Kognitív képességek

fejlesztésének módszertana

Szabóné Pongrácz Petra

Tanársegéd
SzE-AK Gyógypedagógia Tanszék
 A tanulási képességek felépítése
 Tanulási képesség: a tanulás tanulásának képessége
 A tanulási képesség az ismeretek, jártasságok, készségek és tanulási szokások elsajátításának
pszichikus szabályozási rendszere, ami " viszonylag állandó tulajdonsága a személyiségnek "
(Mesterházi, 1995:12)
 Tanulási képesség, mint pszichikus rendszer
 Alrendszerei
 Kognitív képesség
 Kommunikatív képesség
 Motorikus képesség
 Kreatív képesség Mesterházi Zsuzsa (1995): A tanulási képességről és a tanulási
akadályozottságról. Gyógypedagógiai
 Orientációs képesség Szemle, 1995. 1. sz. 35–41

 Szociális képesség
 A kognitív (megismerő) képesség
 Tanult képesség
Függ: személyiségbeli előfeltételektől
A tanulás során végzett gyakorlás, tapasztalatszerzés, feldolgozás
közben jön létre
 A megismerés kezdete: az ember megkülönbözteti magát a külvilágtól
(megismerés=önismeret és világismeret együttese)
 Kognitív funkciók (alappillérek)
Érzékelés, észlelés
Figyelem
Emlékezet
Gondolkodás
 A (kognitív) megismerő képesség

Értelmi működés megvalósítása

2 nagy csoportra osztható:
Közvetlen megismerő folyamatok
 Érzékelés, észlelés, figyelem
Közvetett megismerő folyamatok
 Emlékezés, képzelet, gondolkodás
 Valamennyi tanulási folyamat minőségét befolyásolja!
Piaget-kognitív fejlődéselmélete
Szenzomotoros szakasz(0-2 év)
 Megismerés=cselekvés (percepció és mozgás koordinációja)
 Itt és most
 Kezdetben veleszületett reflexsémák működése, majd szándékos cselekvési
sémák

 reflexsémák gyakorlása

 a problémamegoldás kezdeti formái, kísérletezés a következmények

kipróbálása érdekében,

 a szimbolikus reprezentáció kezdetei-képek és szavak ismerős tárgyakra

vonatkoztatása
 Tárgyállandóság (a tárgy akkor is létezik, ha az érzékszervek számára nem
felfogható)
Tárgyállandóság (3-12 hó)
-mozgás, emlékezet fejlődése…..

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/pszi
chologiai-szocialpszichologiai-alapismeretek/kognitiv-
fejlodes-a-gyermekkorban/szenzomotoros-szakasz
Műveletek előtti szakasz (2-7év)

 A világ leképezése szimbólumok (képzeleti képek, szavak, gesztusok)

által
 A tárgyaknak és eseményeknek már nem kell jelen lenniük a
gondolkozáshoz
 De! bizonyos szabályokat és műveleteket még nem ért meg (pl.
konzerváció)
 Még a vizuális benyomások uralkodnak
 Játék!!
Logikai játék

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/
pszichologiai-szocialpszichologiai-
alapismeretek/2/muveletek-elotti-szakasz/muveletek-
elotti-szakasz
 Konkrét műveleti szakasz
(7-12 év)

-képessé válnak mentális műveletek elvégzésére – szemlélettől

való függetlenedés
-cselekvések, tárgyak fejben való összerakása, szétválasztása,
sorbarendezése
-anyag, súly, térfogat állandósága
Konzerváció (megmaradás)

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/r
endeszet/pszichologiai-
szocialpszichologiaialapismeretek/muveleti-
szakaszok/konkret-muveleti-szakasz
 Formális műveleti szakasz (12-16 év)
 Serdülőkor
 A gondolkodás már nem függ a szemlélettől és az abban
szereplő tárgyak jelenlététől sem
 Egy problémán belül minden logikai kapcsolat módszeres
végiggondolása
 Elvont eszmékről, állításokról való gondolkodás
 Magáról a gondolkodási folyamatról való gondolkodás
 Kombinatív gondolkodás
 Megoldási kritérium a probléma-mentesség

(Oláh-Bugán,2001)
A gondolkodásról való gondolkodás……

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/pszicholo
giai-szocialpszichologiai-alapismeretek/muveleti-
szakaszok/formalis-muveleti-szakasz
 A kognitív pedagógia

