2017.10.09.

Érzékelés, észlelés, figyelem….

és fejlődésük

Dr. Mohai Katalin

mohai.katalin@barczi.elte.hu
2017
A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

Dr. Mohai Katalin

1
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Irodalmak

Kötelező Ajánlott:
• Atkinson és mtsai (1996) • Csépe-Győri-Ragó (2007)
Pszichológia 5. fejezet, Észlelés Általános pszichológia 1.
133-159 o.
Tárgyak, formák, alakok észlelése
• Cole, M., Cole, Sh. (2006) 161-174 o.
Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris.
A konstruktivista megközelítés, http://www.tankonyvtar.hu/hu/t
Piaget 178-183; Kognitív változások artalom/tamop425/2011_0001_
203-214; Az utolsó szenzomotoros 520_altalanos_pszichologia_1/c
alszakaszok , tárgyállandóság 238- h06.html
241;
Dr. Mohai Katalin.
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2

1
 2017.10.09.

Érzékelés-észlelés fogalmak

Tartalom Észlelés
1. Lokalizáció
Alak-háttér percepció
Közelség
Zártság
Hasonlóság
Jó folytatás
3. Távolságészlelés
Monokulásri, binokuláris jelzőmozzanatok
4. Mozgásészlelés
Stroboszkópikus, indukált, valódi mozgás
5. Felismerés
Betűk felismerés
Természetes tárgyak felismerése
6. Perceptuális konstanciák
Alak-, nagyság-, színállandóság
Illúziók
Perceptuális tanulás
Dr. Mohai Katalin Imprinting
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai Habituáció-diszhabituáció
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. Szenzomotoros fejlődés-Piaget elmélete alapján
3
Tárgyállandóság megértésének fejlődése

! A hangsúlyos fogalmak zöld betűvel szedve.

Érzékelés és észlelés
• Közvetlen kapcsolatot biztosítanak a külvilág
és a személyiség között;
• A megismerés részei;
• A megismerés első és legfontosabb lépcsőfokát
jelentik;
• Az objektív valóság rajtuk keresztül jut a birto-
kunkba;
• Egyidőben, egymásra épülten, ugyanannak a
folyamatnak a részeként történik mindkettő;
• Az agy különböző területeihez kötődnek.

2

Érzékelés
• A környezet ingereire (külső, belső)
adott idegi válasz, az információ
regisztrálása
• Az érzékszervek (pszichofizikai
rendszerek) a környezetből fizikai,
kémiai ingereket fognak fel a
receptoraikkal
• Az ingerek egyedi részletenek (való-
ságmozzanatok) megragadása; nyers
élmények
• eredménye az érzéklet – az
egyszerű inger tapasztalása:
az érzékszervtől az agyhoz érkező
idegi információ
• Állandó
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.
Észlelés,
percepció
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.
2017.10.09.
Észlelés
• Érzékszervi benyomások tárggyá,
jelentéssé szerveződése
• Azon pszichológiai folyamatok, melyek
során felismerjük, szervezzük és
jelentéssel ruházzuk fel az észleletet
• Az érzékszervek közvetítésével a
környezeti információk (tárgyak,
jelenségek, események, hangok, ízek)
integrált élménnyé alakulnak
• tárgyi egészek felfogása
• eredménye az észlelet - az egy-
szerű érzékletek integrációja
• Éréssel, tapasztalattal fejlődik
XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
5
XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
6
3
 2017.10.09.

Az érzékleti modalitások
(az érzékelés fajtái)

• Látás
• Hallás
• Szaglás
• Ízlelés
• Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)
• Egyéb testérzékletek (kinesztézis, vesztibuláris)

Az információfeldolgozó
paradigma Donald Broadbent

Forrás: Általános pszichológia 1.

4
 2017.10.09.

Észlelőrendszer feladatai
• Lokalizáció – a tárgyak helyének meghatározása (hol, honnan, hová?)
• Felismerés – a tárgyak azonosítása (mi?)
• Perceptuális konstanciák – az állandóság megtartása változó feltételek
mellett is
• Figyelem – a számunkra fontos szenzoros ingerek kiválasztása

I. Lokalizáció (Hol, honnan, hová?)

Alak- és tárgylátás
Perceptuális szegregáció (alak-háttér szegmentáció)
Tárgyak kiemelése a háttérből és elkülönítése
egymástól.
Alak és háttér: Figura (előtér) tartalmazza a tárgyat,
tömörebbnek látszik mint a háttér, kvázi, mintha
előtte lenne

Gestalt-pszichológia (alaklélektan): perceptuális

organizáció elvei

5
 2017.10.09.

