VIZELET A kiválasztórendszer feladatai

KIVÁLASZTÓRENDSZER 1. Az anyagcsere során keletkezett

salakanyagok egy részének eltávolítása
2. Megfelelő mennyiségű és minőségű vizelet
képzése
3. Só-víz háztartás biztosítása
4. Ionháztartás biztosítása
OKJ – ÁPOLÓ SZAK
5. Sav-bázis háztartás biztosítása
Pápai Tibor 6. Erythropoetin termelés
7. Hatásos D vitamin termelés
1 2

Vese: ren, nephros

• vörösbarna, bab alakú,
páros szerv
• T. XII. és L. II. csigolya
között a hashártya mögött

• Felső – alsó pólus,

elülső – hátulsó felszín
• Vese kapu (hilus): gerinc
felöli oldal homorulatában
• képletei: a. renalis
v. renalis
ureter
nyirokerek
idegek 3 4

TOKJAI: ÁLLOMÁNYAI:
1, külső tok: (fascia renalis)
kötőszövetes tok, • külső kéregállomány:
2, középső tok: (capsula (corticalis) szemcsés a benne
adiposa) zsírszövetből áll, lévő vesetestecskéktől,
a vese felső pólusánál a kéregoszlopok vonulnak a
mellékvese ágyazódik bele velőbe (Bertini oszlopok)
3, belső kötőszövetes tok:
(tunica fibrosa) rostos tok, • belső velőállomány:
a vese felszínéhez rögzül. (medullaris), 25-30
velőpyramis alkotja, melyek a
kéregbe vonulnak velősugarak
3. ureter, 4, vese medence, 5, nagykehely, 6, kiskehely, formájában, az üreg felé
7, pyramis, 8, kéregoszlop, 9, papilla, 10 kéregállomány, elkeskenyedve szemölcsszerű
11, vesetok 5 képletben végződnek (papillák
6

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 1

 ÜREGEI: a vese sinusában
• Vesemedence (pyelon),
legyezőszerűen elágazó,
ureter lép ki belőle.
• 3 nagy vesekehely (calyx
major), mindegyikben 3-3 kis
vesekehely, melyekben a vese
papillák találhatók.
A vese funkciói:
1, kellő mennyiségű, minőségű
vizelet képzése
2, fehérje anyagcseretermékek
kiválasztása
3, Folyadék és elektrolit
háztartás biztosítása
4, Sav-bázis egyensúly 7 8

FINOMABB SZERKEZETE: Nephron 2, Prox. kanyarulatos csatorna:

vese anatómiai egysége 1.5M /vese
Részei:
1,Vesetestecske, Malpighi test:
Glomerulus = érgomolyag,
arteriás capilláris hálózat
vas afferens = érgomolyag = vas
efferens
Érpólusában található a JGA
JGC: juxtaglomeruláris sejtek:
afferens arteriolák falában
simaizomsejtek, a renint termelik.
Bowman tok: a glomerulust veszi
körül, zsigeri és fali lemeze van.
1.Vas affererns, 2. vas efferens, 3. Bowman-tok, 4. glomerulus,
5. prox. Kanyarulatos csatorna, 6. Henle-kacs leszálló szár,
7. Henle-kacs felszálló szár, 8. Dist kanyarulatos csatorna, 9
9. gyűjtőcsatorna, 10. JGA
a Malpighi test vizeleti pólusából
indul ki, a kéreg területén halad,
kanyargós lefutással.
3, Henle kacs: a kéregben
kezdődik, a leszálló szár átmegy a
velőbe, itt élesen visszakanyarodik,
a felszálló szár visszajut a kéregbe.
4, Dist. kanyarulatos csatorna:
kéregben kanyarogva halad. A
nephron a gyüjtőcsatornába jut,
mely a velőbe halad lefelé és a
vesepapilla csúcsán a kiskelyhekbe
nyílik == nagykelyhek, == medence
== urether == hólyag, == húgycső.
1.Vas affererns, 2. vas efferens, 3. Bowman-tok, 4. glomerulus,
5. prox. kanyarulatos csatorna, 6. Henle-kacs leszálló szár,
7. Henle-kacs felszálló szár, 8. Dist kanyarulatos csatorna, 10
9. gyűjtőcsatorna, 10. JGA

