fala háromrétegű.

Részei:
Ínhártya: erős, kötőszövetes réteg. Feladata: védelem.
Szaruhártya: az ínhártya elülső folytatása. Domború, átlátszó.
Érhártya: a szövetek vérellátását szolgáló réteg.
Sugártest: ez mozgatja a szemlencsét.
Szivárványhártya – IRIS: ez határozza meg a szemünk színét.
Szembogár – PUPILLA: ezen keresztül jut be a fény a szem belsejébe. Sötétben a pupilla kitágul,
erős fényben pedig kicsinyre szűkül.
Ideghártya – RETINA: a szemgolyó legbelső rétege. Ez hozza létre a látás biológiai folyamatát.
CSAPOK: ezek a színlátás helyei. A nem működő csapok betegsége: színvakság.
PÁLCIKÁK: a kontúrok és fények látói. Színek megkülönböztetésére nem képesek. A nem működő
pálcikák betegsége: farkasvakság.
Üvegtest: a szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag.
Szemlencse: lencse alakú, átlátszó, optikai készülék.
Lencsefüggesztő izmok: ZINN ROSTOK:
Ha a sugártest összehúzódik, akkor a zinn rostok elernyednek a lencse gömb alakú lesz
(közelre látás).
Ha a sugártest elernyed, akkor a zinn rostok összehúzódnak * a lencse összehúzódik,
mandulaszerű lesz (távolra látás).
Csarnokvíz: víztiszta folyadék. Feladata a szem védelme.
Sárgafolt: itt kerülnek megkülönböztetésre a színek.
Vakfolt: ezen a területen nem lát az ember, mivel nem lehetnek itt érző idegek, mert itt lép ki a
látóideg!
Látóideg: NERVUS OPTICUS II. számú agyideg, nem valódi agyideg. A vakfoltnál lép ki a
látóideg a szemkamrából. A szemkamrából való kilépése után, befut a nagyagy nyakszirti
lebenyébe, majd a látómezőn végződik.
Hallás:
Adekvát ingere: a levegő rezgése
Hang: hallószervünk által felfogható, a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgés
Frekvencia: egy „ismétlődés gyakorisága" - egy esemény hányszor ismétlődik meg
egységnyi idő alatt, mértékegysége Hz (Hertz)
Infrahang: „a tenger hangja”, „a sátán hangja” emberre veszélyes hang. Kifejlesztettek egy
infrahang sugarú fegyvert, melyet a hidegháború során használtak is. Legrosszabb érték: 7 Hz,
mivel szinkronba léphet a szívveréssel, ami aortarepedést okozhat.
Ultrahang: emberek számára nem hallható, denevérek és delfinek használják.
Érzékszerve: fül

Részei:
- Külsőfül - Középfül - Belsőfül

Külsőfül:
Fülkagló: porcos. A fül belseje felé tereli a levegő rezgéseit és a hangot.
(Biológiai szerepe van: ezen található a Darwin-csomó, amely egy álltai őseink hegyes fülének
elkorcsosodása. Ezért az ember nem tudja mozgatni a füleit, mivel az evolúció során eltűnt onnan
az izomorsó.)
Külső hallójárat: pelyhecskék, apró szőrök találhatóak rajta. A pelyhecskék és szőrök szerepe, hogy
felfogják a por nagy részét, valamint felerősítsék a fülbe áramló hangot.
Dobhártya: átlátszó, rugalmas falú, vékony hártya

Középfül:
3 db hallócsontocska található benne: kalapács-üllő-kengyel. Feladatuk, hogy felerősítsék és
vezessék a hangrezgéseket a belső fül felé.
Fülkürt: ez egy vékony cső, amely összeköti a középfül üregét és a garatot egymással. Szükség
esetén a fülkürtön keresztül egyenlítődik ki a nyomás a középfül és a külvilág között. (A fülkürt
garat felé vezető nyílása nyeléskor nyílik ki. Ezért nyelünk nagyokat, ha megváltozik a nyomás, pl
lift, repülő.)