Gestalt: strukturált egész

„AZ EGÉSZ TÖBB, MINT A RÉSZEK

ÖSSZEGE”

Perceptuális szegregáció
A kontúr fontossága!

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
12
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

6
 2017.10.09.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
13
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Csoportosítás
Max Wertheimer (1912)

• Proximitás (közelség) elve

• Zártság elve
• Hasonlóság elve
• Jó folytatás elve

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
14
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

7
 2017.10.09.

Közelség
Egymáshoz közel lévő elemek egy csoportba tartoznak

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
15
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Zártság: A réseket ábrázoló ábrákat kitöltjük, a hiányos ábrákat kiegészítjük

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
16
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

8
 2017.10.09.

Hasonlóság: Hasonló tárgyakat egy csoportba soroljuk

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
17
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Kontinuitás, jó folytatás: Egy forma körvonalába eső

elemeket együvé csoportosítjuk

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
18
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

9
 2017.10.09.

Távolságészlelés
A retinán képződő kép kétdimenziós, a harmadik dimenziót (mélységet)
a távolsági jelzőmozzanatok adják – két típusuk: monokuláris és
binokuláris jelzőmozzanatok
Monokuláris jelzőmozzanatok
• relatív nagyság
• takarás
• relatív magassági helyzet
• lineáris perspektíva
• árnyékok és árnyékolás
• relatív mozgás (mozgásparallaxis)

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
19
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Relatív nagyság: A látszólagos méret és a látómezőben elfoglalt hely kulcs a

távolsághoz

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
20
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

10
 2017.10.09.

Takarás

A kék korong közelebbinek látszik, mint a piros

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
21
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Lineáris perspektíva

A párhuzamos vonalak a távolban

összetartani látszanak

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
22
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

11
 2017.10.09.

Árnyékok, árnyékolás

A fény (természetes,
mesterséges) általában
felülről érkezik. Így a
tárgy árnyéka jelzi a
nézőtől való távolságát.

Mozgásparallaxis

A MEGFIGYELŐ MOZGÁSÁNAK IRÁNYA

12
 2017.10.09.

Binokuláris jelzőmozzanatok
• Binokuláris parallaxis (két szem eltérő szögben lát):
• a két látótengely közötti szög eltéréséből fakadóan a
szem minden látható pontot eltérő szögből tekint.
• Ha két szemünket felváltva behunyjuk-kinyitjuk,
magunk is láthatjuk a tárgyak látszólagos
elmozdulását.

• binokuláris diszparitás (retinakép eltérései)

• a két szem kissé eltérő nézőpontjából adódóan ugyanannak
a tárgynak a retinaképe a két szemben enyhén eltér
– ebből az eltérésből számítja ki az agy a tárgytávolságot.
Minél közelebb van a tárgy, annál nagyobb a diszparitás

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
25
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Mozgásészlelés
• Minden mozgás, manipuláció, hely- vagy helyzetváltoztatás
kivitelezéséhez folyamatosan mélységi ítéleteket kell hozni, amely a
saját test referenciafelszínétől való távolság azonosítását jelenti
(Sternberg, 1998). Ez a folyamat szolgáltatja az észleléshez a
tulajdonképpeni harmadik dimenziót

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
26
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

13
 2017.10.09.

