Felnőttkori vizsgatémák és kérdések

1. Téma: A felnőttkori logopédiai ellátás alapjai bevezetés

Milyen kórképek fordulhatnak elő felnőttkorban? Csoportosítsa őket és mondjon
példát!
• Általában szerzett zavarok, de lehet veleszületett is…..
• Korábban birtokolt képességek elvesztése
• Képességvesztés lehet:
➢ fokozatos (Pl: neurológiai progrediáló betegség)
hirtelen (pl: baleset
Mi a felnőttkori beszéd és nyelvi zavarok ellátásának a célja?
Rehabilitáció, helyreállítás,
életminőség javítása,
szinten tartás
Beszédzavar fogalma?
Legtöbbször szerzett és a beszédszervi központ fejlődése és működési rendellenessége
következtében jön létre, • mely esetében már nem csak az artikuláció érintett, • hanem a
nyelvi szerveződés több szintje is: • fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai
területek. • A perifériás beszédszervek működésének zavara, perifériás beszédszervek
mozgatásáért felelős agyi területek zavara
Nyelvi zavar
Nehézségek a nyelvelsajátításban és a nyelvhasználatban, amelyek különböző modalitásokban
(beszélt, írott nyelv, jelnyelv, egyéb) jelennek meg és amelyeket a beszédértés vagy -használat
a csökkent szókincs (szavak ismerete és használata), korlátozott mondatszerkezetek, társalgás
károsodása, (funkcionálisan károsodik a hatékony kommunikáció, a szociális élet,
foglalkozásbeli teljesítmény) formái okoznak. - Nehézségeket nem hallás- vagy más
érzékelési zavar, motoros diszfunkció vagy más egészségügyi vagy neurológiai állapot okozza
és nem magyarázható jobban intellektuális képességzavarral (az értelmi fejlődés zavarával).
(DSM-5, p. 84) - Nyelvi zavarok is beszédzavarokon keresztül manifesztálódnak, de ez
visszafelé nem feltétlenül van ez így, hiszen nem minden beszédzavar jár együtt nyelvi
zavarral fogalma?
Hangképzési zavar fogalma?
A gége és a hangszalagok elégtelen működése vagy eltérésének következtében kialakuló
zavarok, amelyek a hang tisztaságának, a hang képzésének zavarában jelennek meg. • Eredet
lehet organikus/ szervi, funcionális/ működésbeli, pszichéspszichogén/lelki
2. Téma: Beszédzavarok
Dysarthria fogalma?
Olyan beszédzavar, amelynek hátterében a központi beszédmotórium, a centrálispályák és a
beszédfolyamatban részt vevő idegek magvainak károsodása áll. Az idegrendszer centrális
regulációjának kóros elváltozásai elsősorban az artikuláció zavarához vezetnek, de hatásuk
kiterjedhet a hangképzés és a beszédlégzés károsítására is.”
Kialakulásának okai? Típusai és azok jellemzői?
• Dysarthria a beszédnek, a verbális kommunikáció motoros részének, a
beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara. A nyelvi képesség érintetlen.
• Dysartrophonia: a hangképzés, az artikuláció és a prozódia zavarának összessége.
Beszédkezdeti, kontroll- és koordinatív zavar.
• Anarthria: teljes beszédképtelenség
• Diszprozódia: az intonáció, a hangsúlyozás és a beszédritmus zavara
Kialakulásának okai
• Polietiológiájú kórkép
• Szerzett vagy veleszületett (korai agykárosodás, születési traumák, későbbi sérülései,
agyi vérzések, ill. vérkeringési zavarok, gyulladások, toxikus károsodások és tumorok, a
bazális ganglionok (Parkinson- kór, Huntington- kór) és a kisagy degeneratív elváltozásai
(SM, encephalitis), súlyos hipoxia, gyógyszerek mellékhatásai…)
• Neuroanatómiai érintettség: agyi, kisagyi, agytörzsi, gerincvelői, vagy centrális és
perifériás (okai corticalis, subcorticalis, cerebralis, bulbarsi betegségek)
• mozgató apparátus minden neurológiai megbetegedése szóba jöhet
• Agyi ideg érintettség: V, VII, IX- X, XII
A diszartria tünetei
• légzési, hangadási, artikulációs, beszédprozódiai (tempó, szünet, hangsúly,
hanglejtés) eltérések
• A beszéd ritmusa, dallama szétesik, ami súlyosan megnehezíti a megértést.
• az artikuláció zavart, elmosódott, vagy merev, spasztikus
• Nehezen/ alig/ nem érthető
• részben orrhangú (általában nyílt orhangzós) beszéd
• megváltoznak a beszéd prozódiai elemei: pl. a beszéddallam és a hangerősség
• járulékosan jelentkezhet állandó nyálfolyás
• gyakran tapasztalható a légzés és a beszéd koordinációjának zavara
• a perifériás beszédszervek mozgásos zavara, a mimikai izmokat is érinti
 • a személyiséget igen súlyosan érintő zavar
Dysarthria típusai
• Videók
• Flaccid:
• Spasztikus:
• ataxiás dysarthria:
• Hypokinetikus :
• Hyperkinetikus

Diszartrofónia speciális esete: típusai és mi a különbség?

