BIOLÓGIA

1. A sejtek felépítése, jellegzetes sejtalkotók funkciói

SEJT
Funkcionális és működési alapegység
Sejthártya
Lipid kettősréteg+beágyazott fehérjék

A sejtek felépítése
 sejtmag és az örökítő anyag
 retikulumok (DER, SER, Golgi)
 mitokondriumok és egyéb sejtszervecskék
 sejthártya (egységmembrán ill. folyadék-mozaik modell)
 Sejtfüggelékek

SEJTMAG
 Maghártya: kettős réteg, endopl.retikulummal kapcsolódik
 Sejtmagvacska: rRNS, DNS és fehérje előállítása
 Kromoszómák: feltekeredett kromatin+fehérje
 Maganyag – mátrix
 Örökítő anyag (DNS)

Sejtciklus
S - szintézis fázis (DNS kettőződés)
G1 – első nyugalmi fázis (sejt növekedése)
G2 – második nyugalmi fázis (felkészülés az osztódásra)
M - osztódási fázis
G0 – differenciálódás (várakozik, nem osztódik)

Fehérjeszerk.
Elsődleges szerkezet - aminosavak sorrendje
Másodlagos szerkezet - alfa-hélix és béta-redő
Harmadlagos szerkezet – 3D struktúra (sokszor gömb alak → globuláris)
Negyedleges szerkezet
➢több fehérjelánc együttesénél (mennyi lánc, milyen láncok)

DER
 Csöves szerk.
 Membrán + riboszómák
 Fehérje szint. – elsődleges szerk
SER
 Fehérjék 2.,3.,4. Rendű szerkezete
 Alegység összeszerelés
 Fehérjék + más molkelulák/ koenzimek/ járulékos csoportok
Fehérjék 3D szerk után lesznek aktívak, ami hibátlan – megy a Golgiba

GOLGI
 Zsákszerű szerk
 Cisz-transz
 fehérjék válogatása és irányítása rendeltetési helyükre
 hólyagocskák lefűződése (lizoszóma)
 kiürülő anyagok szállítása a membránhoz (ürítés folyamata→exocitózis)

MITOKONDRIUM
 Endoszimbionta eredet (anaerob sejt+aerob baci)
 saját, kör alakú DNS
 önálló osztódás
 saját fehérjeszintézis
 sajátos enzimrendszer
 energiatermelő folyamatok: ATP-szintézis (terminális oxidáció, O2-igény)

VEZIKULUM, VAKUÓLUM
 Zárt tér – tárolás
 Raktározás
 Belső szállítás – ürítés (exocitózis)
 Lebontás ( autofágia )

LIZOSZÓMÁK
 Bennük enzimek
 Savanyú PH – lebontás (bekebelezett anyagok/ elhasznált sejtalkotók)

SEJTFÜGGELÉKEK
 CSILLÓ: sejt körüli tér mozgatása
 OSTOR: sejt mozgatása

SEJTHÁRTYA – MEMBRÁN
 Véd
 Szelektál
 Elválaszt

Fehérjék:
 Sejtváz
 Enzim
 Membránfehérje
 Hormonok/ faktorok, ..
 2. A sejtmembrán jellegzetes fehérjekomponensei, sejtek közti
kapcsolatok
SEJTHÁRTYA
 Véd
 Szelektál
 Elválaszt
 Fosztolipidek (glikolipidek, szteránvázas vegyületek)
Poláris fej, apoláros farok

Lipid kettősréteg – zsírok+beágyazott fehérjék

INTEGRÁNS MEMBRÁNFEHÉRJÉK
 Erőteljesen a membránba ágyazva
 Átérik azt sokszor
 Glikoproteinek (általában)
 Funkció: transzport, jelfogó, horgonyzó.
 Pl: transzporter fehérjék, adhéziós molekulák

PERIFÉRIÁS MEMBRÁNFEHÉRJÉK
 Laza csatlakozás
 Csak a membrán egyik oldalán
 Enzimek / jelátvivő molekulák

Sejtek közötti transzport

 Endocitózis: pino, fago
 Exocitózis: anyagleadás vezikulákkal

SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK
Szoros kapcs egyes sejtek között (hám, ideg, izom)

 Szoros illeszkedés
 Zonula occludens : körkörös összekapcsolás
 Zonula addherens : gyenge ragasztó

 Réskapcsolatok
 Elektromos szinapszis
 Diffúzió
 Szívizomban, simaizomban

 Dezmoszóma
 Foltszerű

 Hemidezmoszóma
 Alaphártyához rögzíti a sejteket
 3. Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül
Ozmózis
 Víz diffúziója
 Féligáteresztő hártyán keresztül
 Hígabb felől – töményebb felé
Koncentráció grádiensnek megfelelően
 Töményebb oldat hígul – térfogata nő

SEJTMEMBRÁN
 szelektív permeabilitás
 vízre (és néhány egyéb anyagra pl. alkohol) szabadon átjárható
 ionok, fehérjék stb. azonban csak szabályozott módon juthatnak át (ioncsatornák,
transzporterek stb.)

Szállító molekula nélkül

 Diffúzió – passzív
- az oldott anyagok a koncentrációgrádiensnek megfelelő irányba mozognak
- Sebessége függ a két oldal közötti koncentrációkülönbségtől, a hőmérséklettől, a
diffundáló anyag méretétől, a diffúziós felület méretétől, a diffúziós távolságtól.
- Általában apoláros anyagok transzportja: gázok, zsírok, szteroidok + kis méretű,
töltéssel rendelkező molekulák
- (ozmózis: a vízmolekula diffúziója sejtmembránon keresztül)
 Ion-csatorna – passzív
- A pórus nyugalmi állapotban zárt
- Nyitott állapotban anyagáramlás az adott ion elektrokémiai grádiensének irányába

Szállító molekulával
 Transzporter – passzív
- Az anyag csak a szállító fehérje komformációválozása által tud átjutni
- nincs nyitott pórus állapot.
 Pumpa fehérjék – aktív
- Szállítás a koncentrációgrádienssel szemben történik
- elsődleges aktív transzport: az ATP hidrolízisét a szállítómolekula maga végzi
- másodlagos aktív transzport: a transzportot egy másik pumpa által létrehozott
iongradiens tartja fenn

ANYAGFORGALOM
FELVÉTEL - ENDOCITÓZIS
 Pinocitózis
 Fagocitózis

LEADÁS – EXOCITÓZIS
 konstiutív – folyamatos
 Szabályozott – jelre indul
4. Az idegrendszer szerveződése, a központi és a perifériás
idegrendszer jellemzése

Idegsejtek felépítése
Axon, dendrit, velőshüvely, stb..

Idegsejt típusok
- Multipoláris
- Bipoláris
- Ál-unipoláris
feltétlen reflex: a külső ingerre mindig hasonló módon adott válasz
reflex ív: a feltétlen reflexes válasz kialakulásában szerepet játszó idegsejtek láncolata

a) autonóm/vegetatív reflexív:
- belső szervek működését befolyásolja
- a végrehajtó szerv (illetve sejt) lehet:
- simaizom
- endokrin vagy parakrin sejt
- ér
- hámsejt

B) szomatikus reflexív:
- a végrehajtó szerv valamilyen izom

Az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer),

együttesen a neuroendokrin rendszer, szabályozzák az emberi test működését.

Ingerületek
 Külvilágból – exteroreceptorok (külső érzékelő idegvégződések)
 Test belsejéből – interoreceptorok (belső érzékelő idegvégződések)
Idegrendszer dolgozza fel, megszervezi a választ

IDEGRENDSZER
1) Központi id.r. – agyvelő,gerincvelő
- fő központok
- Idegi információ feldolgozása
- Védelem: hártyás, csontos, folyadékos
Szürke és fehérállomány
- szürke: idegsejtek
Magok – érzőpályák rostjai végződnek/ mozgató pályák indulnak
- fehér: idegrostok

2) Környéki/perifériás id.r.
 agy idegek,
 gerincvelői idegek,
 idegdúcok
információkat közvetítenek a központi idegrendszer felé, illetve ellenkező irányba. 

A gerincvelői hátsó dúcban található idegsejtek nyúlványai, az érző rostok, melyeken

keresztül a perifériás receptorokban kialakuló ingerületek a gerincvelő felé továbbítódnak.
A gerincvelő hátsó szarvába befutó kötegen található dúc, amelyben az elsődleges érző
neuronok sejttestjei találhatók a gerincvelői dúc. Bár az idegeket rostos burok veszi körül a
test különböző részein történő lefutásuknál, mégis viszonylag védtelenek és könnyen
sérülnek traumás behatások következtében. 

Nyúlt velő
Híd
Középagy
Köztiagy – thalamusz, hipothalamusz
Kisagy
Nagyagy

Lebenyek
- frontális
- Nyakszirti
- Fali
- Halánték

IDEGRENDSZER FELOSZTÁSA MÁSKÉPP

1. Vegetatív – akaratunktól független
- 12 pár agy ideg
- 8 pár nyaki
- 12 pár háti
- 3 ágyéki
- 5 keresztcsonti
 Szimpatikus – vészhelyzet (sok helyen átkapcs.)
 Paraszimpatikus – nyugalmi állapot (nincs étkapcs.)

