Aktivált állapot és motiváció

Első pont szövege

Második pont szövege
Harmadik pont szövege
 • Hétköznapi ember:
Mentális • „Nagyon megijedtem, mert szembejött
folyamatok velem egy tigris.”
sokszintű leírása • Neurológus:
• „Az ön agyában megnövekedett az
amygdala elektrokémiai aktivitása.”

• Pszichológus:
• „Ön egy kellemetlen, ámde nagyon adaptív
érzelem, a félelem szubjektív élményét élte
át, egy külső, elkerülést kiváltó inger
kognitív feldolgozása nyomán.”
AKTIVÁCIÓÉS ÉBERSÉg
• Kognitív működések az éberség
(arousal) valamilyen szintjét
feltételezik
• E.Duffy(1932) a
• Viselkedés „intenzitása” elhelyezhető
egy kontinuum mentén, mely a mély
alvástól a felfokozott izgalmi állapotig
terjed
Yerkes, Dodson (1908)
• Egerekkel végzett
diszkriminációs vizsgálat:
• elektromos áramütés intenzitásának
növelése a teljesítményt egy szintig
növeli,
• efölött azonban a teljesítmény
csökken.
• Illetve az optimális érték függ a
diszkrimináció nehézségétől:
• nehezebb feladatokban alacsonyabb az
aktiváció
• aktiváció és a teljes teljesítmény
fordított Ú alakú viszony
Neurológiai alap: FELSZÁLLÓ RETIKULÁRIS AKTIVÁLÓ SZISZTÉMA (ARAS)

Moruzzi Hebb
és (1955):
Magoun az agytörzsi ingerlés
retikuláris (hálózatos)
(1949) állomány sérülései
fukciója
jelzö (cue) funkció
döntően befolyásolják
a neokortex működési
feltételeit.

általános aktiváló
(arousal) funkció
 Szenzoros ingerület

Egy része a specifikus pályákon halad a

szenzoros központok felé

Másrészt oldalágakat (kollaterálisokat)

képezve az aspecifikus pályákon
keresztül jutnak az agytörzsi hálózatos
állományba

• Ide beérkező ingerület specificitása elvész:

• különböző modalitásokból eredő ingerületi
szintek összeadódnak
• ARAS (Lindsley, 1960)
 Specifikus
pályarendszer
Receptor
Érzőrost
Inger Agykéreg
receptora

Nem specifikus
pályarendszer
Aktiváló
(arousal)
funkció

Felhangol,
háttér izgalmi
szintet teremt
 AROUSAL ÉS EEG
• Arousal szintjéről döntő
információt az EEG nyújt.
• Alfa-ritmus (Hans Berger, 1928 -
németpszichiáter):
• 8-12 cps frekvenciájú, mérsékelten • AROUSAL VÁLTOZÁSA NEM VÁRT FÉNY- ÉS
nagy, szabályszerűen változó HANGINGER HATÁSÁRA
potenciálokból áll.
• Béta-ritmus: kis ampl. szapora
hullámok - 12 cps <
• Delta-ritmus: 2-5 rezgésből álló
hullámok;
 Serkentőszerek
(amphetaminok)fokoz
zák a rendszer
aktivitását és
éberségét

Károsodása:
komatózusság,
csökkent
válaszkészség
ARAS működésének
változása

Depresszánsok
(pl.
barbiturátok)
csökkentik az
aktivitást és az
éberségi szintet
 Ingermegvonásos kísérletek: Hebb, 1950-es évek

Környezet
változatosságának
korlátozása milyen hatást
gyakorol az emberre?
Perceptuális hatások következménye
Képtelenség a fókuszált figyelem fenntartására és a meghatározott gondolatmenet követésére

• Rendezett gondolkodás leromlása, helyette a logikus koherenciát helyettesítő fantáziafolyamat és diffúz nappali álmodozás

Képzeleti működés fokozott tudatossága és perceptuális anomáliák:

• Hallucináció

Idői tájékozódás teljes zavara:

• Idő elveszíti jelentőségét.