11 12

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 2

 A vese funkciói
1. Kellő mennyiségű és minőségű vizelet
képzése
2. Fehérje anyagcseretermékek
kiválasztása
3. Szerves folyadék és elektrolit
háztartásának biztosítása
4. Sav bázis egyensúly

13 14

A vizelet elvezető rendszer

• Húgyvezeték (ureter)
• Húgyhólyag (vesica
urinaria)
– trigonum vesicae
– m. sphincter vesicae
– m. sphincter urethrae
• Húgycső (urethra)
– női húgycső
– férfi húgycső
15 16

A vese működése
1. Na visszaszívás fokozódik
2. Fokozott víz visszaszívás
RR 
Glomerulus functio Vas afferens
3. Csökkent vizeletALDOSZTERON ereinek
1. Filtráció (szűrés) term. fokozódik szűkülete
-125 ml szűrlet/perc (GFR) RENIN angiotenzinogén angiotenzinogén II.
ANGIOTEZIN I: ANGIOTEZIN II:
- 1200 ml vér percenként -180 l elsődleges vizelet/nap
- 1000 l naponta (ultrafiltrátum) 1010 Na ion  2. Na ion koncentráció
RR  1. Vas afferens nyomása
Tubulusok functioja
JGA
2. Reapsorptio (visszaszívás) 3. Exretio (kiválasztás)

- 80 % prox. k. cs. - Végleges vizelet

- 6 % Henle kacs - 1003 - 1040
- 13 % dist. k. cs. - 1,5 l
17 18
ADH = Antidiuretikus hormon =Hypophysis hátsó lebenye

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 3

 A vizelet
Vizeletürítési panaszok:
Normálisan: Meg kell figyelni:
 Pollakisuria – gyakori vizelés (cystitis)
szalmasárga, áttetsző • Mennyissége
 Dysuria – fájdalmas vizelés folyadék • Minősége
 Enuresis nocturna – éjszakai ágybavizelés Tartalmaz: • Átlátszósága
 Incontinentia – képtelenség • Víz, oldott sók, • Szaga
fehérje anyagcsere • Sűrűsége (fajsúly)
mérgező termékei
(KN, Kreatinin,
húgysav),
festékanyag (UBG),
gyógyszerek, vegyi
19
anyagok 20

Vizelet laboratóriumi vizsgálata:

► Mennyiségi eltérések: ► Minőségi eltérések
 Polyuria 2000ml felett  Szín, áttetszőség,
 Nocturia (éjszakai szaga, átlátszóság
vizelés  Zavaros
 Oliguria 500 ml alatt  Sörbarna
A vizelet  Anuria (valódi, álanuria)  Piros
összetevői ► Vegyhatás  Proteinuria
 Savas, lúgos  Orthostaticus
proteinuria
► Fajsúly
 Álproteinuria
 Isosthenuria
 Haematuria
 Hypersthenuria (mikroszkópos,
 Hyposthenuria makroszkópos)
 Asthenuria  Pyuria, bacteriuria
21 ► Üledékvizsgálat 22

A glomeruláris filtráció és vizsgálata CLEARENCE:

►valamely anyag clearence az a
plazmamennyiség, melyet a vese az adott
►A két vesén percenként 1200 ml (napi 1000 l) anyagtól időegység alatt (1 perc) teljesen
vér áramlik át, s percenként mintegy 125 ml megtisztít.
szűrlet keletkezik == GFR.
►Ha az adott anyag a glomerulusokban
► Naponta összesen 180 l elsődleges vizelet
keletkezik, mely a vérplazma finomszűrletének szabadon filtrálódik, a tubulusokban nem
felel meg === ultrafiltrátum csak kis szívódik vissza, és nem választódik ki,
molekulatömegű alkotórészeket tartalmaz (víz, akkor clearence egyenlő a GFR-val.
ásványi sók, cukor, aminosavak, festékanyag).
23 24