2. Szomatikus - akaratlagos
- Harántcsíkolt izmok
- Bőr, izmok, ízületek
5. Az idegsejtek nyugalmi membránpotenciáljának kialakulása,
ingerületvezetés az axonban
Membránpotenciál
 Élő sejtekre jellemző
 nyugalomban a sejt belseje NEGATÍV a külvilághoz képest (Vm= -30 és – 90 mV között)
 ingerlékeny sejtek (ideg-, izom- és egyes érzéksejtek):
- a membránpotenciál átfordulhat POZITÍVBA (→depolarizáció), akciós potenciál
alakulhat ki
- az akciós potenciál tovaterjedhet a membránon

Membránpotenciál tényezői
 egyenlőtlen ioneloszlás a membrán két oldalán (bent: sok K+; kint: sok Na+ és Cl-)
 ionpumpák folyamatos működése – legfontosabb:Na+/K+ pumpa
- elektrogén pumpa (a membrán két oldalán töltéskülönbséget hoz létre)
- 3Na+ kifelé, 2 K+ befelé
 különböző ionokra a membrán átjárhatósága különbözik
- Na+: nem tud spontán átmenni (Na- csatornák alig szivárognak)
- K+: folyamatosan „szivárog” a sejtből (szivárgási K-csatornák „eresztenek”)
 a sejten belül sok molekula, amely negatív töltéseket hordoz (fehérjék, nukleinsavak)

Szinaptikus potenciálok
- helyiek
- Nem terjednek
- Ion csatornák nyitása egy adott helyen

Akciós potenciál
- “minden vagy semmi” jellegű aktiváció
- Helyi potenciálok tér- és időbeli összegződése →hipopolarizáció
- ha a hipopolarizáció > küszöbpotenciál → akciós potenciál kiváltódik
- feszültségfüggő Na+ és/vagy Ca2+-csatornák szerepe
- terjed a membránon

 Nyugalmi állapot
Minden aktiválható csatorna zárva
 Depolarizáció
Minden aktiválható Na-csatorna nyílik
 Repolarizációs szakasz
Na+ csatornák inaktiválódnak, K+ csatornák nyílnak
 Utópotenciál
Na+csatornák nem átjárhatók, a K+ csatornák még továbbra is nyitva

INGERÜLETVEZETÉS AZ AXONBAN
Mielinizáció („velőshüvely”)
 Idegrostok elektromos szigetelése
 minél vastagabb a borítás, annál jobb → jobb szigetelés →gyorsabb vezetés
  Schwann-sejtek (periférián) hozzák létre
Ugráló („szaltatórikus”) ingerületterjedés mieleinizált axonokban
 a terjedő akciós potenciál amplitúdója nem csökken, a terjedés gyors
 Ranvier -befűződések csupaszok, feszültségfüggő ioncsatornák itt

6. Az ingerületátadás folyamata, a kémiai szinapszis jellemzése

Sejtek kommunikációja
- kémiai
- elektromos

Kémiai ingerületátvitel
 Dendrit – sejttest – axon (mielin hüvely)
 varikozitás:
- transzmitter felszabadulás az axonon
- nem-szinaptikus jellegű
 Szinapszis: transzmitter felszabadulás az axonvégződésen

Ingerületátvivő anyagok

1) Serkentő aminosavak – aszimmetrikus

- glutaminsav
- aszparaginsav
2) Gátló aminosavak - szimmetrikus
- gamma amino-vajsav (GABA)
- glicin
3) Nincs határozott szinapszis
- acetilkolin - ACh
- dopamin – DA
- Noradrenalin – NA
- adrenalin – A
- Szerotonin - 5-HT
- hisztamin- HIS

INGERÜLETVEZETÉS AZ AXONBAN
Mielinizáció („velőshüvely”)
 Idegrostok elektromos szigetelése
 minél vastagabb a borítás, annál jobb → jobb szigetelés →gyorsabb vezetés
 Schwann-sejtek (periférián) hozzák létre
Ugráló („szaltatórikus”) ingerületterjedés mieleinizált axonokban
 a terjedő akciós potenciál amplitúdója nem csökken, a terjedés gyors
 Ranvier -befűződések csupaszok, feszültségfüggő ioncsatornák itt

Pre-szinaptikus membrán – rés – poszt-szinaptikus membrán

7. A szervezet vízterei, a homeoszatikus funkciók

Emberi test 55-60%-a folyadék

 2/3-a – intracelluláris (sejten belüli) 28 l
 1/3-a – extracelluláris (sejt közötti) 14 l
 80% szövet közötti (intersticiális)
 20% vérplazma

70kg-s ember: 42 liter víz

Homeosztázis – belső környezet állandóságát biztosító szabályozó mechanizmusok működése

Vízterek megmérése
 Indikátor felhígulás módszer
(Indikátor – eloszlik – minta – koncentráció – megállapítható)
 Intracell folyadék – közvetlenül nem mérhető
teljes – extra = intra

 Szabályozója a vegetatív idegrendszer

 A szabályozás visszajelzésen alapul, az eltéréseket a szervezet kiigazítja, ellenkező
irányú folyamatokkal kompenzálják
 A negatív visszacsatolás is fontos folyamat

A negatív visszacsatolási rendszerek (homeosztátok) egy megadott értékre stabilizálják egy,

esetleg több változó értékét. pl.: termosztát, rheosztát, folyadékszint stabilizátor, stb.

HOMEOSZTATIKUS FUNKCIÓK
Izovolémia - térfogati állandóság
Izoionia - oldott ionok állandósága
Izohidria - pH állandósága
Izozmózis - ozmotikus nyomás
Izotermia - hőmérsékleti állandóság

8.A vér általános jellemzése, funkciói, sejtes (alakos) elemei

 Kötőszövet
 Folyékony sejt közötti állomány

Fő feladatai
- O2 és CO2,
- tápanyagok,
- salakanyagok,
- víz szállítása.

További fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításánál, és a

termoregulációnál.
ÖSSZTÉRFOGATA
Nő – 4-5l
Férfi – 5-6l

A VÉR ÖSSZETÉTELE
 Plazma+alakos elemek

ALAKOS ELEMEK
a) Vörösvértest
 vörös csontvelőben képződnek
 Élettartam: 120 nap
 fejlődésük 4-5 napig tart
 érett vörösvértestnek nincs sejtmagja
 Átmérőjük kb. 7-8μm
 4 polipeptid, mindegyik egy Hem csoporthoz kapcsolódik, ami vasat tartalmaz
 O2 és CO2 szállításában is részt vesznek
 Fánk alakúak
 Lépben és májban bomlanak le

b) Fehérvérsejt
 Élettartam: 9-15 nap
 Sejtmaggal rendelkeznek (szabálytalan)
 védekezési mechanizmusokban vesznek részt
 Három típusuk van:
1) granulociták
- patkó alakú sejtmag
- nagy mennyiségű granulum
- fajtái:
Neutrofil – legnagyobb számban, baktériumokat pusztít (fagocitózis)
Eozinofil - lég-, húgy- és bélutakban találhatóak, paraziták ellen védenek,
allergiás reakciók
Bazofil - hiperszenzitivitási immunreakciók

2) Limfociták (nyirokszervekben érnek)

- kisméretű sejtek nagy sejtmaggal
- Funkciójuk az adaptív immunválasz
- Két csoportja a T-limfocita, és a B-limfocita + NK sejtek
- Prekurzor sejtjeik a vörös csontvelőben alakulnak ki, de
- a T sejtek érése a thymusban, (antigén specifikus)
- a B sejtek érése nyiroksejtekbe– ezekből később plazmasejtek (antitest
termelés)

3) Monociták
- nagyméretű sejtek
- vese vagy bab alakú
- centrális vagy perifériás sejtmaggal
- szöveti makrofágok - idegen anyagokat fagocitálnak

c) Vérlemezkék
 vörös csontvelőben képződnek
 nincs sejtmagjuk
  méretük kb 2-5μm
 Véralvadásnál, érpályák védelménél és helyreállításánál van szerepük 

A vérplazma a vér folyékony állománya.

Kb. 92%-a víz. Benne oldott sók, ionok (Na+, K+, Cl-, Mg2+, Ca2+), fehérjék (albuminok,
globulinok, fibrinogén), hormonok, szerves anyagok (glükóz, AMS-ak, zsírsavak),
bomlástermékek (karbamid, bilirubin) vannak.
Funkciója a szervetlen ionok, gázok szállítása, a tápanyagok szállítása, a véralvadás
kialakítása, az ozmotikus nyomás és a pufferkapacitás szabályozása.

9.A véralvadás folyamata, az immunológia védekezés alaplépése

Vérzéscsillapítás = HEMOSZTÁZIS
 Fiziokémiai hatásokra beinduló folyamat
 Folyékony vérből — szilárd vér

A vérzéscsillapítást a sérült érfal indukálja – egymást erősítő kölcsönhatások

Túlműködés - trombózis
Alulműködés – vérzékenység (hemofília)

SZAKASZAI

1) Érreakció (viszonylag rövid ideig áll fenn)

- sérülés után azonnal
- lokálisan szabadulnak fel az anyagok

2) Trombocita reakció
- a trombociták összecsapódása + kötődés az érfal kollagén rostjaihoz
- a trombociták aktiválódása – véralvadási faktorok termelése = TROMBIN
- trombusdugó kialakulása

3) Véralvadás
- fibrin létrehozása
- Véralvadási faktorok kellenek hozzá
- Véralvadási kaszkád – összetevők: kémiai reakciókkal aktiválják a köv.összetevőt

- fibrinogén – fibrin – fibrinháló

Heparin – természetes véralvadásgátló anyag

Kezdetén a vérplazma fibrinogénje fibrinné alakul át és a vérlemezkével együtt kialakítják a

vörös thrombust.
Közben az alvadási folyamatokkal egy időben véralvadást gátló folyamatok is beindulnak. A
véralvadási kaszkádrendszer 12 faktorból áll, amik folyamatosan hatnak egymásra. A
véralvadás leállítása a szabályozó fehérjék lebontásával zajlik, illetve fibrin szálak
enzimatikus lebontásával. A véralvadást mesterségesen is szokták gátolni. Ez a proteázok
gátlásával, K-vitamin antagonistával, vagy Ca2+ megkötéssel zajlik. Véralvadási zavar
például a hemofília (valamelyik véralvadási faktor öröklött hiánya), vagy az alvadékonyság
(magas vérlemezke szám vagy spontán trombin aktiváció). Sebgyógyulás során a fibrinből
felszabaduló peptidek neutrofileket és monocitákat vonzzanak. A neutrofilek baktériumokat
fagocitálnak, a monociták makrofágokká alakulnak és citokineket termelnek. A citokinek
kapillárisok benövését indukálják.