• Diszartrofónia speciális esete:
Spazmodikus diszfónia
• A diszartriák jelentős része diszartrofónia ( artikuláció+ hangképzési zavar)
• Centrális idegrendszeri elváltozás alapján létrejövő
• Extrapiramidális rendszer betegsége
• „Hangdadogásnak” is nevezték
• Változó tónusú izomaktivitás jellemző, akarattal nem befolyásolható
• Ritka kórkép, kiváltó ok ismeretlen
• 2 alaptípus
• Adduktor (préselten afóniás)
• Abduktor (leheletes afóniás)
https://www.youtube.com/watch?v=SqzfsKMaLqk
• Logopédiai hangterápia átmeneti eredményt szokott hozni.
• Diagnosztikus módszerek
• Neurológus- Foniáter- Logopédus
• Ziegler- Vogel (2002):
• Fiziológiai eljárások (elektromiográfia, izomerőmérés, artikulográfia,
elektropalatográfia, laringoszkópia, ultrahang..)
• Aerodinámiás eljárások (aerometria, manometria)
• Akusztikai módszerek (szonagráfia)
 • Auditív eljárások (hallással történő megítélés, beszédérthetőségi vizsgálatok)
Otapovicz és mtsai (2007) szerint a CT és MRI hasznos lehet a diszartiás beszéd
prognózisának megítélésében.
• Terápia
• Kezelése és eredményessége elsősorban a beszédzavart kiváltó alapbetegségtől függ
• Kezelés választott módját befolyásolja hogy veleszületett, gyermekkori, vagy
felnőttkori elváltozásról van szó, vagy romló neurológiai folyamat áll- e a háttérben
• Cél
• Testtartás javítása
Patológiás reflexek leépítése
A dysarthria felnőttek terápiájának a szempontjai?
• A terápiát a diagnosztikus megállapítások tervszerű áttételeként kell értelmezni.
• Darley és mts. (1975) öt általános terápiás elvet foglaltak össze:
1. Kompenzáció: A páciens megtanulja a megmaradt potenciális lehetőségeinek kiaknázását,
sérülését feldolgozza, ez viszont megváltoztatja beszédszokásait.
2. Célirányos aktivitás: A páciensnek el kell sajátítania, hogy a korábban automatikusan
végzett tevékenységét célirányosan tegye. Az új cél: (pl. a páciens beszédét jól hallják és
megértsék) a korábbi célok (gyors, kifejező beszéd) helyébe lép.
3. Rendteremtés: A páciens feladata, hogy a beszédét következetesen rendezze, meg kell
tanulnia előre terveznie, a nehéz fonémákat és szavakat anticipálni.
4. Korai kezdés: Minél korábban tanulja meg a páciens, beszédét rendezni, célirányosan
irányítani, annál nagyobb az esély, hogy azok automatikussá váljanak.

Ismertesse az “Internacionális beszédterápia” afázia és dysarthria esetén!

Interakcionális beszédterápia afázia és dysarthria esetén
• Auditív stimuláció elő- és utánmondási módszerek, az írás alkalmazásával és
képanyag alátámasztásával
• MIT, melodikus intonációs terápia, amely a jobb agyféltke képességét használja ki pl
ritmikus kopogás kézzel
• Nyelvi alapon nyigvó grammatikai gyakorlatok
• Deblokkolási módszerek, amelyek során a megtartott képességek segítségével utakat
(kerülőutakat) építenek ki a beszédfunkciók rendszerében
• Kompenzációs technikák pl Bliss- szimbólumok, nonverbális rajz- szosztémák, VAT
(visual, Action Therapy)
 • Kommunikatív stratégiák : szerep és beszédjátékok alkalmazása, PACE (Promoting
Aphasia Communicative Effectiveness
Darley (1975)
• Előkészítő gyakorlatok pl: ütögetés, masszázs, jég- masszázs fagyos vattapálcikákkal,
ellenállás gyakorlatok az ajkakon és az arcon
• Légző, fonációs és prozódiai gyakorlatok pl: lazítások, meghosszabbított kilégzés,
fújási gyakorlatok, hangfekvés, hangerő, és hangszínváltozás gyakorlatai
• A beszédmotorika és mimika gyakorlatai pl ajkak állkapocs és nyelvmozgások
ügyesítése
• Artikulációs gyakorlatok pl: meghatározott msh képzése, a beszédtempó
csökkentésével szótagoló beszéd
• Kiegészítő eljárások pl: myofunkcionális terápia
3. Téma: Nyelvi zavarok
Afázia definiálása?
 Afázia meghatározása
 Agykárosodással összefüggő organikus eredetű szerzett nyelvi zavar.
 „A domináns félteke meghatározott kortikális és szubkortikális struktúráinak körülírt
károsodása következtében kialakult felnőttkori, primer nyelvhasználati zavar,
[...]multimodális diszfunkció, azaz több nyelvhasználati módban is észlelhető.“
(SzentkutiKiss, 2010, 414. o.)
 leggyakrabban a bal agyfélteke nyelvi régióiban keletkezik.
 a kommunikáció zavara és számos másodlagos következménye van- az életminőséget
jelentősen ronthatják.( munkahely elvesztése, tevékenységekben való részvétel
képtelensége, társadalmi elszigetetség)
 Expresszív(beszédprodukció) mind a receptív(megértés) kommunikációt
befolyásolhatja.
 a nyelvi közlések produkciójáért és feldolgozásáért felelős mentális mechanizmusok
diszfunkciója
 Minden nyelvhasználat esetén felléphet
 Az egyes afáziák politipikusak (pl. tünetek súlyossága változó)
 Hirtelen stroke vagy agyi sérülés, vagy fokozatosan súlyosbodó állapot (PPA)
következtében fordulhat elő.
 WHO definíció
 A stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális zavarral
jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán
keresztül áll fenn vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az
agyi érrendszerben kialakult elváltozás (WHO).
 PPA vs TIA és Stroke
 PPA=Primer progresszív afázia: az agy nyelvért felelős területeinek károsodásával
párhuzamosan a nyelvi funkciók progresszív elvesztésével jár.
 TIA= transiens ischaemiás attack,), amely az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti.
24 órán belül elmúlik
 Stroke vagy TIA esetében lehet javulás a PPA idő múlásával súlyosbodik, enyhe
tünetekkel jelentkezik, a végén már egyáltalán nem tud beszélni.

