A KÉMIA TÖRTÉNETE 5.

2008. márc. 10.

A kémia fejlődésének rövid története

(kronológiai áttekintés) – V.

Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések

változása, az atommodellek fejlődése
 Henri Becquerel és a radioaktivitás: 1/698-701; 8/145-149

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Rutherford 2007. 02. 16.

 1896: "Chance Favors the Prepared Mind”: Henri Becquerel
(1852-1908) az előző évben fölfedezett Röntgen-sugárzás
tanulmányozása közben véletlenül észleli a RÁDIOAKTÍV
SUGÁRZÁST (a papírba csomagolt uránérc megvilágítás nélkül
is nyomot hagy a fotólemezen!)
 Szerencsére a témát egy Lengyelországból frissen emigrált
diákjának Marie Curie (Maria Sklodowska) adja ki további
kutatásra, aki férjéval Pierre Curie-vel dolgozik rajta (Becquerel-
lel megosztva kapnak eredményeikért fizikai Nobel-díjat 1903-
ban) →
 Radioaktivitás: az atomok nem oszthatatlanok, egyes atomok
bomlásuk és más atomokká való átalakulásuk közben
(alkímia?!...) folyamatosan nagy mennyiségű energiát
sugároznak ki anélkül, hogy tömegük mérhető módon
csökkenne (valójában csak Albert Einstein később felfedezett
E=mxc2 képlete alapján igen hatékonyan alakítják a tömeget
energiává…)
http://www.mezgazd-koszeg.sulinet.hu/diak/kemia/DATA/Tudosok/data
/bh2/becquer.html

http://www.physics.ucla.edu/~cwp/Phase2/Curie,_Marie_Sklodowska@
812345678.html
2007. 02. 16.
 A Curie házaspár hosszú
évek fáradságos munkájával
izolál két radioaktív elemet
(rádium és polónium).
 1902-ben 8 tonna
uránszurokércből von ki kis
laboratóriumi edényeiben 0,1
g tiszta rádium-kloridot,  Férje a radioaktivitás okozta
amiből sikerül annak az betegség tüneteit mutatta, de
atomtömegét meghatározni! 1906-ban végül egy kocsi
 → Marie Curie a világon ütötte el egy párizsi utcán és
eddig egyedüliként kémiai meghalt.
Nobel-díjat is kap 1911-ben.  Fénykép:
http://ion.elte.hu/~pappboti/radioaktivitas/cimla
p/tematika/radioakt/tortenelem/pcurie.htm
 (2008.márc. 9.)
 Marie Curie, 1914:
megalapítja a Párizsi
Egyetem Rádium Intézetét,
de a férje halála után egy
nős fizikussal folytatott
kapcsolata miatt sose
választják a Francia  Leukémiában hal meg, s
Tudományos Akadémia jegyzetei (még szakácskönyvei
tagjává(…). is!) jelenleg is annyira
 Fénykép: http://en.wikipedia.org/wiki/Solvay_Conference
radioaktívak, hogy védőöltözetet
 1922-től az Orvostudományi kell viselni annak, aki látni
Akadémia tagja, s a akarja…
radioaktív anyagok 1995-ben hamvait a párizsi
kémiájával és orvosi Pantheonba viszik (első nő, aki
alkalmazásuk munkája miatt ebben a
lehetőségeivel foglalkozott. megtiszteltetésben részesül!)
Joseph John (J. J.) Thomson (1856-1940)
az elektron felfedezője 1/697
2007. 03. 03. http://en.wikipedia.org.wiki.J.J.Thomson
 Skót származású fizikus
 1897-ben a Cambridge-i Egyetem Cavandish
Laboratóriumában fedezi fel az elektront a
katódsugárzás vizsgálata közben
 →1906: Nobel-díj
 1906: Thomson-féle atommodell
 Fia, Sir George Paget Thomson később azért
kapott szintén Nobel-díjat, mert bebizonyította
az elektron hullámtermészetét.
 Sir J. J. Thomson az International Esperanto
Science Association alelnöke volt és a
Westminster Apátságban temették el.
J. J. Thomson kísérletei 2007. 03. 03. http://en.wikipedia.org.wiki.J.J.Thomson

