10. tétel – A koragyermekkori logopédiai intervenció szemlélete.

alapelvei,
törvényi szabályozása, kompetenciák és team munka jelentősége a beszéd-
és nyelvi elmaradások különböző területein

Korai intervenció korai integráció célja:

 Célja a sérült gyermek teljes integrálása a családba, újszülött korától kezdődően.
 A veszélyeztetett gyermek számára a legmegfelelőbb nevelési környezetet törekszik
biztosítani.
 A harmonikus, szeretetteljes, elfogadó családi légkör megteremtését tartja a gyermek
kielégítő fejlődése szempontjából a legfontosabbnak alapnak.
 A funkció tréning helyett a készségek képességek összefüggő rendszerének
kibontakoztatására törekszik.
 Célja, hogy lehetőség szerint megakadályozza, vagy legalább korlátozza a fejlődés kóros
irányba történő változását.
 A gyermek mellett erősen fókuszál az anya-gyermek kapcsolatra.
 Helyteleníti az anya koterapeutává válását, inkább a nevelési környezet optimális
megszervezését és a nevelési helyzetek megfelelő kihasználását igyekszik elősegíteni.
 A centrumok (Szakszolgálatok) mellett dolgozó utazó gyógypedagógusi hálózat biztosítja a
hatékony, személyre szabott fejlesztést.
A „nembeszélés” kórkép hátterének felderítése és a terápia célok pontos meghatározásához
szükség van a gyermek aktuális állapotának, részképességeink minőségi, részletes
vizsgálatára.

Vizsgálat és terápia szempontjából fontos szempontok:

 én-fejlődés aktuális szintje (már nem E/2/3-ban hanem E/1ben beszél magáról  korai
szakasz lezárulta)
 élmény, tapasztalat szerzés önmagáról és a világról percepció;
különböző modalitásokból érkező tapasztalatok, élmények összerendezése 
szenzo(motoros) integráció
(nem előnyös sem az ingerszegény, sem az ingerekkel telezsúfolt környezet sem,
terapeutaként segítenünk kell a szülőt, hogy megtalálja azt az egyensúlyt, amennyi
környezeti benyomást képes gyermeke feldolgozni)
 szimbolikus funkciók: Az ideális fejlődésben általában a beszéddel egy időben jelenik
meg pl. a szimbolikus játék, alkalmaz-e más szimbolikus funkciókat, hogyan, mi módon
fejezi ki, kommunikálja az általa megismert világot.
 A gyermek szülővel való kapcsolata
 Spontán játéka, tevékenysége
 Játékhelyzetbe való bevonása
 Önkiszolgálása (szobatisztaság, öltözködés, kéz-és fogmosás)

A korai intervencióban fejlesztésre kerülő érzékleti modalitások:

Interoceptív csatornák:

1
 Taktilitás–tapintás, érzékelés, Viszcerális rendszer – zsigeri érzékelés, Propriocepció,
kinesztézia—saját mozgás érzékelése, Vesztibuláris rendszer – egyensúly érzékelés
Exteroceptív csatornák:
Szaglás, Ízlelés, Hőérzékelés, Látás, Hallás

Tesztek, szűrőeljárások, fejlődési skálák

 Brunet-Lezine Fejlődési Skála
 SEED Fejlődési Skála
 Denver szűrőeljárás
 GMP diagnosztika
 SON intelligenciateszt
 Juhász-Bittera-féle megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgálata
 Peabody szókincsteszt
 DeGangi-Berk Szenzoros Integrációs Teszt
 Goodenough-féle eljárás
 Bender A és B vizuomotoros koordinációs próba
 PPL Nyelvfejlettségi vizsgálat
 LAPP szókincsvizsgálat
 Sindelar –féle vizsgálóeljárások a részképesség-gyengeségek felismeréséhez

„Terápiás munkánkat úgy kell előkészítenünk, megterveznünk, hogy kreatív módon

érvényesüljön benne a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai szemlélet, s ezáltal a gyermek
fejlődését minél több oldalról segítsük. A központban természetesen a beszéd és nyelv
fejlesztése áll.” (Juhász- Bittera 1991.)

A megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés esetén a logopédiai terápia öt nagy területre

oszlik:
-beszéd és a nyelv
-mozgás
-gondolkodás
-figyelem
-emlékezet
A beszédindításhoz szükség van arra, hogy a gyermek szívesen adjon ki hangot (hangadás,
hangutánzás játékosan pl. bábokkal, karikába ugorva, labdagurítással stb.) Ezután a passzív és
aktív szókincs fejlesztése szükséges. (a passzív szókincset már a hangadással párhuzamosan
elkezdjük) 1. főnevek, 2. igék (ha már 40-50 főnév van az aktív szókincsben)  Egyszerű
főnév+ ige szókapcsolatok (pl. a kutya fut, a néni eszik.)
Ezek után kezdünk csak ragok és toldalékok, majd a melléknevek és számnevek, végül
mondatalkotás tanításába. A nyelvi készségekkel párhuzamosan fejlesztendők az egyéb (fent
említett) képességterületek. A terápia tempóját természetesen a gyermek egyéni igényei
határozzák meg.