Afázia kialakulásának okai, tünetei?

 Afázia kialakulásának okai
  Agyisérülés- érrendszeri rendellenesség
 Ischaemiás stroke: elhalás/elzáródás (plakk)
 Apoplexia cerebri: Vérzéses stroke (aneurysma, angioma)
 Koponyatrauma- baleset (ütés, zúzódás, nyílt sérülés)
 Neoplasma (Agytumor)
 Infekciók (vírus, baktérium, gomba, parazita)
 Degeneratív eredet (fejlődéses, metabolikus, táplálkozási zavarok, drog/kémiai
anyagok)(Alzheimer-kór, Parkinson)
 „2017-18-as adatok”
 Hazánkban 40-50 ezer ember kap évente stroke-ot, 10 percenként kerül egy beteg
kórházba stroke miatt, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés
következményeként Magyarországon minden félórában meghal egy ember.
 A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–
18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék
részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval
küzd.
 Halálozási adatok 2018 (KSH)
 Rosszindulatú daganat 32586
 Szívinfarktus 5833
 Szívelégtelenség 26269
 Stroke 11267 ..stb
 Terápiás ablak 3-6 órán belül megkezdett kezelés (orvosi)
Afázia tünetei
A megnevezés csaknem minden afázia típusnál sérült
Az olvasás és írás képessége általában minden afáziás betegnél érintett:
Serül a szavak belső szerkezetének felismerése
Az egyes beszédhangok neutrális reprezentációja
Hangok betűkké konvertálása, betűk felismerése
Az összeolvasás képessége
Hemiplégia- írás akadályozott
Afázia típusai?
Afázia típusai
  A nyelvi károsodás súlyossága és jellege az agykárosodás mértékétől és helyétől
függően változhat.
 Nonfluens afáziák: viszonylag rövid hiányos vagy távlati stílusú beszédmód jellemzi,
a kijelentéseknek gyakran nincs szintaktikai formája.
 Fluens afáziák: hosszabb kifejezések produkciója jellemzi, amelyek szó- vagy
hanghelyettesítéseket (parafáziákat) tartalmaznak, vagy szókeresésre tett kísérleteket.

Motoros terület sérülése- Non-fluens afáziák

Hogyan vizsgálná, mint logopédus a nyelvi zavarokat?

 Neurológiai vizsgálat (anamnézis, általános orvosi, szakorvosi vizsgálat)
 Agyi képalkotó diagnosztika (CT, MR)
  Neuropszichológiai (kognitív területek vizsgálata)
 Logopédiai vizsgálat
 Logopédiai diagnosztika
 Anamnézis
 Jelen állapot leírása
 WAB teszt, Token teszt
 Egyéb vizsgálatok.pl. Boston megnevezési teszt, A Montreal Kognitív Felmérés
(Montreal Cognitive Assessment - MoCA), TROG-teszt – Nyelvtani szerkezetek
megértése, Mill Hill Szókincsteszt, Óra teszt, CAT-H: új eljárás az afázia
magyar nyelvű diagnosztikájában, Speciális próbák: szófolyékonyság,
Funkcionnális beszédtesztek: Porch- index

Melyek a terápia alapjai? Soroljon fel néhány példát!

 Afázia terapia alapjai
 Kommunikációs támogatás: kommunikatív részvételt elősegítő támogató attitűd
 Kommunikációs stratégiák, technikák
 Egyéni- csoportos
 Függ a megmaradt képességektől

4. Téma: Hangképzési zavarok

Definiálja a diszfóniát!
• A diszfóniákkal legátfogóbban a foniátria foglalkozik.
• . A hangképzés legfontosabb szerve a gége.

• ➢ Feladatai:  Hangképzés,  Légzés,  Protektív funkciók: nyelés, szopás, szívás,

hasprés közben  Köhögés (a hangszalagok összezáródnak, és a tüdőből kiáramló
levegő nyomása szétrobbantja a hangszalagokat)

• ➢ Fő alkotói: a nyelvcsont, a pajzsporc, ill. a gyűrűporc sérülése esetén a gége

összeesik.