 Az üvegből készült katódsugárcsőben a vákuum

által elválasztott elektródokra nagyfeszültséget
kapcsolva izzó fényjelenség lép fel (amit a
katódról kilépő elektronok okoznak).
 Thomson bebizonyította, hogy a negatív töltés
elválaszthatatlan a sugaraktól (mágneses
mezőben eltérítve őket az eredeti irányban alig
észlelt töltést).
 Második kísérletében kimutatta, hogy a sugarak
töltött részecskékből állnak, hiszen mágneses
mezőben elhajlottak.
 Harmadik kísérletében megmérte az elektron
töltés/tömeg arányát, ami 3 nagyságrenddel
nagyobb volt a protonénál.
 Az elektron abszolút töltését végül Robert
Millikan határozta meg híres olaj-csepp
kísérletével 1909-ben.
 http://en.wikipedia.org.wiki.J.J.Thomson
2007. 03. 03.
 Az elektronok az atomból
származnak, tehát az atom nem
oszthatatlan → „plum pudding
model” = „mazsoláskalács
 A Thomson-féle
modell”
atommodell:
 Az elektronok („korpuszkulák”,
ahogy J. J. Thomson hívta őket)
forgó gyűrűkként helyezkedtek
el az atom pozitív töltésű
„levesében”, ill. „felhőjében”.
 Tehát a modell nem statikus
jellegű volt, hanem feltételezte
az elektronok mozgását!
 Sir Ernest Rutherford (1871-1937)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Rutherford 2007. 02. 16.

•Új-Zélandi származású magfizikus

•Cambridge-ben ösztöndíjas, majd
Kanadában kap professzori
kinevezést, de aztán visszatér a
Cavandish Laboratóriumba.
•Uránsók bomlását vizsgálva
megalkotta a radioaktív bomlási
elméletet és csoportosította a
radiokatív sugárzásokat.
•Kémiai Nobel-díjban részesül 1908-
ban
•1931-ben lovagi rangot kapott.
•1937-ben halt meg, a Westminster-
apátságban nyugszik, közel Isac
Newtonhoz és Lord Kelvinhez.
 A rádioaktív bomlás vizsgálata 1/703-714
• 1902: E. Rutherford és Frederick Soddy (1877-1956): a
radioaktív sugárzás atomátalakulással jár!
• 1908: Rutherford és Hans Geiger (1882-1945) Geiger
számlálóberendezését használva tanulmányozta az α–
sugarak áthatolóképességét vékony fémfóliákon.
• 1911: A Rutherford-féle atommodell születése; Soddy
pedig bevezeti az izotóp fogalmát.
• A sugárzó izotópokat Rutherford és Soddy a felezési
idővel jellemezte.
• A Rutherford-féle szórási kísérletről, amit Hans Geiger és
Ernest Marsden hajtott végre Rutherford javaslatára a
következő weboldalon látható egy nagyon jó animáció:
• http://micro.magnet.fsu.edu/electromag/java/rutherford/
• (Utolsó látogatás időpontja: 2008. márc. 9.)
 1911: a híres „szórási kísérlet” során Rutherford
munkatársai aranyfóliát bombáztak pozitív töltésű
α-részecskékkel (He2+)
 A He2+-ok legnagyobb része akadálytalanul haladt
át az atomokon, kisebb részük eltérült az útjából,
de 8000-ből 1 egyenesen visszaverődött!
 Rutherford model 2007. 03. 03.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Rutherford_model