2
Fehérné, Kas, Pintye (2018) irodalma: Szempontok a nyelv- és beszédfejlődési
zavarok szűréséhez és állapotmegismeréséhez

(Nyelv és beszédfejlődés zavarok, Ajak és szájpadhasadék (fejl, rendellenesség), nem folyamatos

beszéd, fejl. diszpraxia, nyelvlökéses nyelés korai megelőzése, koraszülöttség szűrése és korai
intervenciója)

- szűrés (14.o.):
- törvényi szabályozás

Jelenleg a korai szakaszban zajló nyelvi szűrés kétféle színtéren valósulhat meg: a 2 éves
gyermekek esetében a védőnői hálózatban az életkorhoz kapcsolódó státuszfelméréshez
kötötten, a 3 éves gyermekek esetében pedig az óvodai logopédiai ellátásért felelős
pedagógiai szakszolgálatok működési körében.

A védőnői hálózatban működő nyelvfejlődési szűrés egyelőre nem megfelelően érzékeny és

szisztematikus, bár ebben fejlődés várható a nemrég folyt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori
(0-7 év) kiemelt projekt eredményeitől függően.
- háziorvosok és védőnők is csak viszonylag ritkán jelzik a nyelvi fejlődés problémáit
az esetek gyakoriságához képest
- a legkorábbi időpont, amikor a gyermek a szülőtől függetlenül, intézményes formában
kapcsolatba kerülhet logopédussal, az óvodába lépés időpontja.
DE:
A 3 éves gyermekek nyelvfejlődési szűrése:
- 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek
módosításáról kötelezővé tette a nyelvi fejlettség (receptív és expresszív nyelv) szűrését 3
éves korban a logopédiai ellátásban a korábbi 5 éves kori szűrés helyett.
- Ez a lépés hazánkban elsőként teremti meg a rendszeresen, teljesen általánosan, mindenkire
kiterjedően végzett nyelvfejlődési szűrés intézményét.

Korai logopédiai ellátás:

1. DIAGNOSZTIKA (felismerés, állapotmegismerés)
a. Szűrés
b. Differenciáldiagnózis
c. Állapotmegismerés folyamata

2. INTERVENCIÓ (beavatkozás)
o Már folyamatdiagnózis a fejlesztés során

• Korai szakaszban a nyelvi szűrés

o 2 éveseknél: ( kikérdezésen alapul)
 védőnői hálózatban
o 3 éveseknél:
 óvodai logopédiai ellátásért felelős ped. szakszolgálat

• FONTOS!
o Korai diagnosztika
o Folyamatos nyomon követés
o Tanácsadás

• 2 éves korban nyelvi késéssel kiszűrt gyermekek ezután preventív fejlesztésben vesznek részt
– ennek fontos eleme: Home tréning (részletesen: 14-es tételben)

3
 o Home tréning
 Fejlesztésbe bevont gyermekekkel és szüleikkel egyeztetett gyakorisággal,
legalább havi 1x találkozik a logopédus, ennek során:
o gyermekkel egyéni nyelvi intervenciós foglalkozást tart
o mintát ad a szülőnek

Sandra Neumann, Meinusch nyomán Fehérné Kovács Zs., 2013

SIKERES KOMM.-T ELŐSEGÍTŐ SIKERTELEN KOMM.-T ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
TÉNYEZŐK
valódi komm.-s helyzetek megteremtése állandó utánmondási kényszer

„korrigált visszajelzés” állandó javítás és kritizálás

örömteli komm. gy. megszégyenítése

odafigyelés, szemkontaktus, megerősítés beszéd félbeszakítása

megfelelő beszédpélda nyújtása dajkanyelv kizárólagos használata

figyelem a közlés tartalmára, szándékára ha csak a beszéd módja fontos, tartalma nem, elvész az
együttes cél, szándék

Állapotmegismerés és folyamatdiagnosztika:
1. Részletes anamnézis felvétele a szülővel
2. Nyelvi-kommunikációs fejlettség felmérése szülői kikérdezéssel (KOFA-1/KOFA-2)
3. Komplex magyar nyelvre kifejlesztett/adaptált nyelvfejlődési vizsgálóeljárás
(Juhász-Bittera-féle vizsg.)
1. Szükség esetén fókuszált teszteljárások (TROG, PPL, Peabody…)
→ fél év elteltével a szülő ismét kitölti a KOFA-tesztet, a logopédus 1 év fejlesztés után (4 éves kor
körül) aktuális nyelvi fejlettség vizsg.
→ javaslatot tesz:
 fejlesztési folyamat lezárása
 eddigi fejl. folytatása
 a fejl. intenzitásának/formájának módosítása
 szakértői bizottság vizsg. kezdeményezése az SNI megállapítása érdekében
• fontos: korai diagnózis, folyamatos nyomon követés, tanácsadás
• 2 éves korban nyelvi késéssel kiszűrt gyermekek ezután preventív fejlesztésben vesznek részt
– ennek fontos eleme: HOME TRÉNING