Pedagógiai Lexikon
„a pedagógia egyik részterülete, a nevelés azon jelenségeivel
foglalkozik, amelyek a megismerés, a tanulás, a gondolkodás és az
oktatás folyamatával kapcsolatosak, azokat a kognitív tudományok
szemléletmódjának felhasználásával vizsgálja ”
A megismerés egyéni sajátosságait kutatja
A megismerési tevékenység komplex rendszerét vizsgálja
 A KOGNÍCÓ ALAPPiLLÉREI
ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS

 A bennünket körülvevő világ felfogása, az arról való tudás elemeinek

megszerzése
 Érzékelés:
a környezet fizikai-kémiai energiáira adott megkülönböztető idegi válasz
az információ regisztrálása
 Észlelés (percepció):
az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződnek
 Egymásra épülnek
 Az alacsonyabb rendű szenzoros folyamatok, majd az észlelő további
aktivitásai eredményeként alakul ki a világ reprezentációja, jelentése
(Bernáth-Révész,1998)
Érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk
meg, míg az észlelés az idegrendszer magasabb
szintjeihez kapcsolódik
Az érzékleti modalitások közé tartozik: a látás, a hallás,
a szaglás, az ízelés és a tapintás
 Vizuális észlelés

A környezetből felvehető információk kb. 75-80%-a

vizuális eredetű
A tudásszerzés egyik alapja
Vizuális észlelés
pontosságát segíti a szóbeli kifejezés, a
megfogalmazás és az indoklás
 Vizuális észlelés
Alak-háttér szerveződés (diszkrimináció)
ha egy inger két vagy több elkülöníthető részt
tartalmaz, akkor az egyik részét figurának a
többit háttérnek látjuk
Mi bújt el?
◦ formák kiemelése egyszerű képi
környezetből
◦ formák elkülönítése egymásra rajzolt
halmazban
◦ mozaikkép
 Vizuális észlelés
Azonosság-különbözőség
(differenciálás)

kakukktojás
két eseménykép közti eltérés…..
Vizuális észlelés
Felismerése az olvasás és
Rész-egész viszony írás tanulásának (is) alapja
(Gestalt-látás) Elemekből építés, tárgyak
összerakása-szétszedése
Félbevágott képek,
puzzle, hiányos rajz
kiegészítése
 Vizuális észlelés- Konstancia
 Konstancia (állandóság)
 A tárgyak színe, alakja, nagysága változó ingerlési körülmények
esetében is állandó
 Pl. ha más szemszögből tekintem…..,máshogy esik rá a fény….
 Alakállandóság
◦ Az olvasás tanulásának alapja
◦ Probléma: nem ismeri fel a már megtanult betűt, ha annak más
a színe, mérete stb.
◦ Padlón rajzolt alakzatok körbemozgása
◦ Tárgyak válogatása (pl. logikai lapok)
◦ Eseményképen elrejtett formák felismerése
◦ Eseményképek kiegészítése kis képekkel
Vizuális észlelés
Térbeli irányok, helyzetek, viszonyok felismerése

 FONTOS! az olvasás technikai nehézségeinek alapja döntő részben a betűk

iránytévesztése
 Mozgásos versek, játékok
 Alapja a kialakult testtudat
 Testséma
tükörben
testrészek megérintése, megnevezés-csukott szemmel is
 hiányzó testrészek kiegészítése feladatlapon
 Jobb-bal differenciálás térben majd síkban
 Vizuális észlelés
Szeriális észlelés fejlesztése

 A hangok, betűk sorrendjének felismerése az olvasás alapja

◦ Tárgyakból soralkotás (bal-jobb,minta után,diktálásra,sorrend
megváltoztatása)
◦ Tárgyképekkel soralkotás
◦ Ritmikus sorok-növekvő elemszámmal
◦ Ritmikus sorok rajzos folytatása
◦ Mese és eseményképek: elmesélés, sorba rendezés
Auditív észlelés részei területei

Alakállandóság: Figura-háttér:
Differenciálás:
Például a porszívó Az adott zaj vagy
Két hang közötti
azonosításra való hang, beszéd
különbség
képesség kiválása a háttérből

Tagolás: Téri helyzet:

A mondat, a szó Irányok: Tárgyak térben
elmeire való A hangok térbeli elfoglalt helyének
felbontásának a azonosítása meghatározása, a
képessége. hang alapján

Transzformálás: A
hangok vizuális
ingerbe fordítása
 Auditív észlelés
 A beszédészlelési vizsgálatok tapasztalatai alapján az információ-feldolgozás
történhet
 Alulról felfelé
Beszédhangok azonosítása
 Felülről lefelé
Hanghelyreállítási hatás
Mondat egyes szavai helyett zaj-segít a kontextus
A hallási észlelés, beszédészlelés elengedhetetlen a beszéd megértéséhez, az
olvasás, írás tanulásához
Fonológiai tudatosság

 A szavak alkotóelemekre való bontásának képessége

 Az alacsony fonológiai tudatossági szint az olvasás alapjainak
elsajátítási folyamatában is nehézséget vetít előre
 Nehézségek a hang-betű kapcsolatának megértésében stb…
Auditív diszkrimináció (lényegkiemelő képesség)

 Hangforrások felismerése
 Környezet tárgyai, természet hangja
 Hangok pontos észlelése (hangok kihallása szóból)

 Analizáló-szintetizáló képesség

 a hangok helyének kihallása, egymásutániságának észlelése a

hallás utáni írásnak is fontos összetevője
Képek nevében megadott hang jelölése
Szó hangokra bontása
Szólánc
Zöngés-zöngétlen
 Auditív differenciálás (megkülönböztetés)

◦ Hangzásbeli különbségek észlelése

 Auditív észlelés- Ritmizálás

◦ Versek, mondókák
◦ Ritmus visszatapsolása (nehezedő pl.csukott szemmel)
◦ Tárgyak, tárgyképek nevének letapsolása
 A mozgás- és egyensúlyérzékelés, észlelés

 A saját test érzékelése, észlelése elősegíti a biztonságos mozgáskoordinációt,

a térben való tájékozódást, az egyre finomabb és bonyolultabb mozgások
megtanulását
 A nehezen tanuló gyermekek között gyakori a mozgásos éretlenség,
mozgásos ügyetlenség
 Taktilis észlelés
 Tárgyak tapintással való azonosítása, egyeztetése
 A gyermek mindkét kezével fel tudja ismerni az elrejtett játékokat és anyagokat,
képes megnevezni, osztályozni anyagokat vagy fizikai tulajdonságokat, súly- és
hőmérséklet különbségeket
A tapintási élmény tudatosítása, megfogalmazása (nedves, száraz, szövet, étel,
geometriai formák, jelek)
Egyeztetés és megkülönböztetés tapintással
Formarajzolás háton
 Szenzoros integráció

 Több érzékszervi tapasztalat összekapcsolódása

 Fontos a saját cselekvés, az aktív mozgás
 A megismerés eredménye: a környezet felfedezése és az ahhoz való
alkalmazkodás
 Figyelem

A figyelem a külső és belső környezetünkből jövő

ingerek közötti szelekció
A figyelmi működés nem tekinthető önálló
megismerési folyamatnak
Együtt jár az észleléssel
 A figyelem működését befolyásoló
tényezők

 életkor motiváció

 belső pszichés struktúra  előzetes ismeretek, tapasztalatok

és az információ tulajdonságai
 mentális állapot

 információval kapcsolatos
 A figyelmet befolyásoló további külső
és belső tényezők

 napszak  tanóra üteme

 testi és pszichés állapot  pedagógus eszköztára a

figyelem fenntartására
 életmód rendszeressége

 tanulási helyzetben közölt

információ érdekessége,
újszerűsége
 Figyelem tulajdonságai

Koncentráció: tartós figyelem – egy bizonyos dologra

összpontosítunk – a többi ingerhatást figyelmen kívül hagyjuk
Erősség: a figyelem ereje (intenzitása) a koncentrációnak a mértékét
adja meg
Terjedelem: az információk azon mennyisége, amelyet egy bizonyos
időegység alatt a figyelmi szűrőn átviszünk
Tartósság: azt mutatja meg, mennyi ideig vagyunk képesek
figyelmünket egy tárgyra, jelenségre fókuszálni
 Figyelem tulajdonságai