• Időbecslés adatai előrejelzik az ingermegvonás tűrését:
• Hamar kiesők túlbecsülték az idő múlását

Gyengül az információ-feldolgozás szekvenciális rendezése, amely dezorganizációhoz illetve

deperszonalizációhoz vezet Testüket idegennek élik meg.
 INGERMEGVONÁS ÉS NEUROLÓGIAI EREDMÉNYEK
Hebb (1949)
• Központi idegrendszernek az optimális működéshez állandó stimulációra és
változatos inputra van szüksége.

ARAS mintát vesz mind az inputból, mind az outputból

• Figyeli ezeket s kapcsolatukat a megfelelő egyensúlyi szintre állítja be.

Ha a retikuláris rendszert megfosztjuk a szenzoros inputtól,

akkor csak bizonyos határok között tud alkalmazkodni.

Input oldal mindenféle aktivitás-csökkenését a rendszer úgy

kompenzálja, hogy más részeinek aktivitását viszont a
csökkenés reciproka szerint fokozza.
D. O. HEBB
OPTIMUM AROUSAL ELMÉLETE (1955) Optimális válasz

Jelző funkció hatékonysága

Éberség, érdeklődés, pozitív
emlékezet

Növekvő
szorongás

Ébredés

Mély álom Aktiváló funkció (intenzitás)

D. O. HEBB (1955) OPTIMUM AROUSAL ELMÉLETE
Hebb (1955) Leuba (1955)

Kiegészíti azzal, van egy optimális

Optimum arousal ingerlési szint, amely különböző időkben
elmélete szerint kell más és más, a tanulás pedig ehhez az
lennie egy optimum optimális szint eléréséhez kapcsolódik
arousal szintnek, amely a
vonzást a taszítástól, a
kellemességet a Ha túl magas az ingerlési szint, akkor az
kellemetlentől elkülöníti ingerlés csökkenéséhez, ha túl alacsony,
akkor az ingerlés növeléséhez
kapcsolódik a tanulás.
 Motivációkutatás tárgya (Jones,
1955):
BEVEZETŐ:
Motiváció és az emóció műszó: Mi által marad Viselkedés
miként
abba energizálódik
• Ugyanabból latin szógyökérből
származik: „movere”= mozogni

Célja:
Mi által Miként
• Korábbi „hogyan”-nal szemben a „miért”- irányított tartható fenn
re vonatkozóválasz megadása
• Viselkedés okainak feltárása
Emberre jellemző tények
Önfenntartó Biztonság
motiváció szükséglete
• Szomjúság • Sérülés elkerülése
• Salakanyagok • Fájdalom elkerülés
ürítése
• Hőmérséklet
szabályozása
Öröklött, • Lélegzés
veleszületett
tényezők Tanult tényezők
Kíváncsiság Fajfenntartó
motivációja motiváció
• Exploráció • Szexualitás
• Manipuláció • Utódápolás
Motiváció, mint drive
Drive Drive redukció
Azok a cselekvések rögzülnek
szokássá amely a feszültséget
csökkenti
• Cselekvésre késztető
belső tényező
Motiváció kell hozzá
• Hajtóerő

• Célirányos
Tanulás útján rögzül
Drive redukció (csökkentő) folyamata:
Konszumatív Drive
Hiányállapot Szükséglet Drive
fázis redukció

Általános Homeosztázis
feszültség nem helyre áll
specifikus

Szokások rabjai Bekövetkezik a

vagyunk tanulás
Neal E. Miller és John Dollard
Édesség utáni
Drive vágy

Testvér futása
Kulcsinger az édességért

Válasz Saját futás

Édesség
Jutalom elérése
Másodlagos / tanult - drive
Másodlagos / tanult /
elsajátított drive
• azáltal nyeri el motiváló
hatását, hogy eleinte
hozzákapcsolódik egy
elsődleges drive-hoz és
annak redukciójához
Pénz, mint másodlagos
megerősítő és a
megszerzésére irányuló
törekvés,
• mint másodlagos drive,
azáltal nyeri el végső
státusát, hogy
hozzákapcsolódott egy
elsődleges drive
csillapításához (éhség,
szomjúság)
 Miller kísérlete: tanult félelem
Kísérlet: magyarázat
Patkányokat helyeztek egyenként
olyan dobozba, amelyben két fülke
volt: Fájdalom nem motiválhatta a
•egy fehér, melynek rácsos padlózata volt menekülést
•egy fekete, melyet fapadlóval láttak el

