Az állatok mozgása

X. osztály
Készíts gondolattérképet!
• Ha az élőlény a mozgáshoz a saját energiáját használja, akkor aktív mozgásról
beszélünk. Aktív mozgás esetében az állat a saját energiáját használja fel a
mozgáshoz. Nem a mozgás formája dönti el, hogy aktív vagy passzív mozgást
végez az állat. A hely- vagy helyzetváltoztató mozgások esetében is szükség
lehet belső energiára. Aktív mozgásról akkor beszélünk, ha az élőlény a
mozgáshoz a saját energiáját használja.
Ez abban az esetben is igaz, ha nem tudatos a mozgás, mint például a
levegővétellel járó mozgás, a táplálék továbbítása a belekben, vagy a
szívdobogás. Ekkor megkülönböztetünk belső és külső mozgást. Hogy az élőlény
a helyváltoztató mozgását mihez kapcsoltan végzi, beszélhetünk váz nélküli és
váz segítségével történő mozgásról
 
Mozgásfajták:

1. aktiv:
• belső
• külső: helyzetváltoztató + helyváltoztató
(váz nélküli és váz segítségével)
2. passziv
I. Mozgásfajták
• Passzív mozgás: külső hatásra
• Aktív mozgás: Az élő szervezet maga termeli a mozgáshoz szükséges
energiát
• Belső: pl belek
• Külső: izommozgás
• Helyzetváltoztató mozgás
• Helyváltoztató mozgás
• Szerepe:
• Környezet felderítése
• Táplálék keresés
• Menekülés
• Párkeresés
• Utódokról gondoskodás
• Fajtái:
• Váz nélküli
• Váz segítségével történő : ízeltlábúaknál külső váz,
gerinceseknél belső váz
II. Váz nélküli mozgás
 1. Sejtszervecskékkel: Egysejtűek
• Állábakkal amőboid mozgás
aljzaton
• Csillókkal, ostorral aljzat
nélkül, lebegve
• Felépítésük:
 Azonos
 Állandósult
plazmanyúlványok
 részei: alapi test (sejtkp-hoz
hasonló felépítés) és fonál:
9+2 csövecske építi fel
(tubulin cső dinein karral
összekapcsolva)
2. Hámizomsejtekkel: Csalánozók
• A hámizomsejtek talpszerű
részében izomfonalak
vannak, ezek összehúzódása
alakváltozással jár

Hidra mozgása
 3. Izomszövettel
3.1. Gyűrűsférgeknél bőrizomtömlő
•Felépítése:
• Kültakaró („bőr”): egyrétegű hengerhám
• Simaizomzat: két rétegű
• Külső rétege körkörös
• Belső rétege hosszanti izomréteg,
• Serték (földigiliszta), tapadókorongok (orvosi pióca)
•Működése:
• Felváltva húzódik össze a két izomréteg,
a működés eredménye a féregszerű mozgás
3.2. Puhatestűek: módosult bőrizomtömlő
Csigáknál a haslábat
• Kagylóknál a baltalábat képez
• Fejlábúak
• A szilárd aljzaton a karjaikkal
• A víz rétegben rakétaelv szerint (a köpeny
üregük nyílásán préselik ki a vizet) mozognak
III. Mozgás vázzal
A váz és a vázizomzat (amely vázizomszövetből
vagyis harántcsíkolt izomszövetből épül fel)
mozgási szervrendszert képez
Előfordulása: ízeltlábúak, gerincesek
1. Ízeltlábúak
• Külső (kitin)vázhoz
belülről tapadó,
harántcsíkolt izmok
segítségével
 Lábak
• a szomszédos ízek között
izületi redő ill. hajlító és
feszítő izom van, minden íz
külön mozgatható
• Életmódnak megfelelően
módosult: olló, járóláb,
ugróláb
Szárnyak
• Nem végtag, a kitinváz kitüremkedése, a tor
repülőizmai mozgatják
 Poloskák
Bogarak Szitakötők Hártyásszárnyúak

ROVAROK OSZTÁLYA
Az állatvilág legnépesebb osztálya
Lepkék
Kétszárnyúak
Egyenesszárnyúak = Tojócsövesek
  Bogarak Hártyás- Két- Szitakötők Egyenes- Lepkék
szárnyúak szárnyúak szárnyúak