 A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre

hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni
 Átvitel: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket
egyik dologról egy másik dologra átirányítani
FIGYELEM Az iskolai tanulásban mind a spontán,
mind az irányított figyelem szerepet
játszik
A figyelem nevelése során a külső
hatásokra történő összpontosítás
mellett erősödik a belső, saját
szándékú figyelemmozgatás
Figyelem
 A figyelemfejlesztés területei

 1. A tartós figyelem fejlesztése

 Megfelelően motivált tanulási helyzetben
 A gyermek szintjének megfelelő probléma, feladat megoldása
 A társakkal, pedagógussal való kapcsolattartás segítheti a figyelem megtartását
 Utána: pihentető tevékenység beiktatása

 2. Az intenzív figyelem fejlesztése

 Megfelelően motivált tanulási helyzet
 Zavaró körülmények kizárása
 Érdeklődéssel egybeeső új felfedezések elősegítése (pl. saját választású feladatok,
önellenőrzés…)
 A figyelemfejlesztés területei
 3. A szelektív figyelem
 A megfigyelhető jelenség egésze helyett, annak egy részletére, kiválasztott
elemére fókuszálunk
 Válogatás, elkülönítés, lényegkiemelés, szempontválasztás
 Kimondott szó első vagy utolsó hangjának meghallása
 Olvasmány szereplőjének jellemzése
 Szöveges feladat lényeges adatainak kiválogatása
 4. A megosztott figyelem
 Többszempontú feladatra történő egyidejű figyelem ráirányítás
 Körültekintő tervezést igényel
 Pl. többszempontú rendezések- válogasd ki a lyukas négyzeteket
 Összetett matematikai feladatok
 Több szabályhoz való egyidejű alkalmazkodás
 Az elfáradás

 A tanulás természetes velejárójajelzi a gyermek teherbíró

képességének határát
 Nehezen tanuló gyermekeknél: gyorsabb elfáradás, fáradékonyság
 Tünetek:
 Több időre van szüksége a feladat megértéséhez
 Halmozódnak a figyelmetlenségi hibák
 Egyre hosszabb időre kalandozik el a figyelme
 Motoros nyugtalanság
 Gyengül a tanulási motiváció és a tanulás eredményessége
 Az emlékezet

Működése: Elraktározás-Tárolás-Előhívás

 3 részrendszer:
Perceptuális emlékezet
tárgyazonosítás
6-8 mp-ig őriz
Rövidtávú emlékezet
max.1-2 óra, 7+/2 értelmes egység
Hosszútávú emlékezet
 Az emlékezet- bevésés

 Az értelmezhetőségnek nagy szerepe az információ megjegyzésében

Könnyít, ha meglévőhöz csatolható
Emlékkép felidézése: asszociációk (láncolat) képzése
Nagyobb hálózatba foglalt információnál - több csatorna aktiválható
 A bevésést (kódolást) elősegítő tanulási folyamatok

 Az ismétlések számának növelése (nem csupán mechanikus!)

 Új ismeret régihez való kapcsolásagazdagodik az ismeret
jelentéstartalma
 A megtanultak időszakonkénti pihentetése, érlelése
 Eredményesebb, ha kellemes emóciók kapcsolódnak hozzá
 Verbális emlékezet

Szavak utánmondása
Tárgyak,képek elmondása,letakarás
Szólánc
Versek,mondókák
Visszakérdezés pl.1 óra múlva
 Vizuomotoros emlékezet

Képesség egy korábbi vizuális élmény motoros reprodukálására

A gyermek rövid exponálás után képes a jeleket, mintákat lerajzolni
A kívánt betűket, számokat, egyszerű szavakat reprodukálni, rajzzal
ábrázolni
Korábban látott tárgyakat, megelőző eseményeket, különböző
mintákat utánozni
Az oktatás minden feladatsoránál nélkülözhetetlen (mindent újra kéne
tanulni)
 Vizuomotoros emlékezet

Ábrák emlékezetből való másolása

Tárgyak: hiányzó tárgy megkeresése
Minták: gyöngysor, építőkocka, betű és számkártya
 Gondolkodás

 Értelmi feldolgozás (gondolkodás) két fő funkciója

megértés és problémamegoldás

 Problémamegoldás:
A cél eléréséhez az út „rejtett”
Komplex kognitív folyamat-
A meglévő tudás átszervezésére irányuló kritikai gondolkodás
Az új megalkotását segítő kreatív gondolkodás
 Gondolkodás

