A kognitív képességek

rendszere
Kognitív képességek fejlesztésének módszertana
Oktató: Ladányi Lili
2021.02.26.
 Kommunikáció
Gondolkodás
Tudásszerzés
Érzékelés
Tanulás
Észlelés
figyelem
Kognitív
komp.
elemei Kognitív
folyamatok közvetlen
Kompetenciák

Kognitív
Fajtái
Komp. közvetett

Szociális-
Mozgásos Emlékezés
személyes
Mi az? Komp. Képzelet
Komp.
Gondolkodás
Mi a kompetencia?
• A kompetencia motívumokból, tudásból
• és ún. kényszerpályás elemekből áll
• Motívumok: szükségletek, hajlamok, attitűdök,
meggyőződések;
• Tudás: képességek, készségek, ismeretek és ún.
felismerő rutinok (pl.: betűk, arcok felismerése);
• Kényszerpályás elemek: reflexek, szokások, rutin-
mozdulatok (pl. egy lépés, egy hang kiejtése)
A kompetencia és a személyiség viszonya
• Kompetensnek lenni, annyi, mint „illetékesnek”, „hozzáértőnek”
lenni. Olyan helyzetben lenni, amelyben intézkedni, dönteni, és
cselekedni tudunk, tágabban értelmezve meg tudjuk oldani a
problémát, illetve bánni tudunk a környezetünkkel.
• A kompetencia összetett jelenség, a képességek rendszerét
jelenti, amely abban segíti a gyermeket, hogy hozzáértő módon
tudjon bánni a környezetével.
• Miután a kompetenciák a személyiség részét képezik, lesznek a
gyerek személyiségének olyan részei, amelyekre jobban
támaszkodhat, és lesznek olyanok, amelyekre kevésbé.
A kompetenciák fajtái
• A SZEMÉLYES-SZOCIÁLIS KOMPETENCIA
Személyes: a személyes szükségletek kielégítését és a
személyes érdekek érvényesítését teszi lehetővé szociális
kölcsönhatások nélkül.
Szociális: A szociális aktivitás pszichikus rendszere.
• Érvényesülési képesség
• Kapcsolatteremtési képesség
• Beleérző képesség
• Kooperációs képesség
• Konfliktusmegoldó képesség
A kompetenciák fajtái
• A MOZGÁSOS KOMPETENCIA
• Kézügyesség
• Finom-motorika
• Mozgáskoordinációs képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Reakciósebesség
A kompetenciák fajtái
• A KOGNITÍV KOMPETENCIA
Az információkezelés motívum- és képességrendszere.
Elemei:
• Kommunikatív kompetencia
• Gondolkodási kompetencia
• Tudásszerző kompetencia
• Tanulási kompetencia
A kommunikatív kompetencia képességei