IMMUNOLÓGIAI védekezés ALAPLÉPÉSE

Sebgyógyulás során:
- a fibrinből felszabaduló peptidek: neutrofileket és monocitákat vonzzanak.
- A neutrofilek baktériumokat fagocitálnak
- a monociták makrofágokká alakulnak és citokineket termelnek
- A citokinek kapillárisok benövését indukálják

10. A szív felépítése, mechanikus történések a szívciklus során

Keringési rendszer – zárt

 kis vérkör (tüdő)
 Nagy vérkör (test)

Szív : “szívó-nyomó pumpa”

 Artériás rendszer
 Vénás rendszer
 Kapillárisok

Szívműködés
 szisztolé
 Diasztolé
 Szívciklus – a szisztolé és a diasztolé egész életen át tartó váltakozása
 Szívfrekvencia: a percenkénti összehúzódások száma felnőtt, nyugalomban: 72/perc
 Pulzustérfogat – egy összehúzódással kilökött vérmennyiség
 Perctérfogat – bal kamra által egy perc alatt
kilökött vérmennyiség (pulzustérfogat X frekvencia)
 felnőtt férfi: 80 ml X 70 = 5600 ml
 Koronária keringés - a szív saját vérellátása

A szív
 mellüregben, baloldalon helyezkedik el
 Mechanikai védelmeként szolgál: perikardium folyadék, bordák, szegycsont
 A szív ököl nagyságú és kb. 250-300g
 Izomzata: munka- és nodális-izomzat

Mellüreg
 belülről savós hártya borítja
 A szív része: rostos (vastag)+ savós (vékonyabb) perikardium
 Kettős rétegű

Szívfal
 Epikardium (vékony, a savós perikardium zsigeri rétege)
 Miokardium (a szívizom, a szívfal 95%-át teszi ki, vastag),
  Endokardium (az üregek felé elhelyezkedő vékony kötőszövet, ez alakítja ki a
billentyűket, melyek a véráramlást szabályozzák).

Pitvar-kamra között: vitorlás billentyű

Kamra-nagyerek (aorta+tüdőartéria) között: zsebes billentyű

Véráram egyirányúsítása
 Kamrai nyomás › pitvari nyom. : vit.bill. ZÁRVA
 Pitvari nyomás › kamrai : vit.bill. NYITVA

SZÍVCIKLUS ESEMÉNYEI

1) Kettős diasztolé
- vitorlás billentyűk nyitva
- Pitvaros és kamrák vérrel telítődnek
2) Pitvari szisztolé
- Pitvarok összehúzódnak
- pitvar térfogat csökken – nyomás benne nő
- kamrákba áramlik a vér
3) Kamrai szisztolé
- vitorlás billentyű zár (1. Szív hang)
- kamrai nyomás nő
- amikor eléri a nagyerek nyomását
- zsebes billentyűk nyitnak
4) Kamrai diasztolé
- nagyerekbe a vér
- kamra ellazul
- zsebes billentyű zár (2. Szív hang)
- vitorlás nyit – kamra ismét telítődik

INGERÜLET VEZETÉS
 Sinus-csomó (elsődleges fő inger képző)
 Pitvar-kamrai csomó
 His-köteg (itt terjed át a pitvarról a kamrára)
 Tawara-szálak
 Purkinje-rostok

11.A szívműködés elektromos vonatkozásai, EKG

Először mindig: elektromos aktiváció (akciós potenciál)

Utána (késéssel) : mechanikai munka=összehúzódás

A szív izomzat akciós potenciálja

 sinus-csomó membránpotenciáljának megváltozása
 Spontán inger képzés
- Na-csatornák nyílnak
 - depolarizáció – Ca-csatornák nyílnak
- repolarizáció – K-kiáradás
 Ingerképzés
- vegetatív beidegzés
- szimpatikus: serkent
- paraszimp.: gátol

A szívizom nem tetanizálható!!!

EKG – Einthoven (1924 – Nobel-díj)

Az EKG alapelve: „A szívet pontszerű dipólusnak feltételezzük, és a test térvezető
képességét kihasználva a testfelszínen érzékeljük a dipólus keltette
potenciálváltozásokat.”

 A depolarizált miokardium hoz létre dipólust

 Ingerület a szívben – egy bizonyos irányt követve terjed
 Egyes sejtek már depolarizáltak, mások még nem
 Ha az egész miokardium depolarizált – nincs dipólus!!!

- szinusz-csomó aktivációja – nem látható

- P hullám: pitvari depolarizáció, pitvari szisztole kezdete
- PQ intervallum (P kezdete-Q kezdete): pitvar-kamrai átvezetés
- P hullám csúcsa-Q hullám csúcsa: pitvar kontrakciója
- QRS komplex: kamrai depolarizáció (pitvari repolarizáció).
- ST-szakasz: kamrai izomsejtek platófázisa. Gyorsabb szívfrekvencia → ST-szakasz
megrövidül
- Q hullám csúcsa – T hullám csúcsa: kamrai kontrakció
- QT intervallum (QRS kezdete-T vége): kamrai szisztole
- T hullám: kamrai repolarizáció.
- T-R-szakasz (T hullám végétől a következő R-ig): kamrai diasztole

Einthoven-féle elvezetések végtagokról, mellkasi elvezetések mellkasról. A szívciklust

befolyásoló idegi szabályozás paraszimpatikus rostok (vagus ideg) és szimpatikus
beidegzés által valósul meg. A szívciklus során jelentős szerepe van a Na+ , K+ és Ca2+
ionok megfelelő szintjének is. Koncentrációváltozásuk a vérplazmában a szívműködést is
befolyásolja (hiperkalémia, hipokalémia, hiperkalcinéma,hipokalcinéma).
12. A szívműködés idegi és kémiai szabályozása
Vegetatív beidegzés

 Szimpatikus idegek
- gerincvelő háti szegmentuma
- szinus-csomó, pitvarkamrai csomó, His-kötegek, pitvar és kamraizomzat

 Nervus vagus (paraszimpatikus)

- pitvarhoz
- szinus-csomóhoz
- p-k-i csomóhoz
- koszorús erekhez

 autonóm ingerképzés frekvenciája (kronotrop hatás)

 szívfrekvencia nő → tachycardia
 szívfrekvencia csökken → bradycardia
 ingerületvezetés sebessége a szíven belül (dromotrop hatás)
 szívösszehúzódások (szisztolék) ereje (inotrop hatás)
 elernyedések (diasztolék) ereje (tonotrop hatás)
 ingerelhetőség mértéke (batmotrop hatás)

Pozitív hatás – serkent (gyorsul, nő, erősödik stb.)

Negatív hatás – gátol (lassul, csökken, gyengül stb.)

Szimpatikus rostok
- noradrenalin (NA) transzmitter
- béta1 adrenerg receptorok→ fokozott Ca2+-beáramlás az akciós potenciál alatt
- alsó nyaki és felső háti gerincvelői szelvényekből ered
- átkapcsolás a szimpatikus dúcláncban
- Rostok ingerlése:
pozitív kronotrop hatás
pozitív inotrop hatás
- béta receptorok blokkolása (pl. propranolol):
NA hatása nem érvényesül
aritmiák, magas vérnyomás kezelése
infarktus megelőzése

Paraszimpatikus rostok
- acetilkolin (ACh) transzmitter
- muszkarinos ACh receptorok → kálium csatornák nyílnak → depolarizáció lassul
- nervus vagus, átkapcsolódás (dúc, ganglion) a szív felszínén vagy falában
negatív kronotrop
negatív tonotrop Hatás
negatív inotrop
- a paraszimpatikus rostokból folyamatos az ACh felszabadulás → vagustónus
(emberben erős)
 - a vagustónus miatt ver a szívünk 72/perc ritmusban nyugalomban – a színuszcsomó
100/perc ritmust diktálna

Agytörzsi hálózatos állomány

1) Depresszor kp.
- szívfrekvenciát és vérnyomást csökkenti
- nincs saját aktivitása
- gátolja a presszor központot
- caudalis pozíció

2) Presszor kp.
- szívfrekvenciát és vérnyomást növeli
- spontán alap aktivitás (pacemaker)
- rostralis pozíció

Mire reagálnak a központok?

 perifériás receptorokból jövő ingerületek
 vérnyomás
 vérgázok
 ionok koncentrációja
 felsőbb központok leszálló ingerületei
 hormonok

Keringésszabályozásban részt vevő receptorok

- kemoreceptorok (O2, CO2 tenzió a vérben) – nyúltvelő felszínén
- Mechanoreceptorok (Vérnyomás)

IONKONCENTRÁCIÓK HATÁSA A SZÍVMŰKÖDÉSRE (Na+, K+, Ca2+)

• emelt Na+-szint: gyengülő, lassuló szívműködés
• emelt K+-szint:
– „tökéletes gyilkosság”
– diasztolés szívleállás
• emelt Ca2+-szint: szisztolés szívleállás

13.Az érrendszer jellegzetességei, a véráramlást befolyásoló fizikai

tényezők, összkeresztmetszet és áramlási sebesség összefüggései

Artériás rendszer
- Nagy artériák (szélkazán erek)
- Izmos artériák (elosztó erek)
- Arteriolák (ellenállás erek)

 Oxigéndús vért szállít

 magas nyomású érszakasz (80-120 Hgmm)
  mérsékeli a nyomásváltozásokat
 folyamatos kimeneti áramlás 