 1911: Rutherford megalkotta a  Bár Rutherford

róla elnevezett atommodellt modelljénél vannak
 Eszerint az atomban a pozitív jobbak, mégis ez vált
töltés egy igen kicsi térrészben széles körben
koncentrálódik (atommag, bár ezt használttá az atom és
a szót Rutherford nem használta!), az atomenergia
ami körül pályákon kering a pozitív szimbólumaként (pl.
töltéssel azonos számú elektron. IAEA).
Ezeknek a magba zuhanását a
centrifugális erő akadályozná.
 Az elektronok pályáinak nem
tulajdonított szerkezetet, bár utalt
Hantaro Nagaoka (1904)
„Saturnus-szerű” modelljére.
• 1913: Rutherford munkatársa, Henry Gwyn-Jeffreys Moseley
(1887-1915) megalkotja az „atomszám”, azaz a rendszám
fogalmát. Eredményeit a William Henry Bragg (1862-1942) és
fia William Lawrence Bragg (1890-1971) által kifejlesztett
röntgensugár-spektroszkópiás módszerrel nyerte. Néhány nap
alatt kimutatta, hogy az erbium, a túlium, az itterbium és a
lutécium valóban új elemek. Meghatározta az elemek pontos
sorrendjét és megállapította, hogy a 43-as, 61-es, 72-es, 75-ös
és 85-ös elemek még hiányoznak a sorból. Moseley az I.
Világháborúban halt meg.
 1916: Gilbert Newton Lewis az elemek kémiai kötését az
elektronok kölcsönhatásával magyarázta.
• Rutherford 1919-ben elsőként figyelt meg mesterséges
magátalakítást a Wilson-féle ködkamra segítségével: nitrogént
bombázott α-részecskékkel, amikor 17 tömegszámú oxigén
izotóp és proton keletkezett. Bevezette a proton és a neutron
fogalmát.
 A neutront végül James Chadvick (1891-1974) fedezte fel
1932-ben.
Hevesy Gyögy (1885-1966) 1/711-714; 917 2008.03.09.
http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1943/hevesy-bio.html

 Budapesten született itt kezdte

tanulmányait, amit Berlinben, majd
Freiburgban folytatott.
 Először Haber, aztán Rutherford
irányítása mellett dolgozott.
 1911-től Rutherford
laboratóriumában az urán-238
bomlási termékeit vizsgálta, s a
„rádium-D” és az ólom
elválasztását kapta feladatul.
Kiderült, hogy ugyanazon elem két
izotópjáról van szó, amelyek közül
az egyik sugárzik, a másik nem,
de kémiai viselkedésük azonos!
 1913: a bécsi Rádium Intézetben Friedrich Adolf Panethtal
kidolgozta az izotópnyomjelzés módszerét.
 1923-ban növényekben, 1934-ben már állatokban zajló
biokémiai folyamatokat tanulmányozott így.
 Kidolgozta az aktivációs analízis módszerét, amely során
radioaktív besugárzással sugárzó izotópok keletkeznek.
1935-ben pl. a szervezet foszforanyagcseréjét
tanulmányozta így P-32 izotóppal.
 A Tanácsköztársaság bukása után Dániába emigrált, ahol
Bohr mellett dolgozott, s Dirk Costerrel fölfedezte a
hafniumot (1922).
 1943: Kémiai Nobel-díjjal tüntetik ki, de mivel Dániát
közben megszállják a németek, így Stockholmba menekül.
Ezért Nobel-díját csak 1944-ben vehette át.
 /1946: Willard Frank Libby (1908-1980) amerikai kémikus
kidolgozta a C-14 radioaktív izotópos kormeghatározási
módszert./
Niels Henrik David Bohr (1885-1962) 1/871
http://hu.wikipedia.org/wiki/Niels_Bohr 2007. 02. 27.

 Nobel-díjas (1922) dán fizikus, J. J.

