Professional Documents
Culture Documents
A Megismerési Folyamatok. Az Érzékelés És Észlelés
A Megismerési Folyamatok. Az Érzékelés És Észlelés
Az érzékelés és észlelés
Kötelező irodalom
N. Kollár Katalin - Szabó
Éva: Pszichológia
pedagógusoknak. Osiris
Kiadó, Budapest, 2004.
Az észlelés. 192-215. old
Témakörök
• A kognitív folyamatok
• Az érzékelés és észlelés fogalma
• Az érzékelés
• Az észlelés
• A térészlelés
• Az érzékelés és észlelés összehasonlítása
A KOGNITÍV FOLYAMATOK
A kognitív (megismerési)
folyamatok
Érzékelés és
Emlékezés Képzelet Gondolkodás
észlelés
AZ ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS
FOGALMA
A megismerés kezdete
Észlelés
Érzékelés Az érzékszervi benyomások
tárggyá, jelentésé való
A környezet fizikai-kémiai szerveződése
ingereire adott
megkülönböztető idegi válasz Képesség arra, hogy a változó
ingerfeltételek ellenére a
Az információ regisztrációja világot állandónak lássuk
Tanulás eredménye
AZ ÉRZÉKELÉS
Analizátor rendszer
(szervezeti, szervi
feltétel)
Az érzékelés
feltételei
Környezetből jövő
ingerhatás
Receptorok
(külső, belső)
Az agykéreg
speciális érző
területei
Fizikai ingerek
(hő, fény, hang)
Mechanikai
ingerek
(nyomás, szúrás)
Az érzékelés folyamata
Agykéreg
Speciális speciális Érzékelés
érzőpályák érző
Érző területei
Inger Recep-
idegpály
tor a
Nem
speciáli Agytörzs
s (Formatio Arousal
érzőpál reticularis)
yák
Az analizátorok általános felépítése
Interoceptorok
Proprioceptorok (saját test
érzékelés, egyensúlyérzékelés)
Viszceroceptorok (szervi)
Specifikus energiák törvénye
• Látás
• Hallás
• Szaglás
• Ízlelés
• Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet,
fájdalom)
• Propriocepció
Érzékelés közös tényezői
Transzdukció
Szenzoros
Küszöbérték
adaptáció
Szenzoros
Transzdukció
adaptáció
• Inger • Hosszan tartó
ingerületté inger esetén
változása fokozatosan
• Érzékszervi csökken a
specializáció válaszkészség
Az ingerküszöb
Különbség
Abszolut küszöb
Alsó küszöbérték küszöbérték az az
az az az az ingermennyiség,
ingermennyiség, ingermennyiség, amelyet képesek
amely már amely még vagyunk az
érzékletet vált ki specifikus érzetet ingerek
vált ki változásaként
felfogni
Abszolút küszöbök
Érzéklet Küszöb
Látás Gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka
Hallás Karóra ketyegése 6 méterről csendes
körülmények között
Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben
Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú
levegőben
Tapintás Egy légy szárnya egy centiméter
magasságból az arcra ejtve
AZ ÉSZLELÉS
Minőségileg különbözik az
az érzékeléstől
Az egész személyiség
teljesítménye
Észlelés
(percepció)
jellemzői
Fontos szerepet kap benne a
tanulás
Társ és arcfelismerés
Beszédészlelés
Észlelési konstanciák
• Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó,
annak ellenére, hogy az észlelés során a
retinális kép a tárgyról megváltozik
Nagyság
Hely
Konstancia fajtái
Alak
(köt.)
Szín
Világosság
Az észlelés pszichológiai elméletei
(köt.)
Közvetett vagy
Közvetlen percepció
konstruktív
elmélete
percepció elmélete
(lentről felfelé)
(fentről lefelé)
Beállítódás
Felülről lefelé
haladás
Elvárások
bizonyítékai
(köt.)
Kontextushatás
Vonásérzékenyítés
Elkülönítés
A perceptuális
tanulás(köt.)
Egységesítés
Figyelmi súlyozás
TÉRÉSZLELÉS
Látás
Térészlelés
Hallás
Vizuális mélység problémája
Érzékelés Észlelés
• A környezeti hatások egyes • Tárgyi egységben fogja fel a
tulajdonságait fogja fel (szín, környezetet
illat, szag stb.) • Egyéni színezetet ad az
• Analitikus jellegű érzékleteknek
(részleteket mutat be) • Szintetikus jellegű (a hatás
• A pillanatnyi és változó egésszé szerveződik)
környezeti hatásokat fogja • A külvilág, a tárgyak állandó
fel és jellemző tulajdonságait
jeleníti meg