Vénás rendszer
- nagy vénák
- kisebb vénák
- Venulák

 “Elhasznált vér”
 Alacsony nyomású érszakasz (20 Hgmm)

Nyirokkeringés
- nyílt rendszer
- perifériás
- sejt közötti térben szedi össze az anyagokat
- Vénákba szájadzik

HEMODINAMIKA – ezeket vizsgálja:

 vér fizikai jellemzőit
 véráramlás fizikai jellemzőit
 nyomásviszonyokat
 ellenállási viszonyokat
 áramlási viszonyokat

Az érrendszerre "egyszerű" fizikai törvényszerűségek jellemzőek

Vérnyomás – vénás rendszer felé csökken

Vérkeringés – motorja a szív
— perfúziós nyomás tartja fenn

A különböző erek összkeresztmetszetén :

- azonos idő alatt, azonos vérmennyiségnek kell áthaladnia

Minél nagyobb az össz-keresztmetszet:

- annál lassabb az áramlás sebessége

összkeresztmetszet
 aortától a kapillárisokig egyre nő
 kapillárisoktól a fővénákig egyre csökken

áramlási sebesség
 egyetlen vérrészecske (pl. vörösvértest) mennyit megy
odébb időegység alatt
 fordítottan arányos az összkeresztmetszettel, így:
 aortától a kapillárisokig egyre csökken
 kapillárisoktól a fővénákig egyre nő

Kapillárisok
 legvékonyabb erek
  , de itt a legnagyobb az össz-keresztmetszet
 → lassú áramlási sebesség
 → tápanyagok, gázok, salakanyagok kicserélődéséhez elég idő.

Az érrendszer nem ideális csőrendszer, mert viszkozitása függ az alakos elemektől,

tubuláris és lamináris áramlás is van, az erek (cső) átmérője változtatható, érfala rugalmas.

Az érrendszer felépítése
szív → elasztikus (nagy) artériák → izmos artériák → arteriolák →kapillárisok → venulák →
kisebb vénák → nagy vénák → szív

ARTÉRIÁK
- belül hámréteg (sima felszín)
- sima izomréteg (átmérő változtatása)
- kívülről: kötőszövet burkolja (rugalmasság)

 A nagy artériáknál (szélkazánerek) vastagabb rugalmas rostos réteg van, izmos

artériáknál (elosztó erek) ez vékonyabb, de vastagabb a simaizom rész.

 Arterioláknál (ellenállás erek) pedig már csak belső hámréteg + simaizom rész van

VÉNÁK
- vékony a simaizom réteg
- Tucina externa nem rugalmas
- Tágulékonyak

 Vénák bizonyos részein találhatók billentyűk - hidrosztatikai nyomás szabályozása,

ne nyomódjon vissza a vér.

 Venulák- kisebb vénák

 nagy vénák - kapacitás erek

Az erek átmérője a nagy erektől a kisebb erek felé csökken, de a szétágazások miatt az
összkeresztmetszet nő, az áramlás sebessége pedig csökken. 

KAPILLÁRISOK (kicserélési erek)

- a keresztmetszet vékony
- alaphártya + endotél sejt egy rétegben építi fel
- Funkciója: anyagcsere, gázellátás

A keringési rendszer szakaszai:

1. magas nyomású érszakasz - artériás rendszer 
2. prekapilláris rezisztenciaerek - kis artériák, arteriolák, prekapilláris szfinkterek (záróizom)
3. alacsony nyomású érszakasz - kapillárisok, venulák, vénák, bal kamra

14. A kapilláris keringés jellemzői

KAPILLÁRISOK
  Kicserélődési érszakasz tagjai
 Szövetek ellátása a feladatuk
 Faluk szerkezete:
- egyetlen endothelsejt réteg + bazális membrán
- nincs simaizom (nem tud összehúzódni)
 2 típus:
- folyamatos („valódi”) kapilláris – kapillárisok túlnyomó része
- fenesztrált („ablakos”) kapilláris - „lyukak” (vesében, bélbolyhokban, endokrin
szövetekben) - (agy-gerincvelőifolyadék termelése)

Lassú áramlás a kapillárisokban

Kapillárisok + szövetközti állomány —› folyamatos anyag-és folyadékáramlás/kicserélődés

(gázok diffúziója, lipid oldékony anyagok diffúziója, vízoldékony anyagok áramlása)

Kapillárison:
- csak víz és kis molekulák jutnak át
- fehérjékre nem permeábilis

- artériás végnél filtráció zajlik a szövetközötti térbe

- vénás végnél pedig visszaszívódás a szövetközötti térből

A folyadékáramlás irányát és az átszűrődés és visszaszívás arányát a kapillárisokon

belüli és kívüli hidrosztatikai és kolloidozmotikus nyomáskülönbség határozza meg.

A kapillárison belül a vérnyomás (hidrosztatikai nyomás) az artériás vég és a vénás vég

között csökken. A szövetközötti tér hidrosztatikai nyomása viszont állandó. A vissza nem
szívott folyadékot a szövetközötti térből a nyirokrendszer szállítja el. Az artériás végre
jellemző a nettó filtráció, a vénás végre pedig a nettó reabszorpció.

15. A vérkeringés szabályozása – az érátmérő szabályozása

VÉRKERINGÉS SZABÁLYOZÁSA
 ÖNSZABÁLYOZÓ
 HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
 IDEGI SZABÁLYOZÁS

1. Önszabályozó (autoreguláció) – bazális értónus

 Arteriolák és prekapilláris szkinferek
 Érfal simaizomzat saját tónusa
 Kisebb nyomásváltozásokat az erek kiküszöbölnek, így az átáramló vér mennyisége
nem változik
 Bayliss-effektus: megnő a nyomás → érfal simaizom jobban feszül → simaizom
összehúzódik → ér átmérője csökken
 Aktív szövetek vérellátása fokozódik (prekapilláris ellenállás csökken)
- CO2 szint emelkedik
- Tejsav szint emelkedik
- Hőmérséklet emelkedik
- O2 szint csökken
- PH csökken

 Ér sérülése, hőmérséklet csökkenése:

- ér összehúzódik
- Átáramlás csökken

 Helyben felszabaduló anyagok:

- NO – értágító
- Prosztaciklin – értágító
- Nikinek – értágító, NO-t szabaít fel
- Hisztamin - értágító, NO-t szabaít fel

2. Hormonális szabályozás
 Szervezet megterhelésénél fontos
 adrenalin, noradrenalin
 Vazopresszin (ADH)
 Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer

1) adrenalin, noradrenalin
- mellékvese velő sejtjei
- Érszűkítő általában, de: vázizom, koronária erek, vese, tüdő arteriola – tágítanak
- SZIMPATIKUS HATÁS – megterheléshez való alkalmazkodás
- Kis mennyiség: vérellátás átrendezés, vénás vér - artériába
- Nagy mennyiség: artériás nyomás nő, arteriola simaizmok összehúzódnak

2) Vazopresszin (ADH)
- Hipothalamuszban termelődik
- Neurohipofízisből szabadul fel – a vérbe
- ÉRSZŰKÍTŐ hatás
- Erős vérzések, stressz, kiszáradás után van szerepe

3) Renin – angiotenzin – aldoszteron

 Renin
- Fehérjebontó enzim
- Vese juxtaglomeruláris sejtjei termelik
- Termelődése: alacsony Na-szint váltja ki
- Angiotenzinogén —› angiotenzin I.
- Angiotenzin I. —› angiotenzin II.
 angiotenzin II.
- Erős ÉRSZŰKÍTŐ hatás
 - Artériás vérnyomás emelkedik
- Aldoszteron elválasztást fokozza a mellékvesekéregben

 Aldoszteron
- Mineralokortikoid
- Fokozza az Na-visszaszívást a vesében
- Na + víz együtt szívódik vissza —› folyadéktérfogatok helyreállnak

3. Idegi szabályozás
 Szimpatikus vegetatív idegrendszer

 szimpatikus érszűkítő hatás

- perifériás ellenállás nő
- noradrenalin transzmitter
- szimpatikus posztganglionális idegrostok

 Szimpatikus értágító hatás

- hormonális hatáshoz hasonlóan
- szív koronaerei, tüdő arteriolák, vese, vázizmok – szimpatikus izgalom: ÉRTÁGÍTÓ

 Paraszimpatikus értágító hatás

- agyban
- nyálmirigyben
- hasnyálmirigyben
- nemi szervekben (erekció)
- NEM acetilkolin a transzmitter, hanem NO és VIP

16. A vérkeringés szabályozása – az agytörzsi kardiovaszkuláris

központok szerepe
KARDIOVASZKULÁRIS KÖZPONTOK

 Nyúltvelői “presszor” központ

- Légző kp.-tal együtt működik
- Belégzés: nő a szívfrekvencia és az artériás vérnyomás
- Mellékvese adrenalin termelését fokozza
- Érszűkítés
- Vérnyomás emelés
- Fokozott szívmunka (érzelmek / fájdalom)
- Felkészítés a megterhelésre

 Nyúltvelői “depresszor” központ

- Presszor kp.-ot gátolja
- Leszálló hatások (agykéreg – hipothalamusz – nyúlt velő)
 - Ájulás: hirtelen vérnyomásesés

 Kemoreceptorok ingerületeinek hatása

- Perifériás + centrális receptorok
- Normál körülmények: légzésritmus beállítása
- O2 hiány (hipoxia): erek összehúzódnak, vérnyomás nő
- Magas CO2 szint (hiperkapnia): periféria – értágulat, centrálisan – érszűkület

 Baroreceptorok ingerületeinek hatása

1) magas nyomású receptorzóna (aortaív)
- 50 – 200 Hgmm között
- változott vérnyomást korrigálják
- baroreflex: felállás
vér:alsó végtag felé
Vérnyomás esés
agytörzsi presszor kp aktiválása
Vérnyom + szívfrek nő
2) Alacsony nyomású receptorzóna (tüdőartéria és tüdővéna)
- fal feszülése
- depresszor kp serkenti +
- presszor kp gárlódik –

17. A légzési gázok szállítása

Légzés
- oxigén-ellátás
- hőleadás
- külső légzés – belső légzés

Tüdő – a légzés szerve (szárazföldi gerincesek)

- 12-15 légvétel / perc
- 500 ml levegő
- 6-8 l levegő / perc

Légzési gázok cseréje

- diffúzió
- Passzív
- Gáz csere intenzitás

HEMOGLOBIN
 Vörösvértestekben
 4 fehérjelánc (globin) + vastartalmú porfirinváz (hem)
 O2 + CO2 szállítás!!
MIOGLOBIN
 Izom sejtekben
 1 fehérjelánc (globin) + vastartalmú porfirinváz (hem)
  O2 tárolás a feladata

Vér O2-tartalmának 98,5%-a kötött (hemoglobin) , 1,5%-a oldva van a vérplazmában

CO - szén-monoxid
- azért veszélyes, mert sokkal nagyobb affinitással köt a hemoglobinhoz
- O2 nem tud kötni
- Fulladás!