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 4

 KREATININ clearence A női nemi szervek anatómiája
►A kreatinin az izomfehérje lebontásából származó
endogén salakanyag. Normál koncentrációja a
szérumban 1mg%, a tubulusokban nem szívódik
vissza.
Számításához három adat szükséges:
1, A percdiurézis: V ml/min a gyűjtött mennyiséget ml
osztjuk a gyűjtési idő perceivel (általában 24 óra).
2, A gyűjtött vizelet kreatinin koncentrációja: U mg%
3, A serum kreatinin szint: P mg%

C kreat (ml/min) = U (mg/ml) x V (ml/min) 25 PÁPAI TIBOR 26

P (mg/ml)

Külső női nemi szervek:

 több rétegű elszarusodó laphám fedi őket.
Szemérem domb / mons pubis
clitoris /csikló
Labium minus / kis ajak
Labium majus / nagy a
urethra
Hymen /szűzhártya
Hüvely bemenet
Bartholin vezeték
27
Külső női nemi szervek:
 szeméremdomb (mons pubis): a szeméremizület
feletti terület, bőséges zsírpárnája miatt kissé előre
domborodik, fanszőrzet borítja.
 Szeméremtest (vulva): nagyajkak, kisajkak, clitoris
 Hüvelybemenet: kétoldalt a kisajkak határolják, felül a
clitoris alatt a húgycsőnyílás található. A kisajkak alsó
belső felszínén a Bartholin mirigyek találhatók.
 Szűzhártya (hymen): a külső-belső nemi szerveket
határolja.
28

Belső női nemi szervek:

 Hüvely (vagina): 8-10 cm hosszú izmos cső, mellső
Méh (uterus)
és hátsó fala összefekszik, felül vakon végződve a Méhfenék /fundus
Tuba uterina méhkürt
méhnyak közepéhez rögzül. Tuba uterina

 Ide nyomul be a méh hüvelyi része a portio vaginalis.

Ezért a méhnyak hüvely fölötti és hüvelyen belüli Méh üreg/ cavum uteri
részre tagolódik. A hüvely elülső fala és a méhnyak
között van az elülső hüvelyboltozat, a hüvely hátsó Méhtest/ corpus uteri

fala és a méhnyak között van a hátsó hüvelyboltozat, Belső méhszáj

mely a hasüreg legmélyebb pontjával a Douglas
üreggel határos. Méhnyak cervix uteri

 A hüvelyt többrétegű el nem szarusodó laphám béleli, nyakcsatorna

melyet bőséges kötőszövet, izomelemek vesznek
körül gazdagon erezett, sok érzőideg végkészüléket 29 30
Külső méhszáj
tartalmaz.