Mozgásészlelés
• Sztroboszkópikus mozgás
A, kezdeti felfogás: valódi mozgás - a tárgy akkor mozog, ha annak képe
retinánkon mozog
B, Wertheimer: mozgásészleléshez a retinán nem kell mozognia semminek
• Bizonyíték: stroboszkopikus mozgás ( <100 ms)
• Indukált mozgás: pl. Holdat látjuk a felhők között haladni
• Valódi mozgás: retinán ténylegesen megjelenő mozgás
• Relatív mozgás: amikor a tárgy tagolt, mintázott háttér előtt mozdul el
• Abszolút mozgás: amikor a háttér egyszínű, és csak a mozgó tárgyat látjuk
• Szelektív adaptáció: ha egy bizonyos mozgást sokáig nézünk, akkor csökkenni fog
az arra való érzékenységünk (pl. vízesés-hatás, mozgási utóhatás)
• Mozgásészlelés közvetlenül kapcsolódik az események észleléséhez
(pl. egyszerű oksági események észlelése)
XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
27
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

II. Felismerés
• Hozzárendeljük egy kategóriához.
• Rejtett tulajdonságokra is következtethetünk, így a közvetlen infón túl
léphetünk
• A felismerésben döntő fontosságú az ALAK
• DE hogyan tudunk az alakhoz megfelelő kategóriát rendelni?

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
28
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

14
 2017.10.09.

Strukturális felismerési modellek

David Marr (1982) komputációs tárgyfelismerési modellje:
• korai szakasz: tárgyak leírása primitív vonásokkal: vonalak, szögek,
élek
• késői szakasz: a korai szakasz felismeréseit összehasonlítja a
különböző kategóriákba tartozó tárgyak vizuális emlékezetben
őrzött alakleírásával

Forrás: Általános pszichológia 1.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
29
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Korai szakasz
• A látórendszer a tárgyakat annak vonásai (vonalak, élek, egyenesek,
szögek, sávok) segítségével azonosítja. A látókéregben ezen vonásokra
specializált sejtek (egyszerű, komplex, hiperkomplex) az ún.
vonásdeketorok (alakészlelés építőkövei)
• Bizonyos ‚primitív’ vonások (kiugranak az ingerből: görbe, vonal
hossza,világosságkontraszt) fontosak az ALAKhoz
• Vonások közötti viszonyok

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 30

15
 2017.10.09.

• Természetes tárgyak esetén: geonok

• A kapcsolatok éppolyan fontosak, mint a geonok

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
31
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

• A kapcsolatok felhasználásával nincs szükség minden vonásra

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
32
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

16
 2017.10.09.

Felismerés késői szakasza

• A tárgy leírását az emlékezetben tárolt alakleírásokkal veti össze
• Az észlelő összeveti a korábbi tapasztalatainak eredményeként a
dolgokról a memóriájában tárolt „legjobb példányokat” (templátokat:
prototípusokat, sablonokat) az adott észlelt mintázattal, kikeresi a
legjobb illeszkedést (templát illesztés, template matching), és az
eredmény a tárgy vagy mintázat pontos felismerése
• Észlelet–reprezentáció összevetés: az észlelt mintázat és a
memóriában tárolt tulajdonság-együttesek sajátosságai között keres
illeszkedést az észlelő.
•? V F A
XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
33
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A felismerés későbbi szakaszai: hálózati modellek

• Egyszerű hálózatok – konnekcionista modell – a betűket bizonyos
vonásaik alapján tároljuk, a vonások betűkhöz rendelését egy
kapcsolati háló őrzi
• A vonások és betűk a hálózat csomópontjai, a kapcsolatok serkentőek
• Kiegészítő hálózat – a negatív tudás jelenik meg benne a vonások és
betűk közötti gátló kapcsolatok révén

17
 2017.10.09.

Vonások integrációja
TOP-DOWN: Mentális
reprezentációk, sémák
előhívása

FELISMERÉS

BOTTOM-UP: Tárgyak elemi

vonásainak (geonok)
észlelése, egyre magasabb
feldolgozási szintekig halad
XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
35
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A kontextus fontossága
• Alulról felfelé irányuló folyamatok (bottom-up) – a bemenet, a nyers szenzoros
jel vezérli (primitív vonások azonosítása után tárgy azonosítás)
• Felülről lefelé irányuló folyamatok(top-down) – a személy ismeretei,
tapasztalatai, figyelme és elvárásai irányítják
• Ez felelős a kontextus hatásáért is – a jó kontextus gyorsítja a felismerést
• A kontextus hatása erős többértelmű ingereknél
• Idői kontextushatás
• A betűk és szavak észlelésében, az olvasásban is szerepet játszanak

18
 2017.10.09.