• ➢ A gégeeleváció hiánya 1) nyelésproblémát okoz, 2) a magas hangok képzése

akadályozott ➢ Beidegzése: X. agyideg, n. vagus két ága: - n. laringeus superior - n.
laringeus inferior
Csoportosítsa a típusait!
Organikus
• vizsgáló eszközökkel kimutatható szervi elváltozás a gégében
• Daganat
• Fejlődési rendellenességek (pl. sulcus glottidis)
• Reinke-ödéma (a nyirokelvezetés elégtelen, dohányzás, hormonális zavar
követezménye)
• Érdaganat
Gyulladás
Funkcionális:
• A hangszín megváltozása (általában rekedtség),
• a hang dinamikájának, ill. a gége terhelhetőségének csökkenése,
• a gége primer strukturális eltérése nélkül.
Általában paresztéziás (kellemetlenségi) tünetek kísérik
Jellemezze a funkcionális diszfóniát!
Írja le, hogyan vizsgálná az Önhöz forduló pácienst?
1. megfigyelés:
• A) A beteg megjelenése
• B) A hangállapot megfigyelése a spontán beszéd alapján
2. kikérdezés: anamnézis
- A hanggal kapcsolatos panaszok. - Mióta áll fönn a rekedtség? Kötődik-e felső légúti
megbetegedéshez? - Változékony vagy állandó minőségű-e a rekedtség? Milyen
helyzetekben, minek hatására fokozódik? - Allergiája van-e? - Korábbi vizsgálatok (f-o-g,
foniátria, allergia, gasztroenterológia audiológia stb.) - Kezelték-e korábban, milyen
diagnózissal és hogyan? - Rendszeres gyógyszerszedés? (Felnőtteknél: dohányzás, alkohol,
nőknél: hormonkezelés?) - Milyen a gyermek temperamentuma? Ingerlékeny-e? Keveset vagy
sokat beszél? Sokat hangoskodik? - Szorongás, félelem, alvászavar, enuresis (nocturna),
egyéb neurosis tünetek? - Milyen a gyermek és a szülő kapcsolata? A gyermek helye a
családban, esetlegese családi konfliktusok? (Lehet, hogy erre a kérdésre a megfigyelés, ill. a
rajz- és játéktesztek adnak inkább 15 választ. Mindenképpen nagyon óvatosan kell közelíteni,
direkt, tolakodó, sértő kérdéseket föltenni tilos!!!) - Vannak-e testvérek, milyen a
kapcsolatuk? - Érte-e a beteget jelentősebb trauma a közel múltban? - Hallásállapot? - Zenei
hallás, muzikalitás? (Jó zenei hallású gyermek terápiája könnyebb, gyorsabb lehet.) -
Általános egészségi állapot, betegesség – különös tekintettel a megfázásokra, ill. fontos,
nincs-e a háttérben gyakori kórházi tartózkodás, orvosi kezelés. - Felnőttnél: Hanghasználó-e
a beteg?
Eszköz nélküli vizsgálat:
• A lágyszájpad mozgásának vizsgálata nazális hangok, illetve magánhangzók
fonáltatásával (l. még: orrhangzós beszéd).
• Hangtartási idő: normális, megrövidült, az átlagosnál hosszabb. p) A légzés
típusa: abdomino-costalis; thoracalis; paradox.
• Izomtónus: euton; hiperton, hypoton. (normális, túl feszes, nem elég feszes)
• A hang kommunikációra való használhatósága – a beteg megítélése szerint: 0 =
nincs korlátozottság, 1 = terhelésre korlátozott, 2 = állandóan korlátozott, 3 =
súlyosan korlátozott.

Vázolja fel a diszfónia terápiájának felépítését!

I. Előkészítő gyakorlatok:
lazító gyakorlatok
légző gyakorlatok
hallási figyelmet fejlesztő és differenciáló gyakorlatok
zümmögő gyakorlatok
légzésszabályozási gyakorlatok
Alapgyakorlatok:
-hangfekvés beállítása –lágy hangindítás gyakorlatok
-rezonancia-gyakorlatok -a hangerő változtatásának gyakorlatai -játék a hangokkal -
szótagolási és vokalizációs gyakorlatok
III. Automatizálási gyakorlatok:
bevezető- és szógyakorlatok
mondat- és olvasási gyakorlatok
a tiszta hang beépítése a spontán beszédbe

5. Téma: Nyelészavarok
Miért fontos a nyelészavar felismerése és kezelése?
 • Akut agyi keringési zavar, stroke számának növekedése, tumor – sebészet: nyelési
funkciózavarok gyakori előfordulása
• Fejlődési rendellenességekkel született v műtétekkel megmentett csecsemők száma is
növekszik: nem ritkán nyelési, táplálkozási zavarban szenvednek
• A nyelészavarok kezelése igen fontos feladatát képezi az egészségügyi ellátásnak,
tekintettel arra is, hogy a lakosság átlagéletkorának növekedésével az időskori
diszfágiák száma is növekszik
• Sokszor együtt lép fel beszéd-és hangképzési problémákkal

Melyek lehetnek a nyelészavarok okai?

Neurogén okok:
• Centrális okok: stroke, Parkinson-kór, ALS, SM, agydaganat, koponya trauma
• Perifériás okok: Myasthenia gravis, dystrophia, neuropathiák (alkohol- dohányzás
következtében kialakult idegkárosodás), vírusinfekciók- perifériás faciális bénulás
Lokális organikus okok, strukturális elváltozások, sugárkezelés hatása
• gyulladások, reflux, iatrogén trauma, külső kompresszió, nyaki trauma,fej nyaki
daganatok, sugárkezelés hatása
Pszichés okok:
• nehezen bizonyíthatók, gyakran félrenyelő-műtéten átesett: nyelési félelem