Szöveteknél lejátszódó gázcsere

- CO2 egyenletesen oszlik el a plazma és a vvt között
- Oldott CO2 vizes közegben: szénsavas!!!
- Spontán: lassú, enzimmel: gyors
- Vörösvértest: H+-okat megköti, HCO3- : folyamatosan keletkezik
- Sejten belül: sok HCO3- —› Cl- -ra kicseréli

A tüdőnél lejátszódó gázcsere

- Ellentétes folyamatok
- Plazma HCO3- -okat cseréli ki a sejten belüli Cl- -ra
- HCO3- : CO2-vé alakul
- Ez átdiffundál a membránon az alveoláris térbe
- Kilégzés

18. A légzőrendszer felépítése, a légzés idegi szabályozása,

kemoreceptorok és a tüdőafferensek szerepe
orr – garat – gége – légcső – tüdő (főhörgők – hörgők – hörgőcskék – léghólyagocskák)

mellhártya: kettős lemez, közte folyadék

Belégzés: aktív (rekeszizom süllyed, bordaközi izmok megfeszülnek)
Kilégzés: passzív (rekeszizom emelkedik, izmok ellazulnak) erőltetett:aktív

LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA
 Centrális és perifériás receptorok alapján
 Kardiovaszkuláris szabályozás + nyelés —› ezekkel összehangolva
Légző központok
- Nyúltvelői és hídi neuroncsoportok
- Légzés-szabályozó neuronok – nagyrészt GÁTLÓ!! (GABA, glicin)
- Nyúltvelőnek van spontán ritmusa
- Felnőttben – el kell nyomni
- Ha nem lehet: kapkodó légvétel

Kemoreceptorok
 Centrális kemoreceptorok
- Nyúlvelőben vannak
 - agy gerincvelői folyadék H+ koncentrációját (pH) érzékelik
- Magasabb H+ = több CO2 a vérben
- Gyorsan érzékelik a CO2-szint változását
- Néhány óra után adaptálódnak

 Perifériás kemoreceptorok
- Kapcsolat a belégző kp.-okkal
- Ingerük:
O2 csökkenés
CO2 emelkedés
PH emelkedés
K+ emelkedés
- Nem adaptálódnak tartósan magas CO2-szinthez

Tüdőafferensek (nervus vagus rostjai)

 Lassan adaptálódó feszítési receptorok

- Légutak falában
- Simaizom sejtek között
- Tüdőszövet feszülése – nő a belégzés során
- HERING-BREUER reflex: a tüdőszövet adott mértékű feszülésekor a belégzés
reflexesen gátlódik és megindul a kilégzés

 Gyorsan adaptálódó receptorok (“irritáns receptorok”)

- Légutakat bélelő hámsejtek között
- Füst, por, kémiai anyagok – ingerlik
- Fokozott ventilláció, nyákreakció, köhögés

 Juxtacapillaris (J) receptorok

- Tüdő kapillárisok közelében
- Szabad idegvégződések
- C idegrostok
- Kémiai anyagokkal ingerületbe hozható (hisztamin, szerotonin, stb..)
- Kemoreflex: légzési szünet – gyors légzés – nyákreakció

19. A primer szűrlet keletkezése, glomeruláris filtrációs ráta és

szabályozása

Vese szerepe
- vízterek állandósága
- Nem kívánatos anyagok eltávolítása
- Vérnyomás + keringés szabályozása
- PH szabályozás
- Sav-bázis egyensúly
- Endokrin funkció
Vese felépítése
- bab alakú, ökölnyi
- 2 db
- kemény, kötőszövetes tok
- vese – húgyvezeték – húgyhólyag – húgycső
- kéreg és velő állomány
- vesemedence – vesekehely – vesepiramis
- működési egység: NEFRON

Nefron részei
 Glomerulus (afferens / efferens arteriola)
 Bowman-tok
 közeli kanyarulatos csatorna
 Henle-kacs (leszálló + felszálló ág)
 Távoli kanyarulatos csatorna
 Gyűjtőcsatorna

nefronok típusai:
• kortikális (70-80 %): - rövid Henle-kacs
• juxtamedulláris (20-30 %): - hosszú Henle-kacs (+ vasa recta)

GLOMERULUS SZERKEZETE
- Feladata: ultaszűrés (ultrafiltráció)
- Elsődleges szűrlet létrehozása: napi 180l
- Glomerulus = érgomolyag
- Bowman-tok veszi körül
- kapillárisok fala 3 rétegű: ablakos endotélium – alaphártya – epitélium (podociták)

macula densa:
- a távoli kanyarulatos csatorna egy adott ponton visszakanyarodik ahhoz a
glomerulushoz, amelyből a közeli kanyarulatos csatorna eredt és érintkezik az afferens
arteriolával
- visszajelzést ad arról, hogy a távoli kanyarulatos csatornában mennyi szűrlet halad és
mekkora a nyomás

juxtaglomeruláris sejtek
➢ afferens arteriola falában, simaizomsejtek
➢ renint termelnek

VESEMŰKÖDÉS ALAPFOLYAMATAI
1) Glomeruláris működések – ultrafiltráció (elsődleges szűrlet kialakítása)
2) Tubuláris működések – reabszorpció (visszaszívás) + szekréció (kiválasztás)

1) GLOMERULÁRIS FILTRÁCIÓ
 Glomerulus – hidrostatikai nyomás folyadékot présel ki a Bowman-tokba
  Ablakos endotélium
 Alaphártya:
- töltés és méret szerint válogat
- vérplazma fehérjéit nem engedi át
 podociták rései

 Szűrlet = ULTRAFILTRÁTUM
- Fehérje mentes
- Vérsejtmentes
- Tartalmaz:
- ionok
- glükóz
- aminosavak
- urea
- kreatinin
- húgysav
- vérplazmában fehérjéhez kötődő anyagok nem szűrődnek ki (kalcium, hormonok,
vitaminok)
- 180 liter/nap
- 99 %-a visszaszívódik

 A glomeruláris filtrációs ráta (GFR)

glomerulus szűrési sebesség; a vese glomerulusaiban
időegység (ált. perc) alatt átszűrődő folyadék mennyisége

 a hidrosztatikai nyomás a glomerulus kapillárisaiban nagyobb, mint a

„közönséges” kapillárisokban
 az afferens arteriola vastagabb, mint az efferens: a glomerulusból távozó vér
nehezebben tud elfolyni (nagy kimeneti ellenállás)
 a glomeruláris kapillárisok rövidebbek
 a kapilláris endotél ablakos (fenesztrált) → nagyobb folyadék -
áteresztőképesség időegység alatt

Egy anyag clearance-e megnő, ha:

- Nő a filtráció
- vagy nő a szekréciója
- és/vagy csökken a visszaszívása

Autoreguláció: artériás közép nyomás nem befolyásolja a GFR-t

Feedback: macula densa

idegi szabályozás: afferens arteriola szimpatikus beidegzése: szűkül az ér keresztmetszete →

csökken a GFR → vizelet mennyisége is csökken

hormonális szabályozás – argiotenzin szerepe:

– renin hatására alakul ki
– erős érszűkítő → GFR csökken
20. Tubuláris folyamatok, kulcsfontosságú anyagok (víz, nátrium,
glükóz, kalcium, kálium) reabszorpciója és szekréciója a nefron
különböző részein
TUBULÁRIS FOLYAMATOK
nagyon tág határok között változhat
- A víz ürítése
- Az ionok ürítése

Anyagok 3 folyadéktér között mozognak:

- tubuláris folyadék
- Sejtközötti folyadék
- Vérplazma

Folyamatok:

KÖZELI (PROXIMÁLIS) KANYARULATOS CSATORNA

 Sok transzportfolyamat
 Víz visszaszívása – passzívan követi az oldott anyagokat (pl.: glükóz,Na+)
 Na+ (70%-ának) visszaszívása – Na+ /H+ csere a legfontosabb folyamat
 GLÜKÓZ 100%-os visszaszívása – csak itt!! Korlátozott kapacitás: sok szénhidrát –
lehet a viseletben is glükóz
 Aminosavak visszaszívása
 Ca2+ szabályozott visszaszívása (60-65%-a) – leginkább passzív
 Urea visszaszívás – májban képződő, fehérje-anyagcsere végtermék – passzív
diffúzióval vissza a vérbe
 Szekréciós folyamatok – kation, anion

HENLE-KACS
 Leszálló ág
- passzív folyamatok
- aktív transzport nincs
 Felszálló ág
- Na+ 30-35%-ának visszaszívása

TÁVOLI (DISZTÁLIS) KANYARULATOS CSATORNA

 Na+ visszaszívás (5%)
 Ca2+ visszaszívás (10%) – parathormon (mellékpajzsmirigy) fokozza