Példa a tapasztalat felhasználására a percepcióban

Top-down folyamat

Konstruktivisták
• Konstruktivisták: az észlelés aktív és konstruktív folyamat. Mi
befolyásolhatja?
• Szükségletek. (Sanford: kétértelmű ábrák étkezés előtt, és után.)
• Értékek (Bruner: csoki és fadarab nagysága).
• Elfogultság (Nixon vagy Kennedy magasabb-e?)

19
 2017.10.09.

A két folyamat szintézise

• Neisser: észlelési ciklus. Összekapcsolódik a top-down és a bottom-up
folyamat.
• A külvilág észlelése során belső modellt alkotunk a világról => séma.
• Ez a kialakult séma a továbbiakban irányítja a percepciónkat.
(Ráhangolódást, viszonyulást alakít ki a környezeti ingerekkel
kapcsolatban. Előfeltevéseket is tartalmaz.) => irányítja a mintavételt.
De! A minta módosíthatja a sémát! => Az észlelési ciklus folyamatos,
interaktív történés.

Kétértelmű képek

20
 2017.10.09.

Kontextushatás

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
41
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A felismerés zavarai
• Agnózia – felismerés zavara agysérülést szenvedett embereknél
• Asszociatív agnózia – vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésének
nehézsége (kéreg halántéklebenye sérül) hiba a felismerés későbbi
szakaszaiban
• Pl. egy fésűt kép alapján nem ismer fel, de tapintás alapján igen
• Kategória-specifikus károsodások
• Prozopagnózia – arc
• Alexia – szavak

21
 2017.10.09.

III. Perceptuális konstanciák

• A tárgyakat állandónak látjuk annak ellenére, hogy a retinánkra eső
kép folyamatosan változik.
• Látásunk fejlődésével kialakulnak azok az alapvető szabályok – a
konstanciák -, melyek segítségével a változó képek mögött is képesek
vagyunk meglátni a környezet állandó elemeit.
• Látórendszerünk egy retinális kép sok lehetséges értelmezése közül
mindig a legvalószínűbbet választja, aminek alapja a látás tanulásában
gyökerezik.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
43
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Perceptuális konstanciák
• Változások ellenére állandóság!
• Alakállandóság: Tárgyak különböző nézőpontokból is
megtartják alakjukat
• Nagyságállandóság: Tárgyak különböző távolságból is
megőrzik nagyságukat
• Színállandóság: Tárgyak különböző megvilágítás mellett is
megtartják színüket

• McGurk:

22
 2017.10.09.

Konstancia – auditív modalitásban is!!

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
45
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Alakállandóság

23
 2017.10.09.

Perceptuális csalódások
• Az észlelés nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak.
• Tartósan és következetesen eltér a megítélésünk a vonalak irányára,
ábra nagyságra vonatkozólag, s ez nem eredeztethető az inger fizikai
sajátosságaiból.
• Oka: előzetes tapasztalatból származó becslés.

Illúziók – hamis, torzított észlelet

24
 2017.10.09.

Illúziók

Illúziók

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
50
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

25
 2017.10.09.

Szubjektív kontúr 1.

26
 2017.10.09.

Nagyság-illúzió: Ames szoba

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
54
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

27
 2017.10.09.

Lehetetlen…

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
55
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
56
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

28
 2017.10.09.

McGurk-hatás
• A beszédészlelésben egymásnak ellentmondó látási és hallási információ
ütközésekor lép fel
• Az illúzió lényege, hogy az egymáshoz szinkronizált beszédhangok, mint a /ba/ és
/ga/, a /da/ észlelését eredményezik

• http://videa.hu/videok/origo/tudomany-technika/mcgurk-hatas-hallasi-illuzio-
BAMS1yWImJD8nyAd

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
57
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Észlelés- Összefoglalás
• Észlelés során a nyers információt jelentésteli élménnyé alakítjuk.
• Aktív folyamat: modellt (sémákat) hozunk létre amelyet tesztelünk, de
amelyhez viszonyítunk
• Aktív folyamat: kontextust is figyelembe vesszük
• Saját állapotunk is befolyásolja
• Felülről lefelé irányuló folyamatok fontossága!

Nem a valóságot észleljük, hanem annak elég jó modelljét.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
58
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

29
 2017.10.09.

