A kiválasztó szervrendszer

A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER
(VIZELETI RENDSZER)
• Szerepe:
– A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok
kiürítése
• Ezek az anyagok lehetnek:
– Ionok (Na, Cl, K, H)
– Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok)
– Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek)
– Hormonok termelése
• Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás
A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER
(VIZELETI RENDSZER)

• A szervezet „belső összetétele” állandó marad (a

homeosztázis biztosítása)
– Folyadékterek nagysága
– A folyadékokban oldott ionok koncentrációja
– A folyadék ozmotikus koncentrációja
A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER RÉSZEI

• A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg

• A vesemedence (pelvis renalis) illetve a húgyvezeték
(ureter) a vizelet elvezetését szolgálja
• A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizeletet átmenetileg
tárolja
• A húgycsövön (urethra) keresztül (a belső és a külső
záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet
A VIZELETKIVÁLASZTÓ
SZERVRENDSZER Vesék

Húgyvezeték
(ureter)

húgyhólyag

húgycső
Prostate

Női Férfi
 vesék

ureter

húgyhólyag

húgycső
 ELHELYEZKEDÉSE
 Gerinc két oldalán
 T12 és L2 magasságában
 Hashártya mögött
 A jobb vese a máj nagy jobb
lebenye alatt helyezkedik el,
és ezért a bal oldalihoz
képest nagyjából fél csigolya
magasságával lejjebb szorul.
A VESE ANATÓMIÁJA
• A vese páros bab alakú szerv
• Tokkal körülvett (vesetok)
• Felső és alsó pólust,
elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta
• Mediális oldalán van a vesekapu, mely a
veseöbölbe vezet.
• Egy vese súlya átlagosan 130-140 gramm
A VESE ANATÓMIÁJA
• Szorosan a vese felszínén a rostos tok
(capsula fibrosa) található.
•
Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula
adiposa)1-2cm vastag, ami magába
foglalja a vese felső pólusán
elhelyezkedő mellékvesét.
•
A külső tok (fascia renalis) mindkét
vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-
vénát is magába foglalja.
• A külső tok (fascia renalis)
lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték
(ureter).
Külső tok

Rostos tok

Zsíros tok
 A VESE ANATÓMIÁJA (ÁTMETSZETI
KÉP)
• Kéregállományt (cortex) és
velőállományt (medulla)
különböztetünk meg a vese mirigyes
szövetén belül.
• A velőállomány piramis alakú
egységekből áll (vesepiramisok),
ezeket a kéregállomány veszi körül
• A vesepiramisok csúcsi részének
összeolvadása alkotja a
vesepapillákat, amelyek a
vesekelyhekbe nyílnak
• Végső soron a vizelet a
vesemedencébe kerül
 cortex
medulla
 A VESE ANATÓMIÁJA
• A vesekapu tartalmazza
– A vesébe belépő veseartériát
(a. renalis)
– A veséből kilépő vesevénát
(v. renalis)
– A veséből kilépő
húgyvezetéket (ureter)
A VESE FUNKCIONÁLIS EGYSÉGE :
NEFRON
• Egy-egy vesében kb. 1 millió
nefron található
• Vesetestecskéből (a
kéregállományban) és az abból
kiinduló csőrendszerből
(a velőállományban) áll
A NEPHRON SZERKEZETE I.
• Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak
(vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos
(proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő
Henle kacsból áll.

Bowman-tok

glomerulus
A NEFRON
• A nefron csőrendszere a
Bowman-tok folytatását
képező hámmal bélelt
csatorna, melynek felső
kanyarulatos része után egy
hajtű szerű hosszú szakasz
(Henle-kacs), majd az alsó
kanyarulatos szakasza
következik. Itt történik a
vizelet kialakítása,
bekoncentrálása, az ionok és a
víz visszaszívása útján.
NEPHRON MŰKÖDÉSE
• A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat,
bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l
(!).
• A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt
és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a
víz nagy része visszaszívódik az erekbe.
• A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos
csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na+) nagyrésze a kanyarulatos
csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza.
• Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon
(ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a
mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium-
visszaszívást fokozza.
 A VESEMEDENCE ÉS A
HÚGYVEZETÉK
• A vesemedence: lapos,
izmos falu tömlő

• A húgyvezeték (ureter)
a vesemedencét a
húgyhólyaggal
összekötő mintegy 30
cm-es cső.
– A hasüreg hátsó falán a
nagy horpaszizom (M.
psoas major) mentén
húzódik lefelé.
 A HÚGYHÓLYAG
• A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu,
nyálkahártyával bélelt tömlő.
A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó
részén nyílnak a hólyagba az ureterek,
elöl indul ki belőle a húgycső (urethra).
 A HÚGYCSŐ
• A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A
hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen
fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma
urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű,
harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae).
A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében
van (vestibulum vaginae).