Hogyan vizsgálná az Önhöz forduló pácienst? Pl. Mely szempontokat tartaná fontosnak
az anamnézis felvétele során?
• Interdiszciplináris együttműködés : fül-orr-gégész- foniáter, neurológus, radiológus,
gasztroenterológus,szájsebész, logopédus
• Anamnézis
• Beteg mefigyelése (nyelés közben is)
• Beteg általános és éberségi állapotának , figyelmének, koncentrációs képességének
megítélése
• Vizuális, akusztikus, taktilis érzékelés tisztázása
• Összmotorika vizsgálata (testtartás, fej- törzskontrol esetleges zavara,
mozgáskorlátozottság- nyelést befolyásolják
• Légzés hangadás, artikuláció megítélése
• Szájüreg vizsgálata: vizuálisan, szenzibilitás vizsgálat, palpáció
Az anamnézis szempontjai
• Nyelés minősége, megfigyelése
• Fájdalom van-e?
• Csuklás vagy köhögés kísérheti a nyelést, vagy mindkettő
• Regurgitálhat a falat a nyelést követően vagy később
• Visszajöhet az étel az orron át.
• rekedtséget és stridort okoz?
• Aspiráció?
• Száraz nyelés megfigyelése- izommüködés
• Vízzel történő nyelési próba
Sorolja fel a terápiás lehetőségek módszertani felosztását? Mondjon rájuk példát!
• Módszertani felosztása
• Restitúciós- kauzális terápia (direkt és indirekt javítás)
• Kompenzatórikus módszer (hibás működés megkerülése, modifikált fej- és
testtartás)
Adaptációs eljárások(nyelést segítő külső eljárások: dietetika, orális protézis
Időskori nyelés jellemzői, terápia célja?
• Ízérzés, szagérzés csökkenése- étel iránti érdeklődést csökkenti
• Gyakori a stroke következménye
• Diagnosztikát, tanácsadást, és terápiát igényel
• Szenzibilitás javítás (étel hőmérsékletének, ízének érzékelhetővé tételét igényli) hideg
vagy meleg étel, ízek legyenek határozottak
• Izomerő rágóizmok, gégeemelő és gégezáró izmok erősítés- ld. Restitúciós- kauzális
tárápia
• Ízléses tálalás, jó hőmérséklet, helyes testtartás és koncentrálni minden egyes nyelésre
• A terapeutának mindent el kell követni, hogy a szondatáplálást el lehessen kerülni,
illetve hogy szondatáplálás mellett bizonyos konzisztenciájú ételt/ italt orálisan is
magához tudjon venni az idős ember
6. Téma: Neuro-degeneratív zavarok
Neuro- degeneratív zavarok meghatározása, következménye. Demencia fogalmának
meghatározása.
A neurodegeneratív betegség kifejezés különféle betegségek összefoglaló neve,
amelyek elsősorban az emberi agy idegsejtjeit érintik.
 Az idegsejtek az idegrendszer alkotóelemei
 A neurodegeneratív betegségekre az jellemző, hogy az idegsejtek vagy azok bizonyos
csoportjai fokozatosan leépülnek és/vagy elpusztulnak. (fehérje plakkok
megakadályozzák a neuronok közötti kommunikációt)
Következménye:
 kognitív tüneteket,
 mentális leépülést okozhatnak
 mozgászavarokat
 az izomtónus,
 Izomerő
 koordináció érintettsége miatt

 A demencia tünet és betegség, amit az agy szerkezeti károsodása okoz.

 Egészséges hanyatlási folyamat helyett kóros leépülés, folyamatos kognitív deficit.
 Vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének
elvesztése, valamint a viselkedés és a személyiség hanyatlása, amely a foglalkozás
körében és a társadalmi környezetben zavarokhoz vezet.
A demencia 65 év felett a lakosság 5%-át, 80 év felett pedig 20%-át érinti
A legfontosabb neurodegeneratív kórképek felsorolása.
 Alzheimer-kór (AD) és egyéb demenciák
 Parkinson-kór (PD) és egyéb Parkinson-kórral kapcsolatos rendellenességek
 Prion betegségek- kergemarhakór okozta
 Motoneuron betegségek (MND): Myasthenia gravis, izomsorvadásos betegség,
sclerosis
 multipex
 Huntington-kór (HD)
 Cerebelláris ataxiák -Spinocerebelláris ataxia (SCA)- kisagy kóros elváltozása
 Spinális izomatrófia (SMA)
Milyen hatásuk van a kommunikációra?
 Motorikus érintettség következtében motoros beszédzavarok (dysarthria, apraxia)
lesznek a kísérő tünetek.
 A dysarthriák a beszéd olyan zavarai, amelyek a beszédfolyamatban szerepet játszó
agyi központok, idegpályák, valamint idegmagvak károsodása okoz
 A központi dysarthriák megzavarják a beszéd egész folyamatát: az artikulációt, a
fonációt, rezonanciát, prozódiát és a hangképző kilégzés erőteljességét. a beszéd
technikája az artikulációs folyamat,aminek oka az orofaciális izmok rendellenességei.
A nyelvi képességek épek, a beszéd motoros kivitelezése miatt nehezített a kommunikáció.
(Bal agyfélteke sérülése) A dysarthriák különböző betegségekkel együtt jelentkezhetnek-
kapcsolódhat egyéb nyelvi vagy beszédzavarokhoz is (pl.aphasia
Logopédiai vizsgálat során mit vizsgálunk?
 az artikulációt
 a fonációt
 légzést vizsgáljuk
 Verbális emlékezetet
 És gyógypedagógiai szempont is ( figyelem, koncentráció stb)

Mik lehetnek a területei és céljai a nyelvi és beszédfejlesztésnek?

 Szóasszociáció, szólánc, felsorolás…
 Fejlesztés a betűk/szavak szintjén
 Memóriatréning és verbális készségfejlesztés formái
 Különbségek felismerése képeken
 Kommunikáció, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése
 Beszédészlelés és a beszédértés fejlesztése.
 Nyelvi kifejezőkészség segítése.
 Aktív és passzív szókincs gazdagítása.
 Beszédszervek mozgásának fejlesztése.
 Verbális és nonverbális kommunikáció javítása.
 Az írás- és olvasás készségeinek fenntartása
7. Téma: Dadogás és hadarás felnőtt korban
Hogy tudjuk a dadogást és a hadarást meghatározni? fogalma, miben nyilvánul meg,
típusai, eredete)
A dadogás meghatározása

• tünetegyüttes, beszéd folyamatosságát megszakító görcs A beszédben részt vevő mozgások

ezáltal koordinálatlanná válnak.

• légzésre, a fonációra és a mimikai és gesztikulációs mozgásokra is kiterjed, a beszéd

ritmusa és üteme felbomlik. Megjelenésére az egyediség jellemző.

• Eredete, kialakulása és megjelenése sokoldalú, genetikai adottságok, finom idegrendszeri

sérülések és a pszichoneurózis játsszák a fő szerepet.