A nem folyamatos beszédről (Korai logopédiai intervenció szempontjai):

• A fluencia (=beszédfolyamatosság) fejlődésében a megszakítottság a gy.-i beszéd
természetes jelensége egészen 3 éves koráig jellemző, azt követő fennmaradása
viszont már előjele lehet e nonfuens beszéd kialalkulásának.

4
→ újabb megszakítottsági jelenség: nem folyamatos beszéd

Ajak- és szájpadhasadékosok gondozási rendszere (Korai logopédiai intervenció szempontjai)

Lépések, javasolt műtéti időpontok: (Hirschberg, 2004)
1) 3 hón.: ajakhasadék-műtét - hallásvizsgálat
2) 8-12 hón.: lágyszájpad-plasztika - logop.-i szaktanácsadás, oro-faciális
gyak. beszédmotorium fejl.
ismételt hallásvizsg.
1) 1-2 éves: teljes szájpadzárás
2) 2-3 éves: beszéd- és nyelvfejlődés vizsg., beszédkésésnél: hallásvizsg., intelligencia mérése,
logop. terápia kezdete

A diszpraxia és a beszéd-, nyelvi zavarok összefüggései (Korai logopédiai intervenció szempontjai):

 DISZPRAXIA = mozgáskoordináció atipikus fejlődésének központi jelensége
 Nyelvi késéshez általában társulnak praxiazavarok, amelyek kihatnak a verbális teljesítményre
és egyéb nagy-, finommozgásos teljesítményre
 A helyváltoztató mozgások által elért tárgyakkal szerzett tapasztalatok közvetve befolyásolják
a nyelvi fejlődést:
o Mozg.-os ismeretszerzés – tárgyakról szerzett tapasztalatok kialakítják a belső
képzeteket
o Belső képzetekhez később a szó, mint szimbólum kapcsolódik
o Ha gátolva van a perceptuomotoros tevék. → verbális szimbólumképzés folyamata is
zavart szenved

diszfágia ? Hangképzési zavarok (Korai logopédiai intervenció szempontjai):

• „5 évesnél fiatalabb gyermek még nem tudja kielégítően végezni az összetett gyakorlatokat és
fél év után már megunja a hangterápiát. Így iskolakezdés előtti tanévkezdés a legmegfelelőbb
idő a hanggyakorlatok megkezdéséhez.” (Balázs Boglárka, 2008)
• A kezelést hetente egyszer félórában végezzük, mindig szülő jelenlétében. Lehetőleg az a
szülő jöjjön el a gyermekkel a foglalkozásra, aki otthon gyakorol vele, hiszen csak tőlünk
tanulva tudja a gyermek hibáit kijavítani.
• a gyermek hangja akkor javul meg, ha ők otthon mindennap 10-12 percet gyakorolnak velük.
• A hanggyakorlatok előtt megmagyarázzuk a gyermeknek, hogy milyen hibákat kell kijavítania
ahhoz, hogy hangjának rekedtsége megszűnjön.
• Megtanítjuk és ellenőrizzük:
– az állkapocs ellazított mozgását

5
 – a pontos artikulációt
– a lágy hangindítást
– a nyakizomzat lazaságát
– a gégeváz túlzott mozgásainak csökkentését
– a helyes légzést
– a hasizomzat természetes mozgását, a vállak emelésének elmaradását
– a hang megfelelő magasságát
– a hang tisztaságát és csengő jellegét

Nyelvlökéses nyelés korai megelőzése:

Nyelvlökéses nyelés és egyéb szájtéri rossz szokások (pl. szájlégzés, ujjszopás, cumizás, ajakszopás,
fogcsikorgatás, fogszorítás, rongyi-, köröm- és ceruzarágás stb.) esetében ez az izomegyensúly
felborul, melynek hatására:
• az arc és a fogívek fejlődése eltér a szabályostól
• harapási rendellenességek (nyitott harapás, túl-, kereszt-, bulldog-, élharapás)
• fogazati eltérések (kifelé dől, befelé dől, elfordul)
• beszédhibák (pöszeség: interdentális – a nyelv a két fogsor között, addentális – a nyelv a
foggal érintkezik, laterális – a nyelv oldal irányba mozdul, valamint orrhangzós beszéd)
alakulhatnak ki.
• A nyelvlökéses nyelést a csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak
tekintjük, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem lehetséges. Előfordulása azonban
az életkor növekedésével csökken, és kb. 5 éves korra fokozatosan megszűnik. Ha azonban a
nyelvlökéses nyelés a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, már kórosnak tekinthető.

