2015.05.25.

Az idegrendszer feladata

AZ IDEGRENDSZER Az idegrendszer feladata a

szervrendszerek működésének
irányítása, megfelelő
összehangolása, a környezethez
való alkalmazkodás biztosítása

OKJ ÁPOLÓ SZAK

Dr. Pápai Tibor Ph.D Ingerek felvétele ==

azok továbbítása == feldolgozása

== Ingerválasz létrehozása

1 2

A receptorelmélet (reflexív) IDEGSZÖVET (NEURON)

KÖZPONTI Sejtjei:
IDEGRENDSZER  Idegsejt (neuron)

Megszakítás nélküli plazmájú,

Felszálló pályák

Leszálló pályák

ingerületvezetés céljára átalakult nyúlványos

sejt.
 Támasztósejt (gliasejt)

Védi, táplálja a neuront, az idegsejt hosszú

nyúlványa körüli ún. velőshüvelyt képezi
Receptor Effektor
3 4
Inger Eredmény

Neuron részei Neuronok csoportosítása

 Idegsejttest (perikarion)
 Kivezető, centrifugális v. efferens neuron (az
Szürke állományt alkotja.
 Plazmanyúlvány (dendritek) ingerület a neuron idegsejt-testéből indul)
Több, faágszerű nyúlvány. Ez lehet:
 Idegnyúlvány v. idegrost (neurit)
Egy nyúlvány.  Mozgató neuron (a végfácska izomban végződik).
Fehér állományt alkotja.  Elválasztó neuron (a végfácska mirigyben végződik).
 Végfácska v. idegvégződés
(telodendrion)  Bevezető, centripetális v. afferens neuron (az
Ingerület átvitel.
ingerület a neuron idegsejt-testéhez halad)
 érzők - bőrben

 mozgatók - izomban  Ez az ún. érző neuron

 elválasztók – mirigyekben

5 6

Pápai Tibor- Idegrendszer 1

 2015.05.25.

Alapfogalmak Reflexek csoportosíthatók

Inger Kialakulás módja szerint

Az idegre ható fizikai vagy kémiai változás
Idegimpulzus
Kiváltó inger kiindulási helye szerint
Idegsejtből származó jel, válasz
Szinapsis
Két idegsejt közötti csatlakozás
Reflex
Inger hatására bekövetkező, akaratunktól
független tevékenység
 Feltétlen reflex
 Feltételes reflex
 Idegen (exteroceptiv) reflexek
 az inger a külvilágból jön
 Test belsejéből származó (interoceptiv) reflexek
 zsigeri szervekből (zsigeri v. visceralis reflex).
 Saját (proprioceptiv) reflexek
 receptor az izomorsó (az inger ugyanabban az izomban hoz
létre összehúzódást, mint ahonnan elindult)

7 8

Gerincvelő reflexei Gerincvelő szomatikus reflexei

 Saját (proprioceptiv) reflexek
 szomatikus reflexek
Izom hosszának és feszültségi állapotának beállítását és
 saját (proprioceptiv) annak megtartását végzik. Pl. térdreflex
reflexek  Fájdalomérző v. ártalomelhá-rító reflex (ún. idegen
(exteroceptiv) reflex).
 fájdalomérző v. Kiváltják
ártalomelhárító reflex  a bőr felöl kiinduló ingerek (külvilág!)
Hatás:
 vegetatív reflexek
 izommozgás
Vagyis:
 az inger más szervből indul ki, mint amelyikben a reflexhatás
létrejön.
Ezek az ún. védekező reflexeink (flexor-reflexek)

9 10

Térdreflex Gerincvelő vegetatív reflexei

vázlata
A test belsejéből származó (interoceptiv)
reflexek
Szerepet játszanak:
 a székelés, a vizelés és a nemi tevékenység
szabályozásában,
 az erek, a verejtékmirigyeknek és a szőrtüszők
simaizmainak működésében
Központjaik találhatók:
 a gerincvelő ágyéki és keresztcsont-táji részén,
az oldalsó szarvakban

11 12

Pápai Tibor- Idegrendszer 2

 2015.05.25.

