VIZUÁLIS PERCEPCIÓ FEJLESZTÉSE

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK HEGYINÉ HONYEK KATALIN

MOLNÁR CSILLA

2010.
Tartalom
1. BEVEZETŐ 3
1.1 A gyengénlátás fogalma 3
1.2 A gyengénlátásra utaló jelek 3
1.3 Miért szükséges a gyengénlátó gyermekeknek a látásnevelés 6
1.4 Tévhitek a látásnevelésről 7
1.5 A látásnevelés alapelvei 8
2. A VIZUÁLIS PERCEPCIÓ FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI 9
2.1 Látásnevelés a mindennapi élethelyzetekben 9
2.2 „Látásnevelő” – vizuális percepciót fejlesztő – tevékenységek, eszközök 10
2.2.1 Látás-mozgás koordináció fejlesztése 11
2.3. A vizuális gondolkodás fejlesztése 25
2.3.1. Vizuális megfigyelő képesség 25
2.3.2. Analízis – szintézis 27
2.3.3. Differenciálás 30
2.3.4. Alaklátás 31
2.3.5. Téri tájékozódás fejlesztése 35
2.3.6. Testséma kialakulásának fejlesztése 41
2.3.7. Vizuális emlékezet 43
2.3.8. Vizuális képzelet fejlesztése 45
3. A TÁVOLI LÁTÁS FEJLESZTÉSE 47
3.1 A vizuális érzékelés készségeinek elsajátítása különböző élethelyzetekben 49
3.2. A vizuális környezet előkészítése 50
3.3. Fogalmi tanulás 50
3.4. Vizuo-motoros alapkészségek fejlesztése 51
3.4.1. Excentrikus nézés 51
3.4.2. Irányított szemmozgás 52
3.4.3. Szem-kéz/test koordináció 52
3.4.4. Vizuális követés 53
3.4.5. Pásztázás 53
3.4.6. Mozgó tárgy vizuális követése 55
3.4.7. Mozgás a környezetben: a helyzet, a távolság és a mélység érzékelése 56
FELADATLAPOK 61
FELHASZNÁLT IRODALOM 115

2
1. Bevezető
1.1 A gyengénlátás fogalma

A gyengénlátás a látássérülésen belül pedagógiai kategória. A gyengénlátó személy

látásmaradványa lehetővé teszi számára a látó módon való ismeretszerzést, de a képességek
optimális kibontakoztatásához speciális segítségnyújtásra van szükség. A gyengénlátó és
aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényűek.
Gyengénlátónak tekintünk minden olyan személyt, akinek látásmaradványa nem
haladja meg az ép látás 3 tizedét, azaz a 30 %-át. A pedagógiai és funkcionális látásvizsgálat
során a látást az adható legjobb korrekcióval (szemüveggel) mindkét szemet használva
mérjük. A szemész szakorvosok természetesen vizsgálják a látást szemüveg nélkül is.
Az iskolai életben az a szembetegség, amely szemüveggel tökéletesen, vagy csaknem
tökéletesen javítható, nem okoz problémát az oktatás és nevelés folyamatában. Ezeket a
gyermekeket, tanulókat nem szükséges különleges eszközökkel, módszerekkel oktatni és
nevelni. A szemüveges gyermekek, tanulók nagy többsége nem sajátos nevelési igényű.
A gyengénlátás alsó határa az ép látás 1 tizede, azaz 10 %-a. Az ennél kisebb
látásmaradvány esetében aliglátásról beszélünk. A diagnózistól, a szembetegség
következményeitől (színlátás, látótér, egyebek), a személyiségtől, az értelmi és egyéb
képességektől, a külső és belső motivációtól, a kompenzáló technikák elsajátításától függően
már akár 2-4 százalékos látásmaradvány is elegendő lehet a látásos úton való tájékozódáshoz,
ismeretszerzéshez a korszerű optikai és elektronikai segédeszközök segítségével.
Szükséges néhány tévhit korrekciója. A szülők gyakran találkoznak azzal a váddal,
hogy nem törődnek a gyermekükkel, hiszen rosszul lát, mégsem íratnak fel a számára
szemüveget. A szemüveg csak fénytöréshibák esetében javítja a látást, számos szembetegség
létezik azonban, amelyek esetében nem segít. Előfordul, hogy a szülők panaszkodnak arra,
hogy a szemorvosuk nem jó szemüveget ír fel, hiszen lám, még mindig nem lát jól vele a
gyermekük. Bizonyos szembetegségek esetén a szemüveg számottevően javítja ugyan a látást,
de tökéletesen nem segíthet, sajnálatos módon ez a gyengénlátás lényege.

1.2 A gyengénlátásra utaló jelek

Az előző évezred vége felé, 1978-tól, amikor – Magyarországon elsőként – a

gyengénlátók budapesti iskolájában az első utazótanári álláshelyek létesültek, a törvényi

3
szabályozás még nem támogatta a fogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelését,
oktatását. Minden többségi intézménybe járó gyermek esetében csupán rideg integrációról
beszélhettünk. A gyermekek, tanulók többsége esetében a „befogadó” pedagógusok nem is
tudtak a gyermek látássérüléséről, a felmerülő tanulási problémákat a kognitív képességek
gyengeségének, a szorgalom hiányának tulajdonították. Gyakran előfordult, hogy a családok
kifejezetten titkolták a gyermekek, tanulók szembetegségét, nehogy bentlakásos intézetbe
kelljen kerülnie.
Az első utazótanárok számára az érdemi munka megkezdése előtt az elsődleges feladat a
gyengénlátó gyermekek, tanulók felkutatása volt. Egy-egy oktatási intézményben gyakran
ötven-hatvan gyermekkel is végeztek pedagógiai látásvizsgálatot, mert szemüvegesek voltak,
esetleg rosszul tanultak.
Napjainkban a törvényi szabályozás támogatja az integrált nevelést, oktatást. A
családok magasabb családi pótlékot kapnak a fogyatékkal élő gyermekeik után, fejlesztési
lehetőségeket, ezekhez utazási kedvezményeket vehetnek igénybe. Információhoz jutnak a
lehetőségeikről a védőnőktől, orvosoktól, pedagógusoktól.
A gyengénlátás, mint fogyatékosság, nem minden esetben válik nyilvánvalóvá a
kisgyermekkor korai időszakában. A szülők, védőnők, gyermekorvosok, óvodapedagógusok,
tanítók nem minden esetben veszik észre a jeleket, nem tudják értelmezni azokat.
Az integrációt segítő utazó gyógypedagógus számos közoktatási intézményben
megjelenik, a szakértői véleménnyel rendelkező látássérült gyermekek, tanulók számára
biztosítja a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Hospitál, konzultál, munkakapcsolatot
alakít ki a befogadó intézmények pedagógusaival. Lehetősége van arra, hogy felhívja a
figyelmet azokra a jelekre, amelyek a befogadó pedagógusok számára jelezhetik, hogy a
gyermek látásának állapota a n evelés és oktatás folyamatában már gyógypedagógiai
segítséget igényel, látásteljesítménye kevesebb, mint az ép látás 30 %-a, tehát a gyermek
gyengénlátó.
A következőkben lássunk néhány gyakorlati jellegű megítélési szempontot, amelyekre az
utazótanár felhívhatja az óvónők, tanítók, esetleg védőnők, szülő figyelmét:

- A gyermek szemüvegviselés ellenére is feltűnően rosszul lát, a szemüvege „nem jól

sikerül”. A gyermekkel foglalkozó családtagok, pedagógusok gyakran abba a tévhitbe
ringatják magukat, hogy ha a szemészeten sikerül megtalálni a gyermeknek való
szemüveget, megoldódnak a problémák.

4
 - Ismeretlen helyen nehezen tájékozódik, ha egyedül marad, esetleg eltéved. Nagy
térben nehézségei adódhatnak ismert terepen is, ezért előfordul, hogy nem szívesen
mozdul el az óvodapedagógus, a tanító mellől.
- Nagymozgása óvatosabb, darabosabb a szokásosnál. A játszótéren szívesen veszi, ha
megfogják a kezét, tartják őt a mászókán, csúszdán. Tapogatva keresi a kezével,
lábával a kapaszkodókat, létrafokokat.
- A lépcsőkön bizonytalanul közlekedik, kapaszkodik, esetleg után-lépéssel mer csak
közlekedni. Gyakran megbotlik, vagy a lábával keresi a fokokat. Főleg az első és az
utolsó lépcsőfoknál adódnak nehézségei.
- A gyermek túlságosan közelről néz. Mindenhez odahajol, vagy a szeméhez emeli a
tárgyakat. Írásnál, olvasásánál nem tartja be az „egészségesnek” ítélt távolságot.
- A sok kis részből álló játékokkal nem szívesen játszik, vagy látását alig használja.
Jellegzetes, hogy például a gyöngyfűzésnél a tűvel, tapintása felhasználásával keresi
meg a lyukat, nem a szemével.
- Apróbb tárgyakat nehezen talál meg, ezért nem mindig veszi fel, ami leesett. Gyakran
mástól vár segítséget, mintegy kiszolgáltatja magát.
- Nem veszi észre a társak és a felnőttek metakommunikációs jelzéseit, átlagos
távolságból nem reagál az arcmimikára. Ezért időnként közönyösnek, értetlennek,
udvariatlannak tűnik.
- Nem reagál, ha a pedagógus a tekintetével próbálja irányítani, figyelmeztetni, felelésre
felszólítani.
- Nem mindig képes a kortárscsoporttal együttműködni, együtt tevékenykedni. Lassan
reagál a többiek mozgására, nem veszi észre a helyzetek, tevékenységek
megváltozását. Sokszor van útban, és ezt nem tűnik fel a számára.
- Gyakran előfordul, hogy valaminek nekimegy, valamit felborít. Rálép a játékokra, a
többiek által épített, készített dolgokra, elrontja az eszközöket, és ezzel bosszúságot
okoz.
- Mindenhez közel hajolva eltakarja a társai elől a játékokat, a szemléltető eszközöket.
„Kitúrja” a társait a csoportmunkában.
Fontos, hogy a szülők és a szakemberek tudják, hogy hová forduljanak, ha a figyelmeztető
jelek közül egyet vagy többet észrevesznek. A Látásvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői vizsgálata és
szakvéleménye mondhatja ki a gyermekről, tanulóról, hogy sajátos nevelési igényű,

5
látássérült. Ennek alapján részesülhetnek a gyermekek a szükséges fejlesztő foglalkozásokban
a speciális intézményekben és az integrált nevelés és oktatás keretében egyaránt.

1.3 Miért szükséges a gyengénlátó gyermekeknek a látásnevelés

A modern pszichológiai törekvések közül ma hazánkban széles körben elfogadott,

hogy az egészséges óvodáskorú gyermekek számára nincs szükség fejlesztésre. Az óvodai
foglalkozásokat a minimálisra csökkentették, a foglalkozásokon való részvétel nem kötelező.
A gyermekek számára inger-gazdag környezetet kell biztosítani, amelyben sokféle egyéni és
csoportos tevékenységet végezhetnek. A megfelelő fejlődést a spontán érés során érik el.
A látássérült gyermekek fejlődése eltér az ép látású gyermekekétől. Ennek oka
sokrétű. Egyrészt a gyengénlátás oka gyakran összefügg egyéb kórokokkal. A látássérülést
okozhatják pre- és perinatális ártalmak, mint például a gyermek koraszületése, különféle
szindrómák, és ezek a képességek egyéb területeire is kihathatnak.
A kognitív fejlődés megfelelő menetének alapfeltétele a korai mozgásfejlődés. Ennek
során alakul ki a testséma, és gyermek a saját testéhez viszonyítva ismeri meg a körülötte lévő
teret. A téri tájékozódás pedig az előfeltétele az írás és az olvasás elsajátításának. A
gyengénlátó, aliglátó kisgyermekek mozgásfejlődése gyakran lassabb a többiekénél, mert
kisebb a motivációjuk, nem látják jól a kezüket, kevesebbet nézegetik, nehezebben tanulják
meg tudatosan mozgatni. Kisebb a motivációjuk a kúszás, mászás iránt is, mert nem látják
azokat a játékokat, amelyek messzebb vannak, és a többi gyermeket arra késztetik, hogy
elinduljanak feléjük. A családok gyakran túlzottan féltik a gyermeküket, ezért korlátozzák
mozgásterét. Így a gyermekek kevésbé tudják a megfelelő időben begyakorolni,
készségszintűvé tenni a mozgásformákat.
A hiányos látásos érzékelés nem biztosít megfelelő tapasztalati bázist a képzetek
kialakulásához. Ha a képzetek száma csekély, azok is pontatlanok, bizonytalanok, a
gondolkodási folyamatok fejlődése is lassulhat, elmaradhat.
Ezért leszögezhetjük, hogy a gyengénlátó, aliglátó gyermekek esetében nem
hagyatkozhatunk csupán a spontán érésre. Ahhoz, hogy ezek a gyermekek
kibontakoztathassák képességeiket, szükségük van tudatos, tervezett gyógypedagógiai
fejlesztésre. Ennek a fejlesztésnek a középpontjában a látásmaradvánnyal rendelkező
látássérült gyermekek esetében a látásnevelés áll. Ezért ez a számukra nem csak hasznos,
hanem mindenképpen szükséges.

6
1.4 Tévhitek a látásnevelésről

Elsőként el kell oszlatni néhány távhitet arról, hogy mit takar a látásnevelés fogalma.
Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor hazánkban még éppen csak megindult a gyengénlátó
gyermekek speciális nevelése, a vezérlő elv a „szem védelme” volt. Ennek érdekében a
gyógypedagógusok arra törekedtek, hogy a gyermek ne erőltesse, ne rongálja a szemét. Bár
használták a látást az ismeretszerzés eszközeként, de mindig korlátozott mértékben. Azonban
hamarosan bebizonyosodott, hogy a szem használata nem károsítja a látást, sőt elmondhatjuk,
hogy éber állapotban minden pillanatban használjuk azt. Erre szükség is van, hiszen minden
olyan testrész, amelyet nem használunk, elsorvad. Természetesen fontos, hogy a gyengénlátó
gyermek, tanuló számára minden esetben biztosítsuk a diagnózisának, szükségleteinek
megfelelő optimális megvilágítást. Kerülnünk kell továbbá, hogy a gyermek nagyon hosszú
időn keresztül egy meghatározott távolságba fókuszáljon. Ez könnyen megvalósítható a
tevékenységek váltogatásával. Tehát kijelenthető, hogy a látásnevelés nem jelenti a szem
túlerőltetését, rongálását.
Sajnálatos módon azonban a látásnevelés nem jelentheti a s zem állapotának,
látóképességének a javítását sem. Ez kizárólagosan orvosi feladat lehet, de a gyengénlátó,
aliglátó gyermekek, tanulók esetében a lehetőségek általában erre csekélyek. Ismert, hogy azt
a személyt tekintjük gyengénlátónak, aliglátónak, aki már részesült a s zámára szükséges és
lehetséges orvosi beavatkozásokban, és a számára adható legjobb korrekcióval sem lát többet,
mint az ép látás 30 %-a. Természetesen a tudomány fejlődik, az operációs technikák
bővülnek, tehát elképzelhető hogy bizonyos diagnózisok jelenleg még megváltoztathatatlan
állapotnak minősülő következményei gyógyíthatóvá válnak. Ez azonban nem a
gyógypedagógia feladata.
A látásnevelés során a fejlesztés minden alkalommal a g yermekre irányul, nem
kizárólag a látására. Tehát a tevékenység soha nem kizárólag a látás használatának a
szorgalmazása, hanem ennél sokkal több. Az előzőekben leszögeztük, hogy a szem állapota
adott. Rendkívül fontos azonban, hogy az agyban hogyan zajlik a vizuális ingerek
feldolgozása, értékelése, az így szerzett információknak a meglévő ismeretrendszerbe való
behelyezése. Az ingerfeldolgozás az, ami fejleszthető. Leszögezhető tehát, hogy a
látásnevelés célja, hogy ennek segítségével a gyermekeket, tanulókat megtanítsuk a látásuk
optimális használatára.