Belsőfül:
Belső fül: ez egy két és fél fordulatos csigaház, amelyet az ovális ablak zár le.
Ovális ablak: ez egy hártya, a belsőfül kezdetét jelöli.
Kerek ablak: a csigaház végén található hártya, amely lezárja a csigát.
Csiga: csontos és hártyás falu. Folyadékkal telt * lympha.
Hallódomb: kidudorodó szerv, azonban csak mikroszkóppal látható. Ezen a helyen jön létre a
hallás.

Hallás folyamata:
A fülbe jutott hanghullámok először megrezegtetik a dobhártyát, melyet a hallócsontocskák
felerősítenek és a belső fül felé vezetnek. A kengyel rezgő mozgása átterjed a lymphára, amely
hullámzásba jön. Ennek hatására elmozdulnak a hallósejtek érzékszőrei, ami pedig ingerületet kelt.
A keletkező ingerület eljut a középagyba, majd onnan a halántéklebeny hallómezejébe.
A magas hangokat a hallókéreg első részénél, a mély frekvenciájú hangokat a hátsó részénél
érzékeljük.

Egyensúly:
Az ampulla egy duzzanat, a 3 félkörös ívjárat pedig cső. A
félkörös ívjáratok a tér három irányának megfelelően, egymásra
merőlegesen helyezkednek el. A tömlő és a zsák belül üregesek.
Mivel az egyensúlyérzékelés központja a csigában található,
ezért ezt is lympha tölti ki.
Az egyensúlyozás idegszervei a tömlőben és az ampullában
helyezkednek el. A félkörös ívjártatok a fej gyorsuló, lassuló
mozgásait és elfordulásait érzékelik. A fej mozdulása
megváltoztatja a folyadék áramlását bennük, ami a
receptorokban ingerületet vált ki.
 17. LTP és drogok (+ fejezet A kamasz agy c. könyvből)

LTP: (long term potentiation = hosszú idejű erősödés)

- ingersorozat hatására kialakuló, igen tartós hatékonyságnövekedés szinapszisokban
- a mai elképzelés szerint a tanulás sejtszintű megfelelője

Közönséges dohány:
Dohányzás: 5 400 000 haláleset évente
Nikotin: rovarok távoltartása
Erősen addiktív - szenvedélyt keltő, függőséget okozó
A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; USA (felére csökkent)
Az impotencia egyik fő oka, nőknél öregít, „pocakosít”

A kamasz agy:
• a dohányzás másképpen hat a felnőttekre és a kamaszokra -> kamaszokra nézve veszélyesebb
• alvásmegvonás esetén → fokozott dohányzás
• kognitív és viselkedési problémákat okozhat: figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar,
emlékezetvesztés, alacsonyabb IQ
• gyorsabban szoknak rá a káros anyagokra, mint a felnőttek, és ha már függők, sokkal
nehezebben szabadulnak meg a rossz szokástól (nemcsak tizenéves korukban, hanem egész
életük során)
• a rendszeres passzív dohányzást elszenvedők nemcsak orvosi problémákkal küszködnek, pl.
asztmával, a középfül megbetegedéseivel, hanem az idegrendszerük is károsodik, ami kihat
intellektusuk és logikai készségeik fejlődésére is
• a kamasz agy már néhány cigaretta elszívása után is átalakulásba kezd, új nikotinreceptorokat
hoz létre, még nehezebbé téve a leszokást
• egy kamasz esetében már havi egy cigaretta is függőséget okozhat
• a dohányzás és a függőség előidézheti a hangulatzavarokat, a depressziót
• károsítja a szerotonint (boldogsághormon) előállító agyi sejteket
• növeli az alkohol ingerküszöbét