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 5

 Méh (uterus)
• kismedencében, a hólyag és végbél között.
• 7-8 cm hosszú, 5cm széles, izmos, üreges szerv.
Részei:
- felső, kiszélesedő része a méhfenék (fundus uteri)
- középső része a méhtest
- alsó elkeskenyedő része a méhnyak (cervix uteri)
-a méh belseje a méhüreg, mely elkeskenyedve a
méhnyakban folytatódik ez a nyakcsatorna.
- A nyakcsatorna méh ürege felé eső vége a belső
méhszáj, alsó vége a külső méhszáj.
31
Petevezeték (tuba uterina) vagy méhkürt:
 ceruza vastagságú, nyálkahártyával bélelt izmos,
szűk cső.
 A méhtest két oldalán a fundusból indul ki.
 Oldalsó vége tölcsérszerűen szabadon nyílik az
ovarium közelében a hasüregbe, a nyílás szélén
kesztyűujjszerű nyúlványok, fimbriák találhatók.
 Három rétege van: kívül a hashártya fedi, majd egy
körkörös és hosszanti rostokból álló izomréteg,
legbelül csillószőrös hengerhám van, a csillók a méh
irányába csapdosnak.
33
A menstruatios ciklus.
 A méhnyálkahártya functionális rétegének, ~ 28
napos ciklusban kiépülése, majd lelökődése, mely
a menses első napjától a következő menstruáció
első napjáig tart.
 28 naponta ismétlődő, 3-5 napig tartó vérzés.
Mennyisége az első és utolsó napon kevés a 2.-4.
napon bőségesebb.
 ~ 50-150 ml vér távozik a menstruáció alkalmával.
 A ciklust közvetlenül a petefészekben termelődő
hormonok szabályozzák.
 A ciklus négy egymást követő fázisra osztható.
35
Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer
A méh rétegei
 perimetrium a hashártya zsigeri lemeze alkotja
 myometrium simaizom alkotja, terhességkor az
izom tömege hormonális hatásra megnő,
tolófájásoknál fontos a szerepe.
 endometrium vastagsága ciklusfüggő 1-8 mm.
Hámrétegből és kötőszövetes rétegből áll, mely
ereket és mirigyeket tartalmaz.
A nyálkahártya funkcionális és basalis rétegből áll.
A funkcionalis réteg 28 napos ciklusban kiépül,
majd lelökődik, a bazalis réteg nem lökődik le, a
nyálkahártya újraépülésében fontos. 32
Petefészek (ovarium)
 mandula alakú és nagyságú páros szerv, a kis és
nagymedence határán, a közös csípőverőér oszlási
szögében, a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzítve
helyezkedik el.
 Kívülről egy rétegű csírahám fedi, majd erős rostos tok
következik, mely alatt a kéregállomány található. A
kéregállomány összetételét az életkor határozza meg.
 Születéstől a pubertásig éretlen, elsődleges tüszők
találhatók, melyek éretlen petesejtet tartalmaznak.
 A pubertáskor hormonális hatásra havi ciklusokban érésnek
indulnak, ez az ovulációs ciklus. 45-50 éves korig az
elsődleges tüszők fokozatosan elpusztulnak.
 A kéregállomány alatt az ereket, idegeket, kötőszövetet
tartalmazó velőállomány található.
34
1, regeneratios fázis: gyógyulás
 A menstruáció megszűnése után a bazális réteg
megmaradt mirigycsonkjainak hámsejtjei gyorsan
osztódnak és a méh felszínét behámosítják, így a
méh sebe begyógyul.
 Oka: az FSH hatására a petefészekben a tüsző
(Graaf-tüsző) érni kezd, közben egyre több
tüszőhormont ösztrogént termel. Az ösztrogén a
véráram útján jut el a méhhez és annak
nyálkahártyáját növekedésre serkenti.
 Időtartama: 3-5 nap, a fázis végén a nyh 1mm
vastag.
36
6
 2, proliferációs fázis: kiépülés 3, secretios fázis: elválasztás
 a fokozódó mennyiségben termelődő ösztrogénhormon visszahat a
 a tüsző hormonok hatására a nyh jelentősen hypophysisre, csökkenti az FSH képződést, de nagy mennyiségű LH
megvastagszik, a kötőszövetes rétegbe hormon termelését indítja meg.
 A vérben megemelkedett LH szint a petefészekben a Graaf-tüsző
kiépülnek az erek, mirigyek, de ezek még megrepedését az ovulatiót hozza létre, ilyenkor a kiszabaduló petesejt
váladékot nem termelnek. bejut a méhkürtbe, ha nem termékenyül meg 16-24 óra múlva elpusztul.
 A megrepedt tüszőben bevérzések keletkeznek, és sárga színű lipoidok
 Időtartama 10 nap, nyh 5 mm vastag a fázis rakódnak le benne. Kialakul a sárgatest (corpus luteum), mely endocrin
végén. mirigy.
 Az FSH és az LH hatására a sárgatestben ösztrogen és egyre több
sárgatest hormon (progeszteron) termelődik, ennek hatására a nyh
mirigyei váladékot termelnek. A mirigyváladék és az erekből kilépő
folyadék a nyh átitatja és fellazítja, így alkalmassá válik az esetleg
megtermékenyített petesejt befogadására.
 Időtartama 14 nap nyh vastagsága 8mm a fázis végén.