A szűkebb értelemben vett koragyermekkori intervencióban megjelenő

kompetenciák - Kereki Judit – Szvatkó Anna
Szakemberek a koragyermekkori intervencióban:

 gyógypedagógus (oligofrén, tan. ak. szakos, auti szakos)

 gyógypedagógus tanár vagy terapeuta
 logopédus
 pszichopedagógus
 pszichológus (klinikai)
Logopédia területén:
 logopédus
A gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés és gondozás területén dolgozik:
 gyógypedagógus, pszichológus (klinikai vagy tanácsadó) és konduktor.
A szakértői bizottsági tevékenység területén dolgozik:
 gyógypedagógus,

6
  logopédus,
 pszichológus,
 orvos,
 konduktor.
Az óvodapszichológiai ellátás területén dolgozik:
 óvodapszichológiai koordinátor
A fejlesztő nevelés területén dolgozik:
 gyógypedagógus,
 konduktor
A kiemelten tehetséges gyermekek gondozásában dolgozik:
 tehetséggondozó koordinátor pszichológus, vagy pedagógus
Fontos tehát hogy a gyermekekkel foglalkozó emberek szakvizsgázott pedagógus
munkakörben foglalkoztatott emberek legyenek.
A korai intervencióban dolgozó szakemberek kompetenciái:
1. Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás.
2. Foglalkozás, beavatkozás tervezése, önreflexiók
3. A tanulás támogatása.
4.A kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás,
fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció).
5.Csoportos beavatkozás (tréning, gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció,
mediáció, konfliktuskezelés, képzés).
6.Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek rendszeres értékelése, elemzése és
önreflexió.
7.Kommunikáció, szakmai együttműködés és önállóság.
8.Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
Etikai kódexek a szakemberek számára:
 Gyógypedagógusok Etikai Kódexe
 Logopédusok Etikai Kódexe
 Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe
 Pszichoterapeuták Etikai Kódexe
 Konduktorok Etikai Kódexe
A korai intervencióban dolgozók szakmaspecifikusabb kompetenciái:
- Az interdiszciplináris teamben való együttműködés fontossága.
- A családokkal való együttműködést, empátia, értékrendszerrel való azonosulás
fontossága

7
 - A gyermek változó igényeihez való alkalmazkodás; fejlesztési területek, kognitív
fejlődés segítése minél hatékonyabban, team munkában, szülőkkel
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás pedagógiai
szakszolgálati ellátáshoz szükséges kompetenciák
Pedagógusok (BA és MA):
- gyógypedagógus (bármilyen szakirányú)
- pszichológus (klinikai vagy tanácsadó)
- konduktor
Nem pedagógus témakörben foglalkoztatottak:
-gyógytornász
- pedagógiai asszisztens
- gyógypedagógiai asszisztens
- a fogyatékosság típusától függően szakorvos, pszichiáter, csecsemő-gyermekgyógyász,
gyermekneurológus

A beszédfejlesztés támogatása pszichomotoros fejlesztéssel /MAGYE

előadás anyaga/- Rosta Katalin, Alkonyi Mária, Németh Renáta
A pszichomotoros fejlesztés értelmében a mozgás és az észlelés közötti kölcsönös
kapcsolatkialakítására törekszenek a gyermek idegrendszerének fejlődése szempontjából.
Ez a folyamat feltételezhetően visszaállítja a normál működést egyfajta öngyógyító
tevekénységgel.
A mozgás segíti a beszéd észlelését, megértését, a fogalmak tisztázását, ezáltal a
gyermekek is megközelíthetőbbé válnak.
A körforgás a következő:
Fejlesztendő környezet terápia (taktilis, vesztibuláris, kinesztetikus akusztikus, vizuális
ingerek)- gyermek- idegrendszer, információk integrálása, válasz szervezés-beszéd
A foglalkozást gyógypedagógusok vezetik 2,5-3 éves nyelvi késéssel diagnosztizált
gyermekekkel. Fontos az anya aktív szerepe.
A foglalkozás célja:
- a beszédkedv felkeltése; mondókákkal, komplex egyéni fejlesztéssel
- anya-gyermek kommunikáció; szorongás csökkentése, harmónia megteremtése
- beszéd-mozgás integrálás, önkifejezés; mondókákkal versekkel kísért gesztusok