Drogok:
A drogok és a szinapszisműködés:
A legtöbb tudatmódosító szer hatása azon alapszik, hogy megzavarják az idegi szinapszisok
működését. Az élénkítő szerek, mint pl. a kokain és az amfetamin-származékok a szimpatikus
idegrendszer szinapszisainak anyagcseréjére hatnak (mindez általános izgalmi állapotot okoz a
szervezetben).
Ezzel szemben a nyugtatók (depresszánsok) és részben az alkohol is gátolják az ingerület-átvivők
ürülését, fokozódik az idegrendszeri gátlás.
Ópium, morfin, heroin
• Az ópium kábítószerként az 1700-as évektől (India, Kína, Törökország) terjedt el
• Ópiumszívás: legtöbb halálos áldozat legyengültség és fertőzés miatt hal meg.
• Heroin: morfinszármazék, függőség nélküli fájdalomcsillapítónak szánták, de a leggyorsabb
és legerősebb függőséget okozza.
Intelligencia lassan csökken, de a jellem hamar szétesik.
LSD:
• Pszichiátriai kísérletek: mesterségesen lehetett skizofréniát előidézni
• Elsőre utóhatásoktól mentes
• Flashback: a trip szer nélkül megismétlődhet, hirtelen, évek múltán is!
• Pszichikai függőség mellett agyi rendellenességek, genetikai problémák (utódoknál
vízfejűség, stb.)
Indiai kender (Cannabis indica):
• Fájdalomcsillapítás
• Marijuana (levél), hasis (női virágzat gyantájából)
• Először relaxál, majd pánikbetegséget, szorongást kelt
• Fizikai és pszichikai függőség
• Rákkeltő
• Feledékenységet okoz (LTP gátlása)
• Megzavarja az idegpályák kialakulását
• Amigdalát túlingerli: érzelmek, minden újdonság; majd hozzászokás: szer nélkül minden
unalmas
Kokacserje:
• Kokalevél rágása fáradtság, éhség, szomjúság, fájdalom ellen (orrvérzésre is alkalm.)
• Erősebb narkotizáló hatása a levélnek nem ismert
• A levélben kokain
• Kokain: XIX. Sz. végén morfinisták leszoktatására próbálták használni
Kéjgáz:
• N2O – dinitrogén-oxid
• Orvosi fájdalomcsillapító, korlátozottan és kontrolláltan alkalmazzák
• A legveszélyesebb az, ha valaki közvetlenül a palackról akarja letüdőzni a gázt:
megrepesztheti a tüdő és a légutak szöveteit, bevérzést, sőt tüdőembóliát okozhat, ami
halálos. Fagyási sérüléseket okozhat a tüdőben és a légutakban, ráadásul az érzéstelenítő
hatás miatt a szerencsétlenül járt személy észre sem veszi a bajt.
• A gáz álmosít, rosszullétet, valamint migrénszerű fejfájást okozhat.
Utóhatások: agykárosodás, motoros reflexek sérülése, bénulás (akár maradandóan),
függőség.
A levegőn kívül bármilyen más gáz belélegzése károsíthatja az agysejteket, mivel képes
kiszorítani az oxigént a gázcsere során.
Ecstasy, speed:
• Általában tablettás szerek
• Fokozott beszédkészség, önbizalom, feldobottság, tág pupillák
• Vese-, máj- és agykárosodás
• Mániás depresszió, agresszió, ingerlékenység, alvászavarok, fogszuvasodási hajlam nő,
szívbetegségek
• Függőség

Gina, GHB:
• „folyékony ecstasy”
• Könnyű hozzájutni
• Eufória, szexuális gátlások oldása
• Öntudatlan állapothoz vezet: szexuális stb. erőszak
• Színtelen, szagtalan, enyhén sós ízű, italba keverik
• Hamar lebomlik és nem kimutatható

„Kati”, „Zsuzsi”, mefedron:

• Amfetaminszerű hatás
• Beszédkényszer, túlzott nyitottság, erőszak
• Orrvérzés, paranoia, ingerlékenység, keringési zavarok stb.
• Fürdősó, növénytápszer stb. fedőnevek alatt webshopokból

Alkohol:
• Más fogyasztását túlbecsüljük, a sajátunkét alul…
• GABA-receptorokon hat: kamaszokban kevesebb ilyen receptor: jobban tolerálhatják!
• Hipokampusz roncsolása, LTP gátlása: tanulást gátolja
 18.Információfeldolgozás és tanulás

Információfeldolgozás:
Információ: értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent
A kognitív pszichológia a tanulást információfeldolgozásként értelmezi, az idegrendszert pedig
információfeldolgozó rendszernek tekinti