 Én-tevékenység lényege a megismerésben a kapcsolatok létrehozása

 Pl. érzékelt tárgy és annak fogalma között: észlelés
 Ha egy dologhoz nem tudunk fogalmat hozzákapcsolni, nem tudunk gondolkodni
 A különféle kognitív alapműveletek teszik lehetővé
A tanulási folyamatban gyakorlás által jönnek létre (spontán vagy
irányított módon)
 Működésük szintje ill. együttes működése határozza meg a kognitív képességek
fejlettségét, minőségét
 1. Ráismerés

 Közvetlen tapasztalat és emlékkép összehasonlítása (egyediség felismerése)

 Új városba utazom (könyv, internet, elmesélés, tanulmányok)
 Ismerős hang, íz…..
 Iskolai tanulás során
pl.olvasás-írás tanítása
  Egy meglévő összességből különböző szempontok
szerint, bizonyos célok érdekében elkülönítek egy
2. Kiválogatás vagy több részt…..

 A szempontok sokfélék lehetnek (egy vagy több)

 Nehézségi szintjei eltérőek lehetnek

 Saját magam által meghatározott, vagy kívülről

kapott

 Összetett folyamat (előzetes tudásra épül)

 Minden tantárgy kínál lehetőséget

  Közös és eltérő vonások, tulajdonságok keresése
 Sok szempont és szempont-hierarchia létezik
3. Összehasonlítás  Nincs mindig objektív mérce-a tények mellett sok
szubjektív dolog is befolyásol
 Az iskolai tanulás kezdetén a tárgyak, dolgok,
jelenségek, élőlények könnyen megállapítható
azonossága-különbözősége
 Nemcsak egyidejű dolgok összehasonlítása- pl.folyama
szakaszai (pl. korok összehasonlítása)
 Kezdetben szempontok adásával, majd önálló
kitalálással
4. Csoportosítás
 Bizonyos szempontok alapján
 Megkönnyíti a tárgyakkal való bánást, azok megtalálását
 Döntéshozás előtt (érvek-ellenérvek)
 Egyszerű és érzékletes tulajdonságokkal kezdve, az
elvontabb és összetettebb tulajdonságok felé
 Maguk a tantárgyak is egy-egy fogalmi és tevékenység
csoportba rendezett egységek-----egyre bővülnek
 A csoportok általában nem zártak
 Előfeltétele: ráismerés, kiválogatás, összehasonlítás
  Térbeli vagy időbeli egymásmellettiség, egymásutániság
 Lényegi meghatározó szempont alapján
5. Soralkotás
 Gondolat, szándék, cél alapján jön létre
 Pl. betűsor-egymás után kiejtett hangok képei, nyaklánc-
egymás után fűzött gyöngyök……
 Az egymásutániságon kívül,szabályként jelenik meg
egyfajta reláció (viszony)
 Tornasor, cselekvések
sorrendje,olvasás,számegyenes,órarend stb.
 Fontossági sorrend, értéksorrend!!! (döntéseket
meghatározó tényező)
  Nem egyszerű csoportosítás, hanem a
csoportosított tárgyak, cselekvések valamely
célnak megfelelő „alakítása” (pl terítés)
6. Rendezés
 Ismétlődések előfordulhatnak- ez vezet a
szabályok rögzüléséhez
 Különböző tantárgyakhoz, témákhoz tartozó
ismeretek rendezése
 A megszokottól, a „rendtől” eltérő észlelése
 Segíti a szabályok, törvényszerűségek
felismerését
 Ráismerés, kiválogatás, összehasonlítás,
csoportosítás, soralkotás alkalmazásával
 7. Lényegkiemelés

 Az egészből való kiemelés-centrális rendezés (lényeget körülvevő gondolatok)

 Ugyanabban a szövegben, különböző szempontok alapján más és más lehet a
lényeg (pl. önéletrajzírás)
 A lényeg kiemelése függ az „egész” áttekintésének minőségétől, az elemek
viszonyának felismerésétől…..
 8. Szabályalkotás