7
1.5 A látásnevelés alapelvei

A látásos megismerés kialakításának eszköze a széleskörű tapasztalati bázis

biztosítása. Fontos az ingergazdag környezet kialakítása a gyermek otthonában és az
óvodájában, iskolájában egyaránt. A fejlesztés során használt eszközök minden esetben
feleljenek meg a gyermekek életkori sajátosságainak, keltsék fel érdeklődésüket. A
látásnevelés optimális, szenzitív időszaka a kisgyermekkor, az óvodás- és kisiskoláskor.
Ezeknek az életkoroknak, különösen az iskolakezdést megelőző időszaknak a jellemzője,
hogy a gyermekek akaratlagos figyelme még rendkívül rövid, csupán néhány percre leköthető.
Különösen azokban az esetekben van ez így, amikor a gyermek látássérülésének oka pre-
illetve perinatális ártalom, amelyeknek következménye gyakran lehet figyelemzavar is.
Azonban ezekben az esetekben is fontos, és a látásnevelés során felhasználható, hogy a
gyermekek spontán figyelme az akaratlagosnál sokkal hosszabb terjedelmű. A látásnevelés
eszközei abban az esetben töltik be a céljukat, ha képesek felkelteni a gyermek érdeklődését,
és a spontán figyelem felhasználásával hosszú, elmélyült, szívesen végzett tevékenységre
késztetik. Az eszközöknek meg kell felelni a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének,
érdeklődésének. A hatékony fejlesztés során a gyermek nem „dolgozik”, a gyermek játszik.
Fontos szempont továbbá a változatosság, sokféleség.
A motiváló eszközök azonban nem elegendőek. Nélkülözhetetlen a gyógypedagógus
szakértelme az eszköz kiválasztásában, használatában. Az eszköz motiváló hatását a
szakember személyisége, módszerei teljesítik ki.
A látásnevelés során széleskörű vizuális tapasztalatnyújtás történik. Emellett a
hiányos, pontatlan látásos megismerési folyamatokat kiegészítjük a lehető legtöbb érzékszerv
által való megismerés biztosításával. A hallásos, tapintásos, sőt ízleléses, szaglásos
megtapasztalás olyan információkat nyújt, amelyekkel a gyermek pontos érzékletekhez jut.
Ezek segítségével megfelelő képzeteket alakíthat ki a körülötte lévő világról ahhoz, hogy
feldolgozásához szükséges gondolkodási folyamatok kialakítása, fejlesztése is
megtörténhessen.
A látásnevelés során a gyermek folyamatosan tevékenységeket végez. Optimális
esetben a viszonylag kisebb mozgásokat kívánó területeken is – mint a képfelismerés,
megfigyelés -, válogat, „pakol”. Már említettük, hogy a nagymozgások és a finommozgások
fejlődése kihat a kognitív fejlődésre. Emellett nagyon fontos, hogy a mozgásos
megtapasztalás segíti a látásos élmények és egyéb érzékletek beillesztését a gyermek

8
ismeretei közé, pozitívan hat a pontos képzetek kialakulására, azoknak a tartós rögzülésére, és
a képzeteknek az ismeretrendszerbe való beilleszkedésére.
„Láss, ne csak nézz!” – ez lehet a látásnevelés mottója. Összefoglalva az eddigieket: A
vizuális észlelés automatikus, folyamatos, azonban a vizuális gondolkodás, a jelenségek
tudatos értelmezése fejleszthető.
A látásnevelés során érvényesülhet a transzferhatás, azaz a vizuális ingerfeldolgozás
fejlődése során bekövetkező gondolkodásfejlődés pozitívan hat a kognitív fejlődés egyéb
területeire is. Az értelmi képességek kibontakoztatása a lehetőségekhez képest optimális
szinten történhet.
A látásnevelés területein a tevékenységformákat az egyes fejlesztendő képességekhez
soroltuk. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a látásnevelés komplex fejlesztés, egy-egy mozzanata
több készségre, képességre is hatással van, ezért többször is megjelenhetnek a leírások során.
Általában a legjellemzőbb fejlesztési terület alá soroltuk ezeket, de jeleztük azt is, hogy
ezeken kívül milyen képességek terén lehet jelentőségük.

2. A vizuális percepció fejlesztésének területei

2.1 Látásnevelés a mindennapi élethelyzetekben

A természetes látás nevelésére az óvodában és az iskolában a teljes napi tevékenység

minden területe alkalmas. Feltétele a megfelelő látási feltételek biztosítása, ezáltal az
érdeklődés felkeltése és a veszélyhelyzetek elkerülése.
A legalkalmasabbak azok a tevékenységek, amelyekben a gyermek mozoghat,
tevékenykedhet, és minden érzékszervét működtetheti.

Ajánlott tevékenységek:
- A valóság elemeinek, tárgyainak megfigyelése, megtapasztalása, kipróbálása

- A valóság modelljeinek alkalmazása szerepjátékban

- Mozgásos játékok, akadályok kikerülése, leküzdése, célzó feladatok

- Építő, szerelő és konstruáló játékok

- Anyagok alakítása, formázása

- Térben tájékozódási, keresési feladatok

- Szabadban terepjárás, mászás, gyűjtögetés

9
 - Vízben mozgás, lebegés, úszás

- Mozgó tárgyak követése

- Csoportos játékok, amelyekben egymás mozgásához kell alkalmazkodni

- Biztonságos helyen rollerozás, kerékpározás

- Veszélytelen labdajáték

2.2 „Látásnevelő” – vizuális percepciót fejlesztő – tevékenységek, eszközök:

Természetesen az összes, a következőkben felsorolt tevékenység célja a vizuális

percepció fejlesztése. Azonban létezik néhány olyan eszköz, amelynek fő célja a látásnak,
mint észlelésnek a fejlesztése. Elsősorban a mozgó tárgy követését igénylő játékok illetve a
vonalkövető eszközök, feladatlapok taroznak ide.
További fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, téri tájékozódás.

1. ábra: Autós lejtő 2. ábra: Óriás golyópálya

/Fotó: http://www.horzrt.hu/ /Fotó: http://www.horzrt.hu/

3. ábra: Golyópálya metallofonnal 4. ábra: Vezesd a vonalon

/Fotó: http://www.horzrt.hu/ /Fotó: http://www.horzrt.hu/

10
2.2.3 Látás-mozgás koordináció fejlesztése

A gyengénlátó gyermekek és tanulók esetében gyakran jelenik meg megkésett

mozgásfejlődés, a mozgásos tevékenység diszharmóniája. Ennek okait már az előzőekben
kifejtettük. A gondolkodási folyamatok kialakulása, fejlődése nagymértékben alapul
mozgásfejlődésen, ezért a terület fejlesztése kiemelkedő jelentőségű.
A távoli látás és a nagymozgások fejlesztése szoros összefüggésben áll egymással,
minderről külön fejezetben írunk. Itt csupán néhány különösen fontos szempontot szeretnénk
hangsúlyozni. Természetesen a foglalkozások a biztonsági szabályok fokozott figyelembe
vételével folyhatnak. Tudnunk kell, hogy vannak túlságosan bátor, illetve túl félénk
gyermekek. A félelemérzet nélküli kisgyermekek fokozott balesetveszélynek vannak kitéve.
Rájuk nemcsak a foglalkozások során kell vigyáznunk, hanem ki kell alakítanunk a megfelelő
magatartásformát, hogy abban az időben is, amelyet nem a felnőttek közvetlen irányítása alatt
töltenek, biztonságosan mozogjanak, játszanak. A félénk gyermekek esetében fontos a
motiváció, mert gyakran bátortalanok a mozgásban, keveset mozognak, a gyakorlatlanság
pedig súlyosbítja a gyengénlátás okozta lemaradást.
Mivel a távoli látásról van szó, a gyengénlátó gyermek nem tud közel hajolni a
használt eszközökhöz, ezért azok minden esetben legyenek élénk, feltűnő színűek,
kontrasztosak. Üssenek el a talajtól, vagy a háttértől.

A látás-mozgás koordináció fejlesztésének eszköztára gazdag, gyakran önmagában is

motiváló, ezért a gyermekek szívesen foglalkoznak ezekkel. A változatos, játékos
tevékenységi formák során a növekszik a mozdulatok pontossága, tudatosabbá válik a mozgás
indítása, a mozdulat végrehajtása, valamint a folyamat talán legnehezebb eleme, a mozgás
megállítása is.

A közeli látás fejlesztésének legfontosabb eleme a szem-kéz koordináció fejlesztése.

Ez nélkülözhetetlen a grafomotoros képességek kialakulásához, az íráskészség elsajátításához,
így az iskolai sikerességhez. Bár az iskolai munka során az írásnak központi szerepe van,
ugyanilyen fontos a sokirányú eszközhasználat elsajátítása, amely az önkiszolgálás szintjére, a
pályaválasztásra, a munkába állás sikerességére, társadalmi integrációra is kihathat. A közeli
látás optimális használatával megvalósuló pontos finommozgások teremtik meg a feltételeket
a megfelelő szintű és sokoldalú eszközhasználathoz, minden esetben a gyermek, tanuló
életkori sajátosságaihoz igazodva. Természetesen, mint minden fejlesztő eljárás során, itt is
fontos alapelv a fokozatosság. A szem-kéz koordináció fejlesztése során a látásos érzékelést
11
mozgás kíséri, és ez segíti a látott információk bevésését, feldolgozását egyaránt. A következő
típusú tevékenységek a legáltalánosabbak a szem-kéz koordináció fejlesztésének területén:

2.2.3.1. Eszközhasználatot tanító játékok

Kalapáló játékok: a kisebb gyermekek számára a színes, viszonylag nagyméretű

eszközök motiválóak, gyakran színegyeztetéssel kapcsolódik össze.

5. ábra Kalapáló játék

/Fotó: http://fakopancs.hu/

A nagyobbak számára sokféle mintakirakó kapható, amelynek elemeit szögeléssel rögzíthetik.

A játék parafa alaplapból, mintalapokból, lyukas fa síkidomokból, szögekből és egy
kalapácsból áll. A síkidomokból a mintalapok alapján és szabadon összeállítható képek is
készíthetők. Ez a fajta játék főleg a fiúk esetében motiválja kiválóan a finommozgás
fejlesztését. A játék során jó, ha a gyermek először megtanulja a szöggel, kalapáccsal való
rögzítés technikáját. Ezután a mintalapot helyezze
rá a parafa alapra, és így rögzítse a k is elemeket.
Végül már úgy is képes lesz dolgozni, hogy a
mintát az alaplap mellé helyezve mintegy
lemásolja azt.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció,
finommozgás, téri tájékozódás, látási
megfigyelőképesség.
6. ábra Szöges mintakirakó
/Fotó: Paraszkay Sára/

Vágás: a k isebb gyermekek számára kapható eszköz esetében általában fából készült
élelmiszer makettek tépőzárral összeerősített darabjait kell fa késsel szétvágni, a kést
megfelelően tartva a résekbe beletalálni. Később játék késsel, formázóeszközökkel

12
darabolhatják a gyurmát. A nagyobbak valódi főzőcskézés során tanulják a kés használatát,
gyümölcsök darabolásával, egyebekkel.

7. ábra Szeletelt gyümölcsök

http://www.horzrt.hu//

Olló használata: igen pontos szem-kéz koordinációt igényel. Hasznosak az

eszközhasználat begyakorlását segítő tanuló ollók. Lényeges, hogy tompa hegyű ollót
használjunk, hiszen a gyermek nagyon közel hajol, de az eszköz legyen jó minőségű, éles.
Nem csak az olló helyes tarását kell megtanítanunk, hanem a vágandó anyagét is.

Fűző játékok a legkisebbek számára: Az első fűző játékok könnyen megfogható

eszközök, amelyek színesek, érdekesek, játékosak. A zsinórok végén merev rudacska segíti,
hogy a megfelelő vájatba könnyen becsússzon a fonál. A formaválaszték széles: alma
kukaccal, sajt egérrel, kaptár méhecskével.

8. ábra Fűzőcske alma

http://www.horzrt.hu/

Montessori tornyok: Az ismert eszközöknek számos változata kapható, mindegyik

lényege, hogy egy talpon függőlegesen állított rúdra színes, középen lyukas lapok –
rendszerint korongok – húzhatóak, amelyek különböző színűek, és fokozatosan csökkenő
méretűek. A szokásos használat szerint a korongokat csökkenő sorrendben kell a rúdra húzni.
A sorrendet természetesen megfordíthatjuk növekvő sorra. Szóbeli utasítással kérhetjük a

13
gyermeket a k orongok méretének összehasonlítására, az asztalon is sorba állíthatjuk azokat.
Fejlesztési területek: forma és nagyságérzékelés, általános ismeretek.

9. ábra Montessori tornyok

/Fotó: Paraszkay Sára/

Gyöngyfűzés: A klasszikus gyöngyfűzés ma is számos esetben alkalmazható. A

gyöngyök mérete, formája sokféle lehet, alkalmazkodva a gyermek fejlettségi szintjéhez.
Lényeges annak az anyaga is, amire a gyermek az elemeket felfűzi. A legkisebbek számára a
legalkalmasabb a merev farúd, a kicsit nagyobbak már kézben tartott pálcára fűzhetnek. Majd
fokozatosan haladhatunk az egyre kisebb gyöngyök felé, amelyet merev fonálra, majd damilra
fűzhet a gyermek. Bár a célunk a szem-kéz koordináció fejlesztése, a begyakorolt
mozdulatsor segítségével a gyermekek olyan apró méretű gyöngyöket is fűzhetnek, amelyek
esetében a tevékenység során a tapintás használata több segítséget nyújt, mint a l átásé. Ez,
mint minden olyan tevékenység, amelynek során a gyermek többféle érzékszervét és a
kinesztetikus érzékelését is használja, hatékony a gyermek fejlődése szempontjából.

Gyöngyfűző játékok mintalapok alapján: ezek a játékok különböző színű, méretű és

formájú elemekből állnak. Az eszköz részei lehetnek fa pálcák vagy zsinórok, amelyekre a kis
elemek felfűzhetők, valamint mintalapok. A feladat lehet mintamásolás, de ritmikus sorok
kialakítása, folytatása is. A mintalapok az eszköz méretének megfelelően ábrázolják az elemeket,
ez a nagyság szerinti differenciálásnál fontos. Egy részükön a m intasor teljes egészében
megtalálható, a többi csak megkezdett ritmikus sorokat tartalmaz. Az eszköz az eredeti célján kívül
jól használható több szempontú válogatásra. Különösen a nagyság szerinti válogatás fontos, mert
ehhez viszonylag kevés eszköz áll a rendelkezésre, és a g yengénlátó gyermekeknek erre nagy
szükségük van. Ha a mintalapok több nehézségi fokot képviselnek, ezekben tartsuk be a
fokozatosságot. A gyerekek maguk is találhatnak ki mintákat. Többirányú fejlesztést képvisel, ha a
verbálisan adunk utasítást a fűzés szabályára.

14
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, látási megfigyelőképesség, logikus gondolkodás,
beszéd.

10. ábra Katica Ritmusok és gyöngyök

/Fotó: /http://www.katica.hu/

A fűző játékok sorába tartoznak a különböző formájú lyukacsos táblák. A fűzés gyakorlása
alkalmat biztosít az „egymás mellett”, a sor, az oszlop fogalmának tanítására, egy új technika
elsajátítására.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, téri tájékozódás, olvasás- és írás-előkészítés.

11. ábra Fűzőcske tyúk

http://www.horzrt.hu/

Nehezebb feladat a lyukacsos táblákra, formákra különböző elemeket felfűzni. Ehhez alkalmas
eszköz a fűzős mackó, autó, házikó. A játékok sík alaplapból és annak stilizált ruháiból,
alkatrészeiből, stb. állnak. A fényképen látható macin és a ruhadarabokon található lyukak
felhasználásával lehet a macit egy hosszú cipőfűző segítségével felöltöztetni. Az egészen kis
gyermekek számára javasolt, hogy a macit még ruha nélkül fűzögessék. Fontos, hogy megtanulják
a technikáját, azt, hogy mikor melyik oldalról kell a fűzőt bedugni. Ha már ez jól megy, akkor a
ruhákkal is végezhetik a feladatot. Lehet, hogy még segítséget igényelnek abban, hogy a
ruhadarabokat a mackóhoz fogják. Az eszköz motiválhatja őket az önálló öltözködés terén is.