37 38

4,deszkvamációs fázis: menstruáció A petefészek által termelt hormonok

 ha a petesejt megtermékenyítése nem jön létre a
hatása a méhnyálkahártyára
méhnyálkahártya szétesik, majd lelökődik.
 A sárgatest által termelt ösztrogen és progeszteron visszahat
a hypophysisre és az FSH és LH termelést csökkenti.
 A stimuláló hormonok hiányában a sárgatest is beszünteti a
hormon termelését. A progeszteron és ösztrogén
hormonszint a vérben jelentősen csökken, erre a méh
nyálkahártyája érzékenyen reagál.
 A méh nyh vizet veszít, zsugorodik, vérellátása romlik, ezért
benne necrosisok jönnek létre a nyh-ban és az erek falában.
Ezután hirtelen értágulat jön létre, a károsodott falú erek
megrepednek. Vérzés keletkezik a functionális és basalis
réteg határán, amely a funkcionális réteget leemeli a méh
felszínéről. A menstruációs vér a lelökődött functionális
réteget is tartalmazza. 39 40

 Időtartama 3-5 nap.

Az ovuláció előtt hormonális hatásra a méhkürt oldalsó része a

Megtermékenyítés, beágyazódás, a lepény és Graaf-tüsző fölé hajlik. A tüszőrepedés után a kisodródott petesejtet
a fimbriák mozgása a petevezetékbe hajtja. Innen a petevezeték
mellékrészeinek kialakulása és functiója. simaizomzatának perisztaltikus mozgása és a csillószőrök
csapkodása továbbítja a méh irányába.
 Fogamzás (concepcio) alatt a petesejt és az ondósejt egyesülése Tuba uterina méhkürt
 Petesejt (ovum): Ovulatio során a petefészekből kikerülő érett petesejt a
hasüregbe ill. a méhkürt végén lévő fimbriák közé kerül, melyek a
tüszőrepedés előtt ráborulnak a Graaf tüszőre. A fimbriák mozgásukkal a
kürt tág részébe, az ampullába továbbítják a petesejtet. Ebben a
csillószőrök mozgása és bizonyos folyadékáramlás is segít. A pete
élettartama rövid 16-20 óra, ha ez idő alatt nem termékenyül meg, elhal,
szétesik, felszívódik.
 Ondósejt (spermium): a szervezet legkisebb sejtjei, fejből, nyakból és Petefészek ovarium
farokból áll, a farki rész csapkodásával önálló mozgásra képes.
Ejakuláció alkalmával 200-500 millió spermium távozik.
 Az ejaculatum a hátsó hüvelyboltozatba, ill. közvetlenül a portio felszínére fimbriák
kerül, ahonnan a spermiumok mozgásuk révén hamar a méhbe, onnan a
méhkürtökbe jutnak. 48 óra múlva is még élő, mozgó, megtermékenyítő A petevezetékben történik meg a petesejt
képes a spermium. megtermékenyítése, és a zigota osztódása
már itt megkezdődik, így a méh üregébe
41
már többsejtes stádiumban lévő zigóta 42
kerül.