• anyanyelvi beszéd és beszédértés

• olvasás
• fogalmazás
• ábraolvasás
• ábrázolás
A gondolkodási kompetencia
• A meglévő tudásból új tudás létrehozását teszi lehetővé.
• Elemei
• Konvertáló képesség: a meglévő átalakításával hoz létre újat
• Rendszerző képesség: az ismert információk, viszonyok
felismerésével hoz létre új tudást
• Logikai képesség: összefüggések felismerése alapján hoz létre új
tudást
• Kombinatív képesség: a meglévő tudás alapján az összes szóba
jöhető lehetőség feltárásával hoz létre új tudást
A tudásszerző kompetencia
• Önmagunk számára információ-felvétellel, magunk és
mások számára információ-feltárással hoz létre új tudást
• Elemei:
• ismeretszerző képesség: a szükséges
• információk keresésének, kiválasztásának, beszerzésének,
befogadásának képessége
• összefüggés-kezelő képesség: az összefüggések feltárásával,
alkalmazásával hoz létre új tudást;
• problémamegoldó képesség,
• alkotóképesség
A tanulási kompetencia
A személyiség motívumaiban, tudásában hoz létre tartós
változást.
Elemei:
• ismeretelsajátító képesség;
• motívumelsajátító képesség
• képességfejlesztő-
• készségfejlesztő képesség
Játék
• Filmnézés: detektívteszt
Kognitív folyamatok
• A világ megismerésében szerepet játszó mentális folyamatok.
• A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi
működést, mely folyamatokat két nagy csoportba oszthatjuk:
• Közvetlen megismerő folyamatok
• Közvetett megismerő folyamatok
Közvetlen megismerő folyamatok
• A jelenlévő, pillanatnyilag ránk ható közvetlen valóság felfogását teszik
lehetővé
• Érzékelés: A külvilág ingereinek felfogása az érzékszervek, illetve érzékelő
sejtek (receptorsejtek) segítségével, az érzékszervekre ható ingerek nyomán
az agyban érzékletek jönnek létre, melyek az egyszerű ingerek
tapasztalásaiként fogalmazhatók meg.
• Észlelés: Az érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása,
értelmezése, az érzékletek integrációiként jönnek létre az észleletek.
• Figyelem: A tudat szelektív irányultsága, a fontos ingerek többi inger közüli
kiemelése, illetve elkülönítése. Legfontosabb funkciója az észlelés kiemelése,
élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása.
Érzékelés és észlelés
• közvetlen kapcsolatot biztosítanak a külvilág és a személyiség között;
• az érzéki megismerés részei;
• a megismerés jelenségi oldalához tartoznak;
• a megismerés első és legfontosabb lépcső-fokát jelentik;
• az objektív valóság rajtuk keresztül jut a birto-kunkba;
• egyidőben, egymásra épülten, ugyanannak a folyamatnak a
részeként történik mindkettő;
• az agy különböző területeihez kötődnek.
 Érzékelés
• egyszintű folyamat, analizáló jellegű;
• a környezet fizikai (/kémiai) energiáira
adott megkülönböztető idegi válasz,
az információ regisztrálása;
• egyes tulajdonságokat
(valóságmozzanatokat) ragadunk meg
vele;
• tárgyiasulatlan benyomásokat szerzünk a
segítségével;
• eredménye az érzéklet – az egyszerű
inger tapasztalása (olyan idegi
információ, mely az érzékszervektől
érkezik az agyhoz).
Észlelés
• összetett, többszintű, szin-tetizáló jellegű;
• egész személyiségünk részt vesz, és benne
korábbi tapasztalatainknak is fontos szerep jut
• a megismerés tárgyának összjellegében, vagyis
jelentésben való tükröződése;
• tárgyi egészeket fogunk fel a segítségével;
• eredménye az észlelet - az egyszerű érzékletek
integrációja (agyi kognitív folyamatok határozzák
meg, melyeket különböző szubjektív faktorok
befolyásolnak).
Az érzékleti modalitások (az érzékelés
fajtái)
• Látás
• Hallás
• Szaglás
• Ízlelés
• Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)
• Egyéb testérzékletek (kinesztézis, vesztibuláris)
Észlelési funkciók, folyamatok
• Alakészlelés: tárgyak észlelése, kiemelése az ingermezőből