15
Fejlesztési területek: szem-kéz, koordináció, finommozgás, látási megfigyelő képesség,
önkiszolgálás

12.- 13. ábra Fűzőcske maci, ház, autó /Fotó: Paraszkay Sára/

Láncfűző eszközök: A játékok színes láncszemekből állnak. A láncszemek egyik oldalukon

nyitottak, kissé rugalmas műanyagból készültek. A játék során két láncszem megszakított
pontjait összeillesztve, egymástól 90 fokos szögben elforgatva lehet a szemeket
összepattintani. A kisebb vagy elmaradásokkal küzdő látássérült gyerekek számára még két
láncszem összeillesztése is nehéz feladat. Segíthetjük őket azzal, hogy tapintással kiegészítve
az információkat, megtanítjuk, hogyan keressék meg a kis megszakításokat a láncszemeken.
Gyakran igényel gyakorlást a láncszemek egymáshoz képest való elfordítása. Ezért javasolt,
hogy kezdetben a gyermekekkel csak két-két szemet kapcsoltassunk össze. Később, ha már
hosszú láncot fűzetünk, sok gyerek segítséget igényel abban, hogy az új szemet hová
kapcsolja. Meg kell tanítani azt is, hogyan keressék meg a lánc végét. Ha a gyermek a fűzés
technikáját már elsajátította, fűzhet különböző nehézségi fokú ritmikus sorokat a láncból.
Mindezen kívül az eszközt használhatjuk szín szerinti válogató feladatokra is. A különböző
hosszúságú láncok összehasonlítása szintén hasznos.
Fejlesztési területek: Szem-kéz koordináció, finommozgás, színlátás, megfigyelő képesség,
logikus gondolkodás, mennyiségállandóság.

16
 14. ábra Láncfűző
/Fotó: Paraszkay Sára/

Kombinált fűző eszközök: Idetartozik a pálcás fűzőkészlet: A készlet polifoam

alaplapokból, színes műanyag pálcákból, mintalapokból és hosszú fekete zsinórokból áll. A
mintalapok alapján kell az alaplap lyukaiba a pálcákat elhelyezni, és a zsinórt a megfelelő
módon befűzni. A kisebb gyerekek először csak a pálcákat szúrják az alaplapba (pl. virágokat
ültetnek). Mivel a gyengénlátó gyermekek esetében gyakori, hogy izomerejük kicsi, már ez is
fontos és hasznos feladat. A nagyobbak képesek sorokat, oszlopokat kirakni, akár a szóbeli
utasításnak megfelelő színű elemekkel. Figyelni tudnak arra, hogy a pálcákon a kis lyukak
felül legyenek, ehhez gyakran tapintásukat is igénybe veszik. Be tudják fűzni a zsinórt a
lyukakba. A mintalapok fokozatos nehézségűek, fontos betartani a sorrendet. Engedhető,
hogy a gyerekek a saját megoldási stratégiájuknak megfelelően dolgozzanak, soronként,
oszloponként, vagy a kirakandó ábrát egy egységként felfogva.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, finommozgás, izomerő, vizuális megfigyelő
képesség, logikus gondolkodás.

15. ábra Mintamásoló fűzőcske

/Fotó: Paraszkay Sára/

17
2.2.3.2. Pötyi-szerű játékok:

A legkisebb gyermekek számára könnyebb kis „dudorokra” különböző színű, formájú

„gombokat” illeszteni, mint a hagyományos gombácskákat a nyílásokba helyezni. Ezek a
játékok színes műanyag gombokból, műanyag alaplapokból és mintalapokból állnak. A
gombok patentszerűen az alaplapra sorokban és oszlopokban pattinthatók. A mintalapok nagy
méretű, kontúros rajzokat tartalmaznak, lehetnek színesek, de akár színezés nélküliek is. A
játék során a gombokkal kell az alaplapot mintegy kiszínezni. A gyermekek számára
sikerélményt biztosít, hogy a gombokat egyszerű elhelyezni. Néhány gyerek esetében mégis,
még ezt is gyakoroltatni kell. A szín szerinti differenciálást jól motiválja a játék. A színezés
nélküli oldalon gyakoroltathatjuk a vizuális emlékezetet azzal, hogy arra kérjük a gyermeket,
ugyanúgy színezzen, mint az előző alkalommal, vagy a vizuális képzeletet, ha maga
választhatja meg a színeket. Ha a gyermeket nem segíti a színezés, nehézséget okozhat a rajz
egységeinek felismerése, ezt úgy segíthetjük, ha előbb megbeszéljük azt, hogy a kép mit
ábrázol, milyen részekre oszthatjuk. A színezés nélküli oldalak fénymásolva ceruzával való
színezésre is alkalmasak.

16. ábra Maxi Coloredo /Fotó: www.katica.hu/ 17. ábra Pötyi képkirakó/Fotó: Paraszkay Sára/

A játék továbbfejlesztett változatában a gombok formája különböző lehet, az egyeztetés során

nem csak az elemek alakja, hanem az elhelyezkedésük módja is fontos lehet.

18
 18. ábra Maxi Geocoloredo /Fotó: http://www.katica.hu/

Hasonló elven alapuló fejlesztő eszköz esetében a színes geometriai formákból különböző
nehézségű ritmikus sorokat lehet kirakni. Ez a játék már elsősorban nem a szem-kéz
koordináció fejlesztésére irányul, számos egyéb képességre is hat.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, finommozgás, Gestalt látás, szín és
formaészlelés, látási figyelem, emlékezet és képzelet, analógiás gondolkodás.

19. ábra Logicoloredo

/Fotó: /http://www.katica.hu/

Az eredeti Pötyi játékban kis gomba alakú elemeket lehet lyukacsos táblába illeszteni.
A gombák mérete változatos, a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelően választható
meg. Gyakran mintalapok is tartoznak az eszközhöz, elősegítve a figyelem, a téri tájékozódás
fejlesztését, az írás és olvasás előkészítését is.

19
 20. ábra Pötyi bőröndben
/Fotó: /http://www.katica.hu/

Mozaik jellegű játékok: hasonlítanak a Pötyi-szerű eszközökhöz, színes, esetleg

különböző formájú gombokból és a gombok elhelyezésére alkalmas alaplapból – hálóból
műanyag hálóból, valamint esetleg mintalapokból állnak. A gombokból tetszés szerinti ábrák
rakhatók ki. A kisebb gyerekek számára a gombok berakása és kivétele már feladatot
jelenthet. A gombok alkalmasak szín és forma szerinti válogatásra. Ha ez már jól megy, a
gyerekek szabályos sorokban vagy oszlopokban helyezhetnek el elemeket. Ha az eszköz
mintalapokat nem tartalmaz, ilyeneket a pedagógus maga készíthet. Fejlesztő hatású, ha a
gyermek maga talál ki és készít el mintákat.
Fejlesztési területek: szín és formaészlelés, vizuális megfigyelés és fantázia, szem-kéz
koordináció, finommozgás.

21. ábra Pötyi képkirakó /Fotó: Paraszkay Sára/ 22. ábra Mosica képkirakó /Fotó: Paraszkay Sára/

2.2.3.3. Építő játékok:

Ebben a csoportban számtalan eszköz áll a rendelkezésre, közismert az építőkocka, a

Lego. A toronyépítő játékok esetében általában alaplapokra kell megfelelő elemekből a

20
szabályok szerint minél magasabb tornyot építeni. Kisebb gyerek számára lehet csak az építés
a cél. Ha ez már jól megy, bevezethetjük a szabályos építést, majd, ha lehet, a játékot
kockával, társasjátékszerűen játszani.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, finommozgás, színlátás, vizuális figyelem.

23. ábra Toronyépítő színlottó

/Fotó: Paraszkay Sára/

Építő játékok közé sorolhatók azok az eszközök is, amelyeknek a célja, hogy minél
több elemet helyezzünk el valamilyen alapeszközön. Ilyenek az egyensúlyozó maci és a
teherhordó elefánt. A maci esetében kis henger alakú, az elefántnál színes kis fahasáb formájú
rakományt kell felrakni a figurákra. A játék használata előtt fontos a gyermek számára
tapintással is kiegészítve megmutatni a felrakás szabályát. A pálcákat hármasával -
négyesével rakassuk egy sorba, a következő emelet az előzőre derékszögben álljon. Az
építkezést kezdhetjük az asztalon, és csak akkor folytassuk az elefánton, ha a gyermek a
technikát már elsajátította. A pálcákat használhatjuk szín szerinti válogatásra, egyéb építő
feladatok végzésére, mintamásolásra egyaránt, számolásra.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, finommozgás, színlátás, megfigyelő képesség,
logikus gondolkodás, mennyiségállandóság.

24. ábra Egyensúlyozó maci 25. ábra Teherhordó elefánt

/Fotó: http://fakopancs.hu/ /Fotó: Paraszkay Sára/

21
2.2.3.4. Grafomotoros készségeket fejlesztő tevékenységek:

Az rajzoló -, író mozgást előkészítő tevékenységek: Idetartozik a régi, de ma is

kiválóan használható játék a Mikádó, másik nevén a Marokkó. A közismert játék egyforma
hosszúságú fa pálcákból áll, amelyek különböző módokon színes csíkokkal jelöltek, mindkét
végük hegyezett. A játék során a kis pálcákat véletlenszerű elrendezésben kell elszórni az
asztalnak viszonylag kis területén, úgy, hogy azok minél több helyen egymást keresztezve
feküdjenek. A játékosok felváltva vehetnek el pálcát, de csak akkor tarthatják meg, ha ez úgy
sikerül, hogy egyetlen másik pálca sem mozdul meg közben. A játék célja minél több pálca
gyűjtése a színek által jelölt értékeknek megfelelően. Az játékból ma már többféle méretű
kapható, és mivel a gyengénlátó gyermekek számára nehéz észrevenni a pálcák elmozdulását,
érdemes nagyobb fajtát választani. Ügyelni kell arra, hogy az asztal lapjának színe ne fa
erezetű legyen, ha szükséges, az asztalra fekete, esetleg más sötét színű kartont, textilt lehet
tenni. A gyengénlátók esetében gyakran használt filc alátét megváltoztatja a játék nehézségét,
nem lehet rajta simán húzni a pálcákat. Az eszköz a gyermek önkéntelen látási figyelmét
hosszan ébren tartja, motiválja annak használatát, hiszen akkor is figyelnie kell arra, hogy
mozdulnak-e a pálcák, ha nem ő van soron. A tapasztalat mutatja meg a számára, hogy mikor
melyik pálcát érdemes megfogni úgy, hogy a többi ne mozduljon meg. Az eszköz alkalmas
egyéni fejlesztésre, amikor a gyermek a felnőtt ellen játszik, és kiscsoportban. Gyengénlátó
gyermekek esetében legfeljebb három gyermek tud elég közel hajolni a játékhoz ahhoz, hogy
mindenki lássa az elmozdulásokat.
Fejlesztési területek: szem-kéz koordináció, finommozgás, látási figyelem, gondolkodás.

26. ábra Mikádó

/Fotó: Paraszkay Sára/

Írás-előkészítés: Sokféle írómozgást előkészítő, begyakoroltató, segítő eszköz

használható erre a célra. A játékok egy része esetében valamilyen sín vezeti a gyermek kezét,
hogy az abban elhelyezett elemeket a megfelelő irányban mozgassa. Egyes játékoknál a cél,
hogy egy-egy betűelem vázolását gyakoroltassuk.

22
 27. ábra Íráselőkészítő
http://www.horzrt.hu/

Az eszközök használatát érdekesebbé teszi, ha különféle céllal kerülnek a kis elemek az egyik
helyről a másikra.

28. ábra Űrhajós útkereső 29. ábra Vezesd a helyére - formák 30. ábra Farm labirintus
http://www.horzrt.hu/ Fotó: http://www.horzrt.hu/ /Fotó: http://fakopancs.hu/

Minden gyermek szeret nyomot hagyni maga után. A legelső élmény a gyermek
számára a játszótér nedves homokjában végighúzott ujja, az általa kivájt kis gödör, a
magasított dombocska. Ezeket a tapasztalatokat erősíthetjük meg később gyurma
gömbölyítésével, sodrásával, alakításával. Később a térből már a papírlap síkjába érkezve a
kisgyermeknek először könnyebb az ujjával festeni, mint valamilyen eszközzel. A
gyengénlátó gyermek számára fontos, hogy a használt festék élénk, erős színű legyen.
A helyes ceruzafogást nem kell siettetni. A vékony, vagy akár a vastag ceruzák
használata előtt az óvodás gyermekek számára inkább biztosítsunk a kezük fejlettségi
állapotának megfelelő eszközöket. Ügyesen tudják használni a kicsi gyermekek is a marok
ecseteket.

23
 31. ábra Marok ecset/Fotó: http://www.fairplaytrade.hu/

A téglatest alakú méhviasz kréták erős nyomot hagynak, megfogni is könnyű őket. Különböző
vonalvastagságot érhetünk el a hegyükkel vagy az élükkel rajzolva. Gyorsan, nagy területet
lehet velük kiszínezni.

32. ábra Méhviasz hasábkréta /Fotó: http://www.katica.hu/

A megfelelő rajzeszközök kiválasztásánál vegyük figyelembe a gyermek

látóképességét. Gyakran hasznosabb ceruza helyett filctollat kínálni. Ha mégis ceruzát
használunk, az legyen háromszögletű, puha. A gyengénlátó, aliglátó gyermekek számára
fontos, hogy könnyen megtalálja a megfelelő színű eszközt, ezért olyan ceruzát biztosítsunk,
amely egész hosszában színes, nem a „natúr” kivitelűt.
A szabad rajzoláson kívül sokféle feladatlap közül válogathatunk. Természetesen nem
csak a speciálisan látássérült gyermekek számára készült feladatlapokat használhatunk, de
fontos, hogy a választás során prioritást élvezzen a láthatóság szempontja. Ebben az anyagban
sokféle jól használható feladatlap található.
A papír-ceruzás feladatok néha monotonná válnak a gyermekek számára. Hasonló
tevékenységet motiváltabban végeztethetünk azokkal a játékokkal, amelyek esetében
lemosható műanyag lapokra kell rajzolni, betűelemeket vázolni.

24
 33. ábra Íráselőkészítő /Fotó: http://www.horzrt.hu/

2.3. A vizuális gondolkodás fejlesztése

A vizuális gondolkodás fejlesztése a látásnevelés talán legfontosabb területe. A kognitív

funkciók optimális kibontakoztatása, a látásos ingerfeldolgozás, a tapasztalati információs
rendszer felépítése, a megszerzett ismeretek, a kialakult készségek és képességek analógiás
használata teheti képessé a látássérült gyermeket, tanulót olyan kompenzáló technikák
megtanulására, kifejlesztésére, amelyek segítségével sikeresek lehetnek az iskoláztatásuk
során, és megvalósulhat társadalmi integrációjuk.

2.3.1. Vizuális megfigyelő képesség

A vizuális megfigyelő képesség fejlesztése minden esetben valós tárgyak
megismertetésével kezdődik. A széles tapasztalati bázis biztosítása azt is jelenti, hogy a
gyermek a látása mellett a tapintását, hallását, sőt ízlelését, szaglását is használja. A tapintást
fejlesztő játékok között számos olyat találunk, amelyek használata során a gyermek csak a
tapintását használhatja, a szemét bekötjük, esetleg a vizsgált darabokat eltakarjuk előle. Ezek
a játékok nagyon hasznosak azokban az esetekben, amikor a már jól megismert tárgyak
formáját kívánjuk felidéztetni, azonban amennyiben látássérült gyermekek, tanulók vizuális
megfigyelő képességének a fejlesztése a célunk, fontos, hogy a látásos és a tapintásos
információkat egyszerre kapja.
A fotók közvetlen környezetünkről a lakás különböző helyiségeiben található
különféle tárgyakról, eszközökről nagyon hasznosak. A képek legyenek jól láthatóak,
élethűek, könnyen felismerhetőek. A gyengénlátó gyermekek számára fontos a képek
megfigyelése, a lényeges elemek kiemelése. Az eszköz használata során a gyermek nevezze

25
meg, hogy mit lát, és az mire való. Rendezze csoportba funkció vagy hely szerint, de más
csoportosítás is elképzelhető. Becsülje meg a tárgy méretét, tömegét. (Hová fér be, ki tudja
felemelni.) Keressen hasonlóságokat, különbségeket. Ennél az eszköznél a lehetőségek
hatalmasak, a pedagógus maga számos ötletet kipróbálhat. Egy példa: a gyerekek egy-egy
képet kapnak, beszélnek róla társaiknak, akik kitalálják, mi lehet az.
Fejlesztési területek: képfelismerés, általános ismeretek, szókincs, logikus gondolkodás,
vizuális megfigyelő képesség, kommunikáció.