Az iskolai tanulás során az információk, ismeretek tanulása kiemelt szerepet kap

Az információfeldolgozás jelentősen meghatározza a világban a mindennapjainkat

Tanulásunk során az információ különböző állomásokon halad keresztül, amíg hosszú időre
megjegyezzük: érzékelés -> észlelés -> figyelem -> emlékezet -> RTM -> HTM

A kommunikáció és az szervező tevékenység összefüggései 3 jelenséggel jellemezhetők:

1. Bemeneti érzékelő rész, mely az ingerek felfogását végzi - érzékszervek
2. Az információ feldolgozása, vagyis átalakítása és megőrzése – idegrendszer, zsigerek
3. Kimeneti, végrehajtó rész; ingerek kibocsátása, produktum - izomzat

Tanulás:
A tanulás az információ asszimilációs folyamata, amelyen keresztül új ismereteket, technikákat
vagy készségeket szerzünk

A tanulás létfontosságú az emberek számára -> lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmazkodjunk és
tudjuk, hogyan kell cselekednünk abban a környezetben, amelyben élünk

Tanulási stílusok:
• vizuális: képekben gondolkodik
• auditív: a hallás útján érkező ingereket részesíti előnyben
• kinesztetikus, taktilis: mozdulatok, tapintás által szerez információkat
• interperszonális, orális: társas készségek, beszéd motiválja

A tanulási környezet generációnként eltérő, viszont általános tény, hogy gamifikáció (=játékos
tanulás) által könnyebben, gyorsabban tanul az ember.
A tanulás és az emlékezet szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen a tanulás során
tapasztalatokra teszünk szert, amelyek a későbbiekben hatással vannak ránk.
A perceptuális tanulás során egy már korábban észlelt inger felismerése történik -> a tárgyak
azonosíthatók tapintásról, vizuálisan stb. -> információ és tanulás kapcsolata
 19. Memória; kommunikáció
Érzékelés:
- a külső ingereknek, benyomásoknak, érzékeinkkel, érzékszerveinkkel való felfogása,
tudomásul vétele, észrevevése
- az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg
- receptorok: az ingerek közvetítői
Észlelés:
- az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik
- az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak
észlelése

Emlékezet:
Emlékezet folyamatának 3 szakasza:
• Kódolás
• Tárolás
• Előhívás
Emlékezeti rendszerek a tudatosság mentén:
- explicit memória: amikor tudatos erőfeszítéssel idézünk fel valamit (tudni MIT)
- implicit memória: amikor nem tudatos erőfeszítéssel idézünk fel valamit
Időtartam szerint lehet:
- rövid távú memória:
• korlátozott kapacitás (7±2)
• 1-2 perc
• felejtés oka: kiszorítás, elhalványulás
 - hosszú távú memória:
• korlátlan kapacitás
• korlátlan időtartam (néhány perc - egész élet)
• nem felejtjük el, csak nem tudjuk előhívni
Hogyan lehet a rövid távú memóriánkat segíteni?
• tömbösítés (jelentésteli egységekké szervezés)
• figyelem „élesítése”
• ismételgetés

Kommunikáció:
- az információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyről a másikra

A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek:

Kommunikáció módjai:
Verbális kommunikáció -> nyelv

Metakommunikáció: kommunikáció a kommunikációról

Kongruencia: verbális és nemverbális kommunikáció összhangja → hitelesség
Inkongruencia esetén:
•inkább a nonverbális jelzéseknek hiszünk
•elbizonytalanít
 20. Zárt és nyílt genetikai program szerinti magatartási mintázatok (etológia
alapok)

Etológia – az élőlények (főleg: állatok) és az ember viselkedésével foglalkozó biológiai