Ide tartoznak    méhek  legyek,   tücskök lepkék

  darazsak szúnyogok szöcskék molyok
sáskák

Szárnyak  1 pár  2 pár  1 pár  2 pár  2 pár 2 pár

fedő + 1 hártyás hártyás hártyás hártyás kitin-
pár pikkelyes
hártyás
2. Gerincesek
• Belsőváz és a vázizmok
Belsőváz: a mozgás passzív szervrendszere
fajtái:
• porcváz, porc- és kötőszövet, porcos halak
• csontváz, csontszövet, porcszövet és kötőszövet
mozgatható csontok izületekkel kapcsolódnak össze
halak, szárazföldi gerincesek
Vázizomzat: (harántcsíkolt izmok)
• a mozgás aktív szervrendszere  mozgatja a csontokat
• Szárazföldi gerincesek: öt ujjú végtagtípusú, páros
végtagok
 Fejlődés útjai
Azonos eredetű élőlények a környezethez való
alkalmazkodás függvényében más és más fejlődési
utat jártak be >
1. DIVERGENS FEJLŐDÉS
- Ötujjú végtagtípus átalakulása (szárazföldi, vízi,
repülő életmód)

KÖZÖS EREDETŰ,
DE ELTÉRŐ
MŰKÖDÉSŰ
SZERVEK:
HOMOLÓG
SZERVEK
Fejlődés útjai
Az eltérő eredetű, de hasonló környezetben élő,
hasonló életmódú élőlények hasonlóvá váltak
2. KONVERGENS FEJLŐDÉS
- Kaktuszok (Dél-Amerika) Levelei tövisekké
- Kutyatejfélék (Afrika) módosult

ELTÉRŐ EREDETŰ, DE AZONOS MŰKÖDÉSŰ

SZERVEK: ANALÓG SZERVEK
Végtagok elhelyezkedése:

• Kétéltűeknél és a hüllőknél a
törzs oldalához
kapcsolódnak, ezért nem
emelik, csak előre tolják a
testet: tolóláb
• Madaraknál és az emlősöknél
a törzs alján vannak,
felemelik a testet és hatékony
mozgást (járást, futást)
hoznak létre: járóláb
• Ugróláb: erőteljes hátsó
végtag
A. Halak
Hal csontváza: porcos vagy
csontos
•Tagolódása:
• Fejváz
• Törzsváz/gerincváz
(csigolyák + bordák)
• Végtagváz (páros úszók +
függesztőövek)
•Nincs zárt mellkas, mert
nincs szegycsont
•Valódi végtagok: párosak,
van függesztőöve
• mellúszók függesztő öve a
koponyához illeszkedik,
• hasúszóké szabadon az
izomzatba ágyazódik.
•Nem valódi úszók: páratlan,
nincs függesztőöve
• Hátúszó
• Farokúszó
• Farok alatti úszó
Vázizomzat
• Szelvényezett izomzat
• Végtagjaik a páros úszók
 páros úszóival (mell és
hasúszó) kormányoznak,
 páratlan úszóival (hát,
farok, farok alatti) az
egyensúlyukat tartják meg
• Úszóhólyag a lebegéshez

Szálka:
•Vékony, csontos
képződmény
•Kötőszövet elcsontosodása
•Feladata: izomzat
támasztása, merevítése
 A fejletlenebb halak csak
farokúszóval rendelkeznek,
mint az őshalak, ezek
kígyóhoz hasonlóan
mozognak.

A porcos halak kihasználják a

kisebb testsúlyukat,
felhajtóerőjükkel képesek
feljönni a víz fenti részeire is.

A csontos halaknak
úszóholyaguk van, ez előbél
eredetű gázzal telített szerv.
B. Kétéltűek
• Nincs zárt mellkas, bár
szegycsontjuk van, de bordái
nincsenek
• Végtagokmellső 4, hátsó 5 ujjas
• A test két oldalán = tolják a testet
(TOLÓLÁB), nem emelik
• Módosult hátsó végtag;
• ugróláb+ úszóhártya: Ugrás+ úszás
• Ugróláb+ tapadókorong: ugrás +
kapaszkodás: vádli
• Végtagcsontjaik megfeleltethetőek a
maradványhalénak (Latimeria)
C. Hüllők
Krokodilok, gyíkok, teknősök:
•Mellkas zárt, mert van szegycsontja és bordáik (kiv.
Kígyók)
•Borda: mellkas, ágyék, keresztcsont, farokcsont
•Rövid, oldalt álló végtagok  tolóláb, vízi életmódú
teknősöknél evezőláb
Kígyók
•lábatlanok:
•Törzsük kígyózó mozgásával mennek előre, ezt a
mozgást segíti:
a hajlékony gerincoszlopuk,
a farokkal való egyensúlyozásuk,
a kígyóknál még a has pikkelyek is
D. Madarak
 Csontvázuk alkalmazkodik a repülő
életmódhoz:
• Mellső végtag szárnnyá módosul
• A csontok szivacsos szerkezetűek,
könnyűek, belsejükben légzsákokkal
(nincs benne velőáll.)
• Erőteljes szegycsonti taraj, ami a madár
tömegének felét kitevő mellizom
tapadására szolgál
 Erős combcsont és sípcsont, a
lábcsontok egy része a csüddé nőtt
össze, erős függesztő öv
 Jellegzetesen madár csontok:
• tarajos szegycsont
• villacsont (összenőtt kulcscsont)
• hollóorrcsont (emlősöknél nincs
megfelelője, szegycsont nyúlványa).
• Lábuk (és csőrük is)
életmódjuknak megfelelően
módosul
• Melyik láb melyik élőlényé?
• Tyúk
• Gólya
• Papagáj
• Emu
• tőkés réce
• Miért nem esik le a madár a
faágról, amikor alszik:
• A madár lábujjaihoz vezető ín az
ízület külső oldalán halad. Ha a
madár „ráül” az ágra, akkor az
ízület behajlik, az ín meghúzódik,
a hozzá kapcsolódó ujjakat
begörbíti
• Lábuk az életmód szerint:

Evezőláb/Úszóláb – tőkés réce

Kúszóláb – nagy tarkaharkály

Futóláb – emu

Kapirgáló láb – vadászfácán, tyúk

Markolóláb – réti sas

Gázlóláb – fehér gólya

Alkalmazkodás a repülő életmódhoz
Vázrendszer alkalmazkodása
1.Mellső végtag szárnnyá módosul
• Hosszú, keskeny  gyors repülés
(sarlósfecske)
• Széles, lekerekített  lassabbb (ragadozó
madarak)
2.Üreges csont+légzsák
3. Könnyen egyensúlyozható gerinc: (piros): nyaki
része mozgatható, többi összenőtt az ágyékcsonttal
(ágyékcsont meg a medencecsonttal)(zöld) .
4. Mellkas (rózsaszín): Szegycsonti taraj nagy tapadási
felületet biztosít a repülőizmoknak (mellizom)
5. Végtagövek (zöld)
• Vállöv:
• hollóorrcsont (szegycsont nyúlványa a
kulcscsont felé) összekapcsolódik a
felkarcsonttal és a kulcscsonttal.
• kulcscsontok összenőttek és villacsontot
alkotnak – rugalmasság a szárnyaknak.
• Medenceöv:
• Medencecsont
6. Végtagokat (sárga) ugyanazon csontok alkotják, mint
az ötujjú végtag vázát.  A hátsó végtagok csontjai
robosztusak, ők viselik a madár teljes súlyát a talajon
7. koponya a fej váza (kék) szorosan összekapcsolódó
csontok: védik az agyvelőt és az érzékszerveket;
szerkezetüknél fogva erősek, mégis könnyűek, fog nem
nehezíti
Kültakaró alkalmazkodása:
•Testüket toll borítja csökkenti a légellenállást
Emésztőrendszer alkalmazkodása:
•Nincsenek nehéz csontfogak ezek funkcióját a zúza végzi
•Az emésztőrendszer aránylag rövid, a végbél rövid
•+ csökken a súly
•+nincs felgyülemlő ürülék, ami súlytöbbletet jelentene
•- nem tökéletes az emésztés
•- gyakori ürítés
Kiválasztás alkalmazkodása
•nincs húgyhólyag, nincs felgyülemlő vizelet, ami
súlytöbbletet jelentene
Légzés alkalamazkodása
•5 pár légzsák  kettős légzés  repüléshez sok oxigént
tud biztosítani
•Csökkenti a madártest sűrűségét
Keringés alkalmazkodása:
•Magas szívfrekvencia
 Madarak vonulása
• Vonulás alapján:
• Fakultatív vonulók: időjárás
befolyásolja, nem minden
évben (széncinege)
• Obligát vonulók: öröklött
tényezők határozzák meg a
vonulásukat, minden évben
(fekete rigó, vörösbegy)
• Állandó madarak
• Tájékozódás:
• nap állása iránytű
• Csillagok
• Mágnesesség
• tereptárgyak
 E. Emlősök
• A zárt mellkast a bordák (hátcsigolyákhoz kapcsolódik)
és a szegycsont (mellcsont) alkotja.
• végtagok váza az életmód, táplálkozási mód
függvényében módosult.
mellső végtag:
 Denevéreknél a repülést,
 Ceteknél az úszást,
 Vakondnál az ásást segíti
izmos hátsó végtag a mókusnál a ugrást teszi lehetővé
izmos mellső és hátsó végtag a patásoknál és a ragadozóknál
a futást segíti
A szembefordítható hüvelykujj a majmoknál a fán való
kapaszkodást szolgálja
• A zárt mellkast a bordák (hátcsigolyákhoz kapcsolódik)
és a szegycsont (mellcsont) alkotja.
• végtagok váza az életmód, táplálkozási mód
függvényében módosult.
mellső végtag:
 Denevéreknél a repülést,
 Ceteknél az úszást,
 Vakondnál az ásást segíti
izmos hátsó végtag a mókusnál a ugrást teszi lehetővé
izmos mellső és hátsó végtag a patásoknál és a ragadozóknál a
futást segíti
A szembefordítható hüvelykujj a majmoknál a fán való
kapaszkodást szolgálja