34. ábra Fotósorozat /Fotó: Paraszkay Sára/

A szemmozgások irányítását is segíthetjük körvonal megkeresése, részek elkülönítése,

hiányzó képek kiegészítése lehet a cél a tevékenységek során. A megfelelő forma, kép
kiválasztása és helyére illesztése pontos szem-kéz koordinációt igényel.
A következő játékban minden rajzot két színnel színeztek ki. A lapokon körben
megtalálhatók az alkalmazott színek, minden lehetséges párosításban. A játék célja, hogy a kis
képeket, amelyeken szintén ugyanezek a rajzok találhatók a megfelelő nagy képhez
párosítsuk, és oda illesszük, ahol az a két szín van, amelyet a rajzon használtak. A kisebb
vagy rosszabbul látó gyermekek számára jó feladat a nagy lapok összeillesztése, a kis rajzok
csoportosítása a hátlapjukon levő ábrák alapján. A képek felismerésében a gyermekek
bizonyos esetekben segítségre szorulhatnak. A főfogalmakat minden esetben próbáljuk a
gyermekkel megfogalmaztatni. A szín-párok keresése elég nehéz feladat, csak a
nagycsoportos vagy idősebb gyermekektől kívánhatjuk meg. Kérjük, először nevezzék meg a
használt színeket, majd keressék meg, hogy ezek hol találkoznak. Fejlesztési területek: látási
megfigyelő képesség, színlátás, szókincs, gondolkodás.

26
 35. ábra Keresd a helyét! /Fotó: Paraszkay Sára/

2.3.2. Analízis – szintézis

Az analízis és a szintézis a gondolkodás alapfunkciói, amelyek során környezetünket
megismerjük. A látásunk önkéntelen működése is azon alapszik, hogy az egyszerre élesen
látott egészen kis részeket, területeket egyesítjük, egészként érzékeljük. A világ tárgyainak,
szereplőinek megismerése nem történhet másként, mint a részletek elkülönítésével illetve a
részletekből az egész egyesítésével.
A mozaik jellegű játék részei: egy alaplap, amely vékony vonalakkal négyzetekre
osztott; kis négyzetek; mintalapok. A mintalapokon különböző arcokat ábrázoló képek
találhatóak, ezeket kell a kis négyzetekből az alaplapra kirakni. A játék a nagycsoportos
korosztálytól ajánlott, kisebb gyermekek számára általában túl nehéz. A mókás arcok kirakása
motiváló. A gyerekek általában különböző stratégiákat alkalmaznak a játék során. Van, aki
soronként dolgozik, akár alulról, akár felülről. Mások észreveszik és kihasználják a
szimmetriát, és „párosával” rakják a részeket. Ha a stratégia jól működik, akkor a gyermek
szinte teljesen önállóan tud tevékenykedni. Azonban ha rossz az elképzelés, vagy a gyermek
nem képes egyedül a munkához látni, segítséget kell nyújtani szóban, esetleg bemutatással. A
gyengénlátó gyermek számára a sok elem közül való keresés nehézséget okoz, ezért az eszköz
alkalmat nyújt a pásztázó szemmozgás tanítására.
Fejlesztési területek: látási figyelem, pásztázó szemmozgás, téri tájékozódás, szem-kéz
koordináció, finommozgás, gondolkodás.

27
 36. ábra Piky mozaik
/Fotó: Paraszkay Sára/

A kisóvodás gyermek a látássérülésétől függetlenül sem képes egyszerre látni az

egészet és a részleteket. Azonban ez a képesség az iskolaérettség feltétele, nélkülözhetetlen az
írás és az olvasás elsajátításához.
Kiváló olvasás-előkészítésre alkalmas eszköz, amelynek alaptáblához és az azokhoz
tartozó kártyákhoz különböző szabályok tartoznak. Egy-egy az alaplapnál a kártyákon levő
képek, értelemszerűen kerülnek azok elé, mögé, alá, fölé. A következő lapokon párokat kell
találni, a különbségek egyre kisebbek. A többi laphoz tartozó kártyák közül a két-két
kakukktojást kell kiválasztani. A különbségeket az irányok, sorrendek adják meg. Fontos,
hogy a gyermek minden alkalommal nevezze meg, hogy mit hová és miért tesz, mi a
különbség.
Meg kell figyelnünk, hogy a gyengénlátó, aliglátó gyermek számára megfelelő-e az
eszköz mérete, amit választottunk,
esetleg adaptálásra, nagyításra vagy
kontúrozásra van-e szükség.
Fejlesztési területek: vizuális megfigyelő
képesség, olvasás és írás előkészítés, téri
tájékozódás, általános ismeretek,
szókincs.

37. ábra Olvasás-előkészítő játék

/Fotó: Paraszkay Sára/

28
 A képek pontos megfigyelése lehetővé teszi azok értelmezését, logikai, időrendi sorba
rendezését egyaránt. Ennek jelentősége nagy lesz a gyermek, tanuló életében a világ
megértésében, az olvasott történetek felfogásában.
A folyamatkirakó puzzle-szerűen követi végig különböző rajzok elkészültét. A
gyengénlátó gyermekek számára a rajzolás nehéz feladat.
Az óvodában a rajzolást segítik, de nem tanítják, ami az ép látású gyerekek számára
megfelelő. A látássérült gyermekeknek mintákat, sémákat kell mutatni, hogy azután már ők is
képesek legyenek magukat rajzban kifejezni. Az eszközzel először a rajz menetét
tudatosíthatjuk. A kirakás után a fénymásolt lapokon a gyermekek maguk is kiszínezhetik,
kiegészíthetik a hiányos rajzokat, végül önállóan rajzolhatnak.
Fejlesztési területek: vizuális megfigyelő képesség, logikus gondolkodás, szem-kéz
koordináció, grafomotoros képességek, eszközhasználat.

38. ábra Folyamatkirakó

/Fotó: Paraszkay Sára/

A képsorozatok képeket tartalmaznak (fotók illetve rajzok formájában), amelyek

eseménysort ábrázolnak a hétköznapi életből merítve A játék során a gyermek először az
indítóképpel ismerkedjen meg, azt figyelje meg, mondja el részleteit. Megpróbálhatja kitalálni
a történet lényegét. Ezután az eseménysort megismerve kapja meg a képeket összekeverve, és
próbálja rendezni. Mindig mesélje el a gyermek is a történetet.

29
 39. ábra Képsorozatok: Történetek
/Fotó: http://www.horzrt.hu/

Nagyobb gyermekek előzetes információ nélkül is megkaphatják a képeket, és maguk

alakíthatják ki a sorrendet. Közben ilyenkor is beszéljenek az eseményekről, változásokról.
Időnként tévesztenek, de gyakori, hogy a verbalizálás közben maguk jönnek rá a hibájukra, és
javítják azt. Ha ez nem sikerül, a pedagógus jelezze, hogy valahol hiba van, de még ne
mondja meg, hogy hol.
Fejlesztési területek: figyelem, logikus gondolkodás, képfelismerés, általános ismeretek,
szókincs.

40. ábra Fotósorozatok /Fotó: Paraszkay Sára/ 41. ábra Képsorozatok: Ételek /Fotó: Paraszkay Sára/

2.3.3. Differenciálás
Két hasonló dolog közötti eltérések megfigyelése, illetve ennek ellentéte, a két eltérő
dolog közötti hasonlóság megfigyelése. A kognitív művelet esetében nagy az emlékezet
szerepe, hiszen egyszerre csak az egyiket látjuk. Ez különösen jelentős a látássérült
gyermekek, tanulók esetében, mert a számukra nehezebb a megfigyelt tárgyak, képek

30
többszöri megtekintése. Nehezen találják meg az egyiket, majd a másikat, ezért fokozottan a
memóriájukra hagyatkoznak.
Amennyiben a megfigyelt tárgyak, képek bonyolultabbak, összetettebbek, különösen fontos a
pontosság és a tudatosság.
A differenciáló képesség fejlesztésére alkalmas a hiányos képek felismerését, az
ellentétpárok felismerését célzó játékok.

42. ábra Képkiegészítő képlottó /Fotó: /http://www.katica.hu/

A gyerekek nagyon kedvelik a varázsló játékot, amelynek során bármilyen tárgyat

felhasználhatunk. Az asztalon, szőnyegen elhelyezett eszközöket egy kis időre eltakarjuk,
majd valamit megváltoztatunk. Ezt a változást kell a gyermeknek észrevennie. Ügyelnünk kell
a fokozatosságra. A gyermek számára könnyebb észrevenni, ha valamit elveszünk, esetleg
hozzáteszünk a megfigyelt játékokhoz, mint azt, ha a tárgyak helyét változtatjuk meg. Mivel
az emberi emlékezet terjedelme kb. 7 egység, ezért ennél több elemet ne használjunk.

2.3.4. Alaklátás

Az alaklátás akkor valósulhat meg, ha a személy képes a lényeges jegyek

felismerésére, ezért a lényegkiemelés gondolati műveletével szorosan összefügg. A lényeges
elemek kiválasztása és bevésése teszi lehetővé a fogalomalkotást, amely ezeknek a jegyeknek
az általánosításán alapszik. Az egyén által alkotott fogalmak egyetlen valódi tárggyal illetve
egyetlen más ember fogalmaival sem azonosak teljes mértékben, mégis nélkülözhetetlenek a
világban való eligazodásban. Segítségükkel nem szükséges minden látott információt
részletesen feldolgozni, kevés jegy alapján megtörténhet a felismerés, a tapasztalati bázisba
helyezés.

31
A síkban és a térben való ábrázolás és az ábrázolások felismerése már szinte csak jelképesen
tartalmazza a lényeges jegyeket, ezért fontos, hogy fokozatosan juttassuk el a gyermeket a
valóságos tárgyaktól a maketteken majd a fényképeken keresztül az egyszerűsített rajzos
ábrázolásokig.

Az alaklátás fejlesztésében fontosak az egyszerű geometriai formák. A formaészlelés

során gyakran kap figyelmet a színegyeztetés is. Időnként előfordul, hogy egy-egy
kisgyermek látja a színeket, képes egyeztetni is, de megnevezni nem tudja azokat, esetükben
fontos a sok gyakorlás. Nem mindig könnyű megkülönböztetni őket a színlátási problémákkal
küzdő gyermekektől.
Az egyik legnépszerűbb forma és színegyeztető játék a Colorama. A játék egy
alaplapból, kis elemekből, szín- és forma dobókockából áll. Az elemek piros, kék, zöld és
sárga színűek, kör, négyzet, háromszög, trapéz és hatszög alakúak. Az alaplapban az
elemeknek megfelelő alakú mélyedések találhatók, amelyek belső része fehér, de a
környezetük színes. Így minden kis elemet a megfelelő helyre tehetünk. A játék célja, hogy a
két dobókockával együttesen dobva a gyermek keresse meg az így adott elemet, és az
alaplapon helyezze el. Gyengénlátó gyermekek esetében legfeljebb ketten játsszák a játékot
társasjátékszerűen, mert különben zavarják egymást, ha közel hajolva keresik a megfelelő
elemet vagy annak helyét. Egyéni fejlesztés esetében az eszközt használhatjuk válogatásra,
váltott szempont szerint is. Mivel ez így egyhangú, játékos ötletekkel növelhető a motiváció:
pl. a színes macik szeretnék megkapni a saját játékukat.
Fejlesztési területek: szín és formaészlelés, látási figyelem, szem-kéz koordináció.

43. ábra Colorama /Fotó: Paraszkay Sára/

A képlottók ismert, gyakran használt játékok. Az alaplapokon kis színes rajzok

találhatók. Ezek a rajzok kis kártyákon is megjelennek, a játék célja, hogy a gyermek
32
egyeztesse a rajzokat, a kártyákat a megfelelő képre helyezve. A fényképen is látható képlottó
ezenkívül még egy lehetőséget tartalmaz: az alaplapok másik oldalán a kis képek kontúrja
látható, ezeket kell felismerni és egyeztetni a kártyákkal.
A látássérült gyermek alaklátása, képfelismerése gyakran bizonytalan, hiányos. Ezen a
területen sem elég számukra a spontán érés, már kis korban fejlesztésre szorulnak. Erre
játékos, motivált eszköz a képlottó. A játék során meg kell bizonyosodni arról, hogy a
gyermek felismeri a képeket, ha nem, segíteni kell. A játék lehetőséget nyújt a főfogalom alá
rendezésre is. Először mindig az egyszerű egyeztetés legyen a feladat, és ha ez jól megy,
akkor próbálkozzon a gyerek a kontúrokkal. Nagyobb, ügyesebb gyermekek esetében meg
lehet próbálni, hogy a kontúrokat kis képek nélkül kapja meg, és megpróbálja kitalálni, mit
ábrázolhatnak.
Fejlesztési területek: látási figyelem, alaklátás, képfelismerés, Gestalt-látás, szókincs,
gondolkodás.

44. ábra Képlottó /Fotó: Paraszkay Sára/

Közismertek a különböző puzzle jellegű kirakó játékok. Ezek a játékok egy vagy több
képet tartalmaznak, amelyeket legalább két, de akár ezer darabra is felvágtak. A képek
leggyakrabban kartonból készülnek, de lehetnek fából műanyagból, polifoamból. A játék célja
minden esetben a kép kirakása, összeállítása. Jelen katalógusunkban a teljesség igénye nélkül
kívánunk néhány típus. a fényképek között megmutatni.
A sokféle puzzle közül a gyengénlátó gyermek számára javasolt mindig olyat
választani, amely mind a látásteljesítményének, mind az egyéb területeken elért fejlettségi
szintjének megfelel. A gyermeket nem ajánlott magára hagyni a feladattal, ha szükséges,
segítséget kaphat szóban, vagy rajzzal is. Munkája könnyebb lehet, ha nem kell egyszerre az
egész képpel foglalkoznia, hanem külön megkap egy-egy részlethez tartozó elemeket.

33
Javasolt, hogy a gyermek a részeket ne szétszedve kapja meg, hanem először aprólékosan
megbeszélve egészben lássa a kirakandó képet, és csak utána ő maga szedje szét azt. Ajánlott,
hogy először a rugalmas polifoam anyagból készült kirakókkal próbálkozzon a gyermek, mert
azt könnyebb összerakni akkor is, ha még nem képes az elemeket pontosan illeszteni. A
fogantyús fa puzzle-k szintén könnyebben összerakhatóak. A karton kirakókat csak a
viszonylag nagyobb, ügyesebb gyerekek tudják használni.
Fejlesztési területek: alaklátás, szem-kéz koordináció, finommozgás, látási megfigyelő
képesség, Gestalt-látás.

45. ábra Puzzle 46. ábra Mackócsalád fogantyús puzzle

/Fotó: Paraszkay Sára/ /Fotó: Paraszkay Sára/

47. ábra Háromszög kirakó 48. ábra Padló puzzle

/Fotó: Paraszkay Sára/ /Fotó: http://www.horzrt.hu/

A Puli puzzle érdekes, a megszokottól kissé eltérő kirakó. A játék mintás mágneses
elemekből, mintafóliákból, és mintafüzetből áll. Az elemekből kell a mintákat kirakni a fém
tartódoboz fedelébe. A fóliákon való kirakás könnyebb, ezért először ezt használjuk. A fóliát
a tetőbe kell helyezni, és arra rátenni az elemeket. Mivel tető belseje mintás, a kétféle minta
összekeveredik, ezért a gyengénlátó gyermekek számára feltétlenül ajánlott, a tetőbe egy
megfelelő méretre vágott fehér lapot helyezni. A mintalapokon található ábrák elég kicsik,
ezért ezeket a viszonylag jobban látó, ügyesebb gyermekeknél használjuk.

34
 49. ábra Puli puzzle /Fotó: Paraszkay Sára/

Fejlesztési területek: alak és formaészlelés, vizuális megfigyelő képesség, szem-kéz

koordináció.