• két vagy három faktor együttes jelenléte és valamilyen külső hatás révén jön létre

A tünetek megjelenését, erősödését és gyengülését a beszédhelyzetek, feszültségnövelő

körülmények, az időjárás változásai stb. befolyásolják. A beszédfolyamatot könnyítő és nehezítő
helyzetek száma rendkívül nagy. Emellett előfordulhatnak beszédhelyzetek vagy időszakok,
amikor a dadogás szinte sosem jelentkezik. Ugyanakkor bármikor –akarattól függetlenül –
visszatérhet.

a tünetek legfontosabb és legjelentősebb következménye: másodlagos neurotizálódás

• hatást gyakorol magatartására, személyiségére, életminőségére.

típusai: tónusos, klónusos, tono-klónusos, klono-tónusos

A hadarás meghatározása

• beszéd tempójának egyenetlen – szavakon belüli és szavak közötti – hirtelen felgyorsulása

• az expresszív beszéd olyan károsodása, amely nehezíti a hadaró beszéd tartalmának a

hallgató részéről való megértését.

• Központi ismérve az érthetetlen beszéd, amely a beszédtempó rohamszerű felgyorsulása

Ennek eredménye hangok, szótagok, szavak elnyelése, kiesése, torzítása. A légzés, a
hangadás, az artikuláció, a beszéddallam, a hangsúlyozás, a fogalmazási készség, az olvasás
és az írás egyaránt érintett.

• Gyakran társul artikulációs zavarral, diszlexiás és diszgráfiás tünetekkel, máskor dadogással.

• inter- és intraverbális felgyorsulás

• Olyan beszédgyengeség, amely veleszületett, organikus alapon alakul ki, hiperaktivitás,

fokozott mozgásos tempó, erős beszédkésztetés kíséri.

• A hadarás a hadaró minden tevékenységére rányomja bélyegét. Jellemzője a koncentráció

gyengesége és szűk terjedelme, a beszéd és gondolkodás közötti diszkrepancia, a széles körű,
de terelhető érdeklődés. Megfigyelhető a hadaró mozgásos ügyetlenségé, motoros
nyugtalansága.

• A hadarók közül sokan nem tudatosítják beszédzavarukat, de a hadarás

 • Felnőtt dadogók és hadarók vizsgálata következtében támadt pszichikai hatások egymással
szerves kapcsolatban állnak, a kiegyensúlyozatlanság hatást gyakorol a magatartásra,
személyiségre, életminőségre.

A dadogás és hadarás közös gyökerei, tüneteinek összevetése, differenciáldiagnózis

• Mindkét zavar eredete, kialakulása, megjelenése sokoldalú.

• A személyiség jellemzői között a beszédmegnyilatkozás csak egy tényező, a beszéd zavara

csak egy jellegzetes tünet, amely azonban visszahat az egész személyiségre.

• Mindkét beszédzavar a beszéd folyamatosságát érinti, gyakran tapasztalható, hogy a súlyos,

tónusos dadogás hátterében erőteljes hadarás fedezhető fel.

• Mindkét beszédzavarban elsősorban a verbális kommunikációs készség sérült, de érintett az

egész személyiség és kapcsolati készség is, mindkettő hatással van az egész családra, a
környezettel való kapcsolatra is.

• Mindkét zavar létrejötténél és fejlődéstörténeténél van néhány azonos jellemző (öröklés,

intelligencia), de annál több – a differenciáldiagnózis eredményét befolyásoló – a különbség.

• A vizsgálat területei támpontokat nyújtanak annak meghatározásához és eldöntéséhez, hogy

„tiszta” dadogásról, vagy „tiszta” hadarásról van-e szó, illetve dadogó-hadaró, vagy hadaró-
dadogó személlyel állunk szemben.

Személyiség- muzikalitás-intelligencia

• A dadogókra inkább az introvertáltság, félénkség, negatív érzelmek jellemzők, a saját

beszédhez való hozzáállás félelemmel teli, a beszéd kerülése, a szégyenérzet, gátolt
kapcsolatteremtési készség, a beszédzavar tudatossága, a kezelés iránti igény nagyfokú.

• A hadarók ezzel szemben extrovertáltak, saját beszédük iránt érdektelenek, a beszédzavar

tudatossága rendszerint hiányzik, a kezelésre motivációjuk igen csekély.

• A dadogók zenei készsége többnyire jó- a hadaróké gyenge vagy amuzikális.

• Intelligenciájuk egyaránt jó vagy átlag feletti. A lateralitás egyformán lehet normális vagy
családi dominanciazavar.

Hadarás kezelésének elvei és technikái(dadogó is)

• fő célja: a hadarónak megtanítani, hogy megfelelően tudja szervezni gondolatait, megfelelő

verbális és nonverbálisszinten tudják kifejezni érzelmeiket.

• beszédtechnika, mozgás és szerepjáték alkalmazásával

• az a felfogás határozza meg a logopédiai kezelés irányvonalát, az határozza meg, hogy a

hadaró gyorsabban akar beszélni: „A hadaró nem hagy elég időt magának, hogy gondolatait
át tudja alakítani beszédre.”

• beszéd tempójának normalizálásán + a kommunikációs rendszer megfelelő koordinációjának

kialakítása : beszédtempó lassítása, megfelelő szünettartásra, ritmusra, pontosabb
artikulációra való odafigyelés
 • a beszéd gyorsaságának csillapítására: szótagoló olvasás, metronóm, késleltetett hallási
visszacsatolási (KHV) technika

• helyes beszédlégzés kialakítása

A felnőtt dadogók és/vagy hadarók vizsgálatának szempontjai, személyi, tárgyi feltételei

• A logopédus feladata az őt panasszal felkereső személy beszédfogyatékosságának logopédiai

vizsgálatokkal történő diagnosztizálása.