Jelentősége
• A pszichológiának azokat a szervezőelveket kell feltárni, ami az
egészlegesség élményéért felelősek.
• A pszichológia nagyon sok területét megtermékenyítette: kognitív
pszich., szociálpszich.

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
59
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A tanulás alaklélektani felfogásban: belátásos tanulás

• Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a
másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak-háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen
szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat.

30
 2017.10.09.

K. Lewin (1890-1947)mezőelmélet: Gestalt

szemlélet az emberi viselkedésben
• A személyiség egy belső, pszichológiai tér. E térben megjelennek
kváziszükségletek, melyek a viselkedést dinamizálják. A mező egyes
összetevői (tárgyai, személyei) a kváziszükségletekhez viszonyítva
más-más értéket vehetnek fel. Pozitívat vagy negatívat, s e szerint
megközelítésre vagy távolításra sarkallnak.
• Tehát: a mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja
meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják
meghatározni.

Solomon Asch (1907-1996): a percepció társas

meghatározói

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
62
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

31
 2017.10.09.

A kogníció kezdetei, elemi tanulási

folyamatok, perceptuális fejlődés

A tanulás…

• Köznapi értelemben:
Az elsajátítás valamennyi formája, amelynek
eredményeként az egyén olyan ismeret, tudás,
képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem
rendelke zett.
• Pedagógiai értelemben:
Az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok
és készségek kialakítása, képességek kifejlesztése.
• Pszichológiai értelemben:
Minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli )
változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás
révén jön létre.

32
 2017.10.09.

Tanuláselméletek
• Korai bevésődés – imprinting
• Habituáció
• A tanulás mint kapcsolatképzés:
 klasszikus kondicionálás,
 operáns kondicionálás,
 verbális tanulás.

• Komplex tanulás
• Szociális tanulás

Korai bevésődés (imprinting)

• A tanulás egy korai formája , amelynek során az újszü-
lött élőlény egy modellhez (normál esetben az anyjához)
kötődik.

• Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet

végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy az egyedben.

• Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü-

lött egyed először megpillant.

• A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző.

33
 2017.10.09.

Etológiai előzmények
Konrad Lorenz: imprinting
Kritikus periódushoz kötött
tanulás (lásd fészekhagyó
madarak) embernél is?

Kognitív fejlődés csecsemőkorban

Csecsemőkutatási technikák
Nézéspreferencia vizsgálat: két ingert egyszerre mutatnak a csecsemőnek, és
ha az egyik ábrát többet nézi, nem csak a preferenciájáról kapunk információt,
hanem arra is következtethetünk, hogy a két ingert különbözőnek látja.
Habituációs technika: a csecsemő elemi képességeire épít. Ugyanazt az ingert
addig mutatják a csecsemő számára, amíg hozzászokik és elveszíti az
érdeklődését. Ez a habituáció. Ezután az ingert vmilyen szempontból
megváltoztatják, s ha ekkor érdeklődése felújul, arra következtethetünk, hogy a
két ingert különbözőnek látta. A figyelem ismételt megjelenését, mely az ingerlés
vmilyen változását követi, diszhabituációnak nevezzük.
Habituáció: egyfajta hozzászokás,
az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok
ritkulását eredményezi
(pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka-
kukkosóra hangja először idegesítő).

34
 2017.10.09.

Habituáció
• https://www.youtube.com/watch?v=UiB2ZX1phmc

Mélységészlelés
• 3 hónapos korban jelenik meg, de teljesen 6 hónapos korra alakul ki.
• A mászásra képes csecsemőknél már fejlett.
• Vizuális szakadék kísérletek
• https://www.youtube.com/watch?v=p6cqNhHrMJA

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
70
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

35
 2017.10.09.

Kognitív fejlődés piaget-i elmélete

Jean Piaget (1896-1980)

Konstruktivista megközelítés
• Az egyén saját élete során konstruálja saját mentális reprezentációit a
világról.
• A kogníció nem veleszületett, és nem is puszta tapasztalat.
• Piaget:
• a fejlődés minőségileg eltérő periódusokra és alszakaszokra tagolódik
• a szakaszok sorrendje állandó, kultúrától függetlenül.
• Legátfogóbb területáltalános megközelítés
• A változások a reprezentációs struktúrában egyszerre jelentkeznek
különböző területeken.
• Az elme alkalmazkodásra (adaptáció) képes, melynek két funkciója van:
• asszimiláció (a saját rendszeréhez való igazítás)
• akkomodáció (a sémák környezethez való igazítása).
• E két folyamat változó egyensúlya a fejlődés alapmechanizmusa.