 Gondolati döntések, szóbeli és írásbeli megállapodások, melyek

meghatározzák a gondolkodás és cselekvés feltételeit, korlátait
 Egyes szabályok általános érvényű törvénnyé, szokássá
alakulhatnak
 Családi életben, munkahelyen stb.
 Egy részét készen kapjuk, van amit alakítunk vagy létrehozunk
 Helyesírás szabályai, műveletvégzési sorrend
 Játék során……
 A túlzó szabályozás vagy a túlzott szabálytanítás korlátozhatja a
gondolkodást, viselkedést
 9. Rendszerezés

Fogalmi alapja hasonlít a csoportosításhoz és a

rendezéshez DE! a rendezett elemek hierarchikus
viszonyban
Különböző szempontok alapján
Fogalmak alá-, fölérendelése
Fogalmi rendszerek megismertetése
Fontos a belső összefüggések megértése
a mechanikus tanulás helyett
 10. Tervezés
 Időben való tájékozódás alapja: jelen, múlt, jövő
megkülönböztetése
 Jelen-különböző időtartamú lehet
 Tervezés: az elkövetkező időre irányul
 A múltbeli tapasztalat felhasználásával, de nem annak
másolása
 Iskolai cselekvések megtervezése (pl. matematikai
feladatmegoldás)
 Pályaválasztás
 Minél pontosabb cél megfogalmazása
 11. Megoldások keresése
 Problémamegoldás, a lehetséges kimenetelek végiggondolásával
 Rangsorolás
 Azon kérdések,melyekre nem a tanult ismeretek felidézésével adunk
választ, megoldás-keresést indítanak
 Technikája tanítható és megtanulható
 Szabályok felismerése, megalkotása és alkalmazása: a
problémamegoldás magasabb szintje felé
 Probléma látás, probléma megfogalmazása
 12. Kijelentés, kérdés

 Kijelentés: tudás (tartalma lehet igaz-hamis->tévedés,torzítás stb.)

 Kérdés: nemtudás
 Gondolati állítás nem mindig ellenőrizhető tapasztalással
 Különféle állításokból feltevések fogalmazhatók meg…..amit nem tudok
kikövetkeztetni sem, azt megfogalmazom kérdésben
 Miért?kérdések…….Hogyan?kérdések
 Fontos a kérdezés elősegítése----a kérdés, mint az ismeretalakítás vezérfonala
 Fontosak az elgondolkodtató kérdések-melyek megoldásához örömérzet társul
 13. Bizonyítás

 Korábban megtörtént események, cselekvések lefolyását a történési sorrend

rekonstruálásával
 Gondolati feltevések bizonyítása tapasztalati vagy gondolati úton
 Pl. a speciális matematikai képességek fejlesztésében fontos szerepet kap
 Fontos! Tapasztalati bizonyítás
 14. Véleményalkotás

 Dolgokról, emberekről,eseményekről megfogalmazott állítások, melyben az

ismeret mellett a személyes tapasztalás hatása is
 Ugyanarról a dologról alkotott vélemények is nagyon eltérőek lehetnek
 Fontos különbséget tenni az objektív tények és a szubjektív vélemények között
 Megfogalmazása, kimondása, ütköztetése, formálása
 A véleményben is megjelennek ismereti elemek-a nagyobb tudás tovább
árnyalja azt
 Megjelenik benne a véleményező értékrangsora, minőség igénye is
A kognitív készségek és képességek fejlesztése (Nagy József,1999)

 A pedagógia központi „ügye”

 Hagyományos tanítási modell: tantárgyi tartalmak tanítása, ezen keresztül fejlődik a
tanulók értelme, kognitív kompetenciája-indirekt fejlesztés
 Néhány kognitív készség, képesség fejlődését kiemelten is segíti az iskola (pl.
olvasás)direkt fejlesztés

 Kritériumorientált fejlesztés
 előzetes szintfelmérés és ehhez alkalmazkodó fejlesztési folyamat
 Kritérium: az elérendő fejlettségi szint
 Kijelölt cél vezérli (megfelelő tartalmi hozzárendeléssel)
 Életkortól, osztályfoktól független….
 A kognitív folyamatok mozgása

 A kognitív képesség dimenzióiban az egyes elemek egyre magasabb

szintre emelkedhetnek (absztrahálás)
 Kiterjedhetnek és tagolódhatnak (strukturálás)
 Átléphetnek újabb területekre (transzferálás)
 Egymással változatos kapcsolatba léphetnek (kombinálás)

