Professional Documents
Culture Documents
óra
1. Színképek
Kisnyomású gázok és gőzök prizmával vagy optikai ráccsal előállított színképében a közismert
folytonos (forrása: izzó, szilárd test, magasnyomású gáz), szivárványszerű színkép helyett különálló
színes vonalak találhatóak.
Ezeket prizmán keresztül láthatjuk.
A vonalas színképek összetettebb anyag azonosítására alkalmas, anyagvizsgálati eljárások során a
gyógyászatban, bűnügyekben stb.
2. Thomson atommodellje
Thomson kinetikus gázelmélet atomképének megfelelő atommodellt képzelt el.
Az atom egy olyan kis golyó, vagy inkább egy kocsonyaszerű gömböcske, amelynek sugara 10 -10 m
nagyságú,
az elektronok ennek a pozitív töltésű gömböcskének a belsejében vannak beágyazva,
mint a mazsolák pudingban.
Az atomban az elektronok rezgéseket tudnak végezni, így tehát fényt is tudnak kibocsátani.
A modell nem pontos a vonalas színkép és a kémiai kötések magyarázatában.
3. Rutherford-féle modell
Rutherford a kísérletében radioaktív preparátumból származó α-sugárzást bocsátott vékony
aranyfóliára, melyek a szóródást követően a cinkszulfid ernyőn felvillanást okoztak.
Tapasztalata szerint a legtöbb α-részecske irányváltozás nélkül haladt tovább, néhány pedig igen
nagy szögben szóródott vissza.
Rutherford a Naprendszerhez hasonló modellt állított fel:
o ahogyan a nagy tömegű Nap körül nagy távolságra keringenek a kis tömegű bolygók,
úgy keringenek a nagy tömegű atommag körül a kis tömegű elektronok.
A Rutherford-modell sajátos ellentmondása, hogy bár az elektromosságtan törvényei alapján
"működik", a klasszikus elektromágneses sugárzáselmélettel mégis ellentmondásban van.
o A keringő elektronok ugyanis gyorsulnak, a gyorsuló töltés pedig elektromágneses
sugárzást bocsát ki, s ez a sugárzás energiát visz el.
o Az energiamegmaradás törvénye értelmében ez a sugárzás a keringő elektron
energiáját felemésztené, és az elektron végül belezuhanna az atommagba.
o A Rutherford-féle atom tehát a klasszikus fizika törvényei szerint nem lehetne stabil.
5. Feladatok:
Tk. 159./1. Az első rajzon a maghoz közelebbi részecske a nagyobb Coulomb-erő miatt messzebb
térülne ki, mint a távolabb haladó.
A második rajzon pedig egy vonzó erőt ábrázolna.
Tk. 159./2. Az ezüst rendszáma az aranyénál kisebb, így az α- részecskére is kisebb taszítóerőt tud
kifejteni, mint az arany, tehát az ezüstatom magját jobban meg tudja közelíteni.
Tk. 159./3.
10−6 m
N= =3300
300 ×10−12 m