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 7

 a megtermékenyítés 1.
 a spermium a méhkürtben lévő petesejtet eléri, majd abba
belefúródik, ez a coitus után 10-12 óra múlva következik be.
 Az új egyed ettől kezdve zigóta, mely sejthártyája
átjárhatatlan a többi hímivarsejt számára.
 Már a petevezetékben 24-36 óra múlva bekövetkezik a
zigóta osztódása, két egyenlő nagyságú sejtté. 40-50 óra
múlva négy, 60-72 óra múlva nyolc-harminckettő sejtből áll.
Ekkor szeder alakja miatt morulának hívják.
 Ebben a stádiumban jut be a méh üregébe, ahol 2-3 napig
szabadon lebeg, majd a 6-7. napon beágyazódik a
szekréciós fázisban lévő méh nyálkahártyába.
 A zigóta sejtjei tovább osztódnak hólyagcsírává, ahol a
sejtek középső része a nyomás miatt elfolyósodik, a 43
zigótában üreg keletkezik.
a megtermékenyítés 2.
 A sejtek kezdenek elkülönülni, egy a széli részből az
üreg felé benyúló sejttömeggé, melyből az embrió
alakul ki, és a széli sejtekké, melyekből a külső
magzatburok (chorion) és a méhlepény(placenta)
fejlődik ki (trophoblassejtek).
 A szélen lévő sejtek beágyazódáskor szövetoldó
hatásúak. Ezért a zigóta mint meleg golyó a hóba
süpped a méh nyálkahártyájába. A trophoblast sejtek
által feloldott endometrium az osztódó, növekvő
zigótának tápanyag.
 A trophoblast sejtek korán, már a kimaradó menses előtt
terhességi hormont HCG (human choriogonadotropin)
termelnek, mely kimutatásán alapulnak a terhességi próbák.
45
47
Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer
44
a megtermékenyítés 3.
 Embriót a megtermékenyítés utáni 15.- 70. napig nevezzük
 Ez után a magzat (fetus) alakul ki, akit a megszületés után
újszülöttnek nevezünk.
 A magzatot a méh üregében a magzatvíz és a két rétegből
álló burok veszi körül. A belső burok az amnion, a külső a
chronion, melynek a méhfal felé tekintő részéből alakul ki a
placenta. A placentát kb.50 cm hosszú köldökzsinór köti
össze a magzattal. Kocsonyás kötőszövet alkotja, melyben 3
ér található, egy a magzatba vezető vena umbilicalis és a két
arteria amely a magzatból a lepénybe vezet art. umbilicalis.
 A magzatvíz a terhesség folyamán a 9-36. hétig fokozatosan
növekszik, majd kissé csökken, szüléskor kb. 1000 ml.
Feladata: a magzat védelme, mechanikai hatásoktól,
nyomáskülönbségektől, kiszáradástól, hőmérséklet- 46
ingadozástól.
A magzat méhen belüli fejlődése
Az iu. növekedés mértéke meghatározza a gyermek további fejlődését!
 Súlygyarapodás:
 Intrauterinkor: 3 hónapos magzat: 30-35 g,
 4.és 5. hóban megháromszorozza == 4. hónapban: ~100g,
 5. hónapban:~ 300g.
 6. hónapban ~ 600g,
 7. hónapban (28.hét) ~ 1kg,
 37- 40.hét ~ 2500g
 40. hét végén ~ 3250g az átlagos tömeg.
 A növekedés mértékét a magzat súlyára, hosszára és
fejkörfogatára vonatkozó standardokkal jellemzik. Normál
értéknek veszik azt az értéket, melyhez az újszülöttek fele
tartozik, ezt nevezik 50 percentilnek. 48
8
 Anatómiai – élettani áttekintés
Belső nemi szervek Külső nemi szervek
FÉRFI REPRODUKTÍV – Here (testis)
– Mellékhere (epididymis)
– Herezacskó (scrotum)
– Hímvessző (penis)

RENDSZER – Ondóvezeték (ductus

deferens) Élettan:
– Ondózsinór (funiculus
spermaticus) • Merevedés
– Ondóhólyag (vesicula mechanizmusa (erectio)
semilunaris) • A magömlés (ejaculatio)
– Dülmirigy (prostata)
– Cowper mirigyek (glandula
bulbourethralis)

49 50

Herezacskó, scrotum:
• A symphysis alatt elhelyezkedő képlet. A hasfal bőrének
kétoldali kitüremkedése, melyek már a második embrionális
hónapban összeforrnak a középvonalban. Az összenövés
helyét a középvonalban húzódó varrat (raphe scroti) jelzi.
• A két üregrészt egy sövény választja el egymástól. A külsejét
a rendes bőrnél vékonyabb, erősen pigmentált bőr borítja.
Falát kötőszövetből, simaizmokból álló rétegek alkotják,
melyek közé a hasizmokból elkülönülő harántcsíkolt lemezek
is beépülnek. Ezek összehúzódása, megemeli a herét, ha a
combok belső felszínét inger éri ( cremaster reflex).
• A herezacskóban a here, mellékhere, ezek erei, idegei, az
ondóvezeték kezdeti szakasza található. A heréket szalagok
rögzítik a herezacskóhoz.
• A herezacskóban a herék alacsonyabb hőmérsékleten
vannak, mint a hasüregben, ez fontos az ivarsejtek képzése
és tárolása miatt.
51 52