GYŰJTŐCSATORNA
- Szorosan zárt sejtek
- Vízre kis mértékben átjárható csak
- VAZOPRESSZIN hatására: vízcsatornák!! (Kevesebb és töményebb vizelet)
- Passzív urea visszaszívás – töményebb vizelet
 - K+ ürítés szabályozása – aldoszteron fokozza a K+ szekréciót (és Na+ visszaszívást)

 PH – szabályozás
- Acidózis – vér pH 7,35 alá=savasodik
- Alkalózis – vér pH 7,45 fölé=lúgosodás

21. A tápcsatorna általános felépítése, az emésztőnedvek

termelésének hormonális/parakrin szabályozása

Általános felépítés
- feji régió – felvétel
- előbéli régió – továbbítás-tárolás-emésztés
- középbéli régió – emésztés , savas körülmények + emésztés, felszívás , semleges körülm.
- utóbéli régió – salakanyag tárolás + ürítés

Szájüreg
- fogak (őrlés)
- 3 pár nagy nyálmirigy
- nyelv – falat kialakítása
- nyál: nedvesítés (napi 1-1,5l)
- nyelés
Nyelőcső (nyelés folyamata)
-izomzat: hosszanti, körkörös, ferde
- perisztaltikus mozgás
- falat továbbítása
Gyomor
- redőzött fal
- benne mirigyek - mucin
- savas közeg
- kémiai és mechanikai emésztés
- fősejtek: pepszinogén
- Fedősejtek: sósav

Hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek – endokrin)

Enyhén lúgos, sok emésztő enzim – lipidek lebontása, felszívása

Epe (hasnyállal közös kivezetőcső)

Májlebenyke termeli
Epevezetékben szedődik össze
Epehólyagban tárolódik
 - zsírok emulgeálása
- Zsírfelszívás fokozása
- Szénhidrát anyagcsere
- Lipid anyagcsere
- Fehérje anyagcsere

Vékonybél
- emésztés és felszívás legfontosabb színtere
- Nagy felszín
- Körkörös redők
- Bélbolyhok
- Endokrin sejtek – vékonybél hormonok, egyéb sejtek: nyálka, vékonybél nedv

A vékonybélnedv enyhén lúgos folyadék, hasnyállal együtt segíti az emésztést, felszívást.

- szegmentáló mozgás
- Perisztaltikus mozgás

Kémiai emésztés:
- enzimek
- hasnyál
- epe

Enzimek
- keményítő: amiláz (nyál, hasnyál)
-laktóz: laktáz
- lipidek: epesavas sók segítségével – micellák
- fehérjék: pepszin, tripszin

Vastagbél
- víz + ionok felszívása
- Nincs emésztőenzim
- Bélbaktériumok – fontos a baktériumflóra fenntartása
- Hosszanti + körkörös simaizom
- Felszálló – haránt – leszálló – szigma – végbél
- Aldoszteron: Na, K - vissza szívás

Az emésztőnedvek termelésének hormonális/parakrin szabályozása

- Hormontermelő sejtek: érzékelik a gyomortartalom/bél tartalom PH-ját

- G-sejtek
Aminosavak jelenléte – gasztrin felszabadulás az erekben
- G-sejt aktiváció — gasztrin felszabadulás !!!
- Gasztrin: fokozza a sósav szekréciót
gyomor pH csökken = szomatosztatin felszab. —› gasztrin gátlása

- Hisztamin: sósav szekréció fokozódik

- Szekretin: gyomorsavtermelés gátlása
22. Az emésztés folyamata, a főbb tápanyag molekulák, ezek
emésztése, felszívódása, raktározása

Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott

táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik. A
nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és
szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét
dextrinekre és maltózra bontja. A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a
gyomorba jut. A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és
fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut,
amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka,
az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál.
Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat
bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz). Az emésztés itt már gyengén lúgos
kémhatásnál történik. A vékonybélben indul meg a lebontott tápanyagok felszívódása is.
A vastagbélben történik a víz és a sók felszívódása, valamint a kiürítésre
kerülő salakanyagok besűrűsödése is. A táplálék keresztülhaladását a bélcsatornán
a garattól kezdve a bélcsatorna akarattól független, úgynevezett perisztaltikus mozgása
biztosítja.

-transzporterekkel jutnak a véráramba az anyagok

23. A sejtek közti kémiai kommunikáció módjai, a hormonhatások

kialakulásának alapfolyamatai

 Autokrin – sejt által kibocsátott anyag visszahat a sejt működésére ( extrc.cell.t.-be)

 Parakrin – kibocsátott anyag, közeli sejtekre hat ( extrc.cell.t.-be)
 Endokrin – belsőelv.mirigyek váladéka (hormonok) vérbe ürül, ott szállítódik
 Neuroendokrin – idegsejt által termelt anyag, - II –

Hormonhatású anyagok
- peptid
- szteroid
- aminosav származék
- prosztaglandin

Elsődleges hírvivők (hormon, transzmitter)

Jelátalakító (G-fehérje)
Végrehajtó (enzimek)
Másodlagos hírvivő

Változás: fehérjék, enzimek, stb.

Változás: anyagcsere, viselkedés, izom működés
G-fehérjék:
Membrán belső felszíne
3 alegység
- hormon-receptor kötődésnél – kapcsolódnak egyik alegységgel a receptorhoz
- Aktiválódás
- Másik alegység leválik – jelet visz az enzim felé

Másodlagos hírvivők
- jel felerősítése
- Hormonhatás - sejt szintű folyamatok elindítása
- Helyi felszabadulás
- Speciális sejtszervecskék – gyors felszabadulás
Szerkezetük
- gyűrűs nukleotidok
- Ca2+ (kálcium-ion)
- foszfolipidek
Típusaik
cAMP
cGMP
DAG, IP 3
Ca 2+ (ioncsatornák áteresztőképességét és
ionpumpák működését befolyásolja, sejtváz elemeit stb)

HORMON-RECEPTOR kölcsönhatás
I. Lipidoldékony hormonok
- a hormon bejut a citoplazmába
- Receptor a citoplazmában – kötődés
- Hormon-receptor komplex: belép a magba
- SZABÁLYOZZA A GÉNÁTÍRÁST
- Elengedik egymást: hormon inaktiválódik, receptor vissza a citoplazmába

II. Receptoron át ható hormonok

- G-fehérje kapcsolt receptorokon át ható hormonok
(vazopresszin, oxitocin, „releasing hormonok”, ACTH, glukagon)
- tirozin-kináz receptorokon át ható hormonok
(inzulin, növekedési faktorok)

24. A hipotalamo-hipofizeális rendszer felépítése és endokrin

működése
Adenohipofizis – elülső lebeny
Neurohipofízis – hátulsó leben
Kissejtes neuroszekréciós rész
- releasing hormonok
- releasing-inhibiting hormonok

Nagysejtes neuroszekréciós rész

- oxitocin
- vazopresszin

ADENOHIPOFÍZIS HORMONJAI
 GH – növekedési hormon
 PRL - prolaktin
 TSH – tiroxin (pajzsmirigy)
 ACTH – kortikoszteroidok (mellékvese)
 LH - sárga test serkentő hormon
 FSH – tüsző serkentő hormon

Hipothalamusz és adenohipofízis hormonjai

- Pulzáló felszabadulás
- Szabályos ciklusokban (napi, havi)
- Negatív visszacsat.
- Pozitív visszacsat.

25. A pajzsmirigy és a mellékvese endokrin működése

PAJZSMIRIGY
- gége két oldalán
- hormonjai: tiroxin(T4), trijód-trionin(T3)
- jódtartalmú aminosavszármazékok

TRH – hipothalamusz, kissejtes magvak

TSH – hipofízis
- megfelelő TSH-szint kell – pajzsmirigy szöveti állománya
- Alacsony TSH: mirigy sorvad
- Magas TSH: mirigy megnagyobbodik – golyva

Kevés pajzsmirigy hormon termelődés – nincs negatív visszacsat. – magas TSH – golyva

Pajzsmirigy rendellenességei
 Alulműködés
- anyagcsere csökken
- elhízás
- mentális és pszichés funkciók csökkenése
- kreténizmus
  Túlműködés
- gyors anyagcsere
- fogyás
- csontritkulás
- izomsorvadás
- ingerlékenység, érzelmi labilitás
Basedow-kór
- kidülledt szemek
- autoimmun betegség

MELLÉKVESE
 KÉREG
 VELŐ

Mellékvese kéreg
- Mineralokortikoidok (aldoszteron)
• Na+ konzervációja (vesén keresztül)
• túl sok K+ elleni védekezés
• H+ szekréció fokozása a gyűjtőcsatorna közbeékelt sejtjeiben

- Glükokortikoidok (kortizol)
▪ éhezéskor az anyagcsere alkalmazkodását teszi lehetővé
▪ ACTH → glukokortikoidok → glukoneogenezis (májban):
nem-szénhidrát tápanyagokból (tejsavból, glicerinből, aminosavakból)
glükóz képződik
▪ csökkentik az izom- és a zsírszövet glükózfelhasználását
▪ zsír szintézisét (lipogenezis) is csökkentik

- Androgének (tesztoszteron előanyaga)

Kóros működések
- Cushing-kór (túl sok ACTH)
Folyamatosan felszabadul, izom gyengeség / sorvadás
- Conn-szindróma (túl sok aldoszteron)
Fejfájás, fáradékonyság
- Addison-kór
Sóvesztés, vér besűrűsödik

Mellékvese velő
- Szimpatikus idegrendszer aktivációja
- Adrenalin, noradrenalin
- Cannon-vészreakció
26. A vércukorszint és a Ca2+-forgalom szabályozása
Vércukorszint szabályozás – HASNYÁLMIRIGY hormonjai
Langerhans-szigetek
 A-sejt: glukagon
 B-sejt: inzulin
 D-sejt: szomatosztatin → A- és B-sejtet is gátolja