Reflexív A receptorelmélet (reflexív)

Fogalma: KÖZPONTI
az az út, melyet az idegtevékenység az ingertől a
válaszjelenségig befut. IDEGRENDSZER

Felszálló pályák
A reflexív részei:

Leszálló pályák
 érző végkészülékek (recep-torok)
 afferens szár (a perifériáról a központ felé vezet)
 az idegrendszeri központ
 szinapszis (a központban a két szár közötti
ingerületátadási hely)
 efferens szár (a perifériára vezet)
 a végrehajtó szerv (effektor)
Receptor Effektor
13 14
Inger Eredmény

Az idegrendszer felosztása

A központi idegrendszer
felépítése és működése

15 16

A központi idegrendszer: Agyvelő helyzete a koponyában

Gerincvelő (medulla spinalis)
 Szerkezete, működése (reflexek működése)
 Saját vagy proprioceptív reflexek
 Izomreflexek
 Ínreflex
 Külső vagy exteroceptív reflexek
 Vegetatív reflexek Agyvelő
Részek Üregeik
Utóagy IV. Agykamra
nyúltvelő, híd, kisagy
Középagy Aqueductus cerebri
Előagy III. Agykamra
köztiagy, féltekeagy oldalkamrák 17 18

Pápai Tibor- Idegrendszer 3

 2015.05.25.

Nagyagy (cerebrum) Az agy felső

felszíne
Felszínén agytekervények (gyrus) és barázdák
(sulcus)
Két félteke (hemispherium) közt mély barázda
(hosszanti hasadék)
Felszíne agykéreg (cortex), belseje fehérállomány.
Belsejében 3 agykamra
Két félteke szimmetrikus pontjait köti össze a
kérgestest (corpus callosum)
Homlok-, fali-, halántéki- és tarkólebenyből áll.
Központi barázda (sulcus centralis), az érző és a
mozgató agykéreg határa (fali lebenyben)

19 20

Az agy oldalsó felszíne Az agy oldalról

21 22

Az agy alsó felszíne Agy alulról

23 24

Pápai Tibor- Idegrendszer 4

 2015.05.25.

Nagyagy Kérgestest vázlata

metszete

25 26

Motoros és érző kéreg Agykéreg központjai

27 28

Brodman - areák Két agyfélteke közti különbségek

29 30

Pápai Tibor- Idegrendszer 5

 2015.05.25.

Kérgi mezők – Brodman areák Thalamus

Szürkeállomány.
Fő érzőcentrum:
 összegyűjti, rendezi és az agykéreghez
továbbítja a testből beérkező érző
ingerületeket
 kialakítja a tudatba jutó érző ingerületek
színezetét, “kellemes” vagy “kellemetlen”
érzetét

31 32

Az agy hosszanti metszete Az agy sagittalis metszete

33 34

Hypothalamus Hypothalamus - hypophysis

Thalamus alatti szürkeállomány

 A vegetatív működések felső szabályozó
központja
 kardiovaskuláris szabályozás
 testhőmérséklet szabályozás (hűtő- és
fűtőközpont)
 vízháztartás szabályozás
 táplálkozás szabályozás (éhségérzet,
jóllakottság-érzet)
 Szabályozza a hipofízist

35 36

Pápai Tibor- Idegrendszer 6

 2015.05.25.

Középagy Agytörzs a IV. agykamrával és a

középaggyal
Középen elhelyezkedő páratlan agyrészlet
Csak az agyalap felől látható
Részei:
 Agykocsányok.

 A III. és IV. agykamrát összekötő csatorna.

 Agyidegmagvak pl. szemmozgásokat

irányító agyidegek magvai

37 38

Agytörzs sagittalis metszete a koponyával Agytörzs

Az agynak a gerincvelővel kapcsolódó része.

Itt találhatók:
 Az agyidegek érző és mozgató magvai

 Életfontosságú vegetatív működések

szabályozó központjai (pl.nyelési,
nyálelválasztási, pupillareflex, a légzés, a
vérkeringés szabályozási központjai, stb.)

39 40

Agytörzs Kisagy (cerebellum)

Részei: Elhelyezkedik:
Nyúltvelő agytörzs mögött, a hátsó koponyagödörben.
 Nyakszirtcsont nyílása Szerkezete:
(öreglyuk) szintjétől a hídig
faágszerűen benyúló szürke-állomány ás belső
terjed
fehérállomány
 Felszínén barázdarendszer
(motoros- és érző pályák) Szerepe:
 A piramis pálya  a mozgások összerendezése (testtartás, járás,
kereszteződési helye. szemmozgások, beszéd stb.)
Híd  a normális izomtónus és az egyensúlyi helyzet
 Fontos pályákat közvetít.
fenntartása

41 42

Pápai Tibor- Idegrendszer 7

 2015.05.25.

Agytörzs sagittalis metszete a koponyával Kisagy metszete

43 44

Gerincvelő v. gerincagy (medulla spinalis) Gerincvelő

Elhelyezkedik:
 gerinccsatornában
az öreglyuktól az I-II.
ágyéki csigolyáig
(alul kúp alakban
végződik)
 alatta ún. lófarok
(ágyéki, keresztcsonti
és farkcsonti idegek)
45 46

Cauda Gerincvelő helyzete

equina (lófarok)

47 48

Pápai Tibor- Idegrendszer 8

 2015.05.25.