2.3.5. Téri tájékozódás fejlesztése:

Fontos leszögezni, hogy a téri tájékozódás tanult funkció, amelynek kialakulása a

csecsemő és kisdedkorban kezdődik, és a mozgásfejlődésen, a kinetikus, vizuális és taktilis
érzékelésen alapszik. Látássérült kisgyermekek esetében nehezített a magas szintű téri
tájékozódás kialakulása, a korai a mozgásfejlődés, a vizuális érzékelés és észlelés
akadályozottsága miatt a téri orientációjuk gyakran fejletlen, a spontán érés révén nem jut el a
kultúrtechnikák elsajátításához szükséges szintre. Ezért ennek a területnek a fejlesztése
nélkülözhetetlen.
A gyengénlátó és aliglátó gyermekek közül sokan csak az egyik szemüket használják,
mert a másik szemükkel nem látnak, vagy csak sokkal rosszabbul, mint a másikkal. Az emberi
érzékelés sajátja, hogy az előre néző két szem némileg különböző képéből állítja össze az agy
a térbeli észlelést. Ha ez nem lehetséges, akkor a téri orientáció kialakulása még több tanulást,
tudatos fejlesztést igényel. Nagyobb térben a nagymozgásos tapasztalat segít a
megismerésben, a távolságok felmérésében, a szűkebb környezet, kisebb tárgyak esetében a
tapintással szerzett információk nyújtanak ismeretet a tárgyak testességéről, méreteiről.
Helyes térérzékelés nélkül nem lehetséges az írás és olvasás elsajátítása, hiszen a betűk
az alkotó elemekből, illetve az elemek egymáshoz viszonyított helyzetéből ismerhetők fel.
Egy példa: egy kör és egy álló egyenes alkotja a b, d, p, q betűket egyaránt, csak az
elhelyezkedésük különbözik.

35
 A téri tájékozódás fejlesztésére számtalan eszköz áll a l egkisebb és a nagyobb
gyermekek számára is rendelkezésre. A másutt már megemlített építő – konstruáló játékokat
erre a célra is használhatjuk.
Számos változata kapható a golyóvezetőknek. A különböző módokon formázott merev
huzalszálakon gyöngyök mozgathatók.
Javasolt a gyermeket először szabadon manipuláltatni a játékkal. Ha az eszközt már
megismerte, verbális utasítások alapján vezesse a golyókat a pályán. Meghatározható, hogy
egyszerre hány elemet irányítson. A megoldáshoz a gyermeknek gyakran mindkét kezét
használnia kell, így a nem domináns keze is ügyesedik. Ez különösen a gyengénlátóknál az
átlagos populációhoz képest sokkal gyakrabban jelentkező keresztezett dominancia esetén
fontos.
Fejlesztési területek: téri tájékozódás, szem-kéz koordináció, finommozgás, számfogalom
kialakulása.

50. ábra Golyólabirintus

Fotó: http://www.horzrt.hu/

Számtalan labirintus típusú fejlesztő eszköz közül válogathatunk. Az egyik játék ovális
fa alaplapból és kis acélgolyóból áll. Az alaplapon egyszerre egy golyó vezethető végig
tengeri útvonalat ábrázoló vájatokon, amelybe számos „csapda” van beépítve, örvények és
egyebek, ahol a golyó megrekedhet. Az alaplap alsó részének közepén szintén fa félgömb
található. A lap ezen billeg, a szélét két kézzel tartva lehet a játékot mozgatni és ezzel a golyót
irányítani. A játék célja a csapdákat elkerülve a golyót a célba irányítani. Az eszköz rendkívül
motiváló, a gyerekek nagyon szeretik. Gyengénlátó gyermekek esetében javasolt a kívánt
útvonalat először az ujjukkal bejáratni. Aliglátó gyermekek esetében az adaptáció eszköze, ha
a csapdákat színezzük, vagy kontúrozzuk a jobb láthatóság kedvéért.
Fejlesztési területek: téri orientáció, szem-kéz koordináció, finommozgás.

36
 51. ábra Tengeri kaland
/Fotó: Paraszkay Sára/

A klasszikus útvesztő esetében valamilyen eszközzel – a következő játékban alulról

irányítható ember formájú bábúval, illetve az alulról azt irányító mágneses rudacskával kell
zegzugosan a megfelelő irányba haladni. A műanyag táblákon különböző nehézségi fokú
labirintusok jelennek meg, amelyeknek határai a tábla anyagából némileg kiemelkednek. A
gyermekek először az ujjukkal haladjanak végig a pályákon, esetleg a bábút közvetlenül
megfogva és vezetve. Ezután kerülhet sor a mágneses elemre. Aliglátó gyermekek esetében
különösen hasznos, hogy a gyermeknek úgy kell célzottan mozgatnia a kezét, hogy nem látja
annak mozgását. Az olvasókészülék használatakor szintén ilyen mozgásra van szükség.
Aliglátó gyerekek számára a labirintusok határai nem mindig látszanak jól, ezért az
eszköz adaptálásaként az utat (esetleg a határvonalakat) a fotó látható módon színekkel
jelölhetjük. Fejlesztendő területek: téri tájékozódás, szem-kéz koordináció, gondolkodás.

52. ábra Mágneses labirintus /Fotó: Paraszkay Sára/

A labirintusjátékok közül használhatunk olyat, amelyben az útvesztő nem állandó, az

utakat kisebb gyermekek esetében a felnőtt, nagyobbaknál a gyermek maga alakíthatja ki.
Különösen fejlesztő hatású az útvesztő eltervezése, kivitelezése.

37
 53. ábra Labirintus /Fotó: http://www.horzrt.hu/

A téri tájékozódást fejlesztik azok az eszközök, amelyek esetében a feladat függőlegesen

állított berakó rácsos táblába mintalapok alapján vagy a gyermek által kitalálva ábrákat
kirakni. A minták nehézségi foka változó. A játék során a gyermeknek elmondjuk, hogy
milyen érdekes mintákat készíthet. Motiválhatjuk azzal, hogy a számára kedves történetbe,
mesébe ágyazzuk a feladatot. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy úgy építkezzen, mint ha házat
építene, alulról felfelé. Választhat, hogy soronként vagy oszloponként szeretné a kis lapokat
elhelyezni. Néhány gyermek számára a szimmetria jelent segítséget. Fejlesztési területek: téri
tájékozódás, vizuális megfigyelő képesség, szem-kéz koordináció, logikus gondolkodás.
A hasonló eszközök között találunk olyat, amely a kisebb gyermekeknek is adható, az
egészen csekély látásmaradvánnyal rendelkező gyermekek számára is jól használható. Elemei
nagyok, könnyen megfoghatóak. A kirakáshoz használt állványok, mintalapok is különböző
nagyságúak, lehetőséget nyújtva a fokozatosságra. A játék önmagában motiváló, mert az
eredmény látványos, a gyengénlátó gyermekek számára is jól látható.
Fejlesztési területek: Téri tájékozódás, vizuális megfigyelő képesség, szem-kéz koordináció,
logikus gondolkodás.

54. ábra Lumi mozaik 55. ábra Nagy gombok mozaik

/Fotó: Paraszkay Sára/ /Fotó: Paraszkay Sára/

38
 A téri orientációt segítik a különféle mintamásoló játékok, amelyekben a síkban
megjelenő képet a térben kell megjeleníteni. A játék célja a minták pontos lemásolása. A
fejlesztés során a pedagógus egyszerű alakzatokat alakíthat ki, a gyerekek ezt másolják.
Később az elemekből építendő alakzatot szükség esetén a pedagógus másolja le, majd a
gyermek ennek alapján készíti el a maga építményét. Ezután a makettet már csak rövidebb
ideig mutatjuk, a gyermek munkája részint a mintalap alapján, részben emlékezetből történik.
Végül építhet a gyermek csak a mintalapok alapján. A motivációt javítja, ha az alakzatokat
elnevezzük, vagy a gyermek készíthet nekünk mintát.
Fejlesztési területek: téri tájékozódás, látási megfigyelő képesség, szem-kéz koordináció.

56. ábra Organicubes /Fotó: Paraszkay Sára/

Az előző játékhoz hasonló eszközök már nem egyszerű geometriai formákat, hanem
kedves kivitelű figurákat tartalmaznak, amelyeket mintalapok alapján kell elhelyezni a térben
vagy a nehezebb játék esetében a síkban. Az eszköz elsősorban egyéni fejlesztésre alkalmas.
Fontos, hogy a gyermeket bíztassuk, hogy tevékenységét mindig kísérje verbálisan is.
Lehetőség szerint a térbeli irányokat minél pontosabban és szabatosabban fogalmaztassuk
meg. Bátorítsuk a több szempontú megközelítést. A mintalapok helyett az elhelyezést
irányíthatjuk szóbeli instrukciókkal is. A feladatot egyéni ötletekkel motiválhatjuk, tehetjük
játékosabbá.
Fejlesztési területek: téri tájékozódás, látási megfigyelő képesség, szókincs.

39
 57. ábra Tájékozódás a térben 58. ábra Tájékozódás a térben
/Fotó: http://www.katica.hu// /Fotó: http://www.katica.hu/

59. ábra Tájékozódás a síkban /Fotó: Paraszkay Sára/

A mintamásolás lehet olyan komplex, hogy a magasabb osztályfokon tanuló
gyermekek számára is komoly feladatot jelenthet. Az eszköz négy egyforma kockából, két
tükörből, két tükörtartó állványból és 24 mintakártyából áll. A kockák minden oldala más-más
mintájú. A mintalapokon a kockákból kirakható, minden esetben szimmetrikus alakzatok
találhatók. A minták négy kockából rakhatók ki, de a tükör segítségével két kocka is
elegendő. A játék során javasolt először a mintákat négy kocka segítségével megalkotni.
Amennyiben ez már jól megy, a gyermek bemutatás alapján képes a tükör használatára. A
fokozatosságot biztosítja, ha előbb a négy kockából kirakja az ábrát, majd az alsó kettőt
helyezi az állványra. Végül már csak két kockát használva tevékenykedik. A játéknak már a
könnyebb változata is fejlett téri orientációt igényel, megalapozza az iskolai másolási és
egyéb feladatokat. Fejlesztési területek: téri orientáció, látási figyelem, gondolkodás, szem-
kéz koordináció, finommozgás.

40
 60. ábra Tükör játék
/Fotó: Paraszkay Sára/

2.3.6. Testséma kialakulásának fejlesztése

A helyes, valóságnak megfelelő testséma kialakulása feltétele a jó téri orientációnak,

mert a t érben való tájékozódást a gyermek önmagához, egész testéhez, illetve testrészeihez
viszonyítva kezdi. A mozgás és a testséma kialakulása összefügg. Emellett a helyes
testsémának fontos szocializációs szerepe is van.
A gyengénlátó gyermek számára nehezített a helyes testséma kialakulása, mert sem saját
testét, testrészeit, sem tükörképét, sem a környezetében lévő többi embert nem látja tisztán. Az
utánzás szintén kevésbé működik a látássérült gyermekek esetében. A testséma fejlesztése gyakran
történik tükör segítségével, amelyhez a gyermek egészen közel mehet, illetve bemutatással, amikor
a felnőtt a gyerektől néhány cm-re mutatja testrészeit, mozdulatait, mimikáját. A látássérült
gyermeknek nehezebb az önkiszolgálás elsajátítása is, mint ép látású társaiknak. Saját testsémájuk,
az emberi test megismerése szintén nehezített. Jó, játékos eszközök állnak rendelkezésre ennek a
területnek a fejlesztéséhez, segítenek a hiányokat kiküszöbölni.
Ide sorolhatunk minden öltöztető játékot. A mágneses öltöztető játékok felállítható
vagy fektetett alaplapból áll, amelyeken egy fiú és/vagy egy lány rajza található, valamint az
ezekre felhelyezhető ruhákból és kiegészítőkből.
Ha néhány ruhadarab és más holmi nehezen ismerhető fel, ezeket nevezze meg a
gyermek. Ha ez nem sikerül, akkor a pedagógus tegye azt a helyére, mert így könnyebb
rájönni a mibenlétére. Ha így sem sikerül, akkor a gyermeknek meg kell mondanunk, hogy mi
is az. Javasolt, hogy a darabokról a gyerekek mondják el, mire való, mikor használják. Ezzel

41
lehetőség nyílik más témákról (pl. évszakok) való beszélgetésre is. Ajánlott a rajzolt
gyerekalakok többféleképpen való felöltöztetése.
Fejlesztési területek: testséma, téri tájékozódás, önkiszolgálás, általános ismeretek, szókincs,
rugalmas gondolkodás.

61. ábra Játék a színekkel 62. ábra Mágneses öltöztető

/Fotó: http://www.katica.hu/ /Fotó: Paraszkay Sára/

Jól használható eszköz, amelynek lényege, hogy az alaplapokon megfigyelt,

mozgásban levő fiúról készült rajzok a következő lapokon „eltűnnek, csak tevékenységhez
használt eszköz marad meg. Átlátszó fóliákon jelenik meg, ezekkel lehet a hiányos képeket
kiegészíteni.
Fontos, hogy a gyermek a játék közben mondja is el, hogy mit csinál a fiú a képeken,
sőt, ha lehetséges mutassa meg, játssza el maga is a mozgást. Nagyobb gyermek esetében a
játékot nehezíthetjük, ha a teljes tevékenységet ábrázoló alaplapot nem mutatjuk meg, ezeket
csak ellenőrzésre-önellenőrzésre használjuk.
Fejlesztési területek: testséma kialakulása, téri tájékozódás, szem-kéz koordináció, logikus
gondolkodás, szókincs.

42
 63. ábra Játék a testhelyzetekkel
/Fotó: Paraszkay Sára/

2.3.7. Vizuális emlékezet

Az agyban az érzékelés feldolgozása alapján belső kép, azaz érzéklet alakul ki a látott
tárgyakról, élőlényekről, a körülöttünk levő világról. Számos ismétlés után az érzéklet
tartóssá, felidézhetővé válik – ezt már képzetnek nevezzük. Azokat a tárgyakat, jelenségeket
ismerjük fel, amelyekről van belső képünk, tehát a képzet segít abban, hogy ne kelljen minden
alkalommal mindent hosszasan megvizsgálnunk. A tapasztalatok sokasága, az azokra való
emlékezés segíti az eligazodást ebben az inger-gazdag világban.
Gyengénlátók esetében nem maradhat el a fejlesztés: növelni kell a látási emlékezet
terjedelmét, tartósságát és a belső képzetek mennyiségét, pontosságát.
A vizuális emlékezet fejlesztésére közismertek a memória játékok. Nagy előnyük,
hogy társasjátékszerűen alkalmazhatók, szórakoztatók. Otthoni játéknak is ajánlhatjuk ezeket,
az egész család együtt játszhat velük.
A közismert játékcsalád lényege, hogy a különböző elemekből két-két darab található,
ezeket valamilyen módon eltakarjuk. A játék során egy-egy játékos két elemet néz meg, ha
azok egyformák, akkor megtartja, ha nem, visszateszi előző helyére. A cél minél több pár
gyűjtése. Az elemek leggyakrabban kartonra nyomtatott színes rajzok, fényképek. A
gyengénlátó gyermek számára a játék során segítséget jelenthet, ha az elemeket nem
véletlenszerűen, hanem sorokba, oszlopokba rendezve helyezzük el az asztalon. A sok elem
miatt a játék elején a gyermekeknek nincs sikerélményük, fontos a motiváció. A
fokozatosságot az elemszám növelése jelentheti. Meg kell győződni arról, hogy a gyerekek

43
felismerik a képeket. Fontos, hogy mindig nevezzék meg azt, amit felfordítottak, akkor is, ha
nem páros, mert a szóbeliség segíti az emlékezetet.
Az eszköz tovább fejlesztett változataiban a párok nem egyformák, hanem valamilyen
vezérlő elv szerint összetartozók.
Fejlesztési területek: vizuális és verbális emlékezet, vizuális megfigyelő képesség,
szabálytudat.

