A kiválasztó szervrendszer - Tesztek

I. Bevezető

Belső környezetünk - annak ellenére, hogy naponta anyagokat

juttatunk az étkezéseink során a szervezetünkbe - egyensúlyban van.
Például viszonylag állandó a testnedveink kémhatása, vérünkben az
ionok koncentrációja, a keringési rendszerünk térfogata stb. A belső
környezetünk állandósága, a homeosztázis szabályozások sokaságának
az eredménye.
A szabályozás az életműködés irányításának egyik fajtája, a
másik a vezérlés. A szabályozás lényege, hogy a központ és a célszerv
között két irányú információáramlás van, tehát van jel és visszajelzés.
(Vezérléskor nincs visszajelzés.) Ha a visszajelzéskor a központ úgy
ítéli meg, hogy a jel nem kellően állította be a célszerv működését,
akkor módosít a jelen.
Tehát a szabályozás során a belső környezet állapotának
érzékelése után az életműködés módosítása történik meg, ha
szükséges. A víz- és ionegyensúly fenntartásában a kiválasztó
szervrendszer vesz részt leginkább.

1. Mi jellemzi a belső környezetünket?

-Egyensúlyban van

2. Mi a belső környezet állandósága idegen szóval?

-Homeosztázis

3. Mi biztosítja a belső környezet állandóságát?

-A homeosztázis szabályozások sokaságának az eredménye

4. Melyek az életműködések szabályozásának fajtái?

-Szabályozás
-Vezérlés

5. Mi jellemzi a szabályozás során az információáramlást?

-Két irányú információáramlás
-jel
 -jelzés

6. Miért előnyös ez a fajta irányítás?

-Ha a visszajelzéskor a központ úgy ítéli meg, hogy a jel
nem kellően állította be a célszerv működését, akkor módosít a jelen.

7. Miknek az állandóságát biztosítja a kiválasztó szervrendszert?

-vízegyensúly
-ionegyensúly
II. A kiválasztó szervrendszer részei

Töltsd ki a táblázatot a tankönyv 72. oldalán lévő ábra

segítségével! A szervek számánál a páros szerv és páratlan szerv
kifejezéseket használd! A szervek feladatait innen válogasd ki:
a vizelet kijuttatása, a vizelet tárolása, a vizelet továbbítása, a
sperma kijuttatása, a vizeletképzés (az egyiket két helyre kell
beírni!)

a szerv neve a szerv száma a szerv feladata

húgyhólyag páratlan -vizelet tárolása

vese páros -vizeletképzés

húgycső páratlan -vizelet kijuttatása

-sperma kijuttatása

húgyvezeték páros -vizelet továbbítása

-

III. A vesék elhelyezkedése és mérete

Húzd alá a párokból a helyeset!

páros szerv - páratlan szerv

a hasüregben foglalnak vannak - a mellüregben vannak
az üreg elülső felén vannak - az üreg hátulsó felén vannak
a gerincoszlop egyik oldalán vannak - a gerincoszlop két oldalán
vannak
az ágyéki csigolyák magasságában vannak - a hátcsigolyák
magasságában vannak
mindig egy magasságban vannak – nincsenek feltétlenül egy
magasságban
a behorpadó részeik kifelé néznek - a behorpadó részeikkel néznek
egymás felé
öklömnyiek – agy nagyságúak
50-100 g-osak - 200-300 g-osak
25-30 cm hosszúak- 10-12 cm hosszúak

IV. A vese felépítése

Rajzold le a vese hosszmetszetét, nevezd meg a részeit, majd írd

hozzájuk a jellemzőket!
a vese behorpadó része, vékonyabb (8-10 mm vastag), rostos
kötőszövetből áll, belépő ér, tömöttebb szerkezetű, sötétebb,
vastagabb, lazább szerkezetű, kilépő ér, a vizeletet vezeti el, üreg,
vesepiramisokra tagolódik, világosabb, itt már vizelet van
V. A nefron felépítése

Igaz vagy hamis?

1. A nefronok minden részei a vese kéregállományában vannak. I
2. Vesénként két-két millió nefron van. H
3. A nefron a vese anatómiai és működési egysége. I
4. Minden nefron vesetestecskéből és elvezető csatornából áll. I
5. A vesetestecske hajszálérgomolyagát kettős falú tok veszi körül. I
6. A vesetestecske odavezető ere vastagabb, mint az elvezető ere. I
7. A nyomás a glomerulusban kicsi. H
8. A vérnedv egy része (40%-a) a kettős falú tok két rétege közé
szűrődik. H
9. A szűrletben csak felesleges anyagok vannak. H
10. Átlagosan napi 180 liter szűrlet képződik. I
VI. Relációanalízis (A: + + +, B: + + -, C: + -, D: - +, E: - -)

1. Az elvezető csatornát a nefronból kilépő ér szétágazva behálózza,

mert sok hasznos anyag visszaszívódik a szükségleteknek megfelelően
a nefronba belépő érbe.
2. Visszaszívódik sok-sok víz, az összes glükóz és az ionok változó
mennyiségben, mert a visszaszíváshoz soha nem kell energia-
befektetés.
3. A vese velőállományába az elvezető csatornák is átlógnak, mert a
vesevelő főleg gyűjtőcsövekből áll.
4. A vesemedencében gyűlik össze a vizelet, mert baktériumok által ez
a rész begyulladhat.
5. A húgyvezeték páratlan szerv, mert a feladata a vizelet
húgyhólyagba való szállítása.
6. A húgyhólyag a vizeletet tárolja és segít kiüríteni, mert tágulékony,
rugalmas és simaizom van a falában.
7. A húgycső a vizelet kijuttatását passzívan végzi, mert a húgycső
páros szerv.
8. Az egészséges vizelet tejfehér és opálos, mert a vizelet
tulajdonságaiból a szervezet belső állapotára lehet következtetni.

VII. Igaz vagy hamis?

1. Ha fehérvérsejtek vagy genny van a vizeletben, akkor a

vizeletelvezető rendszerben gyulladás van. I
2. Baktériumok a vesemedencében is okozhat ez gyulladást. I
3. Ha vörös vérsejtek vannak a vizeletben, akkor vérzés van valahol a
kiválasztó szervrendszerben. I
4. A vesehomok kristályos anyag kicsapódása a vizeletből. I
5. A vesehomok a húgyvezetékben a leggyakoribb. H
6. A vesekő felsértheti a húgyutakat. I
7. A vesekő akadályozhatja a vizelet kijutását. I
8. Ha a vizelet nem távozik normálisan, akkor a mérgező
bomlástermékek a szervezetben maradnak I