8
 - észlelés fejl.; számos csatornán keresztül (taktilis, zsigeri, egyensúly, szaglás) a
fontos a tapasztalás, örömszerzés
- szocializáció támogatása; csoportban való együtt dolgozás
A pszichomotoros fejlesztés kiemelt területei:
1. A mozgás fejlesztése: utánzás, nagymozgásokkal, a mozgások fejlesztésével
egyidőben történi a téri orientáció fejlesztése. A gyermek különböző testhelyzetekben
veszi birtokba teret. Alapja a saját testtudat kialakítása. A fejlesztő eszközök
segítségével megtanulják az előttem mögöttem mellettem szavak jelentéseit. Ezáltal
megtanulják testük határait. A mozgásfejlesztés kiemelt feladatai még a;
proprioceptív, taktilis, vesztibuláris ingerlése, a primitív poszturális reflex gátlása a
statikus-dinamikus egyensúlyi reakciók fejlesztése, a test két oldalának integrálása.
Továbbá fontos fejlesztendő terület még a figyelem és emlékezet is (helyes
mozgásminta követése). A manipulációkkal a finommotoros mozgást, az
izomműködést fejlesztik, a mozgáskövetéssel a pontos koordinált mozgáscselekvést
erősítik.
2. A testtudat fejlesztése: a mozgás a testtudat és az észlelés területei egybeolvadtan
fejlődnek, a testtudatot a taktilis ingerek az ízlelés és a szaglás útján erősitik.
3. Az akusztikus észlelés fejlesztése: beszédindítás szempontjából fontos. Hallási
figyelem felkeltése zajokkal, zörejekkel, hallási differenciálás, hangforrás irányának
megkeresése.
4. A vizuális észlelés fejlesztése: szem-kéz koordinációs feladatok, a szem fixáló mozgás
kialakítása, vizu. észlelés, színek megkülönböztetése, egyeztetés, válogatás.
5. Tapasztalatszerzés csoportban: 3 dimenzió; anyához, társaihoz és a pedagógushoz való
alkalmazkodás
A pszichomotoros foglalkozás felépítése, szempontjai
Keretes szerkezet, ismétlődő események jellemzik a foglalkozást.
Egymásra hangolódással kezdődik, versike elmondása a földön majd gyertya-rítus mellyel
köszöntik egymást. Majd következik a beszéd-mozgás-ritmus összehangolás, a beszéd
ritmusához mérten nagymozgások.
Auditoros integráció fejlesztésénél az akusztikus ingerekre kell motoros választ adniuk a
gyerekeknek. (zeneszóra járjanak körbe a teremben, ha megszűnik, guggoljanak le.) A
vizuális integráció ugyanezen a sémán alapul.

9
 Majd a gyerekek 3-5 elemből álló akadálypályán haladnak körbe; alapja a keresztező és
alapmozgások gyakoroltatása, egyensúlyérzék fejlesztése, testtudat kialakítása, érzékletek,
észleletek integrációja.
Majd finommozgások következnek: kéz bemelegítésével kezdenek(mondókával kísérve),
körbe ülnek egy asztalt, majd következik a kreatív alkotómunka, az anyagok
megismerése, manipulációk végzése, tervezés folyamata.
Végül pedig egy lezáró mondókával körben állva köszönnek el egymástól.
A foglalkozások fontos elemi a rugalmasság és az egyénre szabottság, illetve a holisztikus
szemlélet.

A nyelvi fejlődés folyamata, az eltérő nyelvi fejlődés korai felismerése és

terápiája - Rosta Katalin
Az anyanyelv elsajátítása spontán történik információtárolásának, rendszerezésének
sajátosságai csak az emberre jellemző.
A nyelvet már méhen belül elkezdjük tanulni és 14 éves korra éri el a felnőttekére jellemző
fejlettséget. Már csecsemőkorban képesek vagyunk az emberi hangot megkülönböztetni más
hangoktól, és kialakul az anyanyelvi preferencia is. A gyermek kezdetben csak sírással
kommunikál, majd elkezd gőgicsélni és gagyogni, ami a nyelvi elsajátítás szempontjából
fontos szakasz. A gyermek első szavai kb 10-15 hónapos korban jelennek meg, de passzív
szókincse ettől sokkal nagyobb. A gyermek felfigyel arra, hogy beszédével cselekvésre tud
késztetni másokat, figyelmet tud felkelteni. 2 éves korban következik a szórobbanás és a
holofrasztikus szakasz (egy szó egy egész mondat, alapkategóriákat mondanak: kutya, kocsi).
Majd egyre hosszabb megnyilatkozásai lesznek 3 éves korára már 4-5 tagú mondatokat most,
egyre jobban sajátítja el anyanyelvére jellemző fonológiai morfológiai és szintaktikai
vonásokat. Az 5 éves gyermek már javarészt tudatos nyelvhasználó, szívesen kommunikál.
Ebben a spontán tanulásban fontos szerepe van a tapasztalásnak, az ingerdús környezetben és
az érzelmi behatásoknak is.
Az iskolás korra már rendelkezni kell a gyermeknek az alap kultúrtechnikák (olvasás, írás,
számolás) elsajátításához szükséges kognitív fejlettséggel; szókincs, grammatika, beszédértés,
észlelés, fonológiai tudatottág). Ha ezek bármelyike is zavart szenved, az iskolai teljesítmény
jelentős romlást fog mutatni, amely rontja a gyermek fejlődésének lehetőségét, szocializációs
folyamatok alakulását és a helyes önértékelés kialakulását.
A nyelvfejlődési elmaradás