Thomson és H. A. Lorentz tanítványa,
majd E. Rutherford munkatársa.
Mellette dolgozta ki atommodelljét.
 Testvére, Harald Bohr matematikus és
az olimpiai játékokon is pályára lépő
futballjátékos. Niels Bohr is
szenvedélyes futballjátékos volt, a két
testvér sok meccsen játszott együtt…
 Niels Bohr 1920-tól első igazgatója volt
a Koppenhágában újonnan létrehozott
Elméleti Fizikai Intézetnek, ami a 1920-
as és 1930-as években az elméleti
fizikusok fókuszpontjaként szolgált, és
a kor legismertebb elméleti fizikusai
mind eltöltöttek valamennyi időt nála
(pl. Werner Heisenberg, ld. később).
 Jóindulatú vitában állt Einsteinnel, aki
sokkal inkább előnyben részesítette a
klasszikus fizika determinizmusát Bohr
új valószínűségi fizikájához képest
(amihez maga Einstein is hozzájárult).
A fénykép 1925 decemberében készült
róluk.
 A Bohr-féle atommodell születése 1/714-719
2007. 03. 03. : http://en.wikipedia.org/wiki/Bohr_model
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bohrf%C3%A9le_atommodell
 Bohr fölismerte a Rutherford-féle atommodell
hiányosságait, miszerint a tetszőleges pályákon mozgó
elektronoknak folyamatos energiaveszteség közben bele
kellene zuhanni az atommagba. Ráadásul ez folyamatos
spektrumot eredményezne, pedig már a XIX. században
ismertek voltak a vonalas spektrumok, amelyekre előbb
Johann Balmer (1884), majd Johannes Robert Rydberg
(1890) írt föl matematikai formulát. Ezekkel a tapasztalati
képletekkel a hidrogén színképének vonalai a
hullámhossz (ill. hullámszám: ν) függvényében a látható
tartományban kiszámíthatóak voltak. A Rydberg-
formulában két „term” különbsége szerepelt, ami később
Bohr atommodellje alapján nyert fizikai tartalmat (ld.
következő dia)
 1 1
  k ( 2  2 )
2
n1 n2
 1913: A Bohr-féle
atommodellben az
elektronok a pozitívan töltött
atommag körül keringenek,
mint a bolygók a Nap körül.
Ez a modell sikeresen
magyarázta a Rydberg-
formulát, de csak
egyelektronos rendszerekre
volt alkalmazható.
 (n1 és n2=(n1+1); (n1+2)…
pozitív egész számok!)
 Ugyanebben az évben Bohr
kimutatta, hogy a periódusos
rendszer alapja az elektron.
 A Bohr modell félig
kvantumos jellegű, és így
posztulátumokra
támaszkodik
 A Bohr-féle atommodell 2007. 03.03.:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bohr-f%C3%A9le_atommodell

1. az elektronok az atomban
csak meghatározott
energiamennyiséggel
rendelkezhetnek
2. az elektronok két energiaszint
közötti átmenet során egy
fotont bocsátanak ki illetve
nyelnek el
3. az elektronok keringés közben
a klasszikus
elektrodinamikával ellentétben
nem sugároznak
4. az energiaszintek az
impulzusmomentum (L)
diszkrét értékeitől függenek
 A Bohr-féle atommodell és utóélete 1/714-719

2007. 03. 03. : http://en.wikipedia.org/wiki/Bohr_model

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bohrf%C3%A9le_atommodell

 Az elektronokat a Coulomb-erő tartja pályán, ami egyenlő a

centripetális erővel. A kvantum-posztulátum: a pálya
hossza meg kell hogy egyezzen az elektron de Broglie-féle
hullámhosszának (ld. később) egész számú
többszörösével. Innen az első energiaszint sugara r=0.0529
nm, ez a klasszikus Bohr-sugár. Ezek szerint a hidrogén
legalacsonyabb energiaszintje -13,6 eV, a második -3,4 eV,
a harmadik -1,5 eV stb. Így egy alapállapotban lévő
hidrogénatom ionizációs energiája 13,6 eV.
 A Bohr-féle körpályákat egyetlen adat (a kör sugara)
határozta meg. Az elektronhéjakon 2n2 számú elektron
tartózkodhat (n=1, 2, …). Ezeket a színképelemzőktől átvett
K, L, M stb. elnevezéssel látta el (főkvantumszámok!).
1915: Arnold Sommerfeld (1868-1951) ellipszis alakú
pályákat is megengedett, s így az enegiaszintek a
főhéjakon belül (a szintén a színképelemzőktől átvett
elnevezésű) s, p, d, f alhéjakra oszlottak
(mellékkvantumszámok!).
Gyakorlati haszna: segítette pl. a hafnium
fölfedezését, mivel e modell szerint a periódusos
rendszer szerkezetét az elektronhéjak kiépülése
magyarázza. Így kiderült, hogy a 72. rendszámú
elemet nem a ritkaföldfémek, hanem a cirkónium
ásványaiban kell keresni, s valóban ott találta meg
Hevesy és Coster 1922-ben!
A Bohr-Sommerfeld modellt szemléletessége miatt ma
is tanítják, bár a kvantummechanikai modell (ld.
később) pontosabb leírást ad.