 A mozgásokat a tanulási folyamattal irányítani lehet, ezáltal a teljes

kogníció mozgásképessége, a gondolkodás rugalmassága, akcióképessége
javul
 Absztrahálás (absztraháló képesség)

 Elvonatkoztatás
 A közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen
érzékletet nélkülöző szintre emelkednek a kognitív alapműveletek
 Lehetővé teszi az összefüggések felismerését
 A fogalmak kialakítása leggyakrabban elvonatkoztatás útján történik
 Strukturálás (rendszeralkotó képesség)

 Az elvonatkoztatással magasabb szintre emelkedő kognitív működés

(gondolkodás) a fogalmak struktúrájában, tartalmában, egymás közötti
kapcsolatában idéz elő változást
 Fogalmak fejlődése, kapcsolódása- struktúra létrejötte
 Tanulás folyamatában: gyarapodó ismeretek; fejlődő képességek
(ismeretjellegű és képességjellegű tudás)
 Ismeretek: a kognitív struktúra teljes körű fogalmi tartalma
 Képességek: a fogalmi kapcsolatok létrejöttének, lefolyásának, mozgásának
összességét jelentik
 Korábban az ismerethalmozás, ma inkább a képességkialakítás kerül előtérbe
 Transzferálás (tudásalkalmazó képesség)

 Megtanultak átvitele egy új tanulási helyzetre (a korábban megtanultak

felhasználása)
 Az új tudás „felülírja” a régit, de ez nem jelent automatikus elfelejtést
 Az iskolai tanulási folyamatban:
Ismeretek, képességek minél változatosabb, sokrétűbb alkalmazása
A transzferált tudás új helyzetben, új fogalmi környezetben, új struktúrában
kerül alkalmazásra
NEM a tudás egyszerű áthelyezése
Elősegíti a gondolkodás rugalmasságátmegjelenési formáiátalakítás,
visszafordulás, álláspontváltozás,viszonyítás, több szempont egyidejű
figyelembe vétele
 Kombinálás (új összefüggéseket létrehozó képesség)

 kombinatív műveletekmatematika, kombinatorika

 kombinatív műveleti képességpszichológia
 az az állandósult pszichikus szabályozási rendszer, „amelynek működése révén
az ember képes dolgok vagy események megadott összességéből meghatározott
feltételek szerint bizonyos számút kiválasztani, és létrehozni ezek összes
különböző, megadott feltételeket kielégítő összeállítását” (Csapó, 1988:28)

 Mindennapi életben inkább csak néhány lehetséges kombinációmelyet a

cselekvési vagy gondolati cél határoz meg
 Kognitív Profil Teszt - Dr. Gyarmathy Éva

 http://kognitivprofil.hu/
 Pedagógusok által használható teszt /szabadon-megfelelő felkészítéssel/
 Cognitive Profil Test-magyar adaptációja (módosítva-kiegészítve)
 Nem ad összesített eredményt, hanem az egyén képességstruktúráját vizsgálja
 Az iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb részképességek,
képességek és készségek vizsgálatát teszi lehetővé
 4 korcsoportot vizsgál (5-7,7-9,9-12,12 felett)
 Vizsgált területek és gyengeségük megjelenésének esélye a különböző területeken

Vizsgált területek Szocio- Specifikus Figyelem Általános

kulturális tanulási zavar értelmi
hátrány zavarok gyengeség
Megismerés:
szókincs x x
absztrakciós képesség x
emlékezet x x
figyelem x x

Információfeldolgozás:
fonológiai feldolgozás x
auditív feldolgozás x
vizuális feldolgozás x
szenzo-motoros képességek x
lexikális hozzáférés x
szekvencialitás x x x

Iskolai készségek
olvasás x x x x
helyesírás x x x x
számolás x x x x
 Sindelar teszt és terápia

 Osztrák pszichológus
 Magyar adaptációja: Dr. Zsoldos Márta
 Cél: a tanulási zavar megelőzése ill. a zavar elmélyülésének megakadályozása
 Tanfolyam elvégzéshez kötött (I.,II.)
 Vizsgálóeljárás
Fa-diagram
Faágak hossza, a korona „csipkézettsége” jelzi a fejlődés harmonikus ill.
diszharmonikus voltát
 Tréningprogram
Csányi, 2015
Csányi, 2015