A vese felépítése

A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer :

feladata:a szervezet számára a felesleges folyadék valamint az anyagcsere folyamat során az
oldható káros termékek kiürítése.Ezt a feladatot a vesék látják el,az átáramló vér megszűrésével.
A többi részei az elvezetésben,a gyűjtésben és a tárolásban vesznek részt.

A vese anatómiája:(nephros)
Tömege 130g,12 cm hosszú ,6 cm széles és 3 cm vastag.A hasüreg felső,hátsón részén a
gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő bab alakú,sima felszínű,vörösesbarna,páros szerv,amelyet 3
tok vesz körül. A vesék belső behúzott részén található a vesekép.(Ahol az artéria és az idegei
találhatóak)A velőállomány a vesekúp felé tekinthető,hárosmszög alakú velőpiramisokból áll.A
kéregállomány a velőt kívülről határolja. A veseszemölcs a vesekapu felé tekinthető lekerekíthető
csúcsa (papilla). Ez a veseüreggel érintkezik,érdekes alakú zsákszerű képződmény amely a
húgyvezetékben folytatódik.Ezeket kiskelyheknek hívjuk.A vesemedencét a kiskelyhek és a
nagykelyhek képezik.A folytatása a húgyvezeték,amely a vesekapun lép ki a veséből.
A vese szerkezete:A kéregállományban helyezkedik el.A működési egységét képezi a nefron .Egy
bonyolult csatornarendszerből áll.Áll egy U alakú hente kacsból ,egy másodlagos
kanyarulatcsatornából és egy gyűjtőcsatornából . A renin hormon a RR ra és a sóvíz háztartásra van
hatással.
Maga mint a veseműködés:
A hajszálérgomolyagok(a glomerusok)és a tok egy fala képeznek speciáli szűrőt amelyen a víz és a
cukrok akadálytalanul jut át.Nem juthat át a vörösvértest,a fehérvértest és a vérlemezke.Naponta
180 L szűretlen vizelet képződik . A csatornarendszer áthaladásánál módosul a mennyisége és
összetétele .A víz 99% a visszaszívódik, és a cukor is . Az egészséges ember vizeletében nem
mutatható ki .A vizelet töménysége függ az elfogyasztott folyadékmennyiségtől . A
csatornarendszer végét a gyűjtőcsatornák jelentik,melyek a veseszemölcsökön jutnak nyílnak a
kiskelyhekbe .A vesének jelentős szerepe van a só -víz háztartásban , a RR valamint a savbázis
egyensúly fenntartásában és kialakításában. A vesék által termelt eritropoetin a vörösvérsejtek
képzését fokozza.
Vizelet:A napi mennyiség kb 1,5 L.Szalmasárga színű,savanyú vegyhatású folyadék.Kóros
körülmények között vér,genny ,cukor, és baktérium is megjelenhet benne .A mennyiség
koncentráltsága is a maradék Ni tartalma utal a ellátottságára illetve a működésére,
Húgyvezeték:
A vesemedence a húgyhólyaggal összekötő kb 30 cm hosszú ,lúdtoll vastagságú ,izmos falú cső.
A húgyholyagot felülről lefelé fúrja át ,a teéődésekor a szájadéka lezárul,és íg nem jut vissza a
viezelet a húgyvezetékbe .
A húgyhólyag:
A kismedence elülső részén a szeméremcsont mögött helyezkedik el ehy izmos falú tömlő.
A férfi húgyhólyag citrom alakú,míg a női kissé lapított azért mert ráhajlik a méh.Az űrtartalma kb
300ml ,kórós esetekben viszont több L vizelet is megrekedhet benne akár a köldök magasságáig is
érhet . Falai 3 rétegű simaizomból áll amely lehetővé teszi a vizelet kiürítését.A körkörös izomzat
megerősősödése hozza létre a húgycső kiindulásánál a független működésű záróizmot.
Húgycső:
A két NEM, nemnél a húgycső jelentősen különbözik.A női húgycső 3-4 cm hosszú,egyenes ,rövid
lefutás után nyílik a hüvely előtt a tornácában .Az alsó része a gátat fúrja át,és itt található a
húgycső körül a harántcsíkolt záróizom.
A férfi húgycső 20 cm hosszú S alakban görbült cső.A kezdeti része fúrja át a prosztatát. Az idősebb
férfiak esetén a prosztata megnagyobbodása a húgycső szűkületéhez a vízelet elfolyás
akadélyozottságához vezethet .Ebbe a szakaszba nyúlik kettő ondó kilövellő csatorna és a
prosztatata.(a prosztatat is oda lövelli váladékát) Nemcsak a vízeletürítésben hanem az ondó
kiürülésében is fontos szerepe van .