10
A gyermek nyelvelsajátítást meghatározzák a biológiai, szociális, kulturális és kognitív
szintjei. Minden gyerek egyéni ütemben sajátítja el a nyelvet, de vannak, akik az átlagostól is
sokkal lassabban, nekik és családjaiknak segítségre van szükségük, hiszen ez a tényező
befolyásolja az egyéni életutat is. A nyelvi elmaradás megmutatkozik mind mennyiségi mind
minőségi szempontból is.
A nyelvi fejlődés zavarai
A zavar jelentkezhet bármely vagy több nyelvi szinten is (fonológiai morfológiai, lexikai,
szemantikai, szintaktikai). Fontos figyelembe venni a genetikai tényezőket is (pl: Down-
szindróma) A zavarok legtöbbször társulnak valamilyen következményes, szekunder tünettel.
A nyelvfejlődési zavar (SLI) esetében már korán megmutatkozik, hogy a gyermek fejlődése
átlagon aluli; az első szavak 2-3 évvel később jelennek meg, szókincsük lassan fejlődik,
szókincsaktivizálási nehézség figyelhető meg és beszédmegértési nehézség is társul a
zavarhoz. A zavar lehet gyengébb vagy súlyosabb.
A nyelvi fejlődés zavarainak felismerése és megismerése
Fejlődési szűrés a védőnő és gyermekorvos feladata volna, akik a probléma felfedezése után a
gyermeket szakemberhez, logopédushoz irányíthatják. ma kialakult gyakorlat az, hogy a
szülők a „korai fejlesztő központokban” jelennek meg először a problémáikkal. A korai
fejlesztésre jelentkező családoknál a szakemberekből álló team (logopédus, pszichológus,
esetenként gyógytornász vagy szomatopedagógus) munkája a panasz felvételével kezdődik,
amely során meghallgatják a szülőket a gyermek nyelvi fejlődésével kapcsolatos
aggodalmaikról. Ezután következik az alapos, a kommunikáció fejlődését és fejlettségi
állapotát feltáró anamnézis, mely kiterjed a gyermek beszéden kívüli fejlődésmenetének
feltárására is. A szakemberek a találkozás során megfigyelik a gyermek viselkedését,
érdeklődését a tárgyak és az emberek iránt. Ezen kívül játékos helyzeteket teremtve
megfigyelik a gyermek kommunikációját a szüleivel, továbbá fel kell mérniük a gyermek
figyelmi állapotát és temperamentumát. . A játékos helyzetekben tájékozódnak a szülő
nevelési stílusáról, kulturáltságáról, nyelvhasználatáról, az esetleges szociális hátrányt kiváltó
személyi okokról. Az ismeretek birtokában eldöntik a további vizsgálatok szükségességét (pl.
hallásvizsgálat, foniátriai vizsgálat), és a gyermeket szakértői bizottsághoz irányítják a
képességprofil és beszédállapot részletes feltárása érdekében. A gyermekek fejlesztésére
biztosítva van a 0-5 éves korig a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás,
gondozás keretein belül, azonban, ha a gyermek intézményes ellátásban részesül, azaz óvodás
lesz, az elkezdett korai fejlesztő munka megszakad, a gyermek fejlesztéséről a továbbiakban
az őt ellátó intézmény szakemberei vagy utazó pedagógusok, logopédusok gondoskodnak,