• Távolság, mélység, mozgás- észlelés: tárgyak térbeli helyzetének
észlelése
• Tárgyak felismerése, azonosítása
• Észlelési konstanciák: segítenek állandónak látni a tárgyakat annak
ellenére, hogy a retinára vetülő kép külső hatások eredményeképp
változékony, azaz a tárgyakat állandónak érezzük a fényviszonyok, a
helyzetük, a távolságuk, nagyságuk, alakjuk változásának ellenére is.
Videó
• Optikai illúziók
Figyelem
• A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása,
melynek következtében az ingerek egy korlátozott köre
hangsúlyosabban tudatosul
• Erőfeszítési folyamat, melynek során mentális energiánkat
akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk.
A figyelem tulajdonságai
• Figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni,
befogni a figyelmünkkel (7+/-2)
• Figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk egy kitartóan megszakítás
nélkül egy dologra figyelni
• Figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet
tudunk végezni egyidejűleg
• Figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a
figyelmünket egyik dologról a másikra
Közvetett megismerő folyamatok
• a pillanatnyilag jelen nem lévő valóság felfogását, mélyebbre ható megismerését teszik
lehetővé. A közvetlen megismerő folyamatokra épülve hatnak az egyén funkcionálására
• Emlékezés: Az emlékezés által korábbi észleleteinket fel tudjuk idézni, anélkül, hogy az
őket eredetileg kiváltó ingerek jelen lennének, a folytonosság, az „én” érzését biztosítja
számunkra
• Képzelet: Az a lelki tevékenység, képesség, amellyel a tudatban a valóság ismert elemei
alapján új képeket alkotunk
• Gondolkodás: Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával
és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új
ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás során a
valóság közvetett és mélyreható megismerése történik, a beszéd és a fogalomrendszer
segítségével.
Emlékezeti tárak
Szenzoros tár
Érzékszervi benyomások
Ingermodalitás szerint  (egy
érzékelhető fizikai vagy vegyi
jelenség - pl. hang, hőmérséklet,
nyomás, íz) 
1-3 sec.
pillanatfelvételek
RTM
Korlátozott kapacitás (7+/-2)
Akusztikus, vizuális kódolás
1-2 perc
Kiszorítás, elhalványulás
Munkamemória ( tárolás mellett
komplex kognitív műveleteket hajt
végre)
HTM
Korlátlan kapacitás
Szemantikus kódolás
Korlátlan időtartam
Nem felejtünk, csak nem tudjuk
előhívni
Emlékezet
• Videó: Melyik logó a helyes?
Képzelet - fantázia
• Az a lelki tevékenység, képesség, amellyel a tudatban a valóság ismert
elemei alapján új képeket alkotunk.
• Reproduktív képzelet: működése biztosítja, hogy képesek vagyunk újra
felépíteni, reprodukálni azt, amit mások már érzékeltek, tapasztaltak,
vagy elképzeltek.
• Produktív képzelet: ha létrehozott képzeleti kép teljesen önálló, tehát
nem mások érzékleti, emlékezeti vagy képzeleti képeit reprodukálja.
Gondolkodás
• Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és
gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új
ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás
során a valóság közvetett és mélyreható megismerése történik, a beszéd és a
fogalomrendszer segítségével.
• Problémamegoldó gondolkodás:  
• szakaszai:
• A feladat megértése. Ez gyakran a probléma újrafogalmazását jelenti.
• Tervkészítés, megoldási javaslat kidolgozása. Ebben a szakaszban a megoldási lehetőségek
szűkítése, azok alkalmasságának mérlegelése, a lépések sorrendjének kidolgozása zajlik.
• Kivitelezés, tulajdonképpeni megoldás.
• Az eredmény felül vizsgálása, ellenőrzése. Sikertelen próbálkozás esetén a személy újrakezdi a
problémamegoldást az első szakasztól.
•A KOGNITÍV TUDOMÁNY tehát a megismerés tudománya,
amelynek „kulcsfogalma a reprezentáció: hogyan képeződik le a külső fizikai és
társas világ a fejünkben”.