• Ez egy vagy több találkozás keretében, beszélgetés, megfigyelés, feladatok, tesztek

megoldásával valósul meg.

• Szükség esetén fontos lehet az orvosi (elsősorban neurológiai vagy pszichiátriai) és/vagy
pszichológiai vizsgálat is. Javaslatot tehetünk erre, amennyiben úgy érezzük, hogy a dadogás
vagy hadarás hátterét nem látjuk tisztán

A logopédiai vizsgálat menete:

• Anamnézis, exploráció

• A beszélgetés, megfigyelés

• A verbális megnyilatkozások jellemzői

• A kommunikációhoz társuló mozgásos jellemzők

• A kommunikációt kísérő vegetatív tünetek

• kiegészítő vizsgálat: A laterális dominancia vizsgálata

Anamnézis

• Az anamnézis kérdései azokra a testi, lelki, környezeti történésekre, élményekre vonatkoznak,

amelyek negatívan befolyásolhatták a szocializáció folyamatát, adott életszakaszban
megterhelők, feszültségkeltők voltak.

• Az exploráció célja a dadogó/hadaró személy mélyebb megismerése, nehézségeinek,

konfliktusainak, szorongásainak, félelmeinek, szűkebb-tágabb környezetéhez fűződő
kapcsolatának, motivációinak megismerése.
8. Téma: Az olvasás és írás zavarai
Diszlexia fogalma

A diszlexia (dyslexia) az írott szövegek kiolvasásában és ezért megértésében is megnyilvánuló zavar,

súlyos alulteljesítés, amely az amúgy normál intelligencia alapján nem várható”

(Csépe, V., 2006)

„Kizárólag a gyenge olvasási teljesítmény alapján nem diagnosztizálható diszlexia, mivel a diszlexia
»viszonyfogalom, diszharmónia az egyénnel szembeni jogos elvárások (pl. a gyermek adottságai), az
olvasás-írás elsajátítására szánt idő és gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között«”

(Lőrik, J., 2016)

„Diszlexia esetén az átlagos olvasóhoz, íróhoz képest a nyelv grafikus megjelenésének megértési
(olvasás) és/vagy produkciós modalitásában (az írásban) jelentős elmaradások, zavarok mutatkoznak”

(Fehérné K. Zs., 1990)

Okai
Az olvasási zavarral ok-okozati összefüggésben, gyakran asszociatív
kapcsolatban levő jellemzők nagy csoportjai a következők:

a szenzoros funkciók és az észlelés problémái, vizuális és akusztikus

percepciós

zavara,

a szenzoros integráció (látás, hallás, motoros funkciók) zavara,

az emlékezeti funkciók, főként a munkamemória zavara,

a motoros és egyensúlyi rendszer zavara,

lateralitás, dominancia, kezesség zavarai, illetve bizonytalansága,

a nyelvi képességek zavara.

Tünetei
 1. olvasás-írásban fellépő tünetek:

•a) olvasási hibák (betűcserék, kihagyások, betűtévesztések stb.),

•b) olvasás tempójának lassúsága,
•c) a szövegértés zavara;

2. a beszéd területén megnyilvánuló tünetek:

•a) szegényes aktív szókincs,

•b) szómegtalálási nehézségek;
3. magatartásban fellépő tünetek (pl: hiperaktivitás,
szorongás, félelem, introvertáltság,
•extrovertáltság);

4. egyéb tünetek (percepció, analízis-szintézis gyengesége).

A diszgráfia meghatározása

Az írásmozgások kivitelezésében mutatkozó zavar, másrészt a helyesírási szabályoknak való

megfelelésben jelentkező problémák/hiányosságok.

„A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok
tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják
a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit” – írja Csépe Valéria (Sarkadi, K. és
Zsoldos, M., 1992).

Okai

egyaránt lehetnek az észlelés zavarai

mozgáskoordináció problémái

a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő

folyamatok fejletlensége
az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága,

a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége

az átkódolás problémái

Tünetei
 olvasási, írási folyamatban közvetlenül (a hallás útján, a leírtak elemzése
révén)

vagy közvetve (a megértési feladatok hibáin keresztül) észlehető jegyek,

amelyek az olvasást és írást jellemzik: az elolvasandó, leírandó egységek
(betűk, szavak, mondatok,szöveg)
és az olvasás, írás eredményének összevetésekor eltérést mutatnak.

Másként: az időbeli jellegzetességek (az olvasásra, írásra fordított idő), a

célszó (vagy -mondat stb.) és a realizált szó (vagy mondat stb.) különbsége,

illetve az olvasottak megértésének zavara.

• Általános teljesítménycsökkenés: lassú olvasási, írási tempó és tartós hibázás, gyakori

újrakezdés.

• A hibázás módja, típusa: betűkre (mint az alábbi példákban), szótagokra, szavakra is

vonatkoz(hat)nak:

a) elízió (kihagyás): a célszóban szereplő egy vagy több betű a realizált (elolvasott, leírt) szóban nem
jelenik meg, pl. asztal helyett: atal, paradicsom helyett: paracso,

b) szubsztitúció (helyettesítés): a célszóban lévő betű(k) helyén más hang(ok), betű(k) van(nak), pl.
gép helyett: dép, paradicsom helyett: parapison,

c) permutáció (metatézis; a betűsorrend felcserélése): a célszó betűjét/ betűit más helyen halljuk,
látjuk, pl. asztal helyett: atszal, labda helyett: ladba, levél helyett: lével,

d) addíció (betoldás, hozzáadás): a célszóban nem szereplő hang, betű jelenik meg, pl. asztal helyett:
aszatal, ablak helyett: abalak

(Peuser–Winter, 2000),

• Időbeli jellegzetességek: teljesítményingadozás, vagyis a különböző időpontokban mért

teljesítmény nagyon eltérő lehet.