11
illetve súlyos beszédprobléma esetén, a gyermeket logopédiai óvodai ellátásban részesítik. . A
harmadik életévét betöltött beszédfogyatékos (SNI) gyermekeket a szakértői bizottság
kontrollvizsgálatban részesíti, és szakvéleményük alapján a gyermek további fejlesztésben
részesülhet, vagy terápiája megszűnik, mert beszédállapotának felmérése alapján nem minősül
beszédfogyatékosnak. A hazai diagnosztikus gyakorlatból hiányzik a korai nyelvfejlődési
zavarok vizsgálatára alkalmas vizsgáló eljárások, így ezek a zavarok rejtve maradnak.
Legközelebb a gyermek 5 évesen esik át egy beszédfelmérésen, de itt legtöbbször csak a
beszédhanghibákra irányulnak a vizsgálatok. Gyakran már csak az iskolában derül ki, hogy a
gyermek azért nem tud megtanulni írni és olvasni, mert nyelvfejlődési zavara van. Ezért a
feltáró és nyomon követő vizsgálati protokoll kialakítása rendkívül fontos volna.
A korai segítségnyújtás szempontjai
A diagnosztizálás a szakértői bizottság végzi, azonban fontos, hogy ne essenek ki értékes
hónapok a gyermek fejlesztésének szempontjából, ezért gyakran elkezdődik a fejlesztő terápia
az alátámasztott szakirodalmak segítségével. Fontos a szülő bevonása (home-tréning). A
fejlesztés a kidolgozott fejlesztési terv alapján zajlik, csoportos vagy egyéni formában, illetve
otthon a szülők közreműködésével.
A korai fejlesztés funkció-területei
- A motoros tevékenységek fejlesztése (már említett pszichomotoros fejlesztés
alapján)
- A mozgással kísért beszéd fejlesztése (már említett pszichomotoros fejlesztés
alapján)
- A test tudatosságának kialakítása (már említett pszichomotoros fejlesztés alapján)
- Az egyes érzékelési területek fejlesztése (már említett pszichomotoros fejlesztés
alapján)
- A kommunikáció fejlesztése (már említett pszichomotoros fejlesztés alapján)
- A kognitív funkciók fejlesztése (már említett pszichomotoros fejlesztés alapján)
Tanácsok szülőknek
Adjanak jó beszédmintát, vagyis lassan, tagoltan és érthetően beszéljenek gyermekükhöz,
kerüljék a gügyögést!
• A gyermek közléseit türelmesen hallgassák végig!
• Ösztönözzék gyermeküket arra, hogy beszéljen (pl. kísérje beszéddel a gyermek cselekvéseit
az öltöztetés és a közös játék során)!
• Meséljenek sokat a gyermeküknek, tanítsanak neki verseket és dalokat az életkorának
megfelelően válogatva!
• A szülők adjanak helyes visszajelzéseket a gyermek beszédéről, ezzel is segítve a szókincs
bővülését, a mondatalkotási készség és grammatikai rendszer fejlődését!

12
• Ne a gyermek hibáit ismételgessék, hanem a hibákat kijavítva folytassák az elkezdett
beszélgetést! • A gyermek hibás beszédét ne kritizálják!
• Biztosítsanak a gyermeküknek olyan következetes napirendet, amelyben a rendszeresen
ismétlődő tevékenységek segítik a gyermek eligazodását szűkebb környezetében.

Mikor forduljanak a szülők a logopédushoz?

• Amennyiben a csecsemőkori gőgicsélést nem váltja fel gagyogás, vagy a gyermek
gagyogása néhány hét alatt leépül, kifejezéstelenné válik.
• Ha a gyermek beszéde 2–2,5 éves koráig nem indul meg, és szókincse nem éri el az ebben
az életkorban elvárható kb. ötven szót.
• Ha a későn megindult beszéd lassan fejlődik, és a beszédfejlődés megtorpan.
• Ha az artikuláció, a beszéd érthetősége 4–5 éves korra nem javul jelentősen, 8–10 hangot a
gyermek még mindig hibásan ejt.
• Ha a gyermek sokszor hurutos, és nem figyel a beszédre, torzítja a hangokat.
• Ha a környezet ingereire nem vagy nem adekvátan reagál.

Eltérő beszédfejlődésű gyermekek a bölcsődében

Vannak gyermekek, akik 3 éves koruk előtt a bölcsödében töltik napjaik nagy részét. Ilyenkor
a bölcsődei dolgozók figyelhetnek fel a nyelvfejlődési késés jeleire; dajkanyelvi
kommunikáció jellemző beszédére, hangjai többszörös torzuláson mennek keresztül ezért
beszéde nagyon nehezen érthető, ezek együtt járhatnak a mozgásfejlődés elmaradásával is,
nagymozgások, illetve a finommozgások területén egyaránt. Fáradékonyabbak, magatartási
problémáik vannak. Ebben az esetben az őt nevelő pedagógus felelőssége a tapasztalt előjelek
megosztása a szülőkkel.

A teammunka jelentősége a vizsgálat és a terápia során

(Rezonanciazavarok- Ajak, állkapocs (mandibula) és szájpad fejlődési rendellenessége esetén
első sorban)
!Pirossal van kijelölve azok a szempontok, amik más fejlődési rendellenesség, születési
rendellenesség esetén is lényegesek:
- pl.:
o fejlődési diszpraxia
o myofunkcionális zavarok (nyelvlökéses nyelés)
o + koraszülöttség
• A gyermekek ellátásában a logopédusnak teamben kell dolgoznia.
• A rá háruló prevenciós, diagnosztikus és terápiás feladatok végzését mindig megújuló
ismeretek alapján kell végezni.