Gerincvelő metszete Gerincvelő metszete

 Belső szürkeállomány
Pillangó alakra emlékeztet.
 Elülső szarvban mozgató
(motoros) sejtek vannak
Neuritjai a gerincvelői idegek.
 Hátsó szarvban vannak az
érző sejtek.
Impulzusaikat a periféria felöl
belépő gerincvelői érző
idegekből kapják.
 Oldalszarvban a mellkasi
szakaszon vegetatív sejtek.
 Külső fehérállomány
 körülírt kötegekbe, ún.
pályákba rendeződött
idegrostokból áll.

49 50

Gerincvelői pályarendszerek Panfield féle érző homunculus

Saját pályarendszer
Hosszú, felszálló, ún. afferens
pályarendszerek
 érző ingerületeket viszik az agyvelőbe
Hosszú, leszálló, ún. efferens
pályarendszerek
Ø motoros impulzusokat szállítja az agykéregből
Ø Piramispálya rendszer
Ø Extrapiramidális pályák rendszere

51 52

Emberke Piramis pálya rendszer

 Az akaratlagos mozgások központi

neuronjai.
 Kiindulnak az agykéreg központi barázdája
előtti tekervényből.
 Nyúltvelőben kb. 90%-uk kereszteződik.

 Érkeznek a gerincvelő mellsőszarvi nagy

motoros idegsejtjeihez.
 A mozgatósejtek neuronjai a gerincvelői
idegekben érik el az izomzatot.

53 54

Pápai Tibor- Idegrendszer 9

 2015.05.25.

Piramis pálya rendszer Panfield féle izom homunculus

Kereszteződés következményei:
 a jobb testfél motoros beidegzése a bal agykérgi
központokból, a bal testfélé a jobb agykérgi
központok felöl történik.
Kereszteződés eredménye:
 baloldali agyvérzés negatív következménye a
jobb testfél izmainak bénulása.
Fő funkciója:
 az újonnan tanult, még be nem gyakorolt
mozgások végrehajtása.

55 56

Extrapiramidalis pályák rendszere Extrapiramidalis pályák rendszere

Kiindulnak Fő feladatuk:

Részvétel
 az agykéregből és a kéreg alatti agytörzsi
 az automatizált mozgásokban
szürkemagvakból  izomtónus szabályozásában
A rostok végződnek  a test és a különböző testrészek természetes tartásának
létrehozásában
 az elülsőszarvi motoros sejteken  a mozgások érzelmekkel kapcsolatos összetevőinek
megoldásában
 az automatikus és kísérő mozgások kivitelezésében

Fő funkciója:
 az automatikus mozgások szervezése

57 58

Központi idegrendszer burkai és üregei Agyburkok

Két agyhártya 3 rétegű  Kemény agyhártya körüli

burok-rendszert alkot.
 Kemény agyhártya
(pachymeninx = dura mater)
Gerinccsatornában
durazsák.
 Lágy agyhártya
(leptomeninx)
 Pókhálóhártya
(arachnoidea)
 Lágy agyburok (pia mater)
rés (cavum epidurale)
 Keményagyhártya alatti
üreg (cavum subdurale)
 Pókháló hártya alatti üreg
(cavum subarachnoidale)
Kitölti a gerincvelői-agyi
folyadék, az “agyvíz”
(liquor cerebrospinalis)

59 60

Pápai Tibor- Idegrendszer 10

 2015.05.25.

Az agyvelő és gerincvelő burkai Agykamrák

(így együtt)
1. Koponyacsont Oldalkamrák
III. agykamra két oldalán a két nagyagyféltekében.
2. Cavum epidurale
III. agykamra
3. Dura mater
A köztiagyban páratlan üreg.
4. Cavum subdurale IV. agykamra
5. Arachnoidea Nyúltagy, híd és a kisagy között.
Ürege a gerincvelő központi csatornájában
6. Cavum subarachnoideale
folytatódik.
7. Pia mater

61 62

Agykamrák helyzete oldalról Agykamrák oldalról

63 64

Agykamrák helyzete elölről és oldalról Agyfolyadék vagy agyvíz

(liquor cerebrospinalis)
Termeli:
 az agykamrák üregeinek érfonata (plexus choroideus)
Szerepe:
 az agy kb. 50 g tényleges súlyt képvisel (archimedesi elv)
 köpenyként védi az agyat a külső behatásoktól
(hidraulikus lökésgátló)
 a koponyán belüli (intracranialis) normál nyomás
fenntartása
 idegszövet táplálása
 anyagcseretermékek elszállítása

65 66

Pápai Tibor- Idegrendszer 11

 2015.05.25.

Liquorkeringés

Lumbalpunctio
helye 67

Pápai Tibor- Idegrendszer 12