tudományág
-> egyik ága a humán etológia
Niklaas Tinbergen és Konrad Lorenz (Orvosi-élettani Nobel-díj)
- elkezdték figyelni az élőlények viselkedését evolúciós szempontból, és ökológiai környezetükben
is
Karl von Frisch (Orvosi-élettani Nobel-díj)
- megfejtette a méhek táncát, a méhek nyelvét
kerektánc: kis távolságra lévő tápláléklelőhelyet jelez
riszáló tánc: a táplálék távolságát (tánc sebessége), minőségét (gyorsabban riszál) jelzi
___________________________________________________________________________
Az állatoknál a magatartási mintázatokat 2 részre oszthatjuk: zárt és nyílt genetikai program
szerint
Zárt genetikai program szerinti magatartási mintázatok:
- nem tartalmaz tanult elemeket
pl.:
• a pók hálókészítése
• feltétlen reflex (feltétele az ép idegrendszer -> ha nem váltódik ki, sérült az idegrendszer)
pl.: - térdkalács reflex
járás és állás közben is ezt a reflexet használjuk (feszítő és hajlító izmok)
- pupillareflex – ha fény éri a szemet, a pupilla összehúzódik
- stb.
• (kemo-, foto- stb.) taxis (baktériumoknál is ki lehet mutatni)
(taxis=adott irányba történő mozgás)
kemotaxis – tápanyag felé történő mozgás, fototaxis – fény felé, stb.
• öröklött mozgáskombináció (pl.: a mókus elrejti a mogyorót, ha nem tudja megenni. Akkor
is elvégzi, ha nem tudja elrejteni (fadeszkán áll))
• megközelítés és elkerülés (szemünk elé kamunk, ha közelít felé valami, vagy elkapjuk a
fejünket)
• öröklött kioldómechanizmus: kulcsinger, pl. bizonyos halfajta nászidőszakban megtámadja a
többi hímet
szupernormális inger: az anyamadár annak a fiókának a csőrébe teszi az ételt, akinek
nagyobbra van nyitva a csőre.
Az embereknél ilyen szupernormális (szexuális jelzések) inger pl: ajkak, női mell stb. – erre
épül az egész szilikonipar
Ilyen a nagy plakátokon az ételek képe – könnyebben észrevesszük
Nyílt genetikai program szerinti magatartási mintázatok:
- tanult elem öröklött elemmel együtt szerepel
• Bevésődés (imprinting): adott életkorban rögzül, egész életre kihat (kis libák azt hiszik, az
elsőként meglátott személy az anya) – egy idő után bezáródik ez az ablak, nincs bevésődés
Az embernél is van imprinting – a csecsemőt ráhelyezik az anya testére / odaadják neki ->
megtanulja felismerni a csecsemő édesanyját – kihat a későbbi érzelmi fejlődésre, ha
elmarad ez az 1-2 óra
– negatív imprinting: azok a gyerekek, akik sok időt töltenek egymással
kisgyermekkorban (ellentétes neműek), kevésbé vonzódnak egymáshoz szexuálisan
– beltenyészet elleni védőmechanizmus (testvérek…)
• Megszokás (habituáció): ha folyton hangoskodnak, mikor pihennénk (koli), megszokjuk
• tanulás belső tanítóprogram alapján: a kölyök vadászgörénynek nincs meg a
gyilkolóreflexe -> meg kell tanulnia (elkezd játszani az anya által legyengített patkánnyal)
• feltételes reflex (Pavlovi reflex): a savanyú ételre mi is nyálelválasztással reagálunk
• operáns tanulás (próba-szerencse-tanulás, Skinner féle operáns doboz): véletlen megnyom
egy pedált -> kinyílik az ajtó. Ha újra betesszük, megtalálja a pedált és kiszabadítja magát
• látens tanulás: kognitív térkép – jutalomfalatot tesz a labirintus végére -> megtanulják az
utat (jutifali nélkül csak céltalanul bolyongtak)
• belátásos tanulás: emberszabásúakra jellemző – a majmok rájönnek, ha a ládákat egymásra
pakolják és ráállnak, elérik a banánt -> a fejében előre elképzelte
 21. Az iskola dicsérete: a neurodidaktika tudománya
(Nemes Gáspár cikke alapján)
Wulf Schiefenhövel professzornak „Tudás iskola nélkül – tradicionális melanéziai társadalmakban”
c. előadása. Milyen páratlan hatékonysággal képesek az életük megszervezéséhez szükséges
tudásokat a gyerekeiknek továbbadni.
Éneklős narratív játékaik, rendkívül finoman fejlett kognitív reprezentációs képességeik és nagyon
pontosan működő taxonómiai módszereik segítségével.
Szemben a fejlett nyugati társadalommal:
A fejlett nyugati társadalmak nagy büszkesége, a populáció optimális működését szolgáló
képességek, tudás- és viselkedésminták, illetve stratégiák átadására, megszerzésére, elsajátítására
intézményesített iskolarendszer és pedagógusképzés komoly és életveszélyes deficiteket halmoz fel
hosszú évek, évtizedek óta.
A freiburgi egyetemi klinika orvos - pszichiáter professzorát, Joachim Bauert azzal bízta meg a
német kormány, hogy egy átfogó projekt keretében térképezze fel a német iskolák helyzetét, a tanárok
és diákok – pszichés – mentális, illetve testi egészsége szempontjából. Bauer „Az iskola dicsérete” c.
hét perspektívát tartalmazó könyvében foglalja össze. Lesújtó kép … Kiégett, mentális, pszichés és
emocionális roncsok, szakmailag motiválatlan és egyben a diákokat hatékony tanulásra, kostruktív
együtt működésre motiválni képtelen, az iskolában rohamos mértékben növekvő pedagógiai-
pszichológiai és pszichiátriai problémákat, tanulási és viselkedési zavarokat felismerni és
megfelelően kezelni nem tudó tanártársadalom kezében van a felnövekvő generáció.
Joachim Bauer szerint ahhoz, hogy az iskola nevű mega-projektet hatékonyan működő tanítás –
tanulás, az egészséges kognitív érzelmi fejlődés, a szocializáció, vagy a társas intelligencia
kialakulásának komplex folyamatait sikeresen tudja irányítani halaszhatatlanul szükség van az
„iskola neurobiológiájára”. - Ezzel belecsöppent egy egész Németországban folyó heves vita
közepébe.