64. ábra Gomba memória 65. ábra Gyümölcsös memória

/Fotó: Paraszkay Sára/ /Fotó: http://fakopancs.hu/

66. ábra Memóriajáték – élelmiszerek /Fotó: http://www.horzrt.hu/

A memória játékok hátránya, hogy a gyermek lassan jut sikerélményhez, hiszen az

első forgatások során csak véletlenül találhat párokat. Gyakran előfordul, hogy elveszíti a
kedvét, félbehagyja a játékot. Ezt küszöböli ki az a fajta emlékezet-fejlesztő játék, amely
során a kártyákat képpel felfelé helyezzük el, és közülük néhányat letakarunk. A cél, hogy a
gyermek emlékezzen arra, milyen kép van a takarás alatt.
A játék során minden alkalommal győződjünk meg arról, hogy a gyerekek az összes
rajzot felismerik. Mindig kérjük őket, hogy mondják is, hogy melyik képre teszik éppen a
sapkát. Amikor az első képeket letakarjuk, memorizálhatjuk, ismételhetjük, hogy melyik
sapka mit rejt. A gyengénlátó gyermekek számára előnyös, hogy a játék során nem kell

44
folyamatosan nézni a képeket, ezért ha társasjátékként használjuk, a gyerekek nem zavarják
egymást. A játék különbözik a megszokott memória játékoktól, motiváló hatású, hogy a játék
elején a gyermekeknek könnyen érnek el sikert, később nehezedik a f eladat. Sajnos ilyen
típusú játék jelenleg alig van kereskedelmi forgalomban, de házilag is könnyen elkészíthető.
Fejlesztési területek: vizuális és verbális emlékezet, vizuális megfigyelő képesség,
szabálytudat

67. ábra Nanu

/Fotó: Paraszkay Sára/

2.3.8. Vizuális képzelet fejlesztése

A sokoldalú emlékképek összessége új képpé áll össze, ez már a képzelet eredménye.

A belső képeink nem azonosak egyetlen valóságos emlékképünkkel sem, mégis biztosítják a
világban való eligazodás lehetőségét. A gyengénlátó gyermek számára a kevesebb tapasztalat
miatt különösen fontos a képzelet – képet kap arról is, amelyet nem tud megismerni.
A gondolati kép tökéletesíti a látásos érzékelést, mert ha nem szükséges a belsővé vált,
általános tulajdonságokat feltérképeznünk. Lehetőség nyílik az egyedi különbségek
pontosabb, lényegre törőbb feltérképezésére.
A vizuális képzeletet az alkotó játékok, az építés, modellezés, formázás, festés, rajzolás
fejlesztik.

45
 68. ábra Óriás építőjáték 69. ábra Vonat építőkészlet
/Fotó: http://www.horzrt.hu/ /Fotó: http://www.fairplaytrade.hu/

Az ismert valóság felidézése szintén a képzelet felhasználásával történik. A kognitív

érés során alakul ki a képesség, amellyel a gyermek számára érthető lesz többféle lehetőség
elképzelése. A bemutatott játék lényege, hogy mintegy kitaláljuk, hogy mi lehet elrejtve a
csomagban, ládába, ajtó mögött. Cél, hogy a gyermek minél több lehetőséget soroljon fel, és
fel tudja mérni azok realitását.

70. ábra Mi van belül?

/Fotó: http://www.horzrt.hu

A közeli látás fejlesztése a gyengénlátó és aliglátó gyermekek és tanulók számára a

habilitációs és rehabilitációs foglalkozások egyik legfontosabb területe. A fejlesztés számára a
szenzitív időszak az óvodáskor és az iskoláskor első évei, amelyek során a fejlesztés a
46
gyermekek életkorának megfelelően, játékos eszközökkel történik. A sokféle fejlesztő eszköz
mind hasznos, de nem helyettesítik a gyógypedagógus személyiségét, a tudatos, célirányos,
sérülésspecifikus tervezést.
Az idősebb tanulók számára a látásnevelés elvei, a vizuális gondolkodási folyamatok
felépítése, fejlesztési lehetőségei megegyeznek a kisebb gyermekekével, de a fejlesztés már
elsősorban a tantárgyi tevékenységekbe ágyazva történik, a kompenzáló technikák
középpontba helyezésével

3. A távoli látás fejlesztése

„A kevés látásmaradvánnyal rendelkező gyereket meg kell tanítani látni, meg kell tanítani
alakok, a körvonalak, képek, szimbólumok felismerésére, megkülönböztetésére. Mindez az
egyszerűtől az összetett felé haladó rendszeres, folyamatos gyakorlás eredménye lehet. Ha a
látás ép, a gyerek önmagától tanul meg látni, de ha sérült, lépésről-lépésre meg kell tanítania
látási funkciók használatára, az ezzel kapcsolatos lehetőségeire, tudatosítani kell, hogy mit
képes a tanulás eredményeképpen elérni.” (Kovács, 1979.)

A távoli látás fejlesztésének is első lépése minél több információ beszerzése a meglévő
látásról. A látóképesség fokának, mértékének pontos meghatározása mellett szükséges a
látótér nagyságának feltérképezése, a fényviszonyokhoz való alkalmazkodás, a színlátás és
kontrasztérzékenység vizsgálata, a szemmozgások megfigyelése. Barraga a látás kihasználását
befolyásoló tényezők között említi az egyén motivációját, intelligenciáját, személyiségét.
Ezeket is meg kell ismernünk, hogy sikeres legyen a fejlesztés.

Látóterünk akkora, amekkora részt környezetünkből mozdulatlan fejtartás és egy adott

pontra fixált szem mellett egyszerre észlelünk. Az ép látású ember kétszemes látótere
temporálisan 90°, alul körülbelül 70°, nasálisan és felül mintegy 60° (Fodor és Péterffy,
1995). A látótér problémáinak két fő típusa a látótér szűkülete és a látótér szigetszerű kiesése,
a scotoma. (Gadó, 2007) A gyengénlátó gyermek szembetegségeinek gyakori velejárója a
látótér szűkülete, egyik súlyos megjelenési formája a csőlátás, amikor a látótérből már csak
kb. 10°-os terület ép. Az ilyen nagymértékű látótérkiesés jelentősen korlátozza a gyermek
térérzékelését, tájékozódó képességét és mozgásbiztonságát. A Degeneratio pigmentosa
retinae esetén a szem ideghártyájának széli részein elhelyezkedő pálcika alakú
idegvégződések pusztulása miatt szürkületben, félhomályos helyeken (pl. rosszul
megvilágított helyiségek, sűrű erdő, szekrények, fiókok belsejében) nem lát a gyermek. Ezt a

47
tünetet nevezik farkasvakságnak. A betegség előrehaladásával a retina széli része egyre
érzéketlenebb, csökken a színérzékelés és kialakul a csőlátás.
A csőlátó úgy használja a szemét, mintha állandóan egy kis átmérőjű lyukon nézne
keresztül. Állandóan pásztáznia kell a szemével, ha az útjába kerülő tárgyakat ki akarja
kerülni. Figyeljük meg mozgásos viselkedését egy számára ismeretlen berendezésű
helyiségben, ahol kisebb nagyobb „akadályok” vannak elhelyezve. Kérjük, hogy keressen
meg jól látható helyre „elrejtett” élénkszínű tárgyat. Az aliglátó ill. beszűkült látóterű
gyermeknek ez igen nehéz feladat. Egyértelműen a látótér beszűkülésére utal, ha azt a tárgyat,
amit szemből messzebbről azonosít, oldalirányból közelről sem veszi észre, hiszen a legtöbb
csőlátó gyereknek az éleslátása viszonylag jó. Feltételezésünket ellenőrizhetjük azzal, ha
tárgyakat nyújtunk neki különböző irányból (függőleges és vízszintes) és megfigyeljük, hogy
mikor veszi észre, mikor nyúl érte. A vizsgálat során álljunk szembe a gyermekkel és
igyekezzen tekintetét az arcunkra fixálni. (Paraszkay, 2007.) Csőlátó gyermekeknek meg kell
tanulniuk a pásztázás technikáját, a függőleges és vízszintes pásztázási technika használata
segíti a különböző helyszíneken, szabadban és zárt térben való vizuális felfedezésekben.

A látótér pontos meghatározása orvosi, műszeres vizsgálatokkal lehetséges. Látótér

nagysága megállapítható kampimetriás, azaz síkfelszínen végzett vizsgálattal (Amstel rács,
Bjerrum ernyő) és perimetriás eljárással, a látóteret egy gömbfelszínre vetítve (Goldman-
periméter, számítógépes látótérvizsgálat). Ezek a vizsgálatok csak bizonyos életkor fölött
(iskolás korban) alkalmazhatók, mivel a vizsgált személy részéről magas szintű
koncentrációra és együttműködésre van szükség. (Gadó, 2007)
Gyakran nehéz a kisebb gyerekek látóterének pontos feltérképezése, és hasonlóan
problematikus azoknak a látóterét megállapítani, akiknek (egy vagy több) scotomája van.
Pontos információval kell rendelkeznünk arról, hogy az adott kórkép érinti-e a maculáris
funkciókat.
A látóidegsorvadás tünetei között is előfordulhatnak látótérkiesések. „Szektor szerű
látótérkiesés esetén egy egész kvadráns sérül vagy a látótér egyik fele, ekkor hemianopiáról
beszélünk. Szektorszerű kiesést a centrális látássérülések okozhatnak. Ilyen esetekben az adott
látótérről elvezető látópálya-rész vagy az onnan jövő ingerek feldolgozását végző kérgi terület
sérül, és ennek következményeként a látótér megfelelő helyén a látási funkció megszűnik. A
scotóma érintheti a centrális, a paracentrális vagy a perifériális területeket, amelyek
mindegyike más-más látási funkció működését gátolja.” (Gadó, 2007)

48
 Látótérszűkítő hatása van minden erős dioptriájú szemüvegnek is, ami szintén
korlátozhatja a látássérült mozgásos tájékozódását. A szemészorvos vizsgálata és a
gyógypedagógus funkcionális látásvizsgálata mellett hasznos a tanuló fej- és/vagy
szemmozgásainak megfigyelése.
Gyengénlátásnál gyakori az egyik szem látóképességének súlyosabb állapota,
gyakorlati vagy teljes vaksága. A mélységek, távolságok reális megítéléséhez a két szem
együttes mozgására van szükség, melyet a szemmozgató izmok funkciója biztosít. A
körülöttünk lévő tér mélységéről, a tereptárgyak távolságáról és méreteiről bonyolult
visszajelzések és összevetések alapján tájékozódunk

A távoli látás fejlesztéséről szóló részben A. Smith & L. M. O'Donnell által

kidolgozott látástréning módszerét, és a budapesti gyengénlátók iskolájában testnevelés
órákon megfigyelt gyakorlatot ismertetjük.
A "Kartávolságon túl" programot a gyengén- és aliglátó személyek távoli
látásteljesítményének megnövelésére dolgozták ki. Fő célja „a távoli vizuális információ
érzékelése és megértése által elősegíteni a potenciális látás maximális kiaknázását”. (A. Smith
& L. M. O'Donnell, 1992)
A program órákra lebontott tananyagot ad, melynek segítségével a látássérült személy
megszilárdíthatja a látóképességének megfelelő készségeket. A program során segítséget kap,
hogy fokról-fokra egyre jobban megtanulja a vizuális jelek felismerését és alkalmazását, az
egyszerűbb formák megkülönböztetésétől az összetettebb vizuális készségekig, mint a
távolság vagy a mélység megítélése.
Ez a program olyan látássérülteknek készült, akik legalább a visszaverődő fény,
nagyobb tárgyak vagy formák érzékelésére képesek.

3.1 A vizuális érzékelés készségeinek elsajátítása különböző

élethelyzetekben
„Annak érdekében, hogy a tanulót olyan vizuális készségekkel vértezzük fel, amelyek a valódi
élet körülményei között is jól működnek, mozgásos tevékenységeket kell beépíteni a program
minden részébe. A mozgás érzékelése a legalapvetőbb szinten a biztonság érdekében fontos. A
mozgásos és vizuális tevékenységek ilyen kombinációja sarkalatos pontja a program
sikerének”. (A. Smith & L. M. O'Donnell, 1992)

49
3.2. A vizuális környezet előkészítése
Kezdetben nagyon fontosnak tartja a környezet gondos előkészítését, hogy, így biztosítsa a
legjobb feltételeket az eredményes fejlesztéshez. Egy jól berendezett környezetben elért siker
után a tanuló is jobban odafigyel mindennapi vizuális környezetének kialakítására, és
biztosabb alapra építi vizuális készségeit.
A program bevezető fejezeteiben nagy figyelmet szentel a világításnak, vakító fény
elkerülésének, a megfelelő távolság, méret meghatározásának, hogy a tanuló számára
optimális környezetet biztosítsunk. Hasznosnak tartja, ha ezután fokozatosan a tanuló a
valóságoshoz egyre jobban közelítő környezetbe kerül át.

3.3. Fogalmi tanulás

„A fogalom fejlődése fokozatosan halad a konkréttól a funkcionálison át az elvontabb értelmi
tapasztalatok felé. A konkrétum a látássérült gyermek számára önmagával kezdődik.” (A.
Smith & L. M. O'Donnell, 1992) A Kartávolságon túl program javasolja, hogy segítsünk a
tanulónak megérteni a fogalmakat sajátmagától kiindulva, aztán maga és a tárgyak, majd a
tárgyak és tárgyak közti viszonylatban. A tárgyakat alaposan, magyarázattal kísérve
fedeztessük fel a tanulóval. A konkrét tapasztalatok segítségével hiányos fogalmai valós
ismerettel töltődnek meg. Ábrák értelmezését először a 3 dimenziós tárgy leképzésével
tanítsuk. Ideális, ha minél több képet, ábrát hasonló megfeleltetés után tanítunk. A
látássérüléséből eredő hátrányok ellensúlyozására, ha szükséges és lehetősége van rá, tanulja
meg használni az olvasókészüléket. A készülék segítségével gyakorolhatja az alábbiakat:

- látási megismerőtevékenység fejlesztése: felismerés, összehasonlítás

- a szabálytalan, kapkodó szemmozgás ellensúlyozása
- kereső, nyomon követő szemmozgás gyakorlása
- vizuális figyelem és emlékezet fejlesztése
- vizuális megkülönböztető képesség fejlesztése
- formaészlelés fejlesztése
- komplex formák megjegyzése és reprodukálása
- alak-háttér percepció fejlesztése
- tárgyállandóság fejlesztése
- síkbeli helyzetek felismerése, létrehozása, megfogalmazása
- vizuális sorozatok alkotása, fordított sorozatra való visszaemlékezés
- vizuális fantázia fejlesztése

50
 - az észlelés gyorsaságának fejlesztése.

Szerepet játszik az is, hogy a gyermek születése óta látássérült vagy a látása a
későbbiekben romlott olyan szintre, hogy a gyengénlátó vagy aliglátó kategóriába tartozik.
Meghatározó az is, hogy ez a sérülés melyik életszakaszban következett be. Az első esetben
nagyon széles tapasztalati alapot kell biztosítani valamennyi érzékszerv bevonásával. A
magyarázatok és a szemléltetés alkalmával, mindenkor meg kell győződni a teljes megértésről
– verbalizmus elkerülése érdekében. Illetve a második, esetben – több látásos tapasztalat
birtokában lévő gyermekről van szó, –ilyenkor erősíteni kell a látásos emlékképeket –
hozzákapcsolni a tapintásos, vagy egyéb érzékszervi ingereket – így rögzíteni.

A "Kartávolságon túl" programot követve a következő területek fejlesztését tartjuk fontosnak

a távoli látásos információk jobb feldolgozása érdekében:

3.4. Vizuo-motoros alapkészségek fejlesztése

3.4.1. Excentrikus nézés

A Maculadegeneratio-t az éleslátás helyén elhelyezkedő csap alakú idegvégződések

pusztulása okozza, melynek következménye az éleslátás erős csökkenése. A látótér központi
részén sötét folt jelenik meg, a széli részeken még megmarad a látás, de itt már a retina
felbontó képessége meglehetősen gyenge. Előfordul, hogy az éles látás szerepét a retina
maculán kívüli része veszi át, az, amelyik a legjobb megkülönböztető képességet biztosítja. A
látássérült erre a retina pontra igyekszik irányítani azt a képet, amit látni akar. Ha vízszintes
irányba helyeződik át az éleslátás helye, a gyermek fejét fixálásnál oldalra fordítja, a
félszemes látótérhez hasonlóan. (Paraszkay, 2007.)
Azok a tanulók, akiknek centrális látótere nem teljes (pl. centrális scotomák vagy
vakfoltok miatt) fontos, hogy felismerjék centrális vagy szétszórt vakfoltok létezését.
Számukra a feladat egy hatékony excentrikus nézési stratégia kifejlesztése. A tanulónak a
különböző látási feladatokhoz tudatosítani és használni kell az ál-makula területét a retinán.
Segítenünk kell, hogy megtalálja azt a tekintési irányt, amelyből a legélesebben látja a tárgyat.
Ezt az irányt meg kell, hogy jegyezze. Egyes tanulóknak minden tárgy látásához ugyannak az
iránynak a tartása a legkedvezőbb. Vannak, akiknek változtatni kell, amikor kisebb tárgyat,
vagy amikor nagyobb tárgyat figyelnek meg.