Glukagon
- Májból glukóz mobilizálás
- Vércukorszint-emelő hatás
Inzulin
- Növekvő vércukorszint aktiválja
- Hatása : vércukorszint CSÖKKENTÉSE

Hatások
- glikogénfelépítés fokozása (glikogenezis)
- glikogénlebontás gátlása (főképpen a májban)
- trigliceridek mozgósításának gátlása (zsírszövetben)
- sejtek glükóz-felvételének és égetésének stimulálása (főleg izom- és zsírszövetben)
- aminosavfelvétel és beépítés fokozása (pl. izomszövetben)
- sejtek kálium-felvételének fokozása (izomszövetben, zsírszövetben, májban)

Cukorbetegség
I-típusú :
- inzulinhiány, glukagontúltermelés
- B-sejtek szelektív, autoimmun eredetű pusztulása
II-típusú :
- van inzulin, de inzulin-rezisztencia alakul ki
- glukagontúltermelés itt is
- esetek egy részében összefügghet az elhízással

Ca 2+ szerepe
- Csontállomány felépítése
- Ideg-, izom-ingerlékenység
- membránstabilizátor →befolyásolja az Na+-csatornák nyitási küszöbét
- felszíni fehérjék semlegesítése
- véralvadás
- intracelluláris enzimműködések
- foszfátion kötés
- fehérjéhez kötődés –pH-függés

parathormon (PTH):
 veséből kalcium visszaszívást fokozza (távoli kanyarulatos
csatornában)
 bélben kalcitriol képződését elősegíti →Ca2+-felszívás fokozódik
kalcitonin: aktivált oszteoklasztokat leállítja → Ca2+beépül a csontokba
 vesében fokozott Ca2+-ürítés

27. A női nemi működések hormonális alapjai

PETEFÉSZEK
- petesejtek érése
- női nemi hormonok termelése

- nőknél: hypothalamus gonadotropin releasing hormonját (Gn-RH) termelő neuronjainak

aktivitása hullámzó → 28 napos periódusok

Pubertás kortól fokozatosan emelkedik a hormontermelés

- első menstruáció: még nincs ovuláció, stabil kialakulása több év is lehet
- reproduktív időszak: kb. 15 és 45 év között – utána KLIMAX

A MENSTRUÁCIÓS CIKLUS
 átlagosan 28 napos ciklus, első napja a menstruáció első napja

 Első 14 nap –proliferációs fázis: 

- az egyik petefészekben egy tüsző kiválik és érésnek indul
- tüszősejtek termelik az ösztrogént →hatására a méhnyálkahártya sejtjei burjánzanak
- ösztrogén termelődését az FSH indítja el
- ösztrogén pozitív visszacsatolással LH-felszabadulást vált ki →LH kiváltja a
tüszőrepedést és segíti a sárgatest kialakulását

 12-16. nap között -ovuláció 

- tüszőrepedés (ovuláció), a méhkürtbe kerül a petesejt -> ha a petesejt 6-20 órán belül
nem termékenyül meg, akkor elpusztul

 Második 14 nap -szekréciós fázis:

- megrepedt tüsző helyén sárgatest (corpus luteum) alakul ki →progeszteront termel ->
progeszteron hatására a méhnyálkahártya átmegy a szekréciós fázisba: vastagodás,
mirigyszekréció fokozódás
- cél: felkészülés a zigóta beágyazódására ha nincs beágyazódás: a sárgatest
elsorvad →nemi hormonok szintje leesik →a méhnyálkahártya lelökődik
→menstruáció

28. Az elemi vázizomműködés jellemzése

 Vázizomzat tömege: teljes testtömeg 40-45%-a

 Edzettség és nem befolyásolja
 Mozgás aktív szerve
 Legtöbb izom: különböző csontokon tapadnak inakkal
 Áthidalnak izületeket
 Izmok működése
 Statikus munkavégzés – izomerőtől függ (pl.nagy súly felemelése)
 Dinamikus munkavégzés – izomerő + oxigén felvevő képesség

Vázizom szerkezete:
- izom – izomköteg – izomrost – miofibrillum – szarkomer – miofilamentum (aktin + miozin)

Izomszövet aktivációja
1. Elektromos aktiváció – akciós potenciál
2. Mechanikai munka

Vázizom beidegzése: ideg-izom szinapszis

 Kizárólagos forrásai: motoneuronok
 Kizárólag idegi impulzusra húzódik össze

motoros egység:
 Motoneuron és az általa beidegzett izomrost funkcionális egysége

 Kis-motoros egység (10-20 izomrost)

- pl.: mimikai izmok, szemmozgató izmok
- adott izomrost + nagyszámú motoneuron
 Nagy-motoros egység (több ezer izomrost)
- pl.: törzs axális izomzata
- adott izom + kis számú motoneuron

Ha nagyobb izomerő szükséges:

 motoneuronok tüzelési frekvenciája nő → izomban kontrakció szummáció!!!
 az aktív motoros egységek száma nő az adott izomban → TOBORZÁS

AZ IZMOK EREJE

Izomerőfokozás:
➢ a működő egységek számának növelésével → toborzás
➢ az ingerlési frekvencia növelésével → kontrakció szummáció

Az izom-erőkifejtés függ:
➢ az életkortól és a nemtől
➢ a rostok vastagságától és vérellátásától
➢ a működő izmok hosszától
➢ az aktiválódó motoros egységek számától
➢ az idegimpulzusok sűrűségétől és szinkronizációjától
➢ az erőkifejtés idejétől
➢ a mozgósítható energia mennyiségétől (glikogén, kreatin-foszfát)
➢ a megmozgatott súly és az ellenállás nagyságától
➢ a rostok összetételétől

KONTRAKCIÓ LÉPÉSEI
1. – motoneuron kisülése
2. – Ach felszabadulás + receptorhoz kötődés
3. - a véglemezen Na+ csatornák nyílnak → depolarizáció
4. - a depolarizáció beterjedése az izomrostokba a T-tubulusokon keresztül → receptorok
aktiválódása
5. - Ca2+ felszabadulása
6. - Ca2+ diffúziója a vékony és vastag filamentumokhoz
7. - Ca2+ kötődése a troponin C-hez → aktin-miozin kötőhelyek szabaddá válnak
8. - aktin és miozin között kereszthidak → a vékony filamentumok kontrakciót eredményező
elcsúszása a vastag filamentumokon

RELAXÁCIÓ LÉPÉSEI
1. - a Ca2+ visszavétele a szarkoplazmatikus retikulumba
2. - Ca2+ ledisszociálása a troponinról
3. - az aktin és a miozin közötti kölcsönhatás megszűnése

a relaxáció időtartama 2-3-szorosa a kontrakcióénak

29. A gerincvelői reflexek bemutatása

Reflex
- ingere adott automatikus válasz
- környezet külső és belső ingereire reagál

Reflexkör
- receptor-kp, végrehajtó szerv-kp közötti kapcs kétirányú
- kp.: szabályozza a receptor ingerküszöbét
- végrehajtó szerv : visszajelzést küld a kp.-ba

GERINCVELŐI REFLEXEK
 Szomatikus
 Vegetatív

Szomatikus
 Végrehajtó szerv: valamilyen vázizom
 Nem akaratlagos ugyanakkor
 Két típus:
Izomeredetű
Bőreredetű

IZOMEREDETŰ
 Pl.: térdreflex
 Combfeszítő izom térdkalács alatti ina – kilendül a láb
 Magyarázat:
az ín nem nyújtható – combfeszítő megnyúlik – reflexkör – aktív összehúzódás
 - Ütés a patellaínra
- Izomorsó megnyúlik
- Érző neuron: gerincvelő hátsó szarva (inf.az agyba)
- Mellső szarvban: kettéágazik az út
1. – mozgató neuron, hajlító izomba
2. – interneuron + mozg.neuron, feszítő izomba
- Kilendül a láb az izomösszehúzódás miatt

BŐREREDETŰ
 Védekező reflex
 Végtag távolítása a fájdalomtól/veszélytől
 Bőr fájdalomérző receptorai ingerlődnek
- fájdalmas inger
- érző neuron aktiváció
- hátsó szarvban átkapcsolódás (inf.megy a kp.-ba)
1. – fájdalmas oldalon:
Interneuronok + motoneuron serkentés: FLEXOR REFLEX - elemelés
2. – másik oldalon:
Gátló interneuronok + motoneuron gátlás: EXTENZOR REFLEX – egyensúly

Vegetatív
- a végrehajtó egység zsigerekben található simaizom, ill. mirigyszövet. 
- mozgató neuron: testben elhelyezkedő perifériális vegetatív dúcokban
- A reflexműködés a zsigerekben található simaizmokra, mirigyekre hat.
- bőr ereinek reflexes szabályozása, vizelet- és székletürítés, erekció, ejakuláció,
bélmozgások.
- A reflex nem jut el az agykéregig, nem tudatosul
- fajtái: Szimpatikus ∙ Paraszimpatikus

30. A központi idegrendszeri mozgásszabályozás központjai, pályái

(piramidális és extrapiramidális rendszerek)
Akaratlagos mozgóműködések: 2 nagy csoport