Manfred Spitzer pszichiáter professzor: Csak a tudomány által jöhet létre véleményekből és
szubjektív tapasztalatokból biztos tudás és helyes cselekvés. Az agykutatás nem csak azt bizonyítja,
hogy tanulásra születtünk és nem tudunk másképp működni, mint hogy életünk végéig tanulunk.
Megmutatja nekünk a sikeres tanulás feltételeit is a különböző életszakaszokban. ezzel lehetővé teszi
számunkra, hogy jobban megértsük magunkat, a szó legjobb értelmében. Ideje kihasználnunk saját
magunk jobb megértését az élethelyzeteink kialakításában. Egyszerűen nem engedhetjük meg
magunknak tovább, hogy legfontosabb ökonómiai erőforrásainkat – az emberi agyakat – úgy
kezeljük, mintha semmit sem tudnánk annak működéséről.
Manfred Spitzer: „Agykutatás és az élet iskolája” c. műve a tanulás neurobiológiájának bibliájaként
aposztrofált könyve, amely a „nürnbergi tölcsér” ismert metaforájával jellemezhető – és sok teljesen
megtévesztő, az emberi agy tanulási mechanizmusait abszolút félreértő, meghamisító turbó –
nyelvtanulási és egyéb csodamódszer, tanulási segédanyag és stb. formájában komoly károkat okozó
– tanulási-tanításelméleti felfogások kritikáját tartalmazza. Ő az, aki az agyi tanulási
mechanizmusokat pontosan ismeri, a gyakorlatban is bizonyítja, hogyan kell valamit úgy megtanítani,
hogy az valóban beépüljön, megszólítson, együttgondolkodásra motiváljon.
Hogyan tárolja, illetve hívja le az emlékezet a megtanultakat, ismerni kell.
PL. Budapest közlekedését az epizodikus emlékezetbe érdemes tárolni és onnan előhívni.
Ha ismerjük a festékkel, ceruzával a papíron való nyomhagyásnak és ezen algoritmusok kognitív
reprezentációs cselekvéstervezési-irányítási mechanizmusainak összefüggéseit, akkor a tananyag
megszerkesztése, az óra felépítése, a számonkérés, a begyakorlás, a készségek elsajátítása és egyéb
didaktikai folyamatok valóban jelentős mértékben optimalizálhatók. Mert ez – szakma!