• A kognitív tudományok közé tartozik a kognitív pszichológia és pedagógia, a

számítógép-tudomány, az informatika, a modern nyelvtudomány, valamint az
idegélettan, az állati viselkedést vizsgáló etológia, a tudományelméletek és az
ismeretelméletek.
 A kognitív pszichológia

• A kognitív pszichológia szerint
• az ember nem csak egyszerűen befogadja az őt érő ingereket,
• hanem reprezentálja is azokat,
• vagyis létrehozza az adott inger belső modelljét.
• Ugyanaz az inger mindenki számára mást jelent/het. (pl. csengőszó )
• Kialakulásának történeti előzményei
• Jean Piaget
• William James
• Edward Toleman
• Frederick Charles Bartlett
• Donald Broadbent
• 1956: a kognitív pszichológia születési éve
A kognitív képességek fejlesztése és helye a
gyógypedagógiában

• Nem szűkíthető le iskolai-köznevelési keretek között csupán egy tantárgyra

• Az élet minden adandó pillanatában fejlődik, fejleszthető
• Hangsúlyos: a matematikai megismerési folyamatok és azok módszertani háttere
• Az intelligencia vizsgálatok számolási alteszt/jei magasan korrelálnak az általános
intelligenciával, ezért alakult ki az a hagyományos nézet, hogy a kognitív képességekhez
elsősorban a matematikai képességek köthetők.
• DE: a kognitív képességek minden tanulási folyamatban szerepet játszanak.
Kognitív pedagógia
• A kognitív pedagógia „a pedagógia egyik részterülete, a nevelés azon jelenségeivel foglalkozik,
amelyek a megismerés, a tanulás, a gondolkodás és az oktatás folyamatával kapcsolatosak,
azokat a kognitív tudományok szemléletmódjának felhasználásával vizsgálja.” (Pedagógiai
Lexikon)
A kognitív pedagógia fő kérdésfelvetései
(Csapó, 1992):

• A tudás állapotbeli sajátosságai: mi a tudás, milyen típusai vannak, milyen formában

tároljuk.
• A tudás változása a tanulás-tanítás folyamatában.
• A tanulási képesség, a metakogníció (tudásunkról való tudás) és a tanulás tanulásának
vizsgálata.
• A tudás változásának feltételei: például belső feltételt képeznek a korábban már
megszerzett tudások; külső feltétel az alkalmazott pedagógiai módszer, vagy a társas
közeg, amiben a tanítás-tanulás zajlik.
• A tudás egyéni különbségei: a tanulók tudása közti mennyiségi és minőségi
különbségek.
• A tudás tartalmi kérdései: mit és hogyan tanítsunk. A képességek és ismeretek
együttes fejlesztésének megvalósítása.
Miben különböznek?
Kognitív pedagógia
A megismerés egyéni sajátosságait
kutatja
A megismerési tevékenység komplex
rendszerét vizsgálja (a kontextus is
fontos)
Fő kérdése: Hogyan változtatható,
befolyásolható az állapot?
Kognitív pszichológia
A megismerés univerzális jellemzőit
keresi
Legtöbbször „laboratóriumi” helyzetben
vizsgálja a kiválasztott funkciót
(kontextustól függetlenül)
Fő kérdése: Milyen az állapot?
Fogalmak tisztázása
• A kognitív pedagógia fő fogalmai közé tartozik a tanulás, az oktatás és a tudás
• A tanulás a tudás megváltozása, olyan konstruktív folyamat, amelyben nagy jelentősége
van a korábban már megszerzett tudásoknak.
• Az oktatás a tanulás irányítása, amely magában foglalja az elsajátításhoz szükséges és
ennek megfelelő környezetet.
• Tudás (Nagy József ) az egy hierarchikus szerveződésű, pszichikus rendszer,  amely
személyiségünk része. Két típusát különböztethetjük meg: az operatív és a deklaratív
tudást, ill. az ezekhez kapcsololódó metakognitív tudást.
• A deklaratív tudás (leképező, analóg vagy elméleti tudás) az ismeretjellegű tudásokat foglalja
magában, amelyet a „tudni mit” kifejezéssel írhatunk le.
• Az operatív tudás (procedurális vagy praktikus tudás) a képességjellegű tudás, amelyet a „tudni
hogyan” kifejezessél szoktak definiálni.
• A metakognitív tudás, vagyis a tudásunkról szerzett tudás, az önreflexió képessége.
Választható előadások a következő alkalomra
• 1. vizuális érzékelés-észlelés
• 2. figyelem
• 3. rövid távú memória
• 4. gondolkodás
Felhasznált irodalom
• Vargáné dr. Molnár M. (2012): A kognitív képességek fejlesztésének módszertana. ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_kognitiv_kepessegek_fejl
esztesenek_modszertana/TANANYAG/02_0.html
• Nagy József – Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor : Az
alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. 2004. OKÉV, KÁOKSZI, Budapest..
• Nagy József: Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről. Iskolakultúra,2003. 8. 40-52.
• Atkinson, R. L.; Atkinson, R. C.; Smith, E. E.; Bem, D. J.; Nolen-Hoeksema, S.
(1999): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Keményné Pálfy Katalin (2006): Alapozó pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Meggyesné Hosszu Tímea - Nagyné Hegedűs Anita (2013): A tanulásban akadályozottak
pedagógiájának komplex megközelítése
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozottak/index.html