1. Piramis pályák
 agykérgi mechanizmusok
 akaratlagos, gyors, pontos, nem betanult mozdulatok kivitelezése
 infó: agykéreg, homloklebeny –› gerincvelő –› izmok
 axonok 90%-a átkereszteződik a test másik oldalára a nyúltvelői piramisban
 egyik oldali testfél összes vázizma, ellenoldali agyféltekéből kap akaratlagos mozgató
parancsot
 pálya csak 2 idegsejtből áll: agykérgi piramissejtből (axonja átkapcsolás nélkül halad
a gerincvelő megfelelő szegmenséig), általa beidegzett a-motoneuronból
(gerincvelőből kilépve eléri a mozgatni kívánt izmot)
2.Extrapiramidális pályák
 bazális ganglionok, hurokpályák működései
 durvább, elnagyoltabb, betanult, automatikus mozdulatok kivitelezése
 izomtónus beállítása
 érzelmekkel-ösztönökkel kapcsolatos mozgások szervezése
 agytörzsi magvak, agytörzsi hálózatos állomány – testtartás kialakítása, nyak és
szem reflexes mozgatása
 kisagy – betanult mozgások rögzítésével, egyensúlyérzékeléssel, mozgás kivitelezés
szabályozásával foglalkozik
 bazális ganglionok – hurokpályák segítségével az agy többi résztét is bevonják a
mozgások szabályozásába
 szomatikus mozgatóneuronokon végződik
 nagyagy, agytörzs magvaiban átkapcsolódik
 átkereszteződés
 Parkinson-kór, Hunting-chorea

Parkinson-kór:
- mozgásszegénység, lassú mozgás
- remegés, merev izmok
- substantia nigra dopaminerg neuronjai elpusztulnak

Huntington-chorea:
- félelmetes, akaratlan túlmozgás

31. Az ízlelés és a szaglás folyamata

SZAGLÁS
Szaglóhám – szaglóhagyma – szaglóideg

Szaganyagok: levegőn keresztül

Szag + íz = zamat

Szaglóreceptorok:
Felső orrjárat nyálkahártyájában
Ember: 20 millió szagérző neuron
Szaglóideg —› limbikus rendszer (emlékképek)

Szagreceptorok – G-fehérje kapcsolt receptorok

1 szagérző neuron – 1 szagreceptor

ÍZLELÉS
Alapvetően 4 alapíz
- édes
- sós
- savanyú
- keserű
- ( umami)
Ízlelőbimbók – ízlelőszemölcsökben
1. Körülárkolt szemölcs
2.levél alakú szemölcs
3. Gomba alakú szemölcs

Ízérző sejtek – módosult hámsejtek, szekunder érzéksejtek

VII. ÉS IX. Agyideg

32. A látószerv működése

Fordított állású, kicsinyített valós kép a retinán

Fénytörés – szaruhártya + szemlencse

Normál szem: fénysugarak pont a retinán

 Rövidlátás -fénysugarak retina előtt (szórólencse)
 Távollátás – fénysugarak retina mögött (gyűjtőlencse)

FOTORECEPTOROK
 Csapok
- nem annyira érzékenyek
- nappali látás - szín látás
- látógödör+sárgafolt: csak csapok

 Pálcikák
- nagyon érzékenyek
- fény-árnyék
- retina szélein inkább
- nincs színlátás
Vakfolt
- nincsenek fotoreceptorok
- látóideg kilépési helye

Fényelnyelő pigmentek - gerjesztődnek

Sejtaktiváció a retinában

Fotoreceptor – bipoláris sejt – ganglion sejt ——› agy felé

(Hiperpolar) (Depolariz) (Akciós potenciál)

Látópálya
Retinán – 2D-s kép
Kp.-i feldolgozás után lesz 3D

 Látóideg részleges átkereszteződés

 Átkapcsolódás a thalamuszban
Nazális látómező
Nyakszirti lebeny – ELSŐDLEGES LÁTÓKÉREG

33. A hallószerv működése

Hang: longitudinális rezgés

Levegő részecskék sűrűsödése és ritkulása

HALLÓSZERV FELÉPÍTÉSE
- fülkagyló
- külső hallójárat
- dobhártya
- hallócsontocskák: erősítő funkció!!
(Üllő – kalapács – kengyel)
- háromfélkörös ívjáratok
- csiga

Csiga felépítése
 Ovális ablak
 Csiga
 Kerek ablak

Csiga alapja: legmagasabb hangok

Csiga csúcsa: legmélyebb hangok

Alaphártyán - szőrsejtek
Alaphártya hullámzik – kitérés
(adott frekvenciájú hang: membrana basilaris adott helyen kerül maximális kitérésbe)

- alacsony frekvenciájú rezgések feljutnak a csúcsáig → ott lesz maximális a membrana

basilaris kitérése (mély hangok)
- nagy frekvenciájú rezgések a csiga alapjánál okoznak maximális kitérést (magas
hangok)

membrán basilarison:
- belső szőrsejtek: szenzoros funkció
- külső szőrsejtek: erősítő funkció

Belső szőrsejtek
- 1 sorba
 - Szekunder érző sejtek
- Szenzoros funkció

Külső szőrsejtek
- 3 sorba
- Erősítés
- Kisebb ingerküszöb
- Zajártalom: elpusztulhatnak

Hallópálya
- kétoldali vetülés - térhallás
- átkapcsolás felszálló pályákra
- két füles hallás: hangforrás lokalizációja – intenzitás vagy időkülönbség

EGYENSÚLY ÉRZÉS
- Háromfélkörös ívjáratok
- Fej lineáris gyorsulása + elfordítása
- Bennük: endolimfa

- szőrsejtek (alatta idegrostok) + kocsonyás massza

- Endolimfa mozgása – szőrsejtek elhajlása
- Fejfordulás irányával ellentétes

Fej térbeli helyzete

- Szőrsejtek + kocsonyás réteg + kristályok
- Gravitáció/gyorsulás – kristályok helye változik

34. Agyi elektromos aktivitás (EEG), alvás-ébrenléti ciklus

Hajas fejbőrről elvezetett agyi potenciál változások

Agykéregből+hipocampusból vezethető el

Delta, teta, alfa, béta – agyhullámok (kül.frekvencia)

EEG szintézise – piramissejtek szerepe

- szinapszis a dendriten (apikálison a legtöbb)
- dipólus alakul ki
- apikális dendrit posztszinaptikus potenciálja pozitívabb lesz mint a szómán (sejttesten)
mérhető (ott inkább negatívabb)
- emiatt áramkör alakul ki

EEG keletkezése: csak a koponyára merőleges piramissejtek

Éber állapot + REM alvás: béta és gamma hullámok

Álmos: alfa hullámok
Mély alvás: delta hullámok

Kérgi aktivitás – alvás/ébren lét

Átvivőanyagok
Szerotonin
Noradrenalin
Hisztamin
Acetilkolin (agytörzs)
Orexin

Napi ritmusok, hormonszintek

- melatonin
- kortizol
- Növekedési hormon
- Teljesítő képesség
- Testhőmérséklet

Cirkadián ritmus – biológiai óra

Alvás – ébrenlét : 24 órás ritmus (fény-sötét)
- melatonin (alvás) – tobozmirigy
csak sötétben termelődik

35. Elemi viselkedési és elemi tanulási folyamatok

Viselkedés, magatartás : öröklött és tanult elemek

Viselkedés:
- szenzoros bemenetekre adott motoros válasz
- ami történik, amit csinálsz, ami végbemegy benned
- idegi és kémiai faktorok szabályozzák
- genetikusan kódolt
- az egész szervezet szintjén érvényesül

Magatartás:
- szándék, előrelátás
- tudatos komponensek is
- viselkedéstan + etológia

VISELKEDÉS
 Reflex: kulcsinger+válaszreakció
 Reflex-láncolat: összetett mozgáskombináció (állat motiváltsága beindítja)
 Taxis: irányított helyváltoztató mozgás (fény, hő, kemo,…)
 Imprinting (korai bevésődés): ÖRÖKLÖTT magatartás - szárnyasoknál
 Ösztön : öröklött mozgásmintázat, de tartalmaz tanult elemeket is
TANULÁS
Memória nyom keletkezik és tárolódik
Asszociációs folyamat
Viselkedés változás – jobb adaptáció a környezethez

Tanulási modellek
- klasszikus kondícionálás
- behaviorizmus
Inger-válasz
Környezet – viselkedés : befolyásolják egymást (oda-vissza)

Tanulás típusai

1. Nem asszociatív
- habituáció
- szenzitizáció

2. Asszociatív (folyamatok összekapcsolása)

- klasszikus kondícionálás
- operáns kondícionálás

36. A klasszikus és az operáns kondicionálás, a memória típusai

KLASSZIKUS KONDÍCIONÁLÁS – Pavlov

1. Feltétlen inger + feltétlen válasz
2. Semleges inger , nincs feltétlen válasz
3. Társítás – feltételes válasz
4. Feltételes inger + feltételes válasz

Megerősítés fontos!!!

OPERÁNS KONDÍCIONÁLÁS – Skinner

- aktívan befolyásolja az állat a környezetet
- Skinner-doboz
- pedál
- motiváltság – éhes/szomjas

MEMÓRIA

 Deklaratív
- szemantikus (frontális, temporális lebeny) + epizodikus (agykéreg)
- tények és történések
- egyszeri alkalommal raktározódik
 - tudatosan idézhető fel
- hippocampus – sérülése: anterográd amnézia

 Non-deklaratív
- nem tudatos
- ismétléssel vésődik be
- ilyen a: habituáció, szenzitizáció, feltételes reflex, tanult mozgások, priming

Rövid távú memória + hippocampus = hosszú távú mem.

Szinaptikus hatékonyság változás

1. Rövidtávú
Szinapszis erősödése – facilitáció , augmentáció , potenciáció
Szinapszis gyengülése – habituáció, depresszió

2. Hosszútávú – LTP (long term potentiation)

- hippocampusban
- de: általános jelenség
- asszociatív tanulás alap mechanizmusa!!!!

- depolarizáció
- Felszabaduló GLUTAMÁT receptorhoz köt
- Posztszinaptikus sejt is depolarizálódik
- Ca 2+ beáramlás
- Ca 2+ enzimeket aktivál
- Hosszú időtartamú szenzitizáció