51
 A Kartávolságon túl program kidolgozói azt javasolják, hogy kicsi tárgyak nézésekor
egy kiválasztott tekintési irányt tartson, míg a nagyobb területen levő tárgyak lokalizálásához
vagy onnan információszerzéshez a gyors pásztázó mozgást alkalmazza.

3.4.2. Irányított szemmozgás

Azoknak a tanulóknak, akik nehezen vagy nem tudják, a szemüket pontosan a kívánt
irányba mozgatni, szükségük van olyan feladatokra, mellyel ezt az alapkészséget
kialakíthatjuk. Ennek lépései a következők:

a) Nézzen a kezébe adott erősen kontrasztos tárgyra, és mondja el, hogy merre néz.
b) Mozgassa a tárgyat, és mondja el, hogy merre kell mozgatnia a szemét, hogy a
tárgyra nézzen.
c) A tanuló csukja be a szemét, tartsunk elé különböző irányokba egy jól látható
tárgyat. Először megmondjuk neki, hogy melyik irányba kell tekinteni, majd
ismételjük a gyakorlatot instrukciók nélkül. (A. Smith & L. M. O'Donnell, 1992)

3.4.3. Szem-kéz/test koordináció

Olyan feladatokat végezzen a tanuló, melyben lokalizálnia kell a tárgyat és vizuálisan

irányítani a kezét vagy lábát a tárgy felé. Kezdetben nézze a tanuló a kezét vagy a lábát
miközben a tárgy felé közelít.
Labdás feladatok:
- Feldobások és elkapások helyben és mozgás közben.
- Léggömbök levegőben tartása.
- Célba dobások különböző távolságú, helyzetű és mozgó célra.
- Kombinációs labda-gyakorlatok (egymásnak gurítják, dobják, pattintják a labdát
meghatározott sorrendet követve).
- Zsinórlabda, kidobó játékok. (Kecskeméti, 1993.)
Játszhatunk zseblámpával, szappanbuborékkal vagy vízi pisztollyal, követve a lámpa fényét, a
vízsugarát vagy a buborékok mozgását.

52
3.4.4. Vizuális követés

Akkor van szüksége a tanulónak ezekre a feladatokra, ha járás közben nem tudja követni a
környezetében előforduló vonalakat (kontrasztos falburkolatok, derék- vagy vállmagasságban
levő kontrasztos csíkok, fűszegélyek vagy sövények, stb.)
a) Fektessünk le az asztalon elütő színű anyagokból egyenes csíkokat (pl. zsinór,
szalag, fonál, lámpasor, stb.). Minden vonal végére helyezzünk egy kis tárgyat,
amit a tanuló könnyen meglát. Aztán vezessük a tanuló kezét a sor
végigtapintásában. Ismételje a faladatot addig, amíg képes tapintással végigkövetni
a vonalat oda és vissza, és vizuálisan megkeresni a t árgyakat a vonal mindkét
végén. Fokozatosan hagyja el a tapintásos követést, hagyatkozzon egyedül a
látására.
b) Kövessen görbe vonalakat tapintással, majd anélkül. Amikor már képes vizuálisan
követni a vonalat fokozatosan növeljük a távolságot.
c) Menjen végig a tanuló a padlóra fektetett/ragasztott, aszfaltra rajzolt vonalak
mentén.
d) Különböző terepeken haladjon a tanuló szemmel követve a valóságban is
előforduló vonalakat (járdaszegély, fűszegély). (A. Smith & L. M. O'Donnell,
1992)

3.4.5. Pásztázás

Azoknál a l átássérült tanulóknál szükséges a pásztázás technikájának megtanítása, akik nem

képesek gyorsan felismerni a tárgyak helyét, vagy rendszertelenül, tekintetüket ide-oda kapva
keresik egy meghatározott területen a megtalálni kívánt tárgyat. Látótérszűkület esetén sokat
segít egy jól begyakorolt pásztázási technika. Fontos, hogy saját maga megtapasztalja ennek
hatékonyságát.
a) Helyezzünk az asztalra egy kontrasztos színű csíkot (pl. szalag, filc, színes
ragasztószalag, vastagabb zsinór, stb.), amelyet tapintással és vizuálisan is tud
követni. A tanuló tapintással és vizuálisan kövesse a vonalas mintát a bal felső
saroktól át a jobb felső sarokig. Azután pásztázzon lefelé, azután balra, azután
lefelé és megint át a jobb oldalra, és így tovább egészen addig, amíg a vonal
végére ér, és ezzel a területet áttekintette.

53
 b) Tegyünk három jól látható, könnyen felismerhető tárgyat a vonalas minta
különböző pontjaira és a tanuló keresse meg azokat.
c) Ismételjük meg a gyakorlatot fokozatosan elvéve a vonalat. Majd változtassuk meg
a tárgyak helyét. Törekedjünk a változatosságra, válasszunk más tárgyakat, a
tárgyak mérete csökkenhet, számuk növekedhet.
d) Ismertessük meg többféle pásztázási technikával, mint pl. kerületi pászázás.
e) Különböző helyszínek vizuális felfedezése közben azonosítson a tanuló hétköznapi
tárgyakat. Gyarapítsa vizuális tapasztalatait különböző környezeti fogalmak
intenzívebb felfedezésén keresztül. A vizuális felfedezés helyszínei pl. az iskola
különböző termei, udvar, játszótér, múzeum, állatkert. (A. Smith & L. M.
O'Donnell, 1992)
Amennyiben a látássérült tanulónak szükséges, javasoljuk a távcső használatát először a
teremben, az épületen belül, majd a szabadban található vonalak, alakok és tárgyak
azonosítására. Mielőtt elkezdenénk a távcső használatának tanítását, sajátítsa el a tanuló a
pásztázást „szabad szemmel.”. Először kontrasztos tárgyakat válasszunk, hogy gyorsabb és
biztosabb legyen annak megtalálása és azonosítása. A távcsőnek szemüvegbe épített változata
is van: távcsőszemüveg. Iskolánkban a gyerekek leggyakrabban a táblára írtak leolvasásához,
kiállítások anyagának megtekintéséhez használják.

A távcső használatának tanítása

a) Játsszon „távcsövesdit”: formáljon hengert az egyik kezével és kukucskáljon át

rajta, a keze is kövesse fejének mozgását. Nézzen át papírhengeren, sorolja fel a
közeli tárgyak közül azokat, melyek bekerültek a látóterébe.
b) Ismertessük meg a távcső részeivel. A szemhez közelebbi lencse az okulár, a
távolabbi az objektív. Minél nagyobb az objektív átmérője, annál nagyobb a távcső
felbontóképessége. A fent középen elhelyezett beállító gyűrűvel állítjuk élesre a
látott képet. Ezeket különböztesse meg tapintással és szemmel is. Próbálgassa a
fókusztávolság teljes terjedelmét úgy, hogy a távcsövet még nem tartja a szeme
elé. Ezzel készítjük elő a fókusztávolság beállítását.
c) A következő feladat a cél megkeresése. Először szabad szemmel keresse meg a
célt vagy azt a helyet, ahol a látni kívánt dolog lehet, és csak ezután emelje a
távcsövet a szeméhez.

54
 d) A megtalált kép látómezőben tartásához a távcsövet biztosan kell tartania.
Könnyebb, ha két kézzel vagy esetleg könyökét megtámasztva tartja a t ávcsövet,
hogy a kép éles és jól látható maradjon.
e) Gyakorolja a távcső fókuszának beállítását. A fókuszállító gyűrűt lassan tekerje és
figyelje meg hogyan változik a kép mérete. Addig növeli a kép méretét míg az
homályosodni nem kezd, ekkor egy kicsit visszacsavarja, hogy újra élesen lássa.
Fontos szabály: távolabbi célhoz csökkenteni kell a távcső hosszát, közelebbi
célhoz növelni.
f) A célterület helyétől és térbeli elhelyezkedésétől függ, hogy melyik pásztázási
technika alkalmazására lesz szüksége a távcső használójának. Függőleges
elhelyezkedésű tárgyakat pl. lámpaoszlop, torony vízszintes pásztázással, míg a
vízszintes elhelyezkedésűeket függőleges pásztázással lehet a leggyorsabban
megtalálni.
g) A távcső elsősorban statikus objektumok részleteinek felismeréséhez használható.
Amennyiben a látássérült tanuló mozgó tárgyakat/élőlényeket szeretne távcsővel
megfigyelni, ez akkor a legkönnyebb, ha a cél messze van.

3.4.6. Mozgó tárgy vizuális követése

Mutassunk a tanulónak különféle mozgó tárgyakat. Először, kérjük meg a tanulót, hogy
kövesse a tárgyakat különböző irányokba, miközben mozgatja a fejét. Azután fejét egy
helyben tartva, csak szemmozgásokkal kövesse a tárgyakat. A feladatokra akkor van szüksége
a látássérült tanulónak, ha nem tud csak a szemeit mozgatva mozgó tárgyakat követni
különböző irányokba.

Válasszunk egy élénk színű vagy fényvisszaverő tárgyat. Helyezzük a tanuló elé
kartávolságba (ha kell, közelebb), lassan mozgassuk a tanuló arca előtt különböző irányokba
(függőleges, átlós, körkörös), különböző sebességgel, neki követnie kell a tárgy mozgását
fejének mozgatásával. Ha sötét tábla előtt mozgatjuk a tárgyat a tárgy és a háttér kontrasztja
megfelelő lesz. Ebben a feladatban is változtatjuk a tárgy méretét, kontrasztosságát,
távolságát, a megvilágítás erősségét, természetesen csak annyira, hogy a tanuló még jól lássa
a követendő tárgyat. Teremtsünk lehetőséget arra is, hogy a természetben az élőlények
mozgását is megfigyelhesse, követhesse. (A. Smith & L. M. O'Donnell, 1992)
Testnevelő tanáraink látássérült tanulók fejlesztését ezen a területen a következő
gyakorlatokkal segítik:

55
 - labdagurítás vonalon, padon, kézzel, lábbal, bottal
- terpeszállában labda gurítása bal ill. jobb láb körül
- terpeszállásban labdaátadás egyik kézből a másikba nyolcas alakban a lábak között
- labdavezetések karikában, helyben, körbe haladással
- haladás bordásfalon oldalirányba tekintet a kézen
- bot egyensúlyozása lábfejen
- kislabda, vagy ping-pong labda egyensúlyozása tenyéren
- dobott kiskarika elkapása bottal
- kiskarika állított botra dobása
- ugrás páros vagy váltott lábbal talajon kézzel megpörgetett karikába (Kovácsné
Fülöp Beáta, 2007).
- botra erősített élénkszínű papír vagy selyem szalagok mozgatása, az így kialakuló
körök, spirálok, hullámok megfigyelése.

3.4.7. Mozgás a környezetben: a helyzet, a távolság és a mélység érzékelése

Ez a terület egy magasabb szintű vizuális tapasztalatszerzést tesz lehetővé, amely az alap és a
fejlettebb vizuális készségeket kombinálva a távoli látás hatékonyabb kihasználását
eredményezi. Az optimális vizuális működés a látás és a mozgás interaktív természetén múlik.
Erősítsük a sokféle támpont használatát a k örnyezeti tudatosság növelésére és a vizuális
tanulás egységbe foglalására. (A. Smith & L. M. O'Donnell, 1992)
Feladatok:

a) Önmaga ismerős tárgyakhoz viszonyított helyzetének meghatározása: mondja el,

hogy hol helyezkednek el a különböző távolságban levő tárgyak önmagához
viszonyítva.

b) Tárgyak más tárgyakhoz viszonyított helyzetének meghatározása: mondja el, hogy

hol helyezkednek el a különböző távolságra levő tárgyak más tárgyakhoz
viszonyítva.
Kezdje a gyakorlást kis térben, például asztalon, majd nagyobb térben (szoba, előcsarnok,
udvar, stb.).

c) A relatív távolság fogalmának kialakítása: határozza meg a tárgyak hozzá, és

egymáshoz viszonyított távolságát, valamint tegyen különbséget a közel és távol, a
közelebb, távolabb, a legközelebb, legtávolabb között.

56
Ha ennek megállapítása vizuális úton nem megy, akkor mozgás közben próbálja megbecsülni
a távolságokat.
A Kartávolságon túl program megkülönbözteti a kritikus távolságot, ahonnan a tanuló először
veszi észre egy tárgy jelenlétét, és a preferált távolságot, ahonnan könnyedén meg tudja
különböztetni, és pontosan felismeri. Hasznos, ha tanítványunknál mi is meghatározzuk
ezeket.

d) A távolság becslésének és mérésének finomítása.

A méréshez használunk különböző méretű hétköznapi tárgyakat; nagyított számokkal vagy

Braille-jelekkel ellátott vonalzót, mérőszalagot, szabócentit, méterrúdat, erősen kontrasztos
anyagokat a különböző mérések jelöléseinek megkülönböztetéséhez.
- Becsülje meg különböző tárgyak közötti távolságot választott és szabvány
mértékegységek alkalmazásával.
- Méregessen különböző tárgyakat (pl. kedvenc játékait, ceruzáit, könyveit,
papírcsíkokat, szalagokat, stb.) nagyított számokkal vagy Braille-jelekkel
ellátott vonalzóval, mérőszalaggal.
- Három tárgyat rakjon sorrendbe a legrövidebbtől a leghosszabbig. Becsülje
meg mindegyik hosszúságát cm-ben, majd mérje meg a tárgyakat és hasonlítsa
össze a tényleges és a becsült hosszúságot.
- Végezzen a tanuló látásának megfelelő távoli (akár 6 méter) feladatokat,
mérjetek tapintható/vizuális jelzésekkel ellátott méterrúddal, mérőszalaggal.
Mérjen ki adott távolságokat (1, 1,5, 2 vagy 6 méter) és jelölje meg azokat erős
kontrasztú anyaggal. Számolja ki, hogy melyik hány lépésnek felel meg.
- A jelölések eltávolítása után a tanuló menjen el a megadott távolságokra,
megbecsülve a megtett távolságot. Mérje le a becsült távolságot méterrúddal és
hasonlítsa össze a becsült és tényleges távolságot.
- Állapítsa meg, hogy milyen távolságra vannak tőle vagy különböző tárgyak a
szabadban, ismerős és ismeretlen helyeken. (A. Smith & L. M. O'Donnell,
1992)

e) A ismert és látszólagos méret, mint vizuális észlelési támpont alkalmazása a

tárgyak távolságának megállapításához

- Helyezzünk el három, színében és alakjában is egyforma tárgyat a tanulótól

különböző távolságokra, győződjünk meg róla, hogy jól látja mindegyiket. A

57
 tanuló mutassa meg, melyik van tőle legtávolabb és melyik legközelebb, és
indokolja meg, miért. Sok tanuló használja már az ismert és látszólagos
méretet a t ávolság becslésének támpontjául, noha nem tudják megindokolni,
hogy miért.
- Hasonlítsa össze két tárgy méretét először tőle azonos, majd különböző
távolságokból, megnevezve, hogy melyik van hozzá közelebb, és melyik
távolabb. Később képeken és fényképeken/diákon mutassa meg a tanuló a
közelebbi és a távolabbi tárgyakat, és magyarázza el, miért. (A. Smith & L. M.
O'Donnell, 1992)

f) Összehasonlító távolságbecslés egy közbülső tárgy alkalmazásával

- Keressen környezetében, dián vagy fényképen közelebbi és a távolabbi
tárgyakat (a tanuló nézőpontjából nézve), és döntését indokolja meg.
- Helyezzünk el két azonos méretű kontrasztos színű tárgyat az ő nézőpontjából
úgy az asztalon, hogy az egyik részben eltakarja a másikat és mondja el mit lát.
Zárt térben és szabadban is végezzek hasonló feladatokat, végül fényképen és
dián is gyakoroljátok a közbülső tárgy elvét. (A. Smith & L. M. O'Donnell)

g) Az összeütközés elkerülése álló tárgy felé közelítve vagy amellett elhaladva úgy,
hogy a tanuló meghatározott távolságot tart a tárgyaktól (pl. kartávolság,
méterrúdnyi, stb.) miközben elhalad mellettük.