A másodlagos (következményes) jellegzetességek

• védekezési és kitérési mechanizmusok (az iskolai munka megtagadása, iskolakerülés

• stb.),

• agresszivitás, veszekedés, irigység, csúfolódás, dac, az iskolai munkát zavaró

• viselkedés,

• kompenzáció: bohóckodás, nagyképűség, veszélyes merészség stb.,

• félelemmel teli visszahúzódás: kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió,

félelem az iskolától,
 • pszichoszomatikus tünetek (hányás, evési-ivási zavarok stb.)

(Lőrik, J.,2016).

Perifériás és centrális diszlexia

• A szerzett zavarok a már elsajátított olvasás, írás zavarai.

• perifériás diszlexia: zavarok, melyekben a vizuális elemző rendszer sérül, a szavak betűinek
észlelése kárt szenved

• centrális diszlexia: a vizuális elemzőrendszeren túli folyamatok sérültek, és amelyek az írott

szavak felolvasásának és (vagy) megértésének károsodását jelentik” (Meixner Alapítvány)

• Leggyakrabban (mintegy 80%-ban) baleseti sérülés miatti koponya-agyi traumák

következtében keletkeznek, a további okok között agyvérzés, encephalitis, meningitis,
hipoxia, tumor, angioma, epilepszia szerepelnek (a 80 milliós Németországban évente
mintegy 3000 gyermeket ér afáziás következményű sérülés) (Vannay, A.)

Szerzett és fejlődéses

• három alcsoportra oszlik: felszíni, fonológiai és mély formára.

• mély diszlexia, diszgráfia tűnik: ha olvasáskor vagy írásban a célszó helyett ezzel
szemantikailag (jelentését tekintve) hasonlót olvas (ír) pl. megy helyett sétál, körte helyett
alma vagy gyümölcs, mondjátok helyett kérjétek, szaladjon helyett menjen stb.

• fonológiai diszlexia/diszgráfia: ekkor a zavar forrása olvasásnál a betűk hangokhoz, íráskor, a

hangok betűkhöz rendelése: jól olvassák (írják) az ismert szavakat, mert a szavak egészleges
felismerésére támaszkodnak, de az ismeretleneket és az ún. álszókat (a nyelvben nem létező
szavakat, pl. kügív), amelyek hiányoznak olvasási lexikonjukból, többnyire képtelenek
elolvasni (leírni).

• A magyar szavak hibás olvasásának megítélésében a legnagyobb nehézséget a felszíni

diszlexia okozza.

A diszlexia, diszgráfia típusai, jellemzői

A felnőttek vizsgálatának célja, fő részei

Célja:

• az olvasás és írás technikai sajátosságainak feltérképezése, az értő olvasás és a helyesírás minőségének feltárása

A diszlexiavizsgálat folyamatának fő részei:

• A logopédiai vizsgálat céljának meghatározása.

• Exploráció
• Anamnézis felvétele
• Az olvasás vizsgálata
• Egyéb kiegészítő vizsgálatok

A diszgráfiavizsgálat folyamatának fő részei:

• Anamnézis felvétele
• Exploráció
• A diszgráfia logopédiai vizsgálata
• Dokumentáció, a vizsgálati eredmények összegzése, értékelése

A logopédiai vizsgálat céljának meghatározása

• Első lépés a vizsgált személy konkrét problémájának feltárása. Tudnunk kell, hogy mire keres
választ, milyen elképzelése van a kapott diagnózis birtokában.

• A vizsgálat megkezdése előtt irányított kérdésekkel kikérdezzük a panasz okait, a vizsgált

személy által észlelt tüneteket. Információkat kérünk saját olvasásának és írásának
megítéléséről

A vizsgálatok indoka alapján két, tartalmában bővülő vizsgálatot végezhetünk:

• Alapvizsgálat (Meixner-féle logatomok, Vannay Aladárné által összeállított feladatlapok

• Kiegészítő vizsgálatok (orvosi, pszichológiai vizsgálatok).

A felnőttkori diszlexia diagnosztizálásánál erőteljes hangsúlyt kap az előzmények és az okok feltárása.

A Diszlexia vizsgálatának tartalma

Alapvizsgálat – hangos olvasás

• 2. számú melléklet: Olvasási felmérőlapok)
• Értelmetlen szavak
• Hangos olvasás
• Szövegértés vizsgálata

Bővített vizsgálat :
• Nyelvtani hibák keresése szövegben (3. számú melléklet: 3/a.)
• A nyelvi kreativitás, a szóalkotás vizsgálata (4. számú melléklet)
• Szemantikai kompetencia vizsgálata (5. számú melléklet
Diszlexia és diszgráfia reedukáció
• a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztése, téri tájékozódás
• a helyes önértékelés kialakítása
• alapelvei és módszere azonos a prevencióéval
• biztosítjuk a homogén gátlás elkerülését
• szavak olvasása
• nyelvi fejlesztési gyakorlat: képek alapján szavak toldalékolása, összetett szavak alkotása,
szinonima keresése, megkezdett mondatok befejezése--› amely írási vagy olvasási feladathoz
kapcsolódik
• az analízis-szintézis műveletének gyakoroltatása különböző nyelvi szinteken: kép-szó
egyeztetés, betűből szavak, szótagokból szavak, szavakból mondatok, mondatokból történet
összeállítása
• szöveg olvasása