36
 2017.10.09.

• Ősi kérdés: Hogyan (ha egyáltalán…) juthatunk el az igaz ismeretekhez.

• A válasz lényege:
• Nagyon csekély velünk született tapasztalási módból (reflexek) kiindulva
hosszú fejlődési úton a valóságot először érzékletesen és cselekvően
letapogatjuk, majd képzetszinten, végül fogalmilag és műveletileg
megismerjük, elrendezzük és mindezeket az ismereteket szükségleteinknek
megfelelően felhasználjuk.
• A megismerés nem indulhat ki a személyből, mert akkor már lenne célja,
nem indulhat ki tisztán a környezetből, hanem csak a kettő egymásra
hatásából, illetve van egy mediátor ahol az én és a másik érintkezik és
elhatárolódik, ez a cselekvés.

• Az emberi organizmus (mint más biológiai organizmus) belső

szervezettséggel bír.
• Ez a belső szervezettség, mint működési mód invariáns, tehát az élet
során nem változik.
• A környezet és az organizmus kölcsönhatása eredményeként ez a
működési mód kiépíti a sajátos értelmi struktúrát.
• Példa: emésztési rendszer mint működési elv, invariáns, de a
környezettel együtt sok mindent létrehozhat; elhízást és vashiányt, stb.
• A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek
kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó.
• A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és
belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az
asszimiláció és az akkomodáció.

37
 2017.10.09.

• Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső kölcsönhatása révén alakul.

A külső s belső kapcsolatát a mozgásos aktivitás biztosítja, melynek
legalsó szintje a feltétlen reflex, mint séma. Már ennek is van
perceptuális és operatív aspektusa, de ez itt egységben van, a
mozgásos cselekvésben amelyet az érzékelés (észlelés) vezérel esetleg
fordítva. (Létezik ugyanis önindította mozgás, mely érzékelést
(észlelést) eredményez).

Sémaelmélet
• Reflexekkelszületünk (pl. fogó- és szopóreflex),
segítségükkel kapcsolatba
lépünk a környezettel.

•A reflexeket sémáknak nevezte, mert ezek szervezik a

gyermek tapasztalatra
adott válaszait.

• Az egyszerű sémák bonyolultabbakká, új sémákká

szerveződnek a tapasztalat által.

38
 2017.10.09.

A környezettel való kapcsolat

(adaptáció) két módja
AKKOMODÁCIÓ
ASSZIMILÁCIÓ
• A séma módosítása.
• A tapasztalat már meglévő
sémához illeszkedik, azt • Pl. a takaró sarkára nem
megerősíti. Új tárgyat bevon a alkalmazható ugyanaz,
meglévő sémába. mint az ujjra
• Pl. szopás sémája alkalmazható
az anyamellre, cumira,
hüvelykujjra A két folyamat között
egyensúly van:
EKVILIBRIUM

A kognitív fejlődés szakaszai

Csecsemőkor I. Szenzomotoros szakasz
0-2év
Kisgyermekkor II. Műveletek előtti szakasz
2-6 év
Kisiskoláskor III. Konkrét műveleti szakasz
6-12 év
Serdülőkor IV. Formális műveleti szakasz
12-19 év

39
 2017.10.09.

Szenzomotoros szakasz (0-2 év)

•A fejlődést az érzékelés és mozgás koordinációja adja.
(szenzoros+motoros) pl. tárgy után nyúlás
• A csecsemő elkezdi felismerni a körülötte lévő világot,
szándékosan kapcsolatba lép vele.
• A megismerés egyenlő a cselekvéssel az ‘itt és most’
világában.
• Fontos történés a tárgyállandóság kialakulása: a tárgyak tőle
függetlenül léteznek, akkor is, ha érzékszervei számára éppen
nem hozzáférhetők.
• 6 invariáns alszakaszból áll.