- Zárt helyen menjen a tanuló előrenyújtott karokkal (tipikus holdkóros

testtartás) egy személy vagy más célpontok felé, és álljon meg, ha a keze
hozzáér a személyhez. A karokat vagy kezeket valós mértékként lehet
használni a tárgyakkal való ütközés elkerülése érdekében. Ez nem védőtartás,
hanem távolságbecslés.
- Ezután leeresztett karokkal menjen egy személy felé, és álljon meg becslése
szerint tőle kartávolságnyi távolságra. Ismételjétek meg a fenti
tevékenységeket méterrudat használva konkrét mértékként. Fokozatosan
hagyja el a tapintásos kinyúlás és megerősítés alkalmazását, és csupán a
távolság vizuális becslésére támaszkodjon. (A. Smith & L. M. O'Donnell)
Sok mozgással járó, változatos akadálypályákat, állíthatunk össze szerek, kézi szerek
felhasználásával. A gyakorlatsorok végrehajtása előtt, közelről nézzük végig a területen
elhelyezett eszközöket, alapos magyarázattal ismertessük a mozgásos tevékenységet. A

58
többszöri ismétléssel a mozgásbiztonság nagyobb lesz, a végrehajtás gyorsasága is fokozható.
(Kovácsné Fülöp Beáta, 2007).

h) Mozgó tárgyak elkerülése

- Figyeljen meg a tanuló felé haladó célpontokat (pl. személyt, mozgó játékot,
labdákat, stb.), és tegye meg a szükséges mozgásokat a közeledő célpont
elkerülésére. A gyakorlás során változtassuk meg a megvilágítás körülményeit, a
közeledő célpontok sebességét és látószögét, valamint a személyek és/vagy
tárgyak számát.
Nagyon jó gyakorlatokat láthatunk testnevelés órákon ennek a területnek a fejlesztésére:
- futás körben, szerek átugrásával
- futás körben, teremben elhelyezett eszközök megkeresése
- futás a teremben szétszórtan elhelyezett eszközök között
- futás az elöl álló tanuló irányváltoztatása szerint (folyamatosan cseréljük a
vezető tanulót)
- szlalomfutás egymás elé helyezett bóják között
- körben állva mindenkinél karika, karika pörgetése talajon, futás balra,
visszaérkezés saját karikába ugrással, végeztessük jobbra is
- két csapat egymással szemben egyes oszlopban áll, egy labda a kezdő gyereknél,
folyamatos labdaátadások (alsó, mellső, felső, pattintott) a szemben lévő társnak,
labdaátadás után futás a szemben lévő sor végére
- akadálypályák pad, zsámoly, karika, bordásfal, Kiegészítő torna készlet,
hengerek stb. felhasználásával (Kovácsné Fülöp Beáta, 2007).
Számtalan mozgásos játékot találhatunk a különböző játékgyűjteményekben is.
Játékok:
- Labirintus fogó
- Házatlan mókus
- Eszközfoglaló játék
- Kincsgyűjtés labirintusban (Kovácsné Fülöp Beáta, 2007).

A távoli vízus fejlesztésével különböző környezeti tapasztalatokhoz, értelmezendő vizuális

információkhoz juttatjuk a látássérült tanulókat. Ezek a tapasztalatok ösztönzik a nézést és
elősegítik a vizuális funkciók fejlődését, megteremtve a nézés és látás élvezetének, valamint
az oktatásban és a közösségben megkívánt értelmes és hasznos feladatok elvégzésének

59
alapjait. A feladatok elvégzése után biztonságosabbá válik mozgása ismert és ismeretlen
környezetben.

60
Feladatlapok
(válogatás)

61
Vizuális szótár bővítése, rajzok felismerése, lényeges elemek kiemelése

Elemér segít megfejni a tehenet. Most azon töri a fejét, mi mindent lehet a tejből készíteni.
Segíts neki, és tegyél X-et a megfelelő dolgok mellé!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

62
Kösd össze az állatokat a kedvenc ételükkel! Utána ki is színezheted!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

63
Kösd össze a kicsi hangszereket a nagy párjukkal!

Forrás: Micimackó magazin. Egmont Kiadó (2009)

64
Keresd meg az összetartozókat!

Forrás: Fantasztikus játékok Passage Kiadó (2006)

65
Melyik az a két kép, amelyhez éppen kilenc betűs szó tartozik? A kétjegyű betűket külön
ablakba írd!

Forrás: Játék a szavakkal. Pasage Kiadó

66
A képek történetének azonosítása (képek elemezése), képek helyes sorrendbe állítása
A kisegér segít elültetni a salátát. Rakd helyes sorrendbe a képeket, majd meséld el a
történetet!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

67
Követő szemmozgás fejlesztése: vonalkövető, labirintus játékok

Dumbó elvesztette a kalapját díszítő tollat. Segíts neki átjutni a labirintuson!

Forrás: Furfangos feladatok. Egmont-Hungary Kft. Budapest (2007)

68
Alice utol szeretné érni a Fehér Nyulat. Segíts neki, vezesd végig a labirintuson!

Forrás: Furfangos feladatok. Egmont-Hungary Kft. Budapest (2007)

69
Hol tud átbújni a kisfóka, hogy eljusson barátjához, a halacskához?

Forrás: Színező játékos rajzokkal. Passage Kiadó

70
Melyik út vezet a kismadár fészkéhez, segíts neki megtalálni a helyes utat!

Forrás: Színező játékos rajzokkal. Passage Kiadó

71
Elveszett a kiscsikó! Segíts neki, ha ujjaddal követetd a vonalakat, visszavezeted az
anyukájához!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

72
Vizuális megfigyelő képesség fejlesztése

Hiányzó részek azonosítása, pótlása manipulálással, rajzzal

Egy varázsló eltüntette a dolgok egy-egy részét. Rajzold meg a hiányzó részeket!

73
Rajzold meg a hiányzó vonalakat is, hogy alma, sapka és banán legyen!

Forrás: Színező játékos rajzokkal. Passage Kiadó

74
Differenciáló képesség fejlesztése, eltérések és hasonlóságok megfigyelése, vizuális
figyelem fejlesztése

Hasonlóságok és különbözőségek felismerése előbb konkrét tárgyakon, szituációkon látás

útján való felismertetéssel (nagyobbtól a kisebb felé, egyszerűtől a bonyolult felé haladva),
majd feladatlapokon.

Melyik különbözik a többitől?

Forrás: Logiko teszt / össszehasonlítás 3. Mozaik 2001 Kft.

75
Keresd meg azt a párt, melyben a tagok egyformák!

Forrás: Logiko teszt / össszehasonlítás 3. Mozaik 2001 Kft.

Keresd meg azt a párt, melyben a tagok nem egyformák!

Forrás: Logiko teszt / össszehasonlítás 3. Mozaik 2001 Kft.

76
Melyik kép tükörképe a sor elején állónak? (Először használjunk tükröt a megoldáshoz,
később csak a megoldás ellenőrzéséhez.)

Forrás: Logiko teszt / össszehasonlítás 3. Mozaik 2001 Kft.

77
Melyik kép nem tükörképe a sor elején állónak?

Forrás: Logiko teszt / össszehasonlítás 3. Mozaik 2001 Kft.

78
Milyen különös körtefa! Milyen furcsa körték! A kisegér csak az igazi körtéket szeretné
leszedni. Segíts neki, tegyél egy-egy babszemet az igazi körtékre!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

79
Alma vagy körte? Találd meg a 15 körtét és színezd sárgára! Hány almát rejtettünk el a
képen?

Forrás: Fantasztikus játékok. Passage Kiadó (2000)

80
Keresd meg a kígyókat és a kaméleonokat! Ne engedd, hogy elrejtőzzenek előled!

Forrás: Fantasztikus játékok. Passage Kiadó (2000)

81
Melyik lehet Bálna Béla árnyképe?

Forrás: Színező játékos rajzokkal. Passage Kiadó

82
Kiugrott a bohóc a dobozból, de vajon melyik az árnyképe?

Forrás: Fantasztikus játékok. Passage Kiadó

83
A kisegér kiment a legelőre, hogy megnézze a teheneket. Észrevette, hogy kettő teljesen
egyforma. Te megtalálod-e őket?

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

84
Az egérkék keresik az ikertestvérüket. Vezesd őket egymáshoz!

Forrás: Fantasztikus játékok. Passage Kiadó

85
Keresd meg a cicák párját! A két cica teljesen egyforma!

Forrás: Fantasztikus játékok. Passage Kiadó

86
Hasonlítsd össze a két képet! Megtalálod-e az 5 különbséget?

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

87
Figyeld meg jól a két képet! 7 apró részletben különbözik. Megtalálod valamennyit?

Forrás: Tanulj játszva: Állatokkal. (2006) Passage Kiadó

88
Alak-háttér megkülönböztetés fejlesztése, egyszerű tárgy képének egyeztetése egy
komplex kép adott elemével, figura felismerése részleteiből

A kisegér jól körülnézett az istállóban. És te? Megtalálod-e a lap alján látható dolgokat az
istállóban?

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

89
A kisegér bújócskát játszik két egérbarátjával. Keresd meg a csintalan kisegereket! Ha
megvannak, színezd ki őket!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest

90
Nézz szét a tyúkólban! Hol találod meg azt, amit a négy kis képen látsz?

Forrás:. Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest

91
Alakállandóság fejlesztése

Mi van a rácsok mögött? Ha kitaláltad színezd ki a rajzokat!

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

Hány csiga van a képen?

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

92
Keresd meg az elbújt kézformákat! A bal kezeket színezd pirosra, a jobb kezeket kékre!

Forrás: Tanítói kincsestár – magyar nyelv alsó tagozat (2000)

93
Rajzold át háromféle színnel a különböző virágok fejét!

Forrás: Tanítói kincsestár – magyar nyelv alsó tagozat (2000)

94
Az alábbiak közül melyik forma található meg a bal oldali képen?

Forrás: Logico teszt – Formák

95
Az alábbiak közül melyik forma nem található meg a bal oldali képen?

Forrás: Logico teszt – Formák

96
Melyik mezőben nem találhatók meg a kiemelt formák?

Forrás: Logico teszt – Formák

97
Melyik állat bújt el? Keresd meg!

Korrekciós feladatlapok gyengénlátó gyermekek számára III., (1998.).

Vizuális emlékezet fejlesztése

Figyeld meg a sor elején álló formát! Ezután takard le, és karikázd be azt, mely ugyanolyan,
mint a sor elején álló!

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

98
Melyik figura hiányzik a képről?

Forrás: Logico Primo / Képrejtvények 2. rész Mozaik 2001 kft.

99
A rajzoló nagyot tévedett. Mindegyik állat testére egy másik fejét illesztette. Próbáld meg
mindegyiknek visszaadni a sajátját!

Forrás: Tanulj játszva: állatokkal Passage Kiadó (2006)

100
Vizuális képzelet fejlesztése

A kisegér nem hisz a szemének. Hát itt meg mi történt? Nézd végig alaposan a képet! Milyen
furcsaságokat találsz rajta?

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

101
Rész/egész, egész/rész összefüggések felismerésének fejlesztése, tárgy képének
azonosítása a részben látható elemekből

Mintha közelről néznéd ezeket az állatokat, nem látod egészen, csak egy-egy részüket.
Felismered őket így is?

Forrás: Tanulj játszva: Állatokkal. (2006) Passage Kiadó

102
Alapszínek egyeztetése, színárnyalatok felismerése, megnevezése, színhasonlóságok és
különbözőségek felismerése

A kisegér szereti az érett piros gyümölcsöket, zöldségeket. Vezesd az egérkét kedvenc

csemegéihez!

Forrás: Egérovi Falu. Tessloff és Babilon, Budapest.

103
Mi nem tartozik bele az egyes kosarakba? Húzd át az oda nem illő dolgokat!

Milyen színű zöldségek maradtak bennük? Sorolj fel még ilyen színű zöldségeket és
gyümölcsöket!
Forrás: Kincs a Százholdas pagonyban, 2005

Milyen alakú lapokból raktuk ki a mozdonyt? Színezd ugyanolyan színűre!

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

104
Melyik kis rész hova tartozik? Kösd össze!

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

Hány háromszöget / kört / téglalapot látsz a képen? Milyen színűek?

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

105
Színezz a megadott szabály szerint!

Forrás: Diószeginé: Ovitanoda matematika-előkészítő. Tóth könyvkereskedés és Kiadó Kft.

106
Ezekkel a feladattokkal fejlesztjük a formaészlelést is.

107
Mozaikkép részleteinek keresése
Keresd meg, hová tartoznak a puzzle-darabok!

Forrás: Tanulj játszva: Állatokkal. (2006) Passage Kiadó

108
Vizuális gondolkodás fejlesztése
Melyik képen érheti el az egér a sajtot? A vonal egy kerítést jelent, amelyen az egér nem tud
átmenni.

Forrás: Hajdú (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest

109
Melyik mezőben van helye a színes koronggal jelölt kártyáknak? (A kis kártyákat
kivághatjuk, és a megfelelő helyre illesztheti a gyermek.)

Forrás: Logico Primo / Képrejtvények 3. rész Mozaik 2001 kft.

110
Melyik kép illik az üres mezőbe?

Forrás: Logico Primo / Képrejtvények 3. rész Mozaik 2001 kft.

111
Mivel folytatnád a sort?

Forrás: Logico Primo / Képrejtvények 2. rész Mozaik 2001 kft.

112
A képet négy részre osztottuk. A részek között van egy nem odaillő. Melyik az?

Forrás: Logico teszt – Képkiegészírés, képrészlet

113
Melyik részlet nem található meg az ábrán?

Forrás: Logico teszt – Képkiegészírés, képrészlet

114
Felhasznált irodalom
Diószeginé Nanszák Tímea: Ovitanoda matematika-előkészítő. Tóth könyvkereskedés és
Kiadó Kft.
Hajdú Sándor (szerk.): Mesélő fejtörő. (2002) Műszaki Kiadó, Budapest
Játék a szavakkal. Pasage Kiadó
Korrekciós feladatlapok gyengénlátó gyermekek számára III., (1998.). Gyengénlátók
Általános Iskolája, Budapest.
Micimackó magazin. (2009) Egmont Kiadó
Logico Primo / Képrejtvények 2. rész Mozaik 2001 kft.
Logico Primo / Képrejtvények 3. rész Mozaik 2001 kft.
Logico teszt – Formák Mozaik 2001 kft.
Logico teszt – Képkiegészírés, képrészlet Mozaik 2001 kft.
Tanulj játszva: Állatokkal. (2006) Passage Kiadó
Tanítói kincsestár – magyar nyelv alsó tagozat (2000) Raabe Kiadó
Színező játékos rajzokkal. (1999.) Passage Kiadó
Gadó Márta, (2007): Kórtan. In. A látássérült személyek elemi rehabilitációja III. (szerk.
Prónay B. – Szabó A.) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.
Kézirat
Gadó Márta, (2007): Funkcionális látás. In. A látássérült személyek elemi rehabilitációja III.
(szerk. Prónay B. – Szabó A.) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar,
Budapest. Kézirat
Kecskeméti Klára, (1993): Mozgásfejlesztés (Gyengénlátók speciális testnevelése). In:
Fejlesztési eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (szerk. Paraszkay S.) Gyengénlátók
Általános Iskolája, Budapest.
Kovács Csongor, (1979): Az aliglátók látásnevelése a vakok iskolája korrekciós órák
tantárgyának keretében. Gyengénlátók Általános Iskolája, Budapest.
Kovácsné Fülöp Beáta, (2007): Testnevelés. In: Tantárgyi módszertani útmutatók:
testnevelés. Gyengénlátók Általános Iskolája, Budapest.
A. Smith & L. M. O'Donnell: Beyond Arm's Reach: Enhancing Distance Vision. (1992).
Pennsylvania College of Optometry Press, Philadelphia.
A tömörített, átszerkesztett változatot készítette: Konner Eszter - Kónya Kata In. A látássérült
személyek elemi rehabilitációja IV. (szerk. Prónay B. – Szabó A.) ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. Kézirat
Paraszkay Sára, (2007): Közelről nézve - a gyengénlátó gyermek. Gyengénlátók Általános
Iskolája, Budapest.

115