13
• Az ellátást nehezítheti, hogy a logopédusok a nagy általánosságban a közoktatásban
vannak jelen, míg a gyermekek orvosi ellátása az egészségügyben zajlik. Ezért fontos minden
esetben az egészségügyben dolgozó és a közoktatásban dolgozó szakembereknek keresni
egymással a kapcsolatot. Csak ebben az esetben lesznek képesek megteremteni az
esélyegyenlőséget, vagyis a komplex ellátási rendszer kiszélesítését és elterjesztését az
országban.
• A gyermekek ellátása sok szakembert igényel, egyedül nem megy!
o A korszerű ellátás feltételei:
• 1. Team-munka:
a.) Állandó tagokkal: gyermeksebész, gyermek fül-orr-gégész, foniáter, gyermekaudiológus,
gyermekfogász, gyermek fogszabályzó, szájsebész, logopédus, koordinátor
b.) Esetenkénti tagokkal: genetikus, kardiológus, radiológus, szemész, idegsebész,
pszichológus
• 2. Tervezett csoporttevékenység, kialakított „algoritmus”; Mikor, ki, mit csinál
teamben? (vizsgálatok, műtétek, tanácsadás, korai fejlesztés, terápiák
• 3. A csoport tagjai közötti kompetenciák ismerete, elismerése.
• 4. A munkacsoport tagjai közötti rendszeres információ csere, találkozás,
esetmegbeszélés.
• 5. Kapcsolattartás a kórházon kívüli „világgal” (a nem a kórházban dolgozó
logopédussal, pszichológussal, pedagógussal), civil szervezetekkel.
• 7. Továbbképzési lehetőségek.
• 8. Külföldi tapasztalatcserék.
• A munkacsoportban történő kezelés előnyei az együttműködés, egymás munkájának
az ismerete, közös gondolkozás és gyakorlat, szakterületek munkájának a harmonizálása.
Mindezek eredménye egy hatékonyabb terápiai ellátás.
• A gyermekek az oktatási és egészségügyi rendszerben jelen vannak (a közoktatási
törvény biztosítja számukra az ellátást!), meg kell kapniuk a korszerű, team-szemléletű,
komplex ellátást
• A komplex ellátást nehezítő tényezők: gyermekek orvosi ellátása az egészségügyben
zajlik, míg a logopédus a közoktatásban van jelen (kevés a kivétel)
A logopédus feladata- vizsgálatban és terápiában
• Az újabb kutatási eredmények
o a logopédiai feladatok bővítése, a vizsgálati feladatok szélesítése
o szélesebb alapú differenciál diagnosztikára épülő terápia

14
• Anamnézis felvétel:
• családi, általános
• speciális: szopás, nyelés, etetés, táplálkozási és rágási nehézségek
• beszédfejlődési: kóros rezonancia kezdete, változékonysága
• szociális anamnézis

A korai fejlesztés szerepe a habilitáció folyamatában

(Ajak és szájpad fejlődési rendellenesség esetén)

• A korai fejlesztés, megelőzés általában 18-24 hónapos kortól kezdődik, mely a

különböző programoktól függetlenül az önbizalom fejlesztésére, ezáltal az érthető, verbális
kommunikáció kialakítására irányul.
• Ezt a gyermek igényeinek megfelelően kialakított, játékos, elfogadó helyzetben
valósítja meg a logopédus.
• A játékos helyzetnek beszédre ösztönző hatásúnak kell lennie, melyben jó, ha a szülő
is részt vesz, ugyanis a látott példát otthon is alkalmazhatja, mellyel segíti gyermeke
fejlődését, pl., ha megismétli a gyermeke által ejtett szót, azzal megerősíti a mintát, azonnali
alkalmazásával pedig a szó és jelentése közötti asszociáció kialakítását segíti elő (V. Kovács,
2001a).
• Fontos azonban, hogy a gyakorlás ne feladat legyen otthon sem, hanem olvadjon bele
a család mindennapjaiba.
• Jó, ha a játékokban a család többi része is részt vesz.

Neumann (2006):
-A játékok célja: a helyes beszédmozgás érzékeltetése és a beszédszervek mozgásának
összehangolása, a megfelelő légzésszabályozás megteremtése, az orrlégzés ösztönzése, a
szájon át történő beszédlégzés kialakítása, az ajkak érzékenységének és mozgékonyságának
erősítése, a nyelv mozgékonyságának és nyugalmi helyzetének javítása, a lágyszájpad
aktivizálása, a hallás fejlesztése a beszédhangok differenciált észlelésének érdekében.
-Fontos: a szülők a gyermek beszédét ne javítsák ki, helyette egy „korrigált visszajelzést”
alkalmazzanak, mely nem veszi el a gyermek kedvét a további beszédtől, inkább elősegíti azt

15