Szenzomotoros szakasz: alszakaszok

1. 0–1 hónap:reflexsémák gyakorlása (fog, néz)

2. 1-4 hónap: Elsődleges cirkuláris reakciók (önmagában élvezetes cselekvések

ismételgetése. Saját testre irányul. pl. buborékfújás, hadonászás cél nélkül)

3. 4-8 hónap: Másodlagos CR (felfedezi, hogy a cselekvése hat a környezetre.

Testen kívüli tárgyra irányul. Pl. mobil mozog, ha megértinti

4. 8-12 hónap:Másodlagos CR-k koordinálása: a sémákat kombinálja egy cél

érdekében (intencionalitás, korai problémamegoldás) Kialakul a
tárgyállandóság.

5. 12-18 hónap: Harmadlagos CR: következmények kipróbálása, kísérletezget

6. 18-24 hónap: Szimbolikus reprezentáció kezdetei: képek, szavak tárgyakra

vonatkoznak.

40
 2017.10.09.

Tárgyállandóság:
„Akkor is van, ha nem látom?”
• Egy tárgy akkor is létezik, ha nem látjuk,
…ugyanaz marad, ha helyet változtat.
Pl. 8 hónapos kora előtt nem lepődik meg, ha az
alagútba piros játékvonat megy be és zöld jön ki; az
előle eltakart tárgyat nem keresi
• „A nem B hiba”: ott keresi a tárgyat, ahol utoljára
látta, nem ott, ahova áthelyezték.

Tárgyállandóság megértésének fejlődése

1. 0 - 1,5 hónap: A csecsemő nem keresi a látóteréből
eltűnő tárgyat.

2. 1,5 -4 hónap: Arra fordul, amerre a tárgy eltűnt.

3. 4-8 hónap: Ha csak félig takarják le a tárgyat, már a tárgy

után nyúl. Ha teljesen eltűnik, nem keresi tovább. Ha a tárgy
ismét megjelenik, újra nyúl érte.
https://www.youtube.com/watch?v=rVqJacvywAQ

4. 8-12 hónap: A teljesen eltakart tárgyat is keresi. Ha a szeme láttára helyezik át,
akkor viszont elköveti az ún. ’A nem B hibát’, vagyis az eredeti helyen keresi a
tárgyat.
https://www.youtube.com/watch?v=4jW668F7HdA

5. 12-18 hónap: Képes követni a látható áthelyezést. De a láthatatlan áthelyezést

még nem érti: ha a markunkba dugva helyezzük át a tárgyat, tehát az
áthelyezés alatt végig láthatatlan a tárgy a baba számára, nem tudja
megkeresni.

6. 18-24 hónap: A tárgy állandó létezővé válik. Képes követni a tárgy útját
többszörös és láthatatlan áthelyezés, illetve többszörös takarás esetén is.

41
 2017.10.09.

Szenzomotoros alszakaszok és tárgyállandóság

XXXSzerzőXX: XXXTémaXXX.
83
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Piaget-t ért kritikák kutatások mentén

Megváltozott csecsemőkép→ kompetens csecsemő

Baillargeon (1987): Tárgyállandóság korábban, már 3-4 hónapos korban

Diamond (1991): Tárgyállandóság korábban , jó helyre néznek, de rossz helyre
nyúlnak az „A nem B” feladatban
Rover-Collier: A csecsemő emlékezete az első évben fokozatosan fejlődik. 3
hónaposan egy hétig tudják észben tartani, hogy az ágyuk fölé helyezett mobilt
mozgásba tudják hozni, de még egy hónappal később is emlékeznek, akkor, ha
megmutatják nekik a játékot.
Meltzoff : késleltetett utánzás 9 hónapos csecsemőknél (ezt a tulajdonságot Piaget
csak a szenzomotoros szakasz végére feltételezte - 2 éves kor környékén).
Naiv elméletek
Gergely György és Csibra Gergely : csecsemő biz. naiv pszichológiai
képességekkel rendelkezik. 9-12 hónapos csecsemők célt tulajdonítanak egy
számítógépen bemutatott köröcskének akkor, ha racionális viselkedést
feltételezhetnek róla (mentális állapotok tulajdonítása)

Piaget alábecsülte a csecsemők képességeit, az alszakaszok semmiképp sem

tarthatók

42