Gerhard Roth a brémai agykutató központ professzora: A megismerés-kutatás sokkal inkább abban
áll, hogy időközben jobban meg tudjuk mutatni, miért működik mind az, amit egy jó pedagógus tesz,
és miért nem működik az, amit egy rossz pedagógus csinál. Az agykutatás csak segítséget nyújthat,
de nem pótolhatja a pedagógiát.
Az ellentábor: Elsbeth Stern az ETH professzora támadja Manfred Spitzert és paradigmatársait
minden lehetséges fórumon. A tanulást egy komplex social-brain–aktusnak tekinti. Spitzerék a
laborkísérletekből konkrét tanítási recepteket akarnának levezetni és magukat „jobb pedagógusnak”
tartják.
A Stern-hívek: A modern pedagógiai előharcosai már mindent elmondtak, megfogalmaztak
mindabból, amit a neurodidaktika és a tanítás-tanulás neurobiológiájával foglalkozó szakemberek
állítanak.
Az állapíthatjuk meg, hogy a neveléstörténet elképzelései valahogyan nem képesek igazán
hatékonyan beépülni a mindennapi pedagógiai-didaktikai gyakorlatba. Ennek egyik oka valószínűleg
a korábbi neveléselméleti és pedagógiai-pszichológiai rendszerek alapját képző antropológiai
modellekben rejlik. Az emberi agy és elme működését – ill. annak zavarait – elsősorban a mai
evolúciós-kulturális pszichológia és antropológia, az evolúciós pszichiátria, a legújabb agyi képalkotó
eljárások eredményeit is felhasználó, szociális kognitív idegtudomány paradigmái felől megközelítve
azonban egy valóban kitűnően pragmatizálható modellt kapunk a tanulás-tanítás folyamatainak
leírására, vezérlésére. Jó pl. erre az agyi plaszticitás-kutatás legújabb eredményeinek beépülése az
egész életen át tartó tanulás, a felnőttoktatás területén. A fejlett nyugati államok átfogó és hatékony
anti-aging-programjai többek között abból a felismerésből indulnak ki, hogy az agyunk életünk
végéig megőrzi tanulási képességét. Az idősödő emberek agyának karbantartása, igen fontos
gazdasági tényező is. Másrészt az agy rendszeres tanulással garantált a fittsége a leghatékonyabb
antidementív eljárás, és az időkori szellemi leépülés lelassítása az egészségbiztosítók és az
egészségügy számára óriási megtakarításokat is jelent.

Visszatérve az iskolához, megállapíthatjuk, hogy a korszerű neurobiológiai-pszichológiai

ismeretekkel felszerelkezett tanárok alkalmasabbak az iskolában egyre gyakrabban előforduló
szociális-kognitív, mentális, érzelmi zavarok felismerésére, a pszichológusokkal és pszichiáterekkel
való hatékony együttműködésre, amelyre pl. a média- és komputergeneráció veszélyeztetettségének
egyre aggasztóbb mértékét látva égető szükség van. Kiváló pedagógussá rendkívül fejlett empátiával,
elmeolvasási képességgel, szociális intelligenciával rendelkező és a szakterületét is kiválóan ismerő
mestertanárrá semmiképp nem válhatunk csak az által, hogy elsajátítjuk az excellens idegtudományi
és neurodidaktikai ismereteket.
Egy Magyarországon elvégzett átfogó vizsgálat sem hozna szívderítőbb eredményt, mint a
németországi.
Visszautalva Manfred Spitzer gondolataira: megengedhetetlen az a luxus, hogy a jövő „elméit” egy
– sajnos igen jelentős részarányban – kontraszelekív módon a pedagógus pályára kerülő, az agy
tanulási mechanizmusairól, a gyerekek szociális kognitív fejlődési folyamatairól, azok
neurobiológiai, és fejlődéspszichológiai hátteréről gyakorlatilag semmilyen ismerettel nem
rendelkező, vagy teljesen korszerűtlen tusással bíró, alapvető ambíciók és motivációk nélküli tanári
gárda kezelje.
Wulf Schiefenhövel: A mi igen fejlett és csúcstechnikákkal felszerelt iskoláinkban folyó tudás-átadás
hatékonysága bizony sok szempontból összehasonlíthatatlanul gyengébb a kis pápuáknál.