A rácsos padlón kapott erős

áramütések hamarosan
megtanították az állatot arra, hogy a
fekete fülkébe meneküljenek.
Néhány áramütés után a patkányokat
a fehér fülkébe helyezték, de már nem
kaptak áramütést.
Miller arra következtetett, hogy
a patkányok elsajátították a
félelem másodlagos
késztetését, és ez váltotta ki a
menekülő viselkedést

Ennek ellenére az összes patkány

átrohant a fekete fülkébe
 Tanult félelem új tanulást is motiválhat
Kísérlet magyarázat

Miller lezárta a fekete és a Averzív ingerrel párosuló

fehér fülke közötti ajtót, de jelzőingerek
lehetővé tette, hogy egy kerék
elforgatásával az állat azt
rendelkeznek a félelem
kinyissa. kiváltó képességével

A patkányok több mint a Azok a válaszok, melyek

fele megtanulta a választ, és lehetővé teszik a
ezzel a sikeres tanulók jelzőingerektől való
elsajátították a nyitókar
használatát ahhoz, hogy
menekülést,
átjussanak a fekete fülkébe. megerősítődnek, és
általa tanulttá válnak.
Kritika: Centrális motivációs állapot
• Éhség messze több, mint a
Motiváció = gyomor ingerlésének
eredménye
idegrendszeri • Szexuális drive létrejöhet az
elsődleges nemi szervek
aktivitás hiányába is, hiszen a szexuális
drive egyértelműen bizonyos
mintázat hormonok vérben való
jelenlététől függenek

• Humorális faktor
• Vér- és nyirokkeringés
kémiai vagy

Elemei: • Hormonális összetétele

• Centrális idegrendszeri
integrált aktivitás
• Specifikus viselkedési
formát hív elő
Homeosztázis

Automatikus:
• cselekvésre
• vegetatív van szükség
szabályozás a
kiigazító
Belső környezet
folyamat Állandó belső állapot
fenntartása nem mindig
állandóságának biztosítása valósítható meg fiziológiai
folyamatokkal:
 Tanulás

Kultúra

Humánspecifikus
Intrinzik Extrinzik motiváció

Szemé-
lyiség
Nevelés fejlődés

Emberre jellemző,
Megnyilvánulása magas rendű Specifikum
Intrinzik motiváció

Információ feldolgozásában, a cselekvésben rejlő késztetés:

amely a megismerési folyamatok szerepét hangsúlyozza az érzelmi és akarati folyamatokban

Érdeklődést és kíváncsiságot foglal magában

tárgyak és feladatok iránt indul külsődleges megerősítés nélkül zajlik

Adaptív értéke van:

növeli a szervezet információkészletét a környezetéről.
Extrinzik motiváció
• Extrinzik ösztönzés nem kívánt
Szituáció különleges célt, hatása:
jutalmat tartalmaz
• csökkenti az intrinzik
motivációmértékét
• lásd iskolai osztályozás: „jutalom
Önmagában az aktuális általi büntetés”
aktivitástól függetlenül
kielégítést nyújt
Viselkedésének okát saját
magán kívülre helyezi:

• Motiváció forrása az énhez képest

külső
KOGNITÍV DISSZONANCIA ELMÉLET

• Festinger (1957)
• ha egy embert egy unalmas feladat
elvégzésére rátudnak venni anélkül,
hogy e tevékenységre külső igazolása
lenne, akkor a feladatot idővel
önmagában is érdekesnek fogja találni.
• A k.sz.-ek, ha kevés pénzt kaptak azért,
hogy egy unalmas kísérletről azt
hazudják, hogy az érdekes, sokkal
jobban megváltoztatták attitűdjüket,
mint azok a k.sz.-ek, akiknek sokkal
több pénzt fizettek ezért.