A here anatómiája • A here felső pólusán és hátsó éle mentén található a

Here: testis, a férfiak gonadja, ivarmirigye.
• Galambtojás alakú és nagyságú, feszes, tömött tapintatú páros
szerv, a herezacskóban helyezkedik el.
• Megkülönböztetünk, felső és alsó pólust, medialis és lateralis
felszínt, elülső és hátulsó élt, mert kissé lapított szerv.
• Vastag kötőszövetes burok (tunica albuginea) veszi körül,
ami nyomás alatt tartja a belsejében lévő
herecsatornácskákat.
• A burok belső felszínéről sövények nyomulnak a here
állományába, és azt lebenyekre osztják. A lebenyekben
találhatók a hereállományt alkotó kanyarulatos
herecsatornácskák, melyek falát csírahám béleli. A csírahám a
spermiumok fejlődő alakja. A herecsatornácskákban történik a
spermiumok képződése a pubertástól kezdve. A kanyarulatos
herecsatornácskák az egyenes majd, az elvezető
herecsatornákban végződnek. A herecsatornácskák között
kötőszövet található, melyben a hím nemi hormonokat termelő
Leydig féle interstitialis sejtek vannak.
53
mellékhere és itt lépnek ki a heréből az elvezető
csatornák is.
A mellékhere (epididymis):
• puhább tapintatú, páros, hosszúkás szerv, a herékhez
rögzül, és azt körül öleli.
• Részei, felső feji rész, középső test, alsó farki
rész.
• Feji részébe lépnek be a here elvezető csatornácskái.
Állományát egyetlen kanyargós cső alkotja a ductus
epididymidis, ami lefelé vastagodva a mellékhere
farkánál horogszerűen felhajlik, és az ondóvezetékben
folytatódik. A mellékhere csatorna a herében
képződött spermiumok tárolását, elvezetését végzi,
stereocillás hengerhám béleli. 54

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 9

 Prostata: dülmirigy:
Szelídgesztenye alakú és nagyságú tömött tapintatú
páratlan szerv. A kismedence elülső részében a
húgyhólyag alatt helyezkedik el.
• Felső szélesebb része a basis, a hólyaggal érintkezik.
• Alsó csúcsi része a gátra támaszkodik.
• Hátsó része bedomborítja a végbelet, ahonnan
tapintható.
• Állományát simaizomszövet és mirigykamrák alkotják,
melyek kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik, ami felülről
lefelé átfúrja.
• A mirigyek által termelt jellegzetes szagú, nyúlós
váladék a prostatanedv, lúgos vegyhatású, az ondó
alkotásában vesz részt és élénkíti a spermiumok
mozgását.
• A prostata izom és mirigy szövetekből áll.
55 56

=== Ondóvezeték === ondókilövellő csatorna

Ondózsinór: a mellékhere farki részénél alakul
ki, benne futnak a here, mellékhere arteriái,
vénái, nyirokerei, idegei, és az ondóvezeték.

57 58

59 60

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 10

 Merevedés (erectio) Magömlés (ejaculatio)
GERINCVELŐ GERINCVELŐ
Felszálló pályák

Felszálló pályák
Leszálló pályák

Hímvessző állományában Artériák kitágulnak, véráramlás
levő receptorok fokozódik, vénák elzáródnak
61
Inger (vizuális, akusztikus, érintési ingerek) Erectio
Hímvessző állományában
levő receptorok
Inger (érintési ingerek)
Leszálló pályák
Ondóhólyag, prosztata, gát izmai
megfeszülnek, herék összehúzódnak
62
Magömlés (ejaculatio)

Ondóváladék (sperma) összetétele

Fehér színű, jellegzetes szagú váladék

Mennyisége: 3 – 5 ml
Tartalma:
– Spermiumok (hímivarsejtek) /108/ml/
– Dülmirigy váladéka
– Ondóhólyag váladéka
– Cowper - mirigy váladéka

63

Pápai Tibor: Kiválasztó rendszer 11